1. A képekhez tartozó hiányzó információk: (Elemenként 0,5 pont, összesen 6 pont)

Átírás

1 MEGYEI TÖRTÉNELEMVERSENY 2016/ FORDULÓ JAVÍTÓKULCS I. feladat: Középkori építészet: 1. A képekhez tartozó hiányzó információk: (Elemenként 0,5 pont, összesen 6 pont) Építészeti alkotások Az épület neve Stílusa Melyik mai országban található 1. speyeri dóm román Németország 2. firenzei dóm reneszánsz Olaszország 3. a jáki templom román Magyarország 4. a párizsi Notre-Dame gótikus Franciaország II. feladat: A rendi monarchia (1-1 pont összesen 8 pont) A. Fogalmak azonosítása D E A C B. Évszámok III. feladat: A reneszánsz pápák: /1-1 pont összesen 8 pont/ A a. VI. Sándor ( ) - II. Ulászló./1/ b. X. Leó ( II. Lajos /1/ c. V. Miklós ( ) - V. László/1/ d. II. Pius ( ) - Hunyadi Mátyás/1/ B 1.Konstantinápoly török kézre kerül: c /1/ 2.Kolumbusz Kristóf felfedezi Amerikát: a /1/ 3.A reformáció kezdete: b /1/ 4. A Szent Korona visszakerül Magyarországra: d./1/ IV. feladat: Luther tanításai /1-1 pont összesen 8 pont/ A. a. solus Christus : egyedül Krisztus /1/ b. sola fide : egyedül a hit /1/ c. sola gratia : egyedül a kegyelem /1/ d. sola Scriptura : egyedül az Írás (Biblia)/1/ B. 1.Az isteni kinyilatkoztatás egyetlen forrása a Biblia: d./1/ 2.Az üdvösség elnyeréséhez nem a jócselekedetek számítanak, hanem a hit: b./1/ 3.Elveti a szentek és Szűz Mária közbenjáró szerepét Krisztusnál: a./1/ 4.Az üdvösség elnyeréséhez a hiten kívül Isten irgalma szükséges: c./1/

2 V. feladat: A görög és a római kultúra (összesen 5 pont) a) Említsen négy területet, ahol a görög civilizáció hatással volt a rómaira! (Elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont) Fejlettebb gazdasági adminisztráció (adó, kereskedelem, pénzforgalom), szakácsművészet (pl. sült kenyér a kása helyett), a nők nagyobb önállósága, görög márvány az építészetben, vásárcsarnokok (basilica) épülek, görög minták a jelentősebb irodalmi műfajokban (szatíra, történetírás, hexameter) stb. b) Mi volt a görög kultúra behatolásának leghatékonyabb eszköze? (1 pont) A görög házi (rab) szolgák révén: tanár, titkár, orvos nevelő. (Ezek idővel felszabadultak, és utódaik megszerezték a római polgárjogot is). c) A görög kultúra mely elemeit nem vették át a rómaiak? Említsen négyet! (Elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont) filozófia, tragédia, tánc, zene, (elméleti) csillagászat, meztelen testedzés, (gümnasztiké) VI. feladat: Az Árpádok államának bomlása a) A királyi birtokok II. Andrással kezdődő mértéktelen eladományozása rövid távon növekvő anarchiát, és az állami egység megszűnésének veszélyét hordozta. Mégis miért volt ez előfeltétele az ország modernizálásának? (1 pont) A királyi hatalom megszűnő túlsúlya tette lehetővé az ország demokratizálását, azaz a (rendi) hatalommegosztás és társadalmi autonómiák (városi szabadságjogok, céhkiváltság, költöző jobbágyság stb.) kialakulását. (más hasonló értelmű válasz is elfogadható) b) Az utolsó Árpádok a folytatódó birtokadományozás mellett különböző módon próbálták meg kitágítani mozgásterüket. Írja a nevek alá az intézkedések számát! (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont.) IV. Béla V. István IV. (Kun) László III. András c) Mi az oka annak, hogy az Árpádház kihalása után egyetlen tartományúr sem akarta megkoronázni magát, hanem az Árpádoktól leányágon uralkodók között kerestek jelöltet? (2 pont) A magyar királyság 300 éves folyamatos fennállása, és tartományúri rendszer (viszonylag) kései kiépülése meggátolta a széthullást. Olyan királyt kívánt mindegyik, akit ő irányít, és nem olyat, aki felette uralkodik. (Más hasonló értelmű válasz is elfogadható)

3 VII. feladat: Kálvin és tanításai A. Elemenként 0,5 pont, összesen 5 pont) A reformáció harmadik központja Wittenberg és Zürich mellett a francia (1) származású Kálvin János (évszám: ) (2) nyomán jött létre Genfben (3) ben (4) jelent meg fő műve, az Institutio/ Institutio religionis Cristianae/A keresztény vallás tanítása. (5). A kálvinizmus egyik alapeszméje az eleve elrendelés, a predesztináció (6) tana. Az egyház irányításában a helyi közösségeknek biztosított fő szerepet, a presbiteri (7) intézményen keresztül a világiak (8) is beleszólhattak az egyházközösségek vezetésébe. Felelevenítette az antik zsarnokölési (9) tant. Ideálja az olcsó/ takarékos (10), ésszerűen berendezett egyház, a tiszta erkölcs és a szorgos polgárság volt. B. Elemenként 1 pont, összesen 7 pont) (összesen 12 pont)

4 VIII. feladat: Hunyadi János török ellenes harcai: (összesen 7 pont) A. (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) Szentimre/ Marosszentimre Gyulafehérvár B. (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) Az ostrom dátuma: 1456.július 4-22 A vár kapitánya /Hunyadi sógora/: Szilágyi Mihály A keresztesek vezetője: Kapisztrán János 7

5 IX. feladat: Ábra kiegészítés: Egészítse ki az ábrát a hiányzó (kitakart) magyarázó fogalmakkal! (Elemenként 1 pont, összesen 6 pont) 7

6 X. feladat: Történelmi fogalmak A. (Elemenként 1-1, összesen 5 pont) 1. metropoliták/érsekek 2. regulák 3. koldulórendek (ferencesek, domonkosok mindkét rend megnevezése esetén) 4. cezaropápizmus: Az ortodox kereszténység országaiban kialakult uralkodási rendszer, amelyben az uralkodó nemcsak az állam politikai vezetője, hanem a vallási közösség fejének is tekinti magát. (más hasonló értelmű válasz is elfogadható) 5. treuga Dei : A X.sz.-ban Burgundiából kiinduló Isten békéje mozgalom, amely szigorúan tiltotta és kiközösítéssel szankcionálta a lovagok erőszakos cselekedeteit az év nagy részében. (más hasonló értelmű válasz is elfogadható) B. (Elemenként 1 pont) összesen 5 pont 1) Indoklás: Damaszkusz nem pátriárkai központ 2) Indoklás: Az albigensek eretnekek, a többi egy-egy szerzetesrend megnevezése. 3) Indoklás: Az antik istenvilág átmentésére az antik kultúrából nem törekedett az egyház, míg a többi elemére igen. 4) Indoklás: A császárságot szolgáló egyház elképzelése nem tartozott a cluny-i szerzetesi reform elemi és a pápák reformtörekvései sorába 5) Indoklás: IV. Henrik német-római császár volt a többi személy pedig pápa (Hasonló, de a nem aláhúzottak szerepére is utaló válaszok is elfogadhatók. Ellenkező esetben, ha csak az aláhúzott fogalomról van szó fél pont adható!)

7 XI. feladat Esszé: A középkori magyar állam bukása (összesen: 21 pont) Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása A vizsgázó alapvetően a mohácsi csatavesztés előzményeit, okait és körülményeit tárja fel, és érveket sorakoztat fel amellett, hogy a katasztrófát nem kerülhettük el. A válasz lényegre törően ismerteti a Mohács előtti Magyarország katonai és társadalmi válságát. Az elemzés feltárja, hogy Magyarország gazdasági, katonai ereje önmagában kevés volt a nagyhatalommá váló Török/Oszmán Birodalommal szemben. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi és összehasonlítja a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. 0-8 M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Pl.: megállapítja, hogy a XVI. század elejére az Oszmán Birodalom Európa legerősebb katonai államává vált, és rögzíti, hogy az 1520-as években eredményesen támadta a Magyar Királyságot, és kitér a földrajzi vonatkozásokra (pl. végvárrendszer, Nándorfehérvár Mohács 1526). II. Ulászló ( ); II. Lajos ( ), I. Szulejmán ( ) M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat: pl. kereszténység, nagyhatalom, hegemónia, hatalmi egyensúly, külpolitika, dinasztikus politika, bevételek stb. T Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. végvári rendszer, hódoltság, aktív védelem, akciórádiusz, bandérium, bárók, köznemesek stb. Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T P1. Bemutatja Magyarország külpolitikai és honvédelmi helyzetét, és megállapítja, hogy az oszmánok elleni harc sikeres felvételére az ország nem volt képes. T Pl.: felismeri, hogy az ország erejét gyengítette a királyi hatalom erőtlensége, a nemesség széthúzása, és megállapítja, hogy ezek a tényezők a szükségesnél jobban meggyengítették, az ország erejét. T Pl. rögzíti, hogy a török hadsereg létszáma jóval felülmúlta a magyarét, és megállapítja, hogy ez nagymértékben hozzájárult a török győzelemhez (tartalékok, bekerítés stb.) vagy rögzíti, hogy a magyar hadsereg fő erejét a nehézlovasság adta, és megállapítja, hogy ez már nem volt alkalmas a tűzfegyverek (ágyúk, puskák) legyőzésére vagy rögzíti, hogy a szervezetlenebb magyar haderő megfutamodott, és megállapítja, hogy a vereség emiatt vált katasztrofális méretűvé

8 Eseményeket alakító tényezők feltárása M A vizsgázó feltárja az ország nemzetközi helyzetét, belpolitikai jellemzőit. T Pl.: feltárja, hogy a király központosítási kísérlete kudarcot vallott a nemesség ellenállásán, ezért is volt képtelen a hatékony védelem megszervezésére. T Pl.: felismeri, hogy az Oszmán Birodalom élén a kor egyik legtehetségesebb uralkodója (I.Szulejmán) állt, aki az európai terjeszkedést előtérbe helyezte, és megszervezte a kor legerősebb hadseregét, következtet arra, hogy emiatt országunk csak nemzetközi összefogással lett volna képes megállítani a törököt. T Kiemeli azt a tényt, hogy a magyar királyság kb. hatvanezer katonát tudott mozgósítani a bandériumokkal, de ennek a fele sem jött össze Mohácsnál. Ha egy csoda folytán a magyar sereg győzött volna, a török könnyen pótolta volna a veszteségét. A török támadások gyakoriságából pedig leszűri azt a tényt, hogy ilyen nyomást a középkori magyar állam nem tudott volna tartósan elviselni. T Rámutat arra, hogy a köznemesség a Mohács előtt megerősödött, de ennek inkább csak káros hatásai érvényesültek: nőtt az ország megosztottsága (sikeresebben léptek fel a bárók ellen). Idegenellenességük (Pl. a rákosi végzés) rontotta a külső erőkkel való összefogás esélyeit, másrészt növelték a török veszélyt. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 0-10 A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat