Idegenhonos inváziós fajok terjedési útvonalai, idegenhonos inváziós növényfajok szabályozási lehetőségei Botta-Dukát Zoltán MTA Ökológiai Kutatóközpont
Köszönetnyilvánítás Borza Péter, Csányi Béla, Csecserits Anikó, Halpern Bálint, Király Gergely, Kondorosy Előd, Lukács Balázs András, Mesterházy Attila, Merkl Ottó, Soltész Zoltán, Szeőke Kálmán, Szitár Katalin, Vas Zoltán, Vörös Judit, Weiperth András
Miről lesz szó? Inváziós trendek Terjedési útvonalak Védekezés lehetőségei Mi a helyezet az EU-lista fajaival?
INVÁZIÓS TRENDEK
fajszám Szárazföldi hajtásos növények 70 60 50 40 30 20 10 0 1700 1750 1800 1850 1900 1950 2000 év
fajszám Hínár fajok 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2040 év
fajszám Vízi puhatestűek 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1920 1940 1960 1980 2000 2020 év
Fajszám Erszényes rákok 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 Év
fajszám Bogarak 60 50 40 30 20 10 0 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 év
fajszám Poloskák 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 év
fajszám Halak 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2010 év
TERJEDÉSI ÚTVONALAK
Szárazföldi növények 17% szándékos 3% 1% 46% nem szándékos spontán terjedés 33% Európában keletkezett hibrid ismeretlen
Szándékosan betelepített növényfajok 18% 6% dísznövény erdészet 21% 55% egyéb termesztési cél botanikus kert
Vízi puhatestűek 36% 43% hajózás akvarisztika haltelepítés nem ismert 7% 14%
Bogarak 6% 7% 19% 7% nem ismert faanyag mg.-i termény élő növény egyéb 61%
VÉDEKEZÉS LEHETŐSÉGEI
A védekezés szintjei 1. megelőzés 2. korai felismerés és beavatkozás, azaz az újonnan megtelepedett (vagy megtelepített, ám veszélyessé vált), még kis méretű populációk felismerése és lehetőség szerinti kiirtása. 3. már elözönlött, vagy elözönlés veszélyének folyamatosan kitett élőhelyek kezelése
Megelőzés Szándékos behurcolás szabályozása fekete/szürke/fehér lista fekete listás szabályzás fehér listás szabályzás Véletlen behurcolás megakadályozása
Korai felismerés és beavatkozás ilyenkor még reális cél a teljes kiirtás ha a teljes kiirtás nem lehetséges, vagy nem költséghatékony, akkor a cél az elszigetelés és az állományszabályzás MÉG nem okoz komoly problémát, ezért nehéz rá pénzt szerezni kockázatelemzés alapján lehet eldönteni, mi ellen kell/érdemes fellépni rendszeres felmérések kellenek a korai felismeréshez hatékony irtási módszer kell az irtás hatékonyságát utólag monitorozni kell
Rejmánek, M. 2000. Invasive plants approaches and predictions. Austral Ecology 25:497-506.
MI A HELYEZET AZ EU-LISTA FAJAIVAL?
Hazánkban már megjelent 1. Perzsa medvetalp Heracleum persicum és Sosnowsky-medvetalp Heracleum sosnowskyi 2. Nagyvirágú tóalma, Ludwigia grandiflora 3. Kaliforniai tündérhínár, Cabomba caroliniana 4. Hévízi gázló, Hydrocotyle ranunculoides 5. Nagy fodros-átokhínár, Lagarosiphon major 6. Strucctoll süllőhínár, Myriophyllum aquaticum 7. Cifrarák, Orconectes limosus 8. Jelzőrák, Pacifastacus leniusculus 9. Vörös mocsárrák, Procambarus clarkii 10. Kínai gyapjaollósrák, Eriocheir sinensis 11. Amurgéb, Perccottus glenii 12. Kínai razbóra, Pseudorasbora parva 13. Vörösfülű ékszerteknős, Trachemys scripta
Van európai állománya, várható a hazai megjelenése 1. Borfa, tengerparti seprűcserje Baccharis halimifolia 2. Sárgavirágú tóalma, Ludwigia peploides 3. Ázsiai lódarázs, Vespa velutina ssp. Nigrithorax 4. Ökörbéka, Lithobates catesbeianus 5. Északi cifrarák, Orconectes virilis
Nincs még európai állománya, hazai megjelenése elképzelhető 1. Keserű hamisüröm, Parthenium hysterophorus 2. Ördögfarok keserűfű, Polygonum perfoliatum 3. Microstegium vimineum
Van európai állománya, hazai megjelenése nem várható 1. Kudzu nyílgyökér, Pueraria montana var. lobata 2. Erdei csillagfürt, Lupinus polyphyllus 3. Rókás tollborzfű, Pennisetum setaceum 4. Brazil óriáslapu, Gunnera manicata és G. tinctoria 5. Sárga lápbuzogány Lysichiton americanus 6. Közönséges vizijácint, Eichhornia crassipes
Nincs még európai állománya, hazai megjelenése nem várható Ördögfarok keserűfű, Polygonum perfoliatum
Záró megjegyzések 1. A szándékosan betelepített idegen fajok száma megfelelő átfogó szabályozás nélkül növekszik. 2. A véletlenül behurcolt idegen fajok száma megfelelő átfogó szabályozás nélkül növekszik. 3. Az idegen fajok meghonosodását és invázióját elősegítő tényezők növekednek. 4. A legtöbb invázió visszafordíthatatlan. 5. Számos, szándékosan vagy véletlenül bekerült idegen faj károkat okoz. 6. Az idegen fajokból származó haszon és kár egyenlőtlenül oszlik el és eltérő megítélésű régiók, társadalmi rétegek, szektorok és generációk között. 7. Az idegen fajok által okozott károk természete és az azokért viselendő felelősség sem társadalmilag, sem jogilag nincs tudatosítva.