A Balaton térség környezet- és természetvédelmet érintő kérdései, tervezett és megvalósult projektek

Átírás

1 A Balaton térség környezet- és természetvédelmet érintő kérdései, tervezett és megvalósult projektek Balatoni Fejlesztési Tanács Balatonfüred, október 5. Dr. Rácz András környezetügyért felelős államtitkár

2 Környezetvédelmi fejlesztések a Balaton térségben A as időszakra szóló Széchenyi 2020 program keretében eddig 50 milliárd forintnyi fejlesztési forrást hagytak jóvá (támogatási döntéssel) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települések pályázói számára. Környezet- és természetvédelmi célokra az alábbi programok biztosítanak forrásokat: Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Terület- és településfejlesztési Operatív Program (TOP) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)

3 Fejlesztési források célok szerinti megoszlása a Balaton térségben ( ) ivóvízminőség-javítás Mrd Ft fenntartható települési közlekedésfejlesztés természetvédelmi fejlesztések 3,5 Mrd Ft hulladékkezelés fenntartható turizmusfejlesztés kármentesítés 4 Mrd Ft 4,2 Mrd Ft egyéb település környezetvédelmi fejlesztések 5,5 Mrd Ft szennyvízelvezetés épületenergetikai korszerűsítés, megújuló energiaforrások vízgazdálkodás Összesen 49,3 milliárd Ft

4 Természetvédelmi célú fejlesztések Magyarországon KEHOP: 37,78 mrd Ft, 92 projekt, hektár beavatkozási terület 2023-ig GINOP: 4,42 mrd Ft, 5 projekt Összesen: 41,83 mrd Ft, 97 projekt

5 Természetvédelmi célú fejlesztések a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén KEHOP: 3,53 mrd Ft, 10 projekt, hektár beavatkozási terület 2023-ig GINOP: 1,32 mrd Ft, 2 projekt Összesen: 4,85 mrd Ft, 12 projekt

6 Természetvédelmi Őrszolgálat komplex fejlesztése ( Ft), több helyszín A legeltetési infrastruktúra fejlesztése a Káli-medence és a Kis- Balaton térségében ( Ft) A földtani örökség védelme és bemutatása a Bakony Balaton Geoparkban ( Ft), több helyszín (pl. tapolcai Malom-tó) Hévíz, átfogó tóvédelmi program ( Ft) Veszélyeztetett madárfajok és denevérfajok megőrzése ( Ft), több helyszín A Tihanyi-félsziget és térségének komplex élőhelyfejlesztése ( Ft) Rejtett kincsek a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban - integrált turisztikai termék- és szolgáltatásfejleszt és ( Ft), több helyszin, pl. Lóczy-barlang látogatóközpont Kis-Balaton látogatóközpont kialakítása és a Diásszigeti Fekete István Emlékhely fejlesztése ( Ft) Élőhely-védelem és - helyreállítás ( Ft), több helyszín, pl. Kis-Balaton medence Vizes élőhelyrekonstrukciók ( Ft), több helyszín, pl. Nagybereki Fehér-víz természetvédelmi terület A Mura mente komplex élőhely-fejlesztése és gazdálkodási centrum kialakítása ( Ft) Natura 2000 bemutató hálózat kialakítása ( Ft), több helyszín, pl. Ordacsehi

7 Kis-Balaton látogatóközpont kialakítása és a Diás-szigeti Fekete István Emlékhely fejlesztése GINOP Költségvetés: Ft A projekt időtartama: Az 1369 m2-es új látogatóközpontban: interaktív kiállítói tér, foglalkoztató, labirintus kiállítói felület, projektoros vetítési felületek; recepció; mozi terem, konferenciaterem mobil időszaki kiállításokhoz mobil kiállítói felülettel, zöldbolt, játszótér, madár röpde; tanösvény kialakítása; az európai jelentőségű madárfajok bemutatása (madárfészkek, madártojások stb.); a Hévízi csatornán víziturizmus fejlesztése. Diás-sziget, Fekete István Emlékhelyen a meglévő kunyhó átépítése; tájgazdálkodás bemutatása, halászati eszközök beszerzése; audio guide.

8 Rejtett kincsek a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban Turisztikailag frekventált térségek integrált termék-, szolgáltatásfejlesztése forrásfelhasználása a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság esetében GINOP Költségvetés: ,- Ft. Projekt időtartama: Projekt gazda: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Konzorciumi partner: Magyar Turisztikai Ügynökség Projekt tartalma: Lóczy-barlang látogatóközpont kialakítása Balatonfüreden Monoszló Hegyestű geológia bemutatóhely felújítása Salföld Majorban fogadókapu építése, major felújítása Tapolcai-tavasbarlangnál audio guide nyelvi paletta bővítése A projekt célja a nemzeti park bemutatóhelyei vonzerejének növelése. Az attrakciók fejlesztése a fenntartható turizmus jegyében, segít a helyi kultúrák támogatásában és a helyi lakosok foglalkoztatásában.

9 Natura 2000 területeket bemutató hálózatának kialakítása a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén Költségvetés: Ft A projekt időtartama: Az Ordacsehi berekben közel 500 hektáron egy olyan mintaterületet alakítanak ki, amely a megkezdett élőhely rekonstrukciók mellett, a hagyományos állattartás segítségével biztosítja a terület hosszú távú fenntartását és természeti értékeinek megőrzését. A bemutatóhelyen a különleges természeti értékek, a táj kialakulása és az emberi jelenlét hatásainak bemutatása mellett láthatóak lesznek a korszerű gazdálkodás és hagyományos ökológiai tudás összhangjára alapozott módszerek is. A Bakonyi Erdők Háza felújításával javul az épület állapota és a környezethatékonysága, illetve új kiállításoknak ad majd otthont (Natura területek, éjszakai Bakony). A projekt része egy "utcai múzeum" létrehozása is.

10 Földtani örökségünk védelme és bemutatása a Bakony Balaton Geoparkban Költségvetés: Ft A projekt időtartama: A projekt célja a BfNPI által irányított Bakony Balaton UNESCO Globális Geopark területén fellelhető különböző földtudományi természeti értékek megőrzésének hosszú távú biztosítása. A projekt ezzel a tevékenységgel hozzájárul a természetvédelmi és közösségi szempontból kiemelkedő értéket képviselő barlangok, víznyelők, források, földtudományi értékekkel bíró természetvédelmi területek, a földtani alapszelvények, fajok és élőhelyek megőrzéséhez. A projekt részeként barlangok és víznyelők bejáratait zárják le és teszik denevérbaráttá, a járatokat biztonságosabbá teszik (omlásveszély elhárítása, kiépítés). A tapolcai Malom-tó forráscsoportja a fejlesztések fókuszában áll. Földtudományi jellegű természetvédelmi területeken megteremtik a fenntarthatóság feltételeit

11 Élőhely-védelem, és helyreállítás a Kis-Balaton medence és a Nyugat-Külső-Somogy kistájakon Költségvetés: Ft A projekt időtartama: A projekt a kiemelkedő természetvédelmi értéket képviselő, leromlott állapotú (részben becserjésedett, ill. inváziós növényfajokkal fertőzőtt) védett, ill. Natura 2000 gyepterületek a Búzásréti kaszáló, a Kápolnapusztai gyepek, a Szőkedencsi fás legelő, és a Látrányi puszta helyreállítását célozza összesen 415 hektáron. Ennek érdekében összesen 343,5 hektáron történik meg a degradációt okozó cserjefajok és más inváziós növényfajok állományainak felszámolása, a hosszú távú megőrzés alapfeltételeinek megteremtése. A 296,3 hektár kiterjedésű, ex lege lápként országos természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve Natura 2000 területként kijelölt Ordacsehi berek megfelelő vízháztartásának biztosítása a vízvisszatartást és vízkormányzást biztosító műtárgyak műtárgyak építésével, töltésszakaszok megerősítésével, valamint egyes belvízcsatornaszakaszok kotrásával.

12 A Hévíz átfogó tóvédelmi program Költségvetés: Ft Projekt időtartama: A Hévízi-tó a világ legnagyobb biológiailag is aktív, természetes, tőzeg medrű termáltava, amely páratlan természeti környezetben található. A tó védelmére telepített, mintegy 34 hektáros véderdő és a környező gyepterületek természetességi állapota a behurcolt, betelepült idegenhonos özönfajok miatt folyamatosan romlik, az élőhelyek degradálódnak, az őshonos növény és állatfajok élettere egyre csökken. A projekt célja ezen káros folyamatok hatásainak mérséklése, az idegenhonos növény- és állatfajok állományának csökkentése, a Hévíz-Keszthelyi-láp degradálódott területein a biodiverzitás növelése, a véderdő természeti állapotának javítása, a tó vízhozam szabályozását biztosító műtárgyak korszerűsítése és egy olyan komplex bemutatási infrastruktúra fejlesztés végrehajtása, mely lehetővé teszi a Hévízi-tó TT-nek, a Hévízicsatornának és a Hévíz-Keszthelyi-lápnak, mint a Keszthelyihegységet a Kis-Balatonnal összekötő zöld folyosó természeti értékeinek és a projekt eredményeinek a bemutatását. Projektgazda: BfNPI, konzorciumi partnerek: Hévíz Város Önkormányzat, Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház, A Hévízi-tó és Felszín Alatti Vízgyűjtő Területének Környezetvédelme Alapítvány

13 Vizes élőhely-rekonstrukciók a BfNPI Somogy- és Zala megyei területein Költségvetés: Ft Projekt időtartama: Vizes élőhelyek helyreállítása 810,7 hektáron: a Nagybereki Fehérvíz Természetvédelmi Terület (Natura 2000, ill. Ramsari terület) központi részét képező somogyszentpáli rétek vízelvezető és szabályzó rendszerének rekonstrukciója, a vízkormányzást biztosító műtárgyak, csatornák felújítása, ill. új műtárgyak építése révén; a pogányvölgyi rétek (Natura 2000 terület, Ramsari terület, részben ex lege védett lápterület) vízszabályzó rendszerének helyreállítása, kiemelten a fokozottan védett közösségi jelentőségű északi pocok állomány megőrzése érdekében; időszakos vízborítású vízterek létrehozása és itt a célzott vízkormányzás megvalósítása műtárgyak építésével a Szévíz-Principális-csatorna Natura 2000 területén; a Zalakomári Madárrezervátum Természetvédelmi Területen található láperdők megfelelő vízellátásának biztosítása érdekében a meglévő gát helyreállítása (150 m), a jelenlegi műtárgy teljes cseréje, új zsilip építése.

14 Veszélyeztetett madárfajok és denevérfajok megőrzése aktív természetvédelmi beavatkozásokkal a BfNPI működési területén Költségvetés: Ft Projekt időtartama: Az Igazgatóság működési területén előforduló védett és/vagy közösségi jelentőségű állatfajok fészkelési/szaporodási feltételei javítását, a közvetlen veszélyeztető tényezők csökkentését, a táplék-bázis növekedését célzó gyakorlati fajmegőrzési tevékenységek megvalósítása. Az elektromos hálózaton is fészkelő fehér gólya költési feltételeinek javítása érdekében 50 db fészekmagasító beszerzése és kihelyezése; védett és Natura 2000 jelölő madárfajok fészkelési lehetőségeinek javítása érdekében összesen 800 db különböző típusú madárodú kihelyezése; a denevérfajok életfeltételeinek javítása denevérházak építésével, elsősorban vizes élőhelyeket övező erdőterületeken, összesen 8 helyszínen; inváziós halfajok - ezüstkárász, amurgéb, naphal, törpeharcsa - visszaszorítása, őshonos halfajok telepítése 21 helyszínen; a talajszinten és nádasban fészkelő védett, ill. közösségi jelentőségű madárfajok állományainak erősítése az igazgatóság 3 saját vadgazdálkodási egységén; a fejlesztés megvalósítását szolgáló speciális eszközök - pl. platós terepjáró, kosaras emelőgép, halászgép, műanyag hajótest stb. - beszerzése.

15 A legeltetési infrastruktúra átfogó fejlesztése a Káli medence és a Kis-Balaton térségében a természetvédelmi célú területkezelés biztosítása érdekében Költségvetése: Ft Projektidőszak: A legeltetési infrastruktúra fejlesztésének fő célja Salföld, Kápolnapuszta a projektterületen található gyepterületek fenntartható, természetvédelmi kezelése. A projekt részeként az állattartás infrastruktúrája (istállók, trágyatárolók, karámok), valamint a szociális épületek is fejlesztésre kerülnek (régi épületek felújítása, új épületek). Új eszközök beszerzésével hatékonyabbá válik a feladatellátás (gyepkezelési munkák, állatszállítás). A fejlesztés során új területeken kezdik meg a gyepterületek kezelését őshonos fajok legeltetésével. A projekt eredményeként a gyepterületek állapota hosszútávon megőrizhető, javítható.

16 A területi jelenlét és természetvédelmi őrzés hatékonyságának javítása a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának komplex fejlesztésével Költségvetése: Ft Projekt időtartama: Az őri irodahálózat fejlesztés keretében négy épület felújítása fog megvalósulni Fenékpuszta, Zalaszántó, Bakonybél, Salföld térségében. Az igazgatóság összesen 5 db terepjáró gépkocsi beszerzését tervezi. A monitoring eszközrendszerének keretében az alábbi eszközöket szerzi be az igazgatóság: terepi mobiltelefon (22 db), kézilámpa (21 db), éjjellátó készülék (2 db), keresőtávcső, teleszkóp, digitális fotóés videotechnikai eszközök tartozékokkal, vadkamera, Meteorológiai állomás, kétszemélyes gumicsónak, terepi adatgyűjtő tablet GPS-szel, szoftverekkel, terepálló laptop operációs rendszerrel, mikroszkóp + okulár, endoszkóp, madártani eszközök.

17 Komplex élőhely-fejlesztés és A Mura-mente komplex élőhelyfejlesztése és gazdálkodási centrum kialakítása Projekt költségvetése: Ft A projekt célja: a hagyományos extenzív tájhasználat során kialakult mozaikos (erdő, gyep, holtág,) ártéri élőhelyek helyreállításával a Bioszféra Rezervátum védett területének állapotjavítása, az ártér vízelvezető képességének javítása, fenntartása, a becserjésedés során eltűnt, illetve lecsökkent állományú növény és állatfajok populációjának megerősítése. A projekt célok elérését segíti a mezőgazdasági és állattenyésztési gépek, eszközök beszerzése. Bemutatási projekt elem részeként kialakítják a Mura-mente gazdálkodási centrum, melynek keretében egy magyar szürkemarha istálló, bikaistálló rész (tenyészbikák elkülönítésére szolgál), valamint fogadótér, iroda és két szociális helyiség, illetve takarmány, és trágyatároló lesz kialakítva.

18 A Tihanyi félsziget komplex élőhelyfejlesztése Projekt költségvetése: Ft Projektidőszak: A projekt egymással szorosan összefüggő, komplex megoldásokat kíván adni a Tihanyi-félsziget és tágabb térségének természetvédelmi problémáira, kiemelten a Belső-tó ökológiai állapotának javítására, a térség gyepterületeinek kezelésére, illetve a természetvédelmi célú ismeretterjesztésre. A projekt elemei: A tihanyi Belső-tó rehabilitációja A tóba érkező víz szervesanyag-tartalmának csökkentése érdekében ülepítő tó létesítése Az ülepítő tó növényzetének, illetve a tószegély növényzetének szakszerű kezelése Napenergiával működő levegőztető-vízforgató berendezések beszerzése és elhelyezése A gyepkezelés és a legeltetéses állattartás feltételeinek biztosítása A tihanyi juhakol felújítása és korszerűsítése, vízellátás biztosítása és a megközelítő földút időjárásbiztos kialakítása A vízellátás biztosítása a szürkemarha állományának állandó legelőin (3 helyszín) A hagyományos gazdálkodás és a Natura 2000 hálózat bemutatása a Tihanyi-félszigeten - A Lóczy Lajos tanösvény rekonstrukciója, új tanösvényszakaszok kialakítása a Belső-tónál - A bemutatás fejlesztése a tanösvényekhez és a Levendula Ház Látogatóközponthoz kapcsolódóan

19 Jogszabályalkotás A táj védelmét szolgáló részletszabályok megalkotása A természet védelméről szóló évi LIII. törvény felhatalmazása alapján Definíciók meghatározása általános keretszabályok rögzítése Részletszabályok alkotása a tájjelleg védelmére az egyedi tájértékek védelmére a tájhasználat és a beavatkozások hatásainak vizsgálatára és a hatásterület lehatárolására, valamint a tájba illeszkedés vizsgálatára és érvényesítésére. A táj védelme, kezelése és tervezése mindenki számára jogokat biztosít, és mindenkire kötelezettségeket ró. :

20 Jogszabályalkotás Földtudományi természetvédelmi szempontból jelentős helyszínek védetté nyilvánítása

21 Balatonfőkajár, Somlyó-hegyi földtani alapszelvény védelemre tervezett terület: az ország legidősebb felszíni kőzetének környezetét társadalmi összefogással rendezték. Balatonalmádi, Köcsi-tó földtani alapszelvény védelemre tervezett terület: exponált üdülőkörnyezetben új ökoturisztikai (geoturisztikai) vonzerő.

22 Egykor és most... A csopaki Nádas-kúti földtani alapszelvény védelemre tervezett terület ( arácsi vasúti bevágás ) tudománytörténeti szempontból az egyik leghíresebb hazai földtani feltárás.

23 Natura 2000 fenntartási tervek készültsége a Balaton térségében A Balaton parti települések külterületét érintően 22 Natura 2000 terület 10 elfogadott terv 3 elkészült és jóváhagyásra váró 9 nem rendelkezik tervvel

24 Stratégiai környezeti vizsgálat Jogi szabályozás Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról SKV eljárások hiányában az EU elő- vagy utófinanszírozás megvonásának veszélye EU/ENSZ jelentések szerint Magyarország középmezőnyben jogszabály átültetés OK gyakorlatban jogszabályi ismeretek hiányából adódó hiányosságok a terv kidolgozójának felelőssége az eljárás szabályszerű lefolytatása programok környezetre és egészségre gyakorolt pozitív és negatív hatásainak vizsgálata Agrárminisztérium Környezetmegőrzési Főosztály segítséget nyújt

25 Mikor kell stratégiai környezeti vizsgálatot végezni? olyan terv, illetve program esetén, amely a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás, energetika, ipar, szállítás, közlekedés, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, elektronikus hírközlés, idegenforgalom, regionális fejlesztés számára készül; a település egy részére készülő szabályozási terv, illetve helyi építési szabályzat; jövőbeli hatósági engedélyezése számára keretet szab a fent felsorolt tervek, illetve programok módosításánál a Balaton térségében jellemzően vízpart-rehabilitációs terv módosítása helyi építési szabályzat módosítása településrendezési terv módosítása a terv vagy program kidolgozásával párhuzamosan, elfogadását megelőzően

26 Köszönöm a figyelmet!