Változott a Hajózási Szabályzat Mint ismeretes a víziközlekedésről szóló, 39/2003 KÖVIM rendeletet, a nemzeti fejlesztési miniszter 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelete váltotta, melynek melléklete a HSZ. A január elsején életbe lépő új Hajózási Szabályzat változásai több részre bonthatók. Jelentősebb rész érinti a gazdasági célú hajózási tevékenységet végzőket, valamint néhány érdekes és elgondolkodtató fordulattal, akad változás a vízi rendezvény lebonyolítói számára is. A sport és kedvtelési kishajósokat érintő változások mindjárt a kishajó fogalom meghatározásával kezdődik, ezután a hajóhosszba sem a kormány, sem az orrsudár nem számít bele. A kishajók kötelezően előírt okmányai közé sorolja a jogszabály a hajóbizonyítványt, valamint további megfelelőségi bizonylatokat és igazolásokat (felelősségbiztosítási kötvény, a tűzoltó készülékek megfelelőségi valamint felülvizsgálati bizonylatai, a gázüzemű készülék bizonylatai, stb.) A hajók jelző testek valamint fények tekintetében is jelentősek a változások. Főként a kötelékek jelzései változtak, de a műveletképtelen, a halász, a vizimentő, a munkát végző hajók jelzései is változtak. Belvízen új elem az aknaszedő, a révkalauz, valamint a búvárhajó jelzése. Ezután, a nyílt helyen veszteglő kishajón is fekete gömböt kell elhelyezni, továbbá a nyílt helyen veszteglő úszó létesítményen ügyeleti szolgálatot kell tartani, amelyet helyben kell teljesíteni, az ügyeleti szolgálatot ellátó személynek legalább matróz képesítéssel kell rendelkeznie. Az Újpesti öbölben vagy a Tihanyi szorosban ezután kicsit körülményes lesz csónakázni. Kishajóval, csónakkal, vízi sporteszközzel, a menetben lévő nagyhajó útvonalát 1000 méternél kisebb távolságon belül, a menetben lévő, gyorsjáratú hajó útvonalát 1500 méternél kisebb távolságon belül keresztezni tilos. Ezen menetben lévő hajókat hátulról 60 m-nél, továbbá oldalról 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni tilos, ami nem változott. A következő előírás a nem magyar lajstromban szereplő hajók esetében fontos: A tengeri hajózásra való alkalmasságot tanúsító bizonyítvánnyal rendelkező vízijárművek kivételével, azt a hajót, amelyeknek hajóokmánya nem tartalmazza, hogy milyen zónájú belvizeken közlekedhet, úgy kell tekinteni, hogy 2. zónájú belvizeken történő közlekedésre nem alkalmas. Ezután a karbantartási munkák megkezdése előtt, ajánlatos tanulmányozni az algagátló anyagok, valamint a hajón felhasznált lakkok, festékek összetételét! Tilos a higany, arzén, ón, szextoklorid, hexán anyagokat vagy azok preparátumait tartalmazó antivegetatív anyagok használata. Edzés, délutáni evezgetés a Rómain, teljes kötelező felszereléssel? - ha nincs bejelentve és nincs ott egy edző Ha a vizisprteszközt (versenycsónakot) nem versenyzés céljából veszik igénybe, a biztonsági távolság és az alapfelszerelés tekintetében az egyéb csónakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Még számos érdekes kérdés fogalmazódhat meg bennünk az új HSZ. olvasgatása során. A következő oldalakon akit érdekel- sorba venném a jelentősebb változásokat, a teljesség igénye nélkül, a fejezetek, cikkek és pontok-ra való hivatkozás nélkül. Valószínű, az elkövetkezendő időben néhány korrekcióra szükség lesz a jogszabályban, mert sok lényeges elem kimaradt, vagy a nemzetközi gyakorlattal nem kompatibilis. 1
Jelentősebb változások: A Hajózási Szabályzat I. részében - több helyen változott a Szabályzat struktúrája, pld. - csoportosítva találhatók meg a fogalmak meghatározásai, melyek kisebb-nagyobb mértékben változtak is (pld. változott az úszó anyagok köteléke, melynek új neve úszó testek köteléke; az eddigi villogó fény helyett, ezután villanó fényként definiál a HSZ.; holtvízi sebesség helyett, ezután vízfelszínhez viszonyított sebességről beszélünk; a kishajó definiálása is változott, ezután csak a függélyek (kormánylapát, orrsudát, stb.) nélküli hajótestet veszi figyelembe a jogszabály; változott a vízi sporeszközök meghatározása is, valamint új meghatározások is bejöttek (személyhajó, ADN szabályzat, radarhajózás, függesztőköteles repülőhíd, Szemleszabályzat, vízisportpálya, kísérő kisgéphajó, stb.) - közös cikkekben találhatók meg a hajók éjszakai és nappali jelzései; - megszűnt a 9. fejezet és helyette új 10. fejezet készült; - módosult a több géphajóval vontatott kötelékekben a kötelék vezetőjének meghatározási rendje (egy rövidebb előfogat esetén nem az elöl haladó hajó lesz a kötelék vezetője) és rendezi a több tolóhajóval továbbított tolt kötelékek vezetési és jelzési kötelezettségeit; - kis mértékben változott a kötelező gondosság szabályozása is; - kiszélesedett a látási holttér értelmezése és megszűnt az a lehetőség, hogy ilyen esetben különböző eszközökkel lehetett azt kiváltani a jövőben ezt kizárólag a radarral lehet megtenni; - több esetben megszűnt a műszaki előírások részletes ismertetése a Szabályzatban, pl. a merülési jelek, a színek, fényerősségek, hangjelzések karakterisztikájának pontos leírása, radarberendezés előírásai, és hasonlóan jár el a Szabályzat a felszerelésekkel, a hajó szerkezetével kapcsolatban is, amelyeknél más jogszabályokra, szabványokra hivatkozik a Szabályzat; - lényegesen kiszélesítette a Szabályzat azoknak az okmányoknak a körét, amelyeket megkövetel a hajókon (1.10 cikk), amely elsősorban a hivatásos hajózásban jelent növekedést és azon belül a kishajók esetében is figyelemre méltóak a változások; (pld. hajólevél helyett, hajóbizonyítvány, stb) egy elemet kiemelve: a pihenőidő nyilvántartására szolgáló dokumentum a magyar lobogó alatti hajókon a hajónapló (ez alapvetően erre szolgál), azaz ha olyan hajón, ahol ez más előírások miatt nem szükséges ezzel teljesíthetik a pihenő idő nyilvántartás kötelezettségét (a hajózási hatóságnál szerezhető be) 2
- új elem a Szabályzatban, hogy a hajózást szabályozó kiemelkedően fontos dokumentumokat (pl. magát a Szabályzatot is) jóval szélesebb körben teszi kötelezővé a hajón tartást, mint korábban, így pl. a nyitott kishajók kivételével ebben a kategóriában is mindenhol kötelező a hajón tartás; - jelentős számú új éjszakai és nappali jelzés került bevezetésre és jelentősen átalakult a kötelékek megjelöléséke rendje is (különösen a tolt és vontatott kötelékek esetében, ahol jóval több jelzést kell kihelyezni, valamint az eddigiekhez képest eltérő helyre), pl. egy háromoszlopos és kétsoros tolt köteléken az eddig szükséges 8 fény helyett 12 fény; egy ugyanekkora vontatmányon az eddigi 7 fény helyett 11 fény; átalakult kis mértékben a mellévett alakzat megjelölése is; - új elem a 110 m-t meghaladó testhosszú hajók külön kategóriában kezelése is; - a belvízen eddig teljesen ismeretlen jelzések is rendszerbe kerültek, amelyek zömmel a tengeri hajózás szabályaiból, a COLREG-ből származnak (pl. aknamentesítést végző hajó, műveletképességében korlátozott hajó, révkalauz hajó, búvármunkák végzéséhez használt hajó stb.) ezzel párhuzamban módosult néhány eddigi jelzés is, pl. kiegészült a műveletképtelen hajó jelzéseinek tárháza; - jelentősen átalakultak a halászattal foglalkozó hajók és a kitűző hajók jelzései, utóbbit az eddig megszokott vezérpálcán elhelyezett lengő helyett, most már 10 féle módon jelölhetjük - néhány olyan jelzés is része az új Szabályzatnak, ami a korábbi elvekkel ellentétes, pl. az előfogattal haladó tolt kötelék sárga farfényei; - új eleme a Szabályzatnak, hogy több olyan jelzés, amely korábban a kishajókon nem került előírásra most ott is kötelező (pl. a nyílt helyen veszteglő hajó fekete gömb jelzése); - megváltozott a veszélyes árut szállító hajók jelzéseivel foglalkozó rész is, de ez inkább a könnyebb alkalmazhatóságot szolgálja, a lényegen nem változtat (a jelzésekben minimális a változás); - új komp változatot emelt be a Szabályzat a függesztőköteles komp (ez a mederben lehorgonyzott bójára vagy csónakra függesztett kötél segítségével átvágató komp) jelzéseinek szabályozásával; - bekerült a Szabályzatba is a kötelékek továbbíthatóságát a hajóbizonyítványba történt bejegyzéshez kötő szabály, azaz csak olyan célra (méretre, terhelésre, üzemformára) lehet a mentést kivéve alkalmazni a hajót, amelyre a hajóokmányában a hatóság alkalmasnak nyilvánítja; 3
- külön szabályozza a Szabályzat a tolt bárkák köteléken kívüli közlekedésének feltételeit; - jelentősen változott a radarhajózással kapcsolatos szabályozás, amely kiegészült az Inland ECDIS berendezésekkel, ill. az AIS készülékekre vonatkozó szabályozással; szintén új elem, hogy a gyorsjáratú hajó függetlenül a láthatóságtól menetben köteles radart használni; - a korlátozott látási viszonyok közti hajózás szabályozása nagymértékben változott; - alapesetben ilyenkor csak radarral közlekedhetnek a hajók (nem tekintendő korlátozott látási viszonynak az éjszaka önmagában, azaz, ha más korlátozó tényező (pl. köd, hóesés, zápor, homokvihar) nem egészíti ki; - a völgymenetben közlekedő vontatmánynak még radarral sem engedélyezi a Szabályzat a közlekedést és a legközelebbi kikötő- vagy veszteglőhelyen kikötésre kötelezi; - szigorította a Szabályzat a radarral közlekedő és a korlátozott látási viszonyok között a hajóútban veszteglő radar nélküli hajók kommunikációs (rádiózási) kötelezettségeit; - szintén jelentős változás, hogy ellentétben a korábbi szabályokkal korlátozott látási viszonyok között hajózva nem kell alkalmazni az összeütközés veszélyét jelző (rövid hangok sorozata) hangjelzést; - jelentősen átalakult a kiemelten védendő hajók bejelentési kötelezettségének szabályozása - részben bővült a bejelentésre kötelezettek köre (a veszélyes árut szállítók mellé kerültek a 20-nál több konténert szállítók, és a személyhajók (amelyek nem kiránduló hajók, vagyis a kabinos hajók), valamint a tengeri hajók és a különleges szállítást végzők; - másrészt kisebb mértékben módosult a bejelentés tartalma; - a korábbi 9. fejezetből a 10. fejezetbe kerültek a környezetvédelmi szabályok, amelyek a korábbiakhoz képest jelentősen átalakultak (kevésbé definíciókból állnak, nőtt a rendelkező elemek száma, de alapvetően új szabály nem került be a környezetvédelmi kötelező gondosságon kívül; - a 10. fejezettel kapcsolatban, bekerült a Szabályzatba a Fáradt olaj napló mintája. 4
A Hajózási Szabályzat II. részében - jelentősen módosult néhány fogalom meghatározása, ill. néhány új fogalom is bevezetésre került; - a nemzeti rész funkciójának megfelelően néhány elemet részletesebben szabályoz, mint az első rész, egyebek mellett pontosítja az ideiglenes előfogat fogalmát is (2000 m hosszú szakaszban); - új elem a Szabályzatban a szervezett vízitúrák szabályozása, amely 10-nél több hajóból álló túra esetén túravezetőt követel meg és annak megfelelő (kishajó-vezető) képesítéssel kell rendelkeznie; - a nemzeti rész Magyarország területére elsődlegesen a rádiókapcsolatot írja elő a hajók számára, amelyet kényszerhelyzetben (üzemképtelen rádió, vagy kommunikációs zavar) helyettesíthet a hajó jelzésekkel; - megszűntette az új HSZ a 16. csatorna hajók közti kommunikációra való használatát, azaz minden víziútunkon (folyón és tavon is) a 10. a hajó-hajó közti kapcsolatra kijelölt csatorna a 16. csatornán vészhívást lehet végezni; - változott a kishajók, vízi sporteszközök, csónakok különböző nagyhajók útjának keresztezésekor követendő pontos távolságokat meghatározó szabályozása (1500/1000 m); - korábban vitatott helyzetet tesz egyértelművé a Szabályzat a következő meghatározással: Azt a hajót, amely a Szabályzatban foglalt jelzésekkel vagy átmeneti rendelkezéssel kijelölt helyen van kikötve, illetőleg lekötve, jelzési és őrzési szempontból is hajóúton kívül veszteglőnek kell tekinteni. (ezt csak különleges körülmények írják felül); - módosultak a köteles komp közlekedésének biztonsági szabályai, ezen belül a kötél megközelítésének szabályai pontosításra kerültek (távolságtartási kötelezettség 50 m); - megszűntette a Szabályzat a közforgalmú személyszállító hajóról a fürdési lehetőséget; - jelentősen változtak a mentő kisgéphajók jelzéseire vonatkozó előírások. 5