NAPI SAJTÓSZEMLE június 23., hétfő. Tartalomjegyzék

Átírás

1 NAPI SAJTÓSZEMLE június 23., hétfő Tartalomjegyzék I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek... 2 II. Hazai pénzügyi hírek... 2 Biztosítói hírek... 2 Félrebiztosított a vállalati szektor Magyarországon... 2 Hogyan rendezte meg a halálát Zoltán 252 millióért?... 3 Fekete péntek a világ tőzsdéin... 3 Nyugdíjpénztári hírek... 3 Célok nélkül nincs nyugdíjreform... 3 Zűrös nyugdíjjavaslatok... 3 Ígéretekből megint nincs hiány... 4 Kétezer postanyugdíjszámla... 4 Kiszervezik a kis postákat... 4 A pénztárak nem értenek eléggé az ingatlanokhoz... 5 Egészségkártya külföldre... 5 Banki tevékenység... 5 Robin Hood a kutak előtt... 5 Advertum-ügyben csak elvi a hitelgarancia... 5 Tőkére vár a Malév, de az idén már hiába... 5 Dinamikusan bővül a devizabetét-állomány... 6 Belehúzott a lakossá piacon az MKB Bank... 6 Növésben a Commerzbank... 6 Kétezren választották a postanyugdíjszámlát... 6 Újra készül Budapest-törvény... 6 Konferencia-központ kérdőjelekkel... 7 Meghosszabbították Erdei mandátumát... 7 OTP-t és Raiffeisent venne az Erste Bank... 7 Nem veszik az ingatlant a pénztárak... 7 Mindig az eladhatatlan lakás a legdrágább... 7 Sikersztori lett a MÁV-privatizáció... 8 Most érdemes eurót venni... 8 Mi szolgálhat fedezetül?... 8 Hitel banki költségek nélkül... 8 Magyarra vált a salesforce.com... 8 Ritka egyetértés a Házon belül... 8 Akinek euró kell, most vegyen!... 9 Jó levegő, szép remények... 9 Új fejezetet kezd a Takarékbank... 9 Szín 5-ös: VAKÁCIÓ!... 9 Gondoskodás Geszteréden... 9 Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok)... 9 A Wiener Börse megszerezte a ljubljanai tőzsdét... 9

2 Lélektani szakadáson esett át a forint, zuhant tegnap a tőzsde Megkezdődött az óriásszivar feltöltése gázzal Exbus: kivezető a tőzsdéről Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika Robin Hood a kutak előtt Rohan a forint, utána a jegybank Ismét és az év eleje óta Orbán új egyezségről beszél Orbán lépne, Fodor kivár Szabó: káros kijelentések Hat nap itthon és külföldön Ígéretekből megint nincs hiány Lassan feléledhet a kereslet Pályáztatás nélkül készült a luxusportál Tanulmányok, publicisztika A kamatemelés aláássa a versenyképességet A pesszimizmus romboló erő A globális gazdaságon innen és túl III. Nemzetközi pénzügyi élet Magyarországot érintő hírei Bear Stearns: megalapozott gyanú Fekete péntek a világ tőzsdéin Mobilbank a jövő Közép-Európa megfelelt az elvárásoknak Hatéves csúcson a lengyel infláció Pozsony: buli után lemondott a pénzügyminiszter Melyek lehetnek a legújabb adók? A fagyi visszanyal Gyors amerikai kamatemelésekre számít az IMF Kudarcos a szaúdi csúcstalálkozó Folytatni kell a ratifikációt Visszasírják a márkát a németek A börzék világában is egységben az erő Eurózóna: PMI Német üzleti klíma Csúcson az olasz munkanélküliség Állami cégek célkeresztben Figyelmeztető sztrájk I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek II. Hazai pénzügyi hírek Biztosítói hírek

3 Félrebiztosított a vállalati szektor Magyarországon Az uniós csatlakozást követő jogszabály-módosulások után mintegy ötmilliárd forintos biztosítási állomány hagyta el az országot, mert néhány hazai nagyvállalat nem magyar biztosítótársasággal kötött szerződést kockázataira - hívta fel a figyelmet Maják Viktor, az Union kommunikációs vezetője a biztosító és az UFS által közösen rendezett sajtóbeszélgetésen. Az eseményen a vállalati vagyon- és felelősségbiztosításokat érintő problémák kapcsán elhangzott az is, hogy a mikro- és kisvállalkozások biztosítottsági szintje hazánkban igen alacsony, az e kategóriákba tartozó vállalkozások több mint a felének ugyanis nincs ilyen típusú biztosítása. Ezzel szemben a nagyvállalati szegmens biztosítottsági szintje közel százszázalékos. A magyar biztosítási szakma óvatos becslések szerint nagyjából 5 milliárd forintnyi díjbevételt vesztett el azzal, hogy hazánk uniós csatlakozását követően sok multi külföldi partnernél biztosította a magyar leánycég vagyonelemeit - írja a Napi Gazdaság. A magyar piacon az uniós átlaghoz képest nyomott árakon lehet biztosítást kötni. A vállalati vagyonbiztosítási szerződések piacán nagyon nehéz díjat emelni - mondták el a sajtóbeszélgetésen, hozzátéve: az ajánlati szint tartását is legfeljebb újabb kockázatok vállalásával lehet biztosítani. A területen a fő üzletkötőknek az alkuszok számítanak, ám ma már arra is van példa, amikor egy-egy cég magukat az alkuszokat is versenyezteti, hogy melyik ad kedvezőbb ajánlatot. (június 23. Világgazdaság 10.o., Milliárdokat vittek el a multik, Napi Gazdaság 2.o.) Hogyan rendezte meg a halálát Zoltán 252 millióért? Halálának eljátszásával akarta megcsapolni 252 millióval a biztosítókat Antalffy Zoltán Rex, akinek hat évvel ezelőtt egy görögországi szörfbaleset után veszett nyoma. Édesapja, Antalffy Tibor tudott a tervről, s végig tartotta a kapcsolatot a Csehországban bujkáló fiával, aki azonban lebukott. Az Allianz Hungária Biztosító kommunikációs osztályán Szanyi Laura elmondta: a szakirodalom és a becslések szerint a kifizetett kártérítések összegének 8-10 százalékát biztosítási csalók teszik zsebre. Az Allianznál a hasonló gyanú miatt lefolytatott vizsgálatok 80 százaléka a gépjárműkárokat érinti, leggyakrabban ezzel próbálkoznak az ügyeskedők. Ha kiderül a csalás, a már kifizetett pénzt visszakövetelik és feljelentést is tesznek. (június 22. Blikk o.) Fekete péntek a világ tőzsdéin A világ legnagyobb kötvénybiztosítójának számító MBIA 13 százalékot veszített pénteken részvényeinek árfolyamából, miután a Moody's visszavonta a cég Aaa-as hitelminősítését. (június 23. Napi Gazdaság 15.o.) Nyugdíjpénztári hírek Célok nélkül nincs nyugdíjreform Megérett a változtatásokra a magyar nyugdíjrendszer, a hiány mértéke ugyanis már ma is jelentős, a Ratkó-korszakban születettek nyugállományba vonulásával pedig a járulékbevételek még kevésbé képesek majd fedezni az időskori járandóságokat - állapítja meg a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal (NYIKA) elsőéves tevékenységéről szóló jelentés. A nyugdíjalap már tavaly is 483,7 milliárd forintnyi költségvetési támogatásra szorult. Ennek oka részben az, hogy a büdzsé fizeti ki a gyermektámogatási ellátásokban részesülők járadékát, ám igen jelentős összeget tett ki a magánnyugdíjpénztári tagok utáni hozzájárulás is. Kérdés, hogy a jövőben akarjuk és tudjuk-e erősíteni a második pillér - a magánnyugdíjpénztárak - szerepét. A pénztári tagok járulékának kompenzálása ugyanis már ma is egyszázaléknyi GDP-arányos deficitet okoz - mondja Holtzer Péter, a NYIKA elnöke. Éppígy komoly dilemma, hogy az 1997-es reform által 2013-ra kijelölt módosítások valóra válnak- e. Egyebek között ténylegesen a bruttó keresetek átlagából számítjuk-e öt év múlva a

4 nyugdíjakat. Széles körű reform végigviteléhez tisztázni kell, hogy a rendszer biztosítási alapon működjön-e vagy sem, vagy hogy pontosan mit is várnak el tőle. Egyes paraméterek módosításával lehet időt nyerni, de az ezekről szóló vitákban a kerekasztal nem kíván részt venni. Az utóbbi hetekben heves szócsatákat kavart az indexálás kérdése. Úgy tűnik azonban, hogy a kormány ragaszkodik a jelenlegi svájci indexáláshoz. (június 23. Világgazdaság 1+2.o.) Zűrös nyugdíjjavaslatok A közgazdasági fősodortól eltérően nem tart szükségesnek rapid beavatkozást a nyugdíjrendszerben az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője, aki szerint az egyensúlyt leginkább szolgáló megoldás egy, a közötti időszakban végrehajtott korhatáremelési program lehetne, ami alatt a mai korhatárt fokozatosan emelnék három évvel. Barát Gábor főigazgató a Napi Gazdaságnak adott interjúban elmondta: a nyugdíjrendszerben objektív okok miatt és alkotmányossági szempontokra is tekintettel rövid távon érdemleges kiadáscsökkentést nem lehet elérni, de nincs is szükség rá. Azon azonban gondolkodni kell, hogy hosszabb távon, után - az egyes új kihívásokra is választ adva -, a megváltozott társadalmi, gazdasági helyzethez is igazodóan milyen változtatásokkal, adott esetben egy, a maitól eltérő nyugdíjformulával lehet biztonságosan finanszírozni a nyugdíjrendszert - természetesen megfelelő, a szociális biztonságot alapjaiban garantáló színvonalon. A főigazgató úgy látja, a különböző nyugdíj-kalkulációs módszerek kiötlői keverik az "egyéni nyugdíjszámla", az "egyéni számlás nyugdíjrendszer", az "öngondoskodás", a "befizetésekkel arányos nyugdíj" fogalmakat. Az egyéni nyugdíjszámlát sokan egy sajátos nyugdíjrendszernek képzelik el és ennek alapján egyéni számlás nyugdíjrendszerről beszélnek. A számla bevezetésétől a járulékok és a járadékok közötti szorosabb kapcsolat megteremtését, a biztosítási elv korábbinál sokkal erőteljesebb érvényesülését várják, ami hozzájárulhat a nyugdíj-finanszírozás egyensúlyához is. Szerintem a nyugdíjrendszerre magára kell pontosan definiált szakmai célokat, tartalmi jegyeket, követelményeket megfogalmazni, s ennek alapján választani a lehetséges nyugdíjmodellek (például felosztó-kirovó, vagy tőkésített finanszírozású, ellátás- vagy befizetésmeghatározott rendszerek) közül, s ehhez kell hozzárendelni az adekvát nyilvántartási rendszert - mondja Barát. (június 23. Napi Gazdaság 1+8.o.) Ígéretekből megint nincs hiány Orbán Viktor, a Fidesz elnöke egy zártkörű beszélgetésen, amelynek hangfelvétele azóta sem került nyilvánosságra, állítólag azt mondta, reálértéken fagyasztaná be a nyugdíjakat. Ez a magyar nyugdíjasok szemében vörös posztó, amit a Fidesz is, az MSZP is érezhetett, hiszen azóta magyarázza mindkét oldal a maga igazát. Orbán Viktor azt, hogy a reálérték megőrzése akár jobb is lehet a nyugdíjasoknak, mint a jelenlegi helyzet, Gyurcsány Ferenc azt, hogy a svájci indexálással jobban járnak. Azóta szórólapkampány zajlik a nyugdíjasok meggyőzésére. Miközben a legtöbb gazdasági szakember egyetért: a nyugdíjrendszer a mai formájában fenntarthatatlan, és ezt a politikusok is tudják. A gondok az alapoknál kezdődnek - állítja reformjavaslat-csomagjában az Oriens tanácsadó cég. Ma Magyarországon a fejlett országok közül az egyik legalacsonyabb, 62 év a hivatalos nyugdíjkorhatár. Még nagyobb probléma, hogy még az alacsonynak mondható 62 évet sem várjuk meg, a tényleges nyugdíjba vonulás átlaga ma Magyarországon 58,6 év. Nemzetközi összehasonlításban túlzónak minősíthető a magyar nyugdíjas ellátása. Míg hazánkban a férfiak átlagnyugdíja a nemzetgazdasági átlagkereset 77 százalékát teszi ki, a fejlett országokban ez az érték 60 százalék körüli. A bajok orvoslásához az Oriens szerint egy háromelemű azonnali intézkedéscsomagra van szükség. Javaslatuk szerint 2010-től fokozatosan 65 évre kellene felemelni a nyugdíjkorhatárt. A második lépés a svájci indexálás eltörlése, míg a harmadik a differenciált nyugdíjemelés lenne. (június 22. Vasárnap Reggel 4.o., Az államkassza tölti ki minden évben a nyugdíjűrt Vasárnap Reggel 4.o., június 23. Hatalmas mínuszban a kassza Bors 11.o.)

5 Kétezer postanyugdíjszámla Két hét alatt mintegy kétezren választották a posta nyugdíjszámlát, és tértek át a hagyományos nyugdíjkézbesítésről a Magyar Posta és az Erste Bank közös szolgáltatására. A posta az idén ezer, öt év múlva ezer nyugdíjszámlás ügyfélre számít. (június 23. Népszava 5.o., Nyugdíj Metro 4.o.) Kiszervezik a kis postákat Tavaly októberben hirdette meg a Magyar Posta fokozatos átalakítását, korszerűsítését célzó Postapartner programot, amelynek egyik formája, hogy vállalkozókat, önkormányzatokat vonnak be a postai szolgáltatások ellátásába. A társaság Budapesten immár a számlalevelek, egyszerű postalevelek kézbesítését is a Postai Kézbesítő Kft.-re bízza, amely eddig hírlapok, nyomtatványok, szórólapok kézbesítésével foglalkozott. Noha egyik legjelentősebb bevételi forrása a sárga csekkes befizetésekből és a nyugdíjak kézbesítéséből származott, a vállalat májustól Posta Nyugdíjszámla szolgáltatást kínál, azaz a szolgáltatás díjának jó része már nem a posta, hanem a számlavezető bank zsebébe jut. (június 23. Magyar Nemzet 2.o.) A pénztárak nem értenek eléggé az ingatlanokhoz A magánnyugdíjpénztárak nagy részét nem foglalkoztatja a közvetlen ingatlanbefektetés lehetősége, a 2632 milliárd forintos vagyonból összesen 7 milliárdot tesz ki az ingatlan vagyon - állapítja meg a PSZÁF. Elsősorban a szakértelem hiányával okolható az összvagyonon belüli alacsony, 0,3 százalékot sem elérő arány. (június 23. Népszabadság 17.o., Kicsi a pénztárak ingatlan vagyona Magyar Nemzet 11.o., Kicsi az ingatlanvagyon Magyar Hírlap 10.o.) Egészségkártya külföldre Európában 31 országban, köztük EU-tagországokban, Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben fogadják el az európai egészségbiztosítási kártyát, amellyel ideiglenes külföldi tartózkodás idején ugyanolyan ellátást kaphatunk, mint az adott ország biztosítottai. (június 23. Népszabadság Utazás 1.o.) Banki tevékenység Robin Hood a kutak előtt Magyarországon már most két különadó működik, mindkettő bevezetésénél voltak gondjai a kormánynak az érintett vállalati vezetőkkel. A majd minden vállalat által fizetendő szolidaritási adót a magyar gazdaság nehéz helyzetére tekintettel vetették ki 2006-ban, átmeneti jelleggel. Miután a nyereség 4 százalékát jelentő adó a tervek szerint az idén 170 milliárdos bevételt hoz a büdzsének, az átmenet várhatóan hosszúra nyúlik. A banki különadót egyik első intézkedéseként kezdeményezte a Gyurcsány-kabinet 2004-ben. A szinte az OTP Bankra szabott eredeti adóterv tíz nap alatt vérzett el. Miután Gyurcsány Ferenc meglátogatta Csányi Sándort, a bank vezetőjét, már csak a kamatnyereséget terhelte meg a kormány, és megígérte: ezt is csak két évig teszi. Az átmeneti adó megszüntetése után 2007-től újabb extrát róttak ki a pénzintézetekre: az állami támogatású lakáshitelek után kell fizetni. Magyarországon a profitot lefölöző adó az OTP esetében 2006-ban a nyereség több mint 5 százalékát, 2007-ben pedig 1,7 százalékát tette ki - mondta el a Napinak Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője. (június 21. Népszabadság 13.o.)

6 Advertum-ügyben csak elvi a hitelgarancia Elvi kezességvállalásról döntött a kormány az Advertum Kft.-vel kapcsolatban, így idő előtti az aggodalom a milliárdos hitelgaranciáért - mondta a Pénzügyminisztérium államtitkára. Keller László szerint semmilyen kifizetés nem volt, ez ugyanis csak szerződés alapján lehetséges, ami pedig még szóba sem került. A kezességvállalás elvben módot nyújt rá, hogy ha a kft. a piacról nem tud hitelhez jutni, akkor alaposan megvizsgálják, valóban érdemes-e így támogatást biztosítani számára. Az Advertum-ügy részleteinek tisztázására az Országgyűlés bizottságainak csütörtöki összevont ülésén tettek kísérletet. A testület Veres János pénzügyminiszter beszámolójára volt kíváncsi, de csak Keller László ment el, ráadásul a testület határozatképtelen volt a szocialista tagok távolmaradása miatt. A Fideszt az aggasztja, hogy az 5,2 milliárdos hitelt a magáncég nem egészében a fociszektor adósságának törlesztésére fordítja, hanem szerinte 2,1 milliárdért pártmédiát építene az MSZP. Keller ezt visszautasította. Magyarázata szerint a kisebb összeget utánpótlás-nevelésre fordítaná a cég, míg a 3,1 milliárdból rendezné a labdarúgócsapatok médiajogait felügyelő Profi Liga Kft. tartozását. (június 21. Népszava 3.o., Újabb Advertumbotrány Blikk 15.o.) Tőkére vár a Malév, de az idén már hiába A Malév jelenlegi gazdasági helyzete miatt sürgős lépésekre lenne szükség a tulajdonosok részéről, és mielőbb rendezni kellene a piaci átalakulások miatt a cég tőkehelyzetét. A légitársaság június 16-i közgyűlésére a felügyelőbizottság meglehetősen határozott állásfoglalást juttatott el e témában. A tavaly privatizált Malév fennmaradása érdekében mihamarabb friss tőkéhez, de legalább tulajdonosi kölcsönhöz kellene juttatni a légitársaságot. A cég tulajdonosa, az AirBridge Zrt. vezetése viszont megszavaztatta a közgyűléssel, hogy a tőkeemelés kérdéséről nem tárgyalnak, így forrásbevonás az idén már nem lesz. A Malév jelentős összegekkel tartozik - ezeket átütemezték - a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-nek, s információink szerint az adóhatóság felé is hat hónapos átütemezéssel fizetnek. A piaci helyzet elsősorban a kerozinárak drasztikus emelése miatt romlott meg. (június 21. Magyar Hírlap 1+8.o.) Dinamikusan bővül a devizabetét-állomány A devizabetétek növekvő népszerűségét és piaci súlyát jelzi, hogy a bankok a lakossági devizabetét-piacon is éles versenyt folytatnak az ügyfelek megtakarításaiért. A forintárfolyam erősödése növeli a lakossági ügyfelek devizamegtakarítási hajlandóságát, mind a rövid távon - az árfolyamnyereség gyors kihasználására spekuláló -, mind a hosszabb távon megtakarítani szándékozók körében - tájékoztatott Tokodi Gábor, az OTP Bank igazgatója. A devizaállomány növekedésének mértéke meghaladja a forintét: a devizabetétek súlya a lakossági banki megtakarításokon belül egy év alatt 1 százalékponttal 18 százalékra emelkedett 2008 első negyedévére. Az OTP Bank lakossági betétállományán belül a devizabetétek súlya az országos átlag feletti, 20,8 százalékos volt 2008 májusában. Jelentős a növekedés annak tükrében, hogy 2007 elején ez a szám árfolyamhatástól mentesen 18 százalék volt. Az is figyelmet érdemel, hogy a devizabetétek közel 90 százalékát lekötött betétben helyezik el az ügyfelek. Az OTP Bank igazgatója szerint ennek oka, hogy a lakosság forintban megállapított jövedelme forint folyószámlára érkezik, amelyről szintén forintban fizeti fogyasztását, hiteleit, közüzemi és egyéb díjait, míg a devizabetétet megtakarítási céllal használják az ügyfelek. (június 22. Vasárnapi Hírek 20.o.) Belehúzott a lakossá piacon az MKB Bank Mérföldkőhöz érkezett az MKB Bank: múlt hét végén nyitották meg 75. fiókunkat - közölte Balogh Imre, a retail üzletágért felelős vezérigazgató-helyettes. Hamarosan újabb két taggal bővül a hálózat. Három év alatt 150-ről 254 ezerre nőtt a lakossági ügyfelek száma úgy, hogy közben megőrizték az ügyfélkör minőségét: az egy főre jutó hitel- és betétállomány többszöröse a hazai bankszektor átlagának.a lakossági hitelállomány több mint háromszorosára, 315 milliárd forintra nőtt az elmúlt három évben, így 2007 végén az MKB Bank piaci részesedése elérte az 5,5 százalékot. A lakossági betéteknél 5,8-ról 6,2 százalékra sikerült növelni a bank piaci részesedését,

7 az állomány az év végén megközelítette a 390 milliárd forintot. Csütörtöki rendkívüli közgyűlésükön újabb három évre az igazgatóság elnökévé választották Erdei Tamás vezérigazgatót. Egyúttal átalakították a felügyelőbizottság feladatát és hatáskörét. (június 22. Vasárnap Reggel 2.o.) Növésben a Commerzbank A Commerzbank Zrt. új régióközpontokat nyitott a közelmúltban, és - a tavalyi 3,7 milliárdos rekorderedmény után - erre az évre is jelentős profitbővülést tervez - nyilatkozta Kozma András elnök-vezérigazgató. A legutóbb megnyitott régióközpontjaik - Miskolc, Győr, Szeged - elhelyezkedésében nincs semmi meglepő, hiszen a céljuk az volt, az ország összes, gazdasági értelemben fontos csomópontjában jelen legyünk. Ebből adódóan további jelentősebb hálózatbővítést a közeljövőben nem terveznek, hiszen teljesen mások a prioritásaik, mint egy univerzális, főként lakossági irányultságú hitelintézetnek. A Commerzbank három évvel ezelőtt nyitott a kis- és középvállalatok felé: a növekedést pedig elősegítette, hogy a piac az utóbbi években gyakorlatilag kiürült, hiszen a bankok nagymértékben szigorítottak a cégek finanszírozási feltételein. A magyarországi leánybank irányváltása modellkísérletként is értékelhető, ez aztán megvalósul a többi régiós érdekeltségnél is. Az első negyedévben megalakított holding egyértelmű jelzés a piacnak, az elemzőknek arról, hogy ez a régió kiemelten fontos a csoport számára. (június 23. Világgazdaság 1+10.o.) Kétezren választották a postanyugdíjszámlát Két hét alatt mintegy kétezren választották a postanyugdíjszámlát, s tértek át a hagyományos nyugdíjkézbesítésről a Magyar Posta és az Erste Bank közös szolgáltatására - közölte a Magyar Posta Zrt. A számlára beérkező nyugdíjnak az ügyfél által meghatározott részét díjmentesen házhoz viszi a kézbesítő. A fennmaradó rész a nyugdíjszámlán kamatozik vagy nyugdíjkártyával bármikor felvehető országszerte a postahelyek POS-termináljain keresztül, továbbá bármelyik banki pénzjegykiadó automatánál, vagy felhasználható vásárlásra az elfogadóhelyeken. A posta az idén ezer, öt év múlva ezer nyugdíjszámlás ügyfélre számít. (június 23. Világgazdaság 3.o., Kétezer postanyugdíjszámla Népszava 5.o., Befektetés Metro 4.o.) Újra készül Budapest-törvény A fővárosban tapasztalható, illetve Budapest és az agglomeráció kapcsolatában létező problémákra megoldást nyújtó törvénymódosítások, illetve új jogszabályi rendelkezések közül csak azok tudnak megvalósulni, melyek elfogadásának politikai realitása van. Ezzel kénytelen szembenézni a Budapest-törvény koncepcióját előkészítő szakértői csoport, amely nyár végére készíti el a koncepciót. A munkacsoport ezért azokra a megoldásokra koncentrál, melyek a képviselők felének támogatásával is elfogadhatók. A főváros és a kormány közti megállapodás rendezné a BKV fenntartható működését is. Erről hónapok óta tárgyal a kabinet és a városvezetés - eddig nem sok eredménnyel. Pedig a napi kétmillió utast szállító cég hosszú távú finanszírozásának megteremtése kulcsfontosságú, miután az eddigi tárgyalásokon körvonalazódott pénzügyi megoldások legfeljebb év végéig biztosítják a cég működését. A kormány azt vállalta, hogy a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül milliárdos tőkejuttatást nyújt a cégnek. Ennek azonban ára van: a BKV-nak cserébe fel kell ajánlania annyi értékesíthető vagyonelemét, amely fedezetet jelent a pluszjuttatásra. (június 23. Népszava 3.o.) Konferencia-központ kérdőjelekkel Elutasították első fokon a Syma csarnok mellé tervezett nagy befogadóképességű konferenciaközpont építési engedélyét - tudta meg a Világgazdaság. A XIV. kerületi önkormányzat a Központi Építészeti Műszaki Tervtanács ajánlására nem adta meg az építési engedélyt a fejlesztésre. A hatóság szerint ugyanis a jelenlegi Körcsarnok helyére tervezett épület nem szolgálja megfelelően a 2020-as budapesti olimpiai játékok esetleges megrendezését. A döntés azért lepte meg a beruházókat, mert a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) levelében már támogatásáról biztosította a létesítményt - mondta a Világgazdaság kérdésére Szántó András, a Syma Sport- és Rendezvényközpontot is üzemeltető cég résztulajdonos- vezetője. A társaság 4,5 milliárd forint

8 magántőkéből - 20 százalékban önerő, 80 százalékban banki hitel formájában - mintegy négy-ötezer fő befogadására alkalmas konferencia- központ felépítését vállalta. A többletszolgáltatások érdekében a Syma Kft. megegyezett a Danubius Hotels csoporttal, hogy az eddig háromcsillagos Stadion Szállót 2009 januárjától négycsillagos színvonalúra fejlesztik. (június 23. Világgazdaság 7.o.) Meghosszabbították Erdei mandátumát Újra Erdei Tamás vezérigazgatót választotta az MKB Bank közgyűlése a bank igazgatóságának elnökévé, mandátuma 2011-ben jár le. A felügyelőbizottsági ülésen Erdeit megválasztották a keletközép-európai csoportirányítási bizottság elnökévé is. A rendkívüli közgyűlés az MKB felügyelőbizottságát ügydöntő felügyelőbizottsággá alakította át. A jövőben a testület tagjai az igazgatósággal együtt döntenek a kockázati stratégiáról és a nagy összegű kötelezettségvállalásokról is. (június 23. Világgazdaság 9.o.) OTP-t és Raiffeisent venne az Erste Bank A kelet-közép-európai bankszektor tagjai egyáltalán nem vettek részt a másodlagos jelzálogpiaci befektetésekben - írja elemzésében az Erste Bank. A finanszírozás drágulása azonban megtépázta a hitelintézetek likviditását, és nehezíti az állománybővítést. A kulcsfontosságú piacokon azonban fennmarad a tavalyi erőteljes bővülés. Az Erste ezért vételre ajánlja a térség bankjai közül az OTP és a Raiffeisen International részvényeit. (június 23. Világgazdaság 9.o.) Nem veszik az ingatlant a pénztárak Elhanyagolható mértékű a pénztári szektorban a teljes vagyonon belül az ingatlanbefektetések aránya, nem éri el a 0,3 százalékot - derül ki a PSZÁF által közzétett összefoglalóból. A PSZÁF tavaly vizsgálta a pénztárak ingatlanbefektetéseit; egyebek mellett a beruházások technikai körülményeit és a kasszák vagyonán belül az ingatlanok arányát vette górcső alá. A magánpénztárak közül mindössze egynek van közvetlen ingatlanbefektetése, ennek piaci értéke tavaly június végén 1,4 milliárd forint volt. Az ágazati vagyonhoz viszonyítva az ingatlanbefektetések aránya jelentéktelen. Az önkéntes kasszák közül viszont 13-nak van ilyen típusú befektetése, ezek értéke a pénztárak által kezelt vagyon 0,67 százalékát tette ki 2007 közepén. (június 23. Világgazdaság 10.o., A pénztárak nem értenek eléggé az ingatlanokhoz Népszabadság 17.o., Kicsi az ingatlanvagyon Magyar Hírlap 10.o., Nyugdíj Metro 4.o.) Mindig az eladhatatlan lakás a legdrágább Két éve jelent meg Magyarországon a lakáslízing lehetősége, amelytől sokan azt várták, hogy átalakítja a lakáspiacot. Dunavölgyi Mária, az OTP Lakáslízing Zrt. vezérigazgatója szerint ez megtörtént, de nem úgy, ahogyan képzelték. A pénzintézetek ugyanis a lízinghez igazították a hitelkonstrukcióikat. A lízingnél nem feltétlenül kötelező az önerő, és több szempontból is kedvezőbb feltételeket kínál a hagyományos hitelekhez képest. Az új lakásoknál például kisebb a kamatköltség. Mindez kihívás elé állította pénzintézeteket, és a fentiekre válaszul a hitelkonstrukcióikat, amennyire tudták, hozzáigazították a lízing kondícióihoz. A cég - ahogy a bank is - csak abban az esetben biztosítja a japánjen-alapú konstrukciót, ha az ügyfél jövedelme akár a svájcifrank-alapú havi törlesztést is fedezni tudja. Így ha változik a japán jen árfolyama, akkor sem történik baj. Ráadásul a jennél tíz százalékkal nagyobb önerőt kérnek. (június 23. Magyar Hírlap 11.o.) Sikersztori lett a MÁV-privatizáció Nem mindennapi elismerést aratott a MÁV Cargo, nagy politikai vitákat kiváltó tavalyi eladása: nem csak Magyarország, de a tágabb térség legjobb privatizációjának járó díját ítélte oda érte az EMEA Finance pénzügyi szakhírügynökség. Az amúgy sok politikai vitát kiváltó privatizáció ezek szerint a pénzügyi szakmában osztatlan sikert ért el. Az európai, a közel-keleti és az afrikai térség legjobb privatizációjának díját az üzletben segédkező UniCredit-CAIB és a The Boston Consulting Group kapta. (június 22. Vasárnapi Ász 3.o.)

9 Most érdemes eurót venni Még a közgazdászok sem tudják, mehet-e lejjebb az euró árfolyama, egyelőre azonban rendkívül kedvező, 240 forintért is kaphatunk már egy eurót. Tavaly nagyjából ebben az időszakban a 280 forintot is meghaladta ez az összeg. Már hetekkel ezelőtt is több eurót kaptunk a pénzünkért, átmenetileg egyes helyeken hiánycikk is volt a valuta. És azok is jól járhatnak, akiknek deviza alapú hiteleik vannak; hiszen kevesebb lehet a törlesztőrészlet. Mindenképpen érdemes eurót vásárolni, mert spórolunk vele - állítja Nyers József közgazdász. - Azt azonban nehéz megjósolni, hogy ez meddig marad így, hiszen a nemzetközi valutaárfolyamok befolyásolják a forintot. (június 22. Bors 5.o.) Mi szolgálhat fedezetül? Az ingatlanfedezetű hitelek esetében többnyire az a legfontosabb kritérium, hogy legyen a nevünkön egy ingatlan. Csakhogy nem mindegy, milyen. A hitel fedezeteként csak lakás, lakóház, családi ház illetve nem lakás céljára szolgáló bizonyos ingatlanok, illetve építési telek jöhet számításba. A tehermentesség csak bizonyos jelzálogok bejegyzését teszik lehetővé. (június 22. Vasárnapi Blikk 54.o.) Hitel banki költségek nélkül A K&H ingatlanfedezetű hitelekkel most az ügyfelek alacsony kamattal valósíthatják meg terveiket. Akár lakásvásárlásról, akár -felújításról vagy más kiadásról van szó, a hitel típusától függően bármire felhasználhatják a pénzt. Ráadásul most induló banki költségek nélkül ajánlják mindezt, mindössze akár 0,99 százalékos induló kamattal - mondja dr. Orosz András, a K&H Bank ügyvezető igazgatója. A bank most megkönnyíti a törlesztést is, hiszen fél évig kedvezményes kamatot számolnak fel a hitelre, így a törlesztés elején lényegesen alacsonyabb részleteket kell fizetni. (június 22. Vasárnapi Blikk 54.o.) Magyarra vált a salesforce.com Az év végéig elkészülhet a licencalapú CRM (Customer Relationship Management - ügyfélkapcsolati menedzsment) szolgáltatói piacon 50 százalékos részesedéssel bíró salesforce.com megoldásainak magyar nyelvű változata, s az ősszel már iparág-specifikus (pénzügy, telekom és média, valamint közszféra) megoldáscsomagokat is tudnak kínálni ügyfeleiknek a magyarországi partner imotion Kft.-n keresztül - mondta el Piero Falotti, az amerikai társaság regionális alelnöke. (június 23. Napi Gazdaság 4.o.) Ritka egyetértés a Házon belül Továbbra sem tudni pontosan, mennyi és milyen ingatlan vásárlására vesznek fel hitelt a parlamenti pártok abból az egyenként egymilliárdos keretből, amit egy tavaly szeptemberi törvénymódosítás nyitott meg számukra. A hónap végéig dönthetnek, de már mindegyik párt jelezte, hogy élni akar a lehetőséggel. Sokan bírálják őket, mondván, ismét kivételezett helyzetbe hozták magukat, akárcsak a rendszerváltáskor. Torgyán József volt kisgazda pártelnök például fel is jelentette az ügyészségen az országgyűlési képviselők nagy részét. Ami a székházakat illeti: mára minden parlamenti párt megvált attól az ingatlantól, amelyet a rendszerváltás után utaltak ki számukra. Így tett különben a kisgazdapárt is. (június 23. Népszava 1+8.o.) Akinek euró kell, most vegyen! Kósa Zoltán, a Magyarországi Pénzváltók Országos Egyesületének elnöke szerint aki mostanában vásárolt vagy a következő két héten belül vásárol külföldi valutát, csak jobban járhat, mint akik tavaly 254,3-ért vagy tavaly előtt 262,5-ért tették ugyanezt. Kósa prognózisa szerint július 1-je után a külföldi valuták drágulására, a forint gyengülésére számíthatunk. A forint mostanában tapasztalt látványos erősödése egyenes összefüggésben van azzal, hogy a jövő hónap első napján rögzítik a szlovák korona euróban kifejezett árfolyamát. Vagyis: az euró szlovákiai bevezetésének előkészületei miatt erősödött a nemzetközi pénzpiacon az egységesként kezelt térség minden valutája, a július 1-jei határidő után megindulhat a visszarendeződés. A kuna árfolyama

10 folyamatosan ingadozik (a forint-euró árfolyamváltozás függvényében) tavasszal 37 forintért adtak 1 kunát, a múlt héten még 35-ért is váltottak, most azonban inkább 36 forintért vehetünk. Az árakat sokszor adják meg euróban, a legtöbb helyen és szolgáltatásért azonban szinte kizárólag csak kunában fizethetünk. Akik mégis eurós fizetéssel próbálkoznának - például az autópályák fizetőkapuinál - kalkulálják bele, hogy általában nagyon kedvezőtlenül számítják át az eurót kunára.(június 23. Népszabadság Utazás 3.o. A kuna árfolyama... Népszabadság Utazás 4.o.) Jó levegő, szép remények A földmunkákkal már jórészt végeztek a kivitelező Grapius Zrt. munkásai az MLSZ Telkiben épülő edzőközpontjának 6.2 hektáros területén. Ha minden jól megy, tavaszra elkészül az európai csúcsszínvonalat" képviselő létesítmény; és ha ugyancsak minden jól megy, az 1.4 milliárd forintos MFB-hitel törlesztése sem okozhat majd gondot, legalábbis Kisteleki István, a szövetség elnöke reményei szerint. Kezdésként annyit, fogalmam sincs, miért állt el az OTP a hitel folyósításától, jóllehet szóbeli megállapodásunk már volt-mondja az MLSZ elnöke. Az MFB húszéves futamidőre adja a kölcsönt, ez évi hetvenmilliós törlesztést jelent, de csak a négyesztendőnyi türelmi idő lejártával kezd ketyegni az óra. (június 23. Nemzeti Sport 24.o.) Új fejezetet kezd a Takarékbank Egy pénzintézetnek azok az időszakok kedvezőek, amikor a piaci folyamatok kiszámíthatók. De most, amikor az árfolyamok egyik napról a másikra százalékot változnak, amikor az állampapírok bázispontot mozdulnak ide-oda, nehéz az ügyfelek bizalmát megnyerni és megtartani. Csicsáky Péter a Takarékbank Zrt. vezérigazgatója fogalmazott így Bonyhádon. A pénzintézeti vezető a napokban körbejárja azt a 14 takarékszövetkezetet, amelyek csatlakoztak májusban a TakarékPont hálózathoz. A kört szeretnék majd tágítani, úgy, hogy mind a 133 hazai takarékszövetkezet együtt evezzen. A vezérigazgató a körültekintő, biztos haladás híve. (június 13. Tolnai Népújság 3.o.) Szín 5-ös: VAKÁCIÓ! Indul a Délmagyarország és a Délvilág hagyományosan népszerű, nagy Szín 5-ös játéka az általános iskolák kitűnő tanulóinak főszereplésével. A játék csúcspontjaként sorsolnak: a fődíj egy négyszemélyes családi út a Párizs melletti gyermekparadicsomba, Eurodisneybe, az OTP Travel szervezésében. (június 13. Délvilág 8.o., Délmagyarország 8.o.) Gondoskodás Geszteréden A Gondoskodás Idősek Klubja május 15-én alakult meg. A két vezető a pénzügyi nehézségeket látva szponzorokat keresett a szükséges eszközök, berendezések megvásárlásához. Elképzelésüket ma már eredmények bizonyítják, így például szobakerékpár, egészségügyi mérőeszközök, lengőtekepálya, szalonnasütőhely, de a klub környezete is teljes felújítást nyert. Mindezekért köszönetet jár a Vízmű szolnoki üzemének, Rácz Mihály tüzéptelep-vezetőnek, az Újfehértói Takarékszövetkezet vezetőjének, Horváth Gézának, egy budapesti kft. vezetőjének, a helyi vállalkozóknak és a községből elkerült különböző gazdasági vezetőknek, akik adományaikkal támogatták a klubot. (június 13. Kelet Magyarország 7.o.) Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok) A Wiener Börse megszerezte a ljubljanai tőzsdét A bécsi értéktőzsde-vállalat, a Wiener Börse 81,01 százalékos tulajdonrészt szerzett a ljubljanai értéktőzsdét üzemeltető részvénytársaságból. A társaság tájékoztatása szerint az új részesedésszerzés is a közép- és kelet-európai tőkepiacok megerősítésére irányuló törekvésbe illeszkedik. A bécsi tőzsde néhány héten belül 37,7 százalékra növeli részesedését a Budapesti

11 Értéktőzsdében. A bécsi tőzsde szorosan együttműködik a bukaresti, a szarajevói és Banja Luka-i tőzsdékkel is, tették hozzá. A BÉT-ben ugyan még csak 12,5 százalékuk van, ám ez néhány héten belül 37,7 százalékra nő az UniCredittől most megvásárolt papírokkal, s mivel már tárgyalnak az Erste 12,2 százalékos és a Raiffeisen 6,4 százalékos pakettjének átvételéről is, befolyásuk hamarosan akár 56 százalék fölé is nőhet. A Wiener Börse emellett sajtóinformációk szerint ajánlatot tett az UniCredit prágai tőzsdében tulajdonolt nyolcszázalékos pakettjére is - noha ezt Michael Buhl, a bécsi tőzsde társ-vezérigazgatója rutinszerűen cáfolta -, valamint ugrásra készen várja, mikor privatizálja - legalább részben - a lengyel állam a varsói tőzsdét. A Wiener Börse terjeszkedését a régióban alapvetően két dolog motiválja. Ezek közül a prózaibb a nyereség befektetése: a tőzsdék működését szigorú szabályok határozzák meg, melyek erősen leszűkítik a lehetséges célpontok körét is. Egy másik tőzsde felvásárlására azonban van lehetőség, az ígéretes növekedési potenciállal rendelkező közép- és kelet-európai börzék pedig bizony még jó befektetésnek is számítanak. A BÉT tulajdonosváltását nyomon követi a magyar kormány, ám a Wiener Börse szándékainak megismeréséig nem véleményezik a fejleményeket - mondták a Pénzügyminisztérium sajtóosztályán. A tárca folytatja az Új tulajdonosi program elkészítését, amelyben kulcsszerepet szánnak a tőzsdének, azt azonban hozzátették, hogy az állami vállalatokat csak olyan börzére kívánják bevezetni, ahol a magyar nemzetgazdaság érdekei megfelelően vannak képviselve. (június 21. Népszabadság 13.o., Lélektani szakadáson esett át a forint, zuhant tegnap a tőzsde Népszava 5.o., Kétéves mélypont Magyar Hírlap 8.o., Nagyot zuhant az index Magyar Nemzet 12.o., június 23. Ljubljanában terjeszkedik a bécsi tőzsde Napi Gazdaság 14.o., Népszabadság o. Bécsi keringő a pesti tőzsdén, A kormány kivár, az ÚTP előkészítése folytatódik Népszabadság 17.o.) Lélektani szakadáson esett át a forint, zuhant tegnap a tőzsde Gyászos napot zárt pénteken a BÉT, a BUX-index kis híján négy százalékot esett, az Egis árfolyama 6,80, a Molé 5,70, az OTP-é és a Richteré 3 százalékot meghaladó mértékben szállt alá. Németh Dávid arra a különös jelenségre hívta fel a figyelmet, hogy az erősödő forint árfolyammal ellentétes pályát fut be a tőzsde. Az OTP közel 13 milliárdos forgalom mellett zuhant 3,1 százalékkal, 6301 forintra, a papírt a 6300-as szint mindvégig megtartotta. A kisebb papírok közül az FHB messze túlteljesítette az átlagos zuhanási mértéket, szinte szabadesésben 9,5 százalékkal került lejjebb. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos részvényindexe, a BUX az elmúlt héten 1488,08 ponttal, 6,82 százalékkal csökkent, 20322,77 ponton zárt pénteken. A BUX pénteki záró értéke egyben kétéves mélypont. A heti forgalom 51 százalékát az OTP-papírok adták. (június 21. Népszava 5.o., A Wiener Börse terjeszkedik Magyar Hírlap 8.o., Nagyot zuhant az index Magyar Nemzet 12.o., június 23. Jól rákönyököltek az eladás gombra Napi Gazdaság 13.o., Jelentősen estek az árfolyamok Magyar Hírlap 10.o.) Megkezdődött az óriásszivar feltöltése gázzal Maratoni hosszúságúra nyúlt részvényesi találkozón mutatkoztak be a Phylaxia-holdingba tartozó leányvállalatok pénteken. Ebből többek között megtudhatták a résztvevők, hogy a PBgázban utazó, Európa egyik legnagyobb szivartartályát birtokló KEG Zrt. erre az évre mintegy 126 millió forintos eredményt tervez, többek között annak köszönhetően, hogy megkezdődött a hatalmas tartály feltöltése gázzal. Részvényesi kérdésre válaszolva a cég vezetője elmondta, hogy a hozzájuk apportált Phylaxia-részvények letétben vannak a Raiffeisen Banknál, és azok eladását egyáltalán nem tervezik. A Gazdasági Rádiót üzemeltető kft. tulajdonosai ismertették a rádióadó főbb jellemzőit, ám pár hajánál fogva előrángatott érven kívül sem a Phylaxiának, sem a Gazdasági Rádiónak nem sikerült megindokolnia, miért is jó dolog az adó integrálása a holdingba, hol is van pontosan a szinergia a működésben. (június 23. Napi Gazdaság 14.o.) Banki érdekeltségű közlemények Exbus: kivezető a tőzsdéről Lemond az Exbus Vagyonkezelő Nyrt. (korábban NABI) teljes igazgatósága és felügyelőbizottsága június 30- ával, miután a nyilvános ajánlattétel utáni kiszorítási eljárással

12 megszerezve a céget, a Bankár Holding Zrt. kivezeti a tőzsdéről a papírt - jelentette be Korányi G. Tamás, az Exbus elnöke. A tőzsdei vagyonkezelő az utóbbi fél évben a Rába Nyrt. és az AAA Auto NV részvényein jelentős veszteségeket szenvedett el. A BÉT június 27-i határnappal törli a tőzsdei palettáról az Exbus papírjait, a részvényekkel utoljára ma lehet kereskedni. Ha a kiszorítás sikeres lesz, a Bankár az Exbus egyszemélyi tulajdonosává válik, az esetleg mégis benn maradó kisrészvényesek papírjai helyett pedig újat kell kibocsátania a cégnek. Az Exbus eszközállománya egymilliárd forint fölötti, befektetései vannak Rábában, az AAA Auto NV-ben, a Danubiusban, az OTP Bankban, az Állami Nyomdában és a Freesoftban, OTP-eurókötvényekben, diszkontkincstárjegyekben, Concorde befektetési alapokban. (június 23. Világgazdaság 6.o.) Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika Robin Hood a kutak előtt Foglalkozni kell a magas nyersanyagárak kapcsán felvetett extraadó ötletével Magyarországon is - mondta Veres János pénzügyminiszter, aki szerint az extraprofitra kivetett Robin Hood-adó ötlete korábban az uniós, majd az ázsiai pénzügyminiszterek tanácskozásán is felmerült már, ráadásul közel sem biztos, hogy csak az olajcégeket érinti majd. Veres János úgy látja: az unió nem emelne kifogást egy ilyen ágazati adó bevezetése ellen, ám ennek hatásait meg kell vizsgálni. Veres körültekintő vizsgálatot ígért, amelyet a pénzügyi tárca a következő két hónapban végez el. Az uniós állásfoglalás a miniszter szerint energiatársaságokról beszél, vagyis nemcsak az olajcégek, hanem más energiaágazatok többletnyereségének esetleges megadóztatását is vizsgálni kell. Több száz cég lehet érintett Magyarországon, ám túlzott bevételi reményeket nem szabad táplálni: a miniszter szerint tízmilliárdokról nem lehet szó. Kovács László adóügyi EU-biztos szerint az EB az adócsökkentést nem tartja megfelelő megoldásnak, hiszen az nem hat a fogyasztás mérséklésére. Ezzel a tagállamok csak adóbevételeiket csökkentenék, és a pénz leginkább az olajtársaságok nyereségében jelenne meg. A Mol szerint Magyarországon már van Robin Hood-adó, bányajáradék és extra bányajáradék címen. A cég már évek óta az európai átlag többszörösét fizeti a hazai gáztermelés után, ami szerintük példátlan a nagyságrend és a logikát illetően is, hiszen az árak növekedésével automatikusan emelkedik a bányajáradék összege. Mára ígért választ a Pénzügyminisztérium azokra a javaslatokra, amelyeket a fuvarozók tettek múlt hét pénteken az ágazat fizetőképességének megőrzése céljából a néhány hete elkezdődött tárgyalássorozat keretében - mondta Dittel Gábor. A Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestületének főtitkára szerint hajlik a kormány a kompromisszumokra. (június 21. Népszabadság 13.o., Kovács: Nem mérsékelhető a hazai jövedéki adó Népszabadság 13.o., A Mol szerint Robin Hood már Magyarországon van Magyar Hírlap 9.o. június 23. Extra adóra készülhetnek az olajcégek? Napi Gazdaság o., Kitermeli-e az extraprofitot a Mol? Népszabadság 19.o., Idén már visszaesett Magyarországon a benzinfogyasztás Népszava 5.o.) Rohan a forint, utána a jegybank Száguld a magyar valuta, a kamatemelési várakozások pedig tovább erősítik. Az euróárfolyam megközelítheti az öt évvel ezelőtti 235 forintos rekordot is. Egyre jobban állunk, ha a devizahiteleink részleteire vagy a nyaralásra gondolunk. Az üzemanyag- és élelmiszerár-robbanás hatásait is tompítja az erős forint. Más kérdés, hogy nehezíti a gazdaság kilábolását a megszorítás gödréből. A hétfőre várt kamatemelés és globális folyamatok is erősítették tegnap a forintot. Az eurót 238,5, a svájci frankot 147, a dollárt 152-es szinten. A monetáris tanács február végén törölte el a valuta mozgási sávját, s a kurzus akadálytalanul jutott túl a 240-es szinten, a megszüntetett sáv erős határán. A Reuters tegnapi felméréséből kiderül, hogy 28 megkérdezett szakértőből 26 a most 8,5 százalékos kamat negyed százalékpontos emelésére számít, s a többség szerint kilenc százalékon tetőzhet a kamat. Az elemzők 2010-re 3,2 százalékos, a jegybanki háromszázalékos célhoz közeli inflációt prognosztizálnak, alacsonyabbat, mint korábban, ráadásul a felmérés még

13 gyengébb árfolyam ismeretében készült - ezen elemzők szerint tehát mégsem kell ilyen ütemben emelni a kamatot. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint egy-két forintos erősödés önmagában még nem jelent lélektani szakadást, de ha arra gondolunk, hogy két-három hete még a 250-es szint közelében járt az euró, akkor már joggal beszélhetünk a forint jelentős megerősödéséről. Ha pedig az idén márciusi 264 forintot is elérő árfolyammal vetjük össze a tegnapit, akkor ez már drámai mértékű. Az okok között a monetáris politika folyamatos alapkamatemelésének eredményességét említette a szakember, emellett a Daimler-Benz bejelentett kecskeméti beruházásának hírére is pozitívan reagáltak a magyar reálgazdaság jövőjében megbízó befektetők. Lélektani szakadáson esett át a forint, zuhant tegnap a tőzsde. Az MKB friss elemzése alapján akár a 220-as eurós szint alá is benézhet a forint árfolyama. Barcza György, a K&H vezető elemzője szerint a forinterősödés egyik okát a héten megjelent egyre rosszabb inflációs hírek jelentik. A szakértő úgy véli, hogy a forinterősödés addig tarthat, míg nem mutatkoznak meg olyan kedvező fordulatok a pénzromlásban, amelyek elérhetővé teszik az inflációs célt. Ehhez viszont 235 forint körüli árfolyamra lenne szükség. Már 9 százalék feletti jegybanki alapkamattal is számolnak londoni elemzők. A JPMorgan heti globális adatfigyelő és -előrejelző elemzése szerint az elmúlt hetek határozottan keményebbre forduló monetáris tanácsi retorikája után meglepő lenne, ha az MNB hétfőn nem szigorítana. A piac a negyed százalékpontos emelést teljes mértékben beárazta, de a JPMorgan 15 százalékos valószínűséget ad egy fél százalékpontos hétfői emelésnek is, vagyis annak, hogy a korábbi plafonnak hitt 9 százalékos szintet a jegybank már ma eléri. A Dresdner Kleinwort szerint a 9 százalék elérése után szünet várható, de lehetséges további kamatemelés is, ha a politikai környezet romlik vagy jelentős romlás következik be az inflációs kilátásokban, például további olajár-emelkedés vagy áfaemelés miatt. A Merrill Lynch szerint a kamatszint 2009 végére süllyedhet vissza 7,50 százalékos szintre. Régóta kialakult már a konszenzus, hogy csak idő kérdése, mikor lép ki a forint a februárban eltörölt egykori sávból. Ez az idő most jött el - kommentálta Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője a devizapiaci eseményeket. A 240 forint/eurós lélektani határ átlépése ellenére a forint idei erősödése elmarad a többi régiós devizáétól. Az infláció csökkentéséhez tartósan 235 forint alatti euróárfolyamra lenne szükség, s valószínűnek tartom, hogy az MNB addig növeli a kamatot, amíg ezt el nem érjük - mondja Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője. Nyeste Orsolya szerint forint közötti euróárfolyammal lehetne elérni 2009-re a háromszázalékos inflációs célt. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője pedig úgy véli, legalább a 230-as szintig kellene erősítenie a jegybanknak a forintot a pénzromlás megfékezéséhez, de a 220 forintos euró is kívánatos lenne. (június 21. Népszabadság 13.o., Lélektani szakadáson esett át a forint, zuhant tegnap a tőzsde Népszava 5.o., Robbant a forint Magyar Hírlap 8.o., Ötéves csúcson a forint Magyar Nemzet 1+12.o., Tovább pörög az inflációs spirál Magyar Nemzet 12.o., Rekorderős a forint, olcsó az euró! Blikk 4.o., június 23. Az ECB felnyomhatja a magyar alapkamatot Napi Gazdaság 2.o., Tovább erősödhet a forint Világgazdaság 9.o., Londonban a félszázalékos kamatemelést sem zárják ki Népszabadság 17.o., Ma ismét alapkamat-emelés várható Népszava 5.o., Újabb kamatemelésre kényszerül a jegybank Magyar Hírlap 10.o., Új szakasz jöhet a forint történetében? Magyar Hírlap 10.o., Jegybanki tánc, gúzsba kötve Magyar Nemzet 1+11.o., Kamatdöntés Metro 4.o.,Csúcson a forint! Mire kell most vigyázni? Blikk 1+4.o.) Ismét és az év eleje óta... immár negyedszer csökkentette az Economist globális üzleti és pénzügyi körökben nagy figyelemmel kísért hetilap szokásos, heti statisztikai összeállításában az ez évre várható magyar GDP-növekedési adatokat: a lap most már csak 2,0 százalékos gazdasági bővülést vár. (június 21. Magyar Nemzet 8.o.) Orbán új egyezségről beszél A határokon túli magyarok és az anyaországi magyarok között új egyezségre van szükség - jelentette ki Orbán Viktor szombaton Dunaszerdahelyen. A Fidesz elnöke a globális változások hatásait fejtegetve kijelentette: Ha hozzá vesszük, hogy a magyar gazdaság bajban van, az államadósság nő, a munkanélküliség nemkülönben, a demográfiai bajok pedig az egész Kárpátmedencében sújtják a magyarságot, mindannyian láthatjuk, hogy a Kárpát-medencében a jövőben

14 magyar együttgondolkodásra lesz szükség. Súlyos tévedésnek nevezte azt a vélekedést, hogy a globális gazdasági válság árnyéka okafogyottá teheti a nemzeti kisebbségi képviseletet. Az uniós választásokra összpontosítva készül el a Fidesz következő, a tavalyi alaptéziseket tartalmazó dokumentumhoz képest részletesebb programja. A lap szerint már ülésezett az euró-munkacsoport is, amely egyelőre azt javasolja az ellenzéki pártnak, ne jelöljön meg céldátumot. Ha 2010-ben lesz a parlamenti választás, akkor tűnhet a reális célnak - tették hozzá az ellenzéki pártban. Ezek mellett folyamatosan dolgozik Varga Mihály vezetésével a gazdaságpolitikai kabinet, amely a programkészítéssel egy időben a napi ügyekre koncentrál. Bár már elkészült a külföldi és hazai befektetőkkel való megbeszéléssorozat összegzése, azt egyelőre nem publikálta az ellenzéki párt. Ebben egyébként információk szerint nincsenek nagy meglepetések: első helyen a kormányzás rossz minőségét bírálták az üzletemberek. Ezután az adórendszer bonyolultságát és a környező országokban tapasztalható előnyösebb feltételeket emelték ki. (június 22. Vasárnapi Hírek 2.o., június 23. A Fidesz az őszre összpontosít Világgazdaság 1+3.o., MKP-ünnep mellékzöngékkel Népszava 2.o.) Orbán lépne, Fodor kivár Az SZDSZ delegációja a Fidesz vezetőségével folytatott szombati tárgyalásán lényegében világossá tette, hogy a párt nem érdekelt az előre hozott választásokban. Fodor Gábor szerint meg kell várni a kisebbségi kormány új programját. Ha az nem felel meg a szabad demokratáknak, a népszerűségét tekintve egyszázalékosra zsugorodott szervezet még akkor sem oszlatná fel az Országgyűlést, hanem a jelenlegi parlamenti felállás mellett egy szakértői kabinet felállítását szorgalmazná. Ha ennek a működését is rossznak találnák, csak ekkor lenne hajlandó az SZDSZ az előre hozott választásokról komolyan gondolkodni. A Fidesz viszont nem húzná az időt ilyen többlépcsős pótcselekvésekkel, az ország érdekére hivatkozva azonnal feloszlatná a parlamentet, s az új választások után nemzeti válságkezelő kormányt alakítana - így sommázható a két párt elképzelése közti lényeges különbség. Orbán Viktor megerősítette, hogy a mostani világgazdasági helyzetben nincs idő újabb haladékokra, mihamarabb meg kell tartani az új választásokat, s meg kell kezdeni a válságkezelést. (június 23. Magyar Nemzet 1+3.o., Napi Gazdaság 2.o. Orbán: már nem időszerű a szakértői kormány) Szabó: káros kijelentések Orbán Viktor kijelentései komoly károkat okoznak Magyarországnak, a Fidesz elnöke nem ismeri az ország tényleges lehetőségeit a jövedéki adó csökkentése terén - mondta Szabó Lajos Vas megyei MSZP-s országgyűlési képviselő, frakcióvezető-helyettes, a költségvetési bizottság alelnöke a VH-nak. A közgazdász honatya szerint Orbán nemrégiben adósságkonvertálásról, átütemezésről, adósságcseréről beszélt, ez komolyan elbizonytalaníthatja a piacokat, a bizalom aláásása komoly károkat okoz az országnak. Az uniós tagállamok - Orbán Viktor állításával ellentétben - nem a maguk kénye-kedve, ötletelése szerint állapítják meg a jövedéki adó mértékét: éppen az Orbánkormány fogadta el hazánkra nézve kötelezőnek a január 1-jei jövedéki adószintet, s nem kért kivételt, derogációt még véletlenül sem átmeneti időre a gázolaj jövedéki adójának megállapítására - emlékeztetett Szabó. (június 22. Vasárnapi Hírek 3.o., június 23. Szabó: meggondolatlan kijelentések Népszava 3.o.) Hat nap itthon és külföldön Gyorsuló, 3 százalékos GDP-növekedés várható a GKI Gazdaságkutató Intézet szerint az idén. A hetekben jelentetik meg az elemzők és a gazdaságkutatók a frissített makrogazdasági előrejelzéseiket. Jellemzően az inflációs kilátások romlásáról számolnak be a szakértők, míg többnyire helybenhagyják korábbi növekedési jóslataikat. A GKI ugyan felfelé módosította korábbi prognózisát, de éves szinten még akkor is csak háromszázalékos növekedést vár. A gazdaságkutató előrejelzése még így is túlzottan optimistának tűnik a többi elemzőéhez képest. A Reuters pénteken megjelent elemzői felméréséből az derül ki, hogy a legtöbben a 2-2,5 százalékos tartományba várják a 2008-as adatot, de van, aki mindössze 1,7 százalékos volumennövekedéssel számol. A kutatóintézetek mellett hazai és külföldi banki, illetve befektetési szakértők is megszólaltak a

15 kérdésben. A prognózisok átlaga a kedvezőnek mondható fejlemények ellenére sem emelkedett, pedig legutóbb az építőiparról, azelőtt a jelentősebb súlyú ipari termelésről, illetve a külkereskedelemről is a várakozásoknál jobb adatok jelentek meg. Az inflációs előrejelzésekben sokkal egységesebb az elemzői kar: szinte minden a Reuters által megkérdezett szakértő a 6,5-7 százalékos sávba várja az idei drágulást; a prognózisok átlaga megközelítően fél százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest. Az idei évi államháztartási hiánnyal kapcsolatban is hasonlóan egységesek az elemzők. Mindenki a Pénzügyminisztérium négyszázalékos GDP-arányos tervszámának a teljesülésére számít, sőt, többen még ennél jobb adatot sem zárnak ki. A jövő évre vonatkozó deficitcéllal kapcsolatban viszont nincs konszenzus: csak a gazdaságkutató intézetek szakértői várják a PM-cél teljesülését, a piaci elemzők most azt jósolják, hogy a kormány letér a konvergenciaprogramban vállalt pályáról. (június 22. Vasárnapi Hírek 4.o., június 23. Világgazdaság 3.o. Nem javultak a GDP-kilátások) Ígéretekből megint nincs hiány Még választásai kampány sem kell ahhoz, hogy fellángoljon a vita a legerősebb választói csoport, a nyugdíjasok ügyében. Befagyasztani - ez az a szó, amelyet Orbán Viktor április 30-án a nyugdíjakkal kapcsolatban kiejtett, és amire azóta egy egész kampány épül. A Fidesz elnöke egy zártkörű beszélgetésen, amelynek hangfelvétele azóta sem került nyilvánosságra, állítólag azt mondta, reálértéken fagyasztaná be a nyugdíjakat. Ez a magyar nyugdíjasok szemében vörös posztó, amit a Fidesz is, az MSZP is érezhetett, hiszen azóta magyarázza mindkét oldal a maga igazát. A magyar nyugdíjrendszer ma bő 500 milliárd forintos éves hiányt produkál - ennyivel többet fizet ki az állam az idősek ellátására, mint amennyi a nyugdíjjárulékokból befolyik. Ez a magyar gazdaság teljesítményének durván a két százaléka, az államháztartásban keletkező hiánynak pedig a fele. És az összeg csak nőni fog; szakértői számítások szerint a következő ötven évben mintegy ötvenezermilliárd forintnyi hiány halmozódhat fel. Ha a döntéshozók nem tesznek semmit, államcsőd és akár évtizedekre elnyúló gazdasági stagnálás lehet az eredmény. A gondok az alapoknál kezdődnek - állítja reformjavaslat-csomagjában az Oriens tanácsadó cég. Ma Magyarországon a fejlett országok közül az egyik legalacsonyabb, 62 év a hivatalos nyugdíjkorhatár. Egyedül Franciaország előz meg minket: a gallok 60 évesen hagyhatják abba a munkát. Még nagyobb probléma, hogy még az alacsonynak mondható 62 évet sem várjuk meg, a tényleges nyugdíjba vonulás átlaga ma Magyarországon 58,6 év. A bajok orvoslásához az Oriens szerint egy háromelemű azonnali intézkedéscsomagra van szükség. Javaslatuk szerint 2010-től fokozatosan 65 évre kellene felemelni a nyugdíjkorhatárt. A második lépés a svájci indexálás eltörlése lenne. Elég, ha a nyugdíjak megőrzik vásárlóértéküket, vagyis csak az infláció ütemének megfelelően emelik őket. A harmadik lépés pedig a differenciált nyugdíjemelés lenne; azok, akik aránytalanul sokat kapnak, pár évig nem részesülnének emelésben, cserébe jóval többet kapnának, akik méltánytalanul kis összegű ellátásban részesülnek. A közgazdasági fősodortól eltérően nem tart szükségesnek rapid beavatkozást a nyugdíjrendszerben az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője, aki szerint az egyensúlyt leginkább szolgáló megoldás egy, a közötti időszakban végrehajtott korhatár-emelési program lehetne, ami alatt a mai korhatárt fokozatosan emelnék három évvel. Barát Gábor főigazgató szerint óvatosan kellene dobálózni a különböző járulékcsökkentési tervekkel. Szerinte a nyugdíjrendszerben rövid távon érdemleges kiadáscsökkentést nem lehet elérni. Elképzelése szerint a nem a bérekre rakódó elvonásokból, például a fogyasztási adókból lehetne normatív alapon pótolni a járulékkiesést. Megérett a változtatásokra a magyar nyugdíjrendszer, a hiány mértéke ugyanis már ma is jelentős, a Ratkókorszakban születettek nyugállományba vonulásával pedig a járulékbevételek még kevésbé képesek majd fedezni az időskori járandóságokat - állapítja meg a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal (NYIKA) elsőéves tevékenységéről szóló jelentés. Tény, a nyugdíjalap már tavaly is 483,7 milliárd forintnyi költségvetési támogatásra szorult. Jelentős összeget tett ki a magán-nyugdíjpénztári tagok utáni hozzájárulás is. Kérdés ugyanis, hogy a jövőben akarjuk és tudjuk-e erősíteni a második pillér - a magánnyugdíjpénztárak - szerepét. A pénztári tagok járulékának kompenzálása ugyanis már ma is egyszázaléknyi GDP-arányos deficitet okoz - mutatott rá Holtzer Péter, a NYIKA elnöke. Éppígy komoly dilemma, hogy az 1997-es reform által 2013-ra kijelölt módosítások valóra válnak- e. Egyebek között ténylegesen a bruttó keresetek átlagából számítják-e öt év múlva a nyugdíjakat. Ha

16 igen, további kérdés, hogy az időskori járandóság hogyan adózna, ez utóbbiról ugyanis már nem szólnak a jogszabályok. Tavaly 297,5 milliárdra rúgott, az idén pedig 339,4 milliárd forintot tesz ki az az összeg, amelyet a magánnyugdíjpénztárakhoz befutó járulékbefizetések kompenzálásaképpen a költségvetés biztosít a nyugdíjalap számára. (június 22. Vasárnap Reggel 4.o. Az államkassza tölti ki minden évben a nyugdíjűrt Vasárnap Reggel 4.o., június 23. Zűrös nyugdíjjavaslatok Napi Gazdaság 1+8.o., Célok nélkül nincs nyugdíjreform Világgazdaság 1+2.o.) Lassan feléledhet a kereslet A nagy tavalyi visszaesés után megérkezett az első pozitív adat az építőiparról, és az ipari termelés is jobb hónapot zárt áprilisban, mint várni lehetett. A külpiacok kereslete - annak ellenére, hogy már minden elemző a konjunktúra végéről beszél - továbbra is húzza az exportot, és a belföldi kereslet is kezd feléledni. Továbbra is igen dinamikus az ágazat exportja, azonban egyre borúsabbak a kilátásai. A belföldi értékesítés is nagy havi bővülést mutat, azonban ez főleg az energiaszektor - időjárási okok és az alapanyagok drágulása miatti - felfutásának köszönhető. Az ipari termelés áprilisban az előzetes adatoknak megfelelően 11,8, munkanaphatástól megtisztítva 6,5 százalékkal nőtt - közölte a KSH. Tizenegy hónap óta a legjobb eredményt mutatta fel az építőipar; lehetséges, hogy már az állami beruházások felpörgetése áll a számok mögött. Az építőipari termelés volumene áprilisban 0,8 százalékkal volt magasabb, munkanaptényezővel kiigazítva 1,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.tovább gyorsult a bérnövekedés; szakértők szerint reális veszély az ár-bér spirál, vagyis a keresleti infláció kialakulása, és erre a kormányzat előre hozott keresetkompenzációs lépése is ráerősített. A bruttó átlagkereset áprilisban összességében 7,5, a nettó 6,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. (június 23. Világgazdaság 16.o.) Pályáztatás nélkül készült a luxusportál Nem volt külön pályázat a 200 millió forintnyi közpénzbe kerülő kormányszóvivői honlap elkészítésére. A munkára egy keretszerződés alapján adtak megbízást. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság 2007-ben írt ki egy 15 milliárd forint összértékű közbeszerzést nagy teljesítményű számítógépek vásárlására. Levélben kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt Pettkó András, az MDF országgyűlési képviselője, hogy hozzák nyilvánosságra a 200 millió forintot felemésztő "kormányzati luxusportál" szerződéseit és pályázatát. (június 23. Napi Ász 1+2.o.) Tanulmányok, publicisztika A kamatemelés aláássa a versenyképességet Nyolcszázalékos munkanélküliség, hetven százalékot közelítő államadósság a bruttó hazai termék százalékában, egyszázalékos, alig észrevehető gazdasági növekedés, kifulladt gazdaság hat év szocialista éra után. Az adók és a hitelkamatok mérséklésével - vagyis a jelenlegi gyakorlattal teljesen ellentétesen - másképpen is alakulhatnának a folyamatok. A jegybanki vezetés azonban újra a kamatemelés bűvöletében él - írja Lentner Csaba közgazdász. (június 21. Magyar Hírlap 9.o.) A pesszimizmus romboló erő Magyarország jelentős versenyképes tartalék kapacitását képezik azok a rejtett erőforrások, amelyek csak infrastrukturális feltételek esetén mozgósíthatók. Ahová autópálya és telefon nem visz el, ott egy sor potenciálisan versenyképes kapacitás rejtve marad. Az autópálya az alvó régiókban mozgósíthatja a ma még nem foglalkoztatott munkaerőt, termelőeszközöket - írja Matolcsy György. Matolcsy György - a rejtett erőforrások mozgósításáról szóló - gondolatait ki kell egészíteni azzal is, hogy az alvó régiókban élő emberek nem elenyésző csoportjában létre kell hozni a munka iránti motivációt, amelyhez nélkülözhetetlen a hatékony iskolai nevelés és oktatás. Azt senki sem vitatja, hogy a magyar gazdaság is sok gonddal küzd. A humántőkére épülő modern gazdaság erősebben

17 van átitatva emberi vágyakkal, reményekkel, várakozásokkal, mint az ipari korszak gazdasága. Ha ezek a tőkeelemek csökkennek, akkor a gazdaság teljesítménye is csökken. Ez a megállapítás is helytálló Matolcsy György részéről. Káldor Miklós, az Angliában élő neves közgazdász szintén a gazdaságot befolyásoló fontos tényezőnek tartotta az emberi érzelmeket. A tudós Gazdaságelmélet-gazdaságpolitika című könyvében hangsúlyozza, hogy a gazdasági növekedés ütemét nem csak a megtakarítási hajlandóság, a találmányok, újítások, a technikai változások befogadására irányuló készségek befolyásolják. Mellettük a beruházási döntések a hit mozzanatát is tartalmazzák. Ugyanis az emberek komplex lények, akiket nemcsak a ráció, hanem az érzelmek is irányítanak - hívja fel a figyelmet Takács Imre, hajdúszoboszlói olvasó. (június 22. Vasárnapi Hírek 7.o.) A globális gazdaságon innen és túl Práger László szerint a mai duális Magyarország ténye: a multinacionális cégek, miközben nagy közelítéssel a bruttó termelés felét, a foglalkoztatottaknak csupán negyedét- harmadát adják, azaz relatív foglalkoztatottsági mutatójuk alacsony. Mégis, ahol jelenlétük, tevékenységük visszafogott - így például Észak-Magyarországon, a Dél-Alföldön és az Észak-Alföldön - kétszer akkora a munkanélküliség, mint a multinacionális cégek koncentrációinak helyein. Gazdaságpolitikai fordulat nélkül a feszítő különbségek tovább nőnek ban a legalacsonyabb és a legmagasabb munkanélküliségű régió közötti különbség 5,9 százalék volt, 2007-ben már 7,6 százalék. (június 23. Magyar Nemzet 6.o.) III. Nemzetközi pénzügyi élet Magyarországot érintő hírei Bear Stearns: megalapozott gyanú A Bear Stearns (BS) New York-i bankház két volt alapkezelőjét letartóztatták, mert a gyanú szerint a hitelválság kirobbanását megelőzően becsapták saját befektetőiket, csaknem 1,8 milliárd dolláros kárt okozva nekik. Matthew Tannin és Ralph Cioffi volt a BS két, főként másodrendű jelzáloglevelekbe fektető alapjának kezelője, egészen azok tavaly júniusban bekövetkezett összeomlásáig. Az alapokban az értéktelen jelzálogpapírok arányát vásárlásaikkal messze a kockázatos szint fölé vitték, innen pedig már csak az volt kérdés, mikor üt be a krach. Az amerikai tőzsdehatóság (SEC) azzal is vádolja a két vezetőt, hogy szándékosan megtévesztették a befektetőket a BS két legnagyobb alapjának pénzügyi helyzetéről. (június 21. Népszabadság 14.o., június 23. Menedzserek a vádlottak padján Napi Gazdaság 5.o.) Fekete péntek a világ tőzsdéin Az európai részvényárfolyamok három hónapos mélypontjukra zuhantak, miután a befektetők amiatt aggódnak, hogy a bankok újabb leírásokkal szembesülhetnek, az amerikai feldolgozóipari index pedig azt jelzi, hogy a világ legnagyobb gazdasága a recesszió felé menetel. A svájci UBS 9,8, míg a német Deutsche Bank részvényárfolyama 6,3 százalékkal zuhant, a Goldman Sachs szerint ugyanis még többet kell leírnia a két banknak, a Lehman Brothers pedig csökkentette a bankszektorra vonatkozó eredménykilátásait. A tizennyolc nyugat-európai ország tőzsdeindexe közül 16 negatív tartományban fejezte be a kereskedést, a Dax-30 2,8, a CAC-40 3,7, az FTSE-100 3,1 százalék mínuszt hozott össze. A Citibank profitja is a vártnál kisebb lesz a külföldi bevételek csökkenése miatt. A Citigroup ötéves mélypontra süllyedésében az is közrejátszott, hogy a svájci UBS jóslata szerint a legnagyobb amerikai bank veszteséges második negyedévet zár. A Citipapírok jegyzése 4,3 százalékkal süllyedt. A világ legnagyobb kötvénybiztosítójának számító MBIA pedig 13 százalékot veszített, miután a Moody's visszavonta a cég Aaa-as hitelminősítését. Az S&P-500 1,9, a Dow Jones 1,8, a Nasdaq 2,3 százalékot veszített értékéből a nap végére. (június 23. Napi Gazdaság 15.o.)

18 Mobilbank a jövő Egy friss felmérés szerint a mobilbankolás elterjesztése jelentősen felgyorsíthatja az afrikai gazdaságot. A fejlődő országokban ugyanis az infrastruktúra fejletlensége miatt a mobilbankalkalmazások azok, melyek minden ügyfél kezébe eljutnak, hiszen a mobiltelefonos lefedettség igen sokat javult az utóbbi időben. (június 23. Népszabadság 21.o.) Közép-Európa megfelelt az elvárásoknak Alapvetően kedvező képet festett Közép- és Kelet-Európáról az EBRD leköszönő elnöke. Az amerikai Atlanti Tanács székházában tartott előadásában Jean Lemierre azt mondta, Közép-Európa megfelelt a rendszerváltás idején megfogalmazott elvárásoknak. A régió országai sokat szenvedtek, de talpra álltak. Vannak gondok, de hát ez az élet - mondta a francia bankár-politikus. Európában a kétségtelen nehézségek ellenére nagyobb a készség a Moszkvával való párbeszédre, mint Amerikában. Ennek az oka az, hogy Oroszország ott van az EU keleti határán, fontos szerepet játszik az energiaellátásban és a Fekete-tenger jelentősége is felértékelődött. A problémák között említette, Moszkva "csővezeték-diplomáciáját". (június 21. Népszabadság 8.o.) Hatéves csúcson a lengyel infláció Hatéves csúcson van az infláció Lengyelországban: a fogyasztói árdrágulás éves üteme a múlt hónapban 3,2 százalékra ugrott a márciusi 2,8 százalékról. A havi drágulás 0,6 százalékos volt. Erős a várakozás, hogy a lengyel jegybank a hónap folyamán kamatot emel. (június 21. Népszabadság 13.o.) Pozsony: buli után lemondott a pénzügyminiszter Felajánlotta lemondását Ján Pociatek szlovák pénzügyminiszter, mert részt vett egy szlovák pénzügyi csoport, a J&T monacói luxusjachtján rendezett partin. Az a gyanú érte, hogy olyan információkat szivárogtatott ki a szlovák korona várható árfolyamváltozásáról, melynek birtokában a J & T könnyűszerrel jutott több száz milliós haszonhoz. (június 21. Népszabadság 13.o.) Melyek lehetnek a legújabb adók? A Tobin-adó a tőkeáramlások kismértékű megadóztatásáról szól, amivel a spekulatív jellegű, gyors árfolyammozgások kijátszására irányuló befektetői magatartást lehetne visszafogni. A másik ötlet az olajcégek extraprofitjának megadóztatása, amiből a távhőtámogatások tíz-húsz milliárd forintos terhét finanszírozná a kormány - ezt nevezik Robin Hood-adónak. Madár István, a Portfolio.hu elemzője szerint a Tobin-adót főleg az antiglobalista mozgalmak szeretik. Ellenérv, hogy a mai tőkepiaci helyzetben a tőke könnyen "belföldiesíthető", megvalósítása nemzetközi szinten kecsegtet hatékonysággal, úgy viszont drága a bevezetése, nyugodt kereskedési időszakokban nincs szerepe, inkább hátrányos, s hektikus periódusokban akár erősítheti is a tőkemozgást. (június 21. Magyar Hírlap 9.o.) A fagyi visszanyal Kedden az International Herald Tribune-ban jelent meg olyan cikk, amely azt taglalta, hogy a kínai vezetők és elemzők kezdik nagyon megelégelni a folyamatosan érkező washingtoni jó tanácsokat. A cikk tanulsága szerint a kínai elemzők leginkább azért neheztelnek Washingtonra, mert a kirobbanó hitelválság és annak - szerintük - nem megfelelő kezelése súlyosan veszélyezteti a világgazdaságot. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) kínai küldöttje például arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy állítsa meg a dollárárfolyam esését, mert ez még inkább meglódítja az amúgy is emelkedő olaj- és élelmiszerárakat. (június 21. Magyar Nemzet 29.o.) Gyors amerikai kamatemelésekre számít az IMF Az IMF éves jelentésében méltatta a Fed eddigi kamatcsökkentő politikájának a gazdaságra gyakorolt élénkítő hatását, de szerintük az infláció erősödése miatt ideje a fékek behúzásának, sőt fel kell készülni a gyors kamatemelésre. Az IMF ugyanakkor jelentősen feljavította az Egyesült

19 Államok idei és jövő évi kilátásait: míg áprilisban még csak 0,5 százalékos gazdasági növekedést jósolt erre az évre, jövőre pedig 0,6 százalékot, most prognózisát 1,1, illetve 0,8 százalékra javította. John Lipsky, az IMF vezérigazgatójának első helyettese szerint úgy tűnik, hogy az USA elkerülte a kemény földet érést, de a negyedik negyedév bruttó hazai terméke az előző éviével lesz azonos, ami stagnálást jelent, és a szokásosnál lassabban fog talpra állni a gazdaság. (június 23. Napi Gazdaság 1+5.o.) Kudarcos a szaúdi csúcstalálkozó Több mint 35 ország, hét nemzetközi szervezet és 25 olajtársaság vezető képviselőinek részvételével tegnap olajcsúcsot tartottak Dzsiddában. A Szaúd-Arábia szervezte tanácskozásnak az volt a célja, hogy megoldást találjanak a drasztikusan emelkedő olajárak megfékezésére, ami - ahogy ez várható volt - nem sikerült. A válság okait illetően a résztvevők alapvetően két táborra szakadtak: a termelők többsége kizárólag a spekulánsokat tartotta felelősnek a kialakult helyzetért, a fogyasztók pedig a termelőket, amiért azok exportja nem tartott lépést az elsősorban Kína és India fejlődésével megugró kereslettel. Míg Szaúd-Arábia megerősítette, hogy júliusban napi 200 ezer hordóval, 9,7 millió hordóra növeli a kitermelést, amire csaknem harminc éve nem volt példa, és további emelésre is hajlandó, Líbia közölte: ebben az esetben meggondolja termelésének csökkentését. Samuel Bodman amerikai energiaügyi miniszter elutasította a termelők felhívását, hogy vonják szigorú állami ellenőrzés alá az olajpiacokat és befektetőiket. Gordon Brown brit miniszterelnök vele egyetértve a kínálat szűkösségét és nem a spekulációt tartotta a rendkívüli áremelkedés okának. Martin Bartenstein osztrák gazdasági miniszter is az olajcsapok megnyitását követelte, rámutatva, hogy az eurózóna inflációjának harmadát az energiahordozók áremelkedése okozza. (június 23. Napi Gazdaság 5.o., Csökkenhet az olajár Világgazdaság 11.o., Szaúdi olajzuhany Népszabadság 1+19.o., Átlátható olajpiacot! Magyar Nemzet 12.o.) Folytatni kell a ratifikációt Aleksander Kwasniewski, Lengyelország egykori elnöke szerint az ír népszavazás nem sodorta válságba az Európai Uniót. - Ez nem az első, de nem is az utolsó probléma az európai integráció történetében. A legfontosabb most az, hogy folytatódjon a ratifikációs folyamat. Az EU következő két feladataként a lisszaboni szerződésben lefektetett intézményi változások előkészítését, illetve a további bővítést nevezte meg. (június 23. Népszabadság 8.o.) Visszasírják a márkát a németek A hét végén lett volna hatvanéves a nyugatnémet márka. A D-Mark iránt - hat évvel az eltemetése, illetve az euró érkezése óta - még mindig nagy errefelé a nosztalgia, s amelyet német politikusok, illetve közgazdászok változatlanul a szociális piacgazdaság egyik alaposzlopának tartanak. A németek 34 százaléka visszasírja a márkát, annak ellenére, hogy háromszázalékos átlagos inflációval járt, míg az euró-zóna tízéves átlaga csak két százalék. Becslések szerint még mindig 14 milliárd DM, elsősorban aprópénz lapul a lakosságnál. A C&A áruházakban pedig a mai napig elfogadják a jó öreg nyugatnémet márkát. (június 23. Népszabadság 18.o.) A börzék világában is egységben az erő A tagok számát tekintve Európában jelenleg két nagy tőzsdeszövetség működik, a skandináv és a balti börzéket összefogó OMX, illetve a francia, holland, belga és portugál parketteket, valamint a londoni Liffe határidős piacot egyesítő Euronext. A két csoport alig néhány év alatt jelentős méretűre nőtt, amivel magára vonta a tengerentúli befektetők figyelmét. Az Euronext tavaly tavasszal került egy részvénycserés ügylet keretében az amerikai Nasdaq szárnyai alá, míg az OMX egy, az idén év elején lezárt tranzakció eredményeként ma már a New York-i értéktőzsde (NYSE) érdekeltségébe tartozik. (június 23. Népszabadság 19.o.) Eurózóna: PMI A beszerzésimenedzser- index (PMI) júniusi, kompozit értékét teszik közzé az eurózónában: a Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint újabb 0,4 ponttal süllyedhet a mutató, és 50,7

20 százalékos lehet. (június 23. Világgazdaság 1.o.) Német üzleti klíma A németországi Ifo kutatóintézet az üzleti klímát tükröző index júniusi értékét teszi közzé: a mutató 102,5 pontos lehet. (június 23. Világgazdaság 1.o.) Csúcson az olasz munkanélküliség Olaszországban a munkanélküliség a legmagasabb szintet érte el 2006 nyara óta. A munkaképes lakosság 6,5 százaléka, több mint 1,6 millió ember volt állás nélkül. Különösen súlyos az állástalanság Dél-Itáliában, ahol átlagon felüli számban szűntek meg munkahelyek. (június 23. Világgazdaság 3.o.) Állami cégek célkeresztben Áttekinti az állami tulajdonban lévő nagyvállalatok külföldi tulajdonszerzését az OECD - jelezte a szervezet főtitkára Szöulban egy vállalatirányítási konferencián. Angel Gurría szerint a kezdeményezés célja az, hogy információt gyűjtsön erről az utóbbi években egyre jelentősebbé váló globális trendről, és javaslatokat fogalmazzon meg a kérdéskör nemzetközi szabályozására. A párizsi székhelyű szervezet a közelmúltban a magántőke-társaságok, a fedezeti alapok és az állami tulajdonú vagyonalapok piaci szerepével kapcsolatban végzett hasonló tényfeltáró és elemzőmunkát. Ennek eredményét Gurría úgy összegezte, hogy a szóban forgó, a kormányok és a közvélemény által sokszor gyanakvással szemlélt befektetők valójában kedvező szerepet játszanak a nemzetközi pénzpiacokon, és ezért nem kell számukra különlegesen szigorú szabályokat bevezetni sem nemzeti, sem nemzetközi szinten. (június 23. Világgazdaság 4.o.) Figyelmeztető sztrájk Egyórás figyelmeztető sztrájkkal fognak kedden délután tiltakozni a csehországi szakszervezetek a jobbközép kormány reformpolitikája ellen. A szakszervezetek azzal vádolják a kormányt, hogy a megugró infláció ellenére is olyan intézkedéseket léptetett életbe, amelyek csökkentik a reálbéreket az oktatásban, az egészségügyben és gyakorlatilag az egész közszférában. (június 23. Magyar Hírlap 6.o.)