SPANYOL ÍRÁSBELI FELVÉTELI 2003. június 26. Javítási útmutató A hibátlan írásbeli dolgozat 100 pont értékű. Feladatlap Csak az egyértelműen jelzett, a megoldólapra írt megoldások vehetők figyelembe, helyes válaszonként egy-egy pont értékben. Így maximum 40 pont érhető el. Fordítások A hibátlan fordítás mindkét irányban 30 pont értékű, a két fordítás összpontszáma tehát maximum 60 lehet. A hibák súlyossága szerint 1-4 pontot lehet levonni. Halmozott hibáknál a legsúlyosabb hibáért vonjunk csak le, kerüljük a halmozott levonást. Gyakoribb hibatípusok: Fordítás spanyolról magyarra Értelmetlen vagy hiányzó mondat mínusz 4 pont Értelmetlen vagy hiányzó szerkezet mínusz 3 pont Félrefordítás mínusz 2-3 pont Idegenes hangzású, szó szerinti fordítás mínusz 2 pont Helytelen szóválasztás mínusz 1-2 pont Helyesírási hiba (egybeírás-különírás, központozás kivételével) mínusz 1 pont Fordítás magyarról spanyolra Értelmetlen vagy hiányzó mondat mínusz 4 pont Értelmetlen vagy hiányzó szerkezet mínusz 3 pont Félrefordítás mínusz 2-3 pont Téves igemód- vagy igeidőhasználat mínusz 2 pont Igeragozási hiba mínusz 2 pont Téves egyeztetés mínusz 2 pont Prepozíció- vagy vonzattévesztés mínusz 1 pont Helytelen szórend mínusz 1 pont Helytelen szóválasztás mínusz 1-2 pont Helyesírási vagy stiláris hiba mínusz 1 pont
Megjegyzés A fordítások esetében a javítási kulcsban szereplő, optimálisnak tartott megoldások mellett értelemszerűen más megoldások is elfogadhatók. Ajánlás a vizsgadolgozatokat javító-értékelő tanároknak 1 A tesztek javításánál a pontszámok összesítését az értékelést vezető ellenőrizze. A vizsgadolgozatok értékelését egy ún. javító-értékelő értekezlet előzze meg. Ennek célja annak biztosítása, hogy a javítók egységesen (ugyanazon kritériumok alapján és hasonló szigorúsággal) ítéljék meg a dolgozatokat. Az értekezleten minden értékelést végzőnek jelen kell lennie. Itt az értékelők egyegy fordítást közösen javítanak ki, és megállapodnak abban, hogy milyen megoldásokat nem fogadnak el, illetve melyek azok a megoldások, amelyeket elfogadnak. A továbbiakban minden javító-értékelőnek az értekezleten elfogadott standard alapján kell a javításokat elvégezni. Célszerű, hogy minden fordítást két javító értékeljen, egymástól függetlenül. A hibákat jelöljék meg a dolgozatokban, egyéb hiányosságokra pedig a margón vagy a dolgozatok végén néhány szóval utaljanak. A fordítás minősége és a hibák alapján értékeljék a dolgozatot a következő lépésekben: 1. A vizsgázó kódszámát és az általuk megítélt pontszámot vezessék rá egy értékelő lapra, majd azt tegyék félre, hogy ne befolyásolja a másik értékelőt. 2. Adják át a kijavított dolgozatot a másik javítónak, aki miután azt elolvasta, ugyancsak értékelje, külön értékelő lapon. 3. Miután mindkét értékelő önállóan értékelte a dolgozatot, együtt vessék egybe az általuk adott pontszámokat. 4. Ha eltérés van, és az csak 1 pont, a magasabb pontszámot adják a dolgozatra. Ha az eltérés 2 pont, akkor a két értékelő által adott pontszám átlagát adják a dolgozatra. Amennyiben három vagy annál magasabb, a két értékelő ismét olvassa el együtt a dolgozatot, közösen állapítsa meg a végleges pontszámot, majd írják rá a dolgozatra, s mindketten lássák el kézjegyükkel.
5. Az összes dolgozat javítása-értékelése végső ellenőrzése céljából a javító bizottság tagjai az alábbi, globális kritériumok alapján tekintsék át a fordítások minőségét, és ha szükséges, vizsgálják felül az értékelést. Milyen a jó fordítás? Legalább 90%-ban koherensen visszaadja a forrásnyelvi szöveg információtartalmát. Nyelvi hibáktól mentes, a célnyelv szerkesztési szabályait követi. A megfogalmazás ritkán tapad a forrásnyelvi fordulatokhoz, szóhasználata találó. A fordítás gördülékeny, jó stílusú. Egy-két kisebb súlyú helyesírási, központozási hiba előfordulhat benne. Milyen a gyenge fordítás? A szöveg mondatainak kevesebb, mint a fele adja vissza a forrásnyelvi szöveg információtartalmát. A fordításban öt vagy annál több a súlyos, szerkezeti, egyeztetési, igemód-, illetve igeidő-választási, igeragozási hiba. Szóhasználata nem megfelelő. A megfogalmazás szorosan kötődik a forrásnyelvi fordulatokhoz, ezért a szöveg nehezen vagy egyáltalán nem érthető. 1 Hasonló, a szokásosnál objektívebb és megbízhatóbb javítási-értékelési eljárást alkalmaznak a NYAT által akkreditált nyelvvizsgák esetében, pl. a BGF vagy a Külügyminisztérium nyelvvizsgáinál.
MEGOLDÓLAP 2003 kulcs a b c d a b c d 1. X 21. X 2. X 22. X 3. X 23. X 4. X 24. X 5. X 25. X 6. X 26. X 7. X 27. X 8. X 28. X 9. X 29. X 10. X 30. X 11. X 31. X 12. X 32. X 13. X 33. X 14. X 34. X 15. X 35. X 16. X 36. X 17. X 37. X 18. X 38. X 19. X 39. X 20. X 40. X
Fordítás magyarról spanyolra 2003 kulcs No se sabe quién lo inventó pero cuando el viajero llega a la población de Kuah en Malasia, el guía o el taxista inmediatamente empieza a contarle un cuento cuya protagonista es una princesa muy bonita que vivió doscientos años atrás y que tuvo que morir con una muerte horrible. La condenaron a muerte por haber engañado a su esposo mientras éste estaba en la guerra. Con sus últimas palabras, la princesa maldijo la isla para que no floreciera durante siete generaciones. Desde entonces, crecieron siete generaciones y el archipiélago, de repente, echó a prosperar. El que llega hoy a Langkawi no verá nada de la miseria que caracterizó las islas a lo largo de los dos últimos siglos. Lo que verá, en cambio, es un centro de vacaciones profesionalmente configurado y, por supuesto, con mucho dinero, cuyo principal atractivo son la naturaleza relativamente intacta, la excelente infraestructura turística y la gente local siempre amistosa. Allí se acoge a los turistas de escasos recursos económicos, que llegan con una mochila, con iguales atenciones y dedicación que a los más ricos. La única diferencia es que no los alojan en el mismo hotel. Lo que es cierto: el mar de color esmeralda y la arena blanca de la playa no hacen diferencia entre turista y turista. El que ha peregrinado allí lo pasa bien, aun cuando no haya dedicado más dinero a sus gastos diarios que si se hubiera desplazado al Adriático. (Természetesen más jó megoldás is elfogadható).
Fordítás spanyolról magyarra 2003 kulcs A Holocaust szemtanúja és túlélője, Kertész Imre, magyar író nyerte el a 2002. évi irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Akadémia arra alapozta a döntését, hogy műve az egyéni tapasztalatot szembehelyezi a történelem barbár önkényével. Ez az érzékeny és értelmes ember 15 éves korában ismerte meg az auschwitzi és buchenwaldi koncentrációs táborok rémségeit, majd 1945-ben Magyarországra hazatérve újságíróként dolgozott. Regényei mélyreható elemzések a sorsról és a sorstalanságról, a szabadságról és a szorongásról és az embernek arról a képességéről, ahogyan a legrosszabbhoz is tud alkalmazkodni. Kertész csaknem 10 éven át írta regényét, talán azért, mert a Sorstalanság nem önéletrajz, hanem egy hátrányosan megkülönböztetett embertömeg története, azoké, akik elvesztették ambícióikat, sorsukat, értelmüket és vágyaikat. Mindent. A Sorstalanság, ez a látszólag egyszerű és lineáris regény, mely egyúttal aprólékos és felkavaró, Kertészt a legjelentősebb európai regényírók közé emelte. A német kritika azonnal Thomas Mannhoz, a Varázshegy írójához hasonlította. Kertész a Holocaustról látszólag hideg racionalizmussal beszél, de ezt a racionalizmust meghazudtolja kedves arca, mosolya és barátságos tekintete. Azt állítja, hogy "ugyanolyan sebeket visel, mint bárki, aki diktatúrában élt." (Természetesen más jó megoldás is elfogadható).