Az építési termékek megfelelőség-igazolása, a CE-jelölés alkalmazásának szabályai A hazai építéstechnikai tűzvédelmi szabályozás alapelemei Előadó: dr. Bánky Tamás
Az építmények tervezésének-létesítésének alapelvei a témakört érintő főbb jogszabályok Európai alapok és jogi környezet ÉPÍTÉSI TERMÉKDIREKTÍVA (89/106/EEC Council Directive) Lényeges követelmények: (Értelmező dokumentumokban részletezve): Állékonyság, mechanikai stabilitás Tűzbiztonság Higiénia, egészség- és környezetvédelem Használat biztonsága Zaj- és rezgésvédelem Energiatakarékosság és hővédelem
Az európai jogharmonizáció területei A teljesítmények meghatározása területén: a vizsgálatok, vizsgálati módszerek egységesítése közös osztályozási rendszerek az építési anyagok, az épületszerkezetek, a szervizinstallációk területén termékszabványok, közös irányelvek szerint európai műszaki engedélyek kidolgozása stb. De a követelmények mindig nemzeti kompetenciában maradnak!
Vizsgálatok az éghetőségi jellemzők és a tűzállósági teljesítmények meghatározására a korábban hatályban volt jogszabályokhoz elsősorban - az MSZ 14800-1 16 sorozat előírásai szerint Vizsgálatok az építési anyagok és az épületszerkezetek tűzvédelmi osztályba sorolásához MSZ EN ISO 1182 MSZ EN 1363-1. MSZ EN ISO 1716 MSZ EN 1364-1. MSZ EN 13823 pr EN 13381-1 MSZ EN ISO 11925-2 pr EN 1366-1. MSZ EN 9239-1 MSZ EN 1634-1. Osztályozási szabványok: MSZ EN 13501-1 -5
Hazai építési szakterület: ÉPÍTÉSI TÖRVÉNY (1997. évi LXXVIII. törvény) Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) (utolsó közzététel időpontja: 2008. 07. 14. MK.) a 3/2003. (I. 25.) BM GKM KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőségigazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól
Az építési termékek alkalmazása (a 3/2003 (I.25.) BM-GKM-KvVM rendelet alapján) Forgalomba hozni, továbbforgalmazni vagy beépíteni csak megfelelőség-igazolással rendelkező, terméket szabad. Építési terméket építménybe betervezni akkor szabad, ha arra jóváhagyott műszaki specifikáció van.
A megfelelőség-igazolási eljárás alapját a következő jóváhagyott műszaki specifikációk képezik: honosított harmonizált európai szabvány (MSZ EN); európai műszaki engedély (ETA); építőipari műszaki engedély (ÉME) vagy nemzeti szabvány (MSZ).
Megfelelőség igazolása A gyártó feladata a megfelelőség-igazolási eljárás lefolytatása; A szállító feladata a termékre előírt eljárás eredményeként kiállított megfelelőség-igazolási dokumentumnak: megfelelőségi tanúsítványnak vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozatnak a termékhez való csatolása.
A tűzvédelmi megfelelőség igazolást (TMI-t) építési termékek vonatkozásában, a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványt (TMT-t) az aktív tűzvédelmi eszközök vonatkozásában kijelölt szervezetek (ÉMI Nonprofit Kft.) adják ki. Alapja ezen okiratoknak: minden esetben (!) valamilyen műszaki specifikáció harmonizált szabvány, vagy európai műszaki engedély (ETA), vagy hazai építőipari műszaki engedély (ÉME), melynek adatait össze kell vetni az alkalmazási feltételek meghatározása céljából a nemzeti követelményekkel.
CE megfelelőségi jelölés alkalmazásának kiemelt szabályai ÉMI notified body number: 1415 Építési termékre CE megfelelőségi jelölés akkor helyezhető el, ha a megfelelőség igazolása - honosított harmonizált szabvány (hen) vagy - európai műszaki engedély (ETA) alapján történt. A terméket a megfelelőség-igazolás mellett a szállítónak megfelelőségi jelöléssel kell ellátnia; A CE megfelelőségi jelöléssel jogszerűen ellátott import termékek korlátozás nélkül hozhatók forgalomba, a beépítésüknél a hazai követelményekkel való ütköztetésre esetenként szükség van!.
Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról 1. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenységek a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről
Tűzvédelmi dokumentáció tartalmazza PTE
Hazai tűzvédelmi szakterület: TŰZVÉDELMI TÖRVÉNY a 2006. évi XCIV. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel hatályba léptetett (hatályos: 2008. május 22-től 2011. október 6-ig) Országos Tűzvédelmi Szabályzat a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel hatályba léptetett (hatályos: 2011. október 6-tól) Országos Tűzvédelmi Szabályzat
Országos Tűzvédelmi Szabályzat 1. rész: Tűzoltó technikai eszközök, felszerelések 2. rész: Beépített tűzvédelmi berendezések 3. rész: Villamos és villámvédelmi berendezések 4. rész: Éghető folyadékok és gázok tárolása 5. rész: Építmények tűzvédelmi követelményei
ÉPÍTÉSI TERMÉKEK TŰZVÉDELMI OSZTÁLYAI az OTSZ és az MSZ EN 13501 szerint PTE Osztály Vizsgálati módszer(ek) További osztályozás A1 A2 B C D E F MSZEN ISO 1182 és MSZEN ISO 1716 -- MSZEN ISO 1182 vagy MSZEN ISO 1716 és MSZEN 13823 MSZEN 13823 és MSZEN ISO 11925-2 kitéti idő = 30 másodperc MSZEN 13823 és MSZEN ISO 11925-2 kitéti idő = 30 másodperc MSZEN 13823 és MSZEN ISO 11925-2 kitéti idő = 30 másodperc MSZEN ISO 11925-2 kitéti idő = 15 másodperc Füstképződés és égő cseppek/részecskék Füstképződés és égő cseppek/részecskék Füstképződés és égő cseppek/részecskék Füstképződés és égő cseppek/részecskék égő cseppek/részecskék Nincs teljesítmény-kritérium megadva. -- -- -- Az Európai Unió hivatalos közlönyében (Official Journal) rendszeresen közzéteszik azoknak az anyagoknak a listáját, melyek összetételüknél fogva, minden további vizsgálat nélkül az A1 osztályba tartozónak tekinthetők.
A fő tűzvédelmi osztály kategóriák A1, A2, B.F (alsó index: - anyagokra, fl padlóburkolatokra; L líneáris hőszigetelésekre; ca kábelbevonatokra; roof (t1 4) tetőszerkezetekre) Alkategóriák: s1, s2, s3 füstfejlesztő-, d0, d1, d2 égve-csepegési tulajdonság D-s2, d0 (pl. OSB falburkolatként) D fl -s1 (pl. OSB padlóburkolatként) A2-s1, d0 (pl. egyes gipszkarton lemezek) B-s1, d0 (pl. egyes más gipszkarton lemezek)
AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK TŰZÁLLÓSÁGI TELJESÍTMÉNY JELLEMZŐI (jelölések) R teherhordó képesség E integritás I szigetelés W sugárzás M mechanikai hatás C önzáródás S füstáteresztés G koromtűz -zel szembeni ellenálló képesség P vagy PH üzemképesség fenntartása K tűzvédő képesség
A betűjel-kombinációkra vonatkozó számok néhány kivételtől eltekintve - a tűzállósági határértéket jelölik percben REI 60 (pl. belső teherhordó fal) EI 90 (pl. tűzgátló ajtó) E60 (pl. külső, nem teherviselő homlokzati fal)
Tűzveszélyességi osztálybasorolás az OTSZ szerint PTE
Tűzveszélyességi osztályok az OTSZ szerint PTE
Tűzállósági fokozatok az OTSZ szerint PTE
ÉPÜLETSZERKEZETEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI PTE
Tűzterhelés számítás az OTSZ szerint PTE
Tűzszakaszolás PTE
Ipari és mezőgazdasági üzemi tűzszakaszok megengedett tűzszakasz-területei PTE
KIÜRÍTÉSI SZÁMÍTÁSOK Haladási sebességek
A kiürítés megengedett időtartama PTE 1/ Csak akkor, ha legalább két közvetlenül a szabadba nyíló kijárati ajtókkal és hatásos hő- és füstelvezetővel rendelkezik. 2/ Az A és B tűzveszélyességi osztály esetén a megengedett kiürítési időtartamot 25%-kal csökkenteni kell
Köszönöm a figyelmet! PTE
II. rész PTE
Nyílásos homlokzati falakkal szemben követelményeket támaszt az Országos Tűzvédelmi Szabályzat A homlokzati tűzterjedési gát kritériumait nem kielégítő nyílásos homlokzati megoldásoknál homlokzati tűzterjedés határértékkövetelmény van. A nyílásos homlokzaton E tűzvédelmi osztályú burkolati-, bevonati-, hőszigetelő rendszer nem alkalmazható.
A homlokzati tűzterjedési határérték-követelmények az épületek szintszámának függvényében a következők: 2 vagy 3 szintes épületnél T h 15 perc 4 vagy 5 szintes épületnél T h 30 perc középmagas vagy 5 szintnél magasabb épületnél T h 45 perc
Az 1970-2008 közötti időszakban is volt szabályozás! A követelményeket az MSZ 595 szabvány, majd a 2/2002 (I. 23.) BM rendelet tartalmazta Nyílásos homlokzati falakkal szemben.követelményeket kell támasztani: kettő vagy többszintes (de nem középmagas) épületekben egyazon tűz-szakaszhoz tartozó, egymás feletti szintek között a III-IV. tűzállósági fokozatú épületekben a II. tűzállósági fokozatú épületekben a T h 0,2 óra a T h 0,5 óra legyen. a középmagas, a magas, I. tűzállósági fokozatú, továbbá az éghető külső homlokzatú épületekben a T h legalább az épületszintek közötti födémek T H követelményével azonos legyen. Az épületek homlokzatán a tűzszakasz-határokon a tűzgátló szerkezetek vonalában tűzterjedési gátat kell kiképezni.
A vizsgálat tárgya, alkalmazási területe és a modellek kialakítása az MSZ 14800-6:2009 szabvány szerint hatálybalépés napja: 2009. 10. 01. A vízszintes és a függőleges tűzterjedési jellemzők meghatározása nyílásos homlokzatok esetén a tűzterjedési gát kritériumait nem kielégítő homlokzati megoldásoknál, nyílásos homlokzatokon létesített A1 D tűzvédelmi osztályú bevonatokra, (légréses és légrés nélküli) burkolatokra, hőszigetelő rendszerekre, továbbá a sajátos nyílásos homlokzatok (franciaerkélyes A1 tűzvédelmi osztályú, továbbá a franciaerkélyes, e módszer szerint már minősített A2 D tűzvédelmi osztályú bevonattal vagy burkolattal vagy hőszigetelő rendszerrel ellátott épülethomlokzatok stb. ) esetében, a tűzterjedésben szerepet játszó homlokzati szerkezetek (pl. redőnyök, korábban létesített hőszigetelő rendszerek stb.) hatásának vizsgálatával
100 120 130 120 130 50 50 50 24 24 24 24 24 265 20 322 20 265 20 130 Modellépítmény (függőleges metszet) PTE Méretek cm-ben Megfigyelő tér + 627 100 100 20 10 50 10 1-4 5-8 9-12 13-16 Megfigyelő tér VI V + 285 IV III II I 3 5 2,4 50 1 1,50 1,50 Tűztér 0,00 30 480 90 Jelölés: - a hőelemek jele - a kiegészítő sugárzásmérők jele I...VI - a homlokzat előtti hőelemsorok számozása 1...5 - a tűztéri hőmérsékletmérő helyek sorszáma 1-16 - a megfigyelőtéri hőmérsékletmérő panelben elhelyezett hőelemek sorszáma 2. ábra: A vizsgálóberendezés /modellépület/ (függőleges metszet)
30 20 100 100 50 50 120 120 50 1,50 150 150 480 210 90 100 100 50 10 20 10 460 480 210 PTE Modellépítmény (vízszintes metszet) Méretek cm-ben + 285 50 50 24 90 90 Megfigyelõ tér 24 24 24 24 50 400 140 120 140 50 ± 0,00 Tûztér 200 50 50 2 4 5 1 3 20 180 20 400 20 180 20 840 50 50 Jelölés: - a hõelemek jele - a kiegészítõ sugárzásmérõk jele 1...5 - a tûztéri hõmérsékletmérõ helyek sorszáma - a tûzhatást szolgáltató famáglya kontúrvonala (vetülete) 1. ábra: A vizsgálóberendezés /modellépület/ (vízszintes metszetek)
Az MSZ 14600-8:2009 előírásai szerinti vizsgálat során a vizsgálati körülmények (hőmérséklet és szélsebesség) a vizsgálati tűzhatás T T o = 345 lg ( 8 t + 1 ) [K], ahol: T - a tűztéri helyiségben mért átlaghőmérséklet [ºC]; T o - a tűztér hőmérséklete a vizsgálat kezdési időpontjában [ºC]; t - a tűz kezdetétől számított időtartam [perc].
A vizsgálati tűz hőmérséklet-idő görbéje T T o = 345 lg ( 8 t + 1 ) K 1000 800 600 400 200 0 0 10 20 30 40 50 60
Hőmérsékletmérés PTE a tűztérben 5 helyen, a főhomlokzati két nyílás (nyílászáró) közötti parapet előtt a falszerkezettől 10 cm, illetve 50 cm távolságban 9-9 helyen, a megfigyelő szinten lévő helyiség ablaknyílás vetületében, a falszerkezet belső síkjától 10 cm távolságban 16 helyen
Vizsgálati eredmények egy adott rendszer vonatkozásában, értékelési kritériumok, tűzterjedési határállapotok meghatározása A tűzterjedés határértékét burkolati, bevonati rendszerek vizsgálatánál az az időtartam jellemzi, amely az alábbi jelenségek bármelyikének bekövetkezéséig eltelik: a homlokzat felületi égése általi károsodás a mellvédfal felső síkjáig terjed; a homlokzat felületi égése a tűztéri nyílászáró oldalától vízszintes irányban a modell magasságában 1,50 m-re terjed; a tűztérből kilépő, az értékeléshez számításba veendő lángzóna hőmérséklete (T lz ) és a megfigyelő szinti ablaknyílásban fellépő hőmérséklet (T any ) különbsége 2 percnél hosszabb időtartamon keresztül nem nagyobb 300 K-nél: T lz T any 300 K burkolati rendszerek esetében az egyes elemek tömeges és/vagy veszélyes mértékű lehullása. A tűzterjedési határértéket franciaerkélyek esetében az az időtartam jellemzi, amelyen belül a megfigyelőtéri mérőpanel hőelemei által jelzett 4 legmagasabb hőmérséklet-emelkedési adat átlaga > 140 K-nél, vagy a legmagasabb hőmérséklet-emelkedési adat > 180 K-nél.
Köszönöm a figyelmet!