I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Balatonfüredi Városi Értéktár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Molnár Judit Levelezési cím: 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Telefonszám: 70/36-86-870 E-mail cím: balatonfured.kozalapitvany@gmail.com II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése Balatoni hajózás, Balatonfüred 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása - és élelmiszergazdaság természeti környezet x kulturális örökség X turizmus 3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye Balaton 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik X megyei 5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása Gróf. Széchenyi István munkásságának eredményeként, 1846-ban megalakult a Balatoni Gőzhajózási Társaság. Az első személyszállító gőzhajót a Kisfaludy gőzőst 1846. szeptember 21-én Gróf. Széchenyi István 55. születésnapján bocsájtották vízre Balatonfüreden a mai Tagore sétánynál. A balatoni gőzhajózás eszméje Hertelendy Károly Zala megyei alispán fejében született meg, aki a fürdő panaszkönyvében 1837-ben egy oldalon részletezte a balatoni gőzhajó-közlekedés előnyeit. A Balaton hatalmas és mozdulatlan víztükre egy kihasználatlan lehetőség - ezt a gondolatot fogalmazta meg John Paget 1839-ben Londonban kiadott Hungary and Transylvanie (Magyarország és Erdély) című könyvében, az 1842-ben Balatonfüredre látogató Kossuth Lajos a Pesti Hírlap 1842. augusztus 7-i számában megjelent írásában és gróf Széchenyi István 1846-ban kiadott Balatoni gőzhajózás című röpiratában. 1846. április 9-én fogadták el a Gőzhajózási Társaság alapszabályait. A Balatoni Gőzhajózási Társaság elnevezésű részvénytársaság a balatoni gőzhajózás felállítására, személy- és áruszállításra alakult 60 ezer pengőforint alaptőkével, amelynek megszerzésére 400 darab 150
pengőforintos részvényt bocsátottak ki. Az alapszabályok tartalmazták, hogy a közgyűlést nemcsak Pesten, hanem Balatonfüreden is, kormányzó választmányi ülést pedig Pesten kívül Veszprémben és Balatonfüreden is tarthatnak. A Társaság székhelyét a későbbiekben Balatonfüredre helyezték. (Lichtneckert 2013.) Az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy gőzgépét Trieszten át Angliából hozatták, a fém hajótest (csak a felépítmény készült fából) darabjait az óbudai hajógyárban készítették el, majd ezeket Füredre szállítva, helyben építették össze a hajót. 1846. szeptember 21-én ünnepélyesen vízrebocsátották Fürednél, majd a próbautakat követően a rendszeres gőzhajó-közlekedés is megkezdődött a Balatonon. A Kisfaludy gőzhajó szállította 1849 augusztusában Noszlopy Gáspár katonáit a Balaton déli partjáról (Somogyból) Füredre, ahol augusztus 9-én szálltak partra. 1888-ban új, Balatontavi Gőzhajózási Részvénytársaság -ot alakítottak, 1889-ben szolgálatba állt a később Baross névre átkeresztelt Kelén gőzhajó, majd néhány éven belül több új csavargőzös (Helka és Kelén) is bővítette a hajóflottát a tavon. Az 1926-ban Balatoni Hajózási Részvénytársaság néven megalakult társasághoz tartozott később a balatonfüredi hajóépítő üzem is. A II. világháborút követő rövid időszaktól eltekintve amíg a háború végén elsüllyesztett balatoni hajókat helyreállították a 19. század közepétől rendszeres hajóközlekedés van a Balatonon. 6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett A balatoni idegenforgalom első megmozdulása attól az időtől számítható, amikor a Kisfaludy gőzhajó kerekei megindultak, vitték a hajót a tó két partja között. Ha kevés is volt még a szállított vendégek száma, de mégis könnyebbé vált Balatonfüred megközelítése és a füredi vendégek kirándulási lehetőségei is növekedtek. Balatonfüred azóta is a balatoni hajózás fellegvára. 7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források A balatoni hajózás története, amely 1996-ban jelent meg. Füredi História 2009/23-as száma. Irodalom : Széchenyi István: Balatoni gőzhajózás. [hasonmás reprint]. Bp., 1983. Bíró József: A balatoni hajózás története. Siófok, 1996. Tóth-Bencze Tamás: Balatonfüred az évszámok tükrében. Balatonfüred, 2011. Lichtneckert András: A Kisfaludy gőzhajó építésének levéltári forrásai = Füredi História 2014/1. sz. 3-8.p. Lichtneckert András: A balatonfüredi savanyúvízi gyógyfürdő története az alapítástól az államosításig 1702-1949. Balatonfüred, 2013. Wagner Imre : A Balatonfüredi Hajógyár története (1881-1996). Balatonfüred, 2006 8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
III. MELLÉKLETEK Megjegyzések a Kisfaludy gőzös és a balatoni gőzhajózás története témában beadott javaslathoz a balatonfüredi városi értéktár bizottság számára A balatoni gőzhajózás eszméjét Hertelendy Károly a balatonfüredi fürdőtelepen rendszeresített javaslatok könyvében ( panaszkönyv ) 1837-ben, Kossuth Lajos a Pesti Hírlapban 1842-ben és Széchenyi István gróf Balatoni gőzhajózás című röpiratában 1846-ban fejtette ki. A szervező munkát Hertelendy Károly indította el 1845. szeptember 1-jén kiadott Gőzöst a Balatonra című röpiratával. A balatoni gőzhajózás létrehozása két személy: Hertelendy Károly és Széchenyi István érdeme volt. Ezt Széchenyi egyik levelében világosan megfogalmazta, és mindig elismerte. Fogadjuk el az ő véleményét, és ne feledkezzünk meg Hertelendyről, pusztán azért, mert vidéki és kevésbé ismert volt! A balatoni gőzhajózás elindításán kívül Hertelendynek és társainak köszönhető az, hogy a részvényesek egyik része az üzleti érdekek miatt nem tudta elvitetni a Kisfaludyt a Dunára! Ha ezt nem akadályozzák meg, akkor kurta története lett volna a balatoni gőzhajózásnak! Tévedés, hogy Széchenyi István tetemes részben anyagi támogatója lett volna a Kisfaludy gőzös létrehozásának. (Senki sem szórta a pénzt, Széchenyi sem.) A Kisfaludy gőzös létrehozását részvények vásárlásával lehetett segíteni, amiért osztalék járt vagy járt volna sikeres üzletmenet esetén. Így tett Széchenyi is. A támogatást személyes részvételével, üzleti és szakmai kapcsolataival, saját és titkára, Tasner Antal munkájával fejtette ki. Széchenyi nem volt a Balaton Gőzhajózási Társaság örökös elnöke, csak javaslat volt erre. Mivel nem volt örökös elnök, ezért válthatták le! Utóda Ürményi József lett. Adataim szerint 1853-ig Széchenyi, 1854-től Ürményi volt az elnök. A gőzös keresztelésével kapcsolatos eseményről nem tudok. Széchenyi 1845-ben azt írta Hertelendynek, hogy a gőzös a Kisfaludy nevet viselje, mindegy, hogy Sándorét vagy Károlyét. Az alapszabályok 13. -a szerint is A társaságnak első gőzöse tisztelő emlékezet jeléül Kisfaludy nevet viselend. Kétségtelen azonban az, hogy később Kisfaludy Sándorra gondoltak, akiről a gőzös a nevét kapta. Az első Kisfaludy gőzös anyagáról és méreteiről elavult hivatalos adatok vannak forgalomban. Az első Kisfaludy gőzös anyagára és méreteire vonatkozó egyetlen hiteles forrás Masjon Jánosnak, az Óbudai Hajógyár igazgatójának német nyelvű levele Széchenyi Istvánhoz és a hajóépítő mesternek, S. Preciousnak a levélhez mellékelt angol nyelvű jelentése, amelyek szerint a hajótest anyaga vas, és a hajó 165 láb hosszú, 16 láb széles és 9 láb magas. A hajó méretei angol lábban számolva: 50,29 m x 4,88 m x 2,74 m. (A különféle hivatalos adatok a második Kisfaludyra vonatkoznak, amelynek a méreteit tévesen azonosnak tekintették az első Kisfaludy méreteivel!) Bödők Zoltán könyve helyett az alábbi feldolgozásokra és forráskiadványokra kellene hivatkozni: Gr. Széchenyi István: Balatoni gőzhajózás. [Pest]. [1846]. Farkas László: Gróf Széchenyi István és a Balatoni gőzhajózás. Veszprém, 1933. Tóth Lajos: 120 éve indult meg a gőzhajózás a Balatonon : adalékok a balatoni gőzhajózás históriájához : dokumentációs tanulmány. [Budapest]. 1966. Füzes Miklós, Sági Károly, Zákonyi Ferenc: A balatoni gőzhajózás 125 éve. Szerk. Kopár István. [Kecskemét]. [1971]. Lichtneckert András: Széchenyi István és a balatoni gőzhajózás. In Ács Anna, Lichtneckert András: A Széchényi-Széchenyi család és Balatonfüred. Balatonfüred, 2011. 63 123., 133 178. Lichtneckert András: A Kisfaludy gőzhajó építésének levéltári forrásai: a Masjon levél és a Precious jelentés. Füredi História. XIV. évf. (2014) 1. sz. 3 6. Veszprém, 2015. május 18. Dr. Lichtneckert András
1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuálisdokumentációja 150 éves a balatoni hajózás (DVD) Új HP Filmstúdió, SIÓ TV, MTV Pécsi Filmstúdió, Benedek Gyula, 1996.
2. A Htv. 1. (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek *j) nemzeti érték: magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék, amely ja) hazai szempontból meghatározó jelentőségű, így nemzetünk de legalább egy meghatározott tájegység lakossága a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogad el, jb) jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, jc) hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez; 3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat Nyilatkozat *Alulírott...hozzájárulok a Javaslat a.. Veszprém Megyei Értéktárba történő felvételéhez csatolt saját készítésű fénykép(ek) / film(ek) további felhasználásához. aláírás