20/2004. (XII.1.) Beled Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról Beled Nagyközség Önkormányzata a település fontos gazdasági tényezője. Saját tulajdonú vagyonnal rendelkezik. Az önkormányzat vagyona ingatlan tulajdonokból, ingó vagyontárgyakból és vagyoni értékű jogokból áll. Mindezekre tekintettel Beled Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) az 1990. évi LXV. tv. 79. (1)-(2) bekezdésében, továbbá az államháztartásról szóló 1992 évi XXXVIII. törvény 108 (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: Az önkormányzati vagyon funkciója 1. Az önkormányzati vagyon elsődleges funkciója az önkormányzat illetékességi területén az önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése. Az önkormányzat képviselőinek, valamint köztisztviselőinek, közalkalmazottainak elsőrendű kötelessége a vagyon megfelelő védelme és lehetőség szerinti gyarapítása. Az önkormányzat ingatlan vagyona 2. (1) Beled Nagyközség Önkormányzata vagyontárgyainak jegyzékét az ingatlanvagyonkataszter nyilvántartás tartalmazza. (2) Az önkormányzat törzsvagyonát az önkormányzat egyéb vagyontárgyaitól elkülönítetten kell nyilvántartani és az éves zárszámadáshoz tartozó vagyonmérlegben elkülönítetten kell kimutatni. Ezen vagyoni kör nyilvántartási feladatainak megszervezéséről és folyamatos ellátásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. (3) A körülmények változása, valamint új adatok, tények, információk felmerülése esetén az önkormányzat képviselő-testülete vagyontárgyait szükség szerint átminősítheti. Az önkormányzat ingatlanvagyonával való rendelkezési jogok, feladat- és hatáskörök 3. (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon értékesítésénél az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. (1) bekezdése az irányadó. (2) Nem kell versenytárgyalást tartani, ha az önkormányzati vagyontárgy értéke nem éri el - ingóvagyon esetén az 500.000 Ft-ot, - ingatlanvagyon esetén a 3.000.000 Ft-ot. (3) Az önkormányzat a vagyon tárgyának értékesítése, megterhelése esetén a vagyontárgy értékét (a) ingatlanvagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi becsléssel, (b) ingóvagyon esetén legalább könyv szerinti nyilvántartás alapján határozza meg.
(4) Az önkormányzati ingatlanvagyon elidegenítése, használat és hasznosítás jogának átengedése, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele, valamint azzal közérdekű kötelezettség vállalása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik. A tulajdonjog megterhelése vagy korlátozása szintén a képviselő-testület kizárólagos hatásköre. (5) Az (4) bekezdés szerinti vagyon elidegenítése telekkiegészítéseket és a lakótelkeket kivéve pályáztatás útján a képviselő-testület egyedi határozata alapján történik. (6) A telekkiegészítések és lakótelkek értékesítéséről a polgármester dönt, azzal a feltétellel, hogy lakótelkek értékesítése esetén 4 év beépítési kötelezettséget és elidegenítési tilalmat kell előírni (7) Az (4) bekezdéssel kapcsolatos képviselő-testületi döntést a képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága készíti elő. (8) Az (4) bekezdésben foglalt jogügyletek létrejöttének alapjául szolgáló szerződés megkötése a polgármester feladata. (9) Az önkormányzat oktatási, művelődési, kulturális, egészségügyi és szociális intézményei az intézményvezetők útján- annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely e rendelet hatályba lépésének napján is a használatukban van. Az önkormányzati vagyon elidegenítésének pályáztatási rendje 4. (1) A pályázati felhívás nyilvános vagy zártkörű lehet. (2) Zártkörű pályázatot kell kiírni, ha a nyilvános pályázat közérdeket sért, továbbá ha teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak. A zártkörű pályázat meghirdetéséről a polgármester dönt. (3) A nyilvános pályázati felhívást elektronikus és nyomtatott médiákban kell meghirdetni (a) 10 millió forint forgalmi értékhatár alatt a helyi BH-ban és a helyi kábeltv-n, (b) 10 millió forint és e feletti forgalmi értékhatár esetében legalább a megyei napilapban. (4) A zártkörű pályázati felhívásról a meghívott ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni. (5) A pályázatot két fordulóban is meg lehet hirdetni. A második fordulóban a kiválasztott ajánlattevők az első fordulóban vállalt feltételekkel vesznek részt. (6) A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, melyekből meg tudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelölt kötelezettség teljesítésére.
(7) A pályázat kiírásáról és technikai feltételeinek biztosításáról a polgármesteri hivatal gondoskodik. (8) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: (a) a kötelezettség pontos meghatározását, ideértve annak műszaki, kereskedelmi, jogi feltételeit is, (b) a teljesítés helyét és legkésőbbi határidejét, (c) az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket, (d) az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére és idejére, valamint az elbírálásra vonatkozó időpontokat és szempontokat, (e) pályázati biztosíték fizetésére vonatkozó feltételeket. (9) A pályázati felhívásban meg kell jelölni az ajánlatok elkészítéséhez rendelkezésre bocsátandó dokumentáció beszerzésének helyét és feltételét. (10) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább tizenöt nap különbség legyen. (11) A pályázati kiírás az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonható, amelyet a felhívással azonos módon kell közzétenni. (12) A kiírás visszavonása esetén ha a részletes dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történik az ellenérték visszajár, az ajánlattevők pedig a dokumentáció visszaadására kötelesek. (13) A pályázati felhívásra beküldött ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát különösen: (a) a pályázatban kiírt feltételekre, azok megvalósításának határidejére, (b) az igényelt esetleges ellenszolgáltatásra. (14) Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevők a nevének, az általa igényelt ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát nem tilthatja meg. (15) Az ajánlattevő az ajánlathoz a pályázati kiírásban közölt elbírálási időpontot követő harminc napig kötve marad, kivéve, ha az elbírálási időpontban valamelyik ajánlattevővel a szerződés létrejön, vagy egyik ajánlattevővel sem jön létre szerződés. Az önkormányzati vagyon hasznosításának lehetőségei
5. (a) önálló vállalkozás (b) gazdasági társaságokban való részvétel (Bt. kültagként, Kft., Rt., vegyes vállalat) (c) tulajdonjogi átruházás (d) lízing (e) bérbeadás (f) használatba adás (g) haszonbérlet (h) haszonkölcsön (i) koncesszióba adás (j) közérdekű kötelezettség vállalás, (k) alapítvány létrehozása, illetve alapítványhoz való csatlakozás, Az intézmények használatába adott vagyonra vonatkozó szabályok 6. (1) Az önkormányzati intézményeket megilletik a tulajdonosi jogosítványok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek az e rendeletben megfogalmazott eljárási és anyagi jogszabályok betartása mellett. A tulajdonost megillető rendelkezési jogból az önkormányzati intézmények az alkalomszerűen vagy határozott időre szóló bérleti szerződés útján történő hasznosítás jogát gyakorolhatják. (2) A bérbeadásból származó bevételt az intézmény saját feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordíthatják. (3) A hasznosítás az intézmény feladatinak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja. (4) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról a képviselő-testületi döntés előtt ki kell kérni a Pénzügyi Bizottság javaslatát. (5) Az intézmények által megszervezett vagyontárgyak, ingatlanok az önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak, ingatlanok általában az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek, kivéve, ha a képviselő-testület másképpen rendelkezik. Az önkormányzati vagyon hasznosítása 7. (1) Az önkormányzat forgalomképes kategóriába sorolt vagyontárgyainak elidegenítése és bérbeadása a képviselő-testület hatásköre.
(2) A forgalomképtelen kategóriába sorolt vagyontárgyakat csak közterület-foglalással lehet hasznosítani, mely a polgármester hatáskörébe tartozik. (3) A korlátozottan forgalomképes kategóriába sorolt vagyontárgyak átminősítése és hasznosítása tekintetében a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján a képviselő-testület dönt. (4) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben az ingatlanok kivételével 500.000 Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről a polgármester határozatot hoz és a döntésről utólag tájékoztatja a képviselő-testületet. Záró rendelkezések 8. Ezen rendelet 2004. december 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Beled Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2003.(V.1.)rendelete hatályát veszti. Tompáné Balogh Mária polgármester Dr. Gál László jegyző Záradék: Jelen rendelet kihirdetése 2004. december 1-jén megtörtént. Beled, 2004. december 1 Tompáné Balogh Mária polgármester