TÖRTÉNELMI ÍJÁSZVERSENYEK RENDEZÉSE, LEVEZETÉSE

MAGYAR ÍJÁSZ SZÖVETSÉG TÖRTÉNELMI ÍJÁSZVERSENYEK RENDEZÉSE, LEVEZETÉSE Érvényes 2003. január 1-től. Elfogadva a MÍSZ 2001. december 14-én tartott elnökségi ülésén. Módosítva a MÍSZ 2002. május 31-én tartott elnökségi ülésén. Módosítva a MÍSZ 2002. február 14-én tartott elnökségi ülésén. Tartalma: 1. 17. oldal 1. 8. fejezet 1. oldal, összesen: 17

1. ALAPFOGALMAK 1.1. MÍSZ történelmi versenyíjászat 1.2. Osztályok 1.3. Kategóriák 1.4. Magyar, egyéb pusztai íj valamint hosszú íj 1.4.1. Magyar, egyéb pusztai íj 1.4.2. Hosszú íj 1.5. Történelmi íjász verseny 2. A TÖRTÉNELMI ÍJÁSZVERSENYEN HASZNÁLATOS CÉLOK ÉS TÁVOLSÁGOK 2.1. Alapfogalmak 2.1.1. Találati felület 2.1.2. Cél 2.2. Alaprendelkezések 2.3. A célok formája, mérete és távolsága 3. MÍSZ TÖRTÉNELMI ÍJÁSZVERSENY RENDEZÉSE 3.1. Általános rendelkezések 3.2. A Történelmi Íjászverseny 3.3. A MÍSZ történelmi íjászverseny értékelése, díjazása 3.4. A MÍSZ történelmi íjászversenyen a holtverseny eldöntése 3.5. Történelmi Grand Prix 3.6. Csapatverseny a GP-n 4. MÍSZ CSÚCSOK ÉS MINŐSÍTÉSEK 5. A CÉLLÖVÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 6. TALÁLATOK KIÉRTÉKELÉSE 7. A VERSENYZŐK FELSZERELÉSE 8. A VERSENYEN KÖZREMŰKÖDŐ SZEMÉLYEK ÉS BIZOTTSÁGOK 8.1. Vezető bíró 8.2. Versenybíró 8.3. A Versenybírói Bizottság 8.4. Rendező Bizottság 8.5. A nézők 2. oldal, összesen: 17

1. ALAPFOGALMAK 1.1. MÍSZ történelmi versenyíjászat Ide tartoznak a versenyíjászat alábbiakban felsorolt változatai, amelyek a Magyar Íjász Szakszövetség (MÍSZ) által elfogadott versenyszabályok alapján kerülnek megrendezésre: - történelmi íjász verseny - (a későbbiekben igény szerint a történelmi lovasíjász verseny) 1.2. Osztályok A versenyzők neme és életkora alapján az alábbi osztályokat különböztetjük meg: gyermek (10-12) pulya serdülő (13-14) lurkó ifjúsági leány (15-18) hajadon ifjúsági fiú (15-18) surbankó felnőtt női (18-54) harcos nő felnőtt férfi (18-54) vitéz senior (55-) tiszteletre méltó A gyermek osztályba azok a versenyzők tartoznak, akik a verseny megrendezésének évében töltik be 12. életévüket vagy ennél fiatalabbak, de 10. életévüket a verseny rendezésének évében betöltik. A gyermek osztályba sorolt versenyzők a serdülő osztályban megrendezett versenyeken is indulhatnak. A gyermek és a serdülő osztályba tartozó versenyzők a versenyeken csak felnőtt kíséretével vehetnek részt. A serdülő osztályba azok a versenyzők tartoznak, akik a verseny megrendezésének évében töltik be 14. életévüket vagy ennél fiatalabbak. Az ifjúsági osztályba azok a versenyzők tartoznak, akik a verseny megrendezésének évében töltik be 18. életévüket vagy ennél fiatalabbak. Az ifjúsági osztályba sorolt versenyzők a felnőtt osztályban megrendezett versenyeken is indulhatnak. 1.3. Kategóriák A MÍSZ a következő kategóriákat ismeri el a versenyzők által használt íjak típusai alapján: Történelmi íjász verseny: - magyar, egyéb pusztai íj - hosszú íj 1.4. Magyar, egyéb pusztai íj valamint hosszú íj 1.4.1. Magyar, egyéb pusztai íj Magyar és egyéb pusztai íjnak tekintendő az az íj, amely megfelel az alábbi feltételeknek: Merevszarvú, visszahajló reflexíj. Merev, nem hajló szarva az íj dinamikus munkájában nem vesz részt. A merev szarv hossza a könyöktől a húrbeakasztására szolgáló horonyig mérve nem kevesebb 8 cm-nél. Ideghossza felajzott állapotban nem több 160 cm-nél. Az idegnek az íj teljes hosszában az íj középvonalában kell futnia. Markolata oldalirányban nem aszimmetrikus, oldalirányú szélessége nem kevesebb, mint 15 mm. 3. oldal, összesen: 17

Az íjon a göb kivételével más segédeszköz nem lehet. Az íjhoz tartozó nyílvessző alapanyaga fa, természetes tollazással ellátva. A vesszőn a tollazásnál kell jelölni a tulajdonos nevét. A nyílvesszőt olyan esztergált fémheggyel kell ellátni, amely fölösleges kárt nem tesz a vesszőfogóban. Az íj szétszerelhető nem lehet. A markolaton a védőréteg (vékony bőr, vagy bandázs, mely a vessző alátámasztására nem alkalmas) a vessző kifutási középpontjától felfelé maximum 2,5 cm lehet. Az íj felső reflexén semminemű célzást segítő festés, bandázsolás vagy egyéb jelölés nem alkalmazható. Az íjon a bandázs csak egyszínű lehet. 1.4.2. Hosszú íj Hosszú íjnak tekintendő az az íj, amely megfelel az alábbi feltételeknek: Markolatának a középvonaltól mérve legkevesebb 3,1 mm (1/8-ad inch) vastagságúnak kell lennie. A markolaton megengedett a vessző megvezetésére szolgáló polc kialakítása. Az ideg kizárólag a beakasztási pontokon érhet hozzá az íjhoz és ettől a ponttól az íj közepéig folyamatosan távolodnia kell az íjtól. Az idegnek az íj teljes hosszában az íj középvonalában kell futnia. Az íjon a polc és a göb kivételével más segédeszköz nem lehet. Az íjhoz tartozó nyílvessző alapanyaga fa, természetes tollazással ellátva. A vesszőn a tollazásnál kell jelölni a tulajdonos nevét. A nyílvesszőt olyan esztergált fémheggyel kell ellátni, amely fölösleges kárt nem tesz a vesszőfogóban. Az íj felső reflexén semminemű célzást segítő festés, bandázsolás vagy egyéb jelölés nem alkalmazható. 1.5. Történelmi íjász verseny A MÍSZ szabályok alapján megrendezett történelmi íjászversenyek, bajnokságok előírt formája. 4. oldal, összesen: 17

2. A TÖRTÉNELMI ÍJÁSZVERSENYEN HASZNÁLATOS CÉLOK ÉS TÁVOLSÁGOK 2.1. Alapfogalmak 2.1.1. A találati felület Az a(z) (fekete színtől jól elkülönülő) éles kontúrral, a tábla többi részétől jól elkülönülő a későbbiekben meghatározott formájú és méretű felület, melyet az íjásznak el kell találni az értékelhető lövéshez. (a fekete színtől való eltérés lényege: ha pl. a találati felület a tűréshatárnál nagyobbra sikeredett, a bíró a helyszínen, a sablon használatával, fekete alkoholos filccel korrigálni és hitelesíteni tudja a találati felületet a céllal együtt és nem kényszerül az esetleg több napon keresztül rajzolt, festett célt kizárni a versenyből, ezzel is veszélyeztetve a verseny minősíthetőségét (ha például nincs tartalék cél)). 2.1.2. A cél Az a történelmi hangulatot idéző felület, mely a találati felületet magában foglalja. 2.2. Alaprendelkezések 2.2.1. a történelmi íjászversenyeken a rendezők kötelesek olyan történelmi hangulatú és/vagy jellegű célokat kialakítani, amelyek már a középkorban is létezhettek. 2.2.2. a célok mérete és minősége teljesen a szervezők fantáziájára van bízva, de rajta kötelező a meghatározott méretű és formájú találati felületek elhelyezése. 2.2.3. a céloknak illetve a találati felületeknek meg kell felelni néhány alapnormának: anyaga nem tehet kárt egy az 1.4. alapfogalmakban meghatározott nyílvesszőben. ugyanezt a nyílvesszőt egy 60#-os az 1.4. alapfogalmakban meghatározott íjból kilőve is meg kell fognia 2.2.4. a találati felület színének jól el kell különülnie a háttértől. Éles, minimum 2mm vastag kontúrral kell rendelkeznie. 2.2.5. a kör, háromszög és a fekvő téglalap alakú találati felületekből 4 db-ot kell kialakítani egy-egy célon. 2.2.6. A négyzet és álló téglalap alakú találati felületekből 1, 2 vagy 4 darabot kell kialakítani egy-egy célon. 5. oldal, összesen: 17

2.3. A célok formája, mérete és távolsága 2.3.1. a találati felületek formája minden esetben jól mérhető és ellenőrizhető, szabályos geometriai alakzatok: kör négyzet egyenlő oldalú háromszög álló téglalap fekvő téglalap 2.3.2. Mind az öt féle találati felületből a verseny folyamán 4-4 cél alakítandó ki. 2.3.3. Minden formához tartozik: 1 db fix távolság, 2 db métertől-méterig megadott távolság 1 db lövésenként változó távolság. 2.3.4. a táblázat tartalmazza a találati felületek formához kötött méreteit és méretenként a távolságait (a találati felületek mérete cm-ben a távolságok méterben vannak megadva). A távolságoktól való eltérés maximum ±50 cm lehet, de csak abban az esetben, ha e nélkül nem lehet a megadott távon kialakítani a célokat. találati felületek formája, mérete, távolsága a kék karóhoz (férfi, női és ifjúsági kategória) Kör : 20 cm Négyzet él: 40 cm Háromszög él: 15 cm Állított téglalap él: 15 x 40 cm Fekvő téglalap él: 10 x 20 cm 1. 5-8m 16-20m 5-6m 14-18m 6-9m 2. 9-11m 21-24m 8-9m 21m 10-12m 3. 14m 26m 12m 24-26m 14m 4. 15-12-10-7m 28-24-20-16m 13-11-8-6m 26-23-21-18m 16-14-12-10m találati felületek formája, mérete, távolsága a fehér karóhoz (serdülő és gyermek kategória) Kör : 20 cm Négyzet él: 40 cm Háromszög él: 15 cm Állított téglalap él: 15 x 40 cm Fekvő téglalap él: 10 x 20 cm 1. 3-4m 7-8m 3m 6-8m 3-5m 2. 5-6m 9-11m 4-5m 10m 6-7m 3. 8m 12m 6-7m 11-13m 9m 4. 10-7-5-3m 14-12-10-8m 7-6-4-3m 14-11-9-7m 9-7-5-3m 6. oldal, összesen: 17

3. MÍSZ TÖRTÉNELMI ÍJÁSZVERSENY RENDEZÉSE 3.1. Általános rendelkezések 3.1.1. Történelmi Országos Bajnokságot csak a Történelmi Szakmai Bizottság jóváhagyásával és a MÍSZ engedélyével lehet rendezni 3.1.2. Az Országos Bajnokságon a Történelmi Szakmai Bizottságot az elnöknek vagy valamely megbízott tagnak képviselni kell. A képviselőnek a bizottság és az MÍSz felé írásos értékelést kell benyújtani a versenyről. A verseny folyamán a képviselőnek a verseny helyszínén szakmai segítséget kell nyújtani a rendezőknek. 3.1.3. A versenyzőket irányított sorsolással, egy nappal a verseny kezdete előtt kell külön választani, csoportbeosztásukat elkészíteni, ezt a beosztást a verseny napján mindenki számára elérhető helyen ki kell függeszteni. (Irányított sorsolás alatt értjük, hogy az azonos egyesületből érkező versenyzőket lehetőség szerint külön csoportba osztják be) 3.1.4. Osztályokat és kategóriákat az eredményhirdetés szempontjából nem lehet összevonni. 3.1.5. A versenyeken két beírólapos pontvezetést kell alkalmazni. 3.1.6. Országos bajnokságon csak előnevezéssel és az előírt feltételekkel lehet részt venni. 3.1.7. A versenypálya kialakítását minden esetben a hely szelleme határozza meg, de a rendezőknek törekedni kell a történelmi hangulat kialakításához. 3.1.8. A versenyzők kötelesek a verseny szellemének megfelelő viselkedésre. A rendbontó és nem megfelelő viselkedést tanúsító versenyzőt a bíróság azonnali hatállyal kizárja, ez ellen óvásnak helye nincs. 3.2. A Történelmi Íjászverseny 3.2.1. A történelmi íjászversenyeken 20 db célt kell kialakítani, melyek kialakítását a 2. fejezet (A Történelmi Íjászversenyen használatos célok és távolságok) tárgyalja 3.2.2. A versenyzők 4-8 fős csapatokban egyszerre, kezdik meg a versenyt a megadott időben a számukra kijelölt célnál. 3.2.3. A lőtávolságok szintén a 2. fejezetben vannak rögzítve. 3.2.4. A versenyzők minden egyes célra 4 lövést adnak le. 3.2.5. A fix távolságú céloknál a kategóriának megfelelő színű karótól 4 lövést adnak le az íjászok. 3.2.6. A közelítéses céloknál minden célhoz 4 kék és 4 fehér karó tartozik. Minden íjász az első lövést a legtávolabbi karótól adja le, majd (ha minden íjász leadta az első 7. oldal, összesen: 17

lövését) a másodikat az utolsó előttitől, a harmadikat a második, az utolsó lövést pedig a célhoz legközelebb eső karótól adják le, közelítve a cél felé. (Vagyis az íjászok nem egymás után adják le a 4 lövésüket!) 3.2.7. Lövést leadni csak a lőállásból lehet. Az íjásznak a karó vonala mögött, de első lábával a karót érintve kell elhelyezkedni. 3.2.8. Technikai hiba esetén az íjász jelzi a hibát egy bírónak. A bíró a versenyt a csapat részére a hiba kiküszöbölésének idejére maximum öt percre leállítja. Az íjász szükség esetén a tartalék vagy kölcsön felszerelést vehet igénybe, amennyiben azokat a használatba vétel előtt technikai ellenőrzés céljából a bírónak bemutatta és az jóváhagyta. Amennyiben a technikai hibát a rendelkezésre álló öt perc alatt az íjász nem tudja elhárítani, a csapat tovább megy az íjásznak pedig további 25 perce van a hiba elhárítására. Ha ez idő alatt sikerül a hibát kiküszöbölnie visszaáll a csapatba és az elmaradt lövéseit a verseny után bíró vezetésével pótolhatja. Ha a megadott időnél tovább tart a hibaelhárítás, a csapatba akkor is visszaállhat és folytathatja a versenyt, de az elmaradt lövéseket nem pótolhatja. 3.2.9. Ha egy versenyzőnek valamely okból elfogy a rendelkezésére álló nyílvesszője (pl. sok mellélövés) a versenyt nem folytathatja. 3.2.10. A versenyzőt a bíró szabálytalanság esetén szóbeli figyelmeztetésben vagy intésben súlyosabb esetben azonnali kizárásban részesítheti. Második bírói intés az azonnali kizárást vonja maga után. A bírói intézkedést (szóbeli figyelmeztetést kivéve) a beírólapon rögzíteni kell. 3.2.11. A mellé lőtt vesszők keresésére a csapatnak maximum 3 perc áll rendelkezésére célonként. 3.2.12. Ha a versenyrendezők másként nem szabályozzák, akkor a csapaton belüli lövések sorrendjét a csapaton belül az íjászok döntik el. (Vita esetén az első célnál a beírólapon elsőként bejegyzett íjász kezd, majd sorrendben így folytatják a lövést, a következőnél pedig a másodikként lövő íjász fog kezdeni az első pedig utoljára lő és így tovább) 3.2.13. A versenyző a célhoz csak a csapattal együtt az utolsó csapattag lövésének befejezése után vonulhat ki. 3.2.14. A célhoz és a belelőtt vesszőkhöz csak a csapat találatainak beírása után szabad hozzáérni. Aki ez ellen vét annak az íjásznak azon a célon a találatait érvénytelennek kell tekinteni. 3.2.15. A verseny megnyitóját ünnepélyes keretek közt kell megtartani, ezt a történelmi íjászok rendezett bevonulásával (mely távolsága minimum 20m) kell kezdeni melyről a verseny forgatókönyvében a szervezőnek kell rendelkeznie. 3.2.16. Magyar Történelmi íjászversenyt a történelmi hagyományokhoz méltó színvonalon köteles megrendezni a szervező. 8. oldal, összesen: 17

3.3. A MÍSZ történelmi íjászverseny értékelése, díjazása 3.3.1. A történelmi íjászverseny végeredményét a találatok száma adja meg. 3.3.2. Holtverseny esetén a helyezésért küzdő íjászoknak döntőt kell vívni, melynek lebonyolítását külön rész szabályozza a 3.4.-es fejezetben. 3.3.3. A verseny díjazása serleg, érem és oklevél. 3.3.4. A verseny minden résztvevőjének kötelezően adandó a verseny szelleméhez méltó részvételi emléklap vagy emlékérem. 3.4. A MÍSZ történelmi íjászversenyen a holtverseny eldöntése 3.4.1. Azonos találati szám esetén, ha a versenyzők bármely helyezésért küzdenek (1-6. helyezés) külön versenyszámkén szétlövést kell rendezni részükre 3.4.2. A szétlövésnél használatos találati felület formája a négyzet, az élek hosszúsága 40 cm. Ez lehet a már a versenyben is szereplő cél, de a rendezők használhatnak új eddig nem használt célt is ezzel a találati felülettel. 3.4.3. A holtversenyben azonos helyezésért küzdő versenyzők a lövéseket egymás után adják le a célokra. Először mindannyian sorban az első, majd ugyanebben a sorrendben a második lövést adják le és így tovább. A sorrendet a bírók határozzák meg. 3.4.4. A holtverseny eldöntésére minden íjász négy lövést kell, hogy leadjon. 3.4.5. A szétlövés fordítottja a közelítő lövéseknek. A versenyző a kategóriájának megfelelő célhoz legközelebbi karótól adja le az első lövést, értékelhető találat esetén egy karóval hátrébb megy. Ha valamely karónál a lövése nem volt értékelhető nem mehet hátrébb, de ha még nem adta le az utolsó lövését, a következő körben ismét lőhet attól a karótól ahonnan a sikertelen lövést leadta. 3.4.6. A szétlövést az nyeri aki a legtöbb találatot szerezte. 3.4.7. Ha a szétlövés nem hoz eredményt 4 lövésből, akkor addig kell folytatni a küzdelmet ezentúl egyes lövésenként, amíg a sorrend meg nem állapítható. 3.4.8. A lövések távolságai: kék karó 15-20-25-30m (ha szükséges, mindig +5 méterrel kell növelni a távot) fehér karó: 5-10-15-20m (ha szükséges, mindig +5 méterrel kell növelni a távot) 3.4.9. A szétlövést minden esetben bírónak kell levezetni. A találatok értékelésénél minden esetben jól látható függőlegesen felemelt kézzel (vagy kézben tartott kis zászlóval) kell jelezni a sikeres találatot és oldalirányú, vízszintesen tartott kézzel kell jelezni a sikertelen találatot. Egy második bíró figyeli ezt és ennek megfelelően engedi egy karóval hátrébb a versenyzőt, vagy tartja helyben. 3.4.10. A versenyző minden sorozatban köteles megvárni a bíró egyértelmű engedélyét a lövésre, melyre ezután 1 perc áll a rendelkezésére. 9. oldal, összesen: 17

3.5. Történelmi Grand Prix 3.5.1. Amennyiben a szezonban 3 vagy több minősítő verseny zajlik GP rendszerű éves verseny is folyik. 3.5.2. A GP végeredményébe minden egyes versenyzőnek a 2 legjobb GP + az OB-n elért eredménye számít bele. Ezek összpontszáma adja a GP sorrendjét. 3.5.3. A GP-n kategóriák csak nemek és korcsoportok (azaz osztályok ld. 1.2-es pont) szerint vannak. Íjtípus szerint nincs megkülönböztetés. 3.5.4. A GP végeredményében holtverseny esetén a sorrendet az OB-n elért eredmény határozza meg. 3.5.5. Amennyiben az OB-n is egyenlő pontszáma van a holtversenyben álló versenyzőknek, akkor a GP végeredményében holtversenyt kell kihirdetni. (pl. két első helyezettet). 3.6. Csapatverseny a GP-n 3.6.1. Csapatverseny minimum 5 csapat nevezése estén indul a GP-n. 3.6.2. A csapatbajnokságra 4 fős csapatokat lehet nevezni a GP első versenyén. A csapat összetétele a GP folyamán nem változtatható. 3.6.3. A csapatok összetétele: 4 felnőtt vagy 3 felnőtt és egy ifjúsági versenyző (nemre, íjtípusra, egyesületre való megkötés nélkül. Természetesen az egyéni feltételeknek külön-külön is meg kell felelni a versenyzőknek és felszereléseiknek). 3.6.4. A csapatbajnokság értékelésének alapja a minősítési szint. Az értékelés pontban történik. 100 pontnak tekintendő a mindenkori első osztály ponthatára (egyszerű százalékszámítással kiszámítható a versenyző csapatbajnoki pontszáma). 3.6.5. A csapat pontszámaiba, minden GP fordulón, a 4 fős csapat 3 legeredményesebb versenyzőjének eredménye számít bele. 3.6.6. A GP csapatbajnokság végén fellépő holtverseny esetén, a sorrendet az egyéni küzdelmekhez hasonló feltételekkel és formában kell megállapítani, azzal a különbséggel, hogy a 4 lövést a csapat 4 különböző tagjának kell leadni. (Amennyiben az utolsó forduló versenyén nem vett részt mind a 4 csapattag de csak akkor -, úgy egy előre kiválasztott csapattag végzi a hiányzó tag lövését. 3.6.7. Ha a 4 lövéses szétlövés nem hoz eredményt, az egyéni szétlövés mintájára kell folytatni a küzdelmet egyeslövésenként, addig, míg valamelyik csapat versenyzője jobb eredményt nem lő a másikénál. A csapatok tetszőleges sorrendben jelölhetik ki versenyzőiket, de egy versenyző csak akkor lőhet újra, ha a csapat többi tagja is sorra került már. 10. oldal, összesen: 17

4. MÍSZ CSÚCSOK ÉS MINŐSÍTÉSEK 4.1. A MÍSZ által elismert tradicionális versenyeken kategóriánként és osztályonként a következő országos csúcsokat lehet elérni: 4.1.1. Egyéni országos csúcsok. 4.2. A MÍSZ által elismert tradicionális versenyeken kategóriánként és osztályonként a következő minősítéseket lehet elérni: 4.1.1. Első-, másod- és harmadosztályú minősítés történelmi íjászatban. A minősítési szinteket külön bizottsági rendelet szabályozza. Évről évre felülvizsgálva azt év végén, az aktuális éves eredmények ismeretében. 4.3. Országos csúcs és a minősítési szint elérésének feltétele Országos csúcsot és minősítést csak a MÍSZ hivatalos versenynaptárában szereplő versenyen lehet elérni, amelyet a MÍSZ előírásainak megfelelően rendeztek meg. 11. oldal, összesen: 17

5. A CÉLLÖVÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 5.1. Lövés közben a lőállásban csak a lövő versenyző tartózkodhat, a többieknek felszerelésükkel együtt a várakozási vonal (háromlépésnyi távolság) mögött kell maradnia. 5.2. A versenyző és edzője között a verseny közben a kommunikáció nem megengedett a technikai hiba elhárításának esete kivételével. 5.3. A versenyző a verseny egész tartama alatt csak a számára kijelölt cél irányába lőhet. 5.4. A versenyeken a lövést leadó íjásznak kötelessége meggyőződni arról, hogy lövésével embert vagy haszonállatot, egyéb értéket nem veszélyeztet. 5.5. Minden kilőtt vesszőt érvényesnek kell tekinteni, kivéve: ha a vessző valamilyen rendellenesség következtében úgy esik a földre, hogy azt az íjász a lőállás elhagyása nélkül íjával elérheti, vagy a cél a lövés közben eldől. 5.6. Vesszőt kilőni csak akkor lehet, ha már a csapat minden tagja a lőállásnál tartózkodik. 5.7. A találati felületeknél, ha abból a célon: - 1 db van, mind a 4 nyílvesszőt oda lövi a versenyző (1 találati felületen maximum 4 pont érhető el) - 2 db van, 2-2 nyílvesszőt lő a versenyző mind a két találati felületbe. (1 találati felületen maximum 2 pont érhető el.) - 4 db van, 1-1 nyílvesszőt lő a versenyző mind a 4 találati felületbe. (1 találati felületen maximum 1 pont érhető el.) 5.8. A lövések időtartama: egy sorozat (4 vessző) lövésére 2 perc. 5.9. A versenyző az íjat még vessző nélkül sem húzhatja ki, ha nem áll a lőállásban. 5.10. A versenyzőknek szigorúan tilos társaik felszerelését engedély nélkül megérinteni. 5.11. Ha a versenyző a verseny megkezdése után érkezik, nem pótolhatja elmaradt lövéseit, kivéve, ha késése a Rendező Bizottságnak felróható okból történt, csapatvezetője vagy csapatkapitánya ez okból írásban óvást nyújtott be a Versenybírói Bizottságnak, s az döntésében engedélyezte az elmaradt lövések pótlását. 5.12. Gyakorló lövéseket is kizárólag a rendezőbizottság által ezzel megbízott személy felügyeletével lehet leadni. 5.13. Rossz időjárás vagy baleset esetén a bíró a versenybíróval egyetértésben a versenyt megszakíthatja. 5.14. A Magyar Íjász Szövetség hivatalos versenynaptárában szereplő versenyeken a verseny előtt és közben az íjászok számára az alkohol fogyasztása tilos. 12. oldal, összesen: 17

5.15. A terepen zajló versenyeken az íjászok számára kötelező a természetvédelemmel kapcsolatos szabályok messzemenő betartása, akkor is, ha a verseny nem természetvédelmi területen zajlik. 5.16. A terepen zajló versenyeken a célok kijelölésénél, a megközelítési útvonalak meghatározásánál a rendező szerv is köteles figyelembe venni a természetvédelmi szempontokat. 6. TALÁLATOK KIÉRTÉKELÉSE 6.1. A versenyeken a találatok értékelését és feljegyzését a 2 beírólapon a csapattagok közül (a verseny kezdete előtt) kiválasztott két ember végzi el. 6.2. A találatokat a versenyzők számára jól hallható módon bemondják, majd feljegyzik annak a versenyzőnek az eredménylapjára, akié a vessző. A versenyző a vesszőt csak a után érintheti meg és húzhatja ki, ha a csapat összes találata rögzítve van a beírólapon. Amennyiben ezt korábban megteszi, azon a célon az összes találata érvénytelen. 6.3. Ha a versenyző vitatja a találat értékét akkor a vessző valamint a cél és találati felület érintése nélkül, a találat bejegyzése előtt a csapatnak kell szavazni arról. Ennek lefolyása: a szavazást a csapat minden tagja egyszerre végzi el, ökölbe szorított kézen a hüvelykujj felfelé (találat megadása) vagy a hüvelykujj lefelé (találat meg nem adása) irányuló jelzésével. Egyhangú szavazás esetén fellebbezésnek helye nincs. Nem egyhangú szavazat esetén bírót kell hívni. Ez esetben az ő döntése a mérvadó, mely ellen szintén nincs helye fellebbezésnek. 6.4. Amennyiben az íjász a megengedettnél több vesszőt lő ki, az értékelhető találatok számaiból le kell vonni a pluszként kilőtt vesszők számát. 6.5. Minden vesszőt a célban elfoglalt helyzetének megfelelően kell értékelni. A találatot tehát a vesszőnek a találati felületben elfoglalt helye határozza meg és nem az a rés, amit a lőlapon ütött. 6.6. Ha a vessző palástja a találati felület élesen meghatározott kontúrvonalát kívülről érinti, akkor a találatot meg kell adni. 6.7. Ha a találati felület megsérül és annak a kontúrvonala hiányzik, a találat megállapításához a kontúrvonalat képzeletben meg kell hosszabbítani. 6.8. A beírólapra tévesen bejegyzett eredményeket csak a vesszők kihúzása előtt lehet javítani. A javítást a bírónak vagy az összes versenyzőknek a vesszők kihúzása előtt kézjegyével kell ellátni. 6.9. A verseny befejezése után a beírólapot mind a beírónak, mind a versenyzőnek alá kell írni. A versenyző az aláírásával csak a beírólapon feltüntetett találatok hitelességét ismeri el. 6.10. Ha a két beírólapon a találatok száma nem egyezik, akkor az alacsonyabb pontszámot kell figyelembe venni. 13. oldal, összesen: 17

7. A VERSENYZŐK FELSZERELÉSE 7.1. A versenyzők által használt íjakat és vesszőket az Alapfogalmak című fejezet szabályozza. 7.2. Az íjat tartó kézen kesztyű, vagy más kézvédő megengedett, de ez nem lehet az íjhoz erősítve. 7.3. Lövés közben bármilyen látást korrigáló szemüveg, kesztyű, ujjvédő, karvédő, mellvédő használata megengedett. Ujjvédőn vagy kesztyűn nem lehet olyan kiemelkedés vagy szerkezet, amely az ideg megtartását, kihúzását vagy a célzást elősegíti. 7.4. A történelmi versenyeken a résztvevő íjászok számára kötelező az íj típusának megfelelő történelmi viselet, amelynek a régészeti, történelmi kutatásoknak megfelelően törekednie kell a korhűségre. Magyar és egyéb pusztai íj kategóriában kötelező az öv és a süveg ajánlott. 7.5. A magyar és egyéb pusztai íj kategória íjászai vesszőiket háti tegezben nem tárolhatják. 7.6. A történelmi jelleg erősítése érdekében megengedett egyéb, az íjászathoz közvetlenül nem kapcsolódó történelmi eszközök viselése. (Kard, szablya, kés, tőr, kürt, tarsoly, iszák, stb.) 7.7. A részvétel szempontjából kizáró ok egyértelműen jelenkori ruhadarab (pl. edzőcipő, baseball -sapka, stb.) és eszköz (pl. mobil telefon) jól látható viselése. A versenyzőknek a mobiltelefon használata (vészhelyzet, baleset kivételével) a verseny folyamán tilos. A verseny előtt a versenyzők felszerelésének ellenőrzésekor a Versenybírói Bizottság bírálja el a versenyzők viseletét, felhívja a figyelmet a kizárás lehetőségére, szükség esetén kizárja a versenyzőt. 7.8. A kizárás okáról és tényéről a Versenybírói Bizottság a versenyt követően írásban tájékoztatja a MÍSZ elnökségét a versenyző egyesületét, a történelmi íjászversenyeket rendező valamennyi egyesületet. 7.9. A történelmi viselet a bírók számára is kötelező. 14. oldal, összesen: 17

8. A VERSENYEN KÖZREMŰKÖDŐ SZEMÉLYEK ÉS BIZOTTSÁGOK 8.1. Vezető bíró 8.1.1. A rendezőség a verseny irányítására tapasztalt bírót bíz meg, aki mellé további személyek (helyettesek) tartozhatnak. 8.1.2. A bíró feladatai: Ellenőrzi a verseny időbeosztását, a lövések időtartamát, a versenyzők sorrendjét, gondoskodik arról, hogy a sorra kerülő versenyzők, csapatok lőállásaikat időben elfoglalják. A versenybírói bizottság tagjaként intézkedési jogkörrel rendelkezik minden olyan ügyben, amely a verseny folyamatos lebonyolítását és biztonságát szolgálja. Vészhelyzetben vagy más indokolt esetben a lövéseket leállítja, és megfelelő intézkedéseket tesz a verseny folytatása érdekében. Dönt a kétes találatok értékéről. A verseny megkezdése előtti napon részt vesz a sorsoláson, később a csoportbeosztások készítésében, a versenyzők felszerelésének ellenőrzésében. A verseny főrendezőjével és a versenybíróval együtt tagja a Versenybírói Bizottságnak. Személyét a rendező egyesület saját nem versenyző tagjai közül is felkérheti. A verseny közben szabálytalanság esetén szóbeli figyelmeztetést, intést illetve azonnali kizárást alkalmazhat. Az intést és kizárást azonnal fel kell jegyezni a versenyző beírólapjára. A verseny után pedig a jegyzőkönyvben írásban köteles jelenteni intézkedéseit indoklással együtt a MÍSZ és a Történelmi Szakmai Bizottság felé. 8.2. Versenybíró 8.2.1. Személyét a Tradicionális Bizottság javaslata alapján a MÍSZ Bírói Bizottsága jelöli ki. Tevékenységéért ennek megfelelően a Bírói Bizottságnak tartozik felelősséggel. 8.2.2. Feladatai: A versenyzők védelmében minden olyan szabály betartása, amely az elért eredményt befolyásolhatja. A versenyzőknek joguk van a bíró döntése ellen személyesen vagy megbízottjuk útján nála óvást emelni. Ez alól csak a találatok értékelése kivétel, ahol a egyhangúlag hozott döntést megóvni nem lehet. A mindenkor érvényes szabályok és előírások maradéktalan ismerete. Ezeket úgy kell alkalmaznia, hogy előre ki nem számítható helyzetek esetén is egyenlő feltételeket biztosítson minden versenyző számára. A versenypálya és a pályákhoz tartozó felszerelések felülvizsgálata. Különös figyelemmel kell ellenőriznie a távolságokat, a célokat, és minden olyan tényezőt, melyek az eredményeket befolyásolhatják. A verseny, a versenyzők, valamint azok felszerelésének ellenőrzése. 8.2.3. A bíróval együttműködve intézkedési joggal rendelkezik minden olyan ügyben, amely a verseny levezetésével kapcsolatos. 8.3. A Versenybírói Bizottság 8.3.1. A Versenybírói Bizottság tagjai: A Versenybíró, mint elnök A bíró(k) A főrendező A TSzB képviselője 15. oldal, összesen: 17

8.3.2. A Versenybírói Bizottság feladatai: A verseny megkezdése előtt technikai ellenőrzést tart, amelynek során megvizsgálja a felszereléseket, elbírálja a viseleteket. (A résztvevő csapatok felszerelésének és viseletének ellenőrzése betűrendes sorrendben történik.) Elbírálja a verseny folytatásával összefüggő, írásban benyújtott óvásokat, gondoskodik az óvások elbírálását követően a verseny folytatásáról. A Versenybírói Bizottság döntését véglegesnek kell tekinteni, az ellen jogorvoslatnak helye nincs. A szabályokat tudatosan megszegő versenyzőket azonnali hatállyal kizárhatja a versenyből. A kizárt versenyző a verseny folyamán elért minden eredményét automatikusan elveszti. Erről jegyzőkönyvben kell értesíteni a MÍSZ-t és a Történelmi Szakmai Bizottságot. Ha a versenyen a fennálló csúcsnál jobbat értek el, a Versenybírói Bizottság köteles a pályát újból kimérni. A csúcshitelesítési jegyzőkönyvet felvenni. A jegyzőkönyvben igazolni kell, hogy a pálya, a versenyző felszerelése és a verseny lebonyolítása mindenben megfelelt a versenyszabályoknak. A csúcshitelesítési jegyzőkönyvet az eredeti beírólappal együtt csatolja a versenyjegyzőkönyvhöz. 8.4. Rendező Bizottság 8.4.1. A Rendező Bizottságot a versenyt rendező egyesület állítja fel. Felelős vezetőjének (főrendező) nevét a versenykiírásban fel kell tüntetni. 8.4.2. Feladata: A verseny engedélyeztetése A pálya biztosítása A forgatókönyv elkészítése A versenykiírás elkészítése A versenykiírás bemutatása a MÍSZ Tradicionális Bizottságának Orvosi felügyelet biztosítása A jóváhagyott versenykiírás szétküldése A beérkezett nevezések feldolgozása A sorsolás levezetése, a csoportbeosztások elkészítése A verseny rendezési anyagok beszerzése A díjak beszerzése A segédszemélyzet biztosítása A benevezett versenyzők, csapatok kihirdetése A versenyzők szállás- és étkezési lehetőségének biztosítása A megnyitó ünnepség megszervezése A díjkiosztás megszervezése és levezetése Zárójelentés készítése, elszámolás 8.4.3. A bizottság vezetője (főrendező) a rendező egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott személy. Személyesen felelős a bizottság munkájáért, ő képviseli a bizottságot a hatóságokkal, egyesületekkel, a MÍSZ-szel és más szervezetekkel szemben. 16. oldal, összesen: 17

Gondoskodik a bizottság működéséről, a verseny zökkenőmentes, előírásszerű lebonyolításáról. Gondoskodik a verseny pontos megkezdéséről és a nézők elhelyezéséről. A verseny teljes és hiteles eredményjegyzékét, valamint a zárójelentést megküldi a MÍSZ titkárságának. Felelősöket nevez ki az alábbi feladatok elvégzésére: - Összeköttetés a sajtóval - A segédszemélyzet irányítása Biztonsági őröket alkalmaz (korhű viseletbe öltöztetve), ha a lövések által veszélyeztetett terület nincs megnyugtatóan elzárva. 8.5. A nézők 8.5.1. Az íjászat népszerűsítésének érdekében kívánatos, hogy a versenyek minél nagyobb mértékben látogatottak legyenek. Ennek érdekében a rendező szerv köteles a nézők részére nézőteret kijelölni, a versenyről tudósító média számára a megfelelő helyet biztosítani. 17. oldal, összesen: 17