1. oldal Regionális áttekintés A részvény- és nyersanyagpiacokon a fenyegető gazdasági lanyhulás felett érzett aggodalmak miatt folytatódnak az árfolyamveszteségek. A dél-európai államkötvények árfolyama a mentőernyő ellenére továbbra is csökken a német államkötvényekkel szemben. A G20-csúcstalálkozón felszínre kerültek a legnagyobb gazdaságok közötti nagyfokú véleménykülönbségek. A részvényárfolyamok világszerte tapasztalt erőteljes májusi eséseit követően a részvénytőzsdék júniusban megpróbáltak talpra állni. A hónap vége felé azonban csaknem mindenhol jelentős mértékben visszazuhantak az árfolyamok, így a legtöbb részvénypiac végül júniusban is 3-6 százalékos árfolyamveszteséget könyvelt el. A Görögország és más dél-európai államok eladósodottságát övező vita ugyan némiképp csillapodott, a téma azonban napirenden maradt, és ez a közeljövőben bizonyára nem is fog megváltozni. A görög államkötvények árfolyama egy átmeneti stabilizálódást követően az EU, az IMF és az EKB mentőernyője ellenére ismét csökkent a három nagy nemzetközi minősítő ügynökség közül az utolsó is leminősítette Görögországot, így az jelenleg a bóvli kategóriában van. A hónap folyamán Spanyolország, Portugália, Írország és Olaszország államkötvényei is változatlanul nyomás alatt álltak. Ráadásul a részvénypiacokat rendkívül megterhelték a globális gazdasági fellendülés tartóssága felett érzett aggodalmak elsősorban a kínai konjunkturális adatok miatt, amelyek legutóbb a gazdaság lanyhulására utaltak. Bár az amerikai adatok tekintetében az elkövetkező hónapokra még tartósan erőteljes növekedés várható, a munkaerőpiacon, az ingatlanértékesítések és a kiskereskedelmi forgalom terén újabban már némiképp csalódást keltő számok mutatkoznak. Az Egyesült Államokban a kifutó állami támogatások és a küszöbön álló adóemelések következtében 2011-re az USA gazdasági növekedésének lassulása csaknem elkerülhetetlennek tűnik. Kérdés persze, hogy ez mennyire lesz számottevő. A legtöbb elemző jelenleg egy alacsonyabb, de még pozitív növekedést részesítene előnyben. Lehetséges azonban az újbóli recesszióba csúszás is ( W alakú válság ), különösen a 2011-es adóterhek erőteljes emelkedését figyelembe véve. A legutóbbi G20-csúcstalálkozón ismét napvilágra kerültek a vezető ipari államok közötti markáns véleménykülönbségek. Míg az USA és más államok további konjunktúraösztönző programokat követelnek, és egyelőre el akarják halasztani az állami takarékoskodást, addig elsősorban Németország világossá tette, hogy ilyen jellegű kiadásokra nem lát több lehetőséget, és a globális állami eladósodottság felduzzadásának megakadályozása érdekében szigorú megtakarításokhoz kellene folyamodni. A nemrégiben elfogadott, az államháztartási hiányok 2013-ig való felezésére vonatkozó egyezség gyakorlatilag a G20-ak legkisebb közös nevezőjét mutatja, és még az is kérdéses, hogy ez a célkitűzés elérhető-e. A Mexikói-öbölbeli olajkatasztrófa eközben egyre nagyobb méreteket ölt. A globális olaj- és energiaiparra, valamint a pénzügyi piacokra gyakorolt lehetséges hatásai jelenleg alig felbecsülhetők. A BP-konszern anyagi erőforrásai pillanatnyilag elegendőnek tűnnek arra, hogy a járulékos költségeket és a kártalanításokat fedezze. Amennyiben azonban nem sikerül a szivárgást hamarosan megszüntetni, a katasztrófa hatalmas költségei végül még a BP pénzügyi erejét is meghaladhatják.
2. oldal Júniusban összességében világszerte érzékelhető volt a kockázatvállalási hajlandóság további romlása, ami még más kockázatos eszközök, például a nyersanyagok és a vállalati kötvények árfolyamának esését is előidézte. Az amerikai kincstárjegyek és a német államkötvények ennek ellenhatásaként a biztonságos menedék státuszukból és a romló globális konjunkturális kilátásokból profitáltak. Az euró képes volt az amerikai dollárral szembeni gyengülésének megállítására, trendfordulóról azonban még nem lehet beszélni. A közép- és kelet-európai nemzetgazdaságok továbbra is egyértelmű fellendülési tendenciákat mutatnak. A régi európai államokban tovább folytatódó ipari növekedés ösztönzőleg hat a kelet-európai gazdaságokra, és kedvező hatást gyakorol az exportra. Azonban az államháztartás konszolidálása érdekében tett nagyfokú erőfeszítések az elkövetkező években jelentős mértékű terhet rónak majd az EU gazdasági növekedésére, ezért az eurózónával való szoros gazdasági összefonódásuk következtében némiképp ismét bealkonyul a kelet-európai nemzetgazdaságok középtávú növekedési kilátásainak. Ezért a saját belföldi keresletnek egyre fontosabb szerepet kell kapnia a közép-kelet-európai országok tartós fellendülésében. Fókuszban az egyes országok A csökkenő nyersanyagárak, valamint az olaj- és gázipari vállalatok adóemelései körüli viták megterhelik az orosz részvényeket. Oroszország Az orosz gazdaság tovább stabilizálódik. A feldolgozóipar beszerzési menedzser indexe ismét nőtt, és most már tartósan a növekedést jelző 50 pontos határ felett tartózkodik. A munkanélküliség tovább csökkent, a kiskereskedelmi forgalom, valamint a rendelkezésre álló jövedelem pedig az előző évhez képest még nagyobb növekedést mutat. Összességében a konjunkturális adatok továbbra is kedvezőek. A rubel júniusban az euró-dollár valutakosárral szemben leértékelődött, holott az olajár havi viszonylatban kissé növekedett. Az orosz deviza és az olajár között ettől eltekintve továbbra is nagymértékű korreláció áll fenn. Az helyi devizában denominált orosz kötvények árfolyama havi viszonylatban emelkedett. Az orosz állam- és vállalati kötvények hozamprémiumai az EU-állampapírokkal szemben júniusban viszonylag stabilan tartották magukat, miután az előző hónapban tetemes mértékben emelkedtek. A részvénypiac néhány növekedési kísérlete ellenére összességében különösen a hónap vége felé mégis árfolyamveszteségeket könyvelt el. Az olaj- és gázipari részvényeket a fenyegető jelentős adóemelések körüli spekulációk sújtották. Az áramszolgáltatás területén az árak július elsejével tervezett liberalizációját a kormány meglepetésszerűen legalább hat hónappal elhalasztotta, ami nyomás alá helyezte az áramszolgáltatók részvényeit. Mindkét esemény Oroszország továbbra is meglévő politikai kockázataira és kiismerhetetlenségére világít rá.
3. oldal Az államháztartás megállapodás szerinti hiánycélja 2010-re a GDP 3,8 százaléka. Új bankadót terveznek. Magyarország Június elején a Magyarország fizetőképességéről, valamint az államháztartási hiány jelentős mértékű növekedésének lehetőségéről szóló, negatív tartalmú szalagcímek az ország devizája és kötvényei esetében erőteljes ingadozásokat idéztek elő, mielőtt még a Fideszkormány új takarékossági intézkedések bevezetésével gondoskodhatott volna a feszültségek enyhüléséről. Számos piaci szereplő azóta az IMF-fel egyeztetett, 2010-re a GDP 3,8%-ában megállapított költségvetési hiányra irányítja a figyelmét. Jóllehet Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarországnak nem áll szándékában az IMF-fel kötött megállapodás keretében még rendelkezésre álló pénzeszközöket felhasználni, a megállapodást 2010 végéig valószínűleg mégis meghosszabbítják, és 2011-re új segélycsomagot terveznek. Ez Magyarországnak pótlólagos biztonságot nyújtana, és várhatóan kedvezően hatna a magyar értékpapírokra. A kormány egyrészt adócsökkentéseket, másrészt új bankadót jelentett be. Ennek nyomán a bankoknak az elkövetkező két évben 120 milliárd forintot kell befizetniük. Magyarországon legutóbb ismét csökkent az inflációs ráta, a kibocsátásbeli hiány hatalmas méretét figyelembe véve pedig egyelőre nem kell tartós, keresletoldali inflációs nyomással számolni. A költségvetés égetően szükséges konszolidációja következtében Magyarország a térség azon országai közé tartozik, amelyek a leginkább megszenvedték a globális gazdasági válságot. A konjunktúra dinamikája időközben a kedvezőbb külföldi kereslet hatására mégis pozitív, ami az ipari termelés növekedésében és az év eleje óta pozitív kereskedelmi mérlegben mutatkozik meg. A forint júniusban a térség egyik leggyengébb devizája volt. A kamatcsökkentési ciklus valószínűleg már véget ért. A jegybank június végi ülésén az alapkamatot a várakozásoknak megfelelően ismét az addigi 5,25 százalékos szinten változatlanul hagyta. A magyar államkötvények hozamai a hónap során nagy ingadozások közepette aránylag jelentős mértékben emelkedtek. Hosszú távon a magyar hozamszint továbbra is vonzó. Mindazonáltal az árfolyamok várhatóan volatilisek maradnak, különösen az új kormány jövőbeni reformjait övező számos, még fennálló tisztázatlan körülmény miatt. A magyar részvények árfolyamai a térség többi tőzsdéivel összhangban júniusban tovább csökkentek, és a hónapot csak alig valamivel az eddigi, februári éves mélypont fölött zárták. A hónap legelején a fizetőképesség és az államháztartási hiányok körüli viták nyomán egyenesen árfolyamzuhanásnak lehettünk tanúi. Lengyelország A lengyel zloty júniusban a piaci szereplők általánosan erősödő kockázatkerülése hatására ismét rendkívül erőteljesen ingadozott, az euróval szemben pedig leértékelődött. A lengyel kötvények árfolyamai is estek a hónap során. A lengyel gazdaság ezzel szemben továbbra is robosztusnak mutatkozik. A növekvő külföldi kereslet elősegítette az ipari termelés meglepően erőteljes növekedését, és a kiskereskedelmi forgalom is stabil. Az inflációs ráta tovább esett,
4. oldal és ezzel még jóval a jegybank által megcélzott tartományon belül található. Az általános várakozásoknak megfelelően az alapkamatot 3,5 százalékon hagyták, és e téren a következő hónapokban sem várható még változtatás. A második félév során a konjunktúra tartós fellendülése és az ismét növekvő inflációs ráták esetén azonban várhatóan emelni fogják majd a kamatokat. Az áprilisi repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt lengyel jegybankelnök utóda a kormányzati körökből kerül ki, ezért a jövőben a jegybank és a kormány között erőteljesebb együttműködés várható. A lengyel részvények továbbra is a többi kelet-európai tőzsdéhez nagymértékben hasonló módon alakultak, így júniusban 6 százalékos mínuszt könyveltek el. Míg a külföldi befektetőkre a részvényeladások voltak jellemzőek, addig a belföldi befektetők a nyomott árakat vásárlásokra használták. Cseh Köztársaság A cseh gazdaság továbbra is erőteljesen javul. A július elején közzétett, a feldolgozóiparra vonatkozó beszerzési menedzser index az exportmegbízások javulása és a raktárkészletek további növelése hatására ismét kismértékben emelkedett, ami gyors gazdasági növekedést jelez. Az ipari termelés júniusban 11 százalékkal növekedett az előző évhez képest, szemben a májusi 10 százalékos növekedéssel. Az ismét fokozódó nyugat-európai kereslet gondoskodik a fokozott exporttevékenységről. Csehországban jelenleg nincs inflációs nyomás. Az inflációs ráta az 1,2 százalékos, alacsony szinten stabilizálódott. A jegybank az alapkamatot a 0,75 százalékos történelmi mélyponton hagyta. A cseh kötvények hozamai havi viszonylatban alig változtak. A cseh korona a térség legstabilabb devizái közé tartozott, s az euróval szemben csupán csekély mértékben csökkent. Továbbra is a nemrégiben lezajlott parlamenti választások kimeneteléből profitált. A cseh részvénypiac ezzel szemben hat százalékot süllyedt, s a hónapot a februárban regisztrált éves mélypont közelében zárta. Törökország továbbra is erőteljes az infláció alakulása kedvező meglepetést okozva szárnyakat ad az államkötvényeknek és banki részvényeknek. Törökország A török konjunkturális adatok kedvező dinamikája időközben kissé csökkent, az ország azonban többek között a munkaerőpiac gyors alkalmazkodásának és az igazán erőteljes és nagy belső piacnak köszönhetően mindeddig jól átvészelte a válságot. Az ipari termelés továbbra is növekszik, a feldolgozóipar beszerzési menedzser indexe az előző hónaphoz képest ugyan csökkent, mégis változatlanul a gazdasági helyzet javulását jelzi. Az előző évi agresszív kamatcsökkentéseket követően a török jegybank májusban a várakozásoknak megfelelően továbbra sem változtatta meg az alapkamatot. A legutóbbi, júniusban közzétett inflációs adatok ezzel szemben kedvező meglepetést okoztak. A kamatemeléseket immár jóval későbbre várják, mint azt alig néhány héttel ezelőtt tették. A piac már a negyedik negyedévről spekulál, néhány piaci megfigyelő pedig már akár újabb kamatcsökkentést is el tud képzelni. A török államkötvények erre pozitívan reagáltak, és a térség legtöbb
5. oldal kötvénypiacával ellentétben a hónap során emelkedtek; a líra pedig leértékelődött. Hosszabb távon a török kötvények növekvő hozamszintjével számolunk a fokozódó inflációs várakozások hatására. Ez ismét támogathatja a devizát. A török részvények újból jelentősen jobban tartották magukat, mint a többi feltörekvő piac, és a hónapot csaknem változatlanul zárták. Ezzel továbbra is csak aránylag kismértékben maradnak el történelmi csúcsértékeiktől. A bankok a meglepően kedvező inflációs adatokból és az ezzel kapcsolatban javuló kamatkilátásokból profitáltak, mivel nagy kötvényportfóliókkal rendelkeznek. Kelet-európai perempiacok Romániában az IMF-szerződésben 2010-re rögzített költségvetési hiányt szigorú megtakarítási intézkedések segítségével kell betartani. A közszolgálati szektor nagyfokú bércsökkentései elleni tiltakozások alkalmat adtak az ellenzéknek arra, hogy júniusban bizalmatlansági szavazást kezdeményezzen a parlamentben, melyet azonban a kormány sértetlenül átvészelt. A román alkotmánybíróság azonban a nyugdíjak tervezett 25 százalékos csökkentését elutasította. Ezért az állami bevételek növelése és az IMF-feltételek teljesítése érdekében most az általános forgalmi adót kell 19-ről 25 százalékra megemelni. Július elején újra kezdődtek az IMF-fel a tárgyalások. A kelet-európai eurókötvények hozamprémiumai júniusban ismét bővültek. Hosszú távon a jelenlegi szintek továbbra is vonzónak tűnnek. Kína gazdasági növekedése lanyhulásra utaló tendenciákat mutat. A mezőgazdasági bank tőzsdére vitele likviditást köt le és megterheli a részvényárfolyamokat. Kína Június közepén Kína bejelentette, hogy a jüan árfolyamát ismét rugalmasabban alakítja, ami némi izgalomról gondoskodva számos piaci résztvevőt meglepett. A nagyobb egyszeri intézkedésre várakozók azonban csalódtak. Azóta a jüan az amerikai dollárral szemben mintegy 3,5 százalékkal felértékelődött, azonban ezt az ütemet semmiképpen sem fogja folytatni. A helyzet ezért máris ismét jóval nyugodtabb. Emiatt az újonnan megindult kibocsátási hullám jelenleg nagyobb figyelemben részesül. Megállapították az Agrobank (ABC Agricultural Bank of China) részvényeinek a Sanghajban és Hong Kong-ban végrehajtott első kibocsátása során alkalmazandó ársávjait. A Hongkongban kibocsátott és ezáltal a külföldi befektetők számára is elérhető részét nagyrészt lejegyezték, a belföldre tervezett volument pedig csökkentették. Összességében a kibocsátási volumen 20 milliárd amerikai dollár lett, jóval kevesebb a korábban várt 25-30 milliárdnál. A részvénypiacra a kibocsátás továbbra is megterhelően hat, mivel az elsődleges kibocsátásra való készülődés eszközöket vont el a másodlagos piacról. A sanghaji tőzsde ennek következtében 14 hónap óta a legalacsonyabb szintre esett, bár ebben bizonyára a kínai gazdasággal kapcsolatos lanyhuló növekedési várakozások is szerepet játszottak. Az előzetes mutatók és a beszerzési menedzser indexek lassuló növekedési ütemet jeleznek a
6. oldal kínai gazdaság sokak által félt kemény landolására vonatkozóan azonban jelenleg semmilyen jel nem mutat. Az indiai részvénypiac továbbra is a feltörekvő piacok egyik legerősebbike. A kormányzat nagy meglepetésre megkezdte az üzemanyagárak liberalizálását. India India a már most is viszonylag magas részvényértékelései ellenére az egyik legerőteljesebb feltörekvő piac maradt, és a globális trenddel ellentétben júniusban 4 százalékkal emelkedett. Ebben az országnak kétségtelenül segítségére volt, hogy az export terén csupán viszonylag kis mértékben függ az USA-tól és Európától. A nemzetgazdasági adatok változatlanul erőteljesnek mutatkoznak. Rendkívül kedvezően és meglepődve fogadták a piacokon, hogy az indiai kormány most tényleg megkezdte a benzinárak liberalizálását. Teljes felszabadításról jelenleg nincs még szó, de pozitívan értékelték, hogy az évek óta ismételgetett szándéknyilatkozatok után immár végre is hajtották az első konkrét deregulációs intézkedést. Az olaj- és gázipari vállalatok részvényei erre rendkívül pozitívan reagáltak. Ezzel egy időben a reformintézkedések a magas üzemanyag szubvenciók leépítése révén az indiai költségvetési hiány tartós csökkentésével kapcsolatos kilátásokat is javítják. Az intézkedés azonban az inflációs rátát felfelé hajtja, amely 10 százalékos értékével már így is mérföldekre van a jegybank által kitűzött előirányzattól. Ezért a további kamatemelések elkerülhetetlennek látszanak. A brazil részvények ismét mínuszban elsősorban a nyersanyagpapírok árfolyama csökken. Brazília Brazília még mindig igazán jó konjunkturális adatokat mutat, s ez az első hónapok erőteljes növekedési adataival párosulva nemrég több elemzőt és brókercéget is arra késztetett, hogy az év egészére vonatkozó növekedési előrejelzéseit felfelé, kb. 6,5-ről kereken 7 százalékra korrigálja. Mindazonáltal mostanában már a lanyhulás első jelentős jelei is felismerhetők. A kiskereskedelmi forgalom áprilisban meglepően alacsony volt, és az autóvásárlóknak szánt állami ösztönzések kifutását követően jelentős visszaesés mutatkozik a gépjármű-értékesítések terén. Ezért az első negyedév pozitív alakulását óvatosságból inkább nem vetítenénk előre az egész évre. A jegybank két további, egyenként 75 bázispontos (1 bázispont = 0,01 százalék) kamatemelést hajtott végre az alapkamat ezzel 10,25 százalékon áll. Ennek hatására a piacok az egész éves kamatemelésekre vonatkozó eredeti várakozásaikat kissé felfelé korrigálták, így az alapkamatot az év végére a korábbi 11 helyett immár mintegy 11,5 százalékra várják. A brazil részvények júniusban mintegy 7 százalékot veszítettek, amihez a nyersanyagárak terén tapasztalt tartós gyengélkedés is hozzájárult. Elsősorban a nyersanyagrészvények és a ciklikus papírok árfolyama csökkent. A Petrobras szeptemberre várható hatalmas tőkeemelése szintén nagy terhet jelentett. A vállalat jelentős forrásokat igényel ahhoz, hogy a Brazília tengerpartjai előtt fekvő kiterjedt, ám csak nagy ráfordítással kiaknázható olajmezőket feltárja. A szükséges anyagi erőforrások hiányában a kormány azt tervezi, hogy ötmilliárd hordó olaj apporttal vesz részt a tőkeemelésben. További
7. oldal bizonytalanságot okoz az október elején tartandó elnökválasztás is. Jelenleg továbbra is a távközlési és a közszolgáltató szektorok inkább védekező jellegű papírjait részesítjük előnyben. Jelen tájékoztatót a Raiffeisen Kapitalanlage Gesellschaft m.b.h., Bécs, Ausztria ( Raiffeisen Capital Management, illetve Raiffeisen KAG ) készítette és állította össze. Szerkesztése lezárva 04.07.2010 kor. A benne foglalt adatok - a gondos elemző munka ellenére - csupán kötelezettség nélküli információként szolgálnak, valamint a készítésével megbízott személyeknek a kidolgozás időpontjában meglévő ismeretein alapulnak, és amelyeket a Raiffeisen KAG minden további értesítés nélkül bármikor megváltoztathat. A Raiffeisen KAG a jelen tájékoztatóval vagy az azon alapuló szóbeli ismertetéssel kapcsolatos valamennyi felelősségét, különösen a rendelkezésre álló információk, illetve információforrások aktualitását, helyességét vagy teljes körűségét, vagy az ezekben lévő előrejelzések bekövetkezését illetően kizárja. Úgyszintén e tájékoztatóban a mindenkori előrejelzések, illetve a korábbi értékalakulások szimulációi a jövőbeni értékalakulásokra nézve nem tekinthetők megbízható mutatónak. Ezen tájékoztató nem tartalmaz sem ajánlattételt, sem vételi vagy eladási ajánlatot, sem pedig befektetési elemzést. Különösen nem alkalmas arra, hogy egyedi befektetési vagy egyéb tanácsadást helyettesítsen. Minden konkrét befektetést csak egy tanácsadással egybekötött megbeszélést követően ajánlott eszközölnie. Nyomtatékosan felhívjuk a figyelmét arra, hogy az értékpapírügyletek részben magas kockázatokat hordoznak magukban, az adóügyi lebonyolítás állampolgársági viszonyoktól függ, valamint fennáll a jövőbeni változtatások lehetősége. Az információk és adatok sokszorosításához, különösen a jelen kiadványból származó szövegek, szövegrészek vagy képanyagok felhasználásához a Raiffeisen KAG előzetes hozzájárulása szükséges. A jelen alapról közzétett tájékoztató aktuális verziója és annak az első kiadás óta történt minden változtatása a oldalon áll az érdeklődők rendelkezésére. Az alap teljesítményét a Raiffeisen KAG az OeKB (Österreichische Kontrollbank) módszerének megfelelően, a letétkezelő bank adatait figyelembe véve számolja (a visszavásárlási érték kifizetésének elmaradása esetén a mindenkori indikatív értékek felhasználásával)és mutatja ki nettó értéken. A jegyzéshez és visszavásárláshoz kapcsolódó költségeket a számítások nem veszik figyelembe. A befektetési alap múltban elért eredményei alapján annak jövőbeni alakulására nem lehet következtetni.