ZAMÁRDI VÁROS TELEPÜLÉSKÉPI RENDELETE JÓVÁHAGYÁSRA SZÁNT ANYAG december hó

Átírás

1 ZAMÁRDI VÁROS TELEPÜLÉSKÉPI RENDELETE JÓVÁHAGYÁSRA SZÁNT ANYAG december hó

2 Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének /2017. (..) önkormányzati rendelete a településkép védelméről Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény 12. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Somogy Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság Hivatala Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének Zamárdi Város Partnerségi Egyeztetési Szabályzatáról szóló 15/2017. (V. 30.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: I. Fejezet Bevezető rendelkezések 1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések 1. (1) Zamárdi Város településkép védelméről szóló rendelete (továbbiakban: Rendelet) célja Zamárdi város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő megőrzése és alakítása. A Város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása, a helyi védelem alatt álló építészeti örökség, mint a nemzeti közös kulturális kincs része, fenntartásának, védelmével összhangban lévő használatának és bemutatásának biztosítása: a) a helyi építészeti örökség védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával, b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával, c) a településképi követelmények szabályozásával, d) a településkép-védelmi szakmai konzultációval, e) a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények rögzítésével, f) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával. (2) A Rendelet területi hatálya a 19. (2) bekezdésében foglalt eltérésekkel Zamárdi város teljes közigazgatási területe. (3) A Rendelet mellékletei: 1. melléklet Zamárdi Város egyedi védelem alatt álló helyi építészeti öröksége 1.1. melléklet Védett egyedi értékeknek helyet adó ingatlanok lehatárolása 1.2. melléklet Védett egyedi értékek jegyzéke 2. melléklet Zamárdi Város településkép védelme szempontjából kiemelt területei 2

3 2.1. melléklet A településkép védelme szempontjából kiemelt területek térképi lehatárolása 2.2. melléklet A településkép védelme szempontjából kiemelt területek jegyzéke A./ Világörökségi Várományos Helyszín területe B./ Műemlék és műemléki környezet területe C./ Régészeti lelőhely területe D./ Védett egyedi értéknek helyet adó ingatlanok területe E./ Natura 2000 terület F./ Országos ökológiai hálózat magterülete G./ Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe H./ Ex lege védett forrás, láp I./ Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület 3. melléklet Zamárdi Város településképi szempontból meghatározó területei 3.1. melléklet Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása 3.2. melléklet Településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke A./ A településkép védelme szempontjából kiemelt területek B./ Történeti települési terület C./ Áthaladás szempontjából meghatározó terület 4. melléklet Ültetési távolságok 5. melléklet Tájidegen, agresszív gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke 5.1. melléklet Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet alapján 5.2. melléklet A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet alapján 5.3. melléklet A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet alapján 6. melléklet Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke (4) A Rendelet alkalmazásában: 1. Áthaladás szempontjából meghatározó terület: A településen áthaladó/településre érkező szemszögéből jelentkező látvány területe. 2. Áttört kerítés: A garázs, a kerítéssel egybeépített kerti építmény és a bejárati kapuk kivételével legalább 50 %-os átláthatóságot biztosító kerítés. 3. Tákolmány: Ideiglenes jellegű, rendezvényre ráépülő, a lezárt, önkormányzat által engedélyezett rendezvényterülettől függetlenül, igénytelen kialakítással, döntően kerítéselbontással felállított, utcai mozgóárusításra szolgáló, Zamárdi város arculati képét rontó bódé, lakókocsi. 4. Településkapu: a különböző közlekedési eszközzel érkezők települési szövetbe való belépési pontja. 5. Történeti települési terület: a Második Katonai Felmérés térképén települési térségként ábrázolt terület. 6. Útbaigazító tábla: Reklámnak nem minősülő tartalmat hordozó, tájékoztatást szolgáló, iránymutató tábla. II. Fejezet A helyi védelem 3

4 2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek 2. (1) Helyi védelem alá helyezés általános szabályai: a) Védelem alá helyezést Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének Zamárdi Város Partnerségi Egyeztetési Szabályzatáról szóló 15/2017. (V. 30.) önkormányzati rendeletében (továbbiakban: Partnerségi Egyeztetési Szabályzat) nevesített partner, valamint Zamárdi Város Önkormányzata kezdeményezhet. b) A kezdeményezés tartalma: ba) az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltüntetés), bb) a javasolt helyi védelem jellege (területi, egyedi), bc) a kezdeményezés rövid indoklása, bd) a kezdeményező adatai, elérhetősége, aláírása, valamint be) a védendő elem ismert további adatai (tulajdonosa, története, korábbi állapota). c) A kezdeményező a védelem alá helyezést Zamárdi város polgármesterének (továbbiakban: Polgármester) címzett ben, vagy postai úton, vagy a honlapon a Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet értékelő felületére feltöltött, jelen bekezdés b) pontjában szereplő tartalmi követelményeknek megfelelő írásos javaslattal kezdeményezi. d) A helyi védelem alá helyezéshez szükséges, okl. építészmérnök által készített értékvizsgálati lap tartalma: da) cím, db) helyrajzi szám, dc) védelemre javasolt elem megnevezése, funkciója, dd) védelemre javasolt elem történeti, műszaki bemutatása, de) védelem alá helyezés indoklása, tervezett védelmi kategória megnevezése, df) a védelemre javasolt elemet bemutató legalább 3 db fénykép, valamint dg) a védelemre javasolt elem elhelyezkedését jelölő alaptérképi kivágat. (2) Helyi védelem megszüntetésének általános szabályai: a) A védelem megszüntetését a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített partner, valamint Zamárdi Város Önkormányzata kezdeményezheti. b) A kezdeményezés tartalma: ba) a védett elem beazonosítására alkalmas adatok (hrsz., cím, térképi feltűntetés), bb) a helyi védelem jellege (területi, egyedi), bc) a megszüntetés kezdeményezésének rövid indoklása, valamint bd) a megszüntetést kezdeményező adatai. c) A kezdeményező a védelem megszüntetését a Polgármesternek címzett ben, vagy postai úton, vagy a honlapon a Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet értékelő felületére feltöltött, jelen bekezdés b) pontjában szereplő tartalmi követelményeknek megfelelő írásos javaslattal kezdeményezi. d) Helyi védelem megszüntetésére: da) műszaki indokok alapján, db) életveszély-elhárítása miatt, dc) a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése okán, vagy dd) jelentős települési érdekből kerülhet sor. e) Helyi védelem alatt álló épület, építmény, vagy annak védett része csak a védelem megszűntetését követően bontható el. 4

5 (3) A Rendelet mellékletében szereplő helyi védett elemeket a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Eljr.) 23/D. -ában szereplő tartalommal, értékkataszteri lap formájában, Zamárdi Város Önkormányzatának iratkezelési szabályai szerint kell nyilvántartani. A nyilvántartás vezetőséről a Polgármester gondoskodik. (4) A helyi védelem alatt álló érték megjelölésére vonatkozó követelmények: a) A helyi védelem alatt álló értéket a tulajdonossal egyeztetve táblával lehet megjelölni, amely a helyi védelem tényét és elrendelésének időpontját tartalmazza ( Zamárdi Város Önkormányzata védetté nyilvánította dátum ). b) A tábla elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik. 3. Az egyedi védelem meghatározása 3. (1) Zamárdi Város egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségét a Rendelet 1. melléklete tartalmazza. (2) Egyedi védelem az alábbi elem(ek)re terjedhet ki: a) építmény egészére, b) építmény részletére, c) alkalmazott anyaghasználatra, d) tömegformálásra, e) homlokzati kialakításra, f) táj- és kertépítészeti alkotásra, g) egyedi tájértékre, h) növényzetre, i) szoborra, képzőművészeti alkotásra, j) utcabútorra. 4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek 4. (1) Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát az alábbi kötelezettség terheli: a) A védett elem, elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását, b) A védett elem, elemrészlet jókarban-tartásáról, állapotának megőrzéséről gondoskodni kell. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére, és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e, vagy sem. c) A védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartására kell törekedni. d) A helyi védelem alatt álló értéket megjelölő tábla megőrzése és karbantartása a tulajdonos feladata. (2) A védett elem bontására kizárólag a védettség alóli kivételt követően kerülhet sor. III. Fejezet A településképi szempontból meghatározó területek 5

6 5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása 5. (1) Zamárdi Város településképi szempontból meghatározó területét a Rendelet 3. melléklete tartalmazza. (2) Településképi szempontból meghatározó területnek tekintjük: a) a településkép védelme szempontjából kiemelt terület, b) a történeti települési terület, valamint c) az áthaladás szempontjából meghatározó terület együttes halmazát. (3) A településkép védelme szempontjából kiemelt területet a Rendelet 2. melléklete tartalmazza. (4) Az áthaladás szempontjából meghatározó terület: a) az országos közutak, térségi jelentőségű kerékpárutak esetében az utat szegélyező, belterületi 1-1- teleksor, valamint b) a településkapuk. (5) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részei: a) a településkép védelme szempontjából kiemelt területeken belül: 1. a Világörökség Várományos Helyszín területe, 2. a műemlék és a műemléki környezet területe, 3. a régészeti lelőhely területe, 4. a védett egyedi értéknek helyet adó ingatlan területe, b) a történeti települési terület, valamint c) az áthaladás szempontjából meghatározó terület. (6) A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részei a településkép védelme szempontjából kiemelt területen belül: a) a NATURA 2000 terület, b) az országos ökológiai hálózat magterülete, c) az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe, d) az ex lege védett forrás, láp, valamint e) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület. (7) Amennyiben egy elem művi és táji, természeti elemekkel egyaránt érintett, úgy a követelmények közül a művi elemekre vonatkozókat kell vele szemben alkalmazni. Régészeti lelőhelyek esetén, amennyiben az érintett ingatlan további művi elemekkel nem érintett, úgy a követelmények közül a táji, természeti elemekre vonatkozókat kell vele szemben alkalmazni. IV. Fejezet Általános településképi követelmények 6. Általános elvek 6. (1) A településképi szempontból meghatározó terület művi elemekkel érintett 5. (5) bekezdés szerinti részén: a) a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését, b) az épületek összhangot mutató elhelyezését, c) a minőségi anyaghasználatot, d) a kialakult állapothoz igazodó színezést, e) az előkertek rendezettségét, f) a telek rendezett, az épület rendben tartott állapotát, 6

7 g) a kerítések kialakításának összhangját, h) az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolását, valamint i) a tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését el kell érni. (2) A településképi szempontból meghatározó terület táji, természeti elemekkel érintett 5. (6) bekezdés szerinti részén: a) a tájkarakter megőrzését, b) a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét, c) az építmények tájba-illeszkedését, d) az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését, e) a minőségi és természetes anyaghasználatot, f) a visszafogott színezést, g) a táji hagyományokat tükröző növényállomány ültetését, valamint h) az tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését el kell érni. (3) A világításnál nem alkalmazható: a) gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé irányított fény, b) égbolt felé irányuló, talajszintbe épített fényvető, c) egyenetlen, villogó, vibráló, magas intenzitású világítás, d) a tényleges használat idejéhez nem igazodó kültéri világítás. 7. Anyaghasználati követelmények 7. (1) Általános anyaghasználati követelmények: a) a település karakterével összhangban lévő, b) az épület, építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló c) környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő, d) időtálló, e) minőséget képviselő, valamint f) élénk, harsány színeket kerülő anyagot kell használni. (2) A homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók: a) erős, élénk színű, harsány anyagok, valamint b) túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképző elemek. (3) A tetőhéjalásnál nem alkalmazhatók: a) hullámpala, b) rozsdásodó bádog, valamint c) műanyag. (4) A nyílászáróknál nem alkalmazhatók: a) domború üvegezés, b) egymással nem harmonizáló anyagok, valamint c) igénytelen formai kialakítású elemek. 8. Területi építészeti követelmények 8. (1) a beépítés telepítési módjának tekintetében: a) ikres beépítési módnál a már kialakult épület-ikerpárokkal összhangban álló, 7

8 b) oldalhatáron álló beépítési módnál a keresztutcák csatlakozási pontja közötti utcaszakaszonként egységes, c) a településen megjelenő, egyedi telepítésű épület-elhelyezésnél a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító, d) a tájjelleg megőrzését biztosító, a tájba-simulásra legalkalmasabb helyet elfoglaló épület-elhelyezést kell alkalmazni. (2) kerti építmény(eke)t, műtárgya(ka)t elsősorban hátsókertben kell elhelyezni az alábbi kivételek figyelembevételével: a) közműbecsatlakozási műtárgy, különösen növényzettel takartan, előkertben és oldalkertben is elhelyezhető. b) pad, játszótéri építmény, szobor, képzőművészeti alkotás, lugas, szaletli előkertben és oldalkertben is elhelyezhető. (3) Előkertben Ideiglenes jellegű, rendezvényre ráépülő, a lezárt, önkormányzat által engedélyezett rendezvényterülettől függetlenül, döntően kerítésbontással elhelyezett, utcai mozgóárusításra szolgáló, Zamárdi város arculati képét rontó bódé, lakókocsi (ún. tákolmány) nem telepíthető. (4) a kerti építmények, műtárgyak tekintetében: a) a táji látványt nem zavaró, b) a növényzettel harmonikus, c) elsősorban természetes anyagokból készülő, d) az épületek, építmények összhangjára ügyelő kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el. (5) kerítéskialakítás tekintetében: a) közterület, vagy magánút menti telekhatáron áttört kerítést kell létesíteni. b) a kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani: ba) az épülettel összhangot mutató anyagok és színek használata, bb) tartós, minőségi anyagok használata, bc) élénk színek kerülése, bd) elsősorban természetes anyagok (különösen kő, tégla, fa) használata, be) növényzet alkotta kerítés lehetősége, valamint bf) balesetveszélyt okozó kialakítás kerülése. 9. Egyedi építészeti követelmények 9. (1) az anyaghasználat tekintetében: a) elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint b) nem harsány és környezetétől nem elütő színű anyag használható. (2) a tömegformálás tekintetében: a) építészeti minőséget tükröző, b) arányos, valamint c) funkciójával összhangot mutató tömegformálás használható, továbbá markáns stílusjegyeket hordozó, ám funkciójában a környezetét szolgáló építmény (különösen magasles, kilátó) is engedélyezhető. (3) a homlokzatkialakítás tekintetében: a) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó, b) tagozatokat visszafogottan használó, 8

9 c) díszítésében egyszerűségre törekvő, d) nyílásrendszerében rendezett, valamint e) elsősorban természetes anyagokat (különösen vakolat, kő, tégla) alkalmazó homlokzat alakítható ki. (4) a zöldfelületek kialakítása tekintetében: a) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó, b) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas, c) a művi értékekkel egységben kezelt, d) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző, e) betegségekkel, kártevőkkel szemben ellenálló, f) urbanizált környezetet tűrő, g) hosszú életű, h) jelentős díszítő értékű, i) szabályos ágrendszerű, j) a Rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó, k) a Rendelet 5. mellékletében szereplő növényeket mind közterületen, mind magánkertekben kizáró, sem allergén, sem invazív fajokat nem alkalmazó, valamint l) közterületen, keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő növényzet telepíthető. (5) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében: a) egységes arculatot kialakító, b) zavarosan vibráló burkolat nem eredményező, c) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő, d) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító, e) a táji látványt előtérbe helyező, valamint f) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő módszer alkalmazható. (6) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében az alábbi előírásokat kell betartani: a) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését, növényzet telepíthetőségét figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni, b) a táji feltárulást, a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével el kell kerülni, c) az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) táji látványt zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. 10. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények 10. (1) A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvényben, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben rögzített országos rendelkezésektől az alábbi estekben és időtartamra el lehet térni: a) építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, a település teljes területén megengedett, valamint 9

10 b) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra, a település teljes területén megengedett. (2) A nyilvánosság biztosítására különösen a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített célok teljesítésére, továbbá közérdeket is szolgáló önkormányzati információs vagy más célú berendezés (különösen útbaigazító tábla) időkorlát nélkül, a település teljes területén elhelyezhető. 11. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények 11. (1) A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények: a) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő, b) arányos, c) a funkciót tükröző d) a településképet kedvezőtlenül nem érintő, e) a közterületről nem látható elrendezést alkalmazó, különösen látványát növényzettel eltakaró formai kialakítás alkalmazható. 12. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó követelmények 12. (1) A település alábbi területei alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére: a) gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, ipari, általános) területek, b) különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges közműterületek) területek, c) közlekedési és közműterületek, d) különleges beépítésre nem szánt területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges beépítésre nem szánt közműterületek) (2) A település alábbi területei nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére: a) lakó (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias) területek, b) vegyes (településközpont, intézményi) területek, c) üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek, d) az (1) b) pontba nem sorolható különleges területek e) zöldterületek, f) erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek g) vízgazdálkodási területek h) természetközeli területek, i) az (1) d) pontba nem sorolható különleges beépítésre nem szánt területek V. Fejezet Sajátos településképi követelmények 13. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó sajátos építészeti követelmények 10

11 13. (1) Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség a Rendelet 1. melléklete szerinti területére vonatkozó sajátos egyedi építészeti követelmények: a) meglévő épületeket, építményeket: aa) egymással összhangban, ab) a jellegzetes településkép egységes megjelenítését biztosító módon kell fenntartani, ill. kialakítani. Ez vonatkozik az épületek tömeg- és tetőformájára, a homlokzatokon alkalmazott anyagokra, színre és felületképzésre. b) az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve,: ba) azok homlokzatszélességét, bb) gerinc- és párkánymagasságát, bc) bd) tetőformáját, hagyományoknak megfelelő építési anyagok 1. vakolt homlokzatfelület, 2. helyi hagyományokhoz igazodó vakolatképzés, felületképzés, 3. természetes színezésű cserépfedés, nádfedés (korcolt horganylemez-fedés - csak 3,0 m építménymagasságot nem meghaladó melléképületek esetén), 4. fa nyílászárók (népi építészethez igazodó nyílásméretekkel, osztásokkal, tagolással) használatát figyelembe véve kell meghatározni. c) a tömegformálás tekintetében meg kell őrizni: ca) az épülettömeget, cb) a geometriai formát és arányrendszert, valamint cc) a tetőformát. E követelmény teljesítésére tetősík-ablak helyett csak abban az esetben létesíthető felálló tetőablak, amennyiben az nem jelent zavaró hatást sem a védett épületre, sem az utcaképre. d) a homlokzatkialakítás tekintetében meg kell őrizni: da) a homlokzatképzést a részletekkel, db) az anyaghasználatot, dc) a tető kialakítását, vízelvezetését, tetőépítményeit, dd) a nyílászárók arányrendjét, osztásrendszerét, anyaghasználatát, díszítettségét, szerkezeti kialakítását, valamint de) az épülettartozékokat. (2) A védelem alatt álló helyi építészeti örökség a Rendelet 1. melléklete szerinti területén lévő védett épületek átépítésénél az alábbi követelményeknek kell együttesen eleget tenni: a) karaktert megtartó, helyreállító, b) arányrendszert megőrző, c) stílusidegen részeket eltávolító, d) új elemeiben a megmaradt részekhez igazodó, e) az utcai homlokzat színezését egységben kezelő, f) esztétikát, minőséget hozó, valamint g) építészeti értéket teremtő. 14. Zamárdi Város Önkormányzata Képviselő-testületének Zamárdi Város helyi építési szabályzatáról, módosításáról szóló 1/2006. (I. 20.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: HÉSZ) szerinti követelmények: 11

12 14. (1) Tetőtér csak egyszintesen építhető be. Közmű (2) A föld alatti és a föld feletti közműépítmény csak egységes közmű, közlekedési és kertészeti tervek alapján alakítható ki, melyeknek elő kell segíteni az igényes környezet kialakítást. (3) Beépítésre szánt területek tervezett kisfeszültségű és közvilágítási vezetékeit, továbbá a meglevő beépítés területén a rekonstrukcióra kerülő hálózatokat földkábelben kell vezetni. (4) A már beépített területen a beépülő foghíjaknál és az átépítésre kerülő épületeknél új csatlakozás létesítésekor, a meglevő föld feletti vezetésű kisfeszültségű villamosenergiahálózathoz az oszlopokról a földfeletti átfeszítések helyett a földkábelben történő csatlakozást kell alkalmazni. (5) A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők fel. (6) A földgázvezetékeket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. (7) A tervezett távközlési és a kábel TV vezetéket, továbbá a meglevő beépítés területén a rekonstrukcióra kerülő hálózatokat föld alatti vezetéssel, kábelben kell vezetni. (8) A beépített területen levő foghíjak beépítésekor és a meglevő épületek felújításakor új csatlakozás létesítése esetén a meglevő hírközlési és kábel TV hálózathoz az oszlopokról a föld feletti átfeszítések helyett a földkábelben történő csatlakozást kell alkalmazni. (9) A településkép-védelmi területen belül a villamos közép- és kisfeszültségű és közvilágítási hálózatokat földbe fektetve kell építeni. Kerítés (10) A kerítéseknek igazodni kell az épületek homlokzatához és a kialakult hagyományokhoz. Az utcán megjelenő kerítésnek igényesnek, esztétikailag megfelelő színvonalúnak kell lennie. A kerítéseket a garázs, a kerítéssel egybeépített kerti építmények és bejárati kapuk kivételével legalább 50%-osan a kerítés kivételeken kívüli teljes hosszára és megkezdett folyóméretére teljesítve áttörten kell kialakítani. (11) A településkép-védelmi területen közterületi határvonal felőli oldalon a hagyományoknak megfelelő kerítés építhető. (12) Üdülőterületen közterület felőli kerítésként élősövény telepíthető, amely a telekhatáron vezetett lábazat nélküli drótkerítéssel is megvalósítható. (13) Beépítésre nem szánt területen kerítésként a) a b), c) és d) bekezdésben meghatározottakat kivéve csak élősövény alkalmazható, b) lakóépület körüli telekhatáron, vagy azon belül legfeljebb 1,8 m magas, 50%-ban áttört kerítés építhető, melynek tömör lábazatmagassága legfeljebb 30 cm lehet, c) állattartásra szolgáló terület esetében a telekhatáron, vagy azon belül legfeljebb 1,8 m magas, 50%-ban áttört kerítés építhető, melynek tömör lábazatmagassága legfeljebb 30 cm lehet, d) kertes mezőgazdasági területen kerítésként vadvédelmi kerítés építhető, vagy kordonos szőlőültetvény telepíthető. Kertes mezőgazdasági terület (14) újonnan építmény magas tetővel, tetőhajlásszöggel, nádfedéssel, vörös, ill. barna árnyalatú cserépfedéssel alakítható ki. (15) az épület tömegét úgy kell tagolni, hogy a lejtő felé legalább egy, a lejtőre merőleges gerincű, 7 méter széles homlokzati traktus kerüljön kialakításra. 12

13 (16) Pince hagyományos oromzattal, boltozottan, földdel borítva építhető önálló épületként az építési helyen belül. VI. Fejezet Szakmai konzultáció 15. Rendelkezés a szakmai konzultációról 15. (1) Szakmai konzultációt kell lefolytatni Zamárdi közigazgatási területen tervezett, közterületről látható építési tevékenység megkezdése előtt független annak építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára. (2) Szakmai konzultációt nem kell lefolytatni a homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó építési tevékenységek esetén. (3) Szakmai konzultáció kötelezettségével érintett a település teljes közigazgatási területe. (4) A szakmai konzultáció általános szabályai: a) A szakmai konzultáció lefolytatása a települési főépítész, vagy folyamatos foglalkoztatásának, illetve jelenlétének hiányában a Polgármester feladata. b) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi az alábbi tartalmi követelménnyel: ba) tervezett tevékenység területi beazonosítása (hrsz., cím), bb) tervezett tevékenység rövid leírása, bc) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához, bd) beépítési koncepció vázlatos bemutatása. c) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben rögzítésre kerül: ca) a tervezett tevékenység helyszínét érintő településképi rendeletben szereplő településképi követelmények, cb) felvetett javaslatok, cc) a települési főépítész, vagy a Polgármester lényegi nyilatkozata. VII. Fejezet Településképi véleményezési eljárás 16. A véleményezési eljárással érintett építmények köre 16. (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezés eljárásokat megelőzően az építésügyi hatósági engedélykérelem tárgyának településképi illeszkedésével kapcsolatban. (2) Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni a homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó, engedélyköteles építési tevékenységek esetén. (3) Településképi véleményezési eljárással érintett a település teljes közigazgatási területe. 17. A véleményezési eljárás részletes szabályai

14 (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa meghatalmazott tervező kérelmére indul. A kérelmet a Polgármesterhez a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/A. (1), (2) (3) bekezdésében meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani. (2) A Polgármester a településképi véleményét a települési főépítész szakmai véleményére alapozza az alábbi esetek kivételével, melyeknél Zamárdi Város Építészeti Tervtanácsának (továbbiakban: Tervtanács) állásfoglalására alapozza véleményét: a) Zamárdi közterületein felmerülő építések, burkolat- és közműépítések, növénytelepítés, utcabútorozás építési engedélyezési terveinek véleményezése. b) A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv vonatkozó részein az építési engedélyezési tervek véleményezése. c) Ha az építési telek mérete több mint háromszorosan meghaladja az övezetileg meghatározott minimumot, vagy a 4000 m2-t, építési szándék esetén a telek igényelt, és távlati beépítési lehetőségeinek véleményezése. d) A telekszélesség függvényében építhető ikerházas beépítés építési feltételeinek pontosítása. e) Vt-3b építési övezet területén való építés véleményezése. (3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell: a) a településképi követelményeknek való megfelelést, b) a közterület mentén az épület kialakításának (tömeg, tetőzet, homlokzat tagolása, nyílászárók kiosztása) módját és feltételeit, c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítésénél ca) biztosított-e az előírásoknak, illetve az illeszkedési követelményeknek megfelelő cb) további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek. d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, e) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását. VIII. Fejezet Helyi építészeti-műszaki tervtanács 18. A helyi építészeti-műszaki tervtanács működési és eljárási részletes szabályai 18. (1) E rendelet szabályait kell alkalmazni Zamárdi város közigazgatási területét érintő, e Rendelet alapján előzetes tervtanácsi véleményezési kötelezettség alá eső építmények építészetiműszaki terveire, azok készítőire, tervezőire, illetve a tervet véleményező Tervtanács működésére és eljárási rendjére. (2) A jogszabály előírásai szerint építési engedélyhez kötött és más tervtanács hatáskörébe nem utalt, a településképi véleményezési eljárásra e Rendelet 17. (2) bekezdés a)-e) pontjában kijelölt építési tevékenységek építészeti-műszaki terveinek előzetes véleményezése érdekében a polgármester Tervtanácsot működtet, melynek eljárási szabályait e Rendelet határozza meg. Tervtanácsi tagok 14

15 (3) A Tervtanács tagjaira javaslatot tesz: a) a Tervtanács elnöke, b) az építésügyben érintett szakmai, társadalmi kamarák. (4) A Tervtanács tagjainak száma a tervtanács elnökét is ide számítva legfeljebb 10 fő. (5) A Tervtanács elnökét és tagjait a (1) bekezdés szerinti javaslatokat figyelembe véve a polgármester nevezi ki. (6) A Tervtanácsi tagok kinevezése négy évre szól, amely a kinevezés lejártát követően évente meghosszabbítható. Kinevezést kizáró tényező felmerülése esetén a kinevezést a polgármester visszavonja. Tervtanács elnöke (7) A Tervtanács elnöke az önkormányzati főépítész. (8) Az önkormányzati főépítész tervtanácsi elnöksége megszűnik a főépítészi kinevezés megszűnésével. Tervtanács működése (9) A Tervtanács a Tervtanács elnökével együtt legalább 4 taggal ülésezik. A meghatározott létszám a Tervtanács határozatképességének feltétele. (10) Az Tervtanács ülései nyilvánosak. (11) A Tervtanács döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazat dönt. (12) A Tervtanács elnöke az Önkormányzat iratkezelési szabályai szerint nyilvántartásba veszi és megőrzi a jegyzőkönyvet és annak mellékleteit, valamint a Tervtanács állásfoglalását, továbbá a tervdokumentáció egy példányát. (13) A Tervtanácsra tanácskozási joggal meg kell hívni: a) a polgármestert, b) az első fokon eljáró építésügyi hatóság vezetőjét, c) a tárgyalt építészeti-műszaki dokumentáció tervezőjét, d) a tárgyalt építési beruházóját, építtetőjét, valamint e) szükség esetén, a bírálót. (14) A Tervtanács a kérelmező kérésére a tervet zárt ülésen is megtárgyalhatja. (15) A Tervtanács zárt ülésén elhangzottakat külön jegyzőkönyvben kell rögzíteni, az arról történt szavazást és a szavazás eredményét is. (16) A zárt tervtanácsi ülésen elhangzottak üzleti titoknak minősülnek. (17) A Tervtanács működésének és eljárásának e Rendeletben nem szereplő szabályait különös tekintettel az összeférhetetlenségi szabályokra és a finanszírozásra a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően a Tervtanács ügyrendje határozza meg, melyet a Tervtanács elnökének javaslata alapján a Polgármester egyetértésével a Tervtanács fogad el. IX. Fejezet Településképi bejelentési eljárás 19. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre 19. (1) Településképi bejelentési eljárással érintett, a (2) bekezdés területi hatályával a nyilvántartott műemléki értéket, vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez, vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével: 15

16 a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység közül, aa) Építmény közterületi látványt érintő átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik. ab) Meglévő építmény közterületi látványt érintő utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása. ac) Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, ad) megváltoztatása. A 14. pont e) alpontjában és a 29. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület közterületi látványt érintő építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet. ae) Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény közterületi látványt érintő építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot. af) Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása. ag) ah) Növénytermesztésre szolgáló üvegház közterületi látványt érintő építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása. Közterület felőli kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, valamint b) reklámok és reklámhordozók elhelyezése. (2) Településképi bejelentése eljárással érintett: a) az (1) bekezdés a) pontja tekintetében a településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett területe. b) az (1) bekezdés b) pontja tekintetében a település teljes közigazgatási területe. 20. A bejelentési eljárás részletes szabályai 20. (1) A településképi bejelentése eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa kérelmére indul. A kérelmet Polgármesterhez a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. (2), (3) bekezdésében meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani. (2) A bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a reklámelhelyezés: a) illeszkedik-e a településképbe, b) megfelel-e a településképi követelményeknek, valamint 16

17 c) megfelel-e a reklám-elhelyezési kormányrendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek. X. Fejezet A településképi kötelezés, településképi bírság 21. A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei 21. Jogkövetkezmények: a) településképi kötelezés, valamint b) településképi bírság. 22. A településképi kötelezési eljárás 22. (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja: a) településképi véleményezési, településképi bejelentési eljárás elmulasztása, b) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása, c) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása, vagy d) a Rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése. (2) A településképi kötelezési eljárást a Polgármester folytatja le, és szükség esetén, önkormányzati hatósági határozat formájában kötelezést bocsát ki. (3) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosát, az építmény, építményrész a) felújítására, b) átalakítására, vagy c) elbontására kötelezheti. 23. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke 23. (1) Településképi bírság a következő esetekben szabható ki: a) szakmai konzultáció kezdeményezésének elmulasztása, b) településképi véleményezési eljárás kezdeményezésének elmulasztása, c) településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása, d) a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése, e) a településképi követelmények be nem tartása, f) döntés végre nem hajtása. (2) A településképi bírság: a) felső határa ,- forint, b) alsó határa ,- forint, 24. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja 24. (1) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek. 17

18 (2) A településképi bírság megfizetésének módja: a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel. b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén a évi CXCV. törvény 42. (3) bekezdése értelmében a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani. XI. Fejezet Záró rendelkezések 25. Hatálybalépés 25. (1) A Rendelet január 1-jén lép hatályba. (2) Előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 26. Hatályon kívül helyező rendelkezések 26. (1) Hatályát veszti Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének a településképi véleményezési eljárásról szóló 2/2013. (I. 22.) önkormányzati rendelete. (2) Hatályát veszti Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének közterületen lévő reklámok, reklámberendezések és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 25/2014. (V. 27.) önkormányzati rendelete. (3) Hatályát veszti Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testülete Zamárdi Város helyi építési szabályzatáról, módosításáról szóló 1/2006. (I. 20.) önkormányzati rendeletének: (11) bekezdése, (1) bekezdés, e) pont, ed) alpontja, (1) bekezdés g) pont utolsó mondata, (1) bekezdés h) pontja, (3), valamint (4) bekezdései, (3) bekezdés az utca karakterének megóvása mellett -szövegrésze, (5) bekezdése, (3) bekezdés a), valamint c) pontjai, (4) bekezdés a) pont utolsó két mondata, (4) bekezdés b) pontja, (5) bekezdés a), b) valamint c) pontjai, (1) bekezdés [jelenleg: 25/2014 reklámrendelet] -szövegrésze, szakasza, szakasza. (4) Hatályát veszti Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének Zamárdi város zöldfelületeinek hasznosításáról és védelméről szóló 25/2008. (XII. 2.) önkormányzati rendeletének 8. (4) bekezdés a), valamint b) pontjai, (5) Hatályát veszti Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének A fák és fás szárú növények védelméről szóló 33/2014. (III. 24.) önkormányzati rendeletének: (4) bekezdése, (5) bekezdés utolsó mondata, 3. Magánterületi ingatlanon lévő ültetési távolságokról című 6. szakasza, sz. melléklete, sz. melléklete, 18

19 Zamárdi, Csákovics Gyula polgármester.. dr. Kerekes Gyöngyi jegyzői feladatok ellátásával megbízott aljegyző A kihirdetés napja: dr. Kerekes Gyöngyi jegyzői feladatok ellátásával megbízott aljegyző 19

20 1. melléklet a /2017. (..) önkormányzati rendelethez ZAMÁRDI VÁROS EGYEDI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ HELYI ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGE 1.1. melléklet VÉDETT EGYEDI ÉRTÉKEKNEK HELYET ADÓ INGATLANOK LEHATÁROLÁSA 20

21 1.2. melléklet VÉDETT EGYEDI ÉRTÉKEK JEGYZÉKE A B C 1 MEGNEVEZÉS CÍM HRSZ. 2 lakóház Fő utca lakóház Fő utca /1 4 lakóház Fő utca /1 5 lakóház Fő utca /4 6 lakóház Fő utca lakóház Fő utca lakóház, kerítés Fő utca /6 9 volt óvoda József Attila u villaépület Kiss Ernő u villaépület Kiss Ernő u volt nevelőotthon Knézich Károly u /2 13 orvos lakás Kossuth L. u orvos rendelő Kossuth L. u MÁV vasútállomás épülete 2225/1 16 R.k. kápolna, kút és lakóház Petőfi Sándor u villa Petőfi Sándor u villa Petőfi Sándor u üdülő Rákóczi u , a 2484/1 előtt 20 Maár villa Schweidel János u villa IV. köz /1 22 parasztház Fő u Garami villa Aradi u /1 24 régi iskola Damjanich u /1 25 Pugin villa Damjanich u /4 26 autentikus faház Gáspár A. u villa József Attila u villa Kossuth Lajos u villa Kossuth Lajos u villa Lahner Köz /4 31 villa Margittai u /6 32 villa 1929-ből Margittai u /2 33 villa 1925-ből Széchenyi u villa Aradi u. 27/b villa Aradi u villa Damjanich u kör alakú nyaraló, modern Damjanich u villa Lahner köz villa Margittai u villa Nagyváradi u villa Nagyváradi u

22 A B C 1 MEGNEVEZÉS CÍM HRSZ. 42 villa Schweidel u villa, kerítés Rákóczi u kovácsoltvas kerítés Schweidel u /1 45 kerítés Fő utca kerítés Fő utca kerítés Fő utca kerítés Fő utca Szamárkő külterület kőkereszt Fő utca 9. előtt 51 kőkereszt Fő utca templomnál 52 kőkereszt Fő utca Szélescsapásnál A védelem a megnevezett építmény egészére kiterjed. 22

23 2. melléklet a /2017. (..) önkormányzati rendelethez ZAMÁRDI VÁROS TELEPÜLÉSKÉP VÉDELME SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT TERÜLETEI 2.1. melléklet A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELME SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT TERÜLETEK TÉRKÉPI LEHATÁROLÁSA 23

24 2.2. melléklet A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELME SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT TERÜLETEK JEGYZÉKE A./ VILÁGÖRÖKSÉG VÁROMÁNYOS HELYSZÍN ZAMÁRDI TÁJHÁZ A B 1 MEGNEVEZÉS HRSZ. 2 Zamárdi Tájház 2395 Forrás: 27/2015. (VI.2.) MvM rendelet B./ MŰEMLÉK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZET TERÜLETE A B C D 1 TÖRZSSZÁM AZONOSÍTÓ NÉV HRSZ R. k. templom ex-lege műemléki környezete Lakóház ex-lege műemléki környezete Ház ex-lege műemléki környezete Lakóház* Ház** R. k. templom** 2466 Forrás: Adatszolgáltatatás * I. bírság kategóriába tartozó műemlék. ** II. bírság kategóriába tartozó műemlék. 2465, 2499/3, 2501/1, 2323, 2319/1, 2319/2 2396, 2406, 2407, 2531, 2530/1, 2397, , 2465, 2309/1, 2307/1, 2307/2, 2310, 2493/3, 2492/1 C./ RÉGÉSZETI LELŐHELY TERÜLETE A B C D 1 AZONOSÍTÓ LELŐHELYSZÁM NÉV** HRSZ Balaton-meder, a révtől Nyra 02, 1174, Cifra-híd Balla János faiskolája, Szántódi major 944, 945, 948, 951, 936, 938, 4485, 3571/71, 4484, 3655/4, 3571/70, 3571/53, 949, 946, 937, 950, 884, 4457/2, Lullai-úti kereszteződés 946, 947, 942, 943, 938, 941, 0117, 0132/1, 0134/1, 0132/20, 0132/19, 081/25, 081/17, 081/16, 081/15, 081/5, 081/1, 081/6, 083/6, 083/4, 083/5, 083/35, 081/22, 081/23, 081/24, 24

25 081/20, 081/21, 081/19, 083/21, Szántód-puszta, Kápolna 938, 939, Kápolna domb-dél 936, 938, 941, 937, 864, 0134/1, 0135/6, 0134/2, 0135/9, 0135/10, 0135/12, 0135/11, 0135/8, 0135/ Homokbánya 938, 941, 0132/1, 0134/1, 0132/13, 0133, 0135/1, 0135/2, 0134/ Réti földek* 052/49, 052/51, 052/52, 052/53, 052/54, 052/55, 052/56, 052/57, 2489, 2499/11, 2499/12, 2499/13, 2499/14, 2485, 2488/2, 2488/3, 2486/2, 2486/3, 2487, 2493/2, 2490, 052/75, 2536/8, 2483/2, 2494/3, 2495/3, 2496/3, 2498, 2479/4, 2479/3, 2481/2, 2481/4, 2481/3, 052/79, 052/78, 052/80, 2482/3, 2482/2, 2484/3, 2484/2, 052/81, 2501/3, 2501/6, 2493/3, 2496/2, 2499/10, 2484/1, 2492/1, 2499/6, 2499/7, 2499/8, 2501/5, 2493/5, 2493/6, 2495/6, 2495/7, 052/58, 052/59, 2499/3, 2492/2, 2492/3, 2492/4, 2492/5, 2492/6, 2497/4, 2497/5, 2497/6, 2496/4, 2496/5, 2496/6, 2496/7, 2497/1, 2497/2, 2536/62, 2497/3, 2536/57, 2536/58, 2536/59, 2536/60, 2536/61, 2536/1, 2536/55, 2536/54, 2536/ Kútvölgyi-dűlő I.* 050/21, 050/22, 034/44, 034/51, 050/28, 050/33, 050/20, 050/23, 050/30, 050/47, 050/48, 050/37, 050/38, 050/39, 050/13, 050/14, 050/17, 050/18, 25

26 050/26, 050/43, 050/44, 050/40, 050/41, 050/42, 050/46, 050/45, 050/34, 050/32, 047, 034/58, 034/57, 034/55, 034/54, 034/53, 034/52, 034/46, 034/59, 025/2, 034/56, 048/3, 048/2, 048/1, 050/36, 050/35, 034/ Kútvölgyi-dűlő II. 014, 031/3, 032/3, 033/1, 033/3, 033/4, 034/10, 034/11, 034/12, 034/23, 034/32, 034/38, 034/4, 034/5, 034/6, 034/7, 034/8, 034/9, 038/1, 038/22, 038/6, 038/7, 032/2, 033/2, 034/1, 034/2, 034/22, 038/2, 034/37, 034/36, 034/ Zamárdi 86. sz. lelőhely. 2501/5, 2506/2, 2506/3, 2506/4, 2506/5, 2506/6, 2506/7, 2506/8, 2506/9, 2507, 5208, 2509/2, 2509/4, 2509/5, 2510/2, 2510/3, 2510/4, 2510/5, 2499/3, 2499/8, 2499/7, 2499/5, 2499/4, 2499/13, 2501/6, 2502/3, 2502/5, 2505/2, 2503/8, 2503/7, 2502/9, 2502/8, 2502/11, 2501/1, 2502/10, 2503/5, 2503/6, 2504/3, 2508, 2502/7, 2504/1, 2505/1, 2504/5, 2503/ Kútvölgyi-dűlő, 58. lelőhely 038/33, 038/34, 038/35, 039/1, 025/2, 047, 034/48, 033/5, 038/14, 044, 033/ Kútvölgyi-dűlő, 89. lelőhely 040/20, 040/21, 040/2, 040/22, 025/2, 044, 039/ Arany J. u. - Hársfa u. 2853/1, 2853/2, 2851, 2902/2, 2852/1, 2852/2, 2903, 2904, 2871, 2861, 2859/1, 2860, 2859/2, 2895/4, 2895/3, 2856, 2855, 2895/2, 2896/1, 26

27 2896/2, 2858, 2857, 2895/5, 2932, 2931, 2898, 2897, 2846/1, 2933, 2917, 2928, 2929, 2905/1, 2908, 2906/2, 2905/2, 2906/1, 2847, 2850/1, 2899, 2838, 2839/1, 2837, 2854, 2840, 2839/2, 2842, 2841, 2846/2, 2845, 2844, 2843, 2863, 2868, 2862, 2867, 2866, 2869, 2865, 2864, Csap utca 2637/1, 2641/2, 2640, 2639/1, 2638, 2635, 2634, 2631, 2630, 2627, 2628/2, 2622/3, 2626, 2622/2, 2622/1, 2620, 2619, 2641/ Állási - dűlő 082, 083/38, 083/37, 083/36, 083/21, 083/35, 083/5, 083/4, 083/7, 083/6, 083/9, 083/ Arany J. u. 19. sz. házzal szemben. 2854, 2872, 2836/2, 2835/2, 2836/1, 2834/1, 2835/1, 2833, 2834/2, 2878, 2871, 2874, Arany J. u. vége. 2854, 2889, 2824, 2815, 2816, 2827, 2828, 2829, 2830, 2826, 2817, 2823, 2818, 2819, 2706, 2893, 2891, 2888, 2885, 2886, 2890, 2887, 2883, Bocsidai - dűlő 031/9, 033/18, 033/19, 032, 020, Csapási dűlő 061/19, 061/20, 059/2, 056/35, 054/48, 054/49, 055/2, 054/13, 054/14, 054/12, 054/47, 054/36, 061/4, 061/5, 061/6, 061/7, 061/8, 061/9, 061/10, 054/34, 054/35, 061/3, 061/2, 061/1, 061/11, 061/12, 061/13, 061/14, 055/1, 061/15, 061/72, 061/17, 061/18, 061/73 27