Horváth Mária: Földtörténet gyakorlat III. 2007 Mezozoikum Környezettan és környezettudomány szakos hallgatók részére Oktatási segédanyag
Triász www.scotese.com www.humboldt.edu Tartama:251 199.6 millió év Felsı-triász rhaeti, nóri, karni Középsı-triász ladin, anizuszi Alsó-triász oleneki, indusi Elnevezés: Közép-európai kifejlıdések három részre tagolódása Pangea Tethys Csendesóceán
A triász élıvilág általános jellemvonásai Meleg, kiegyenlített, száraz éghajlat tengervíz sótartalma növekszik evaporizáció, élıvilág kicserélıdése P/T határt túlélık adaptív radiációja Új kagylótípusok, pl. iszapba ásók, szuszpenzió filtrálók ( pl. Ostrea-félék, tapadó kagylók) Modern tengeri uborkák, rák- és homárfajok Középsı-triászban algazátonyok, felsı-triászban korallzátonyok = új, hatos korallok Nyílt tengerekben cápák, csontos halak vadásztak = erıs állkapocs További tengeri ragadozók: hüllık pl. Notosaurus-félék, Placodontiá-k Partokon Tanystropheus (nyaka 2x> testhossza) Békák, teknısök, krokodilok tengerekben is
Triász szárazföldi gerincesekrıl Szárazföldön emlısszerő hüllık csordákban vadásztak Cynodontá -k = kutyafogú hüllık (pl. Cynognathus)kép Lystrosaurus növényevı hüllık, a triász vizilovai, csordában(alsó kép) Archosaurus ( uralkodó hüllı ) T 1 -tıl, kis termet, majd termetnövekedés, tavak-folyók környékén, 6 m-ig Rynchosaurus-félék ( csırös hüllık ) triász közepétıl, növényevık, csırük csipeszként mőködött Thecodontiá-k ( zsebes fogú hüllık ) elıször vízben élık, majd szárazföldiek, hátsó végtagon jártak, futás közben farkuk felemelkedett, 225 millió évtıl Elsı dinoszauruszok 200 millió évtıl, Thecondontiakból fejlıdtek ki Elsı emlısök, elsı szárnyas hüllık = Pterosauria
A triász szárazföldi növényekrıl P/T határ ennél a csoportnál is éles Fatermető zsurlók, nyitvatermı ısfák eltőntek Korpafüvek száma nagyon elcsökken Cikászok, páfrányfenyık, nyitvatermık fellendülnek Képek: felül triász téjkép; alul mezozoos növénytípusok www.emc.maricopo.edu www.frsno.k12.ca.us
Kontinentális epikontinentális környezetben: sok törmelékes kifejlıdés, evaporit Trópusi sekélytengerekben kiterjedt zátonyok: zöldalgák (diploporás dolomit, mészkı) korallok és algák (Dachsteini mészkı, Fıdolomit) Mélytengerekben: agyagpalák (pelágikus kagylókkal) ammoniteszes mészkı A triász kızetekrıl
Jura Tartama: 199.6 145.5 millió év Elnevezés: Jura-hegységrıl Felosztás Felsı-jura tithon, kimmeridgi, oxfordi Középsı kallovi, bath, bajóci, aaleni Alsó toarci, plenbachi, szinemuri, hettangi
A jura élıvilág általános jellemvonásai Éghajlat kezdetben száraz és meleg, majd kissé hővösebb és csapadékos növények szétterjednek erdıalkotó cikászok és bennetitteszek, ginko-félék Tengerekben szivacsok, korallok, ammoniteszek, belemniteszek, óriás krokodilok, teknısök, hüllık Rovarok evolúciója felgyorsult Szárazföldi hüllık dinosauruszok gyors radiációja Repülı hüllık pterosauruszok Madarak kifejlıdése Emlısök közt patkány és nyúlnagyságú állatok
Szárazföldi élıvilág a jurában Cikászok Fatermet, oszlopszerő törzs Levélripacsok a törzsön Felsı-karbontól Virágkor jura és kréta, erdıalkotók Bennetites-félék (felsı kép) Nyitvatermık Fajszámuk elérte a 30-40 ezret! Törzsük és levelük cikászokra hasonlít Virágok a törzsön, a levélpárnák között Kétivarú virág, magkezdemény tobozszerő védelem alatt Képeken: Williamsonia sp., Ginkgo sp. Felsı-permtıl felsı-krétáig
A jura tengerek élıvilága Mészvázú nannoplankton (sárgásbarna algák) és dinoflagelláták a fitoplanktonban Egysejtő állatok (foraminifera, radiolaria) gyakoriak Zátonykörnyezetben korallok és szivacsok Speciális kagylók speciális környezetben (pl. korai rudisták) Ammoniteszek és belemniteszek a leggyakoribb puhatestők (biozonáció is!) Ichthyosaurus-félék virágkora (kép) Plesiosurus-félék új elterjedése
A legfontosabb jura kızetekrıl Tethysben kiterjedt sekély- és mélytengeri üledékképzıdés hierlatzi mészkı (brachiopodás krinoideás), ammonitico rosso, agyagpalák (Bositra sp.), biancone, radiolarit Epikontinentális területen fekete (anoxikus) agyagpala, vasas mészkı és oolitos vasérc, fehér mészkı és litográf mészkı
Híres jura fosszília lelıhelyek Holzmaden (BadenWürttenberg, Németország) kora-jura fekete agyagpala, O 2 -hiányos környezetben, (~180 millió év) tengeri hüllık és halak, kiváló állapotban (bır, lágytest részek); ritkán dinoszauruszok, tengeri gerinctelenek Morrison formáció (Észak-Amerika, USA, Montanától Új- Mexikóig, ~150 millió év) késı-jura sivatagi homokkıben dinoszauruszok Sonlhofen (Dél-Németország, Bavaria, ~150 millió év) rómaiak óta ismert késı-jura, szivacszátonyok övezte lagúnában képzıdött lemezes mészmikrit szárazföldi, tengeri és repülı szervezetek egyaránt fosszilizálódtak benne
Holzmaden:Stenopteygius sp. (Ichthyosauria), Plesiosaurus sp. (Plesiosauria), Passaloteuthis sp. (Belemnoidea) (képek: Selden és Nudds, 2003)
Morrison:Diplodocus sp., Camarosaurus sp., Stegosaurus sp. www.smithsonian.com Képek: Selden és Nudds,2003
Solnhofen: Archaeopteryx lithographica (londoni példány; madár), Compsognathus longipes (dinoszaurusz), Mesolimulus haláltusája, Saccocoma sp. (plankton tengeri sün) (képek: Selden és Nudds,2003)
Kréta Tartama: 145.5 65.5 millió év Elnevezés: írókrétáról Felosztás: alsó berriasi, valangini, hauterivi, barremi, apti, albai felsı cenoman, turon, coniaci, szantoni, kampani, maastrichti
A kréta általános jellemvonásai Tethys-óceán intenzív záródása kiterjedt magmatizmus Mai óceáni medencék intenzív nyílása kiterjedt magmatizmus Meleg, kiegyenlített klíma Globálisan magas tengerszint Gazdag tengeri és szárazföldi élıvilág
Élıvilág a kréta szárazföldeken Zárvatermık megjelenése és elterjedése nyitvatermık gyors háttérbe szorulása Virágos növények diverzifikálódása ~140 millió évtıl zárvatermık gyors térhódítása Uralkodó erdıalkotók a kréta nagy részében még a nyitvatermık
Élıvilág a kréta tengerekben Tengeri fito- és zooplankton igen elterjedt (biozonáció!, maximális diverzitás) mészvázú nannoplankton és plankton foraminiferák Kagylók igen elterjedtek a sekélytengeri környezetekben; visszatérnek a zátonyépítık Ichthyosaurus-félék jelentısége csökken Plesiosaurus-félék jelentısége ismét növekszik Mosasaurus-félék ( úszó gyíkok ) elterjedtek, alkalmazkodtak a tengeri táplálékhoz
Kagylók: Exogyra sp., Inoceramus sp. (Walker és Ward,1995) www.paleocurrents.com (www.cartage.org.lb)
Hippurites sp. (kagyló) hippuriteszes mészkı és rekonstrukciója Walker és Ward, 1995 (Skleton et al., 2003)
Különbözı kréta lábasfejőek
Repülı hüllık (Pteranodon sp., Quetzalcothus sp.)
Dinoszauruszok (Stegosaurus sp., Ankylosaurus sp., Pachycephalosaurus sp., Edmontosaurus sp.)
Kínai dinoszauruszok és madarak (Fuzzy raptor = pelyhes rabló, Confuciusornis sanctus és rekonstrukciója, Velociraptor mongoliensis) (www.ammonline.net.au)
Hüllık a Kárpát-medencében 1895. Erdély, Hátszegi-medence, báró Nopcsa Ferenc 1966. Pécs-Vasas, II. külfejtés: kıszén meddıben lábnyomok 1980. Komló Kordos László 1988. Komló egyetemi hallgatók Komlosaurus carbonis (200 millió év) 2000. Bakony, Iharkút, İsi Attila Ábra: Fızy, 1998
A legfontosabb kréta kızetekrıl Trópusi övben karbonátok: biancone, urgon és gosau mészkövek (óriás kagylókkal), írókréta Óceánokban és szubdukciós területeken: pelágikus agyagpalák Flis, metamorfitok és kiterjedten magmás kızetek Epikontinentális tengerekben zöld homokkı, majd írókréta
Kréta mészkı felhagyott római bánya, pulai amfiteátrum (Skelton et al., 2003)
Írókréta kréta (felszíni feltárás, mikroszkópi kép, rekonstrukció) (Skelton et al., 2003)