Tűzvédelem a csarnoktervezésben az aktuális változások szerint
Kockázat alapú tervezés = Kockázatos tervezés?
Alapkérdések: Tudjuk mikor kell figyelembe venni az OTSZ t? Tudjuk kinek mire van jogosultsága? Tudjuk kinek mi a feladata? Tudjuk ki miért felel?
Megkerülhetetlen a tűzvédelem!!! A A belügyminiszter 54/2014. (XII. 5.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról hatályos 2015. március 05. től AE rendeletben előírt tűzvédelmi követelményeket be kell tartani a) alétesítmény, építmény, építményrész tervezése, építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, használata, a rendeltetés módosítása, b) a jogszabályban, hatósági határozatban előírt beépített tűzvédelmi berendezés létesítése, fennmaradása, átalakítása, megszüntetése, használata, c) gép, berendezés, eszköz használata, tárolása, d) anyagok előállítása, használata, tárolása, e) egyéb, az építmény tűzvédelmét biztosító eszközök használata, f ) a szabadtéri rendezvények tartása, valamint g) egyéb, tűzvédelmet érintő használat, tevékenység során.z
Melyik OTSZ a mérvadó? Tervezés: A tervezés időpontjában hatályos OTSZ Kiviteli terv készítése, Kivitelezés: Az engedélyezés időpontjában hatályos OTSZ Átalakítás felújítás: Ha van engterv. akkor az engedélyezés időpontjában hatályos OTSZ, ha nincs engterv. akkor a hatályos OTSZ Engedélyezési terv hosszabbítás, módosítás: Hatályos OTSZ Csapda! Nem elég ismerni a hatályos előírásokat, ismernünk kell a korábbi OTSZ t is.
ÚJ OTSZ 2014. március 05 től hatályos Régi vagy Új? Az új OTSZ szerint 286. (1) Az e rendelet hatálybalépését követően indult eljárásokban az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet rendelkezéseinek megfelelően készített tűzvédelmi tervdokumentáció is benyújtható, ha az annak készítésére vonatkozó tervezési szerződést e rendelet hatálybalépését megelőző 180 napnál nem korábban kötötték meg. Melyiket válasszam? (nincs eltérési engedélyre lehetőség?) Mi a helyzet a folyamatban lévő ügyeknél? módosítás (március 05 után már csak az új OTSZ szerint) fennmaradás (március 05 után már csak az új OTSZ szerint) Használatbavétel (március 05 után pl. TMMK készítési kötelezettség) A tűzállósági fokozat és kockázati osztály nem átjárható!
Új Ptk. Tervezői felelősség szavatosság 6:251. [A tervezési szerződés] (2) A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére. (3) A terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók. (4) A tervező jogszavatossággal tartozik azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv felhasználását akadályozza vagy korlátozza. 2014. március 15. től
6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Forrás: http://www.szulyovszkycross.eoldal.hu/fenykepek/epitesi hibak_ kivitelezesihibak/epitesi hibak_ kivitelezesi hibak/igazsagugyiszakertoi velemeny 4..html
Étv. 33. (1) A tervező felelős: a) az általa készített építészeti műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is) aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért, ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért, ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért, c) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért, (ide értve a TŰZVÉDELMI TERVEZŐT IS) d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása
Tűzbiztonság = banánhéj? CPR Rendelet 275/2013. Korm. Rend. Építményekre vonatkozó alapvető követelmények: Mechanikai szilárdság és állékonyság Tűzbiztonság Higiénia,egészség és környezetvédelem Biztonságos használat és akadálymentesség Zajvédelem Energiatakarékosság és hővédelem A természeti erőforrások fenntartható használata OTÉK 50 (3) Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság, b) a tűzbiztonság, c) a higiénia, az egészség és a környezetvédelem, d) a biztonságos használat és akadálymentesség, e) a zaj és rezgés elleni védelem, f) az energiatakarékosság és hővédelem, g) az élet és vagyonvédelem, valamint h) a természeti erőforrások fenntartható használata alapvető követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak.
Amárcius6. án megjelent 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet az új Ptk. életbe lépése kapcsán módosította Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. Rendeletet (5) Az R4. 8. melléklet I. rész 1.1.9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Építészeti műszaki leírás, ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapok tartalmát kiegészítő információkat:) 1.1.9. a tervezett építmény, építményrész milyen műszaki megoldással teljesíti az OTÉK 50. (3) bekezdésében meghatározott követelményeket, az építmény tűzvédelmi kockázati osztályát, (6) Az R4. 8. melléklet III. rész 9.4.8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Tartószerkezeti műszaki leírás, amely tartalmazza az építmény tartószerkezetének leírását,jellemzőit, így különösen a következőket:) 9.4.8. a tervezett építmény, építményrész milyen műszaki megoldással teljesíti az OTÉK 50. (3) bekezdésében meghatározott követelményeket, az építmény tűzvédelmi kockázati osztályát,
Teljesítmény jellemző Ahol jogszabály az építési termékkel szemben követelményt állapít meg, ott az építési termék beépíthetőségének feltétele, hogy a beépítésre szánt termék teljesítménynyilatkozata tartalmazza a követelménynek való megfelelést igazoló termékjellemzőt. Ahol jogszabály olyan épületszerkezettel szemben állapít meg követelményt, amely önmagában nem egy építési termék vagy nem egy készlet elemeinek összeszerelésével jön létre, hanem több építési termékből, az építési helyszínen, az építési tevékenység során keletkezik, akkor a követelmény teljesítését a tervező az építészeti műszaki dokumentációban az adott szakterület műszaki előírásai szerint igazolja. Csapda! Hiába lenne jó egy termék, ha nem tartalmazza a teljesítmény nyilatkozata a megfelelést igazoló teljesítmény jellemzőt, nem építhető be. A gyártó forgalomba hozhat egy termékjellemzővel, de ez sok esetben nem elég a beépítéshez, betervezéshez!
13 (4) A 305/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó építményszerkezet, amellyel szemben műszaki előírás tűzállósági vagy tűzvédelmi követelményt határoz meg, csak úgy építhető be, ha az építményszerkezet műszaki előírásban meghatározott követelményeknek való megfelelősége, az alábbi módok valamelyike szerint igazolt: a) Magyarországon vagy az Európai Unióban akkreditált vizsgáló laboratórium által elvégzett vizsgálati jelentés vagy az ez alapján kiadott nyilatkozat, b) a vonatkozó EuroCode szabványok alapján elvégzett tűzállósági vagy tűzvédelmi méretezés, a méretezésnek megfelelő kivitelezést igazoló építési napló bejegyzés, vagy c) szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium igazolásán alapuló építési napló bejegyzés, jogszabályi előírásoknak való megfelelőséget igazoló építési napló bejegyzés, amennyiben az építményszerkezet tűzvédelmi teljesítményét a jogszabály meghatározza, e) jogszabályban meghatározott esetben a tűzvédelmi tervező vagy tűzvédelmi szakértő nyilatkozata.
Tűzvédelmi osztály - beton, acél, fa A1 A2 B C BETON 450 ºC - szilárdságvesztés kezdete 573ºC - szilárdság drasztikusan csökken 700ºC - CSH-bomlása, szilárdság ~ ø ACÉL jó hővezető anyag 500 ºC fizikai átalakulás 1538 ºC olvadáspont D FA E F d t FF: ha 350 kg/m 3 és t 22 mm RR: ha 380 kg/m 3 és d 40 mm @Kulcsár B.
EC szerinti számítás Termikus analízis FA ISO - zárttéri tűzhatás Részletes módszerek Kapcsolóelem: termék Egyszerűsített módszerek M. Peter tetszőleges tűzhatás @Kulcsár B.
Az elektronikus építésügyi rendszerben minden összefut, elellenőrizhető és az elektronikus építési napló lezárást követően már nem kiegészíthető!
ÚJ FILOZÓFIA: követelmény + választható megoldások Szabvány OTSZ + TvMI A jogszabály rövidebb, jellemzően csak az elvárt biztonsági szintet tartalmazza (számonkérhető, egzakt, tömör, lényegre törő, a szabványokban szereplő osztályozások és követelmények ismertetése nélkül) Egyéni megoldás Igazolás: teljesül az elvárt biztonsági szint
OTSZ 5.0 FELÉPÍTÉS, SZERKEZET Felépítése logikusabb: elöl a definíciók és a koncepcionális fejezetek, hátul a részletesebb előírások és a használati szabályok I. fejezet Általános rendelkezések II. fejezet Értelmező rendelkezések III. fejezet Védelmi célok és tervezési alapelvek IV. fejezet Tűzveszélyességi és kockázati osztályba sorolás V. fejezet Általános szerkezeti követelmények VI. fejezet Tűzterjedés elleni védelem VII. fejezet Rendeltetéstől függő létesítési követelmények VIII. fejezet Kiürítés IX. fejezet Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények X. fejezet Hő és füst elleni védelem XI. Fejezet Hasadó- és hasadó-nyíló felületek XII.fejezet Speciális épületek tűzvédelme XIII.fejezet Villamos és villámvédelmi berendezések XIV. fejezet Beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések közös szabályai
FELÉPÍTÉS, SZERKEZET Felépítése logikusabb: elöl a definíciók és a koncepcionális fejezetek, hátul a részletesebb előírások és a használati szabályok XV. fejezet A beépített tűzjelző berendezésekre vonatkozó szabályok XVI.fejezet A beépített tűzoltó berendezésekre vonatkozó szabályok XVII.fejezet Éghető gázok, folyadékok tárolására, kimérésére vonatkozó létesítési szabályok XVIII.fejezet Használati szabályok XIX.fejezet Éghető, folyadékok és gázok használati szabályai XX. fejezet Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat XXI. fejezet Tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyv XXII.fejezet Záró rendelkezések 1-20. melléklet Megszűnik: a tűzveszélyességi osztály, a tűzállósági fokozat, a tűzterhelés (azaz mégsem), a középmagas épület
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT A TŰZVÉDELMI TERVEZÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI a) az építmény tűzvédelmi megoldásait egyidejűleg egyetlen, az építmény tetszőleges pontján keletkező tűz károsító hatásainak figyelembevételével kell tervezni és méretezni, b) az építményt a tűz keletkezésekor rendeltetésszerűen használják, c) a veszélyeztetett személyek létszáma, menekülési képessége a rendeltetésnek megfelelő, d) a tűz egyetlen, a keletkezés helyét magába foglaló tűzszakaszra terjed ki és e) a tűzzel egyidejűleg más veszélyt, kárt, a tűzvédelmi megoldások működésképtelenségét okozó esemény nem következik be. (2) A tűzvédelmi biztonsági berendezések, műszaki megoldások közötti összefüggések, kapcsolatok, kapcsolódások tervezése során figyelembe kell venni a működésképtelenséget előidéző hibák hatását.
TŰZVÉDELMI TERVEZÉSI TEVÉKENYSÉG - VÁLTOZÁSOK Korábban: tűzvédelmi műszaki leírás TML építési engedélyezési tervhez Tűzvédelmi tervezés műleírás készítés! Jelen- és jövőkép: tűzvédelmi tervezés részvétel a teljes tervezési folyamatban Tűzvédelmi tervező jelenléte a projekt kezdeti fázisától a befejezésig Konzultáció Műszaki leírás mellett számítások készítése Rajzos munkarész készítése a kivitelezési tervfázisban is! Szimulációk készítése Kísérletek, vizsgálatok szervezése, közreműködés Szakági tervek felülvizsgálata, ellenőrzése, konzultáció generáltervezői feladatok tűzvédelmi részének átvállalása
Korábbi OTSZ: Csarnok: olyan épület vagy tűzszakasz, amely legalább 1200 m2 alapterületű és az alábbi kritériumokat együttesen teljesíti: a) rendeltetéstől függetlenül, nagylégterű földszintes (legalább tűzgátló módon elválasztott pincével rendelkező) tetőtér nélküli épület, b) átlagosan 4 m feletti belmagasságú épület, c) az épület, vagy a tűzszakasz alapterületének legfeljebb 25% a kétszintes (osztószint, szintosztó födém), d) egybefüggő teret képező helyiségeket és legfeljebb az épület, tűzszakasz alapterületének 10% áig 1200 m2 nél kisebb alapterületű helyiségeket tartalmaz. Új OTSZ: Nincs csarnok fogalom!!!! Új fogalom a szín!
Alaprendeltetés: (.) a kockázati egység, valamint a kockázati egységen belül önálló rendeltetési egységek jellemző, elsődleges használati célját kifejező besorolás: a) ipari mezőgazdasági alaprendeltetés b) közösségi alaprendeltetés c) lakó alaprendeltetés d) tárolási alaprendeltetés e) vegyes
ÚJDONSÁGOK: ÚJ DEFINÍCIÓK, ÚJ SZABÁLYOZÁSI TERÜLETEK speciális építmény: tűzvédelmi szempontból speciális építmény aközúti alagút, a gyalogos aluljáró, afelszín alatti vasútvonal, a kilátó, a ponyvaszerkezetű, az állvány jellegű és a szín építmény 131. szín: talajhoz közvetlenül csatlakozó, egyszintes, részben vagy teljesen fedett, egy vagy több oldalán az összesített oldalfelület legalább 50% áig nyitott építmény 116. ponyvaszerkezetű építmény: olyan építmény, amelynek az időjárási hatások elleni védelemre szolgáló héjazat anyaga természetes vagy mesterséges szálakból szövéssel vagy aszövést helyettesítő egyéb technológiával készült, felületi terhek hordására képes, külső térelhatároló szerkezetként részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel a használat feltételeit biztosítja,
OTSZ ÚJ DEFINÍCIÓK 48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő biztosítása céljából 49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú terjedését korlátozza, 52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása korlátozza a füst átterjedését a szomszédos füstszakaszba Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel a fogalmak között
TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK az anyagokra A B C D E A B C D E ROBBANÁSveszélyes TŰZveszélyes NEM tűzveszélyes
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás NAK AK KK MK kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe, A követelmények kiolvasásához ismerni kell a kockázati osztályát az építménynek! Meglévő épület esetén is!
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT ÚJ FOGALMAK 78. Kockázati egység: az építmény vagy annak tűzterjedésgátlás szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe, 79. Kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás, 105. mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal, 114. önálló épületrész: a szomszédos épületrészektől statikailag független, tűzgátló szerkezettel elválasztott épületrész, amelynek kiürítése a szomszédos épületrészeken való áthaladás nélkül biztosított Forrás: Dr. Takács Lajos Gábor
A követelményértékek kiolvasásához meghatározandó: Kockázati egységek Kockázati egységek rendeltetése Alaprendeltetés Kockázati egységek kockázati osztálya Az építmény, az önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya
A kockázati osztályt befolyásolja: kockázati egység legfelső építményszintjének szintmagassága kockázati egység legalsó építményszintjének szintmagassága kockázati egység legnagyobb befogadóképességű helyiségének befogadó képessége rendeltetésszerűen használó személyek jellemző menekülési képessége épület, az önálló épületrész befogadóképessége
TŰZVÉDELMI TERVEZŐI FELADATOK, FELELŐSSÉGEK 12 (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. (3) bekezdésben felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1. melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának figyelembevételével határozza meg. 18 (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg. 30 (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti besorolását. Példa: MSZ EN 14600:2006 C0: 0 (NPD), C1:500, C2:10.000, C3:50.000, C4:100.000, C5:200.000
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT A KOCKÁZATI OSZTÁLY MEGHATÁROZÁSA A SZINTMAGASSÁG ÉS A BEFOGADÓKÉPESSÉG ALAPJÁN A B C D E 1 A kockázati egység kockázati osztálya NAK AK KK MK 2 A kockázati egység legfelső 0,00-7,00 7,01-14,00 14,01-30,00 >30,00 építményszintjének szintmagassága, valamint a kilátó és az állvány jellegű építmény esetében a legmagasabb emberi tartózkodásra szolgáló járófelület magassága (m) 3 A kockázati egység legalsó 0,00 - -3,00-3,01 - -6,00-6,01 - -9,00 > -9,00 építményszintjének szintmagassága (m) 4 A kockázati egység legnagyobb befogadóképességű helyiségének befogadó-képessége, valamint a kilátó, a ponyvaszerkezetű építmény, az állvány jellegű építmény és szín esetében az építmény befogadóképessége (fő) 1-50 51-300 301-1.500 >1.500 Külön külön más eredményt adhatnak, mint együttesen!
A KOCKÁZATI OSZTÁLY MEGHATÁROZÁSA AZ IPARI TECHNOLÓGIÁK VESZÉLYESSÉGE ALAPJÁN A B C 1 Ipari, mezőgazdasági alaprendeltetés Rendeltetés jellemzői A kockázati egység kockázata 2 alom nélkül NAK Állattartás 3 alommal AK Asztalosműhely, -üzem, Faipari üzem, fűrészüzem, parkettagyártás 4 Bútorkészítő műhely, üzem (fa és faalapú építőlemez alapanyagokból) Faalapú termékek gyártása KK 5 Autószerelő műhely, karosszéria lakatos műhely ha a I-II. tűzveszélyességi fokozatú tartozó folyadékokkal történő alkatrészmosás minősítéssel rendelkező zárt berendezésben vagy a szabadban történik, vagy I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékokkal történő alkatrészmosást nem végeznek 6 egyéb esetben KK 7 kizárólag vízbázisú festékekkel AK Autófényező, -lakkozó 8 szerves oldószeres festékek vagy fedőlakk felhasználása esetén KK 9 Betonelem és gázbeton gyártás, téglagyártás, kerámia termékek gyártása AK Bitumenes termékek gyártása 10 (szigetelőlemezek, tetőfedő anyagok) KK 11 Borkészítés NAK 12 Cementgyár AK 13 Elektromos berendezések gyártása KK 14 kizárólag vízbázisú festékek gyártása AK Festék-, lakkgyártás 15 egyéb esetben KK 1. melléklet 3. táblázat Forrás: Mészáros János AK
A KOCKÁZATI OSZTÁLY MEGHATÁROZÁSA A TÁROLT ANYAGOK VESZÉLYESSÉGE ALAPJÁN A B 1 Tárolási alaprendeltetésű kockázati egység tárolóhelyiségében tárolt anyagok, termékek, tárgyak A kockázati egység kockázata jellemzői 2 Kizárólag nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy; éghető anyagú csomagolás, tárolóeszköz nélkül NAK 3 Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként legfeljebb 100 l/kg AK mennyiségű robbanásveszélyes anyag 4 Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként 100 l/kg-nál nagyobb, de KK legfeljebb 300 l/kg mennyiségben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag 5 Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként 300 l/kg-nál nagyobb mennyiségben MK robbanásveszélyes anyag 6 Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolása legfeljebb 300 l/kg mennyiségben KK 7 Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolása 300 l/kg-nál nagyobb mennyiségben MK 8 Gépjárműtároló, max. 10 személygépkocsi NAK 9 Gépjárműtároló, 10-nél több személygépkocsi AK 10 Egyéb gépjárműtároló tehergépkocsi, autóbusz, trolibusz, egyéb gépjármű részére KK 11 Parkológépes vagy gépesített gépjárműtároló KK 12 Vasútijármű tároló KK 13 Légijármű-tároló - Repülőgép hossza max. 12 m, törzsszélessége max. 2 m AK 14 Légijármű-tároló - Repülőgép hossza >12 m vagy törzsszélessége > 2 m KK 15 Szemestermény-tároló AK (folytatva) 1. melléklet 4. táblázat Forrás: Mészáros János
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT TŰZSZAKASZ-TERÜLETEK
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT TŰZSZAKASZ-TERÜLETEK 1 A tárolási rendeltetésű kockázati egységet befogadó épület, önálló épületrész A B C D E A tűzszakasz megengedett legnagyobb alapterülete (m 2 ), beépített tűzoltó berendezés nélkül/tűzoltó berendezéssel A tűzszakasz megengedett térfogata (m 3 ) az alapterület 10-szerese 2 a kockázati egység kockázati osztálya 3 NAK AK KK MK 4 földszintes épület, önálló épületrész 10.000/20.000 12.000/24.000 7.000/14.000-5 több szintből álló épület, önálló épületrész 6 részben vagy teljesen pinceszinti tűzszakasz 8.000/16.000 10.000/20.000 5.000/10.000 3.000/6.000 4.000/8.000 5.000/10.000 2.500/10.000 1.500/3.000
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT TŰZSZAKASZ-TERÜLETEK 1 Az ipari, mezőgazdasági rendeltetésű kockázati egységet befogadó épület, önálló épületrész A B C D E A tűzszakasz megengedett legnagyobb alapterülete (m 2 ), beépített tűzjelző és tűzoltó berendezés nélkül/tűzjelző berendezéssel/tűzoltó berendezéssel A tűzszakasz megengedett térfogata (m 3 ) az alapterület 10-szerese 2 a kockázati egység kockázati osztálya 3 NAK AK KK MK 4 földszintes épület, önálló épületrész 8.000/12.000/24.000 10.000/15.000/30.000 5.000/10.000/20.000 1.000/4.000/8.000 5 több szintből álló épület, önálló épületrész 6 részben vagy teljesen pinceszinti tűzszakasz 4.000/8.000/16.000 7.000/10.000/20.000 4.000/8.000/16.000 1.000/3.000/6.000 2.000/4.000/8.000 3.500/5.000/10.000 2.000/4.000/8.000 500/1.500/3.000
174.tűztávolság: akülön tűzszakaszba tartozó szomszédos építmények, szomszédos szabadtéri tárolási egységek, szomszédos építmény és szabadtéri tárolási egység között megengedett legkisebb, vízszintesen mért távolság
Milyen szerkezet? Tetőablak? Tetőfödém? Magastető? Lapostető? Homokzat? Külső térelhatároló fal! Mennyezet? 4 2
Tűzállósági követelmények (OTSZ 2011)
Tűzállósági követelmények (OTSZ 5.0) Jelentős változások de: első körben hiányozni fog a vonatkozó TvMI: Megszűntek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE 180, REI180 követelmények Megszűnt az általános tűzvédelmi követelmény a válaszfalakra újdonság: tűzgátló válaszfal A menekülési útvonalakon alkalmazott építményszerkezetekre vannak általános követelmények
15 (2) Az alábbi építmények építményszerkezeteivel szemben nincs tűzvédelmi követelmény: a) kizárólag növénytermesztési célú, földszintes építmény, b) kizárólag nem tűzveszélyes anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy éghető anyagú csomagolás és tárolóeszköz nélküli tárolására szolgáló, földszintes tárolóépület, c) legfeljebb 15 m2 alapterületű, földszintes, kereskedelmi rendeltetésű önálló épület és d) legfeljebb 1000 m2 alapterületű, földszintes, NAK vagy AK mértékadó kockázati osztályú mezőgazdasági, ipari vagy tárolási épület, ha da) valamennyi helyiség kiürítése a szabadba a kiürítés első szakaszában biztosított, db) az épületben egyidejűleg tartózkodó személyek létszáma legfeljebb 10 fő.
OTSZ 5.0 ÉPÍTMÉNYSZERKEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEI - HÁTTÉR 16 (6) Az egyes építményszerkezetekre vonatkozó követelményeket az építményszerkezetek építményen belül betöltött statikai szerepének, a teherátadás rendjének figyelembevételével kell meghatározni. Egy építményszerkezet alátámasztására, gyámolítására, függesztésére, merevítésére nem alkalmazható az adott szerkezet tűzállósági követelményénél kisebb tűzállóságú szerkezet. Probléma: a fenti elv helyes, de a legtöbb esetben ellentétes a táblázatban közölt követelményekkel!
Másodlagos tartószerkezet (tetőszelemen) Elsődleges (fő-) tartószerkezet (keretállások + merevítés)
Elsődleges építményszerkezetek: azok a szerkezeti elemek, amelyek az épület egészének vagy egyes szintjeinek állékonyságát tűz esetén biztosítják, valamint a tűzterjedést gátló szerkezetek Másodlagos építményszerkezetek: ( nincs definiálva, de van említve a szövegben a korábbi OTSZ ben úgy fogalmazták meg, hogy mindazon szerkezetek amelyek nem tartoznak az elsőbe ) Önhordó tetőburkolat (tetőfedés / tetőhéjazat ) Falburkolat / Külső térelhatároló fal Másodlagos tartószerkezet (falváz-gerendázat) külső térelhatároló fal: a homlokzatnak a külső tér, a belső udvarnak, átriumnak, légudvarnak és légaknának az általa határolt nyitott udvar felé néző térelhatároló fala,
Tetőfödém: az épület legfelső szintjét felülről határoló födém Tetőfödém tartószerkezetei: a tetőfödém mindazon szerkezeti részei, amelyek tönkremenetele általános vagy nagy területre kiterjedő épületomlástvagy a tetőfödém jelentős szakaszának beomlását idézik elő, valamint a nagytömegű általában nem könnyűszerkezetes teherhordó térlefedő szerkezetek, melyek omlása egyéb szerkezeti károkat, az alattuk lévő födémek átszakítását okozhatja; az állandó terhelésbe valamennyi tetőréteget, valamint a ráfüggesztett és rátett dolgok terhét is bele kell számolni Tetőfödém térelhatároló szerkezete: a tetőfödém tartószerkezeteire támaszkodó könnyűszerkezetes, réteges felépítésű, legfeljebb 60 kg/m2 felülettömegű szerkezetek (önhordó) rétegei; az állandó terhelésbe valamennyi tetőréteget, valamint a ráfüggesztett és rátett dolgok terhét is bele kell számolni
Teljesítmény jellemzők Az egyes épületszerkezetek tűzállósági teljesítmény jellemzőinek meghatározása, igazolása a) független akkreditált laboratóriumban végzett vizsgálattal, b) a vonatkozó Eurocode tűzállósági méretezési szabványok alapján, c) jogszabályban meghatározott módon történik. A tűzvédelmi osztályt, valamint a tűzállósági teljesítmény jellemzőket a termékek forgalmazásához kibocsátott engedélyekben (építőipari műszaki engedély - ÉME, európai műszaki engedély ETA), valamint a tanúsító szervezet által kibocsátott igazolásban (tűzvédelmi megfelelőségi igazolás - TMI, CE megfelelőségi igazolás) foglaltak szerint kell figyelembe venni. TELJESÍTMÉNY-NYILATKOZAT
szintosztó födém: a helyiség légterének részleges a helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával és a mennyezet alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és 1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül, szín: talajhoz közvetlenül csatlakozó, egyszintes, részben vagy teljesen fedett, egy vagy több oldalán az összesített oldalfelület legalább 50%-áig nyitott építmény, (csak tűzvédelmi osztály és kiürítés követelmény van 131-134.) tetőfedés: a tetőszerkezet külső térrel határos, csapadékzáró része, tető-felülvilágító: a helyiséget felülről lezáró szerkezet alatti helyiség, térrész bevilágítását szolgáló építési termék, tűzgátló fal: falszerkezet, amely az általa elválasztott tűzszakaszok, önálló rendeltetési egységek vagy helyiségek között a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja, tűzgátló válaszfal: tűzgátló lezárások nélkül kialakított, nem teherhordó falszerkezet, amely a tömör falfelületen vizsgálva az általa elválasztott helyiségek között a tűz átterjedését meghatározott, a tűzgátló falra előírt időtartamnál rövidebb ideig meggátolja,
24 (2) A külső térelhatároló fal azonos tűzszakaszhoz tartozó szakaszát a homlokzati tűzterjedés elleni védelem biztosításával kell kialakítani, kivéve a) az A1 és A2 tűzvédelmi osztályú, nyílás nélküli külső térelhatároló falat, b) a nyílásos homlokzat nyílás nélküli lábazati falát, c) az egy légteret képező helyiséghez tartozó homlokzatrészeket, d) az egyszintes épületet, e) a földszinttel és legfeljebb két további építményszinttel rendelkező ea) egy lakásos lakóépületet, eb) szálláshelynek nem minősülő üdülőt és f ) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú, légrés nélküli burkolati, bevonati, vakolt hőszigetelő rendszerek alkalmazásakor a homlokzati tűzterjedés elleni gát kritériumait kielégítő külső térelhatároló falat.
23. (1) Eltérő magasságú tűzszakaszok csatlakozásánál tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani a) a magasabb tűzszakaszhoz tartozó homlokzatot a csatlakozástól függőlegesen mért 10 méter magasságig (4. melléklet 1. ábrája szerint) vagy b) az alacsonyabb tűzszakasz tetőfelületét a magasabb tűzszakaszhoz tartozó homlokzattól vízszintesen mért 5 méter távolságon belül (4. melléklet 2. ábrája szerint).
13. (1) Építőanyagként nem használhatók fel a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő vizsgálattal meghatározott, 150 C nál alacsonyabb gyulladási hőmérsékletű anyagok, kivétel a kátrány, a bitumen, továbbá a kiszáradt festék és ragasztóanyagok. (2) Az F, Fflés FL tűzvédelmi osztályú építőanyag, építési termék csak abban az esetben építhető be, ha a) felhasználását műszaki előírás kifejezetten engedélyezi vagy b) a felhasználás során többrétegű építményszerkezetet hoznak létre, amellyel szemben e rendelet tűzállóságiteljesítmény követelményt támaszt, és a létrehozott építményszerkezet az F, Fflés FL tűzvédelmi osztályú építőanyaggal, építési termékkel együtt vizsgálva A1, A2 vagy B tűzvédelmi osztályba tartozik és kielégíti a tűzállóságiteljesítmény követelményt. (3) Az F, Fflés FL tűzvédelmi osztályú építőanyagot tartalmazó többrétegű építési termék csak abban az esetben építhető be, ha az F tűzvédelmi osztályú építőanyaggal együtt vizsgálva az A1, A2 vagy B tűzvédelmi osztályba tartozik, és az F tűzvédelmi osztályba tartozó anyag folytonossága A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályba tartozó anyaggal indokolt esetben tűzszakaszhatáron megszakítható.