www.vercse.hu Egyesület elérhetőségei: Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség székhely: 2836, Baj, Petőfi S. u. 50. iroda: 2890, Tata, Erzsébet tér 13. telefon: 34/589-849 - fax: 34/589-850 e-mail: munkaszervezet@vercse.hu elnök: Schunder Tibor Munkaszervezet: Móricz Beáta munkaszervezet vezető; tel.: 70/431-49-22 e-mail: moricz.beata@vercse.hu Schamberger Dóra projekt-menedzser; tel.: 70/431-49-21 e-mail: schamberger.dora@vercse.hu Schuszter Margit projekt-menedzser; tel.: 70/431-49-18 e-mail: schuszter.margit@vercse.hu Pál Melinda projekt-menedzser; tel.: 70/341-27-20 e-mail: pal.melinda@vercse.hu Dányiné Kun Ildikó ügykezelő; tel: 70/431-49-17 e-mail: kun.ildiko@vercse.hu Áy Fanni - ügyintéző; tel: 34/589-849
A Közösségről A Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség 2008. szeptember 18-án alakult meg Vértesszőlősön. Működésének területe két megyét (Komárom-Esztergom és Fejér); hat kistérséget (bicskei, móri, oroszlányi, tatai, tatabányai és székesfehérvári) és 37 települést érint Baj, Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Dad, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gánt, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kocs, Kömlőd, Környe, Magyaralmás, Naszály, Neszmély, Pátka, Pusztavám, Sárkeresztes, Söréd, Szákszend, Szár, Szárliget, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Újbarok, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Vértestolna, Vértesszőlős, Zámoly), és Tata külterületét. Területét, ahogy a neve is mutatja, a Gerecse és a Vértes települései, valamint az Által-ér vízgyűjtőjéhez tartozó községek adják. A tagságot 37 önkormányzat, 1 kisebbségi önkormányzat, 39 nonprofit szervezet, 13 gazdasági társaság és 8 egyéni vállalkozó alkotja. A Közösség alapszabály szerinti céljai a következők: a bicskei, móri, oroszlányi, székesfehérvári, tatai és tatabányai kistérségek területén a települési önkormányzatok, gazdasági társaságok, vállalkozók, civil szervezetek, magánszemélyek és őstermelők vidékfejlesztéssel összefüggő tevékenységeinek koordinálása, pályázatainak elősegítése és széleskörű partnerség megteremtése a térségre elkészített Vértes- Gerecse Által-él(r)ünk, kéz a kézben célhoz érünk! elnevezésű Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapján. A Közösség 2008. első felében elkészítette Vértes-Gerecse Általél(r)ünk, kéz a kézben célhoz érünk! elnevezésű Helyi Vidékfejlesztési Stratégiáját, mely a bicskei, móri, oroszlányi, tatai, tatabányai és székesfehérvári kistérségek 38 településének 2007-2013. közötti, elsősorban a vidékfejlesztési forrásokra támaszkodó, építő fejlesztési terveit tartalmazza. A Közösség elsődleges célja, hogy minél több vidékfejlesztési forrás legyen elérhető a térség szereplői számára, és a következő LEADER programban a településeken élők bevonásával megvalósíthassák fejlesztési elképzeléseiket. Ezek elsősorban a fenntartható tájgazdálkodás, gazdaságfejlesztés, épített-és természeti örökség megóvása, hagyományőrzés. Jelen kiadvány célja, hogy bemutassa a Közösség tagszervezeteit, tevékenységüket, elérhetőségüket, fő céljaikat. Forgassák ezt a füzetet, ismerkedjenek egymással, a településekkel, és reméljük, hogy hasznos és érdekes információkkal gazdagodnak.
Bodmér Község Önkormányzata Cím:. 8085, Bodmér, Vasvári P. u. 58. - Tel.: 22/354-095 Polgármester: Balogh István László Bodmér középkori eredetű község, oklevelek már az 1300-as évek első felében említik. Fejér megye északkeleti részén, a Vértes délkeleti előterében fekszik, területe 717 hektár. Fő vízfolyása a Bodméri patak, mely időszakos, száraz nyarakon rendszerint kiszárad. A község a hányatott történelmi időszakokat követően mindig újra benépesült. A vasútközlekedés hiánya, az ipari üzemek távolsága akadályozta a község jelentősebb fejlődését a XX. század második felében. Azonban az öntudatos és teherbíró lakosságnak köszönhetően Bodmér nem jutott az elhaló falvak sorsára. A település lakosainak száma 237 fő. Bodmér község a rendszerváltást megelőző évtizedekben közigazgatásilag a 12 km-re lévő nagyközséghez, Csákvárhoz tartozott. 1990 októberében megalakult a település képviselő-testülete. Az önkormányzat önálló polgármesteri hivatalt működtetni nem kívánt, így 1991. január 1. óta körjegyzőséget tart fenn Csákvár Nagyközség Önkormányzatával. Az önkormányzat kötelező feladatait ellátja, az alapvető közszolgáltatások (egészségügyi, közoktatási, gyermekjóléti, kommunális, stb.) biztosítottak. A település minden lehetséges közművel ellátott, ezek közül a telefon, a gáz - és a szennyvízcsatorna hálózat a rendszerváltást követően került kiépítésre. A falu lakosai számára háziorvosi, hétközi és hétvégi összevont orvosi ügyeleti, valamint védőnői ellátás helyben, a fogászati ellátás a szomszédos településen, Száron biztosított. Az óvodai és általános iskolai ellátás a szomszédos Vértesboglár közoktatási intézményein keresztül valósul meg. Közösségi színteret a Faluház épületében biztosít az önkormányzat. 2
Csíkvarsa Bt. Cím: 8085 Bodmér, Vasvári P. u. 11. Képviseli: Viszlóné Oláh Erzsébet Tevékenység: szálláshely, pálinkafőzde Dohányos-ház Pusztai Fogadó A Vértes-hegység lábánál, a varázslatos élővilágot rejtő, védett Zámolyi-medence szívében található a fornapusztai Dohányos-ház, mely kellemes kikapcsolódást nyújt az ide látogató vendégeknek. Az épület napjainkban vendégházként és fogadóként működik, melynek ablakaiból gyönyörködhetünk a védett Csíkvarsai-réten legelésző több mint 500 egyedet számláló őshonos magyar szürkemarha gulyában. A fogadó étlapjáról a legkülönlegesebb és legfinomabb szürkemarha húsból készült ételek közül válogathatunk. A Dohányos-ház kínálata: 2 db háromágyas szoba; 7 db kétágyas szoba - a szobák világosak, kényelmesek, tágasak, minden igényt kielégítenek - saját fürdőszobával rendelkeznek - konferenciaterem (50-100 befogadóképességű) - konyha (teljesen felszerelt) - étkező (tágas) A Dohányos-házban vállalják családi,- céges rendezvények, osztálytalálkozók, születésnapi bulik, összejövetelek szervezését és lebonyolítását, hiszen ez a hely tökéletesen alkalmas, hogy elzártan a külvilágtól, a gondokat és a problémákat magunk mögött hagyva kikapcsolódjunk! Programok, amiket helyben kínálnak: - Természettudományi Kiállítás a Geszner-házban - Szakvezetések a Haraszt-hegyi tansövényen és a Vidrafű tanösvényen - Pusztabuszos kirándulások a Csíkvarsa-réten - Lovastúra útvonalak a Vértes változatos tájain keresztül - Természetgazdálkodási program bemutatása a Százados-tanyán - Szent György Napi gulyakihajtás - Mihály Napi Pásztor és Lovastalálkozó. 3
Csákvár Község Önkormányzata Cím:. 8083, Csákvár, Szabadság tér 9. Polgármester: Katonáné Dr. Venguszt Beatrix - Tel.: 22/589-310, www.csakvar.hu Csákvár hazánk egyik legrégibb települése. A régészet tanúsága szerint Csákvár, már az ősember óta lakott hely volt. A magyar honfoglalás időszakának sírleletei a római kori temető területén kerültek elő. A II.sz.-ban a rómaiak virágzó kis provinciát hoztak itt létre Floriana néven. A magyarok a honfoglalás után telepedtek le Csákváron. A Csák nemzetség hosszú időn át élt ezen a birtokon. Innen ered a Csákvár elnevezés. Több birtokosváltás után egy házasság révén került Gróf Eszterházy Miklós nádor tulajdonába 1629-ben. Az Eszterházy család felvirágoztatta a birtokot, és a települést. Kastélyt, templomot, gazdaságot létesített Csákváron. Napjainkban a szűkös anyagi lehetőségek ellenére is fejlődött a falu, elkezdődött az utak felújítása, a Piac-tér átalakítása, a buszváró bővítése, temetői parkoló kialakítása. Átadásra került egy új kétkocsis mentőállomás, ami Csákvár, és a környező települések lakosainak sürgősségi ellátását biztosítja. Hosszú évek után újból forog a korong a fazekasműhelyben, készülnek a csákvári fazekasság jellegzetes csíkos és zöld darabjai. Jelentős rendezvényük a Csákvári Floriana Napok. A sport és szabadidős központ, jól felszerelt Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Óvodák, Helytörténeti Múzeum, Könyvtár és Közművelődési Intézmény szolgálja a község igényeit, tevékenységük a község életében igen meghatározó. Az 1983-ban épült Tersztyánszky Ödön sportlétesítmény az év minden szakában jól kihasznált. A kirándulni, pihenni vágyókat várja a jó levegőjű, gyönyörű vértesi erdő, ahol több jelzett turistaút is szolgálja az aktív pihenést (Haraszthegyi Geológiai és Botanikai tanösvény). Az Esterházy kastély angolparkjával nemcsak gyógyhely, hanem látványosság, műemlék is. 4
KEMPO Harcművészeti Sportegyesület Cím: 8083 Csákvár, Kálvin u. 8. Képviseli: Takács Attila Tevékenység: sporttevékenység Az egyesület célja a Zen Bu Kan Kempo sportág és harcművészet terjesztése, tagjai számára edzéslehetőség biztosítása, az egészséges életmódra való nevelés, és a harcművészetek erkölcsi normáinak a mindennapi életbe való átvitele. A tagok számára heti 4 alkalommal biztosítanak edzéslehetőséget, edzőik (a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Továbbképző Intézet által minősített edzők) munkájukat társadalmi munkában végzik. A Kempo HSE Csákvár a Magyar Zen Bu Kan Kempo Sportszervezet tagja, így részt vesznek a sportszervezet rendezvényein: edzőtáborokon, minősítő vizsgákon, versenyeken, szemináriumokon, egyéb rendezvényeken. Tavasszal és ősszel kerül sor minősítő vizsgákra, ahol tagjaik számot adhatnak tudásukról, meghatározott, jól definiált rendszerben érhetnek el előrelépést és kapnak sikerélményt. Tavasszal kerülnek megrendezésre a sportág magyar bajnokságai, a tagok itt versenykörülmények között mutathatják be tudásukat, gazdagíthatják éremgyűjteményüket. Nyáron központi edzőtábor következik, ahol lehetőséget adnak és kapnak más egyesületek tagjaival való ismerkedésre, a közös fejlődésre. SUMALA Bt. Cím: 8083 Csákvár, Haladás utca 1/a Képviseli: Mári László Tevékenység: nem önkormányzati iskoláknak közoktatási szakértés A SUMALA Oktatási és Turisztikai Szolgáltató Betéti Társaság 2000 októberében jött létre. A cégnek kezdetben két fő tevékenysége volt: közoktatás és turisztikai projektmenedzsment. Utóbbi keretében tanulmányok készítését, turisztikai témájú pályázatok menedzselését (pályázat megírásától fejlesztés befejezéséig) vállalták fel. Mindezek mellett segítettek a magánszemélyek falusi turizmus szolgáltatásainak fejlesztésében, szálláshelyek kialakításában tanácsadással, a szálláshely minősítésének előkészítésébe, a hatályos jogszabályoknak megfelelésben. Jelenleg elsősorban a közoktatás területén működik a vállalkozás, nem önkormányzati fenntartású oktatási intézményeknek, illetve fenntartóknak nyújtanak közoktatási szakértői szolgáltatást. 5
Gánt Község Önkormányzata Cím:. 8082, Gánt, Hegyalja u. 25. Polgármester: Spergelné Rádl Ibolya Tel.: 22/354-010, www.gant.hu A község Fejér megye egyik legkisebb települése, amely ennek ellenére az elmúlt évtized során jelentős fejlődésen ment át. Megépítésre került a vízvezeték, gáz-telefon - szennyvízcsatorna, kábeltelevízió rendszer. Az utak szilárd burkolattal lettek ellátva, így a teljes infrastruktúra biztosított az itt lakók számára. Az elmúlt évek során felújításra kerültek az intézmények - óvoda, általános iskola, orvosi rendelő. A templomtorony rézborítást kapott, a tetőszerkezet is megújult. A községben az anyanyelv ápolásának hagyományai vannak. Az óvodában és az Általános iskolában német nyelvoktatás folyik, megalakult a német kisebbségi önkormányzat. 1995 óta az Eschwege környékére kitelepített volt gánti és új német barátokkal kialakult a partner kapcsolat. 1973 óta működik a német nemzetiségi énekkar és tánccsoport. Az elmúlt években pedig fiatalokból álló fúvózenekar alakult. Gánt községben biztosított a vadászatnak hódolók részére a sportvadászat, igen jelentős az erdei turizmus, melyhez biztosított a szálláslehetőség. A Gránás turistaházban és a falusi vendéglátóknál, továbbá a megépített és felújított vendéglátó egységekben biztosított a meleg konyhás és egyéb vendéglátás. Új színfoltja a községnek a megépült lovascentrum, ahol a minőségi lótenyésztésen túl, minden évben jelentős sportrendezvényt is tartanak, amely nagy vonzóerő a ló sportot kedvelők számára. Gánt feladata a jövőben, hogy a falusi turizmus esélyeit és feltételeit még aktívabban kiépítse. Gánt-Wehretal Nemzetiségi Egyesület Cím: 8082 Gánt, Béke tér 20. Képviseli: Kovács László Tevékenység: hagyományőrzés Gánt-Wehretal Nemzetiségi Egyesület megalakulása 1997-ben történt 35 fővel, azzal a szándékkal, hogy a községből 1946-ban kitelepített volt gánti polgárokkal, azok a leszármazottaival felvegye a kapcsolatot. Hosszú távon közös programokat és cserelátogatásokat szervezzen. A kitartó munka meghozta gyümölcsét. Az egyesületi kapcsolatok által történt látogatások, hagyományőrző bemutatók, ifjúsági tánccsoportok és zenekarok kapcsolatai révén kialakult az önkormányzatok közötti hivatalos kapcsolat felvétel, melynek eredményeként Gánt Község Önkormányzata és a Wehretal települések önkormányzatai között partnerszerződés megkötésére is sor került. Az egyesület szervezésében nagyszabású rendezvényen emlékez- 6
tek meg a Gánt és környékéről kitelepített német ajkú lakosság hatvanadik évfordulójáról, mely alakalomból emlékművet is állítottak a község fölé emelkedő hegyen. Az egyesület tevékenységének köszönhetően helyreállításra és felújításra került a Gánt községhez tartozó Kápolnapusztán a kitelepített és a második világháborúban kiirtott németajkú lakosság temetője, mely ma emlékhelyül szolgál. Szép Jelen Alapítvány Cím: 8082 Gánt-Bányatelep, Fecskepalota Képviseli: Mészárosné Hőbe Ildikó Tevékenység: sérült emberek foglakoztatása, fejlesztése A Fecskepalota 1994-ben 25 magyarországi civil szervezet összefogásával épült sérült, fogyatékos, vagy valamely szempontból hátrányos helyzetű csoportok rehabilitációs-rekreációs üdültetése céljából. Diákcsoportok számára erdei iskola helyszíneként szolgál a ház. Alkalmas továbbá a Fecskepalota konferenciák, szakmai továbbképzések, tréningek, más közösségi alkalmak megrendezésére is. Az üdülőbe heti váltásban érkeznek a max. 32 fős csoportok, így évente mintegy 1500-an fordulnak meg itt. Az épület belülről akadálymentesen átjárható, kapaszkodókkal felszerelt, a hozzá tartozó udvart és parkolót is akadálymentesen alakították ki. Az épületben rehabilitációs szárny működik többfunkciós tornaszobával (egyrészt tornaszoba, másrészt konferenciaterem). A rehabilitációs szárnyban található továbbá egy vizes blokk és foglalkoztató helyiség, amiben egy kenyérsütő kemencét építettek. Az épületben a hálószobákon kívül (emeletes ágyakkal felszerelve) van egy hangulatos társalgó cserépkályhával (TV, videó, DVD, hozzá fedett terasz kapcsolódik) és egy tágas étkező helyiség. Vérteskozma és Környéke Községvédő Egyesület Cím: 8082 Gánt-Vérteskozma, 585. hrsz. Képviseli: Herke Zsolt Tevékenység: értékmentés, kultúra Az egyesület 1988-ban alakult, amikor az egyesület felvállalta a közigazgatásilag Gánthoz tartozó két településrész Vérteskozma és Kőhányáspuszta közös érdekvédelmét. Alapítás óta az egyesület elsődleges célja az épített örökség megőrzése, fenntartása és fejlesztése. További céljaik a falu, a környék védett természeti értékeinek megóvása, együttműködve a Pro Vértes Közalapítvánnyal. A falu szépítése, a történelmi események megőrzése céljából 1992-ben emlékművet avattak az 1946-ban kitelepítettek emlékére, 1999-ben emlékkövet készíttettek az 1945-ben a környéken elesett magyar katonák tiszteletére. Az egyesület mindennapos feladata a lakók közösségi életének politikamentes ápolása. Évente négy-öt tájékoztató előadás és azt követő beszélgetések színesítik az estéket. Hagyományosan közös falunapi vacsorával ünneplik a nyári nap-éj fordulót június végén, valamint a szeptember végi búcsúnapkor vidám táncos estét rendeznek. 7
Szár Község Önkormányzata Cím:. 2066, Szár, Rákóczi u. 68. Polgármester: Moharos Péter Tel.: 22/591-031, www.saar-ujb.hu Szár település a Vértes hegység lábánál a Budapest- Győr-Bécs közötti vasútvonal és az 1-es főközlekedési út mellett helyezkedik el. A település közvetlenül a Vértesi Natúrpark határán fekszik, a jelentős Vértesbe vezető túraútvonalak mentén. Budapesthez való közelsége kedvelt kirándulóhellyé teszi a környéket. Az 1698 lakosú település ma is élénken őrzi német nemzetiségi hagyományait, melyet a Mária Terézia nevéhez fűződő, az 1700-as években történt betelepítés óta generációról generációra adnak tovább a száriak. Szár büszkesége a Fellner Jakab által épített barokk római katolikus templom, melynek helyén már 1340-ben is állt templom. A település életét színesítik, és egyben szabadidős elfoglaltságot biztosítanak a művészeti csoportok: a nemzetiségi tánccsoport, énekkarok, fúvószenekarok, majorette csoport, illetve a sportegyesület futball és asztalitenisz csapata. 8
Újbarok Község Önkormányzata Cím:. 2066, Újbarok, Fő u. 33. Polgármester: Schnobl Ferenc Tel.: 22/591-031, www.saar-ujb.hu Újbarok kicsi község a Vértes lábánál Tatabánya és Bicske között, Budapesttől is csak 40 km távolságra. Területének egyharmad része a Gerecse lesüllyedt mészkő- és dolomitrögein, a többi gyengén tagolt mezőföldi lösztáblán fekszik. A község területe 149 ha (belterület 50 ha), erdős területe kb. 20%. Korábban szinte minden falubelinek szőlője volt itt, ma inkább városi emberek nyaralóhelye, ahol szép ternészeti környezetben pihenhetnek, kikapcsolódhatnak.. A községnek öt utcája van, mind szilárd burkolatú. Fontos feladata az önkormányzatnak további telkek kialakítása, hiszen folyamatos az érdeklődés irántuk. Az Önkormányzat Szárral körjegyzőségben működik. Hetente egyszer a jegyző és a polgármester fogadóórát tart, a többi napon Száron intézheti ügyeit a lakosság. Sportolásra lehetőséget ad a faluvégi füves focipálya és a bekerített aszfaltos kézilabda pálya, mely a Fő utcán a játszótér mellett közvetlenül áll a gyerekek és felnőttek rendelkezésére. Az utóbbi években folyamatosan felújításra került a játszótér, így EU-s normáknak megfelelő eszközökkel játszhatnak a gyerekek. A gyerekek Szárra járnak iskolába és óvodába, melyet társulási formában tart fenn a két község. Mindkét intézményben német nemzetiségi ill. két anyanyelvű nevelés-oktatás folyik. Sok lehetőséget ad a környék kirándulásra, természetjárásra. A mellettünk lévő erdőben halad az országos kék-túra útvonala. Jelenleg Dolomitbánya működik a falu határában. A helyi rendezvényeknek a felújított Művelődési ház ad otthont. A falu melletti réten tekinthető meg az óceánrepülés emlékműve. 1931. július 16-án itt szállt le 5770 km megtétele után 2 magyar óceánrepülő, Endresz György és Magyar Sándor. 3 világrekordot állítottak fel ezzel a repülésükkel, aminek 50. és 75. évfordulójára nagyszabású repülős-napot is szerveztek a helyszínen. 9
Vértesboglár Község Önkormányzata Cím:. 8085, Vértesboglár, Alkotmány u. 3. Polgármester: Sztányi István Tel.: 22/582-088, www.vertesboglar.hu Vértesboglár környéke már a rómaiak idején lakott volt. Ezt bizonyítja, hogy római kori telepnyomok találhatók a belterület nyugati peremén. Feltehetőleg Vértesboglár határában vezetett át az Aquincumot Savariaval összekötő római főútvonal, amelynek legközelebbi állomása Floriana (Csákvár) volt. A török hódoltság időszakában a falu elnéptelenedett. Vértesboglár benépesítésére a XVIII. században került sor. A betelepedők az Eszterházyak tatai uradalmának falvaiból és a bajorországi Schwarzwaldból érkeztek. Számos ma is élő családnév szerepel az első telepesek névsorában, és erre a bogláriak igen büszkék. A római katolikus templomot az Eszterházyak támogatásával 1810-ben építették. A népoktatásra vonatkozó első adat 1770-ból ismert. A két világháború közötti esztendőket a politikai és gazdasági válság, majd Magyarország hadba lépéséig (1941) a stabilitás jellemezte. Ebben az időszakban a még élő néphagyományokról, szokásokról olvashatunk Taffemer Antal: Vértesboglár, Egy hazai német település leírása című 1941-ben kiadott könyvében. A stabilitást a II. világháború törte meg. 1945 után Boglárról kitelepítették a német nemzetiségű és német anyanyelvű lakosok többségét. 1760-tól közel kétszáz esztendőn keresztül élt békességben, magyar állampolgárként a boglári 10
németség. A II. világháború győztes nagyhatalmainak döntése alapján a hazájuknak tudott magyar földről áttelepítették őket Németországba. Helyükbe Szlovákiából kitelepített magyarok érkeztek. A rendszerváltás - az ország más településeihez hasonlóan - a helyi önkormányzat megalakulását eredményezte; a földek a privatizáció során magánkézbe kerültek. Vértesboglári Német Kisebbségi Önkormányzata Cím:. 8085, Vértesboglár, Alkotmány u. 3. Elnök: Bauer Jánosné Vértesboglár Községért Közalapítvány Cím: 8085, Vértesboglár, Alkotmány u. 3. Képviseli: Nágl Vendel A Vértesboglár Községért Közalapítványt 1999. augusztus 24-ével jegyezte be a Fejér megyei Bíróság. Az alapítvány közhasznúsági fokozata kiemelten közhasznú. A közalapítványt a helyi önkormányzat hozta létre. Eddigi, jelentősebb fejlesztéseik, mellyel a településen élők életminőség javulását igyekeztek elősegíteni: helyi óvoda felújítása, az étkező és a konyharészben 6 db ablak és 2 db ajtó cseréje. A hőszigetelésen túl a helyiségek világosabbá és szebbé váltak. A Sportegyesület megalakulásának 50. évfordulója alkalmából az általa szervezett sportnapon a versenyszámok helyezettjei részére nyereménytárgyakat, kupákat, okleveleket biztosítottak. Fontos céljaik között szerepel a kultúrház átépítése, felújítása, melynek érdekében a rendelkezésre álló pénzeszköz nagy részét tartalékolják arra az esetre, ha az önkormányzat egy sikeres pályázata ezt kivitelezhetővé teszi. Ezzel a biztosítandó saját erőhöz járulnak hozzá. 11
Csákberény Község Önkormányzata Cím:. 8073, Csákberény, Hősök tere 41. Polgármester: Dr. Vécsei László Vilmos Tel.: 22/564-004, csakbereny.hu Csákberény község Fejér megye északnyugati részén, a Vértes-hegység déli nyúlványai tövében található. Határa benyúlik a Vértes-hegység és a Velenceihegység közötti Zámolyi-medencébe. Székesfehérvártól 25 km-re, Mórtól 15 km-re található. 1237-ben említik először Berend falut. Az iratok ezt egyszerűen Berénynek nevezik. Csákberény először 1543-ban került a törökök birtokába, 144 évig volt török kézen. A község határában emelkedik egy kimagasló kopasz hegyorom, amit az emberek ma is Strázsa-hegynek neveznek. A hagyomány szerint ez a magaslati pont a török őrségnek őrhelyül szolgált. Tiszta időben az alatta elterülő Zámolyi-medencére, a Bakonyra és a Móri-árokra jó kilátás nyílik. 1772-ben Lamberg Ferenc Antal gróf elrendelte, hogy Csákberényben és Zámolyon templomot, paplakot és iskolát építsenek. Az új barokk templom alapkövét 1775- ben tették le. Lamberg Rudolf gróf építtette 1831-ben klasszicista stílusban a csákberényi kastélyt. A lakosság többségét kitevő reformátusok 1788-ban felépítették a ma is látható templomot. A szellemi élet az 1910-es években kezdett megélénkülni. Egymás után jöttek létre különböző körök, a református olvasókört a katolikus létrejötte követte, majd a gazdakör és a lövészegylet. Az Önkéntes Tűzoltó egylet 1891-ben jött létre 24 taggal. Az 1950-es évek elején megalakult a zámolyi Petőfi TSZ, és akkor engedéllyel lebontották a kastélyt. A kastély helyén 1959-ben kezdték el építeni a Művelődési Házat, melyet 1966-ban adtak át. A helyi óvoda 1971-ben kezdte meg működését. A Takarékszövetkezet 1982-ben nyílt meg a lakosság számára. 1994-ben kezdte meg működését az első magyarországi Teleház. 12
Csákberény Fejlesztéséért Egyesület Cím: 8073 Csákberény, Kossuth u. 4. Képviseli: Kulbert Szilveszter Tevékenység: teleház, internet-szolgáltatás, A Csákberény Fejlesztéséért Egyesületet 2002 márciusában jegyezte be a bíróság, tagjait akkor még tanulmányaikat folytató értelmiségiek alkották. Nagy lendülettel folytatták az akkor már működő Teleház fejlesztését, elkezdődött a számítógéppark felújítása. 2003- ban nyitották meg az ún. EU információs sarkot. A Teleházban az alábbi szolgáltatásokkal várják az érdeklődőket: - internet- és számítógép-használat biztosítása, segítése; - irodai szolgáltatások (fénymásolás; nyomtatás; scannelés; gépelés; névjegykártya készítés); - civil szervezetek segítése; - közösségszolgálat; - információ közvetítés; - közösségi hely; - ügysegédi szolgáltatások. A Teleház működtetése mellett kiemelt közösségi tevékenységeket is folytat az egyesület, mégpedig a "Csákberényi Hírek" c. helyi újság szerkesztése, Csákberény Község internetes portáljának karbantartása, a település életének, rendezvényeinek digitális úton való fényképezése, archiválása, valamint közösségi kezdeményezések segítése. Huszár Szerszámgyártó Kft. Cím: 8073 Csákberény, Rákóczi F. u. 19/3. Képviseli: Huszár Attila Tevékenység: szerszám és készülékgyártás A vállalkozás 1990. október 1-jén alakult, Huszár Gmk-ként kezdte meg működését. Később 1997. július 21-én váltott gazdasági formát, így lett Huszár Szerszámgyártó Betéti Társaság majd 2007. augusztus 9-én ismét cégátalakulás történt, jelenleg Huszár Szerszám- és Készülékgyártó Korlátozott felelősségű társaságként van bejegyezve. Tulajdonosa Huszár Attila. A cég a fémmegmunkálás, és a szerszámgyártás termékeinek széles skáláját képes előállítani. Fő profiljuk a fémforgácsolás, kivágó,- hajlító,- fröccsöntő szerszámok és készülékek valamint szériában gyártott termékek gyártása, továbbá szerkezetelemek összeállítása, forgácsolása, igény szerinti készülékek, célgépek gyártása. Gépparkjuk is ennek megfelelően van kialakítva. A magas darabszámú sorozatgyártások mellett az egyedi munkadarabok gyártására is berendezkedtek. Gépparkjuk hagyományos, illetve NC esztergagépekből, megmunkáló központokból áll, melyekkel alakos és alaktalan felületek, 2D illetve 3D-s megmunkálását is el tudják végezni. A cég egy 5000 m2-es ipari területen fekszik. Az épületek 1997, illetve 2002-es építésű csarnokokból és kiszolgáló helyiségekből állnak. A versenyképességük biztosítása érdekében bevezették és tanúsíttatták az MSZ EN ISO 9001: 2001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszert. 13
Csókakő Község Önkormányzata Cím:. 8074, Csókakő, Petőfi S. u. 3. Polgármester: Fűrész György Tel.: 22/422-001, www.csokako.hu A falu neve eredetileg kizárólag a várra vonatkozott. A település neve valójában Váralja volt. Említése 1461 után már nem szerepel az okmányokban, amiből arra lehet következtetni, hogy a település a török idők elején megsemmisült. A vár vadászati jelentősége a törökök kiűzése után megszűnt, és a Csókakő elnevezés a lassan újra népesedett településre tevődött át. A legvalószínűbb azonban, hogy a vár és később a település a csóka madárról kapta a nevét. Magyarország közel 3200 települése között az 1344 lakosú Csókakő a kisebbek közé tartozik, azonban gazdag történelmi múltját bizonyító középkori vára, környékének varázslatos természeti szépsége, az itt termő finom borok mindig sok látogatót vonzanak ide. Várukat a Csák nemzetség építette, majd tulajdonosa volt több királyunk, a Rozgonyi család, Báthoryak, Kanizsaiak, Nádasdyak a törökök, Hochburgok, Lambergek. Az itt élő emberek egy része több 100 év óta a mezőgazdaságból, bortermelésből él. A csókakőiek büszkén vállalják, hogy a száraz karakteres borok közül a térségben terem a legjobb minőségű. A folyamatosan épülő, szépülő Csókakő lakói mindig hagyományos vendégszeretettel várnak minden idelátogató vendéget. 14
Csókakői Várbarátok Társasága Cím: 8074 Csókakő, Petőfi S. u. 32. Képviseli: Sörédi Pál Tevékenység: várvédelem, közösségi élet A Várbarátok Társaságát a csókakői várral kapcsolatosan kialakult áldatlan állapotok hívták életre. 1995. február 11-én alakult meg a Csókakői Várbarátok Társasága. Kezdetben mindössze 26 tagja volt, ez a létszám mára 100 főre duzzadt. Tagjainak sorában jogi személyek is megtalálhatóak. 1998-ban tagdíjakból, szponzori és önkormányzati támogatásból, társadalmi munkából történtek meg az első lépések a vár állagának megőrzése, a pusztulás megállítása érdekében. A vár megmentését célzó rekonstrukciós munkálatok, régészeti kutatások, a támogatások és pályázatok révén folyamatosan zajlanak. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal megerősíttette az életveszélyessé vált toronycsonkot, kijavíttatta a torony alatti mellvédfalat. 1999-ben a vár fennállásának 700. évfordulóját ünnepelték a település lakóival az ősi várban kulturális, tudományos és szórakoztató műsorokkal. E nevezetes évforduló alkalmából adta ki a Polgármesteri Hivatal, a Gazdasági Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának támogatásával a település kultúrtörténeti áttekintő könyvét "A 700 éves Csókakő" címmel. 2001 szeptemberében az 1601-es sárvízi, törökök elleni győztes csata emlékére nagyszabású várjátékot rendezett az Önkormányzat és a Várbarátok Társasága. A Társaságnak 1999-ben alakult meg a Lovagi Tagozata, amely évente új lovagokat avat. 15
Magyaralmás Község Önkormányzata Cím:. 8071, Magyaralmás, Fő u. 31. Polgármester: Vas Istvánné Tel.: 22/296-801, www.magyaralmas.hu A falu nevét először 1193-ból származó okirat említi Almas néven. Valószínű, hogy az azonos nevű falvaktól történő megkülönböztetés miatt kapta később a Magyar előtagot (tekintettel a lakosság nemzeti hovatartozására). A Székesfehérvárt és Győrt összekötő 81-es főúttól jobbra, kis völgykatlanban bújik meg a település. Megközelíthetőségét a kb. 2-2 km-es bekötőutak biztosítják. A kis falu a Bakony és a Vértes között hosszan elnyúló Móri-árok keleti kapuja. Legmagasabb pontja a 231 méteres Tóhely-domb. Magyaralmás szinte minden magasabb pontjáról látható északra a Vértes, oldalán a Csókakői várral, nyugat felől a Bakony hegységben gyönyörködhetünk. A község területén lévő fenyves erdő, mint egy süveg díszíti a településből kiemelkedő dombot. A község lélekszáma 1528 fő. A dinamikusan fejlődő település szinte teljes mértékben közművesített. Egészségügyi szolgáltatásként háziorvosi, fogorvosi, védőnői szolgáltatás és fiók gyógyszertár is üzemel. Óvodával, iskolával rendelkezik a település. Több bolt és vendéglátóipari egység szolgálja ki a falu lakóit. A lakosság igényességét jelzik a tiszta és rendezett porták. A falu fejlődése érdekében már több civil szervezet is tevékenykedik. Hagyományosan minden év júliusában megrendezésre kerül a Magyaralmási Alkotótábort, mely nem csak alkotásra, hanem kulturális kikapcsolódásra is lehetőséget nyújt. Immáron hagyományt teremtve vesznek részt az Almás nevű települések évenkénti Almások almása vetélkedőjén. Egyik kiemelt rendezvényük az augusztus havi Mária-napi búcsú, valamint a szüreti mulatsággal összekötött felvonulás és falunap. A falu melletti dombokon, zártkerti szőlőkben aranyérmes borászok gazdálkodnak. 16