A XI. Érsemjéni Falunapok Programja

Átírás

1 Jelige: "Még ha nem is élhetsz minden pillanatban az élet napos oldalán, valahol mindig tudod, hogy a mosoly ott van benned, és csak arra vár, hogy felragyoghasson." Byron Katie A XI. Érsemjéni Falunapok Programja Augusztus 22-szombat- 10,00 Labdarúgó mérkőzések Sportpálya 10,00-18,00 A bölcsőtől a sírig Emlékülés, Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából Fráter Lóránd Művelődési Otthon. (A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság valamint Érsemjén Község szervezésében: előadások, könyvbemutató, koszorúzás, Kazinczy-emlékház látogatás) 19,00 A rátóti csikótojás- népi komédia - az érsemjéni amatőr színjátszó csoport bemutatkozó előadása - Fráter Lóránd Művelődési Otthon 21,00 Karaoke show, közben az érsemjéni Show Dance moderntánccsoport műsorszámai- Népkert 23,00 Magic Club ft. Toxic koncert és Spy The Ghost élő Dj. Show- Népkert 1,00 Disco- Népkert Augusztus 23-vasárnap- 8,00 Lovas hívogató 9,00 Ünnepi felvonulás 10,00 Ökumenikus istentisztelet igét hirdet Ft. Csűry István - Népkert 11,00 Fráter Lóránd szoboravató ünnepség - Községi Park Közreműködik ifj. Sánta Ferenc, Liszt- és Kossuth díjas hegedűművész, prímás és zenekara, valamint Mrakovics Emil nótaénekes Fráter Lóránd Művelődési Otthon Fráter Lóránd: Genere Kuli Könyvbemutató- Fráter Lóránd Művelődési Otthon Ebédszünet 16,00-18,00 Táncos varázs-népkert Közreműködnek az érsemjéni óvodás-, iskolás-, menettánc-, Show Dance moderntánc- és az Ezüstperje néptánccsoportjai 17,00 Fráter Lóránd Filmvetítés Fráter Lóránd Művelődési Otthon Kalmár László rendezésében 1942-ben készült a film, mely Fráter Lóránd, a halhatatlan nótaköltő életének egy kedves epizódját mutatja be, Fráter Lóránd és Sándor Jenő legszebb nótáival tűzdelve. 18,00 Pusztai Farkasok Hagyományőrző Íjászegyesület műsora- Sportpálya 18,00 Az érmihályfalvi Forever Dance és a Fly Away modern tánccsoportok műsora-népkert 19,00 Mohácsi Brigitta koncertje -Népkert 20,00 Control Dance Group Show táncccsoport - Népkert Érzelemdús, temperamentumos latin tánckavalkád és show elemekkel teletűzdelt modern tánckoreográfiák. 21,00 Dalban mondom el - Könnyűzenei slágerek a 70-es, 80-as évekből és napjainkból, a nagyváradi Szigligeti Ede társulat színművészeinek előadásában - Népkert 22,00 Sztárvendégünk Groovehouse együttes - Népkert 23,00 Tüzijáték DISCO A Fráter Lóránd szoboravató ünnepség fővédnöke Dr. Szili Katalin a Magyar Országgyűlés elnöke. A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják.

2 Javában folynak a községben az építési munkálatok 2008 novemberében egy hideg, esős napon került sor településünkön a leendő Sportcsarnok alapkövének elhelyezésére. Ismerve napjaink modern építési technológiáit, sejtettük, hogy hamarosan, azaz a tél elköszönése után szemmel látható eredményeket fedezhetünk fel az építésre kijelölt területen. Alig kilenc hónap elteltével az időjárás okozta nehézségek ellenére is immár hatalmas tartóoszlopok merevednek az ég felé, valamint a sportcsarnok bejárati- és hátsó épületeit fedezhetjük fel. A Sportcsarnoktól nem messze a rendőrség szomszédságában kapnak helyet a 27 lakrészből álló ANL lakások, melyek munkálatai szintén teljes gőzzel folynak. Az építkezés kezdetekor csak egy hatalmas gödör volt látható, mely kráterként tátongott, de biztosan jó alapul szolgál majd. A telepen ágaskodó darugép pedig felhívja az arra járók figyelmét, hogy itt bizony valami nagy dolog készül. A lakások átadásának idejét a jövő évre tervezik, melynek haszonélvezői, elsősorban ingázó pedagógusok, orvosok, akiket szeretnének helyben megtartani. Egy másik beruházás a községközpontot Selénddel összekötő út aszfaltozása, amelynek meghosszabbításával rá lehetne kapcsolódni a Székelyhíd-Létavértes határátkelőre. 2

3 A 18 kilométeres szakaszból eddig két kilométert sikerült leaszfaltozni. A Magyarország Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretén belül benyújtott pályázatunk, melynek címe: Szilárdburkolatú út építése, határátkelő létesítése Bagamér és Érkenéz között, még elbírálás alatt áll mely egy újabb elképzelés már a schengeni határnyitásra gondolva. A község más településein is folynak a munkálatok, így Selénden az egészségügyi rendelő felújítása van soron, a lakodalmas ház felújítása pedig már elkészült. Az Ezüstperje Hajdú-Biharban vendégeskedett Május 28-án kezdődött az Ezüstperje néptánccsoport élménydús Hajdú-Bihar megyei vendégszereplése. A debreceni Hajdú Néptáncegyüttes meghívásának köszönhetően, valamint a Hortobágyi KHT igazgatóságának jóvoltából néptáncegyüttesünk mintegy négy napot vendégeskedhetett Európa legnagyobb kiterjedésű épen maradt nyílt legelő pusztáján a Hortobágyon. A szervezők programdús napokat biztosítottak a mintegy 130 táncosból álló csoportok számára. Elsajátíthatták a hajdúsági tánc alaplépéseit, valamint a csapatok férfi táncosai megtanulhatták a botforgatás alapjait. Az elsajátított tánclépéseket egy nagy közös koreográfiába építve a XIII. Országos Gulyásverseny megnyitóján mutathatták be. A Gulyásverseny és Pásztortalálkozó minden év Pünkösd szombatján kerül megrendezésre. A versenyre az ország különböző tájairól érkező gulyások, illetve az utánpótlást képviselő bojtár párosok nevezhetnek be. A négy nap folyamán megismerkedhettünk a régi hagyományos pásztorkodás eszközeivel, életmódjukkal, mindennapos feladataikkal. A jó hangulat az esti órákban sem hagyott alább, hiszen népi zenekarok által biztosított táncház várta a mulatni vágyókat. Ha a hortobágyi délibábot nem is csodálhattuk meg a kissé zord időjárás miatt, annál inkább felejthetetlen, kalandos emlékként őrizzük a viharos puszta képét, melyben a pusztán való kocsikázásunkkor részesültünk. Jutott idő egy balmazújvárosi termálvizes fürdőzésre is, mely jócskán ráfért az esőverte csoportokra. Hajdú-bihari vendégszereplésünk következő állomása június én Hajdúnánáson volt, ahol a Kárpátmedencei Ifjúsági Néptánc Együttesek Találkozóján vettünk részt. A két napos vendégeskedés alatt saját 3

4 koreográfiákkal mutatkozhattunk be a hajdúnánási szabadtéri színpadon, valamint a találkozó programjaként szerepelt a városi strandon való lubickolás is. Ki mit főzött, egye meg alapon, a slambuc (öhön) készítésben jártas szakácsok segítségével 27-én minden csoport elkészítette a saját ebédjét, melynek igazán nagy keletje volt a strandolás közben megéhezett csoportok résztvevői között. Bár az esős idő itt is utitársként szegődött mellénk, de a találkozó tervezett programjai javarészben napsütésben zajlottak. Hajdúnánás után Hajdúszoboszló következett. Itt július 12-én vendégszerepelt az Ezüstperje néptánccsoport, mintegy egy órás néptáncműsort biztosítva a Hajdúszoboszlón nyaraló turista tömegek számára. A fellépésnek a város központjában megépített 700 férőhellyel ellátott szabadtéri színpad adott teret. A Testvérvárosok Fesztiválja elnevezésű programsorozat egyik műsoraként szerepelt az esti órákban bemutatott előadásunk, mely a hajdúszoboszlói Művelődési központ szervezésén keresztül zajlott. Valóságos profi műsor kerekedett estére, hiszen a vendéglátóink anyagi jóvoltából a nyíregyházi Bürkös népi zenekar kísérte a koreográfiáinkat. Az előadásunk végén egy meglepetés várta a szép számban összegyűlő közönséget, hiszen táncosaink egy szatmári csárdás erejéig őket is bevonták a táncba. A közönség nagy örömére megtáncoltatva férfit, nőt, idősebbeket és gyerekeket, külföldieket és magyar ajkuakat egyaránt, igazi szabadtéri báli hangulat kerekedett. A hajdúságot elhagyva június 21-én az érsemjéni Ezüstperje néptánccsoport teljes létszámmal Budapestre látogatott el a helyi önkormányzat néhány munkatársa kíséretében. Felejthetetlen élményt nyújtott a Budai-vár, valamint az Országháza páratlan szépségének látványa. Az 50 perces parlamenti séta közben érdekes információkat kaptunk a magyar törvények szülőházának múltjáról és jelenéről valamint a benne dolgozó képviselők és politikusok mindennapjairól. Budapesti körsétánk utolsó állomása a Hősök-tere volt, melynek szomszédságában megtekintettük a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok palotájának épületeit valamint a Népligetben megépített Vajdahunyad várat. Hazajövetelünk egyik fontos megállója a Gödöllői Királyi-kastély volt, ahol a 26 bemutató szobából álló kastélymúzeum állandó kiállítását kerestük fel. A több mint egy órás kastélybeli séta alkalmával idegenvezetőnk kíséretében sok érdekes információhoz jutva ismerkedhettünk meg a királyi család életével, valamint Ferenc József és Erzsébet királyné személyes tárgyainak egy részével. A magyarországi vendégszereplések mellett itthon Érsemjénben is eleget tettünk, hiszen a helybeli rendezvényeket táncos műsorainkkal színesítettük. Tettük ezt nagy szívességgel május 3-án Borsi Lóránt plébános verses könyvének bemutatásán, valamint Csorba Sándor fotókiállítása alkalmából az érsemjéni Fráter Lóránd Művelődési házban. Örömmel mutatkoztunk be július 3-án a nagyváradi VI. Partiumi Írótábor Érsemjénbe ellátogató résztvevőinek is, akik Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulójára emlékezve érkeztek hozzánk. 4

5 A fent említett rendezvényeken kívül igyekeztünk megyénken belül és kívül is résztvenni különböző programokon, fesztiválokon és találkozókon. Így : - május 16-án az érmihályfalvi Nyíló Akác Napokon; május 23-án a nagykárolyi Majálison; június 28-án a VII. Partiumi Néptánctalálkozón Micskén, s nem utolsó sorban július 5-én a nagyváradi Vár Napjain, ahol egyetlen magyar fellépő csoportként szerepeltünk. A hosszú nyár folyamán a vendégszereplések mellett jut idő különböző tájegységek táncainak a megismerésére is. Felkészítő próbáinkon folyamatosan ismételjük a már elsajátíott lépéseket, figurákat. Ennek érdekében július között együttesünk néhány tagja (saját anyagi költségen) Felsősófalván a XV. Székelyföldi tánctáborban vett részt, ahol egész héten a sóvidéki táncokkal ismerkedhettek meg. A tábor programjaként a résztvevőknek lehetőségük volt a parajdi Sóbánya meglátogatására, is valamint egy kis fürdőzésre is a parajdi sósvízű strandon. A tánctáborból hazatérve augusztus 2-án a a Kiskereki-i Ifjúsági Találkozón szolgáltattuk a néptánckultúrát. Csoportunk augusztus 9-re meghívást kapott Holtmarosra (Maros megye) a 14. Gyöngykoszorú néptánc-, népdal-, népzene- és népviselet találkozóra, s nem utolsó sorban e hónapban a helyi XI. Érsemjéni Falunapokon, illetve az Érsemjén-Bagamér Határrandevús rendezvényeken is jelen leszünk az utánpótlás csapattal együtt. Sütő Szabolcs és Judit Befejeződött a es színházi évad Érsemjénben A nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulatának a es színházi évad utolsó bérletes előadását június 5-én tekinthette meg a közönség a Fráter Lóránd Művelődési Otthonban. A színházi előadásokat rendszeresen látogatók mellett, most jóval több ifjú jelent meg a közönség soraiban, hiszen a helyi önkormányzat jóvoltából meghívást kaptak a Kazinczy Ferenc I-VIII. Iskola végzős (VIII. osztályosok) diákjai is. Az Anconai szerelmesek című zenés komédia egy olasz tengerparti kis település terecskéjén játszódott, ahol megismerhettük az ottélők mindennapjait, örömeit, bánatait, sikereit vagy sikertelenségeit. A romantikus szerelmi jelenetekkel és olasz slágerekkel dúsított előadás igazi csemegének számított a jelenlévők körében, akik az előadás végén vastapssal jutalmazták az előadó művészeket. A következő évad bérletes vagy színházi előadásaival kapcsolatosan Művelődési otthonunk időben értesíteni fogja a helyi lakosokat a nagyváradi társulat jövőbeli műsorairól. Felelevenítésként néhány fotó az Anconai szerelmesek című előadásból Amatőr színjátszócsoport községünkben Az elmúlt tél folyamán a Fráter Lóránd Művelődési otthonban elkezdődtek az érsemjéni fiatalokból álló amatőr színjátszócsoport próbái. Az általuk beszerzett darabokat olvasgatva, gondolkodtak hogy milyen darabbal kellene megbírkózzanak így mindennek az elején. Végül A Rátóti csikótojás című jól ismert népi komédia mellett döntöttek. A forgatókönyvet tanulmányozva, a történet szereplői, vezérfonala, történései és mondanivalója megegyezik a 5

6 mindenki által jól ismert népmesével, de stílusában mégis eltér az eredetitől. Az általuk választott feldolgozásban is, a fő hangsúly az emberi butaságon és tudatlanságon van, melyet humoros szófordulatok áradata közepette jelenítenek meg a színpadon. Bemutatkozó előadásuk megtekinthető a XI. érsemjéni Falunapok keretén belül, melynek időpontja 2009 augusztus 22. A VI. Partiumi Írótábor Kazinczy bőlcsőjénél A VI. Partiumi Írótábor résztvevői 2009 július 3-án látogattak el községünkbe, Kazinczy szülőfalujába. A Partiumi Írótábor Egyesület elnöke Barabás Zoltán köszöntve a nemzetközi tábor résztvevőit, beszédében kiemelte "ideje levenni a polcról Kazinczy köteteit, leveleit és érdemben foglalkozni a magyar nyelv megújítójának munkásságával". Üdvözlőbeszédét hálával, köszönettel és elismeréssel fejezte be, mely Balazsi József polgármester személyéhez szólt, aki méltóképpen tudott helyet adni és vendégül látni a településre érkező Partiumi Írótábor rangos résztvevőit. Balazsi József polgármester beszédében Kazinczy kapcsán kifejtette, hogy Magyarországon elfelejtve a bölcsőt, leginkább csak a végső nyughelyet Széphalmot emlegetik és látogatják. De ennek ellenére a helyieknek kötelességük megőrizni a nyelvújító emlékét, mint ahogyan tették azt őseink is mikor rejtegetni kellett Kazinczy szobrát az avatatlan szemek elől. Köszöntőbeszédének zárómondataként a nyelvújító idézetét hallhattuk "Jót s jól!", mely szerint "a jót meg kell tenni, akkor is, ha bántanak érte". Ezek után Szólláth Tibor, a Hajdú-Bihar megyi Közgyűlés alelnöke dícsérő szavai hangzottak el, melyben a helyi polgármestert példaként állította az egész Partium számára, azért a megfeszített munkáért, amelyet pár év alatt vitt végbe e településen: új kulturális központ, polgármesteri hivatal, csodálatos iskolák, parkok, köztéri szobrok létesítése, s nem utolsó sorban a Kazinczy-Fráter-Csiha-emlékház. Érsemjénhez hasonlóan szemrevaló magyar falvakat szeretne látni szerte a Kárpát-medencében, s nemzeti elkötelezettségű értelmiséget, amely iránytű szerepet vállalna. Mezey Katalin a Tokaji Írótábor kuratóriumának elnöke Kazinczy életművét méltatva, irodalmi talentuma mellett szervező zsenialitását - amit hatezer levele is alátámaszt, ezzel páratlan volt egész Európában e műfajban - emelte ki. Nemzet, anyanyelv, anyaország címmel tartotta előadását Székelyhidi Ágoston író, irodalomtörténész, az Erdélyi Szövetség elnöke, melyben e hármas gondolatkör kapcsolódási pontjait érintve, megfogalmazta az anyaország felelősségét az elszakadt részek iránt. Beszédében az anyaországot tette felelőssé az anyanyelv olyan fokú romlásáért és züllesztéséért, mely felér egy nemzetárulással. Hangsúlyozta: 2009 a magyar nyelv éve is egyben, s ennek jegyében minden határon kívülre szakadt magyarnak, valamint az anyanemzetnek is megszívlelendő Kazinczynak az az 1819-ben tett kijelentése, miszerint a "nyelv a nemzet képe". "Jó látni, hogy méltó körülmények között ápolják a község szülötteinek, közöttük Kazinczynak is az emlékét..." kezdte hozzászólását Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere, a 6

7 budapesti Országgyűlés kulturális bizottságának tagja. Beszédében mellbevágó tényként említi, hogy Kazinczy ma román állampolgár lenne. Az egyéb elfoglaltsága miatt távolmaradó Tőkés László EP-képviselő köszöntését vagy inkább kérését, hogy a jelenlévők a református templomot is látogassák meg, Kovács Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka tolmácsolta, majd elismerését fejezte ki a kultúráért tevékenykedők munkájáról. A Fráter Lóránd Művelődési otthonban elhangzott köszöntőket és ünnepi beszédeket a helyi Ezüstperje néptánccsoport rövid műsora követte, melyet vastapssal viszonzott a közönség. A megemlékezési ünnepség a község parkjában, Kazinczy-mellszobránál folytatódott, ahol a kegyelet virágainak elhelyezése előtt Meleg Vilmos, a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulatának színművésze Kazinczy egyik költeményét szavalta el. A koszorúzási ünnepség után az Írótábor résztvevői Csorba Terézia tanárnő kíséretében a Kazinczy-Fráter-Csiha emlékházhoz zarándokoltak, ahol Érsemjén község csodálatos szellemi hagyatékát tekinthették meg, majd Tőkés László leköszönő püspök, EP-képviselő kérésének eleget téve betértek abba a református templomba, ahol Kazinczyt 1759-ben megkeresztelték. És, mivel nem csak a szellem táplálásával és igével él az ember ezért az írótáborosok érsemjéni kirándulása ebéddel zárult, melyen Balazsi József polgármester látta vendégül a résztvevőket a Művelődési Otthon alagsori étkezdéjében. Összeállította: Sütő Judit a Bihari Napló, Reggeli Újság, Biharország, Krónika nyomán Irodalom Radnóti Miklós május 5-én született Budapesten. Ikreket szült anyám, meg is halt ott nyomban, az öcsémmel együtt nyugszik nyugalomban ben édesapját is elvesztette. Meghalt az apám is a munka megnyomta. Kereskedelmiből érettségizett. Utána egy évig Csehszlovákiában technológiát tanult. Hazatérte után magántisztviselő, ezt két és fél évig bírta csak. Felmerült benne a tanárság gondolata. Menteni akarta a költőt az élettől. Úgy gondolta ez a két foglalkozás megfér egymás mellett.ezért egy év alatt letette az összes különbözeti és osztályvizsgákat és megszerezte a gimnáziumi érettségit. Majd beiratkozott a szegedi bölcsészkarra, ahol magyarszakos diplomát szerzett. Az egyetemen beletartozott abba a legszűkebb körbe, amelyik a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumát alkotta. Itt már adott ki verseket. Évfolyamtársai zserint szelíd és jóságos volt, csak kézfogása volt kemény. Származása ellenére ő magyar költőnek vallotta magát. Így ír : az én nemzetem nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, hanem tájai kinyílnak előttem, a bokor nem tép rajtam külön nagyobbat mint máson, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem el a gyümölcsét. Ha ilyesmit tapasztalnék megölném magam mert másként, mint élek, élni nem tudok, s mást hinni és 7

8 másképp gondolkodni sem. Így érzem ezt ma is, 1942-ben is, háromhónapi munkaszolgálat és tizennégynapi büntetőtábor után is. S ha megölnek? Ezen ez sem változtat. Újabb munkaszolgálatos behívót kapott. Szentendrén táboroztak, ahol sárga karszalagot és oltást kapott a szíve fölé, hogy a bőrön is legyen sárga folt. Azt írja Mint Krisztus vonulok, kibontott inggel, vérző mellel. Ez messze nemcsak hasonlat, mert elhatározta, hogy megkeresztelkedik április 23-án írt Zolnai Bélának, egykori professzorának, akit felkért keresztapának május 2-án Sék Sándor megkersztelte. A munkaszolgálat borzalmainak elviselésében az első fenntartó erő a szeretett asszony Gyarmati Fanni volt. Segített neki az is, hogy együttérző közösségre lelt a cukorgyári munkások között. Segített humorérzéke is. De mentője, bizodalma volt saját költészete is. Mégis 1943 március 14-én elérkezett a mélypont, berekesztette a Naplót. Mivel nem szerelhetett le társaival, úgy érezte, már a Múzsa is cserbenhagyta. A többi már csak szürke adat, többet mondanak a versek. A visszavonuló németek magukkal hurcolták foglyaikat. A költővel 1944 novemberének első napjaiban végeztek Nyugat- Magyarországon. A tömegsírból 1947-ből került elő a holttest. Viharkabátja zsebében volt a jegyzetfüzete benne két verssel. Varga József ny.tanító Ezzel a verssel emlékezzünk a 100 éve született Radnóti Miklósra november 21. NEM TUDHATOM Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága, s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom. Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály, annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát, de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát, az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket, míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg, erdőt, füttyös gyümölcsöst, szőlőt és sírokat, a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat, s mi föntről pusztítandó vasút vagy gyárüzem, az bakterház, s a bakter előtte áll s üzen, piros zászló kezében, körötte sok gyerek, s a gyárak udvarában komondor hempereg, és ott a park,a régi szerelmek lábnyoma, a csókok íze számban hol méz, hol áfonya, s az iskolába menvén, a járda peremén, hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én, ím, itt e kő, de föntről e kő se látható, nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható. Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk, miben vétkeztünk, mikor, hol és miképp, de élnek dolgozók itt, költők is bűntetlen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem, világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja, s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek. Nagy szárnyadat borítsd ránk, virrasztó éji felleg. 8

9 Egyházi élet Érsemjénben a Feltámadási menet A megyében elsőként, a tavalyi évhez hasonlóan, hozzánk Érsemjénbe érkezett a Feltámadási menet május 16-án du. 6 órára. A templomban, szentmise keretében, köszöntöttük a Feltámadási menet előző állomásáról érkezett nagykárolyi zarándokokat. A Feltámadási menet következő állomása megyénkben Székelyhíd, majd pedig Nagyvárad volt. A kezdeményezés 2005 óta minden évben megvalósult. A kb km-es nemzeti zarándoklat húsvéttól pünkösdig tartóan, a Balatontól Csíksomlyóig áthalad minden kárpát-medencei utódállamon. Ezt a távolságot a résztvevő közösségek körülbelül km-es szakaszokat vállalva, stafétaszerűen adják össze. Az útvonal eszmeileg egy szívet rajzol a Kárpát-medencébe. A Feltámadási menet egyik ága Zamárdiból délnyugati irányba indul el, majd a szlovéniai magyaroktól visszafordulva Baranyán s a Délvidéken, majd az Alföldön át a Maros völgyében lép be Erdélybe, s halad Somlyó felé. A másik ág Tihanyból nyugat felé halad, és Sopronnál keletre fordulva Felvidéket, Észak-Magyarországot, Kárpátalját köti össze Erdéllyel és Csíksomlyóval. A Feltámadási menet jelvénye, az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt, úgy van fából kifaragva, hogy mindkét útvonalé a teljes jelképet mutassa. A jelvényre a résztvevő közösségek kifejezve a zarándoklat eszméjének igenlését - egy szalagot köthetnek fel (a fotón látható), a kísérő zarándokkönyvbe pedig, beírhatják a mindenkinek szánt üzenetüket és élményeiket. A Feltámadási menet pünkösdkor úgy ér véget, hogy a madéfalvi és a csíkszentkirályi kereszt népe felviszi a feltámadási jelvényeket a Kis-Somlyó nyergében zajló nagymisére. Ott utána az oltár előtt egyesítik őket, s az újra egy jelvényt azután a csíksomlyói (csobotfalvi) közösség viszi le a plébániatemplomba a csángó misére. Ebben a templomban őrzik minden esztendő szalagjait, a feltámadási jelvények pedig, évente visszavivődnek a balatoni kiindulási helyre. Borsi Imre Lóránt plébános 9

10 Gyermekeink első szentáldozása Idén is, rendhagyó módon, június utolsó vasárnapján került sor a harmadik osztályt elvégzett gyermekeink első szentáldozására. A vasárnapi szentmise keretében kilenc gyermek járult először szentáldozáshoz. A csoportkép készítése után kakaóval, süteménnyel, üdítővel terített asztal várta az elsőáldozókat a templom udvarán. Szerdán pedig, kirándulni indultunk a kis csapattal Nagyváradra. Az Úr lakhelye (egy kis történet) Egy ember imádkozni ment az Isten házába. Útközben betért a szomszédjához, hogy magával hívja. - Nem mehetek mondta a szomszéd. - Gyermekem lázasan fekszik, nem szeretném egyedül hagyni. - Gyere velem hívta az ember-, imádkozunk érte az Úrhoz, és minden jóra fordul. - Köszönjük mondta a szomszéd -, de én úgy érzem, itthon kell maradnom. Az ember otthagyta és ment tovább. Az Isten házában sokáig imádkozott, de érezte, hogy imája nem ér sehová, hogy nem hallja az Úr. Feljajdult: - Uram, hát nem hallasz? - Mondjad, mit kérsz? jelentkezett az Úr. Nem érkezhettem meg előbb, mert a szomszédodnál voltam, hogy ápoljam a gyermekét, őt pedig megvigasztaljam. Lejegyezte: Borsi Imre Lóránt 10

11 Iskolaélet Nyár, csend, iskola Javában tombol a nyár, ki-ki lehetőségei szerint dolgozik vagy nyaral, vagy éppen várja a következő tanév meglepetéseit, amelyekben nem lesz hiány. Az iskolában csend honol, messze szállt a gyermekzsivaly, csak a szorgos kezek munkálkodnak zajtalanul. Takarítanak, készül az iskola a gyermekhad fogadására. Azért vessünk néhány pillantást az elmúlt év tavaszi hónapjaira, hiszen arról még nem készült beszámoló. A május-június mozgalmas napokat tartogatott gyerek és felnőtt számára egyaránt. Az iskolai élet nemcsak a mindennapok kérdezz-felelek játékából áll, hanem sok nevelő irányú tevékenység is folyik. Ezek közé tartoznak a verseny megmérettetések, dolgozatok. Dolgozatírás tulajdonképpen ötödik osztálytól van, de a komoly, jövőre kiható munka a hetedik, nyolcadik osztályok dolgozata. Speciális körülmények között, szigorú felügyelet alatt íródnak és sajátosságuk, hogy még a tanár sem ismeri a témáját, mert központilag leküldve kerülnek az iskolákhoz. Ezek után a gyanú árnyéka sem férhet a javító tanár munkájához, mert őt egy általa ismeretlen bizottság ellenőrzi. Ez így ijesztően hangzik, de a jól felkészült diák számára nem jelent nagy megeröltetést. Ezt bizonyítják az eltelt évek sikerélményei. Viszont, ha a diák egész évben hanyagolta a feladatait, ennek megfelelően gyenge osztályzatot kapott, úgy a rosszul sikerült dolgozat osztályismétlővé teheti. Erre is volt már példa. No de ezeken a szigorúan megszervezett megmérettetéseken túl számos hasznos tapasztalatot, élményt és szórakozást nyújtó versenyeken vehettek részt a tanulók. Igaz talán a szervezők figyelmetlenségéből adódóan összezsúfolódtak ezek a versenyek a tanév utolsó két hónapjára. Csak vázlatosan említve: tanulóink jártak Borson a bihari hagyományok szellemében megrendezett vetélkedőn, alaposan felkészülve Kazinczy szülőfalujának és nagy szülöttének ismeretéből, megrakodva e vidék népi alkotásaival. Azután Érmihályfalván szervezték meg az immár hagyományossá váló bihari értékekhez kapcsolódó versenyt, ahol a széleskörű ismeretek döntőek voltak, hiszen irodalom, történelem, földrajz, növény- és állatismeretek, hagyományőrzés szerepeltek a feladatok között. Az idén általában a negyedik díjakat szereztük meg, ez egyben tanulság is a jövőre nézve. Viszont a matematikai versenyek már megyei szinten is sikert hoztak, dicsérve ezzel az ifjú Ari Lászlót, aki a legjobbak közé verekedte fel magát. Iskolánk büszkesége az V. B osztályos Kozma Gergő, aki 9,96-os médiával első tauló az V-VIII osztályosok között. Kirándulások is tarkították a félévet, amelyek élményeiről az ott jártak tudnának a leghitelesebben beszámolni. Említést érdemel a Medve-barlangba tett kirándulás, amelynek rövid összefoglalóját közli a kirándulást vezető tanítónéni. Kirándulás a Medve barlangnál A tanítás utolsó hetében I-IV osztályos diákjaink érdekes kiránduláson vettek részt, amelynek célja a Medve barlang meglátogatása volt. A jelentkezők nagy létszáma miatt két csoportban indultak. Az első kiránduló csapat(ii.,iii.,iv.a osztályok tanulói) vezetői Ari Katalin, Székely Mónika tanítónénik és Ari László tanítóbácsi voltak. A második csoport (I.,IV.B,román tagozat és az Újsemjéni Iskola tanulói) Csiri Emese, Vanyó-Kecskés Éva, Szellő Alexandrina és Tifra Katalin tanítónénik vezetésével indulhatott. Kirándulóink korán reggel indultak autóbusszal és,néhányuk számára ugyan kicsit megerőltető (nem mindenki bírja ám a buszt), de nagyon vidám hangulatú út után megérkeztek uticéljukhoz, a medvék barlangjához. Gyerekeink nagy érdeklődéssel figyelték a barlangban valaha élt medvék csontjait és a szebbnél szebb cseppkő-alakzatokat, formákat. Némi ajándékvásárlás és a táj szépségiben való gyönyörködés után útjuk Nagyváradra vezetett, ahol meglátogatták a Nagyváradi Állatkert lakóit. Aztán irány a vidámpark, játszótér, ahol a gyerekek kedvükre szórakozhattak. Esteledvén, a nap fáradalmaitól kissé elgyötörten, de nagyon jó hangulatban és sok szép, új élménnyel gazdagodva tértek haza gyermekeink. Csiri Emese tanítónő 11

12 S végül, de nem utolsó sorban három nyolcadik osztályt engedtünk szárnyára könnyes és mosolygós ballagás, bulizás után. Utólagos hírként megtudtuk, hogy csaknem mindenkinek sikerült az általa kiválasztott iskolába jutnia, ahol folytathatja tanulmányait és készülhet a nagybetűs életre. Akik pedig visszamaradtak, akár pótvizsgára, akár évismétlésre vonják le a tanulságot, nem lehet még gyermekkorben sem felelőtlenül élni, ám ha elbukunk mindig talpra lehet állni, mert az ember így teremtődött, hogy legyőzze az akadályokat. A nyár hátralévő napjait még használjuk ki, kellemes pihenést és jó szórakozást kíván Taar Erzsébet. Gyermekposta összeállította: Taar Erzsébet Heltai Jenő fabulája: A farkasról és a komondorról A farkas az erdőben járván rátalált egy komondorra. Megszólította: - Szerető atyámfia, honnan van az, hogy olyan kövér vagy és sima a hátad? Felelt a komondor: - Onnét van, hogy uramat, gazdámat jámborul szolgálom, és éjjel-nappal vigyázok jószágára a tolvajok ellen. Midőn éjjel megérzem őket, ugatni kezdek, a gazda felserken, elűzi őket. Mikor asztalhoz ül, megemlékezik hűségemről és a tányérról ad ennem. A ház népe is kedvel, mindenféle maradékból részt adnak nekem. Az eresz alatt elnyújtózom és édesdeden alszom. Azért sima a hátam. Mondja a farkas: - Oh szerető atyámfia boldog lehetsz. Én is szeretném, ha ilyen könnyedén élném az életemet minden munka nélkül. De kérlek atyámfia, mi lelte a nyakadat? Nincs rajta szőr, bőröd felhámlott. Mitől van ez? Mondá a kutya: - Mivel igen mérges vagyok, ezért nappal láncon tartanak engem, csak éjjelre bocsátanak szabadon. Akkor az udvarban fel-alá futok, ha nem szeretek valamely helyen aludni, keresek másikat. Mondá a farkas: - Tartsd meg magadnak ezt a boldogságos életet, melyet annyira felmagasztalsz. Énnekem nem kell! Noha nem lehetek ilyen kövér, borzas a hátam, gyakorta szenvedek éhséget, de szabadságban élek. Erdőn-mezőn szabadon járok, akkor fekszem, vagy kelek, amikor én akarom. Senki sem tesz nyakam köré szörnyű láncot vagy kötelet. Szabadon vadászok. Te csak menj haza. Én az erdő felé tartok. A mese értelmezése Heltai Gáspár szerint: Az emberi természet áhítja a szabadságot, irtózik a szolgálattól. De ez nem hasznos az embernek, inkább veszedelmére van. A szabadság félelemmel és rettegéssel jár. Ezért az ember Isten akarata szerint szolgálatával, munkájával legyen a társadalom hasznára. Oltalmazza jó lelkiismeretét, mert ennél nagyobb kincs nem lehet embernek mind e széles világban. Egészség, természetgyógyászat Kezelés házilag Az aranyér kezeléséről még nem esett szó előző összállításainkban, de érdemes betartani a következő tanácsokat: Mindenekelőtt bőségesen fogyasszunk folyadékot, napi rendszeres de nem megerőltető mozgás szükséges, erre legmegfelelőbb a séta. összeállította: Taar Erzsébet Székelés után fontos a mosakodás és az általunk készített körömvirágkrém használata. A friss, tiszta helyről gyűjtött körömvirágot meleg, de nem forrpontig hevített sótlan disznózsírba áztatjuk, többször is újra melegíthetjük a zsírt a növénnyel, azután tégelyekbe szűrjük. 12

13 Ez a kenőcs aranyérre, lábszárfekélyre, felfekvésre, vágott vagy szúrt sebekre nélkülözhetetlen. Nagyon hatásos és gyorsan gyógyít. Mégegyszer a koleszterinről Előző lapjaink valamelyikében már esett szó a koleszterinről, a csökkentését szolgáló módszerekről. Visszatérek rá, mert szinte napjaink betegségének tekinthető, olyan sok ember panaszkodik magas koleszterinszintjéről. Leszögezem, hogy bizonyos mennyiségű koleszterin szükséges a szervezet zavartalan működéséhez. Nos a megelőzés a legideálisabb, de ha már megvan a baj, akkor is segíthetünk rajta. Léteznek olyan emberek, nem is kevesen, akiknél örökletes, genetikailag meghatározott a magas koleszterintermelés. Ezt egy életen át kezelni, szabályozni kell. Ki hinné, hogy a stressz, a gondok, a bánat, a mérgelődés is részese a kór kialakulásának. A negatív lelkiállapot hatására májunk elkezdi gyártani a koleszterint. A test gyógyítása mindíg a lélek megnyugtatása után következik. Tehát a pozitív gondolkodás, a lelki nyugalom, a jó cselekedetek megalapozzák a testi kezelést. Fizikai síkon a táplálkozás szabályozása a legfontosabb. Tudom, hogy nem egyszerű a beszerzése de a heti többszöri halételek nagyon fontosak a táplálkozásban. Az északi, tengermelléki népek alig ismerik a koleszterinszintet, de ők nagyon gyakran fogyasztanak halat. Viszont ami nálunk is elérhető, napi három alma fogyasztása, de lehet gyenge karalábé is nyersen. Rostos gyümölcsöket fogyasszunk és bizony jó lenne a barna kenyér. Meg kell tisztítanunk a szervezetünket. Erre nagyon alkalmas a gyermekláncfű, katángkóró, menta, ezerjófű. Az ereinket orsósarok (mezei zsúrló) teával tisztíthatjuk leghatékonyabban. Egyébként évszaktól függően a teát készíthetjük csalánból, vöröshagymából, galagonyavirágból körömvirágból, fehér fagyöngyből. Bármelyiket választjuk, hat hétig tartó kúrát tartunk betartva a fokozatosságot. Fontosak a vitaminok is, amelyeket megtalálunk a csírázó gabonákban, az élesztőben, dióban, mákban, aszalt gyümölcsökben, fokhagymában, sárgarépában, barna rizsben stb. Mindezek mellett ne hanyagoljuk a rendszeres mozgást. Jó egészséget kívánok! Mezőgazdaság Nyárutó a kertben Augusztus a nyár utolsó hónapja. Jeles hónap, mert ekkor van a legrégebbi ünnepünk, Nagyboldogasszony napja 15-én. A néphit úgy tartja, hogy ha 10-én szép az idő, akkor szép ősz lesz és jó bor. 20-án Szent István napján az új kenyér ünnepét is üljük. Ehhez a hónaphoz kötődik az immár hagyományossá vált Érsemjéni Falunapok, amikor is kicsi és nagy ünnepelve búcsúzik a nyártól. Még melegen süt a nap és a kertben lévő gyümölcsök aszalhatóak. A nap energiája fokozottabban hasznosul, ha az aszalni való gyümölcsöt tiszta lapos ládába tesszük és üveglappal lefedjük. Az almát kimagozzuk, szeleteljük és úgy aszaljuk. A körte keményebb, ezért kicsit főzzük, szeleteljük, a barackot félbevágjuk. De lehet zöldséget is aszalni, csak előfőzzük és azután szárítjuk. A kertben ilyenkor vethetjük az áttelelő vöröshagymát, zöldborsót, petrezselymet, fekete retket. A szőlőskertben eltávolítjuk a fürtöket takaró leveleket. A gyümölcsösben ilyenkor fiatalítunk a cseresznye- és meggyfákon, levágjuk a sérült vagy keresztbe növő ágakat, sebbalzsammal kenjük be a vágás helyét. A földiepret ilyenkor szaporítjuk a legyökerezett sarjakkal. Érett trágyát teszünk alájuk. Egyébként a gyepes udvar széleire is telepíthetők. Készítsünk szárított virágból csokrokat a téli napokra. Használjuk ki az áldott napot egészségünk fenntartására is. Persze csak módjával, mert a túlzásba vitt napozás több kárt, mint hasznot okoz. Jóból is megárt a sok mondja a bölcs népi mondás. lejegyezte: Taar László 13

14 A gyümölcsökről általában Megérkezett a nyár, vele együtt a gyümölcsök sokfélesége. A köznyelv gyümölcsnek nevezi a növények édes és húsos termését. Szűkebb értelemben csak a fás növényeken termőket tekinti gyümölcsnek, még tágabb értelemben a dinnyéket sőt a frissen fogyasztott paradicsomot is annak tekinti. Habár a lágy szárú, egyéves növény frissen és nyersen fogyasztható terméseit inkább zöldségnek nevezzük. A gyümölcsfogyasztás szokása egyidős az emberiséggel. Ez volt a gyűjtögető életmódot folytató ősember legelső tápláléka, ma is a táplálkozás jelentős hányadát teszi ki. Tájainkon az erdőben élő gyümölcsfák (vadalma, vadkörte, kökény, galagonya, som) terméseit, a mogyorót, a málnát, az erdei szamócát vagy a szedret gyűjtögették. Később az erdők gyümölcstermő részeit bekerítették, hogy a vadállatok ne férhessenek hozzá. Ezeket a bekerített erdőrészeket vadkerteknek nevezték. Később fejlődött ki a gyümölcstermesztés, még később a gyümölcsfajok nemesítése. Mindennapi életünk elképzelhetetlen volna friss és a legváltozatosabb formában tartósított, elkészített gyümölcsök nélkül. Az egészséges táplálkozás hívei pedig azt vallják, hogy a gyümölcsfogyasztásnak testetlelket üdítő, tápláló, gyógyító hatása van. A hosszú téli időszakban szervezetünk lassan feléli, amit a gyümölcsben, zöldségben gazdagabb hónapok alatt begyűjtött vitaminokból. Még a legegészségesebb táplálkozók is megsínylik ezt az időszakot, aminek legtermészetesebb és leghatékonyabb módja az, ha minél több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak. Ez szerencsére nem gond, mert vidéken és nagyvárosokban egyaránt sokféle zöldséget, gyümölcsöt vásárolhatunk. Vannak akik azt hiszik, hogy minél ritkább, különlegesebb egy gyümölcs, annál gazdagabb vitaminokban. Ez némely esetben igaz, de nem minden déligyümölcsről mondható ez. Azt pedig éppen ne higgyük el, hogy hazai gyümölcseink, zöldségeink elmaradnak egzotikus társaiktól. A citrusfélék C-vitamin tartalma magas, de káposztaféléink e tekintetben sem maradnak le. Tehát, ne essünk kétségbe, ha nem jutunk hozzá a legdrágább ritkaságokhoz. Nyugodtan fogyasszunk hazai gyümölcsöket, például almát. Viszont, ne is vonakodjunk, ha alkalmunk adódik egy-egy különleges gyümölcs megkóstolására. Általuk kellemes, új, egészségesítő élményekkel gazdagodhatunk. Varga Piroska ny. tanítőnő A bölcsőtől a sírig. 250 éve született Kazinczy Ferenc - Emlékülés programja - A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság Érsemjén Község Szervezésében augusztus 22-én az érsemjéni Fráter Lóránd Művelődési Otthonban 08,00-10,00 Regisztráció 10,00-10,05 Áhitat 10,05-13,00 Előadások: 10,10-10,35 Taar Erzsébet (Érsemjén): Kazinczy és Érsemjén 10,35-11,00 Dr. Fehér József (Sátoraljaújhely): Kazinczy és Alsóregmec 11,00-11,25 Kiss Endre József (Sárospatak): Kazinczy és Sárospatak 11,25-11,35 Hozzászólások 11,35-12,00 Kávészünet 12,00-12,25 Dr. Kováts Miklós (Kassa): Kazinczy és Kassa 12,25-12,50 Dr. Kováts Dániel (Budapest): Kazinczy és Széphalom 12,50-13,00 Hozzászólások 13,00-14,30 Ebéd 14,30-16,20 Előadások 14,30-14,55 Dr. Bakó Endre (Debrecen): Kazinczy Ferenc a debreceni irodalomtörténetírás tükrében. 14,55-15,20 Debreczeni-Droppán Béla (Budapest): Kazinczy ünnep 1859-ben 15,20-15,40 Kávészünet 15,40-16,20 Könyvbemutató: A bölcsőtől a sírig. Előadás-gyűjtemény Kazinczy Ferencről. Szerkesztette Dukrét Géza. Csorba Sándor: Aranygyökerek. Emlékház-vezetőszerkesztette Sándor Mária. 16,20-16,40 Koszorúzás a Kazinczy szobornál és a Kazinczy Lajos emlékműnél. 16,40-18,00 Látogatás a Kazinczy-emlékháznál 14

15 Az V. Érsemjén-Bagamér határrandevú programja MAGYARORSZÁGI IDŐ SZERINT Augusztus 29, szombat 08:00 Főzőverseny 10:00 Testvérpárbaj (sportvetélkedők: kispályás labdarúgó mérkőzések, erős emberek vetélkedője) 13:00 Modellezők bemutatója 13:30 A Komádi és az Érsemjéni Ezüstperje néptánccsoportok műsora 14:00 Ünnepélyes megnyitó 14:30 A főzőverseny eredményhirdetése 15:00 Összművészeti ifjúsági találkozó (bagaméri és érsemjéni gyerekek színpadi műsora) 16:30 Meglepetés előadás gyerekeknek, közben tombola sorsolás 17:00 A Nagyváradi Szigligeti Társulat zenés előadása (operett és örökzöld slágerek) 17:00A Pusztai Farkasok Hagyományörző Íjász Egyesület bemutatója 18:00 Amazonász könnyűzenei koncert 18:40 Tombola sorsolás 19:00 A Vismajor együttes koncertje 20:00 Dj Szatmári & Jucus (élő dj show és koncert) 22:00 Karaoke show 23:00 Disco Tüzijáték Egész napos kikapcsolódási lehetősegek: - játszóház (arcfestés, lufibohóc) - ugrálóvár - tombolavásárlási lehetőség - büfé A műsorváltozás jogát a szervezők fenntartják! Búcsúszó Öt év telt el, mióta beindítottuk az "Érsemjéni Hírmondót". Akkor nagy reményekkel kezdtünk, mindenkinek volt mondanivalója, igazán ígéretes bemutatkozás volt. Azóta a rovatokat felvállalók csapata megfogyatkozott. A két szerkesztő hűséges maradt és a lemorzsolódók helyett is igyekezett feltölteni az üres oldalakat. Természetesen két ember nem képes hosszú távon helyt állni, így az eleinte havonta megjelenő lapból negyedévenkénti megjelenés lett. De kitartottunk, nem engedtük sem felszámolni, sem ellaposodni az azóta szívünknek oly kedvessé vált újságot. Ám a múló idő, mely ugyan értéket ad, a mi fejünk felett nem szállt el nyomtalanul. Talán nem is egészen a kor, vagy a fizikai-, szellemi hanyatlás az oka, hanem az emberek alkotta szabályok, amelyek helyet követelnek az új nemzedék számára, arra késztet, hogy nyugalomba vonuljak a munka mezejéről. Ez a tény együtt jár azzal a fájdalmas valósággal, hogy meg kell válnom az újságtól, amelynek megjelenését magam is olyan izgalommal vártam, mint, gondolom, az olvasók. Ez így van rendjén. Újak jönnek, régiek mennek, s ha valaki azt mondaná, hogy a munkahely elhagyása nem jár kötelezően az újságírás befejezésével, annak ellent kell mondanom. A munkahely az anyagi alap, a közösségi szellem, a hangulat, kilátás a világra, emberi kapcsolatok tárháza. Ha ezek megszűnnek, akkor az írást ihlető hangulat is megszűnik. Az addig könnyedén áradó gondolatok nehézkes, modoros írásokká fajulnak. Ezt nem vállalom. Tehát átadom a tollat a feltörekvő generációnak, folytassa nagyobb sikerrel, új szellemben, a rohanó világ új és újabb feltárásával, az ifjúság szenvedélyességével tovább. Egyetlen tanácsom, hogy minden korosztálynak adjanak valamit. Olvassa szívesen öreg és fiatal, gyermek és felnőtt és tanuljon belőle valamit. Ha ez megvalósul, akkor a lap nem sekélyesedik 15

16 el, nem válik egyes generációk tulajdonává, hanem az egész falu lapja lesz, ahogyan eredetileg terveztük. Mindíg örömmel fogok visszagondolni az itt eltöltött évekre, mert talán én is adtam valamit a semjénieknek és sokáig megőriznek emlékezetükben. Taar Erzsébet Halottaink: Gáska József élt 78 évet Rácz Ludovika élt 72 évet Székely Ferenc élt 58 évet Szabó Lajos élt 78 évet Máté Zsuzsanna élt 84 évet Kostan Erzsébet élt 70 évet Bánházi László élt 85 évet Kulcsár Ferenc élt 63 évet Bíró Margit Erzsébet élt 82 évet Ardelean Ioan élt 73 évet Csiri Eszter élt 79 évet Egri István élt 35 évet Pál József élt 76 évet Kulinyák Antal élt 62 évet Horvát Jolán élt 82 évet Negruţ Maria élt 88 évet Hídvégi Gyula élt 68 évet Tasnádi János Gyula élt 78 évet Varga Eszter élt 73 évet Szabó Imre élt 69 évet Szabó Irma élt 71 évet Fedea Kornelia élt 78 évet Ádám László élt 10 évet Seres Ferenc élt 67 évet Nyugodjanak békében! Házasságot kötöttek: Szántó Csaba és Szilágyi Malvina Monica Stefan János és Létai Mária Tímea Jakab József és Lakatos Irén Dana Mircea és Balog Monica Vas József és Nagy Edith Keresztúri Tibor és Major Noémi Bakrau Tibor és Kozak Amalia Újszülöttek: Zima Alexandra Ileana Nagy Alex Ioan Spányik Emőke Szántó Ádám Krisztián Daróci Nikolett Bacro Cristian David Balog Norbert Patrich Takács Alexa Dalma Varga Denis Martin Orosz Makszimiliano Daróci Bianka Szűcs Márk Dankó Denis Bilibók András Richard Gheran Monica Adriana Rézműves Ádám Roland Gazsi Andrea Bodnár Roland Böszörményi Alex Radu Bakro Ruth Potra Ottó Kevin Béres Csaba Szilágyi Róbert Leo Balog Emil Lóránd Jakab Klaudia Kozák Dávid Balog Krisztián László Farkas Remus Csaba Pitoc Paul Richard Böszörményi Kevin József Rézműves Csaba Csiri Teodora Melinda Czegő Réka Egeresi Evelyn Blanka Gratulálunk! ÉRSEMJÉNI HÍRMONDÓ Felelős kiadó: Érsemjéni Polgármesteri Hivatal, Balazsi József polgármester, Érsemjén, tel: Szerkesztő bizottság:varga József, Taar Erzsébet, számítógépes szerkesztés: Bayer György KÉSZÜLT A BIHAR MEGYEI TANÁCS TÁMOGATÁSÁVAL Készült az Europrint nyomdában A nyomda az újság tartalmáért nem vállalja a felelősséget. 16