Budapesti intézőbizottság Budapest, Anker köz Barátossy Gábor: Erdőtelepítések az erdők fejlesztéséért.

Átírás

1 RENDEZVÉNYNAPTÁR Október 7 8. Efdőfeltárási szakosztály Miskolc, BEFAG Tengely Béla Lévay László: Erdészeti útépítési munkák tervezési, kivitelezési, karbantartási tapasztalatai a Bükk Zemplén hegységben, bemutatóval. 11. Rendszerszervezési szakosztály Kaposvár, SEFAG A somogyi EFAG számítástechnikai munkáinak helyzete, fejlesztésének iránya. 13. Balassagyarmati csoport Balassagyarmat, IEFAG Dr. Igmándy Zoltán: Kocsánytalantölgy-pusztulás Pilisi csoport Visegrád, Parkerdőgazdaság A Pilis-hegység idegenforgalommal erősen terhelt területén folyó közjóléti munka, az erdei művelődés háza tanulmányút. 21. Erdőhasználati szakosztály Gyáregység Badacsonytomaj ETV Molnár László: Mellékhasználatok időszerű kérdései Vadgazdálkodási szakosztály A Nagykunsági EFAG vadgazdálkodásának tanulmányozása és a Hortobágyi Nemzeti Park. Szeniorok Tanácsa Budapest, Anker köz Vitaülés az erdész nyugdíjasok érdekvédelmi és foglalkoztatási kérdéseiről. Akcióprogram kialakítása Szakmai Nagyjaink" emlékének megörökítésére. Gazdaságtani szakosztály Budapest, Anker köz Az új erdőgazdasági számlakeret tapasztalatainak megvitatása. Fakereskedelmi szakosztály Kecskemét, KEFAG Dr. Bárányi László: A Duna Tisza közi növekvő fenyő- és nyárfa vagyon értékesítési feltételeinek megteremtése. Tájfejlesztési és környezetvédelmi szakosztály Budapest, Anker köz A veszélyes hulladékok ártalmatlanításának helyzete hazánkban. Gödöllői csoport Gödöllő, Erdészet Gerely Ferenc: A környezetvédelem helyzete, különös tekintettel az erdők egészségi állapotára. Kaposvári csoport Szántód, Erdészet Vízvári István: A bruttósítás és a bérezési reform tapasztalatai az erdészetnél. Choma Zsolt: Hazai és exportpic alakulása a SEFAG-nál. Máírafüredi csoport Gyöngyös Dr. Szodfridt István: A termőhelyfeltárás és -térképezés jelentősége a gyakorlati erdőgazdálkodásban. Nagykanizsai csoport Nagykanizsa, ZEFAG Számítástechnika gyakorlati alkalmazása a ZEFAG-nál és az 1990-ig tartó fejlesztési program bemutatása. Nyíregyházi csoport Haláp, Erdészet Dr. Szemerédy Miklós: Erdősítési technológiák helyszíni bemutatóval. Csongrád megyei csoport Szeged, DEFAG Brókés Tamás: Vegyes vállalatok a nemzetközi kapcsolatban, különös tekintettel az erdőgazdálkodásra.

2 Erdőrendezési csoport Budapest, ERSZ Dr. Vidovszky Ferenc: Távlati tervezés időszerű kérdései. Budapesti csoport Budapest, Anker köz Borvendég Sándor: Természeti ritkaságok Észak-Amerikában. Erdőgazdálkodás Magyarországon" filmvetítés. Budapesti intézőbizottság Budapest, Anker köz Barátossy Gábor: Erdőtelepítések az erdők fejlesztéséért. November 11. Miskolci csoport Putnok, Sajóvölgyi Erdészeti Igazgatóság Ráczí Győző: Észak-Borsod természetvédelmi és közjóléti jelentősége. 21. Debreceni csoport Debrecen, Erdészklub Halász Tibor: Hajdú-Bihar megye fásítási tanulmánytervének ismertetése. Kozák Imre: Az akác újabb ipari hasznosítása, ragasztott szerkezetek, tömbösítés. Szociálpolitikai (szociológiai) bizottság Budapest, Anker köz Dr. Tóth Árpád: Az erdőmérnökkutatás eredményei. Erdőművelési szakosztály Budapest, Anker köz Dr. Várady Géza Varga Béla: Az erdőgazdálkodás különösen az erdőművelés helyzete és kilátásai. Egri csoport Eger, Mátrai EFAG Dr. Rumpf János, A fakitermelés műszaki fejlődésének tendenciái a fejlett országokban. Dr. Varga Ferenc: Fatelepek, fűrészüzemek faanyagvédelmi problémái. Nyíregyházi csoport Nyíregyháza, FEFAG Dr. Tóth Béla dr. Szemerédy Miklós: Új nemesnyárfajták termesztésbe való bevonásának tapasztalatai a FEFAG-nál. Csongrád megyei csoport Szeged, Erdőfelügyelőség Kapusi Imre: Nemesnyár-gazdálkodás. Dr. Szontágh Pál: Nemesnyárak károkozói és az ellenük való védekezés. Pilisi csoport Visegrád Műszaki Szakmai Nap. Budapesti csoport Budapest, Anker köz Ifj. Sólymos Rezső: Eredmények és gondok a budai parkerdőben. Budakeszi csoport Budakeszi, BUEVAG Szabó Zoltán: Etiópiai élménybeszámoló. Veszprém MÉM-csoport Veszprém, Erdőfelügyelőség A Magasbakonyi Tájvédelmi Körzet ismertetése, vetített képes előadás. December 12. Miskolci csoport Miskolc, Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Dr. Csete Sándor: A mikrogombák és élelmezési jelentőségük. Tamási csoport Tamási. Gyulaji EVAG Büki László: Vadászat és vadgazdálkodás. Budapesti intézőbizottság Budapest, Anker köz Dr. Sólymos Rezső: Erdészet és etika. Budapesti MN-csoport Uzsa, Üzemigazgatóság Tapasztalatcsere: az igazgatóság területén folyó munkák. A rendezvényekkel kapcsolatban további felvilágosítást (dátum, hely, időpont stb.) a szakbizottság-, szakosztályvezetők, illetve a helyi csoportok titkárai adnak. A vitanapról Ez évi munkatervünk szerint június 2-án vitanapot rendeztünk, melynek témája az erdőgazdálkodás tartamossága volt. Ez a rendezvény tulajdonképpen folytatása volt az május 15-i I. vitanapnak, amikor a bővített újratermelés és a jövedelmezőség fokozása volt a téma. A II. vitanap azért követte csak két év múlva az elsőt, mert időközben lezajlott a KNEB-vizsgálat, azután joggal vártunk valamilyen intézkedésre, és egyiket se szerettük volna zavarni vitáinkkal. Végül bizonyos dolgokban általánosan megmutatkozó egyetértés (1987. február 17-i elnökségi ülés és az évi titkári értekezlet) alapján fordultam az ágazat, illetve a kor-

3 mány vezetőjéhez. Ezt követte a Királyi elvtárs által megbízott ötös bizottság jelentésének elkészítése, amellyel egy elnökségi, majd egy választmányi ülés is foglalkozott. Mindkét testület tagjai megismerhették a KNEB erdőgazdálkodásról szóló jelentését és a MÉM EFH ezzel kapcsolatos véleményét is. Ezek után került sor a II. vitanapra. Az ötös bizottság jelentését teljes terjedelmében közölni fogjuk AZ ERDŐben, és valamennyi felszólalás lényegét folyamatosan ismertetjük. A két vitanapon és a fenti üléseken elhangzottak szolgálnak majd alapul ahhoz a nyilatkozathoz, melyben a szakmai közvélemény nagyobb részének az erdészetről (erdőgazdálkodás és elsődleges faipar) alkotott véleményét kívánjuk összefoglalni. Reméljük, hogy ezzel hozzájárulhatunk a következő 5 éves terv előkészítéséhez és a tartamos gazdálkodás biztosításához. Dr. Herpay Imre Az elnökség június hó 14-én, dr. Herpay Imre elnök vezetésével ülést tartott. Az elnökség meghallgatta és elismerésének, köszönetének kifejezése mellett jóváhagyóan tudomásul vette Osztrogonácz János, a Felsőtiszai EFAG vezérigazgatójának tájékoztatóját a Debrecenben, augusztus án tartandó vándorgyűlés előkészítéséről. Az elnökség dr. Bondor Antal, a díjbizottság elnökének előterjesztését követően titkos szavazással döntött az évi BEDÖ ALBERT-, KAÁN KÁFOLY-, illetőleg CAROLUS CLUSIUS-emlékérmek odaítéléséről. Az Erdők a közjóért" szakosztály kihelyezett ülését a Gemenci ÁEVAG területén és körzetében tartotta. A helyi csoport képviselői bemutatták a mohácsi történelmi emlékkertet, a bédai vadászház környékének kiváló értékű, 40 m magas tölgyeseit, kőriseit; Mohács főterének építészeti együttesét. Megtekintették Baján a Tüskeerdei vadasparkot, a balesetben erdőn meghaltak emlékművét; Szekszárdon a felújított sötétvölgyi kirándulóközpontokat, a szekszárdi új idegenforgalmi kirándulóközpontot; a Sió torkolati művet és környékét, majd a decsi vadásztársaság vadaskertjét, vadászházát, az ottani trófeagyűjteményt. Itt foglalta össze a tanulságokat Mészöly Győző a szakosztály tiszteletbeli elnöke és Barátossy Gábor szakosztálytitkár megköszönve a szervezést a Gemenci Áll. Erdő- és Vadgazdaság és erdészetének gondos házigazdaságát és lelkes szakvezetésüket. A budapesti szeniorok szakbizottsága Boross György gyémántdiplomás erdőmérnök elnökletével találkozót tartott. A napirenden szerepelt a Bánya-, Kohó- és Erdőmérnökök Veteranisszimusz Körének megalakítása; a korábban kiadott felmérőkörlevelek értékelése; nyugdíjkiegészítő munkalehetőségek; hazai és tátrai kirándulások tervei. A megbeszélés résztvevői állásfoglalást juttattak el az egyesület elnöke, valamint a MÉM EFH vezetője részére az erdők minőségi állapotának megőrzése és javítása tárgyában. A témakörök előadói Csobánczi Erzsébet, dr. Szász Tibor és Tokodi Mihály voltak. A számítástechnika, a termeléssel összefüggő automatizálás, vezérléstechnika, valamint az információtechnika és az információáradatnak feldolgozását segítő programozás korunk fejlődésének meghatározójává vált. Számtalan kezdeményezés és megvalósulás született és él, fejlődik fagazdaságunkban is. A fejlődés, a haladás iránti igény késztette egyesületünket is e tudományág és annak hasznosítását illető egyesületi-társadalmi programfelvételre az elektronikai koordinációs bizottság megalakításával. A széles körű érdeklődés, különösen a számítástechnika iránt érdeklődő fiatalok földrajzi helyzetének kedvezőbb feloldását segítheti elő az MTSZ tagegyesületeként működő Neumann János Számítógéptudományi Társaság megyei és városi szervezete. A társaság célja, hogy a különféle intézményekben dolgozókat összefogva társadalmi eszközökkel előmozdítsa a számítástechnika mint tudomány fejlődését, az alkalmazások elterjedését, az aktuális problémák megoldását; segítse a számítástechnikai kultúra terjesztését, a szakemberek rendszeres tájékoztatását és továbbképzését.

4 Az első magyar erdészeti tájfutóverseny megrendezésével gazdagodott az egyesület programja. A verseny lebonyolítására a SMAFC tájfutószakosztály aktív közreműködésével június 11-én került sor Sopronban. A verseny célja a sportot kedvelő erdészek összefogása, versenyzési lehetőség megteremtése, a sportot érintő közjóléti munkákkal kapcsolatos tapasztalatcsere. A szabadidő sportok terjedése miatt erdeinkre egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy eleget tudjunk tenni a ránk háruló feladatoknak, a szakembereknek ismerniök kell az ebből fakadó tennivalókat. Ezt lelkesedéssel ellátni elsősorban csak azok tudják, akik valamilyen formában k Hődnek e tevékenységhez. A jól sikerült verseny elnöke Gáspár Hantos Géza főtitkár, védnökei dr. Gál János az EFE rektora, Obermayer György a TÁEG igazgatója, a szervezőbizottság tagjui Cser Borbála, Barátossy Gábor, Gerely Ferenc voltak. A helyi csoportok életéből A bajai csoport az OEE központi szervezésében fogadta a svájci Fribourg Kanton erdészeti egyesületi csoportját. Az Alsó-Dunaártér gemenci erdőtömbjében tett tanulmány útjuk során, többek között megismerkedtek a kőrises középerdőkkel, amelyekből a fehérnyár csoportokat, foltokat az elmúlt évben kitermelték, s ez emlékeztette a svájci kollégákat szálaló üzemmódjukra. Dicsérőleg szóltak arról, hogy a nemesnyárasokat nem sivár ültetvényekben, hanem alsószintes erdőkként látták itt. A vendégek rendkívül széles érdeklődési köre szinte mindenre kiterjedt, ami az erdővel kapcsolatos, így még a náluk nem található növényekre is. A balassagyarmati csoport háromnapos tanulmányút, szakmai bemutató és tapasztalatcsere szervezésével fogadta a gyulai helyi csoport képviselőit. A gazdagon összeállított program keretében résztvevőknek alkalmuk volt betekintést nyerni az Ipolyvidéki EFAG munkájába, feladataiba, nem utolsósorban a térség kultúrájába. A vendégeket útjukon Zorván Györgyné igazgatási osztályvezető kísérte. A budakeszi csoport hagyományos Erdőművelési-fahasználati nap"-ját a bajnai erdészet térségében rendezte meg. Ennek keretében tanulmányozták a természetes felújításokat, az egységcsomagos közelítést gyérítésben a DFU közelítő traktorral. Négy erdészet erdészei részére jelölőversenyt tartottak. Megismerkedtek az LKV 1 lengőkéses vágástakarító munkájával és a vadföldeken időszakos vadkár ellen alkalmazott netronháló és villanypásztor hatásával. A pilisi csoport (Visegrád) az ben iratkozott bánya-, kohó- és erdőmérnök hallgatók részére évfolyam-találkozót szervezett. A 38 mérnököt és 21 feleséget a parkerdőgazdaság részéről dr. Anda István gazdasági főigazgatóhelyettes üdvözölte, majd a megjelentek diavetítéssel egybekötött előadást hallgattak meg a parkerdőgazdaságról. A háromnapos találkozó alatt a résztvevők megtekintették a Dunakanyar erdészeti és műemléki nevezetességeit. A találkozó fő szervezője Büttner Gyula erdőmérnök volt, aki két évtizedig töltötte be a helyi csoport titkári tisztét. A vértesi csoport (Tatabánya) az Oroszlányi és a Pusztavámi Erdészet területén szakmai bemutatót rendezett. Oroszlány térségében a hőerőmű pernyehányó kísérleti fásítását tekintették meg. A fásítás célja az erős szélerózió megszüntetése, kísérleti jelleggel 3 ha területen különböző fafajok és tápanyagok bevonásával történt. Az alkalmazott technológiát és az elért eredményeket Hartdégen Mátyás erdőművelési osztályvezető és Csicsai Sándor erdőművelési technológus ismertette. Pusztavám térségében megállapították, hogy már a csert sem lehet természetes úton felújítani a magas vadlétszám miatt, vadkárelhárító kerítést mindenképpen kell építeni. A kerítés mögött viszont értékesebb vörösfenyő- és vöröstölgyállományokat lehet létrehozni csertermőhelyen. Simon József erdészetvezető és Lascsifc Gyula műszaki vezető ismertette az eddig elért, szép eredményeket. A jövőben folytatni kívánják az ilyen jellegű fafaj cserét. A budapesti intézőbizottság rendezvényén dr. Berdár Béla főigazgató, a FAO Európai Erdészeti Bizottságának alelnöke nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott Európa erdőgazdálkodásáról" címmel. Az író-olvasó találkozóval egybekötött rendezvényen dr. Borsos Zoltán nyugalmazott főmérnök bemutatta és dedikálta Az erdőt szolgáljuk" c. könyvét. A szakmai továbbképzés keretében a helyi csoportoknál a következő előadásokat tartották:

5 KAPUVÁRON Dr. Danszky István: Az erdészeti szaporítóanyag-termelés helyzete és fejlesztésének irányai", Czágásch József: A Kisalföldi EFAG fafaj politikája", MISKOLCON Dr. Visy Géza: Az erdészeti számítástechnika fejlesztésének eszköz- és programlehetőségei", Bánki József: Elektrooptikai távmérők alkalmazása az erdészeti gyakorlatban", VISEGRÁDON Varga Domokos: Erdészet, irodalom, társadalom", Barátossy Gábor: Közjóléti erdőgazdálkodás Magyarországon" címmel. Új tagfelvétel Dóra László térképész, Székesfehérvár. Halálozás Richay János okleveles erdőmérnök 73. életévében, ez év május 17-én Sopronban meghalt. Gyarmathy Endre erdőmérnök 94. életévében, Budapesten elhunyt. Székelyudvarhelyi, népes családból született, apja pedagógus, fiát is tanította. Érettségi után Selmecbányára ment, de az akadémiát nem tudta zavartalanul elvégezni, katonai szolgálatot teljesített az első világháborúban. Erdőmérnöki oklevelét már Sopronban szerezte meg. Ahhoz a generációhoz tartozott, amely ideiglenes napidíjasként a legkülönfélébb beosztásokban kellett kezdje munkáját, de a létbizonytalanság sem térítette lí az erdőhöz fűződő szeretetétől. A küzdelmes évek során szerzett gazdag tapasztalatai tették alkalmassá arra, hogy mint erdőgondnok, majd erdőgazdasági főmérnök az erdőgazdálkodást, majd pedagógusként újabb eredészgenerációk képzését irányítsa után az Alföldön tevékenykedett, Szolnok, Gyula és Szeged voltak állomáshelyei től a szegedi technikum tanára, 1958-tól az újonnan megindult Erdészeti Szakiskola igazgatóhelyettese, 1964-től 1969-ig nyugalamba vonulásáig igazgatója volt. Gyarmathy Endre majd öt évtizeden keresztül volt szorgalmas szolgája az erdőnek, gazdag tapasztalataiból sok erdésznövendéknek adott maradandót. Utolsó útjára a dorozsmai temetőben kísérték az unitárius szertartás szerint még élő két testvére és néhány erdészkolléga. AZ ERDÖ SZERKESZTŐBIZOTTSÁGA. Elnök: dr. Sólymos Rezső, a mezőgazdasági tudomány (erdészet) doktora, Budapest; főmunkatárs: Jéróme René, Budapest. Tagok: dr. Balázs István, Budapest; Barátossy Gábor, Budapest; dr. Berdár Béla, Visegrád; dr. Bondor Antal, a mezőgazdasági tudomány (erdészet) kandidátusa, Budapest; Bus Bária, Veszprém; Cebe Zoltán, Szombathely; dr. Csötönyl József, Budapest; Deák István, Tamási; dr. Firbás Oszkár, Sopron; Gáspár-Hantos Géza, Budapest; dr. Gőbölös Antal, Kecskemét; dr. Herpay Imre, a mezőgazdasági tudomány (erdészet) kandidátusa. Sopron; Kadllcsek János, Miskolc; Keszthelyi István, Budapest; Király Pál, Budapest; dr. Király Ernő, a közgazdasági tudomány kandidátusa, Budapest; Korbonszky Kazimirné, Vác; Krümer Antal, Pécs; Lőcsei/ Iván, Budapest; Mészáros Béla, Szombathely; dr. Rácz Antal, a mezőgazdasági tudomány erdészet) kandidátusa, Budapest; Solymosl József, Budapest; Stádel Károly, Győr; dr. Szepesi László, a mezőgazdasági tudomány (erdészet) doktora, Budapest; dr. Szodfridt István, a mezőgazdasági tudomány (erdészet) kandidátusa, Sopron; dr. Szikra Dezső, Visegrád; Tóth László, Szolnok; dr. Tóth Sándor, a mezőgazdasági tudomány (erdészet) kandidátusa, Budapest; Varga Béla, Eger.

6