SZILÁGYI IMRE: Statisztikai források Nyíregyháza történetének kutatásához 1945 után Ügy gondoljuk a helytörténetírásban is mint általában mindenben lehetőleg minél több követelmény kielégítésére kell törekedni. Nézetünk szerint a vele szemben támasztott igények sorában jelentős helyet foglalnak el a következők: minél valóságosabb és teljesebb képet kell adnia az írásnak arról (a helyről, témáról, időszakról), amelyről szól; a leírt jelenséget, folyamatot alakító, befolyásoló tényezők összefüggéseit minél alaposabban fel kell tárnia; és végül, de nem utolsósorban, vizsgálni szükséges fejlődésében is a dolgok alakulását. A feltárás, a közelítés sokféle módon történhet, s az eszközök egyike lehet a hivatalos statisztika is. Viszonylag sok statisztikai adat áll rendelkezésünkre már az 1944 1951. évekre vonatkozóan is. Azóta pedig egyre nő számuk, bővül a körük s talán nem túlzás azt állítani, hogy bőségesen állnak rendelkezésre. Remélem nem tűnik szerénytelenségnek, ha megemlítjük, hogy ezt az országhatárain túl is így ítélik meg, s az sem, hogy a nálunk kialakított (használt) módszerek kibírják a nemzetközi összehasonlítást. Arról természetesen szó sincs, hogy mindenre van adat, amire szükség volna. Napjainkban egyre többen használnak olyankor statisztikai adatokat, amikor azok jól érzékeltetik azt, amit írójuk ki akar fejezni. Korántsem lehetünk azonban elégedettek még. Mi lehet a magyarázata annak, hogy az adatok használata olyankor is elmarad, amikor használatuk indokolt lenne és vannak is? Ügy gondoljuk a főok az, hogy sokan nem ismerik (nem is mindig ismerhetik),, hogy miről, milyen adatok állnak rendelkezésre. Ez az írás gyakorlati segítséget szeretne nyújtani azoknak, akik statisztikai adatokat akarnak használni, illetve az általunk használt módszereket kívánják alkalmazni. Ezért mindenekelőtt a hivatalos statisztikai forrásokat (a kiadványokat) akarjuk rendszerezve bemutatni. Továbbmenően a Központi Statisztikai Hivatal és annak Megyei Igazgatósága által készített szöveges közlések, elemzések Nyíregyháza városra vonatkozó részének vázlatos ismertetését is közreadjuk. Szeretnénk azzal is segíteni, hogy a Hivatal munka-
társai által készített tanulmányok megjelenésének helyét, idejét és az elemzés rövid összefoglalását is leírjuk. Az egyes kiadványfajtaknái ismertetjük majd azokat a legfontosabb elveket, tudnivalókat is, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy könnyebben és jól használhassák fel az adatokat. 1. A Központi Statisztikai Hivatal, Budapest kiadványai. Rendszeres adatszolgáltatáson alapulók, amelyek az állami és szövetkezeti szektor (havi, negyedéves, éves, illetve esetenkénti) jelentéseire épülnek. összeírásokon alapulók, amelyek elsősorban a lakosságot, a lakosság személyi, jövedelmi fogyasztási adatait, az állatállományt stb. érintik, pl. népszámlálás, háztartás-statisztika, állatszámlálás stb. 2. A Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatóságának kiadványai, amelyek ugyanazon alapokra épülnek fel, mint az előzőekben ismertetettek. 3. A Központ, illetve a Megyei Igazgatóság munkatársai által készített tanulmányok, amelyek rendszerint a szakfolyóiratokban (Területi Statisztikában, illetve Szabolcs-Szatmári Szemlében) jelennek meg. Az előbbiek rendszerint hivatalos jellegűek, szolgálati használatra" készülnek. Egyre nagyobb hányaduk azonban könnyen hozzáférhető, mivel könyvárusi, terjesztői forgalomba kerül. Azokhoz, amelyekben a településekre, így pl. a Nyíregyházára, annak lakosságára, lakásállományára stb. vonatkozó részletes adatok találhatók, közel három évtizede megrendelés alapján, pénzért hozzá lehet bárkinek jutnia (népszámlálások, évkönyvek stb.). A kiadványok (a központi és a megyei is) lehetnek: adatközlések, adattárak; évkönyvek (ezek szinte kizárólag csak adatokat tartalmaznak); közlések, amelyek röviden, tömören szavakkal is jellemzik azt, amiről szólnak; negyedéves jelentések sok adattal és elemzéssel; elemzések (témajelentések), amelyek egy-egy témát hosszabb időszakon s többféle összefüggésben vizsgálnak; 1957-ben, illetve azóta az MSZMP kongresszusához, illetve a megyei pártértekezlethez kapcsolódóan széles körben 800 3000 példányban kiadványok jelennek meg. A következőkben ismertetjük az egyes statisztikai adatforrásokat: 1. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest kiadványai. 11 Gyáripari címtár, 1946. 12 Népszámlálások adatai 1949, 1960, 1970, 1980. 13 Területi idősorok, 1969.
14 Területi Statisztikai Évkönyv, 1973, 1974, 1975, 1976, 1977, 1978, 1979, 1980, 1981. 15 Budapest és a jelentős vidéki városok napi munkaerővonzási körzete (1981). 2. Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatóságának kiadványai: 21 Közlések, elemzések. 211 Nyíregyháza város helyzete 1954-ben (1955). 212 A Móricz Zsigmond Színház hároméves működése (1963). 213 Nyíregyháza város fejlődése és néhány problémája a számok tükrében (1963). 214 Nyíregyháza város vízellátásának néhány kérdése (1963). 215 A lakásépítés, lakásgazdálkodás Nyíregyháza városban (1965). 216 A város burgonya- és zöldségellátásának alakulása (1965). 217 Nyíregyháza tömegközlekedése (1974). 218 Nyíregyháza belső tagozódásának vizsgálata (1976). 22 Helyzetkép a megye városairól, 1975, 1976, 1978, 1980. 23 Évkönyvek. 231 Szabolcs-Szatmár megye fontosabb adatai, 1952 1955, 1956, 1957, 1958, 1959, 1960, 1961, 1962, 1963. 1964. évekről. 232 Szabolcs-Szatmár megye Statisztikai Évkönyve, 1965, 1966, 1967, 1968, 1969, 1970, 1971, 1972, 1973, 1974, 1975, 1976, 1977, 1978, 1979, 1980. évekről. 24 MSZMP kongresszusaira, megyei pártértekezletekre készült kiadványok. 241 Számvetés az MSZMP kongresszusa előtt. Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1959. év (119 p.) A Nyíregyházára vonatkozó adatok főleg a 95 119 p-n. 242 A megye társadalmi gazdasági helyzete és fejlődésének főbb tendenciái. Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1970. év (94 p.) 243 Szabolcs-Szatmár megye Két Kongresszus között (X XI.) Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1975. év (43 p.) 244 Szabolcs-Szatmár megye Két Kongresszus között (XI XII.) Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1980. év (55 p.) 3. A Megyei Igazgatóság munkatársai által készített tanulmányok. 31 Nyíregyháza város fejlődése és néhány problémája. Szabolcs- Szatmári Szemle, 1962. év 2. szám (14 p.) = Szilágyi Imre.
32 Nyíregyháza fejlődéséről. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1974. kilencedik évfolyam, 3. szám (3 13 p.) = Szilágyi Imre. 33 Nyíregyháza előbbre lép. Nyíregyházi Kiskönyvtár, 12. szám, 1977. év. Készítették a Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatóságának munkatársai. (104 p.) A kötet bemutatja a város általános rendezési tervének vázlatát. Időrendben közli a város fontosabb adatait, eseményeit. Az elemző rész röviden bemutatja a város fejlődését amióta írásos emlékek vannak Nyíregyházáról. Leginkább azonban az utóbbi évtizedek jelenségeivel, folyamataival népgazdasági ágankén,t és az életkörülmények fontosabb tényezőivel foglalkozik. Az utolsó vizsgált év 1975. A város fejlődését nem csak önmagához, hanem a hasonló népességnagyságú, és a megyeszékhely településekhez is viszonyítja. 34 Társadalmi és gazdasági változások megyénkben, az 1980. évi népszámlálási adatok tükrében. Szabolcs-Szatmári Szemle 1981. XVI. évfolyam 1. szám (1 17 p.) = Szilágyi Imre. 35 Megyénk kulturális arculatának néhány vonása. Szabolcs-Szatmári Szemle 1981. XVI. évfolyam 1. szám (18 35 p.) = Dr. Hajnal Béla. Mindkettő sok nyíregyházi adattal. A jelentősebb statisztikai kiadványok (jelentések, évkönyvek) tartalma és szerkezete az évtizedek során sokat változott. Ugyanis szerkesztőiket az a törekvés hatotta át, hogy a mindenkori gazdasági társadalmi célkitűzéseknek, illetve az irányítási módszereknek megfelelőek legyenek. Ily módon kívánták segíteni a vezetést a gazdasági társadalmi célok megtervezésében, és azok ellenőrzésében. Ebből következik, hogy más a szerkezetük, a mondanivalójuk azoknak, amelyek a tervutasításos időszakban, más azoké, amelyek az új gazdasági mechanizmus bevezetésének idején, és ismét más azoké, amelyek a fejlődés intenzív szakaszában készültek. A jobb gazdasági tevékenység mindinkább lehetővé tette a lakosság életkörülményeinek folyamatos javítását. Lényegesen több adatot tartalmaznak az ellátásról, a településekről stb. az utóbbi tíztizenöt év kiadványai. Az évkönyvek összefoglaló, fontosabb adatai általában négy év adatát tartalmazzák. Előfordul viszonylag nem is ritkán, hogy ugyanazon évre vonatkozóan ugyanarról a jelenségről egy korábban és egy későbben kiadott évkönyv adata eltér. Ennek oka csaknem kizárólag szervezeti változás (pl. egyesülés, szétválás stb.). A kiadványok használatánál feltétlenül figyelembe kell venni a módszertani és egyéb megjegyzéseket, amelyek számos. tévedéstől megóvhatják a felhasználót.
Ügy vélem széles körű, sokoldalú használatuk lehetővé teszi a valóság minél hivebb és teljesebb leírását. Mivel a gazdaság, a társadalom, a szociális és kulturális élet nagy hányadát felölelik, jól érzékeltethetők az összefüggések is. Rendszeres megjelenésük, adataik egymásra épülése, a fogalmak lehetséges határokig történő azonossága a folyamatosság, a fejlődés mérését legtöbb területre vonatkozóan lehetővé teszi. Meggyőződésünk, hogy a történetírók tevékenységét a statisztikai források és módszerek ismerete hasznosan, eredményesen segítheti. Az ismertetett kiadványok nagyon kevés kivételtől eltekintve a Levéltárban, a Központi Statisztikai Hivatalban és a Megyei Könyvtárban, illetve a Központi Statisztikai Hivatal Megyei Igazgatóságán tekinthetők meg. * * * 1. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest kiadványai. 11 Gyáripari címtár, 1946. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1948. év (292 p.) Meghatározza, hogy a statisztikai adatszolgáltatás szempontjából az egyes ipari alcsoportokba milyen ismérvek alapján állapították meg az ipari üzemek gyárjellegét. Ipari alcsoportok: I. Vas- és fémipar; II. Gépgyártás; III. Közhasznú villamosenergia-termelés és -elosztás; IV. Kő-, föld-, agyag-, aszbesztés üvegipar; V. Faipar; VI. Csont- és műanyagipar; VII. Bőripar; VIII. Gumiipar; IX. Sörte-, szőr- és tollipar; X. Fonó- és szövőipar; XI. Ruházati ipar; XII. Papíripar; XIII. Élelmezési ipar; XIV. Vegyészeti ipar; XV. Sokszorosító- és műipar. Ennek megfelelően betűrend szerint közli az odatartozó állami (pl. MÁV Fűtőház Főnökség), szövetkezeti (pl. Nyíregyházi Famunkások Termelő és Értékesítő Szövetkezete) és magán vállalatok (pl. Irsai és Társa Vasöntöde és Gépműhely) stb. legfontosabb adatait. így a munkavállalók, a munkahelyek számát, az erőgépek, a villamos motorok lóerejét és a tevékenységeket. (24, 47, 49, 65, 76, 108, 153, 175 p.) 12 Népszámlálások adatai. 121 1949. évi népszámlálás 3. Részletes mezőgazdasági eredmények. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1950. (539 p.) A részletes mezőgazdasági (országos) adatok (szöveges) ismertetése (IX XVII. p.) A) Országos eredmények. Táblázatok (3 12 p.) B) Törvényhatósági eredmények. (Az 1950. január 1. utáni közigazgatási beosztás szerint.) 1. Megyei főeredmények (14 27 p.)
2. Megyei részletes eredmények (33 168 p.) Tájegységenként (Dunántúl, Alföld, Észak) és megyénként. 3. Törvényhatósági jogú városok részletes eredményei (171 212 p.) C) Járások (megyei városok) főeredményei. (Az 1950. május 20-a előtti járási beosztás szerint. Ebben a fejezetben találhatók Nyíregyháza megyei város adatai a járási sorok után. 1. Gazdasággal rendelkezők, birtoknagyság szerint, őstermelők és nem őstermelők (222 223 p.) 2. Szántófölddel, valamint szőlővel, kerttel, gyümölcsössel rendelkezők száma, szántóterület-nagyság szerinti megoszlással (százalékosan is) (234 235 p.) 3. Ház- és földtulajdonnal rendelkezők megoszlása az ingatlan jellege, a földtulajdon nagysága szerint (mindkettő százalékosan is) (246 247 p.) 4. Haszonbérlettel rendelkezők száma a haszonbérelt föld nagysága szerint (százalékosan is) (258 259 p.) 5. Részesbérlettel rendelkezők száma a részesbérlet-nagyság kategóriája szerint (százalékosan is) (270 271 p.) 6. Az 1945. évi földreform során foldjuttatásban részesültek száma a juttatott földterület nagysága szerint (százalékosan is). Továbbá aszerint, hogy a földhöz juttatott rendelkezett-e^ vagy sem gazdasággal, őstermelő volt-e? A foldj uttatásban részesült őstermelők családnagysága (282 283 p.) 7. A felszabadulás után a földreform során és az egyéb jogcímeken földhöz jutottak számának megoszlása a juttatás jellege szerint (százalékosan is) (290 p.) 8. Állattartók, valamint traktor- és cséplőgép tulajdonosok száma a tartott főállatfaj, valamint, hogy hánynak van traktora, cséplőgépe (296 p.) D) Községi eredmények. Az 1950. május 20-a előtti járási beosztás szerint. 1. Gazdasággal rendelkezők, gazdaságnagyság-csoportok szerint. Gazdaság nélküliek (Nyírszőlős, Oros) (398 p.) 1949. évi népszámlálás 5. Részletes épület- és lakásstatisztikai eredmények. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1950. (455 p.) Bevezetés. Fogalmak (VII VIII. p.) Városok és városias jellegű községek jegyzéke (VIII IX. p.) í. Országos eredmények. Az 1950. január 1. utáni államigazgatási beosztásnak megfelelően. A) Lakóházak (3 8 p.) B) Nem lakóház jellegű épületek (10 14 p.)
C) Lakások (16 31 p.) II. Megyei főeredmények. Az előző csoportosítás szerint. (35 65 p.) III. Városok és városias jellegű községek főeredményei. 1. Főbb épület- és lakóházadatök. Nyíregyháza (68 69 p.) 2. Főbb lakásadatok (74 75 p.) 3. Magánlakások, a lakással rendelkező személy használati jogcíme (80 81 p.) IV. Városok, város és városias jellegű községcsoportok részletes eredményei. 1. Magánlakások a lakóhelyiségek száma, valamint a felszereltség és padozat szerint, lakásnagyság-csoportonként. Nyíregyháza (100 101 P) 2. Magánlakások a jelenlévők száma, valamint a lakással rendelkező személy használati jogcíme szerint lakásnagyság-csoportonként. Nyíregyháza (120 121 p.) 5, Városok magánlakásainak főbb adatai a lakás tulajdonosának, bérlőjének stb. társadalmi rétegződése szerint. Nyíregyháza (175 p.) V. Községi eredmények. 1. Épületek és lakóházak főbb adatai. Nyírszőlős, Oros (280 281 p.) Nyíregyháza (282 283 p.) 2. Lakások főbb adatai. Nyírszőlős, Oros (414 415 p.) Nyíregyháza (416 417 p.) 1949. évi népszámlálás 8. A foglalkozási statisztika részletes eredményei. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1950. (485 p.) Bevezetés, módszertan (III IV. p.) A vármegyék, illetve megyék 1950. január 1. előtti és utáni államigazgatási beosztása és főbb adatai (VI VII. p.) A) Országos eredmények (2 11 p.) B) Megyei részletes eredmények (154 163 p.) C) Községi (városi) eredmények. A népesség foglalkozási főcsoport és foglalkozási viszony szerint. Kereső, eltartott. A mezőgazdaságban, az iparban és bányászatban, a kereskedelemben, a bank és biztosításban, a közlekedésben, a közszolgálatban foglalkoztatott keresők, segítő családtagjaik, illetve eltartottjaik száma. Oros, Nyírszőlős (402 405 p.) Nyíregyháza (406 409 p.) 1949. évi népszámlálás 9. Demográfiai eredmények. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1950. (336 p.) Bevezetés, módszertan (7* 11* p.) I. rész. A, B) Az 1949. évi népszámlálás adatainak elemzése (13* 45* p.) C) Grafikonok (49* 71* p.)
II. rész. Táblázatok. A) Országos eredmények (3 14 p.) B) 1. Megyei főeredmények (17 34 p.) 2. Megyei részletes eredmények. C) Községi (városi) eredmények. 1. Terület, népesség, szaporodás (fogyás) népsűrűség, bel- és külterületi népesség száma és aránya. Nyírszőlős, Oros (127 p.) Nyíregyháza (128 p.) 2. A népesség nemek, korcsoportok és iskolai végzettség szerint. Nyírszőlős, Oros (240 241 p.) Nyírgeyháza (242 243 p.) 1949. évi népszámlálás 11. A külterületi lakott helyek főbb adatai. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1951. (115 p.) Bevezetés. Fogalmak, módszertan (5 6 p.) I. A külterületi lakott helyek főbb adatainak ismertetése (9 25 p.) II. Táblázatok. A) Országos összefoglaló és megyei adatok (29 46 p.) B) A főbb külterületi adatok járások ée városok szerint. I. A népesség kor, nem, iskolai végzettség és foglalkozási adatai. II. Foglalkozási és lakóház adatok. Nyíregyháza I. (60 61 p.) Nyíregyháza II. (62 63 p.) C) Külterületi lakott helyek főbb adatai. Nyírszőlős, Oros (103 p.} Nyíregyháza (104 p.) 122 1960. évi népszámlálás 3. Szabolcs-Szatmár megye személyi és családi adatai. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1962. (302 p. és 9 p. grafikon). I. A főbb adatok szöveges értékelése, amelyben Nyíregyházát sok esetben kiemelik (9 18 p.) II. összefoglaló adatok. Sok nyíregyházi adattal, amelyek egy része ismerteti valamennyi népszámlálás adatait (1869-től). A számok nagyobbik hányada azonban csak 1949-re és 1960-ra vonatkozik. (20 35 p.) III. Részletes adatok. A települések adatait járásonként közli, utánuk találhatók a Nyíregyházára vonatkozóak. Demográfiai adatok a 42, 47, 56 57, 62, 67, 76 77, 84 85, 9a 91 és a 104 p-n találhatók. Foglalkozási adatok a 113, 122 123, 132 133, 142 153-as p-n találhatók. Családra, háztartásra vonatkozóak a 218, 223 és a 232 233 p-n. IV. 1. A külterületi népesség adatai (282 283 p.) IV. A fogalmak magyarázata (287 301 p.)
V. Grafikonok (I IX.), közülük az I., II., VI., VII. olyan, amely a város arányát (helyét) is szemlélteti. 1960. évi népszámlálás 4. Lakásadatok I. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1961. (119 p.) A 40. p-n találhatók a Nyíregyháza lakásállományának, szobáinak számára és a lakások építési idő szerinti megoszlására vonatkozó adatok. (Ugyanezek a 91. oldalon is megtalálhatók.) 123 1970. évi népszámlálás 17. Szabolcs-Szatmár megye adatai. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1972. (563 p.), valamint a fogalmak magyarázata stb. (XLV p.) 1. Összefoglaló adatok. Demográfiai, foglalkozási, háztartás családi, lakás épület adatok. Többségük 1930-tól mutatja be a különböző folyamatokat. A táblázatok egy része Nyíregyházára vonatkozó adatokat is közöl (7-47 p.) 2. Megyei adatok. Demográfiai, foglalkozási, háztartás családi, lakás épületre vonatkozó részletes adatok (50 266 p.) 3. Városok adatai. Demográfiára, foglalkozásra, háztartásokra, családokra, lakásokra és épületekre vonatkozó adatok. Nyíregyházára vonatkozóak 340 362 p. 4. Községek adatai. Az előzőekben ismertetett csoportosításban. Nyírszőlős, Oros, Nyíregyháza itt is szerepel. Népességszám 1870 1970, népszaporodás (368 371 p.) Terület, népesség, kül- és belterületi népesség (374 375 p.) Jelenlévő, állandó és lakónépesség nemek szerint 1970-ben (378 379 p.) A népesség korcsoportonkénti megoszlása, nemek aránya (384 386 p.), nemek szerint (390 391 p. és 394 395 p.) A 16 évesnél fiatalabbak kor év szerint (400 403 p.) A 15 éves és idősebb férfiak családi állapota (százalékosan is) (406 407 p.), nők (410 411 p.) Adatok állnak rendelkezésre még a következőkről: A 15 éves és idősebb házas nők élveszületett gyermekek száma szerint (414 415 p.) A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettségéről (418 419 p.) A népesség iskolai végzettségéről nemek szerint (422, 423, 426, 427, 432 435 p.)
A népesség gazdasági aktivitásáról együtt és nemek szerint (438, 439, 442, 443 p.) Az aktív keresők és eltartottjaik népgazdasági ág szerint, továbbá az inaktív keresők és eltartottjaikról. Az aktív és inaktív keresők száma és aránya népgazdasági áganként, nemenként (448 451, 456 459, 462 463, 466 467 p.) A mezőgazdasági aktív keresők és eltartottjaik alágazat és foglalkozási viszony szerint (472 475, 480 483 p.) A nem mezőgazdasági aktív keresők és eltartottjaik népgazdasági ág és foglalkozási minőség szerint (488 491, 496 499 p.) A mezőgazdasági munkát végzett népesség gazdasági aktivitás és munkanapok szerint (502, 503, 506, 507 p.) A háztartások és összetételük, tagjaik száma, aktív keresőik száma, a háztartásfő társadalmi foglalkozási csoportja szerint (510, 511, 514, 515, 518, 519, 522, 523 p.) A családok összetétele a családtagok száma szerint, a 15 évnél fiatalabb gyermekkel élő családok összetétele (526, 527, 530, 531 p.) A lakások rendeltetése, nagysága és helyiségei, tulajdon jellege és használati jogcíme, építési éve, felszereltsége (536 539, 542, 543, 546, 547, 552 555 p.) A lakóépületek tulajdon, szint, lakásszám, falazat, alapozás, villany-, víz-, gázfelszereltsége, szennyvíz elvezetése (560 563 p.) 1970. évi népszámlálás 30. Az aktív keresők munkahelye és lakóhelye, a napi ingázók adatai. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1977. (37 p.) Az elemzés szerint Nyíregyháza az úgynevezett nagy bejárási többletű és nagy eljáró" (ezer fő feletti) városok közé tartozott. Hozzá hasonlóan e kategóriába tartozott például Kecskemét, Székesfehérvár, Szolnok stb. 11,4 ezerrel többen ingáztak be a városba, mint el. Ez a helyben dolgozók 24,4 százaléka. Nyíregyházán dolgozott 46,6 ezer aktív kereső, számuk közel egyharmadával (32,2 százalékkal) több mint a helyben lakó aktív keresőké. s A lakónépesség száma 1970-ben 73 ezer fő volt, az úgynevezett nappali népesség" viszont 84,4 ezer fő, ami 14,9 százalékkal több a lakónépességnél. 124 1980. évi népszámlálás 15. Szabolcs-Szatmár megye adatai. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1981. (824 p.) Bevezető. I. Táblázatok.
1. összefoglaló adatok (6 55 p.) Hosszabb időszak, általában 1930 1949 1980. Demográfia. Népességszám, népszaporodás területi megoszlása. Nemek, kor és terület szerinti megoszlás. Családi állapot. A házas nők megoszlása az élveszületett gyermekek száma szerint. Iskolai végzettség, anyanyelv, nemzetiségi megoszlás. Foglalkozás. Gazdasági aktivitás, nemek és területi megoszlás szerint. Aktív keresők korcsoportjai, népgazdasági áganként, foglalkozási viszony, állománycsoport, beosztás szerint, iskolai végzettség. Háztartás család. Összetétel, tagok száma, társadalmi foglalkozási csoport, osztály rétegtagozódás, átlagos nagyság, kereső eltartott arány. Lakás, lakóház. Lakott lakások, lakóik száma, a használat jogcíme, lakás nagysága, felszereltsége, komfortossága, magassága, falazata. 2. Megyei adatok (58 328 p.) Az előző csoportosításban, de lényegesen részletesebben, ugyanakkor csak az 1980. évre vonatkozóan. 3. Városok adatai. Nyíregyháza (474 508 p.) Demográfia. A népesség korcsoport és nemek szerint. A 15 éves és idősebbek családi állapot, korcsoport és nemek, a házas nők élveszületett gyermekei szerint, a nők termékenysége. A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettsége, korcsoport és nemek szerint. A befejezett iskolai végzettségűek legmagasabb végzettségének jellege, szintje, korcsoport és nemek szerint. Foglalkozás. Gazdasági aktivitás korcsoport és nemek szerint. A népesség népgazdasági ág, gazdasági aktivitás és nemek szerint. Az-aktív keresők népgazdasági ág, foglalkozási viszony, a tevékenység jellege és állománycsoport, korcsoport szerint. Az aktív keresők népgazdasági ág, a tevékenység jellege és legmagasabb iskolai végzettsége szerint. Foglalkozási főcsoportok, kiemelt egyéni foglalkozás, nemek, állománycsoport és beosztás szerint. A népesség osztály- és rétegtagozódása a gazdasági aktivitás és nemek szerint. Háztartás család összetétel, tagok, aktív keresők száma, osztály rétegtagozódása. Család összetétel. 15 évnél fiatalabb gyermekek, aktív keresők száma, osztály rétegtagozódás szerint. Lakás épület. Lakott lakások lakásnagyság, tulajdon jellege és felszereltsége. Komfortosság foka és az építés ideje. Az épület lakásszáma, a lakások szoba- és lakóinak száma, a háztartások összetétele. Lakott lakások és lakóik száma az építési év és lakásnagyság szerint, falazat, fűtési mód. A lakott lakások a lakók korösszetétele és lakásnagyság szerint, a lakók kor és háztartás összetétele szerint. Társ-, al- és ágybérlet. A la-
kott lakások a háztartás osztály- és rétegtagozódása, lakásnagyság és használati jogcím szerint, alapterület és lakásnagyságcsoport. Lakók a lakásalapterület és lakásnagyság csoportja szerint. Épületek rendeltetése, lakásegységeik száma. A lakóházak magassága, lakás- és lakószáma, építési éve és falazata. 4. Községek adatai (546 769 p). A táblázatok élén találhatók a városok (Nyíregyháza) adatai. Demográfia. Népesség (jelenlévők) 1870 1970. Állandó- és lakónépesség 1960, 1970, 1980, tényleges szaporodás, illetve fogyás (546, 547 p.) Népszaporodás 1970 1979. évekre (554 p.) Bel- és külterületi népesség, lakott hely (558 p.) Terület, népsűrűség (562 p.) Állandó- és lakónépesség nemek szerint (566 p.) A népesség korcsoportonként (570,. 571 p.): férfiak (578, 579 p.), nők (586, 587 p.) A 18 évnél fiatalabb népesség korév szerint (594, 595 p.) A 15 éves és idősebb népesség családi állapot és nemek szerint (602 p.) 15 éves és idősebb házas nők az élveszületett gyermekek száma szerint (606 p.) Propogativ korú házas nők az élveszületett gyermekek száma szerint (610 p.) A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettség szerint (614 p.): férfi (618 p.), nő (622 p.) A népesség iskolai végzettség és nemek szerint (626, 627 p.) Foglalkozás. Gazdasági aktivitás nemek szerint (634, 635 p.) Népesség aktív és inaktív keresők, népgazdasági áganként (642, 643 p.) Aktív kereső férfiak és nők népgazdasági áganként (650, 651 p.) A népesség népgazdasági ág, a tevékenység jellege és állománycsoport szerint (658 663 p.) Az aktív keresők népgazdasági ág, a tevékenység jellege és állománycsoport szerint (684 687 p.) Háztartás, család. A háztartások, háztartás-összetétel szerint (706, 707 p.) Háztartások, a háztartástagok és az aktív keresők száma szerint (714, 715 p.) A háztartások osztály- és rétegtagozódása (722, 723 p.) A családok, a családösszetétel és a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma szerint (730, 731 p.) Lakás, lakóház. A lakások rendeltetése, nagysága és helyiségei (738, 739 p.) A lakások tulajdon jelleg és használati jogcím szerint (746 p.) A lakások építési év szerint (750 p.) A lakások felszereltsége (754, 755 p.) A lakott lakások alapterülete (762 p.) A lakóházak főbb adatai (766 p.) III. Fogalmak magyarázata (3* 40* p.) Tartalom (41* 49* p.) 1980. évi népszámlálás 15. a. Szabolcs-Szatmár megye számláló körzetei és külterületi adatai. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1981. (213 p.)
Nyíregyháza népességére, háztartásaira, családjaira, lakásaira, lakóépületeire vonatkozó adatokat 37 város rendezési körzetre, illetve a külterületekre bontva közli a 32 52 p-n. * * * A népszámlálási adatok használatával kapcsolatban szeretnénk néhány dologra felhívni a figyelmet, ugyanis azok figyelembe nem vétele esetén teljesen helytelen következtetést is le lehet vonni. Ez Nyíregyházára vonatkozóan egyértelműen fennáll. Miről is van szó? Arról, hogy az egyes települések területét, a bennük élők, lakók stb. adatait a népszámlálás időpontjában érvényes közigazgatási területre vonatkoztatjuk. Közismert, hogy különböző okok miatt viszonylag igen gyakori az egyes települések, járások és megyék közigazgatási területének módosítása. Nyíregyháza esetében ez 1949 után a következőket jelentette: 1952. január 1-én létrehozták Nyírteleket az alábbi külterületek elcsatolása révén: Felsősóskút, Alsósóskút, Királytelek-szőlő, Királytelekpuszta, Gyulatanya, Jakusbokor, Szekeresbokor, Dankóbokor, Pallagpuszta, Varjúlapos, Belegrád, Görögszállás és Ferenctanya. Területe: 12 164 katasztrális hold. Lakossága: 6109 fő. Ugyancsak 1952. január 1-én jött létre Nagycserkesz a Púposhalom, a Horvát, a Ferenc, a Halmos, a Markó, a Verbőczy, a Cigány, a Vadas, a Nádasi, a Baji, a Zöld, a Belfi, a Sipos, a Bánfi, a Bundás, a Lakatos, a Tamás és a Magyar bokrok elcsatolása révén. Területe: 7059 katasztrális hold, 1332 négyszögöl. Lakossága: 2970 fő. 1952. július 30-án Kálmánházához csatolták át: Alsósima, Nagylapos és Messzelátó külterületeket. Területe: 2760 katasztrális hold, 923 négyszögöl. Lakossága: 655 fő. Mindezek tehát csökkentették a város területét, lakosságának, lakosainak stb. számát. Történtek azonban a városhoz is csatolások, amelyek viszont növelőleg hatottak: 1952. november 25-én Nyíregyházához csatolták: Sóstóhegyet és Rókahegyet, Nyírpazonytól 1952 katasztrális holdat és 1181 négyszögölet és Kótajtól 900 katasztrális holdat és 335 négyszögölet. Így a területnövekedés: 2852 katasztrális hold. A lakosság számának növekedése: 1741 fő. 1953. január 1-én a városhoz csatolták Borbányát. Területe: kb. 1300 katasztrális hold. Lakossága: 2056 fő. (A valóságban a felszabadulással egyidőben egyesült Nyíregyházával, csak a hivatalos eljárás történt meg ekkor.)
Hosszabb ideig nem volt más közigazgatási területmódosítás. Az újabb húsz évvel később történt: 1973. április 15-én Nyíregyházához csatolták Nyírszőlőst. Területe: 933 hektár. Lakossága: 2200 fő. 1977. április 1-én Orostól a városhoz csatolták az Ilona, Igrice, Kőlapos és Világos tanyákat. Területe: 673 hektár, 6001 négyzetméter. Lakossága: 581 fő. Továbbá Nagykállótól a következő külterületi helyeket: Butyka, Butykasor, Butyka-telep, Császárszállás, Vadas tanya, László tanya, Alispán tanya, Űjsor tanya, Nyíri tanya. Területe: 4003 hektár, 9671 négyzetméter. Lakossága: 1341 fő. Valamint Nyírpazonytól a városhoz csatoltak 119 hektár, 6901 négyzetmétert. 1978. január 1-én Kótajtól az Új-szőlői területet. Területe: 2 hektár, 3465 négyzetméter. Lakossága: 10 fő. 1978. december 31-én Nyíregyházához csatolták Orost. Területe: 5293 hektár. Lakossága: 5127 fő. Az el- és idecsatolások eredményeként tulajdonképpen a város területe alig nőtt 1949. január l-hez viszonyítva (akkor 27 060 hektár volt, 1980. január 1-én 27 470 hektár), a népesség száma azonban több mint kétezerkétszázzal nőtt. A felhasználás, az összehasonlíthatóság könnyítése érdekében a Hivatal az 1980. január 1-én érvényes közigazgatási területet vette alapul, s a korábbi felvételek adataihoz hozzáadta, illetve levonta az át-, illetve elcsatolt területek adtait. így az adatok azonos közigazgatási területre vonatkoznak. A másik, amit feltétlenül figyelembe kell venni: Az 1949-es és a korábbi népszámlálások jelenlévő népességet állapítottak meg. 1970-től ennek a fogalomnak megszűnt a használata, áttértünk az állandó és lakónépességre. Ezzel finomítani sikerült az adatokat, hiszen a jelenlévők" egy nem ismert, valószínűleg kis hányada se nem ott lakott, se nem ott dolgozott, ahol a népszámláláskor összeírták. A két új fogalom közül az egyik az állandó jellegű lakáshoz, a másik az ideigleneshez kötődik (amely településen az illető dolgozik, tanul), ahonnan időközönként tér haza az állandó lakására. 13 Területi idősorok. Központi Statisztikai Hivatal Területi Statisztikai Főosztálya, Budapest, 1969. év (457 p.) A megyék és a főváros adatai (3 230 p.) A városok adatai (233 457 p.) Az adatokat 1960 1967. évekre vonatkozóan adja meg az 1967. december 31-i államigazgatási beosztás szerint, a következő csoportosításban: a megyeszékhely, főváros, Dunántúl, Alföld, Észak, a többi város.
Az egyes fejezeteken belül a következő adatokat lehet megtalálni: Népesség, népmozgalom: Népességszám, élveszületések, az ezer lakosra jutó élveszületések száma, a halálozások és az ezer lakosra jutó halálozások száma. A természetes szaporodás (fogyás) ugyanez ezer lakosra vetítve. Az állandó és ideiglenes odavándorlás és belföldi elvándorlás, vándorlási különbözet. (234 255 p.) Ipar: Szocialista ipar (1963 1967): Foglalkoztatottak száma, ipari főcsoportonként is. Az ipartelepek száma. Az állóeszközök bruttó értéke, a hajtóerő nagysága, a villamosenergia-felhasználás. (256 268 p.) Helyi ipar: A foglalkoztatottak, az ipartelepek száma. Az állóeszközök bruttó értéke, a hajtóerő nagysága, a villamosenergia-felhasználás. (270 278 p.) Kereskedelem, idegenforgalom: A boltok, a vendéglátóhelyek száma 1962-től (szállodákkal együtt). A kiskereskedelem összes eladási forgalma, az egy lakosra jutó forgalom, a bolti élelmiszerek, a vendéglátás, a ruházati cikkek, a vegyes iparcikkek egy lakosra jutó forgalma. A piaci felhozatal értéke összesen és egy lakosra. A szállodák és egyéb szálláshelyek vendégeinek száma, az eltöltött vendégnapok száma. A szállodák összes és külföldi vendégeinek száma. (282 306 p.) Helyi közlekedés: A helyi autóbuszhálózat hossza, a szállított utasok száma, a forgalmat lebonyolító autóbuszok átlagos száma. (311 317 p.) Lakásállomány, lakásépítés: A lakásállomány alakulása számszerint és százalékosan. Az épített lakások száma, felszereltsége. Az épített lakásokból az állami és szövetkezeti erőforrásból épült aránya. Az ezer lakosra jutó épített lakások száma. A megszűnt lakások száma (320 332 p.) Közműellátás: A háztartások villamosenergia-fogyasztása, fogyasztók száma, egy fogyasztóra jutó havi villamosenergia-fogyasztás (kwó) és változása (százalék). Közvilágítási hálózat hossza, lámpahelyek száma. A gázcsőhálózat hossza, fogyasztók száma, háztartások részére értékesített vezetékes gáz. A háztartási propán-butángáz fogyasztók száma, fogyasztása. A gázfogyasztók száma összesen, számuk változása (százalék). A vízvezeték-hálózat hossza, a háztartások vízfogyasztása, a vízhálózatba kapcsolt lakások száma. A csatornahálózat hossza, a bekapcsolt lakások száma. A fürdők befogadó képessége, évi személyforgalma. A belterületi utak, utcák, terek területe. Az összes parkterület, zöldterület, a virággal beültetett aránya (336 380 p.) Egészségügy: A körzeti orvosi ellátottság, az egy orvosi körzetre jutó lakosok száma. A fekvőbeteg-gyógyintézeti ágyak száma. Az állandó bölcsődei férőhelyek száma (384 392 p.)
Oktatás: Az óvodák, a férőhelyek, az óvónők száma, a gyermeklétszám. Az általános iskolák osztálytermeinek, tanerőinek, tanulóinak száma. A dolgozók általános iskolai tanulmányainak száma. A középiskolák tantermeinek, tanerőinek, nappali tanulóinak, esti és levelező tanulóinak száma. Felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak száma (396 424 p.) Népművelés: A mozik férőhelyeinek, látogatóinak száma, az egy lakosra jutó mozilátogatások száma. Színházlátogatás. Könyvtárak könyvállománya, beiratkozott olvasók, kölcsönzött kötetek száma, az ezer lakosra jutó könyvállomány, egy olvasóra jutó kölcsönzött kötet. A múzeumlátogatók, az ezer lakosra jutó múzeumlátogatások száma. A rádió-előfizetők, a televízió-előfizetők száma, az ezer lakosra jutó televízió-előfizetők száma (428 456 p.) 141 Területi Statisztikai Évkönyv, 1973. Központi Statisztikai Hivatal Területi Statisztikai Főosztálya, Budapest 1973. év (401 p.) ebből ábra (369 399 p.) A könyv felépítése a következő: I. Általános adatok (15 26 p.) II. Tervezési gazdasági körzetek adatai (31 52 p.) III. Területi demográfia (57 70 p.) IV. A termelőerők és az anyagi termelés területi elhelyezkedése (75 152 p.) "V. A lakosság életkörülményei (156 284 p.) VI. Településhálózat (291 342 p.) VII. Tanácsi fejlesztési alap, költségvetés (348 353 p.) VIII. Idegenforgalom (357 366 p.) IX. Ábrák (369 400 p.) Nyíregyházára vonatkozóan a következő főleg 1972. évi adatokat tartalmazza. Lakónépesség 1960, 1970, 1973. évekre (58 p.), természetes népmozgalom 1972. évre (62 p. 1 ) Lakóhely változtatások és azok különbözete (68, 70 p.) A szocialista ipar fontosabb adatai 1972. évre (84, 85 p.) Boltok száma 1972-ben (182 p.) Az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom (194 p.) Magánkiskereskedők és vendéglátók száma, boltjaik jellege (202 p.) Az épített lakások nagysága (212 p.), felszereltsége (214 p.) A villamosenergia-fogyasztás, közvilágítás (222 p.), a vezetékes és propán-butángáz fogyasztás és ellátás (224 p.) A vezetékes vízellátás, vízhálózat (226 p.), csatornahálózat (228 p.) A távfűtés, a melegvízszolgáltatás, a köztisztaság (230 p.) A körzeti orvosi ellátás (244 p.), a szakrendelés (246 p.), a fekvőbeteg-ellátás (248 p.) Az óvodai ellátás (252 p.), az általános iskolák fontosabb adatai (254 p.) A középiskolák, szakmunkásképzés fontosabb adatai (258, 262 p.) Felsőfokú tanintézetek
hallgatói (271 p.) A színház, a mozik, a rádió, a televízió, a múzeum, könyvtárak adatai (272, 276, 280, 282 p.) A grafikonok között 4-ben szerepel Nyíregyháza. 142 Területi Statisztikai Évkönyv, 1974. Központi Statisztikai Hivatal Területi Statisztikai Főosztálya, Budapest 1974. év (384 p., ebből ábra 32 p.) A felépítése azonos az 1973. éviével. A boltoknál az alapterületet és a vendéglátóhelyeket jellegük szerint is bemutatja. A többi adatkör megegyezik az előző évben közöltekkel. A város adatait megtalálhatjuk még a 162 180 p., a 190 194 p., a 202 210 p., a 224 228 p., a 232, 234, 238, 242, 252 256, 260, 264 p-n. Ezenkívül a VI. Településhálózat fejezetben (270 280 p. páros számú p-in), a megyék településeinek szerepkör szerinti megoszlásában (felsőfokú központ, megyeszékhely), továbbá a 290, 291, 304, 305 p-n. 143 Területi Statisztikai Évkönyv, 1975. Központi Statisztikai Hivatal Területi Statisztikai Főosztálya, Budapest 1975. év (389 p., ebből ábra 32 p.) A felépítése lényegében azonos az előző éviekével. Részletesebben vizsgálja a kereskedelem és a vendéglátás helyzetét, forgalmát (166 184 p.) Bemutatja a lakásállomány alakulását, bővült a csatornahálózat vizsgálata is (194, illetve 212 p.) Ez történt az egészségügyi ellátás, az oktatás bemutatásával is. A város adatait megtalálhatjuk még a 166 184, a 194 198, a 206 214, a 228 232 páros számú p-in, továbbá a 236, 238, 242 246, 256, 258, 260, 262, 268, 282, 284, 294 295, 308 309 p-in. (Megjegyzést lásd az 1974. évi felsorolásnál.) 144 Területi Statisztikai Évkönyv, 1976. Központi Statisztikai Hivatal Területi Statisztikai Főosztálya, Budapest 1976. év (426 p.-, ebből ábra, térkép 32 p.) Az adattári rész felépítése lényegében azonos az előző éviekével. Elemzéssel bővült (a 13 49 p-ig). A terület- és településfejlesztés főbb eredményei a IV. ötéves terv időszakában" címmel. Ebben Nyíregyháza a 45 46 p-n szerepel. A város adatait megtalálhatjuk: a 122 123, a 204 222, 232 236, 244 252, 266 270, 294 298, 312 322 páros számú oldalain (a 221-en is van, a 234, 236, 244, 246, 274, 276, 280, 284, 302, 306 332 333, 346 347 p-in. (Megjegyzést lásd az 1974. évi felsorolásnál.) 145 Területi Statisztikai Évkönyv, 1977. Központi Statisztikai Hivatal Területi Statisztikai Főosztálya, Budapest 1977. év (404 p., ebből ábra 28 p.) Többféle szempontból lényeges változás van az előző években kiadottakhoz viszonyítva.
Felépítés. A fejezetek száma 9-ről 5-re csökkent. I. Általános adatok. II. Tervezési gazdasági körzetek adatai. III. Megyei adatok. IV. Településhálózat. V. Ábrák.,,A területfejlesztés főbb célkitűzései az V. ötéves terv időszakában" címmel ismerteti a tervcélokat. Az adattár városokra vonatkozó részében nincs változás. A város adatait megtalálhatjuk a IV. Településhálózat 232 242, 278 290, 294 342 páros számú p-in, a 252 253, 266 267, 349 350, 352 p-in (a felsőfokú központok, illetve a megyeszékhelyek sorában). 146 Területi Statisztikai Évkönyv, 1978. Központi Statisztikai Hivatal Területi Statisztikai Főosztálya, Budapest 1978. év (396 p., ebből ábra 16 p.) Az elemzés a budapesti agglomerációról szól. Felépítése, adattára az előző évinek felel meg. A város adatait megtalálhatjuk a IV. fejezet 238 248, 284 294, 300 346 páros számú p-in, továbbá a 258 259, 272 273, 296 297, 353, 354, 356 p-in (a felsőfokú központok, megyeszékhelyek soraiban). 147 Területi Statisztikai Évkönyv, 1979. Központi Statisztikai Hivatal Területi Statisztikai Főosztálya, Budapest 1979. év (400 p., ebből 16 p. ábra). Az elemző rész A terület- és településhálózat-fejlesztés eredményeiről" szól. Szerkezete (felépítése) és az adattári rész az 1977, 1978. évivel lényegében azonos. A város adatait megtalálhatjuk még a IV. (Településhálózat) fejezet 240 250, 286 348 páros számú p-in, a 260 261, 274 275, 355, 356, 358 p-in (a felsőfokú központok, illetve a megyeszékhelyek adataiban). 148 Területi Statisztikai Évkönyv, 1980. Központi Statisztikai Hivatal Területi Statisztikai Főosztálya, Budapest 1980. év (378 p., ebből ábra 16 p.) Az elemzés A napi ingázás szerepe a munkaerő-ellátásban" címmel készült. Nyíregyháza többször is említésre kerül. így a 27. oldalon mint kiemelkedő vonzású hely, mivel nagyon sok ingázót foglalkoztat. A bejárók 25,1 30,0 százaléka nő. A felépítés, az adattár rendszere az előző évihez hasonló. A város adatai a IV. Településhálózati fejezetben találhatók meg: a 217 p., továbbá a 220 226, 262 274, 278 326 páros számú p-in, a 236 237, a 250 251, 332, 334, 336 p-in.
149 Területi Statisztikai Évkönyv, 1981. Központi Statisztikai Hivatal Területi Statisztikai Főosztálya, Budapest 1981. év (402 p., ebből ábra 15 p.) Felépítése megegyezik az 1977. éviével. Az elemzés A területfejlesztés eredményei az V. ötéves terv időszakában" című témáról szól. Ebben Nyíregyháza a 32, az 52. p-n szerepel. A IV. Településhálózat című fejezet 243, továbbá a 286 350 p. és a 356 360 p. páros számú oldalain szerepel. * Valamennyi Területi Statisztikai Évkönyv településhálózati fejezete lehetővé teszi a magyarországi városok szerepkör- és lélekszámnagyság szerinti összehasonlítását. A városok szerepkörét az 1971. évi Országos Településhálózati Koncepció (OTK) határozta meg. Eszerint Nyíregyháza felsőfokú központ. (A részletes ismertetést az 1973. évi évkönyv (286, 287 p.) tartalmazza. 15 Budapest és a jelentős vidéki városok napi munkaerővonzási körzete (második átdolgozott kiadás). Központi Statisztikai Hivatal Területi Statisztikai Főosztálya Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Területrendezési és -fejlesztési Főosztálya. Budapest, 1981. év (47 p., ebből 28 p. térkép). A kiadvány a hatékony és tervszerű munkaerő-gazdálkodás, a helyenként már érzékelhető, vagy várhatóan kialakuló agglomerációs folyamatok vizsgálata és folyamatos figyelemmel kísérése céljából" készült. Nyíregyháza a 11. és a 31. oldalon szerepel. Nyíregyháza napi munkaerővonzási körzetébe a következő települések tartoznak: Kisvárdai járás Ajak Gégén y Pátroha Apagy Besenyőd Beszterec Buj Demecser Érpatak Gávavencsellő Ibrány Nyíregyházi járás: Kálmánháza Nagykálló Kemecse Napkor Kék Nyírbogdány Kótaj Nyíribrony Levelek Nyírpazony Magy Nyírtelek Nagycserkesz Nyírtét Nagyhalász Nyírtura Nyírbátori járás: Kállósemjén Öfehértó Paszab Sényő Tiszabercel Tiszaeszlár Tiszarád Űjfehértó Vasmegyer
11/11. Nyíregyháza munkaerővonzási körzete
2. A Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatóságának kiadványai. 21 KÖZLÉSEK, ELEMZÉSEK. 211 Nyíregyháza város helyzete 1954-ben. Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, Nyíregyháza, 1955. március 9. (16 p.) A város életének arról a szakaszáról szól, amikor még a megye és a város fejlődése alig volt érzékelhető. Ekkor még az iparvidékek és a hagyományos ipari városok, illetve néhány új (Komló, Dunaújváros stb.) fejlesztése történt jelentős központi támogatással. A népesség száma évi átlagban 500 fővel nőtt. Az adott évben (1954- ben) összesen 48 lakás épült, annak több mint 60 százaléka állami erőből. A lakosságnak ekkor még több mint egyharmada külterületeken élt, igen nehéz körülmények között. A földterület közel 68 százalékán egyéni gazdálkodás folyt. Bár tíz termelőszövetkezet volt, a földterületnek együttesen is csak 10 százalékát használták. Termésátlagaik igen alacsonyak voltak, mivel a gazdálkodás színvonala igen alacsony volt. Számottevő olyan ipari üzeme, amely egész évben működött volna, nem volt. Az ipari üzemek közül legjelentősebb a Dohányfermentáló volt. 802 fő évi átlagos állományi létszáma a megye termelési értékének több mint 20 százalékát állította elő. A tíz tanácsi vállalatnál 778-an, a hét kisipari szövetkezetben 505 termelő dolgozott. S alig-alig fejlődtek a korábbi években. A lakosság ellátása sem mennyiségileg, sem minőségileg nem volt kielégítve. Központi vízellátás nem volt. Az iskolák, diákotthonok fúrt kútjait is beleértve 57 fúrt és 16 ásott közkút volt a városban. A telefonelőfizetők száma 983, egyharmaduk volt magánelőfizető. Az egészségügyi ellátást 93 orvos ebből 14 körzeti orvos, 27 szülésznő végezte. A kórházi ágyak száma 634 volt, tüdő- és nemibeteggondozó működött. A város 11 óvodájába 491 gyermek járt. A 30 általános iskolában amelynek 60 százaléka külterületen működött 274 tanerő tanított. Az osztálytermek 56 százalékában váltott tanítás folyt. A nyolc középiskolában az 1954/55. tanév elején 2245 tanulót 134 tanár tanított. A rádióelőfizetők száma 8193 volt, a készülékek 21 százaléka vezetékes rádió volt. Megkezdődött a sportstadion építése. 212 A Móricz Zsigmond Színház 3 éves működéséről. Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, 1963. május 16. (3 p.) 1960. március 25-én ismét felgördült a függöny a 16 millió forintos költséggel felújított színházban. A befogadóképességét 450-ről 508-ra nö-
vélték. Mint régen, ezekben az években is más városok színházai elsősorban a Debreceni Csokonai" tartották az előadásokat. Évenként 41 42 darabot mutattak be. Legtöbb az előadások közel fele a próza műfajba tartozott. Egy-egy előadáson évi átlagban 377 és 405 fő között volt a nézők száma. A komolyzene egyre nagyobb tért hódított. Három év alatt kialakult a színház állandó közönsége. A bérlettel rendelkezők száma 1960-ban 568, 1961-ben 532, 1962-ben 676 volt. A leglátogatottabbak az operettelőadások voltak. 213 Nyíregyháza város fejlődése és néhány problémája a számok tükrében. Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, 1963. november 18. (18 p.) A város abban az évben ünnepelte várossá alakulásának 125. évfordulóját. A kiadvány bemutatja a város akkori területének kialakulását, amely 1952 1953-ban jelentősen változott. Azokban az években több mint 20 külterületi lakott helyet el, 4-et hozzácsatoltak. Ezek következtében a város területe 47 023 katasztrális holdról 27 867 katasztrális holdra, a lakosság száma 55 751 főről 48 382 főre csökkent. Az elcsatolt területeken alakult ki Kálmánháza, Nagycserkesz és Nyírtelek. 1962 végén már 50 800-an éltek a városban. A város lélekszáma növekedésének 1949 óta csaknem háromnegyede (74,1 százaléka) természetes szaporodásból származott. Az utóbbi három évben már a bevándorlás volt a jelentősebb, a növekedés 60 százaléka származott ebből. Békéscsaba kivételével azonban minden más megyei székhely lakosságának száma jobban nőtt, mint Nyíregyházáé. A keresők aránya 44,2 százalékról 50,1 százalékra nőtt a két népszámlálás között. Elsősorban az ipari keresők száma és aránya nőtt. 1962 végén 6100-an dolgoztak a város iparában. Az idényjelleg erősen érződött a foglalkoztatottak számában. Egyre nőtt azonban az olyan üzemek létszáma, amelyek állandó foglalkoztatás lehetőségét kínálták (Vasszerkezeti és Gépipari Vállalat, Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Ruggyantagyár). Már a városon keresztül haladtak a fával és más ipari nyersanyagokkal megrakott vasúti kocsik. A város alatt húzódott az Erdélyből jövő földgázvezeték, üzemben volt a tiszalöki erőmű és közel haladt el a Béke" villamossági távvezeték. Az építőipar számottevő erővé fejlődött. Ebben az ágazatban volt a legtöbb (négyezer főt) foglalkoztató vállalat, az Állami Építőipari Vállalat. Megjelentek a toronydaruk, a kis- és középblokkos előregyártott elemek használata terjedőben volt. A mezőgazdaság szocialista szektora lényegesen megerősödött. 1963
június végén 2944 tagja volt a négy termelőszövetkezetnek és a 18 csoportnak. Az összes területük közel 16 ezer katasztrális hold volt. Működött még egy sertéstenyésztő, egy tan- és egy kutatóintézeti állami gazdaság, együttes területük közel ötezer katasztrális hold volt. A termelés belterjesebbé vált. Nőtt az intenzív hasznosítású területek, és az ilyen növények aránya. Különösen a gyümölcsös terület növekedése volt számottevő. Kereskedelmi vonzása változatlanul igen nagy volt. A megye lakosságának 10,3 százaléka élt Nyíregyházán, de a kereskedelmi forgalom 27,5 százaléka itt bonyolódott le. Már megkezdte térhódítását az önkiválasztás és az önkiszolgálás (21 ilyen boltban). A vendéglátás, a szállás, az étkezési lehetőségek bizony eléggé mostohák voltak. Sürgető volt az új szálloda építése. A városi közlekedést néhány autóbusz és a villamos biztosította. Már felépült jó néhány négyemeletes épület az Arany János, a Toldi utcán, a vasútállomás és a kórház környékén. Ezekben az években kezdődött az oktatás a Felsőfokú Tanítóképzőben, valamint a Tanárképző Főiskolán és a Mezőgazdasági Technikumban. A 3 intézményben 1963 őszén 594 nappali és 599 levelező hallgató tanult, A sportolók igen kiemelkedő eredményeket értek el. A városból elszármazott Balczó András egyéniben és csapatban is öttusa világbajnokságot nyert. A futballcsapatok egy-egy osztállyal feljebb kerültek. A Spartacus első ízben játsznott az NB I/B osztályában. Számottevően javult az egészségügyi ellátás. Már jól működött a különböző egészségügyi szűrő- és gondozóhálózat. A mezőgazdaság átszervezése után csaknem az egész lakosság ingyenes orvosi és kedvezményes gyógyszerellátásra vált jogosulttá. Ez nagymértékben nehezítette az egészségügyi ellátást. A város környezetére ható funkciót tovább szükséges erősíteni ez volt a végkövetkeztetés. 214 Nyíregyháza város vízellátásának néhány kérdése. Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, 1963. november 28. (3 p.) Az elmúlt években tapasztalt fejlődés ellenére a város ivóvíz-ellátásában alig volt előrehaladás. Az 1960. évi népszámlálás adatai szerint a lakások 13,4 százaléka, a lakosok 13,6 százaléka kapta vízvezetékből az ivóvizet. 1960 1962 között már gyorsult az ütem, az ebben az időszakban épült lakások 61 százalékát vízvezetékkel látták el. Egy részüket törpe- "vízműre, más részüket házivezetékre kapcsolták. Ekkor már 2605 lakás
(16,6 százalék) rendelkezett vízvezetékkel. A belterületen 110 fúrott kút adott ivóvizet. A vízműépítést 1961 májusában kezdték meg és a Kótajban az 1926 és 1952 1954 években létesített 7 kútra kívánták alapozni. A vízművet 8000 köbméter/nap kapacitásura tervezték, a csőhálózat hosszát 15 kilométerben határozták meg. Közkifolyókra épült elsősorban a vízellátás, 36-ot terveztek, általában 300 300 méteres távolságra egymástól. Még ekkor is Nyíregyháza volt az egyetlen megyeszékhely, amely nem rendelkezett központi vízvezetékrendszerrel. Kezdetét vette közben a város iparosítása. Az első igazán számottevő ipari üzem a Konzervgyár is ezekben az években épült. Megkezdődött a 300 ágyas Tbc Kórház építése is, amelyek együttesen a naponként termelt ivóvíznek 70 százalékát igényelték. A vezetésnek ez a helyzet nagyon feladata a leckét. Mitévő legyen? Az emberek tízezreinek munkahely, jó ivóvíz, de gyógyítási lehetőség is kellett. A válasz nézetünk szerint is csak egy lehetett, el kellett kezdeni mindhármat. Vállalni kellett átmenetileg a későbbi befejezést és kapacitásbővítést. El kellett azonban már akkor kezdeni annak az útnak a bejárását, amely később lehetővé tette a lakosság zömének közműves vízellátását. 1962-ben kezdetét vette a szennyvízcsatorna építése is. Hosszát nem egészen 6 kilométerre (5850 folyóméterre), azaz vízcsőhálózatának mintegy 40 százalékára tervezték. A deritőtelep kapacitása 10 400 köbméter. Az ivóvízhálózat hossza szükségessé, a deritőtelep kapacitása lehetővé tette a későbbi fejlesztést. Átmeneti megoldásként a szikkasztást és a derítést lehetett választani ott, ahol nem épült meg a csatorna. 215 A lakásépítés, lakásgazdálkodás helyzetéről Nyíregyháza városban. Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, 1965. április 14. (4 p.) Ekkor már eldőlt az a kérdés, hogy Nyíregyháza stagnáljon-e, vagy fejlődjék. A 15 éves lakásépítési terv már mint fejlődő várossal számolt, és 8900 lakás felépítését célozta meg. Az elképzelések szerint ebből 8000-t állami erőből kellett létesíteni. Az írás olyan kérdéseket feszegetett, mint pl. hogy az akkori években tapasztalt természetes szaporodási és bevándorlási ütem mellett elegendő lakás áll-e majd rendelkezésre 1975-ben. (Évente ezer fővel nőtt átlagosan a város lakóinak száma.) Négy év (1960 1963) alatt csak 17,3 százaléka épült fel a 15 évre tervezettnek. A nagy lemaradás" az állami erőből épülteknél volt. A tervezett magánerős lakások 60 százaléka (536) már ekkorra felépült. 1964. március 31-én 1820 lakásigénylőt tartottak nyilván. Igényjogosultságuk megoszlása a következő volt: romlakásban lakott 36 család;