ELŐADÁS AZ ATLÉTIKA ALAPJAI TANTÁRGYHOZ
1. Az atlétika nemzetközi és hazai története, fejlődése 2. Az atlétika jellemzése, értékei 3. Az atlétika elterjedtsége; nemzetközi erőviszonyok 4. Az atlétika mozgásanyaga 5. Az atlétikai versenyszámok legfontosabb szabályai
1. Az atlétika nemzetközi és hazai története, fejlődése 1/1. Az atlétika szó eredete görög eredet athlos küzdő athlein nehéz munkavégzés athleter nehéz munkát végző ember Kr.e. 1000 évvel Homérosz műveiben az Iliász és az Odüsszeiában többször olvasható az athlos (küzdő) kifejezés. Pindaros Kr.e. 600 évvel már a versenyzőket nevezi atlétának. Az atlétika gyűjtőfogalomkörébe tartozó természetes tevékenységi formák (járás, futás, ugrás, dobás) verseny jelleggel történő végzése azonban jóval megelőzi a görög időket.
Feltételezhető, hogy az emberi civilizáció hajnalán, a nagy ókori birodalmak kialakulásának idején (3-4 ezer évvel időszámításunk előtt) már versenyszerű küzdelmeket rendeztek futásokban, ugrásokban és dobásokban. Ebben az értelemben megfogalmazhatjuk, hogy a verseny jellegű atlétika egyidős az emberi civilizáció kialakulásával. (Egyiptom, Asszíria, Babilónia, Perzsa birodalom.)
1/2. Az első dokumentált információnk az atlétikáról az antik görög játékokról származnak - Olympia i.e. 776 i. u. 393 (Theodosius) - Versenyszámok az olimpián : stadionfutás (Kr.e. 776) diaolus (Kr.e. 724) dolichos (kr.e. 720) gerelyhajítás diszkoszvetés Pentatlon távolugrás része (Kr.708) hoplitodromos (Kr.e.520) - Kelta játékok (Lugnas Games, Kr.e.829) Teltow, minden év augusztusában: magasugrás, rúdugrás, kődobás, kalapácsvetés, gerelyhajítás
1/4. Korai középkor, középkor Germánok (Nibelung ének kődobásban, távol- Siegfried és Brünhilda) ugrásban, futásban. Lovagi tornák az atlétika mozgásanyaga a lovagitornákra történő felkészülést szolgálta. Népi játékok Pedesztiranizmus a rendi társadalomban a köznép játékai számos atlétikai jellegű tevékenységet tartalmazott. gyaloglás, távfutás fogadások Barclay kapitász
A modern atlétika fejlődéstörténetének fontosabb évszámai Év Esemény 1837 Eton College, első atlétikai verseny 1864 Oxford-Cambridge első egyetemek közötti atlétikai verseny 1866 London, első Angol Bajnokság 1880 Angol Amatőr Atlétikai Szövetség 1888 Amerikai Amatőr Atlétikai Szövetség 1895 New-York AC-London AC, első nemzetközi verseny 1896 Athen Olimpiai Játékok programjában az atlétika 12 férfi versenyszámmal 1912 Stockholm, IAAF megalakulása 1928 Amszterdami Olimpiai játékok női atlétika 5 versenyszámmal.
80 Years of Women Athletics at Olympic Games - Elizabeth Robinson - 1928 Games of the IX Olympiad Amsterdam, the Netherlands 17 May 1928 to 12 August 1928 Five athletics events for women Elizabeth Betty Robinson of USA (bib 879) wins the first ever Olympic 100m final for women in 12.2, in what was only her fourth track competition. She also earned a silver medal in the 4x100m relay. Three years later she was badly injured in an airplane crash, remaining unconscious for seven weeks, but survived and went on to win a second gold medal as a member of the US 4x100m relay team in the 1936 Games.
80 Years of Women Athletics at Olympic Games - Lina Radke - 1928 Games of the IX OlympiadAmsterdam, the Netherlands17 May 1928 to 12 August 1928 Five athletics events for women The International Ladies Games in Gothenburg in 1926 had featured a 1000m event, and it seemed appropriate for the nearest distance, the 800m, to be included in the 1928 Olympics. Going into those Games, Karolina Lina Radke of Germany held the accepted world best for the event with 2:19.6. In the final, Radke went to the front with 300m to go and took victory in 2:16.8, leaving Kinue Hitomi in second place some three metres behind. Only one of the women collapsed afterwards, and none was seriously affected by running 800m. Nevertheless, the sight of a number of seemingly distressed women led the IAAF to remove the event from the Olympic programme for 32 years!
80 Years of Women Athletics at Olympic Games - Babe Didricksen - 1932 Games of the X Olympiad Los Angeles, USA 30 July 1932 to 14 August 1932 Six athletics events for women Mildred Ella Babe Didriksen of USA is considered by many experts to be the greatest all-round sportswoman in history. At the 1932 Olympics in Los Angeles, she won the Javelin Throw and the 80m Hurdles, but also finished second in the High Jump after a jump-off. In 1932, women were restricted to competing in only three individual events in athletics. Had Babe been able to compete in more events, it is likely that she would have won medals in the Discus Throw, Long Jump and relay as well. After the Games, Didriksen took up golf and became the greatest female player in that sport.
80 Years of Women Athletics at Olympic Games - Ibolya Csák - 1936 Games of the XI Olympiad Berlin, Germany 1 August 1936 to 16 August 1936 Ibolya Csák of Hungary wins the High Jump after a jump-off between three athletes was needed to determine the Olympic Champion. Dorothy Odam (1.65m), Csák (1.61m), Doris Carter (1.609m) and Francina Koen (later Fanny Blankers-Koen, 1.605m) were the leading jumpers prior to the Games, but neither Koen nor Carter could clear 1.58m, leaving the favourites plus two Germans to fight out for the medals. Dora Ratjen, who was later found to be a man and subsequently disqualified, failed at 1.60m. At that height Odam cleared first time, while Csák cleared on her second jump and Koen on her final attempt.
80 Years of Women Athletics at Olympic Games - Fanny Blankers Koen - 1948 Games of the XIV Olympiad London, Great Britain 29 July 1948 to 14 August 1948 Nine athletics events for women Francina Fanny Blankers- Koen of the Netherlands was an outstanding all-round athlete who made her Olympic debut as a high jumper in 1936. World War II deprived her of the opportunity of making further Olympic appearances until 1948 when, at the age of 30 and the mother of two, she was the star of the London Games winning four gold medals. She won the 100m, 200m, 80m Hurdles and ran the anchor leg of the 4x100m relay. At the time when she was also the world record holder in the High Jump and Long Jump, she was deprived of more medals by a rule limiting women athletes to three individual events. Throughout her career she set 16 world records in eight different events. In 1999 she was elected as IAAF World Athlete of the Century. A statue was erected in her honour in her native Amsterdam. She passed away aged 85 in January 2004
Év Esemény 1934 Torinó, első Európa Bajnokság 1966 Dortmund, első Fedett pályás Európa Játékok (1970-től Európa bajnokság) 1983 Helsinki, első Világ Bajnokság 1985 Mobil Grand Prix meghívásos versenyek kezdete 1987 Idianapolis Első Fedett pályás Világbajnokság 1998 Golden League 2003 World Athletics Final 2010 Diamond League Irodalom: Koltai J. (szerk) (1980): Atlétika II. Budapest, Sport 23-30.o.
Év Az atlétika magyarországi fejlődésének fontosabb évszámai Esemény 1875 Magyar Atlétika Club (MAC) megalakulása 1875 Első hazai atlétikai verseny 1895 MOB megalakulása 1896 Részvétel az Olimpián (3 érem) Első magyar Bajnokság 1897 MASZ megalakulása A magyar atlétika létrejöttében kiemelkedő szerepet játszó személyiségek: Gróf Eszterházy Miksa, Molnár Lajos, Stankovits Szilárd, Szokolyi Alajos
A magyar atlétika sikeres időszakai: 1. Az I. Világháború előtti időszak 1908-1914 a magyar atlétika Európa élvonalához tartozott. 2. A két világháború közötti időszak 1934-1938 3. A II. világháború után időszak 1948-1956 4. A 60-as évek elejétől 1968-ig terjedő időszak.
A magyar atlétika képviselői 24 olimpiai játékon vettek részt az eddig hivatalosan számozott 29-ből (ténylegesen csak 26 verseny megrendezésére került sor, hiszen 1916-ban, 1940-ben és 1944-ben a játékokat nem rendezték meg). A magyar atléták összesen 39 érmet gyűjtöttek (9 arany;13 ezüst; 17 bronz) Férfiak: 33 érem 16 számból Nők: 6 érem 5 számból
Az atlétikai versenyszámok fejlődését befolyásoló főbb tényezők - A mozgástechnikák fejlődése. Az edzésrendszerek és módszerek fejlődése. Az egész éves edzésmunka kialakulása. Az edzésmunka mennyiségének és intenzitásának megsokszorozódása. A hosszú távú felkészítés és a korcsoportos versenyeztetés kialakulása. A tehetségek jól szervezett kiválasztása. A tudományos és orvosi háttér tökéletesedése. A nemzetközi versenyrendszer kiszélesedése. A technikai és technológiai fejlődés eredményeinek felhasználása.
Az atlétika értékei - Szabad téren mindenütt űzhető sportág. - Az iskolai testnevelés egyik bázis sportága. - Az eredményei időegységekkel és mértékegységekkel mérhetők (objektív sportág). - Egyéni sportág, ugyanakkor csapatok szerepeltetésére is módot ad. - Tudományos kutatásokra jól felhasználható. - Alkalmas nagy tömegek foglalkoztatására (NAP program futóversenyek). - Alkalmas a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztésére atletikus képzés edzéseszközök más sportágak számára (kiegészítő mozgásanyag, egyben tesztgyakorlatok).
Az atlétika elterjedtsége, nemzetközi erőviszonyok Elterjedtsége: mind az öt földrészre kiterjed, globális jellegű Az IAAF tagszövetségeinek száma: 213 ország Afrika 55 Európa 49 Amerika (2 terület) 45 Ázsia 44 Óceánia 20 213
Afrika Az afrikai korszak kezdete a közép és hosszútáv-futásban 1968 (Mexico). E versenyszámcsoportban szerepének további növekedése mind a férfi, mind a női versenyszámokban. Európa Nagy tradíciók, változatlanul kiegyensúlyozott atlétikával rendelkező országokkal (Oroszország, Németország, Anglia, Franciaország, Olaszország, Skandináv országok). Leszakadás közép és hosszú távú futásokban. Amerika Az USA vezető szerepe változatlan, a karibi térség, Közép- és Dél-Amerika mindig ad a világnak egy-egy kiemelkedő atlétát. Ázsia, Óceánia A fejlődés periódusában, felzárkózás a nemzetközi élvonalhoz
Női versenyszámok és olimpiai program 1928 1932 1948 1964 1972 1984 100 m 800 m 4x100 m Magas 80 gát Gerely 200 m Távol Súly 400 m 1500 m Összetett 4x400 m verseny 400 gát Marathon Diszkosz 5 2 3 1988 1992 10000 m Gyaloglás 5000 m Hármas 1 1 1996 2 2 2 2000 2008 Rúd Kalapács 3000 akadály 2 1 2