Alakzatok, színek, ritmus



Hasonló dokumentumok
Alakzatok, színek, ritmus

Hány darab? 5. modul

MATEMATIKA B 1. ÉVFOLYAM EMBER A TERMÉSZETBEN. 10. modul TESTRÉSZEINK! Készítette: Schmittinger Judit

Alkossunk, játsszunk együtt!

DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS. 33. modul

Matematika C 3. évfolyam. Tanagramok. 2. modul. Készítette: Köves Gabriella

Eszközök: logikai lapok, tangramkészlet, labirintus feladatlap, vonat-feladatlap, füzet, színes ceruzák, vizuális differencilás feladatlapok

Csere-bere. 2. modul. Készítette: KÖVES GABRIELLA

IDŐMÉRÉS AZ IDŐ MÚLÁSA

SZKb_102_01. Bizalomjáték. Készítette: Lissai Katalin É N É S A M Á S I K SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2.

kié nagyobb? 10. modul Készítette: Abonyi tünde

nyitott mondatok (szóbeli) előkészítése

ÓRAVÁZLAT. Az óra címe: Ismeretek a kis számokról. Osztály. nyújtott 1. évfolyam első év A tanóra célja

Geometria Négyzet, téglalap tulajdonságai A kerület fogalom kialakítása; síkidomok kerületének meghatározása méréssel, számítással

Matematika 5. osztály Téma: Geometriai vizsgálatok, szerkesztések

MATEMATIKA C 5. évfolyam 7. modul Játék a síkon

labirintusok, tetriszek és pakolós játékok

MATEMATIKA C 6. évfolyam 2. modul TANGRAMOK

Melyik nagyobb? 9. modul. Készítette: Abonyi tünde

MÉRÉS. 5. modul. Készítette: Köves Gabriella Cenkvári Györgyi ötletei alapján

Lerakó. 7. modul. Készítette: Köves Gabriella

szka102_27 É N É S A V I L Á G Készítette: Özvegy Judit SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

AZ IDŐ MÚLÁSÁNAK ÉRZÉKELTETÉSE 1 perc

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY

HOSSZÚSÁGMÉRÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSSAL ÁLLATI LEGEK

ELTÉRŐ VÉLEMÉNYEK, MÁSSÁG

Kártyajátékok. 10. modul. Készítette: Abonyi tünde

- Olvasás: Hangos olvasás gyakorlása; olvasmányhoz kapcsolódó feladatok megoldása

HOSSZÚSÁGMÉRÉS SZABVÁNY MÉRTÉKEGYSÉGGEL Paradicsom paprika

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 16. modul EGYBEVÁGÓSÁGOK. Készítette: Vidra Gábor

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

építések dobozból egyéb testekből

Óravázlat. Alkalmazott módszerek, eljárások: Közös, egyéni, páros munka. Differenciált feladatok. Magyarázat, beszélgetés. Tevékenykedtetés.

Óravázlat Matematika. 1. osztály

Hányféleképpen. 6. modul. Készítette: Köves Gabriella

Óravázlat. Tananyag: Műveletvégzés a 20-as számkörben tízes átlépéssel. A természetes szám fogalmának mélyítése a számtulajdonságok megfigyelésével.

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_101_06_B Mikor tanulsz hogyan tanulsz?

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett

MATEMATIKA C 6. évfolyam 4. modul A KOCKA

Tematikus terv - Tantárgyi koncentráció november Lila kiscsoport. Környezeti nevelés Vizuális nevelés Irodalmi nevelés

SZKA_101_29 Barátaink az állatok. A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

Memória modul. Készítette:.Köves Gabriella Cenkvári Györgyi ötletei alapján

4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS

DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS. 23. modul

TERÜLETMÉRÉS ALKALMI EGYSÉGGEL Mennyit ér a kézfogásod?

Karácsonyi témahét. 1.b. Szabóné Bakó Márta. Pintérné Legéndi Gabriella december Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő

Segítünk egymásnak. A matematika nem játék? 2. ÉVFOLYAM É N É S A M Á S I K. Készítette: Lissai Katalin

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/ DE OEC Óvoda

Óravázlat Erkölcstan / Technika

Táblás játékok modul. Készítette: Köves Gabriella

HOSSZÚSÁGMÉRÉS ALKALMI MÉRTÉKEGYSÉGGEL TALPMÉRÉS

Szegedi Tudományegyetem

hozzáadás, elvétel kapcsolata szöveges feladatok

TÖMEGMÉRÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSSAL KOFÁK A PIACON

Az osztályban kialakított tó (kuckó) benépesítése élőlényekkel

darabszám; a számok jele 10-ig

NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK

18. modul: STATISZTIKA

Alapvető játékformák és skálázás

MATEMATIKA C 9. évfolyam 1. modul IDŐBEN A TÉRBEN

Önálló intézményi innováció. Medve hét. A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010.

16. modul: ALGEBRAI AZONOSSÁGOK

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

Alkotások síkban mozaiklapokkal, szívószállal

HOSSZÚSÁGMÉRÉS Mennyit nőttem?

Lerakós, tologatós játékok

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 11. modul EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK MEGOLDÁSA. Készítették: Vidra Gábor és Koller Lászlóné dr.

MATEMATIK A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR

Matematika C 3. évfolyam. Mágikus négyzetek. 6. modul. Készítette: Köves Gabriella

5.osztály 1.foglalkozás. 5.osztály 2.foglalkozás. hatszögéskörök

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

1.számú melléklet. Projektleírás

PARKETTÁZÁS. 28. modul

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 14. modul GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK. Készítette: Vidra Gábor

MATEMATIKA C 8. évfolyam 9. modul HOL A VÉGE?

szka102_10 É N É S A V I L Á G Készítette: Kovácsné Vojnovics Éva Solymos Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2.

MATEMATIKA 2.évfolyam: évi 144, heti 4 óra (enyhe)

Kedves Első Osztályos! Rajzold be az óvodai jeledet!

MATEMATIKA C 5. évfolyam 2. modul A KOCKA

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 15. modul SÍKIDOMOK. Készítette: Vidra Gábor

Feladatkörök a kooperatív munkában

SZKA_101_22 Tudod-e, hol van? A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

Osztály: Tanév: 2017/2018. ÓRAVÁZLAT Óraszám:

a képzelet útjain 1. ÉVFOLYAM a z é n d i m e n z i ó i A modul szerzõi: Korbai Katalin, mészáros János

MATEMATIKA B 2. ÉVFOLYAM EMBER A TERMÉSZETBEN. 4. modul. TÖMEGMÉRÉS Sherpa. Készítette: Schmittinger Judit

Az osztályban kialakított tó (kuckó) benépesítése élőlényekkel

A kooperatív tanuláshoz szükséges feladatkörök megismertetése

É N É S A V I L Á G. Készítette: ádám Ferencné Szabó Anna Kornélia Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5.

MATEMATIK A 9. évfolyam. 1. modul: HALMAZOK KÉSZÍTETTE: LÖVEY ÉVA

Készségfejlesztő tanulójáték

A kompetencia terület neve

Tükrözés a sík átfordításával

Képzeld el, építsd meg! Síkbeli és térbeli alakzatok 3. feladatcsomag

SZKC_105_08. a z é n d i m e n z i ó i. A modul szerzõi: Makai Katalin, Schüttler Vera SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 1. modul GONDOLKODJUNK, RENDSZEREZZÜNK!

DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS A 100-AS SZÁMKÖRBEN. 8. modul

Matematika C 3. évfolyam. Logi. Társasjátékok és tevékenységek logikai alapokkal. 7. modul. Készítette: Köves Gabriella

MATEMATIKA C 5. évfolyam 3. modul MEMÓRIA

KÖRNYEZETÜNK ÉRTÉKEI PROJEKT. TÁRSASJÁTÉK KÉSZÍTÉSE ÓVODÁBA MEGYÜNK címmel

0644. MODUL SZÁMELMÉLET. Közös osztók, közös többszörösök KÉSZÍTETTE: PINTÉR KLÁRA

Átírás:

Alakzatok, színek, ritmus 1. modul Készítette: Köves Gabriella Cenkvári Györgyi ötletei alapján

1. modul Alakzatok, színek, ritmus A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok A képességfejlesztés fókuszai A tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók erősítése; a vizuális, az auditív, a taktilis és kinesztetikus észlelés, diszkrimináció, valamint az ezzel kapcsolatos tapasztalatok értelmezésének fejlesztésével. Az események és tárgyak minél több szempontból való szemlélése, a szó konkrét és átvitt értelmében egyaránt. Azonos tudattartalom többféle megnyilvánulásának megtapasztalása. Összefüggések felismerése. Algebra: Számírás, szám felismerés különböző szituációkban. Geometriai ismeretekkel kapcsolatos tapasztalatok szerzése. Síkidomok tulajdonságainak tapasztalati úton való megismerése. A közös tevékenység, játék, munka örömének felfedezése. Beszédfejlesztés különös tekintettel a beszédtechnikára, a saját gondolatok kifejezésére és a személyek közti kommunikációra. A térben és síkban való tájékozódás fejlesztése összekapcsolva a mozgáskoordináció és a manipuláció javításával. 3x45perc 1. osztály Fejlesztési modulok, Matematika A 1. modul A matematika A, B, C típusú moduljai közül azok, melyekben az észlelés, figyelem, képzelet, emlékezet fejlesztése kiemelt feladat. Észlelés, figyelem, képzelet, emlékezet Kreativitás Együttműködés, páros munka Kommunikáció Szabálykövetés Téri orientáció Mozgáskoordináció Manipuláció Síkidomokkal kapcsolatos ismeretek elmélyítése Ábrázolás

Ajánlás Fontos a gyerekeket bátorítani az azonos dolgok többféle megnyilvánulásának észrevételére, valamint az egyéni látásmód megőrzésére és kifejezésére, a világ sokszínűségének szem előtt tartására és elfogadására. Támogatórendszer Ransburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005 (4. kiadás) Értékelés A modulban folyamatos megfigyeléssel követjük: az érzékszerveken keresztül beérkező információk értelmezésének pontosságát a különböző észlelések feldolgozását az együttműködés és a szabálykövetés szintjét közös tevékenységekben a mozgáskoordináció és ábrázolás fokát a képi megjelenítés fejlettségét a szóbeli kifejezőkészséget a játékban és az egyéb feladatvégzésben megmutatkozó elmélyültséget

1. FOGLALKOZÁS Időterv: 45 perc Lépések, tevékenységek (a mellékletekben részletesen kifejtve) Kiemelt készségek, képességek Célcsoport A differenciálás lehetőségei Tanulásszervezés Munkaformák Módszerek Eszköz (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) I. Ráhangolódás*, a játék előkészítése Motiváló beszélgetés Beszéd, kommunikáció, egymásra figyelés, egymás jobb megismerése, képzelet, szokványostól eltérő nézőpont felszínre hozása Minden gyerek Lehetőség van a matematikában kevésbé jeleskedők aktivizálására Frontális Beszélgetés

Lépések, tevékenységek (a mellékletekben részletesen kifejtve) Kiemelt készségek, képességek Célcsoport A differenciálás lehetőségei Tanulásszervezés Munkaformák Módszerek Eszköz (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) II. Az új tartalom feldolgozása* Számok rajzolása, egymás hátára páronként és oszlopban elhelyezkedve Taktilis és kinesztetikus tapasztalatok értelmezése, téri viszonylatok érzékelése, méret, pozíció és távolság megítélése, irányok alkalmazása, egymásra figyelés, következtetések levonása és ennek megfelelően az adott tevékenység módosítása beszéd, kommunikáció Minden gyerek Páros és csoport munka Tevékenykedtetés, megbeszélés Képkészítés hajtogatással és rajzolással Manipuláció, a négyzet hajtogatása téglalappá, illetve háromszöggé, téri orientáció, taktilis és kinesztetikus érzék, kreativitás, mozgás koordináció, vizuális figura-háttér megkülönböztetés Minden gyerek Egyéni Feladatmegoldás, szemléltetés Gyermekenként 1db kb. 20x20cm-es fehér négyzetlap, színes ceruzák

A Modulvázlat melléklete Az alábbi részletes leírás célja elsősorban egyféle minta bemutatása. Nem lehet és nem szabad kötelező jellegű előírásnak tekinteni. A pedagógus legjobb belátása szerint dönthet a részletek felhasználásáról, módosításáról vagy újabb variációk kidolgozásáról. A feldolgozás menete Alakzatok, színek, ritmus Ráhangolódás, a feldolgozás előkészítése Tanítói tevékenység A tanító beszélgetést kezdeményez arról, hogy ki milyen eszközzel szeret rajzolni, ill. milyen eszközzel lehetséges a rajzolás, színezés. Az új tartalom feldolgozása* A tanító a gyerekek beszámolójából kiemeli a mutatóujjal való rajzolást (amennyiben nem hangzott el, megemlíti azt) majd párba állítja a csoportot, és megkéri a pár egyik tagját, hogy ujjával rajzoljon számokat társa hátára, akinek ki kell mondania a számok nevét. Ezután a rajzoló és kitaláló gyerekek cseréljenek. A tanító körbe ülteti a gyerekeket és beszélgetést kezdeményez az imént játszott játékról. A tanító segít a gyerekeknek oszlopba rendeződni, majd közli a játékszabályt és irányítja a játékot. Tanulói tevékenység A gyerekek megosztják egymással és a tanítóval az ábrázolással kapcsolatos kedvteléseiket, tapasztalataikat, ismereteiket. Fantáziájukra hagyatkozva elképzeléseik is szóba kerülhetnek, megfogalmazhatnak soha nem látott, általuk ki nem próbált lehetőségeket. A gyerekek játék közben szóban megfogalmazzák tapasztalataikat és visszajelzések alapján igyekeznek tökéletesíteni technikájukat. A gyerekek megfogalmazzák érzéseiket, tapasztalataikat a játékkal kapcsolatos gondolataikat. Ezúttal az utolsó helyen álló gyerek rajzol először az előtte álló gyerek hátára, aki némán továbbítja rajzolással a számot előtte álló társának, és így tovább az oszlop elejéig, amikor is elhangzik a szám neve, és kiderül, hogy megváltozott-e útközben.

A játék első megismétlésekor a gyerekek félfordulatot tesznek, így az előbbi kezdő lesz a lánc végén. Az asztalnál elhelyezkedő gyerekek mindegyikének ad a tanító egy négyzetlapot, és bemutatja hogyan hajtsák félbe téglalapot alkotva majd megint félbe ismét négyzetet készítve- a papírt. Most a negyedrésznyire csökkent négyzet egyik átlója mentén háromszöggé hajtja össze, végül ezt a háromszöget középen félbe hajtva kis háromszöget alakít. A másodszori ismétlés előtt a gyerekek szabadon szaladgálhatnak, majd tapsra újra oszlopot alkotnak. A tanulók lépésenként követik a hajtogatást, és tapasztalataikat szóban megfogalmazzák. Ezután a teljes papírt széthajtogatva beszélgetést kezdeményez a felfedezhető négyzetek és háromszögek számáról. Tanítói irányítással ujjukat végighúzzák a papírlapon a háromszögek, illetve a négyzetek mentén. A tanító elmondja a gyerekeknek, hogy tervezzék meg, hogy milyen színűre és mintájúra színezik ki a különböző alakzatokat, majd színes ceruzákat, vagy zsírkrétákat oszt. Akár a szín, akár a minta ismétlődhet. A tanulók elkészítik a képüket periodikusan, vagy nem periodikusan valamilyen szabályosság szerint vagy rapszodikusan színezve az alakzatokat.

2. Foglalkozás Időterv: 45 perc Változat Lépések, tevékenységek (a mellékletekben részletesen kifejtve) Kiemelt készségek, képességek Célcsoport A differenciálás lehetőségei Tanulásszervezés Munkaformák Módszerek Eszköz (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) I. Ráhangolódás*, a játék előkészítése Közös verselés. Figyelem, mozgás koordináció, auditív észlelés, látási, hallási emlékezet, fonémahallás, ritmusérzék, muzikalitás, szótagolás, alkalmazkodás, légzéstechnika, artikuláció, beszédtempó, dinamika Minden gyerek Frontális, egyéni Megfigyelés, tevékenykedtetés, gyakorlás Gyerekenként egy példány Weöres Sándor Haragosi című verséből, valamint egy ceruza

Változat Lépések, tevékenységek (a mellékletekben részletesen kifejtve) Kiemelt készségek, képességek Célcsoport A differenciálás lehetőségei Tanulásszervezés Munkaformák Módszerek Eszköz (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) II. Az új tartalom feldolgozása* Ritmikus ököl nyitás-csukás, dobogás Kreativitás, mozgáskoordináció, taktilis és kinesztetikus tapasztalatokról szerzett visszajelentések, ritmusérzék, figyelem, a motorium és a percepció összhangja, emlékezet, kreativitás Minden gyerek. Indirekt diffenreciálás. A kevés ötlettel rendelkező gyerekek segítése. Frontális, egyéni, páros munka Tevékenykedtetés, megfigyelés, gyakorlás Ritmus megjelenítése rajzban Ritmusérzék, finommanipuláció, vizuális észlelés, képzelet, kreativitás Minden gyerek. Indirekt diffenreciálás. A kevés ötlettel rendelkező gyerekek segítése. Egyéni Tevékenykedtetés Rajzlap, grafit ceruza, papír sablon, színes ceruzák minden gyereknek

10 A Modulvázlat melléklete Az alábbi részletes leírás célja elsősorban egyféle minta bemutatása. Nem lehet és nem szabad kötelező jellegű előírásnak tekinteni. A pedagógus legjobb belátása szerint dönthet a részletek felhasználásáról, módosításáról vagy újabb variációk kidolgozásáról. A feldolgozás menete Ráhangolódás, a feldolgozás előkészítése Tanítóii tevékenység A tanító elmondja érzékeltetve a ritmust- Weöres Sándor Haragosi című versét, ezután meghallgatja az esteleges spontán véleményeket, hozzászólásokat. Tanulói tevékenység Fut, robog a kicsi kocsi, Rajta ül a Haragosi, Din don diridongó, Ha kiborul az a kocsi, Leröpül a Haragosi, Din don diridongó. Stb. A tanító felolvassa a verset többször egymás után. A tanító két csoportot alakít, melyeket arra ösztönözni, hogy igyekezzenek azonos ritmusban szavalni; így a versszakok harmadik és ötödik sora egyszerre hangzik. A siker érdekében ezek a lépések többször is ismételhetőek. Ügyeljünk a fokozatosságra! A tanulók a tanítóval együtt mondják a vers szövegét oly módon, hogy először, tanítói segítséggel a tanító hangosabb, a gyerekek halkabbak- érzékeltetik a ritmust. Másodszori versmondáskor ceruzájuk végével minden egyes szótagra koppantanak egyet. Ezután a csoport egyik fele azt skandálja folyamatosan, hogy:,,din don diridongó míg a csoport másik fele az eredeti verset mondja. Majd a csoportok cserélnek. Végül levezetésként- a csoportok ismét együtt mondják a verset egészen halkan kezdve, majd egyre hangosabban folytatva, illetve hangosan kezdve és halkan folytatva.

A tanító oszlopba rendezi a csoportot. A gyermekek egymás vállát, vagy derekát fogják, és ritmusra menetelnek versmondás közben. II. Az új tartalom feldolgozása* A tanító az asztalra helyezi ökölben tartva mindkét kezét, majd valamilyen szabályosság alapján jobb és bal kezét nyitja csukja, időnként lábdobogásokat iktat be, közben a verset mondja. Ösztönzi a gyerekeket hasonló gyakorlat összeállítására. A tanító javaslatot tesz a kártya segítségével kép készítésére. Arra ösztönzi a gyerekeket, hogy valamilyen ritmust próbáljanak megjeleníteni munkájukban. A sablon a mellékletből sokszorosítható. Gyermekenként 4, 6, 8 darabot nyomtassunk. Az elkészült alkotásokat ragasszuk rajzlapra, majd színezzük ki az ábrákat. Néhány lehetséges mintát mutatunk a következő oldalon. A tanulók a maguk által komponált műveket megtanulják, gyakorolják, folyamatosan végzik. Amikor úgy érzik, hogy jól megy, páronként előadják egymásnak amit alkottak. A tanulók megtervezik és kiszínezik az ábrát. Megtekintik egymás munkáját. 11

12

3. FOGLALKOZÁS Időterv: 45 perc Változat Lépések, tevékenységek (a mellékletekben részletesen kifejtve) Kiemelt készségek, képességek Célcsoport A differenciálás lehetőségei Tanulásszervezés Munkaformák Módszerek Eszköz (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) I. Ráhangolódás*, a játék előkészítése Síkidom-kitalálós (barkochba): A gyermekek kérdéseket tesznek fel a síkidom kitalálása érdekében. A feltett kérdésre igennel vagy nemmel lehet válaszolni. Cél a kigondolt síkidom kitalálása. Beszéd, kommunikáció, egymásra figyelés, képzelet, gondolati tartalom érthető visszaadása. A logikai készlet elemeinek meghatározása, kör, háromszög, négyzet, lyukas, nem lyukas fogalmak használata, a piros, sárga, kék, zöld színek alkalmazása. A logikai és, vagy, valamint a tagadás fogalmak használata játék közben. Minden gyerek. A tanító segítse azokat a gyermekeket, akik nehezebben, vagy nem tudnak kérdést feltenni. Páros Beszélgetés, tevékenykedtetés, Logikai készlet 13

14 II. Az új tartalom feldolgozása* Tátika készítése hajtogatással, síkidomok rajzolása adott szabály alapján Taktilis és kinesztetikus észlelés, téri orientáció, irányok alkalmazása, egymásra figyelés, manipuláció, azonosság, különbség felismerése, figyelem, együttműködés Minden gyerek Páros, egyéni munka Tevékenykedtetés, megbeszélés Gyerekenként 1db kb. 20x20cm-s négyzetlap, grafit és színes ceruzák, 1db (a tanító részére) papírhajtogatásról szóló kézikönyv, négyzetrácsos füzetlap Nézeti ábrázolás előkészítése Vizuális észlelés, forma felismerés, nem szokványos nézőpontok figyelembe vétele, finommanipuláció, téri orientáció, kreativitás, irányok alkalmazása, figyelem Egyéni munka Minden gyerek. A lemaradókat vagy tévesen dolgozókat a megfigyelésük pontosításával segítsük. Feladatmegoldás, szemléltetés Grafit és színes ceruzák, tárgyak A teremben elhelyezve, lehetőség szerint több azonos, négyzetrácsos füzetlapok

A Modulvázlat melléklete Az alábbi részletes leírás célja elsősorban egyféle minta bemutatása. Nem lehet és nem szabad kötelező jellegű előírásnak tekinteni. A pedagógus legjobb belátása szerint dönthet a részletek felhasználásáról, módosításáról vagy újabb variációk kidolgozásáról. A feldolgozás menete Ráhangolódás, a feldolgozás előkészítése Tanítói tevékenység A tanító párokat szervez. Elmondja a játék szabályát. (Barkochba) Amennyiben marad gyerek pár nélkül, a tanítói is játszik. Ösztönözzük a tanulókat az,,és szó használatára. (Piros és lyukas, stb.) A tanító leülteti a gyerekeket és beszélgetést kezdeményez a játék tapasztalatairól. Tanulói tevékenység A párok egyik tagja a logikai készlet egyik elemét rejti a tenyerébe. A másik gyerek kérdések feltevésével próbál rájönni, melyik az a síkidom. Amikor sikerül kitalálni cserélnek. II. Az új tartalom feldolgozása* A tanító bemutatja a tátika/sótartó hajtogatását, valamint javaslataival segíti a munkát. (Négyzet alakú lap csúcsait behajtjuk a négyzet középpontjához. Kapunk egy kisebb négyzetet. Ezt átfordítjuk a másik oldalára. A műveletet még egyszer megismételjük. Jobb, illetve bal kezünk hüvelyk és mutató ujját a fülecskékbe helyezzük, és nyitjuk, csukjuk.) A hagyományosan Tátika néven ismert játék szabályainak megfelelően különböző színes jelekkel látjuk el papírból készített játéktárgyunkat. Ez esetben azonban a következő jelek kerülnek a Tátika megfelelő háromszögeire: piros paca, háromszög (grafittal), téglalap (grafittal), zöld paca, négyzet (grafittal), sárga paca, barna paca, kör (grafittal). A tanulók lépésenként követik és másolják a tanító mozdulatait. A tanítói utasítás alapján történő rajzolást követően a gyerekek ujjaikra helyezik és kipróbálják a Tátikát. 15

16 A tanító elmondja a játékszabályt. (Dobókockával dobunk. A dobás alapján állapítjuk meg, hányszor kell nyitni a,,tátikánkat. A tanító síkidomokat mutat. A gyermekek keresnek a teremben olyan tárgyakat, amelyek A párok egyike kezeli az eszközt, társa pedig a megfelelő színes ceruza kiválasztása után négyzetrácsos lapra a megfelelő síkidomokat rajzolja. (Pl.: sárga téglalap, vagy barna háromszög a kifejezéseket leolvassa a Tátikáról a jelek alapján.) Ezután a párok cserélnek. Folyamatosan ellenőrzik egymás munkáját. Amennyiben a tanulók a képekről meg tudják állapítani, mely tárgyakat látják, lerajzolják. Több megoldást is adhatnak. a) oldalról nézve, b) felülről nézve ilyennek látszanak. A megbeszélés után, a tanító felajánlja, hogy a tárgyak megtekintése után le lehet rajzolni azokat, különböző nézetekből. A gyerekek négyzetrácsos papíron rajzolnak.