Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)
2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen! Az EU kohéziós forrásoklehetőlegnagyobb kihasználása!
Kiindulás: EU 2020 stratégia prioritásai Intelligens növekedés (tudásra és innovációra épülőgazdaság), Fenntarthatónövekedés (erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes gazdaság), Inkluzív (befogadó), azaz minden társadalmi rétegre kiterjedő növekedés(nagyarányú foglalkoztatás, valamint gazdasági, társadalmi és területi kohézió).
Mit jelent az intelligens szakosodás a régiók számára? Azonosítani a régió egyedi jellemzőit és értékeit Versenyelőnyök feltárása Kiválóságra épülőjövőkép mögéfelsorakoztatni a regionális szereplőket és erőforrásokat Továbbá: A regionális innovációs rendszerek megerősítése A tudásáramlás maximalizálása (régión belül és kifelé) Az innováció előnyeinek elterjesztése a régió gazdaságában De a RIS nem azonos a nemzeti innovációs stratégiával, sem nem helyettesíti azt!!!
RIS 3 stratégiák megvalósításának pénzügyi forrásai Strukturális Alapok (ERFA, ESZA), EMVA (tudás-és innovációvidéki területeken), Innovációs Alap regionális politikára dedikált része, KFI-stratégia további forrásai.
Igazodási pontok EU2020 zászlóshajói: Innovációs Unió, Európai Digitális Menetrend OFK és OTFK (alap a 2014-2020 közötti Partnerségi Megállapodások tervezéséhez) KFI-stratégia ( Befektetés a jövőbe ) Régiós anyagok Módszertani anyagok
Hogyan készül a stratégia? Mire terjed ki? Mire terjed ki a stratégia? Innovációszéles felfogásban (ha szükséges: társadalmi és szolgáltatási innováció is, esetleg közszféra innovációja) Az érdekeltek bevonása: Innovatív vállalkozások, Tudásbázis, Klaszterek, hídképzők, Szakmai szervezetek. Módszerek: Konzultációk, Fórumok, workshopok, rendezvények, Interjúk
RIS 3 stratégia vázlata 1. Helyzetelemzés 2. Irányítási struktúra 3. A régió jövőképe 4. Fejlesztési prioritások 5. Szakpolitikai eszközök 6. Monitorozás és értékelés
1. Helyzetelemzés Regionális összefüggések, a régió innovációs potenciálja: Mire ad választ a helyzetelemzés? 1. Miben, mely szakterületeken, ágazatokban nyilvánulnak meg a régióerősségei? Régió hazai és nemzetközi pozicionálása Azonosíthatók-e régiós erősségek? Egybeesnek-e ezek az országosakkal? Ágazatok? Potenciális lehetőségek? 2. Potenciális lehetőségek? Mit használhatunk ki, mire építhetünk? 3. Gyengeségek, hiányosságok? Régióhomogénként kezelhető? 4. Veszélyek? 5. Innovációs, együttműködési kapcsolatok más régiókkal, a határon átnyúló, európai partnerekkel?
2. Irányítási struktúra Követelmények: Meghatározóak a régiós érdekeltek Érdekeltek széleskörű bevonása Többszintű, több forrás kezelésére alkalmas (Strukturális Alapok, hazai források) Irányítás összhangja, lehatárolása (fontos: kohéziós politika, nemzeti politika összhangja!) Jelenlegi irányítási struktúra, tapasztalatok Javaslat megbízható és befogadó struktúrára! Részei: Szakpolitikai irányítás Menedzsment Intellektuális irányítás (szakértői csoportok)
Kiknek a bevonása szükséges az irányításba? Regionális Innovációs Ügynökség Regionális Fejlesztési Ügynökség Megyei Önkormányzatok Kistérségi társulások Járási Kormányhivatal Társadalmi-szakmai szervezetek Kamarák Fentiek kombinációja, éspedig:. Új struktúra, szervezet létrehozása
3. A régió jövőképe Jövőkép: rövid, mozgósító! Előzetes kérdések: Mit akarunk elérni az EU 2020 stratégia megvalósításához? Mivel járulunk hozzá ehhez? Milyen a régiónk? (SWOT tanulságai) Mire támaszkodhatunk? Nemzeti KFI-stratégia, OFK, OTFK összefoglaló Korábbi jövőkép? Mi változott? Jópéldák
4. Fejlesztési prioritások Milyen legyen? Kevésszámú prioritás Tény-alapú: helyzetelemzés alapján Konkrét és elérhető! Prioritások lehetnek: Ágazat- vagy technológia-specifikusak, Horizontálisak: Diffúziós (pl. egyetem-ipar kapcsolat), Kulcstechnológiák elterjesztése, Társadalmi, szervezeti/szervezési innováció Valamely vállalatcsoport-specifikus (pl. KKV)
4. Fejlesztési prioritások, példák Gazdasági szerkezet átalakítása: AlsóAusztria: hagyományos építőiparból energia-hatékony építőipar, passzív házak Szilézia: bányászatból tiszta energia, gáztárolás, IKT, gyógyászati technológia West Midlands: autóiparból energia-, környezet-, és egészségtudományok, feldolgozó ipar Meghonosodott iparok modernizációja Technológiai diverzifikálás Különböző prioritások kombinációja Új támogató infrastruktúrák (ipari parkok, új technopólusok) Régión belüli és régiók közötti tudás-áramlás összekapcsolása Pólus programok, klaszterek (AlsóAusztria, Nord-Pas de Calais: Technopol programok, Flandria: 6 klaszter)
5. Szakpolitikai eszközök, hogyan? Prioritások elérését szolgálják Indokoltan Milyen forrásból? Strukturális Alapok (ERFA, ESZA), EMVA (tudás- és innováció vidéki területeken), Innovációs Alap regionális politikára dedikált része, KFI-stratégia további forrásai Kiemeltprogramok/projektek is! Nem kell mindent felöleljen!
5. Szakpolitikai eszközök, csoportosítás Innovációs klaszterek KKV-k (innovációösztönző üzleti környezet) Regionális kutatási infrastruktúra, kompetencia és kiválósági központok, tudományos parkok Kutatóhelyek és vállalatok együttműködése Kulcs alaptechnológiák (key enabling technologies) Kulturális és kreatív iparágak Nemzetköziesítés (határokon átnyúló, európai) Pénzügyi eszközök Innovációs ösztönzés a közbeszerzések alkalmazásával Zöld innováció ösztönzése Társadalmi innováció ösztönzése
ERFA, ESZA ERFA(analógia: jelenlegi ROP-ok, GOP, TIOP) ESZA(analógia: jelenlegi TÁMOP): innovatív, termelékenyebb és környezetbarátabb munkaszervezés, a felsőfokúvagy annak megfelelőszintűoktatás (minőség, hatékonyság, hozzáférhetőség javítása új tanítási módszerekkel és innovatív technológiákkal) társadalmi innováció Figyelem! Lehetőség EMVA is!
6. Monitorozás és értékelés Fogalmi magyarázat: Mit monitorozunk? tervszerűek-e a tevékenységek, a források felhasználása szabályszerű-e, az eredmény indikátorok a kívánt módon alakulnak-e? Mit értékelünk? az akciók hatását, a hatásokat miért és hogyan érjük el?
6. Monitorozás és értékelés, indikátorok Indikátorok fajtái: kontextus indikátorok, a stratégia egészének előrehaladását mérik, eredmény indikátorok, a stratégia egyes intézkedéséhez kapcsolódnak, teljesítmény (output) indikátorok, az egyes akcióknak a kívánt eredményhez képesti előrehaladását mérik.