AZ IVÓVÍZTŐL A SZENNYVÍZIG

Átírás

1 AZ IVÓVÍZTŐL A SZENNYVÍZIG ALKÍMIA MA, ELTE Kémiai Intézet Dr. Barkács Katalin

2 2

3 GYAKRAN ELŐFORDULÓ FOGALMAK (pl. lakosegyenérték, közműolló, közvetlen és közvetett vízhasználat); Kérdések: Minden esetben igaz-e az a tanács, hogy a csapvízhez képest az ásványvizek fogyasztását érdemes előnyben részesítenünk? Mi az, amit nem célszerű a lefolyóba önteni, ha óvni kívánjuk a környezetet és ezen belül vizeink minőségét? Mi is történik a szennyvízzel addig, míg az végül az élővízbe jutva közvetve vagy közvetlenül is vízbázisainkat, így a kitermelt víz minőségét is változtathatja? 3

4 A VÍZ A víz legfontosabb biológiai jellemzője, hogy az élő szervezetek egyik lényeges alkotóeleme. Fontos a víz anyagcsere folyamatokban szállító-közegként betöltött szerepe. A vízben illetve a víz közvetítésével játszódnak le az életfunkciók biofizikai illetve biokémiai folyamatai. A fajtól, szervtől, illetve fejlettségi állapottól függően a növényi illetve állati szervezetek 55-90%-át alkotja víz. Az emberi test pl. embrionális korban 80-90%-ban, idős korban 55-60%-ban tartalmaz vizet. A fitomassza (=növényi biomassza) 1 kg-jának előállításához szükséges víz mennyiségét a transzspirációs együttható fejezi ki, melynek értéke hazai viszonyok között liter/kg szárazanyag. 4

5 A VÍZ Tiszta állapotban átlátszó, szagtalan és íztelen. Bolygónkon mindhárom halmazállapotban előfordul. Oldott, ill. külön fázisként -pl. szuszpendált vagy emulgeált formában - szilárd, gáz és folyékony halmazállapotú anyagokat tartalmaz, élő közeg! 5

6 VÍZHASZNOSÍTÁS VÍZHASZNÁLATI CÉLOK a vízi élet zavartalan fenntartása ivóvíz céljára felhasználandó víz üdülési és sportcélú vízhasznosítás közlekedés/szállítás öntözési vízhasznosítás állattartás iparágak vízellátása Kommunális fogyasztók (a lakosság és a közintézmények) Ipari fogyasztók (nyersanyag-víz, hűtővíz, öblítő- és mosóvíz, szállítóvíz -pl. bányászatban -, oldó-víz - pl. cukorgyártásnál -, egyéb ipari víz, továbbá ivó- és használati víz) Mezőgazdasági fogyasztók (állattartás növénytermesztés haltenyésztés, öntözés) Dr. Barkács Katalin

7 VÍZFOGYASZTÁS EGY FELNŐTT SZERVEZET ÁTLAGOS NAPI VÍZFELVÉTELE ÉS LEADÁSA nyersanyagot szolgáltat káros anyagokat felvevő közeg közvetlen fogyasztást szolgál, napi szükséglet egy főre: m 3 /15 kg levegő -1,55 kg élelmiszer - 2,5 L víz (különböző formában) A víz nem fogy el, de szennyezőanyaga dúsul! Az ember maga is tisztító reaktor 7

8 A HÁZTARTÁSOK ÁTLAGOS VÍZFELHASZNÁLÁSA LEÉ: 150 L/fő x d WC öblítés Ivóvíz, főzés, mosogatás Fürdés, mosdás Mosás Locsolás Automosás Lakosegyenérték jelenleg: napi 150 L /fő vízfogyasztás Napi vízfogyasztás a múlt század elején: 95 L/fő volt 8

9 WHO adatai KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT VÍZHASZNÁLAT Termék Vízigény (L) 1 arany jegygyűrű (2 tonna kő mozgatása, elektromos áramfelhasználás) 5 tonna víz 1 kg alma 70 1 csésze kávé üveg (0,5L) sör g sajt margarita pizza hamburger L bioetanol db pamut ing kg rizs kg marhahús laptop hamburger elfogyasztása közvetett módon 2400 L víz fogyasztásával jár; ennyi az összetevőinek, a hús, saláta, zsemle stb. előállításához szükséges vízmennyiség 9

10 VÍZMINŐSÉG Több (fizikai, kémiai, biológiai) paraméter együttese határozza meg; a felhasználási cél és a víz eredetének (vízkivétel helyének) függvényében. 10

11 HAZÁNKBAN A VÍZTÍPUSOK ÖSSZES IVÓVÍZ MINŐSÉGŰ VÍZHASZNÁLATON BELÜLI ARÁNYAI 1. víznyerés felszíni vizekből (12%) 2. víznyerés felszín alatti vizekből (88%) felszín közeli víz, talajvizek (10%) rétegvíz (40%) karsztvíz (20%) parti szűrésű víz (30%). forrásvíz (nincs hazai jelentősége). 3. szennyvíz - újrahasznált víz A felszíni víz éves hasznosítása hazánkban Felhasználás célja Vízmennyiség 10 6 m 3 Ivóvíz Ipari víz Öntözővíz Halastó víz

12 ŐSI VÍZVEZETÉK PETRÁBAN (JORDÁNIA) 12

13 RÓMAI KORI VÍZVEZETÉK JARASH-ban (Jordánia) 13

14 VÍZSZERZÉSI MÓDOK KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ KUTAKBÓL Parti szűrésű kutak 14

15 CSÁPOS KÚT Nyomásmérő Gyűjtőcső Tolózár Alépítmény Vízmintavevő szellőzőcső Nyomócső Búvárszivattyú Elektromotor Felső csapsík Alsó csapsík Fenékbeton 15

16 IVÓVÍZMINŐSÍTÉS FIZIKAI - KÉMIAI VIZSGÁLATOK ALAPJÁN Mintatípus: kútvíz Jellemző megnevezése Mértékegység Határérték megfelelő Mértékegység, megjegyzés Hőmérséklet o C 20 (23,8) csak segédparaméter, vízminőségre nem jellemző, mivel nem a mintavétel helyszínén meghatározott érték Zavarosság NTU 1 < 1 nm. megfelelő, (hosszabb állás után sincs számottevő változás, kiválás; 1,12 NTU) Szín Ptegys. <1 < 1 nm. megfelelő ph legalább legfeljebb 6,5 9,5 7,18 megfelelő 16

17 MIKROSZENNYEZŐK MEGJELENÉSE, HATÁSA Akkumuláció és biomagnifikáció Biomagnifikáció a táplálékláncban Klór tartalmú szerves gyűrűs vegyület 0,1 mg/m 3 a levegőben (MK-érték) 0,02 ppm a vízben akkumuláció 5 ppm a növényi planktonban ppm a halhúsban ppm (2,5 g/kg) a ragadozó halban 17

18 Fajlagos elektromos vezetőképesség 20 o C-on Összes keménység legalább legfeljebb µs/cm megfelelő CaO 50 mg/dm (33,6 nk o ) megfelelő kemény, rendszeres fogyasztása ezért nem ajánlatos Hidrogénkarbonát legalább Változó keménység mg/dm megfelelő CaO 168 (16,8 nk o ) mg/dm 3 Szulfát mg/dm nem megfelelő! Vas mg/dm 3 0,2 <0,01 nm. megfelelő 18

19 Indikátor komponensek Jellemző megnevezése Kloridion Ammóniumion Nitrátion Nitrition határérték mg/dm (talajvíz100) 0,2 <0,01 nm. 50 ill. csecsemők részére 20 0,01 (KOI ps ill.) KOI kr O 2 5,0 (talajvíz:3,5) TOC C TN N Mért érték, megállapítás 10,7 megfelelő megfelelő 29,8 megfelelő kisgyermekeknek nem ajánlott! <0,01 nm. <1 megfelelő megfelelő 0,60 megfelelő 4,56 megfelelő Dr. Barkács Katalin nm: nem mutatható ki 19

20 VÍZSZŰRŐ BERENDEZÉSEK 20

21 AZ IVÓVÍZCÉLÚ VÍZKEZELÉS ÁLTALÁNOS SÉMÁJA Dr. Barkács Katalin 21

22 FERTŐTLENÍTÉS Klór Ózon UV-besugárzás Katadyn eljárás Hidrogénperoxid Klórdioxid Membrán eljárások (mikro-,nano-, ultraszűrés, RO) Kombinált eljárások Miért nem használunk fel egyéb oxidálószereket (pl. KMnO 4, K 2 Cr 2 O 7 ) fertőtlenítési célra? 22

23 A klórgáz a fertőtlenítendő vízben eloszlatva oldódik, hidrolizál Cl 2 + H 2 O fi HOCl + H + + Cl HOCl «OCl + H + A Cl 2, a HOCl és a OCl egymáshoz viszonyított mennyisége a víz ph-jától függ. 23

24 THM VEGYÜLETEK 24

25 MUTAGÉN (MX) VEGYÜLETEK 25

26 VÍZMINŐSÍTÉS FIZIKAI - KÉMIAI VIZSGÁLATOK ALAPJÁN (érvényben levő Kormányrendelet és szabványos minősítő vizsgálatok előírásai szerint) Minta jele: csapvíz és előszűrős RO berendezéssel szűrt vízminták Vizsgálat időpontja: Mintatípus: ivóvíz hálózati, szűrőberendezéssel szűrt csapvíz reggeli használat kezdetekor, napközi folyamatos használat során 26

27 Jellemző megnevezése Határérték megfelelő Mértékegység Csapvízre mért Szűrt pangó vízre Folyamatos szűrésű vízre Zavarosság NTU 1 0,356 0,659 1,328 ph legalább 6,5 7,46 6,81 6,14 legfeljebb 9,5 Fajlagos elektromos vezetőképesség 20 o C-on Szárazanyagtartalom (sótartalom) Összes keménység legalább legfeljebb µs/cm g/l CaO 50 mg/dm ,285 0,095 0, ,8 nk o 2,8 nk o 0,6 nk o Lúgosság mval/dm 3 3,2 0,8 0,2 Szulfátion mg/dm ,1 6,6 <0,1 27

28 SZENNYEZÉS-INDIKÁTOR KOMPONENSEK Jellemző megnevezése Határérték mg/dm 3 Csapvízre mért Pangó szűrt vízre mért Folyamatos szűrésű vízre mért Kloridion 250 (talajvíz100) 24,9 9,8 3,6 Ammóniumion Nitrátion 0,2 <0,01 <0,01 <0,01 50 ill. csecsemők részére 20 7,2 2,4 1,3 Nitrition 0,01 0,01 0,06 0,02 TOC (szerves széntartalom) <1 2,4 4,3 2,3 IC (szervetlen 40,4 12,5 4,4 széntartalom) KOI kr (O 2 ) <5 <5 <5 <5 28

29 29

30 30

31 Szakmai hibák a feliraton? 31

32 És mi kerülhet a vízbe a műanyag palackból? 32

33 MIKOR BESZÉLÜNK VÍZSZENNYEZÉSRŐL? Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, mely a felszíni és a felszín alatti vizek minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz, mint élettér a benne zajló természetes életfolyamatok számára korlátozódik vagy megszűnik. Az emberi célokra történő felhasználása csökken vagy lehetetlenné válik. Vízszennyezés, szennyvizek Az adott vízi ökoszisztéma összetételének változása a természetes összetevőkhöz képest a rendszeren belül valamely természetes alkotóelem koncentrációja megváltozik a rendszerbe természetes összetevőitől alapvetően eltérő minőségű szennyező komponens kerül 33

34 AEROB BIOKÉMIAI FOLYAMAT Endogén légzés esetén: sejtek + O 2 CO 2 + H 2 O + N + P + nem bontható sejtmaradék Szubsztrát légzés esetén: szervesanyag + O 2 + N + P új sejtek + CO 2 + H 2 O + nem bontható anyagcsere-termék 34

35 AZ OXIGÉNKONCENTRÁCIÓ HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE T O 2 T O 2 T O 2 0 C mg/dm 3 0 C mg/dm 3 0 C mg/dm ,65 2,5 13,68 12,5 10,62 22,5 8, , , ,18 7,5 11,99 17,5 9,50 27,5 7, , , ,44 A táblázat adatait minden esetben a korrekciós tényezővel kell szorozni. p légnyomás figyelembe vétele: korrekciós tényező: 760 p = aktuális légnyomás Hgmm-ben víz sótartalmának figyelembe vétele: korrekciós tényező: 1-0,0048x x = sótartalom ezrelékben kifejezve 35

36 A BAKTÉRIUMOK ANYAGCSERÉJE AEROB KÖRÜLMÉNYEK KÖZT C (a szerves vegyületben) + O 2 (vízben oldott ) CO 2 4H (a szerves vegyületben) + O 2 (vízben oldott ) 2H 2 O 3 mg/dm 3 szerves széntartalom kereken 9 mg oxigént fogyaszt. Egyetlen csepp olaj széntartalmára bontása során mintegy 5 liter víz oldott oxigéntartalma elfogyhat. 36

37 VÍZJOGI SZABÁLYOZÁSOK q Az évi X. törvénycikk 14 -a... a vizek vagy csatornák ágyaiba földet vagy trágyát hordani, kendert áztatni forint vagy egyhónapi áristombüntetés alatt tilttatik... q Az 1885-ös törvény tiltotta, hogy a gyárak, bányák a hulladékukkal illetve szennyezett vizükkel a vizeket bepiszkítsák. q 1964-ben a Vízügyi IV. Törvény összefoglalóan intézkedett vizeink minőségének védelméről, a szennyezőkre progresszív bírságot szabott ki. 37

38 NAPJAINKBAN: A SZENNYEZŐ FIZET ELVE Vízminőség-védelmi bírságok szabhatók ki: A vizeket fertőző vagy károsan szennyező üzemeket szennyvízbírság, a szennyvízelvezető és tisztító közműveket ártalmas szennyező anyaggal károsító, s ezzel a vizek tisztaságát veszélyeztető üzemeket csatornabírság fizetésére kell kötelezni. q Kibocsátási határértékek felszíni vizekbe (területi kategóriák) ill. csatornába vezetett szennyvizekre q környezetterhelési díjtételek technológiai határértékek alapján 38

39 A KÖZMŰOLLÓ ALAKULÁSA A közműolló fogalma elsődleges ; ivóvízellátás csatornázottság, másodlagos ; ivóvízellátás = szennyvízkibocsátás szennyvízkezelés kapacitása közti időben növekvő eltérés 39

40 SZILÁRD HULLADÉKOK VÍZSZENNYEZŐ HATÁSA tonna kommunális ( szemét ) hulladék lerakásakor 1 év alatt a talajvízbe jut: 2110 kg klorid ion / víziló / 1070 kg nátrium ion / rozmár / 661 kg szulfát ion /szarvasmarha / 632 kg kálium ion / ló / 347 kg szerves nitrogénvegyület /2 db szarvas/ 237 kg kalcium ion / vaddisznó / 5 kg foszfát ion /róka / 40

41 KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZ ÁTLAGOS ÖSSZETÉTELE 41

42 HULLADÉKOK LEBOMLÁSA A VIZEKBEN Üvegpalack 1 millió év Műanyag palack 450 év Konzervdoboz év Gumi év Bőr 50 év Műanyag tasak év Cigaretta-szűrő 1-5 év Almacsutka 2 hónap 42

43 A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS FOLYAMATA Első fokozat Mechanikai tisztítás durvarács Szennyvíz Második fokozat Biológiai tisztítás Oxigén Harmadik fokozat Térbeli Kémiai tisztítás Kémiai Derítőszerek Recirkuláltatott iszap Primer iszap Fölös iszap Kevert iszap Homokfogó Előülepítő Bilógiai medence Utóülepítő Derítő Szűrő Fertőtlenítő 43

44 56688 m 3 /d A SZENNYVÍZKEZELÉS FOLYAMATA a Dél-Pesti SzennyvíztisztítóTelepen (blokkséma) Olaj/zsír 0,77 m 3 /d rács homokfogó előülepítő Fe 2 (SO 4 ) 3 levegőztető medence utóülepítő víz 3190 m 3 /d homok 0,58 m 3 /d levegő 0,52 m 3 /d nyers iszap recirk iszap levegő fölös iszap nitrifikáció Metanol denitrifikáció klór Duna levegő v. Nyers szennyvíz fertőtlenítő medence 44

45 AEROB ÉS KOMBINÁLT ELJÁRÁSSAL MŰKÖDŐ RENDSZEREK A szerves anyag szénhidrátokból, fehérjékből, zsírokból, lipidekből álló elegy, amelyek lebontása zajlik, de ezek mellett a nitrifikáció és denitrifikáció folyamatai is lejátszódnak. 2NH 3 + O 2 + nitrifikáló baktérium fi 2NO 2 + 2H + + 2H 2 O 2NO 2 + O 2 + 2H + + nitrifikáló baktérium fi 2NO 3 + 2H + A szennyvíztisztítás során az ammónia átalakul nitrátionná, ha a nitrifikáció számára kedvezőek a feltételek ( ph, oxigénigény, tápelem arányok, stb.) 5 nap alatt a házi szennyvíz összetevők 65 %-a oxidálódik, bonyolult vegyületek esetén 40% Egyesített műtárgyak, kétfokozatú biológiai eljárások kiegészítő részei: anoxikus, oxikus zónák, ill. többfokozatú eljárások 45

46 46

47 BIOFILM HORDOZÓK FIZIKO-KÉMIAI JELLEMZÉSE ÉS ALKALMAZÁSA SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI CÉLOKRA Mikroszkópos vizsgálatok Szerves anyag kioldódási vizsgálatok (összes szerves szén (TOC) mérése) Felületi feszültség mérése Szorpciós kapacitás Fajlagos felület Nedvesedés 47

48 BIOFILM KOLONIZÁCIÓ 48

49 DEHIDROGENÁZ ENZIMAKTIVITÁS MEGHATÁROZÁSA eleveniszap biofilm minta TTC teszt roncsolás, extrakció fotometriás meghatározás mg TF /g biomassza 49

50 BIOFILM KOLONIZÁCIÓ EGY MESTERSÉGES SZERVETLEN HORDOZÓN (PERL TM ) borítatlan 4. nap 1.hét 2. hét 3. hét 4. hét 5. hét 6. hét 7. hét 8. hét 9. hét 10. hét 11. hét 12. hét 13. hét 50 1 cm

51 ÉLŐGÉPES, FIXÁGYAT ALKALMAZÓ BIOLÓGIAI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ RENDSZEREK 51

52 BIOFILM KOLONIZÁCIÓ VIZSGÁLATA ORGANICA Zrt.- -ELTE KKKK- SHENZEN projekt

53 BIOFILM KÉPZŐDÉSE PP HORDOZÓN 0. nap 4. nap 11. nap 53

54 XENOBIOTIKUM-MEGHATÁROZÁS A meghatározandó komponensek kiválasztása Olyan vizsgálati módszer kidolgozása, amely a minta-előkészítést követően multi-komponens meghatározásra alkalmas -különböző víztípusokból (összetétel) (ivó-, felszíni-, nyers és kezelt szennyvizek) -szilárd fázisból (üledék, iszap, lebegőanyag) 54

55 FELSZÍNI- ÉS SZENNYVIZEK GYÓGYSZERHATÓANYAG TARTALMA - NEMZETKÖZI ADATOK Gyógyszer név Tisztított szennyvíz (ng/l) Folyóvíz (ng/l) Diklofenak Ibuprofen Ketoprofen Naproxen Gemfibrozil Klofibrin sav Bezafibrat Karbamazepin β-ösztradiol 3-3,5 0,05-0,08 17-α-etinilösztradiol 1,5-2,5 0,05-0,07 Fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők Zsíranyagcsere szabályzók Antiepileptikumok Hormonok 55

56 MINTA-ELŐKÉSZÍTÉS VÍZMINTÁK SZERVES MIKRO- SZENNYEZŐINEK GC-MS MEGHATÁROZÁSHOZ Minta Szűrés ph-beállítás Mintatérfogat: 0,25-3,0 L Standard adagolás Dúsítás mértéke: SPE Elúció Eluátum bepárlása Származékképzés GC-MS/MS Meghatározási határ: 0,7-20 ng/l Lineáris konc. tartomány: µg/l-ig RSD (%) 1-10, átlag: 3,2 Visszanyerhetőség 92-94% Műveleti üres és SPE vakminták 56

57 57

58 NEHEZEN BONTHATÓ SZERVES MIKRO-SZENNYEZŐK A SZENNYVÍZBEN (TELKI) Komponens Befolyó* (µg/l) Befolyó átlagkonc. (µg/l) Elfolyó * (µg/l) Elfolyó átlagkonc. (µg/l) Eltávolítás (%) Dunavíz* (ng/l) Dibutil-ftalát 0,85-5,14 1,97 0,46-0,73 0,40 60, Naproxen <0,002- <0,001-1,58 0,74 0,85 0,71 43,3 <1-132 Ketoprofen <0,028-0,94 0,85 0,26-0,95 0,45 28,5 <18 Diklofenak 2,19-3,32 2,64 2,25-4,46 2,85 3,6 <3-388 * min.-max. konc. értékek, n= 6 Eltávolítás kismértékű: bezofenon, ftalátszármazékok, ferulasav, palmitinsav, biszfenol-a, naproxen, ketoprofen, diklofenak, triklozán 58

59 MIKRO-SZENNYEZŐK ELTÁVOLÍTÁSA CIKLODEXTRIN TARTALMÚ SZORBENSEKKEL Ciklikus, nem redukáló oligoszacharidok Átmérőjük kb. 1 nm Zárványkomplex képzés 59

60 ADSZORBENS TÖLTETEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ADALÉKANYAGOKAT TARTALMAZÓIVÓVÍZ TISZTÍTÁSAKOR Eltávolítási % Adalékolt összetevő Kiindulási koncentráció (μg/l) 25 g inert töltet + 2,5 g BCD 25 g inert töltet+ 25 g aktív szén 50 g gyári töltet 25 g gyári töltet + 2,5 g BCD 25 g aktív szén + 2,5 g BCD Ibuprofen 0, Naproxen 3, Ketoprofen 6, Biszfenol-A 4, Diklofenak 4, β-esztradiol 3, Etinilesztradiol 3, Esztriol 2, Koleszterol 2,

61 A FE(VI) OXI-ANIONJÁNAK MULTIFUNKCIÓS TULAJDONSÁGAI 61

62 FERRÁT KEZELÉS KIVITELEZÉSE (laboratóriumi modell-rendszer) Segítségével optimálni lehet a ferrátos technológia műszaki paramétereit és gazdaságosságát többféle vízkezelési területen 62

63 FERTŐTLENÍTÉS, KOI ÉS TOC CSÖKKENTÉS FERRÁTTAL

64 A FERRÁT ÉS KLÓR KEZELÉS HATÁSA AZ AOX KÉPZŐDÉSRE 64

65 A VÍZFOGYASZTÁS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Vízmennyiségek a háztartásban 6-10 L/min a csapból kifolyó víz mosogatás folyóvízben 170 L/d víz csöpögő csap L/alkalom mosógép, mosogatógép 700 L/d víztartály folyása (WC) L/alkalom kádban fürdés 20-60L/alkalom zuhanyozás Mennyi vizet fogyasztunk? Milyen szennyvizet gyártunk? 65

66 VÍZTAKARÉKOS MEGOLDÁSOK Víztakarékos éttermek 10 év alatt 50%-kal csökkentett vízfelhasználás, ez közepes étterem esetén 8 m 3 víz /nap / étterem víztakarékos csaptelepek esővízgyűjtő, programozott locsolás Háztartások; takarékosság esővízgyűjtéssel 100 m 2 tetőfelület hazai viszonyok közt évi m 3 víz Jó-e ez a következő tanács? (média): egyedi házi szennyvizünk szennyvíztisztító gyökérzónás öntözés a víztakarékos megoldás? 66

67 VÍZHASZNÁLAT ÉS VÍZSZENNYEZÉS CSÖKKENTÉS HULLADÉKHASZNOSÍTÁSSAL v 36 kg papír/fő évi fogyasztás v 10 tonna városi (nem szelektíven gyűjtött!) hulladékban átlagosan közel 40% a másodnyersanyag, ezen belül 20 mázsa a papír. v 1 tonna papír elõállításakor 1700 kg rönkfa az alapanyag /16 élõ fa /, v Hulladékpapírból elõállítva: L-rel kevesebb víz, 50% energia megtakarítás, a szennyvíz szennyezõanyag tartalma is 60%-kal kevesebb, a levegõbe szintén 15%-kalkevesebb szennyezõanyag kerül. 67

68 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Előadás témájával kapcsolatos anyagok elérhetősége: technologia.chem.elte.hu Tananyagok Környezettudományi alapok 68