ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 1. / AZ ÉPÍTÉSZET KEZDETEI NÉPI ÉPÍTÉSZET B M E É P Í T É S Z E T T Ö R T É N E T I É S M Ű E M L É K I T AN S Z É K / D r. I S T V ÁN F I G Y U L A / D r. R AB B P É T E R / 2 0 1 5
Dr. Istvánfi Gyula építész, ny. egyetemi tanár, prof. emeritus a Magyar Művészeti Akadémia tagja (2006) / a Magyar Építőművészek Szövetsége alelnöke (2009) / Széchenyi-díjas (2011)
Dr. Rabb Péter építész, egyetemi adjunktus rabb@eptort.bme.hu
LÁZAS ELŐKÉSZÜLETEK / KOSZTÜMÖS FÓPRÓBA (2013, TARD)
BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK K. II. 82. www.eptort.bme.hu
1. szeptember 9. Bevezetés / Kutatástörténet - szeptember 16. BME Sportnap / elmarad 2. szeptember 23. A Kőkor építészete / Lakhelyek 3. szeptember 30. A Kőkor építészete / Kultikus építmények + október 3. Kirándulás a Skanzenbe 4. október 7. A Bronz- és a Vaskor Európában / Kelták és germánok 5. október 14. Távoli tájak köznépi építészete / Ázsia és Afrika 6. október 21. Távoli tájak köznépi építészete / Amerika és Európa 7. október 28. A köznépi építészet szerkezetei 1. / Falak, födémek 8. november 4. A köznépi építészet szerkezetei 2. / tetőszerkezet, héjazat, füstelvezetés 9. november 11. A Kárpát-medence háztípusai 1. / Közép-magyar háztípus 10. november 18. A Kárpát-medence háztípusai 2. / A dunántúli háztípusok 11. november 26. A Kárpát-medence háztípusai 3. / A kelet-magyarországi háztípusok 12. december 2. A köznépi építészet sajátos elemei / Gazdasági építmények, pásztorépítmények
www.eptort.bme.hu
INFORMÁCIÓK / TEMATIKA / ÜTEMTERV / ÓRAREND
OKTATÁS / ÓRAREND / TANTÁRGYAK
OKTATÁS / ÓRAREND / TANTÁRGYAK
OKTATÁS / ÓRAREND / TANTÁRGYAK
www.facebook.com/eptort
MI AZ ÉPÍTÉSZET?
A VÁROS AZ EMBERHEZ MÉLTÓ ÉLET SZÍNTERE / LÉTREHOZÁSA VALÓJÁBAN A VILÁG ÚJRATEREMTÉSE Palmanova / 1593
AZ ÉPÜLET, MINT A FÖLDÖNTÚLI VILÁG (TÚLVILÁG / FELSŐ VILÁGOK) FÖLDI TRANSZFORMÁCIÓJA / NAGYÍTÁS Amon-templom, Karnak, Egyiptom
AZ ÉPÜLET, MINT A FÖLDÖNTÚLI VILÁG (TÚLVILÁG / FELSŐ VILÁGOK) FÖLDI TRANSZFORMÁCIÓJA / TORZÍTÁS St. Gallen, Ideálterv IX. szd. eleje 1. vendégház, 2. gazdasági épület, 3. vendégház, 4. külső iskola, 5. apát háza, 6. gazdasági épület, 7. érvágás háza, 8. orvos és gyógyszertár, 9. füvészkert, 10. harangtorony, 11. kapus, 12. iskolai elöljáró, 13. könyvtár, 14. fürdő és konyha, 15. ispotály, 16. kerengő, 17. bejárat, 18. fogadócsarnok, 19. kórus, 20. templom, 21. cselédek, 22. juhok, 23. sertések, 24. kecskék, 25. kancák, 26. tehenek, 27. konyha, 28. vendégfogadó, 29. éléstár és borospince, 30. nagy kerengő, 31. hálóterem és melegedőhelyiség, 32. sekrestye, 33. ostyasütő, 34. kerengő, 35. konyha, 36. novíciusok iskolája, 37. lovak, 38. ökrök, 39. kádár műhely, 40. esztergályos műhely, 41. magtár, 42. malátaaszaló, 43. konyha, 44. ebédlő, 45. fürdő, 46. temető, 47. serfőzde, 48. pékség, 49. döngölő, 50. malom, 51. kézművesek, 52. szérű, 53. csűr, 54. kertészház, 55. konyhakert, 56. baromfiudvar
AZ ÉPÜLET (HÁZ ALAKÚ URNA / SZARKOFÁG), MINT AZ EVILÁG TÚLVILÁGI HÍRNÖKE / KICSINYÍTÉS
AZ ÉPÍTÉSZET TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉG Stonehenge 30 000 000 munkaóra Kr.e. 3 000 2 000 Henge (Avebury) Nagy méretű rituális körzet 1 000 000 munkaóra (3 ezer ember / 1 év) Kr.e. 3 000 2 000 VÁLASZTÓVONAL A TÖRZSI ÉS A FŐNÖKSÉGI TÁRSADALMI BERENDEZKEDÉS KÖZÖTT Körárkos-sáncos tábor Rituális központ (Thornborough) 100 000 munkaóra (250 ember / 40 nap) Kr.e. 4 000 3 000 Hosszú sírhalom (West Kennet) 10 000 munkaóra Kr.e. 4 000 3 000
AZ ÉPÍTÉSZET SZAKRÁLIS (KULTIKUS), KÖZÖSSÉGI CSELEKMÉNY, MELY A FÖLDÖNTÚLI VILÁG EVILÁGI ÚJRATEREMTÉSÉRE IRÁNYUL
A TÉMA ÉS KORSZAK MEGHATÁROZÁSA / MIKOR KEZDŐDIK A TÖRTÉNELEM? az írás megjelenése a Földközi-tenger keleti medencéjében (sumér, egyiptomi) az írás megjelenése Észak- és Kelet-Európában az írás megjelenése Ausztráliában (1788) az első ismert építmény nyoma (Olduwai hasadék) az első ismert szakrális célú építmény (Göbekli Tepe) ábra forrása: Istvánfi Gyula: Az építészet története / Őskor, Népi építészet, 1997.
A KORSZAK (ÉS A GONDOLAT) HATÁRAI / A BIBLIKUS IDŐSZÁMÍTÁS Kr.e. 4004 Teremtés (szeptember 23. 9.00) Kr.e. 2348 Özönvíz Kr.e. 1921 Ábrahám elhívatása Kr.e. 1491 Kivonulás Egyiptomból Kr.e. 1012 A templom építése Jeruzsálemben Kr.e. 5 Jézus születése The Authorized King James version of Bible (KJV), 1611 James Ussher érsek (1581-1656) The Egyptians anciently boasted of a very great and lasting Empire under their Kings [ ] reaching eastward to the Indies, and westward to the Atlantic Ocean; and out of vanity have made this monarchy some thousands of years older than the world. Isaac Newton (1643-1727) és az ókorban [az Egyiptomiak] szokásos módon azzal dicsekedtek, hogy királyaik alatt hatalmas birodalmuk volt [ ] amely keleten Indiáig, nyugaton pedig az Atlanti-óceánig terjedt, és királyságukat hiúságból a földnél néhány ezer évvel idősebbnek tüntették fel. (The Chronology of Ancient Kingdoms Amended. Chapt. II. 1728)
A KORSZAK HATÁRAI / A TÖRTÉNELEM KEZDETE / DE MIKOR IS KEZDŐDÖTT? Szóthisz-ciklus: 4 x 365 = 1460 év Első ismert dátum: III. Szeszórtisz (Szenuszret, XII. din.) uralkodásának 7. éve: Kr.e. 1872 Palermói kő (Kr.e. 332 u.) Torinói Királyi Kánon (Kr.e. 1300 k.) Narmer sztélé (0. din., Kr.e. 3100 k.) Keresztdatálás / A görög (krétai, műkénéi) civilizáció kronológiája
TALÁLKOZÁS A RÉGMÚLTTAL William Stukeley (1687-1765) / Silbury Hill Itinearium Curiosum (1724) / Stonehenge (1740) / Avebury (1743) / 1729: druida-mánia (felfigyelt a gabonatáblák növekedésében mutatkozó egyenlőtlenségekre)
TALÁLKOZÁS A RÉGMÚLTTAL John Frere (1740-1807) / Hoxne / Suffolk / Anglia / 320 000 BP Ezek a tárgyak minden bizonnyal egy nagyon régi korszakba tartoznak, jóval a jelen világunk előtti időkbe.
TALÁLKOZÁS A RÉGMÚLTTAL? / A PILTDOWNI ESET Piltdown / Sussex / 1912 / Charles Dawson és Smith Woodward / lehet-e az állatcsontokkal datálni az egyes rétegeket? / az emberi maradványok milyen helyet foglalnak el az evolúciós láncban? koponya: régi, de modern ember / állkapocs: majom / fog: víziló / és egyéb azonosíthatatlan állatcsontok
TALÁLKOZÁS A RÉGMÚLTTAL / NAPÓLEON EGYIPTOMI HADJÁRATA 1798-1801 / A ROSETTE-I KŐ MEGTALÁLÁSA
1798: a kairói Egyiptomi Intézet (Institut de l Egypte) létrehozása
Austen Henry Layard (1817-1894) és a Nagy Nimrudi Bikarablás (1847) A technika diadala: míg Paul-Émile Botta (1802-1870) moszuli francia konzul Párizsba csak szétfűrészelt (bontott) bikákat vitt (1843-1846), addig Layardnak ez egyben (10 t) is sikerült
A RÉGÉSZET KEZDETE / TOMÁNYOS KUTATÁS vs. MŰKINCSRABLÁS Pompeji / 1710: Elboeuf herceg (Herculaneum) / 1748: Pompeii felfedezése / 1860: az első dokumentált ásatások (Giuseppe Fiorelli) Trója (ma: Truva, Tr.) / 1870-1879: Heinrich Schliemann
A TUDOMÁNY SZÍNRE LÉP Boucher de Perthes (1788-1868) vámtiszt Charles Darwin (1809-1882) Abbeville melletti teraszok kutatása (1847) A fajok eredete és a természetes kiválasztódás (1859) Az emberi őstörténet (őskor) fogalma tárgytipológia / kulturális evolúció
A DATÁLÁS MÓDSZEREI / SZTRATIGRÁFIA / RÉTEGTAN / AZ EGYMÁSRA RAKÓDÁS ELVE RELATÍV KRONOLÓGIA! Minél mélyebben lévő azaz régebbi a réteg, annál egyszerűbbek a benne lévő őslénytani maradványok William Smith (1769-1839) Albrecht Penck (1858-1945)
A DATÁLÁS MÓDSZEREI / A HÁRMAS KORFELOSZTÁS KOR SZAKASZ SZERSZÁM GAZDASÁG LAKHELY TÁRSADALOM VALLÁS ŐSKŐKOR Pattintott (Paleolitikum) Természetben talált, illetve készített eszközök: husáng, bunkó, marokkő, tű, szigony, ár Vadászat, gyüjtögetés Mobil létforma: barlang, kunyhó, sátor (elsősorban folyó- és tópartokon) 25-100 fős csoportok KŐKOR KŐKOR (Mezolitikum) ÚJKŐKOR Csiszolt (Neolitikum) Íj és nyíl, kosár, csónak Véső, kapa, eke, járom, horog, őrlőkő, szövőszék, kerámia Újkőkori forradalom : átmenet a mezőgazdaságb a vadászat, gyüjtögetés, háziasítás, halászat Tanyák Törzsek Törzsek, formálódó főnökségek, nemzetségek Hit a túlvilági életben: temetési rítusok, ősök tisztelete Christian Thomsen (1788-1865) Jens Jakob Worsaae (1821-1885) BRONZKOR Réz- és bronz eszközök, fazekaskorong Mezőgazdaság VASKOR Vas eszközök Első városok Első államok
A DATÁLÁS MÓDSZEREI / A DIFFUZIONIZMUS Senkinek sem kell mélyen beleásnia magát annak a kutatásába, hogy milyenek voltak a körülmények itt északon a kőkorszakban ahhoz, hogy lássa, a dolmenek eredeti őshazája nem kereshető Észak-Európában. [ ] ez abszurd lenne. Egy olyan erős hatás, mely képes lett volna befolyásolni olyan sok és annyira széles területen megoszló ember temetkezési szokásait, évezredekkel mai korunk előtt, egyszerűen nem indulhatott el innen. Önmagában már az is figyelemre méltó, hogy keletről kiindulva ilyen korai időpontban elért minket. Oscar Montelius (1843-1921) Gordon Childe (1892-1957)
A DIFFUZIONIZMUS KITELJESEDÉSE Gordon Childe öt axiómája (The Orient and Europe, 1939): 1. A civilizáció Keleten rendkívül régi 2. A civilizáció terjedhet 3. A civilizáció egyes elemei valójában diffúzióval jutottak Keletről Európába 4. A történeti kronológiával datált keleti elemek diffúziója alapot szolgáltat arra, hogy a prehistorikus Európát a történeti kronológia rendszerébe illesszük 5. Európa őskori kultúrái szegényebbek, mint a korabeli keletiek, tehát az európai civilizáció későbbi, mint a keleti Elliot Smith elképzelése a kultúrák (hordozóinak) vándorlásáról. Az egész kiáramlás Egyiptomból(!) indul. (The Migrations of Early Cultures, 1929)
A DATÁLÁS MÓDSZEREI / A KÉT RADIOKARBON-FORRADALOM (1949-) 1960-tól Dendrokronológia (1955-) 1967-től Willard F. Libby (1908-1980, Nobel-díj: 1960) Kaliforniai szálkásfenyő (ez a legidősebb példány: 4900 éves)
KELTEZÉS FELTÁRHATÓ IDŐSZAK, TERÜLET ALAPELV SZÜLETÉSE Rétegtan (sztratigráfia) A régebbi réteg mélyebben van William Smith / 1790 k. RELATÍV Tipológiai sorozatok (szeráció) Hasonló a hasonlóhoz Oscar Montelius / XIX. szd. 2. fele Nyelvészeti keltezés Éghajlati keltezés (éghajlat, pollen, fauna) Naptárak Kr.e. 3 000 k-ig 1. Varvok (gleccser-peremi üledékrétegek) Kr.e. 10 000 k-ig Csak Skandinávia A gleccserek változása ciklikus folyamat (évszak-függő) XIX. szd. 2. fele Évgyűrűk (dendrokronoloógia) Kr.e. 8 000 k-ig Csak amerikai délnyugat Évgyűrűk megszámolása, összeillő évgyűrű-csoportok kereszt-datálása A.E. Douglas / 1930 Radiokarbon (kalibrálatlan / kalibrált) Kr.e. 1 500-100 000 C14 izotóp bomlásának mérése F.i.: 5 730 év Willard F. Lubby / 1949 2. Kálium-Argon Urán-sor Kr.e. 50 000-től Vulkanikus kőzetekben Kr.e. 50 000-500 000 Mészkőben (fogban) K40 Ar40-né bomlik F.i.: 1,3 millió év (10 % pontosság) U238 és U235 bomlása, a leányizotópok vízben nem oldódnak (6 % pontosság) ABSZOLÚT Hasadási nyom Kr.e. 300 000-től U238 feleződése F.i.: 4,468 milliárd év 3. Thermolumineszcens (optikai) Kr.e. 100 000-ig kerámiák Elektronspin-rezonancia Kr.e. 3 000-1 000 000 Kiégetés hatására az elketroncsapdák lenullázódnak Obszidián hidratáció Kr.e. 10 0000-ig Az obszidián felületén hidratációs réteg keletkezik Irving Friedman Robert Smith 4. Aminosav Kr.e. 100 000-ig Csontok Aminosavak halál utáni bomlása 1970-es évek Kation arány Kr.e. 10 000-ig Kationok bomlásának mérése 1980-as évek Archeo-mágnesesség Kr.e. 2 000-ig A föld mágneses tere változik Geomágneses irányváltások Kr.e. 100 000 -től Legutóbbi irányváltás: 780 ezer évvel ezelőtt 1: szemrevételezéses; 2: radioaktív órák; 3: csapdázott elektron; 4: kalibrált relatív módszerek
A DIFFUZIONIZMUS ÖSSZEOMLÁSA / AZ ELSŐ ISMERT ÍRÁS DATÁLÁSA Vinča-kultúra / Tatárlaka-i (Tartaria, Románia) táblák A diffuzionizmus szerint a sumér írás (Kr.e. 3000 táján) trójai (Kr.e. 2700 k.) közvetítéssel a Duna mentén jut el a Balkánra. A kalibrált radiokarbon kormeghatározás szerint a Vinča-kultúra közel 1500-2800 évvel korábbi (Kr.e. 5500-4200). Vinča, Belgrád egyik külvárosa, feltárta Torma Zsófia (1875) / Tatárlaka (1961)
A DIFFÚZIONIZMUS ÖSSZEOMLÁSA / AZ ÚJRÉGÉSZET Los Millares (Alméria, Spanyolország, Kr.e. 3000 k.) Kastrí (Khalandriani, Szürosz, Görögország, Kr.e. 2000 k.) Colin Renfrew
AHOGY A NEANDERVÖLGYI EMBEREKET ELKÉPZELNI SZOKÁS PERSZE CSAKIS SZIGORÚAN TUDOMÁNYOS ALAPON
KAPCSOLAT A BENNSZÜLÖTTEKKEL / VADAKKAL EGYKOR
ÉS MA / VAN KÜLÖNBSÉG?
- JÉÉÉ, BESZÉÉL!
AZ ETNOGRÁFIA KEZDETEI Az etnográfiának, azaz az emberiséget leíró tudománynak az atyja az az első kőkori ember volt, aki a törzs többi tagjával együtt a tábortűz körül kuporgott, és társait azzal nevettette, hogy a szomszédos hordák nevetséges és képtelen szokásairól mesélt nekik.»mi ÉS MÁSOK«(Kaj Birket-Smith: A kultúra ösvényei, 1969) ETNOLÓGIA / ETNOGRÁFIA / NÉPRAJZ KULTÚRANTROPOLÓGIA / SZOCIÁLIS ANTROPOLÓGIA Kaj Birket-Smith (1893-1977) Frederica Annis Lopez de Leo de Laguna (1906-2004) társaságában (1937), illetve az 5. Thule-expedíció tagjaként Grönlandon (1921-1924)
A KUTATÁS KEZDETEI / A FELFEDEZÉSEK KORA (XVI- XVIII. szd.) Kolumbusz Kristóf (1451-1506) Martin Waldseemüller világtérképe (1507) Kolumbusz útjai (1492-1503) Alberto Cantino térképe (1502)
AZ ELSŐ EREDMÉNYEK / (RÉM)HÍREK AZ ÚJVILÁGBÓL
A KUTATÁS KEZDETEI / JEZSUITA MISSZÓK A GYARMATOKON (XVIII. szd.) Joseph François Lafitau (1681-1746) Az amerikai vadak szokásai, összehasonlítva az ősidők szokásaival (1724) / Afrikai missziós telep térképe
A KUTATÁS KEZDETEI / FELFEDEZŐ UTAZÁSOK (XVIII. szd. második fele) A tudományos megismerésre törekvés jellemzi. (Mögöttes hódítási, illetve kereskedelem-bővítő szándékokkal) Az utakon természettudósok is részt vesznek, akik földrajzi, növénytani, állattani megfigyeléseik mellett etnográfiai feljegyzéseket is készítenek. James Cook (1728-1779) útjai: 1768-1771 cél: a Vénusz átvonulásának megfigyelése Tahitin Új-Zéland, majd Ausztrália keleti partvonalának feltérképezése 1772-1775 cél: a Déli Kontinens létének igazolása Antarktisz első körbehajózása, az Új Hebridák, illetve a Déli Georgia- és Déli Sandwichszigetek felfedezése 1776-1779 cél: az Északnyugati Átjáró felfedezése A Sandwich-szigetek felfedezése
A KORSZERŰ KUTATÁS KEZDETE (XIX. szd. közepe) Lewis Henry Morgan (1818-1881) Az irokézek szövetsége (1851) az első tudományosan megírt törzsmonográfia Sir George Frazer (1854-1941) A karosszék antropológia atyja
A KORSZERŰ KUTATÁS KEZDETE / A TEREPMUNKA ELŐTÉRBE KERÜL Nyikolaj Nyikolajevics Mikluho-Maklaj (1846-1888) Sven Hedin (1865-1952) a tervszerű terepmunka úttörője (Új Guinea, 1871-1883)
KUTATÁSMÓDSZERTAN
Claude Lévi-Strauss szociológus, etnológus, antropológus (1908-2009) 1935-1938: Brazília, Sao Paulo; Guyarcuru, Bororo, Nambikwara és Tupi-Kawahib törzsek tanulmányozása A strukturalisták vacsorája: Foucault, Lacan, Lévi-Strauss és Barthes
TÁJAK-KOROK MAGYAR FELFEDEZŐI Letűnt korok Hazai tájak Távoli tájak Henszlmann Imre (1813 1888) Fehérvár, Kassa, Kalocsa, stb. Rómer Flóris (1815 1889) Magyar műrégészeti kalauz Oláh Miklós (1493 1568) Hungária Bél Mátyás (1684 1749) Természetrajz, gazdálkodás Tessedik Sámuel (1742 1820) Életmód, gazdálkodás Teleki Domokos (1773 1798) Erdély és délvidék Ipolyi Arnold (1823 1886) Vahot Imre (1820 1879) Duna Tisza köze Gerecze Péter (1856 1914) fotó Möller István (1860 1934) Zsámbék, Vajdahunyad Foerk Ernő (1868 1934) felmérések Kőváry László (1820 1907) Erdély Orbán Balázs (1830 1890) Székelyföld Herman Ottó (1836 1914) tárgyi néprajz Karácsonyi János (1858 1929) magyar nemzetségek története Borovszky Samu (1860 1912) Magyarország vármegyéi és városai Csányi Károly (1873 1955) Jankó János (1868-1902) tárgyi néprajz Szepsi Csombor Márton (1594 1623) Nyugat- és Észak Európa Kőrösi Csoma Sándor (1784 1842) India, finnugor őshaza Reguly Antal (1819 1858) finnugor őshaza Xántus János (1825 1894) Távol-kelet, Borneó Vámbéry Ármin (1832 1913) Közép-Ázsia Zichy Jenő (1837 1906) Ázsia Teleki Sámuel (1845 1916) Kelet-Afrika Lóczy Lajos (1849 1920) Kína Goldziher Ignác (1850 1921) arab és iszlám világ Bíró Lajos (1856 1931) Új-Guinea Stein Aurél (1862 1943) Belső-Ázsia Szentpétery Imre (1878 1950) oklevéltan, kronológia Gerevich Tibor (1882 1954) művészettörténet Bátky Zsigmond (1874 1939) tárgyi néprajz, táplálkozás Györffy István (1884 1939) tárgyi- és településnéprajz, gazdálkodás Jankó János (1868 1902) Észak-Afrika, finnugor őshaza Róheim Géza (1891 1953) Új-Guinea, USA
A MAGYAR FELFEDEZŐUTAK KEZDEMÉNYEI Zalánkeményi Kakas István (1560-1603) Perzsia Szepsi Csombor Márton (1594-1623) Ny-Európa (1616-1620) Europica Varietas (1620)
A NAGY UTAZÓ Benyovszky Móric (1741-1786) Litvánia, Kamcsatka (száműzetés), Makaó, Madagaszkár (forrásértékű megfigyelések)
MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN Haraszthy Ágoston (1812-1869) Magyar László (1818-1864) Észak-amerikai indiánok mindennapi életének leírása (1840-1842) Brazília 1843-1848; Kongó 1848-1849; Utazás Éjszakamerikában (Pest, 1850) Angola 1849-1851; Okawango 1852-1854; A kaliforniai szőlőkultúra megteremtője (San Diego, Buena Vista) Zambézi 1855-1856
MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN Xántus János (1825-1894) / Old Shatterhand 1852-1861 Egyesült Államok, 1852-1857 37 levél, 1855-ben Kansasban végez növény- és állatgyűjtést a Smithsonian Intézetnek. Hazaküldött anyagára tekintettel az Akadémia tagjává választják. 1861-1862 Itthon, székfoglaló a Magyar Tudományos Akadémián 1862-1863 Az Egyesült Államok mexikói konzulja 1864 Itthon, a Fővárosi Állatkert első igazgatója 1868-1869 Ceylon, Sziám, Kína, Japán 1869-1870 Celebesz, Borneó, Jáva 1870 Rómer Flórissal összeállítja a bécsi világkiállítás magyar néprajzi anyagát
MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN / TUDOMÁNY ÉS/VAGY SZEMFÉNYVESZTÉS Vámbéry Ármin (1832-1913) utazása Közép-Ázsiában: 1862-1864 (valójában: 1863. április-november) A tudományos fegyelmezettség szemüvegén át nézve mindenesetre hiba volt ez, de engem csak az újdonszerű, az ismeretlen és az előttem még meg nem írt dolog izgatott. [ ] Ha megmaradok a keleti tudomány megszokott ösvényén, vagyis, ha képes lettem volna hozzászoktatni elmémet a nyelvtani szőrszálhasogatáshoz és az elméleti kutatók vizsgálódásain való tűnődéshez, békén művelhettem volna keleti veteményem kertecskéjét, a szaktudósok ismeretes módja szerint. De uram Isten! Az olyan emberből, ki dervis módjára egy árva garas nélkül barangolta be az iszlám egész világát, ki eminensül gyakorlatias irányával meglelte helyét az élet oly sokféle helyzetében s kit végezetül józan és a tényekhez ragaszkodó felfogásra késztettek a körülmények, az olyan embertől ki várná azt, hogy elméleti szőrszálhasogatásokba mélyedjen és idealista, üres szemlélődésnek adja magát? Szobatudós sohasem válhatott volna belőlem. (Vámbéry Ármin: Küzdelmeim, 1905) A serény munka öndicséret, hivalkodás és saját teljesítménye túlértékelése közben folyt. Naponta hallhattam, hogy a dervisutazás a tudományos turizmus legnagyszerűbb teljesítménye volt, s hogy tanárom a legnagyobb orientalista a világon. A híres férfiú, ahogy ezt 15 éves érintkezés után immár bizonyosan tudtam: hitvány, hazug, jellemtelen, velejéig rossz ember; lelkének egyetlen rezdülése sem hajlott soha a jóra. Tudományos karaktere szédelgés, morális lénye önzés és pénzsóvárság, társadalmi ténykedése reklámfogás és rászedés. (Goldziher Ignác Vámbéry Árminról)
MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN Gróf Teleki Sámuel (1845-1916) kelet-afrikai utazása (1885-1888: Zanzibár, Tanzánia, Kenya, Etiópia; Rudolf- és Stefánia-tavak, Teleki-vulkán)
MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN Bíró Lajos (1856-1931) Hat (hét) év Új-Guineában (1896-1902: Astorable-öböl)
MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN Stein Aurél (1862-1943) 1883-tól Angliában él, Londonban, Oxfordban, Cambridge-ben tanul Utazásai: 1886 India; 1900-1901 Takla-Makán déli pereme, romvárosok felfedezése Sven Hedin nyomában; 1906-1908 Góbi sivatag, Takla-Makán északi része, buddhista barlangtemplomok felfedezése; 1913-1916 Kelet-Irán.
VADAK / TÁVOLI TÁJAK A KÖZÉRDEKLŐDÉS HOMLOKTERÉBEN Daniel Defoe (1661-1731): Robinson Crusoe (1719) / Alexander Selkirk (1676-1721) tartózkodása a Juan Fernandez-szigeteken: 1704-1709
VADAK / TÁVOLI TÁJAK A KÖZÉRDEKLŐDÉS HOMLOKTERÉBEN Néprajzi attrakciók az állatkertben / Humanzoo / Völkerschau / Carl Hagenbeck (1844-1913)
HUMANZOO Batwa-pigmeusok jönni megnézni Amerika. Ti meg nézni minket, nem félni, mi mindent megmutatni! (1904)
VADAK / TÁVOLI TÁJAK A KÖZÉRDEKLŐDÉS HOMLOKTERÉBEN Élménytúrák a vadonban / A kannibálok földjén / Repülőstoppal a kőkorszakba
TALÁLKOZÁS A HAZAI (NÉPI) KULTÚRÁVAL
TÁJAK-KOROK MAGYAR FELFEDEZŐI Letűnt korok Hazai tájak Távoli tájak Henszlmann Imre (1813 1888) Fehérvár, Kassa, Kalocsa, stb. Rómer Flóris (1815 1889) Magyar műrégészeti kalauz Oláh Miklós (1493 1568) Hungária Bél Mátyás (1684 1749) Természetrajz, gazdálkodás Tessedik Sámuel (1742 1820) Életmód, gazdálkodás Teleki Domokos (1773 1798) Erdély és délvidék Ipolyi Arnold (1823 1886) Vahot Imre (1820 1879) Duna Tisza köze Gerecze Péter (1856 1914) fotó Möller István (1860 1934) Zsámbék, Vajdahunyad Foerk Ernő (1868 1934) felmérések Kőváry László (1820 1907) Erdély Orbán Balázs (1830 1890) Székelyföld Herman Ottó (1836 1914) tárgyi néprajz Karácsonyi János (1858 1929) magyar nemzetségek története Borovszky Samu (1860 1912) Magyarország vármegyéi és városai Csányi Károly (1873 1955) Jankó János (1868-1902) tárgyi néprajz Szepsi Csombor Márton (1594 1623) Nyugat- és Észak Európa Kőrösi Csoma Sándor (1784 1842) India, finnugor őshaza Reguly Antal (1819 1858) finnugor őshaza Xántus János (1825 1894) Távol-kelet, Borneó Vámbéry Ármin (1832 1913) Közép-Ázsia Zichy Jenő (1837 1906) Ázsia Teleki Sámuel (1845 1916) Kelet-Afrika Lóczy Lajos (1849 1920) Kína Goldziher Ignác (1850 1921) arab és iszlám világ Bíró Lajos (1856 1931) Új-Guinea Stein Aurél (1862 1943) Belső-Ázsia Szentpétery Imre (1878 1950) oklevéltan, kronológia Gerevich Tibor (1882 1954) művészettörténet Bátky Zsigmond (1874 1939) tárgyi néprajz, táplálkozás Györffy István (1884 1939) tárgyi- és településnéprajz, gazdálkodás Jankó János (1868 1902) Észak-Afrika, finnugor őshaza Róheim Géza (1891 1953) Új-Guinea, USA
Jankó János: Javaslat a néprajzi kiállítás ügyében. Budapest, 1891
A TUDOMÁNY(OSSÁG) HATÁRAI
Más világ van ott az egyenlítő alatt, mint nálunk. Másképpen süt le a nap, más csillagok ragyognak ott felettünk! Nincs ott fa, nincs egy fűszál, még egy kis bogárka sem, ami ugyanaz volna, mint a miénk! Csak az anyaföld ugyanaz, mint nálunk. S ez az anyaföld, amelyből az ember vétetett, ugyanazt az emberfajt szülte, s ha a környezet, a különböző természeti viszonyok színét, haját, arcvonásait különbözővé tették is, lelke és erkölcsi érzéke most is ugyanaz. Műveltsége lehet fokozatokra osztható, de szellemi és erkölcsi élete felett ugyanolyan természeti törvények uralkodnak. Az ember mindenütt ember, az általános emberi mindenütt egyformán mutatkozik meg szellemi és erkölcsi életében. Bíró Lajos, 1904
PÉLDA AZ IDEGEN KULTÚRÁK ELFOGADÁSÁRA Ha a Paradicsomot áhítod, ó, szúfi, a mennyországot az Aja Szófiában leled. [ ] E csodálatos kupola a mennyek kilenc tartományával vetekszik. Az építészet tudományának teljes tárházát vonultatta fel itt egy kivételes ember. Az egymásra hágó félkupolákkal, a hegyes- és tompaszögekkel, a szívvadító leányok szemöldökére emlékeztető káprázatos boltívekkel, a függő díszítéssel a mester oly hatalmas belső teret alkotott, mely ötvenezer ember befogadására képes. [ ] Miután a Világ Császára végigtekintett a kupola belső borításán lévő különös és csodálatos képeken és díszítéseken, kegyeskedett fellépdelni a kupola külső domborulatán, miként [Jézus] az isten lelke emelkedett fel a mennyek negyedik tartományába. Az oromzat mindenik szintjéről letekintvén az alanti márványudvarra, felment a kupolába. Midőn meglátta a csodálatos épületegyüttes romjait, a múló és változékony világról s a végső pusztulásról elmélkedett. Turszun bég ( 1499) II. Mehmed történetírója, a díván titkára (Târîh-i Ebü l-feth ve Tursun Bey)
-Na, viszlát! Találkozunk a jövő héten!
ELŐZETES A JÖVŐ HETI ELŐADÁSHOZ / KÉSZÜL AZ OKTATÁSI SEGÉDANYAG
ADDIG IS, HA NEM BÍRNAK MAGUKKAL: