Földrajz Évfolyamvizsga 2011/2012 A vizsga anyaga az iskolánkban használt, a MOZAIK Kiadó Földrajz tankönyvcsaládjára épül. A feltüntetett oldalszámok ezen tankönyvek oldalszámait jelzik az évfolyam megjelölése követően. A vizsgán csak az alábbiakban megjelölt témák és topográfiai anyag kerül számonkérésre írásos formában. I. ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZI ISMERETEK 1. A Nap és a Naprendszer (a Nap: szerkezete, fizikai tulajdonsága, a naptevékenység földi hatásai; a Naprendszer kialakulása, kőzetbolygók, óriásbolygók, holdak, üstökösök, meteorok) TK.9.évf.13-21.oldal 2. A Föld mozgásai és annak következményei (forgás és következményei, keringés és következményei, napi- és zónaidő számítás) TK.9.évf.22-27.oldal 3. A Hold (a Hold mint égitest, és mint a Föld kísérője, a Hold mozgásai, fényváltozásai, napfogyatkozás, holdfogyatkozás, a Hold földi hatásai) TK.9.évf.28-30.oldal 4. Tájékozódás a térképen (földgömb és térkép, távolság és területmérés, magasság és domborzatábrázolás, földrajzi fokhálózat, térképhasználat) TK.9.évf.37-41.oldal 5. A Föld belső szerkezete és a földi szférák (a geoszférák jellemzői, kőzetlemezek mozgási és azok következményei) TK.9.évf.46-52.oldal 6. A földtörténet eseményei TK.9.évf.60-64.oldal 7.A felszínfejlődés (belső és külső erők) és szárazföldi felszínformák (aprózódás, mállás, elszállítás, felhalmozódás, karsztosodás, az élővilág felszínformáló hatása, ősmasszívumok, rög- és fiatal lánchegységek, síkságok) TK.9.évf.65-71.oldal 8. A tengerek és tavak (hullámzás, tengerjárás, tengeráramlás, a tó, a tavak keletkezése és pusztulása) TK.9.évf.75-77.; 85-87.oldal 9. A folyóvizek és felszínformálásuk (felszín alatti vizek, felszíni folyóvizek és felszínformálásuk) TK.9.évf.81-85.oldal 10. A levegőburok (a légkör kialakulása, összetétele, szerkezete, időjárás, éghajlat) TK.9.évf.94-100.oldal 11. A szél és a nagy földi légkörzés (a légnyomás a szél, időjárási frontok, ciklonok, anticiklonok, uralkodó szelek, szélrendszerek, passzátszelek, nyugatias szelek, keleties szelek, helyi jellegű- és változó szelek) TK.9.évf.101-108.oldal 12. Éghajlati övezetesség I. (szoláris-, valódi- és földrajzi övezetesség, a forró trópusi éghajlati övezet: általános jellemzői, az egyenlítői öv, az átmeneti öv, a térítői öv, a trópusi monszun vidék) TK.9.évf.126-136.oldal 13. Éghajlati övezetesség II. (a mérsékelt övezet: meleg-, hideg-mérsékelt-, valódi mérsékelt öv, a szélsőségesen szárazföldi terület) TK.9.évf.137-143.oldal 14. Éghajlati övezetesség III. (a hideg- és hegyvidéki övezet) TK.9.évf.162-169.oldal 15. A népesség (összetétele,életkor, korfa, emberfajták, nyelvek, vallások, nemzet, nemzetiség, etnikum, a népesség földrajzi eloszlása) TK.9.évf.162-169.oldal 1
II. ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI ISMERETEK 1. Települések (a település, magányos települések és a falvak, a városok, a városszerkezet, urbanizáció) TK.9.évf.174-176.,180-185.oldal 2. A gazdaság (termelés-fogyasztás, GDP, GNP, szerkezete, a foglalkoztatás szerkezete) TK.10.évf.10-12.oldal 3. Gazdasági rendszerek (tradicionális gazdaság, tervutasított gazdaság, piacgazdaság) TK.10.évf.13-15.oldal 4. Globalizáció (a világgazdaság globalizációjának története, folyamata, hatásai, a nemzetgazdaságok megváltozott szerepe, a transznacionális (TNC) vállalatok) TK.10.évf.21-29.oldal 5. Regionális gazdasági integrációk (EU, EFTA, EGT, CEFTA, MERCOSUR, ASEAN, APEC, GCC, NAFTA) TK.10.évf.30-32.oldal 6. Nemzetközi szervezetek (IMF, WB, OECD, WTO, ENSZ, NATO, IRC, MÁLTAI, GP) TK.10.évf.32-35.oldal 7. A pénz (pénz, infláció, deviza, valuta, értékpapír, bank, tőzsde, nemzetközi tőkeáramlás, adósságválság) TK.10.évf.36-43.oldal 8. A primer szektor (a mezőgazdasági termelés és feltételei, a termőterületek növelhetőségének kérdése, a társadalmi környezet szerepe, a hagyományos mezőgazdaság, a tőkés mezőgazdaság.) TK.10.évf.46-55.oldal 9. A szekunder szektor (az ipar átalakulása, hagyományos és korszerű ágazati) TK.10.évf.59-65.oldal 10. A tercier szektor (szolgáltatások, infrastruktúra és gyorsan fejlődő ágazatai: közlekedés, turizmus, információs gazdaság és társadalom) TK.10.évf.66-71.oldal 11. Az Európai Unió (kialakulása, intézményei, tagjai) TK.10.évf.77-79.oldal 12.Európa fejlett területei (centrum területek) TK.10.évf.83-88.oldal 13. Európa peremterületei TK.10.évf.89-92.oldal 14. Az amerikai gazdasági erőtér TK.10.évf.74-76.oldal 15. Az ázsiai gazdasági erőtér TK.10.évf.98-103.oldal 2
III. REGIONÁLIS FÖLDRAJZI ISMERETEK EURÓPA 1. Európa fekvése, felosztása, népessége (fekvése, partvonala, felfedezése, népessége, nyelvek, embertípusok, vallások) TK.7.évf.114-117.oldal 2. Az Alpok (nyugati-, keleti-alpok, éghajlata, övezetessége, élete a magas hegységben) TK.8.évf.29-31.oldal 3. Kárpátok (kialakulása, medencék, Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence) TK.8.évf.36-38.oldal 4. Nagy-Britannia (szigetország, fejlet ipar, átalakuló körzetek, új iparágak, belterjes mezőgazdaság) TK.7.évf.131-134.oldal 5. Franciaország (változatos domborzat és éghajlat, sokoldalú ipar, sokszínű mezőgazdaság, Párizs a főváros) TK.7.évf.135-141.oldal 6. Németország (Európa legnépesebb állama, változatos tájak, sokoldalú, de nem önálló mezőgazdaság, ipar: energiagazdaság, régi és új iparágak) TK.8.évf.17-22.oldal 7. Olaszország (vándorló népesség, észak és dél ellentéte, idegenforgalom) TK.7.évf.153-156.oldal MAGYARORSZÁG 8. Hazánk helye Európában és a Kárpát-medencében TK.8.évf.48-49.oldal 9. Hazánk éghajlata és vízrajza (átmeneti éghajlat, szeszélyes időjárással, az éghajlati elemek alakulása hazánk éghajlatában réteg, talaj és résvíz, folyóvizeink, tavaink) TK.8.évf.54-59.oldal 10. Természeti erőforrásaink (fogyó és megújuló természeti erőforrásaink, az éghajlat, mint természeti erőforrás) TK.8.évf.66-68.oldal 11. Budapest (természeti adottságok, a városfejlődés főbb állomásai, városszerkezet, a főváros jövője, műszaki infrastruktúrája, csökkenő zöldterületek, csúcsforgalom, levegő és zajszennyezés, hulladék felhalmozódás, a lakosság számának alakulása) TK.8.évf.93-99.oldal ÁZSIA 12. Ázsia, a legnagyobb kontinens (megismerése, fekvése, népessége, emberfajták, nyelvek, vallások, kialakulása, fiatal hegységrendszerek, legfiatalabb tájak.) TK.7.évf.80-87.oldal 13. Japán (sok sziget, kevés síkság, nagy termelékenységű mezőgazdaság, csúcstechnológiájú ipar) TK.7.évf.94-96.oldal AMERIKA 14. Amerika (fekvése, partvonala, felfedezése, meghódítása, mai lakossága) TK.7.évf.46-49.oldal 15. Az Amerikai Egyesült Államok (születése, lakói, a világgazdaság vezető hatalma, északi-, nyugati-, déli körzet; mezőgazdasága: farmok, övezetessége; közlekedés, kereskedelem) TK.7.évf.61-67.oldal 3
IV. TOPOGRÁFIAI ISMERETEK Topográfiai követelmény a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium 10. évfolyamán megtartandó záróvizsgához Föld Földrajzi fokhálózat: Baktérítő, Déli-sark, Déli sarkkör, Egyenlítő, Északi-sark, Északi sarkkör, Ráktérítő; kezdő hosszúsági (greenwichi) kör; Óceánok: Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger; Földrészek: Afrika, Amerika, Antarktika, Ausztrália, Ázsia, Európa, Eurázsia; Egyéb: Déli-sarkvidék, Északi-sarkvidék. Afrika Szerkezeti egységek, tájak: Atlasz, Dél-afrikai-magasföld, Kanári-szigetek, Kelet-afrikaimagasföld, Kongó-medence, Madagaszkár, Szahara, Szudán; Vízrajz: Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Kongó, Niger, Nílus, Szuezi-csatorna, Tanganyikató, Viktória-tó, Vörös-tenger; asszuáni Nagy-gát; Országok: Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Guinea, Líbia, Marokkó, Tunézia; Városok: Fokváros, Johannesburg, Kairó, Pretoria. Amerika A földrész részei: Észak-Amerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika; Tájak: Alaszka, Amazonas-medence, Andok, Appalache, Brazil-felföld, Floridai-félsziget, Grönland, Guyanai-hegyvidék, Kaliforniai-félsziget, Kanadai-ősföld, Labrador-félsziget, Mexikói-fennsík, Mississippi-alföld, Paraná-alföld, Préri, Sziklás-hegység; Vízrajz: Amazonas, Colorado, Karib (Antilla)-tenger, La Plata, Mexikói-öböl, Mississippi, Nagy-tavak (Erie-, Felső-, Huron-, Michigan-, Ontario-tó), Niagara-vízesés, Panama-csatorna, Paraná, Szt. Lőrinc-folyó; Országok: Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Bolívia, Chile, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Venezuela; Városok: Brazíliaváros, Buenos Aires, Caracas, Chicago, Havanna, Los Angeles, Mexikóváros, Montréal, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Washington. Ausztrália és Óceánia Tájak: Ausztráliai-alföld, Nagy-Vízválasztó-hegység, Nyugat-ausztráliai-ősföld, Új-Guinea; Vízrajz: Murray; Országok: Ausztrália, Új-Zéland; Városok: Canberra, Melbourne, Sydney. 4
Ázsia A földrész részei: Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, Közép (Belső)-Ázsia; Tájak: Angara-ősföld, Arab-félsziget, Arab-ősföld, Csomolungma, Dekkán-fennsík (Dekkánősföld), Dél-kínai-hegyvidék (Kínai-ősföld), Fuji, Fülöp-szigetek, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Japán-szigetek, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai-alföld, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Közép-szibériaifennsík, Nyugat-szibériai-alföld, Pamír, Szibéria, Tajvan, Takla-Makán, Tibet, Tien-san; Vízrajz: Aral-tó, Bajkál-tó, Bering-szoros, Boszporusz, Eufrátesz, Holt-tenger, Indus, Jangce, Japán-tenger, Jeges-tenger, Jenyiszej, Gangesz, Kaszpi-tenger, Léna, Ob, Perzsa (Arab)-öböl, Sárga-folyó, Tigris; Országok: Dél-Korea (Koreai Köztársaság), Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kína, Kuvait, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország; Városok: Ankara, Bagdad, Bombay, Calcutta, Hongkong, Isztambul, Jakarta, Jeruzsálem, Manila, Mekka, Peking, Rijád, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Teherán, Tel Aviv-Jaffa, Tokió, Újdelhi. Európa A földrész részei: Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, Közép- Európa, Nyugat-Európa; Tájak: Alpok, Appenninek, Appennini-félsziget, Balkán-félsziget, Balkán-hegység, Baltiősföld, Bécsi-medence, Brit-szigetek, Ciprus, Csallóköz, Cseh-medence, Dalmácia, Déli- Kárpátok, Dinári-hegység, Duna-delta, Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Északkeleti- Kárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Etna, Finn-tóvidék, Francia-középhegység, Germán-alföld, Holland-mélyföld, Izland, Kárpátok, Kárpát-medence, Kelet-európai-síkság, Keleti-Alpok, Keleti-Kárpátok, Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Lengyel-tóhátság, Kréta, Londonimedence, Mont Blanc, Német-középhegység, Nyugati-Alpok, Párizsi-medence, Pennine, Pireneusi (Ibériai)-félsziget, Pireneusok, Román-alföld, Skandináv-félsziget, Skandinávhegység, Székelyföld, Szicília, Szilézia, Szudéták, Urál, Vezúv; Vízrajz: Adriai-tenger, Balti-tenger, Boden-tó, Duna, Duna Majna Rajna vízi út, Elba, Északi-tenger, Fekete-tenger, Földközi-tenger, Genfi-tó, Gyilkos-tó, IJssel-tó, La Manche, Ladoga-tó, Pó, Rajna, Rhône, Szajna, Temze, Urál folyó, Vág, Visztula, Volga, Watt-tenger; Országok: Albánia, Anglia, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság (Nagy-Britannia), Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldova, Monaco, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia és Montenegró, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Vatikán; Városok: Amszterdam, Arad, Athén, Barcelona, Belgrád Berlin, Bern, Bécs, Birmingham, Bonn, Brüsszel, Bukarest, Dublin, Fiume (Rijeka), Genf, Gdańsk, Hamburg, Hága, Helsinki, Kassa, Kijev, Koppenhága, Kolozsvár, Köln, Krakkó, Lisszabon, Ljubljana, London, Luxembourg, Madrid, Manchester, Marosvásárhely, Marseille, Milánó, Moszkva, Munkács, München, Nagyvárad, Nápoly, Oslo, Párizs, Prága, Pozsony, Reykjavík, Riga, Róma, Rostock, Rot- 5
terdam, Salzburg, Skopje, Stockholm, Stuttgart, Szarajevó, Szentpétervár, Szófia, Tallinn, Temesvár, Tirana, Torino, Trieszt, Újvidék, Ungvár, Varsó, Várna, Velence, Vilnius, Zágráb; Magyarország Nagytájak: Alföld, Dunántúli-domb- és hegyvidék (Dunántúli-dombság), Dunántúliközéphegység (Dunántúli-középhegyvidék), Északi-középhegység, Kisalföld, Nyugatmagyarországi-peremvidék (Nyugati-peremvidék); Egyéb tájak: Aggteleki-karszt, Alpokalja, Bakony, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Cserehát, Cserhát, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Duna Tisza köze, Dunántúl, Gerecse, Győri-medence, Hajdúság, Hortobágy, Kékes, Kiskunság, Körös Maros köze, Kőszegi-hegység, Marcal-medence, Mátra, Mecsek, Mezőföld, Nagykunság, Nógrádimedence, Nyírség, Pilis, Soproni-hegység, Szigetköz, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl, Tokaj Eperjesi-hegység, Velencei-hegység, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalaidombság, Zempléni-hegység; Vízrajz: Balaton, Bodrog, Dráva, Duna, Fertő-tó, Ipoly, Körös, Maros, Rába, Sajó, Sió, Szamos, Száva, szegedi Fehér-tó, Tisza, Tisza-tó, Velencei-tó, Zagyva, Zala; Városok: Budapest, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Hegyeshalom, Hévíz, Kalocsa, Kaposvár, Kecskemét, Komárom, Kőszeg, Miskolc, Nyíregyháza, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Salgótarján, Sárospatak, Siófok, Sopron, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Veszprém, Visegrád, Zalaegerszeg; Megyék: Baranya megye, Bács-Kiskun megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye, Somogy megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye; Régiók: Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Alföld régió, Észak-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió; Budapesti agglomeráció. 6