I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet célja 1.

Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 16/2010. (VII.8.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokról (egységes szerkezetben) Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. (1)-(2) és (5) bekezdésében, a 21. (1) bekezdésében, a 131. (1) bekezdésében, a 148. (7) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. (2) bekezdésében, a 10. (1) bekezdésében, a 25. (3) bekezdésében, a 26. -ban, a 32. (1) bekezdés b) pontjában, a 32. (3) bekezdésében, a 38. (9) bekezdésében, a 43/B. (1) bekezdésében, a 45. (1) bekezdésében, a 46. (1) bekezdésében, az 50. (3) bekezdésében, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 19. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet célja 1. A rendelet célja, hogy a helyi sajátosságnak megfelelően meghatározza a pénzbeli és természetben biztosítható szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, a jogosultság feltételeit, igénybevételének módját, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait. 2. A rendelet hatálya 2. 1 3. Eljárási rendelkezések 3. (1) Az ellátások iránti kérelmet az év bármely munkanapján a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájánál (Pápa, Fő u. 12.), ügyfélfogadási időben a Szociális és Egészségügyi Osztályon is be lehet benyújtani. A kérelem postai küldeményként a Polgármesteri Hivatal címére (8500 Pápa, Fő u. 12.) is feladható. (2) Az ellátásokat a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján, illetve ügyfélfogadási időben a Szociális és Egészségügyi Osztályon rendelkezésre álló, vagy a www.papa.hu honlapról letöltött formanyomtatványon is lehet kérelmezni. 4. (1) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli ellátásokat ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik a kérelmező lakcímére kell utalni. Ettől eltérően kérelemre a rendszeres ellátás bankszámlára is utalható. 1 Hatályon kívül helyezte: 8/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet Hatályon kívül: 2012. 04. 01-től, rendelkezéseit a

2 (2) Házipénztárból csak a jogerősen megállapított rendkívüli gyermekvédelmi támogatást és átmeneti segélyt lehet kifizetni abban az esetben, ha a támogatás a 10. (3) bekezdésében meghatározott létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet miatt kerül megállapításra. 5. (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül benyújtott kérelemre az Egészségügyi és Szociális Bizottság vagy a polgármester a hatáskörébe tartozó ellátásokra vonatkozóan a megtérítés összegét a) részletekben fizetteti meg, ha a kötelezett aa) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem éri el, vagy ab) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem éri el; b) csökkenti, ha a kötelezett ba) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-t nem éri el, vagy bb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el; c) elengedi, ha a kötelezett ca) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el, vagy cb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el. (2) A részletfizetés legfeljebb hat havi időtartamra engedélyezhető. (3) A csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 60 %-át. A fennmaradó részösszegre részletfizetés engedélyezhető, melynek időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot. 6. (1) Az e rendeletben foglalt ellátások iránti kérelemhez a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben, illetve a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben meghatározott igazolásokon túl csatolni kell: a) a havi rendszerességgel járó nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelmekről, valamint a kapott gyermektartásdíjról, egyéb, szerződés alapján járó tartásdíjról, életjáradékról, az Szt. 4. (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátásokról, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény által szabályozott családtámogatási ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított nettó összegről a kifizető igazolását vagy a folyósítási szelvényt, nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított nyugdíjösszesítőt és nyugdíjszelvényt, kivéve ha az ellátás a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt,

3 b) a nem havi rendszerességgel szerzett, továbbá vállalkozásból, őstermelői tevékenységből amennyiben adóbevallásra kötelezett származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző évben szerzett jövedelemről és a jövedelmet csökkentő elismert költségekről és a befizetési kötelezettségekről az APEH által kiállított igazolást, kivéve ha a vállalkozás, őstermelői tevékenység a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt, c) közoktatási vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató személy ösztöndíjáról, tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról, valamint a szociális és egyéb juttatásairól az intézmény igazolását, d) a fizetett, levont gyermektartásdíjról da) a kifizető igazolását, db) a postai feladóvevényt, dc) a jogosult átvételi elismervényét, dd) a jogosult nyilatkozatát a kapott gyermektartásdíj összegéről, vagy de) az önálló bírósági végrehajtó igazolását, e) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszerességgel járó jövedelem megszűnéséről az okiratot, f) vállalkozási, őstermelői tevékenység megszűnéséről az illetékes hatóság határozatát, társas vállalkozás esetén a cégbíróság döntését a cégjegyzékből való törlésről. (2) 2 Hatályon kívül. (3) A jövedelemmel nem rendelkező, nem tanköteles, közoktatási vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat nem folytató, aktív korú személy részéről csatolni kell az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában regisztrált álláskeresőként szerepel. (4) Csatolni kell a gyermek elhelyezés, illetve a gyámrendelés tárgyában hozott határozatot, a gyermektartásdíjról szóló jogerős bírósági ítéletet, egyezséget jóváhagyó bírósági végzést. 7. E rendelet végrehajtása során az Szt. 4. (1) bekezdésében, valamint a Gyvt. 5. -ában meghatározott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni. 8. (1) 3 A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, az átmeneti segély, az aktív korúak ellátása, a közgyógyellátásra való jogosultság, az ápolási díj iránti kérelmek elbírálása során a kérelmező lakásán környezettanulmányt kell készíteni. 2 Hatályon kívül helyezte: 4/2011. (II.25.) önkormányzati rendelet Hatályon kívül: 2011. 03. 01-től 3 Módosította: 8/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2012. 04. 01-től, rendelkezéseit a

4 (2) A környezettanulmány mellőzhető, ha a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül már készült környezettanulmány, kivéve ha a kérelmező körülményeiben időközben változás következett be. (3) 4 A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a gyermekétkeztetési kedvezmény, a tankönyvtámogatás, az átmeneti segély, a temetési segély, a temetési kölcsön, a köztemetés és a kommunális hulladékra vonatkozó díjkedvezmény iránti kérelmek elbírálása a polgármester hatásköre. (4) Az Szt. 43/B. alapján az ápolási díjjal kapcsolatos hatáskört az Egészségügyi és Szociális Bizottság gyakorolja. (5) 5 Az aktív korúak ellátására vagy a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság iránti kérelem benyújtója, vagy az ellátás jogosultja a jogosultság egyéb feltételeként köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. A lakókörnyezet akkor minősül rendezettnek, amennyiben a kérelmező vagy jogosult a) az általa lakott lakást vagy házat higiénikus állapotban tartja és folyamatosan biztosítja tisztán tartását és takarítását, b) gondoskodik használatra alkalmas állapotú illemhelyről, azt rendeltetésszerűen használja és rendszeresen takarítja, fertőtleníti, c) az ingatlanhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja és d) a települési hulladék gyűjtésével kapcsolatban a települési hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat, valamint a környezet védelméről szóló önkormányzati rendeletben az ingatlan tulajdonosra vonatkozó kötelezettségeket, továbbá a parlagfű és egyéb allergén gyomok visszaszorításának szabályait maradéktalanul betartja. (6) 6 A jegyző az aktív korúak ellátására vagy a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelem benyújtását, valamint a felülvizsgálati eljárás megindítását követő 15 napon belül helyszíni környezettanulmány során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről. (7) 7 Ha a kérelmező, vagy az ellátás jogosultjának lakókörnyezete az (5) bekezdésben foglalt bármelyik feltételnek vagy feltételeknek nem felel meg, a jegyző ötnapos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, vagy az ellátás jogosultját a kifogásolt hiányosság vagy hiányosságok felszámolására, amelynek teljesítéséről helyszíni szemlén győződik meg. 4 Módosította: 8/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2012. 04. 01-től, rendelkezéseit a 5 Megállapította: 8/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2012. 04. 01-től, rendelkezéseit a 6 Megállapította: 8/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2012. 04. 01-től, rendelkezéseit a 7 Megállapította: 8/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2012. 04. 01-től, rendelkezéseit a

5 4. A támogatások együtt folyósításának szabályai 9. (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, vagy átmeneti segélyt ugyanazon családban élők részére évente legfeljebb 4 alkalommal lehet megállapítani. (2) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, vagy átmeneti segélyt csak akkor lehet megállapítani, ha az előző támogatás megállapítása óta 60 nap eltelt, kivéve ha a késedelem a rászoruló életét vagy testi épségét veszélyeztetné. (3) Ha a család a kérelem benyújtásának időpontjában egyféle rendszeres ellátásban részesül, akkor az (1) bekezdésben meghatározott támogatást évente legfeljebb 3 alkalommal lehet megállapítani. (4) Ha a család a kérelem benyújtásának időpontjában kétféle rendszeres ellátásban részesül, akkor az (1) bekezdésben meghatározott támogatást évente legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani. (5) Ha a család a kérelem benyújtásának időpontjában háromféle rendszeres ellátásban részesül, akkor az (1) bekezdésben meghatározott támogatást évente legfeljebb 1 alkalommal lehet megállapítani. (6) 8 A (3)-(5) bekezdések alkalmazásánál rendszeres ellátásnak minősül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, valamint az aktív korúak ellátása. II. Fejezet Pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások 5. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 10. (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kell megállapítani a gyermeknek, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. A rendkívüli élethelyzetről szóló igazolást (pl. orvosi igazolás, rendőrségi jegyzőkönyv, társadalombiztosítási szerv igazolása, bírósági végzés, díjhátralékról szóló igazolás) a kérelemhez csatolni kell. (2) Létfenntartási gondoknak tekintendő különösen: a) a megfelelő élelmezés hiánya, b) a lakhatás elvesztésének veszélye, c) a közüzemi szolgáltatás megszűnésének veszélye, d) a megfelelő ruházkodás hiánya, vagy e) ha a család anyagi erőforrásai nem elegendőek a szükséges tanszer, tankönyv, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlására. 8 Módosította: 8/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2012. 04. 01-től, rendelkezéseit a

6 (3) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen, ha a kérelmező családjában a) tartós betegség, vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem kiesés következett be és egyszeri kiadásra kényszerülnek, b) elemi kár, vagy baleset következett be, vagy bűncselekmény áldozatává váltak, c) lakásfenntartási támogatásra nem jogosultak, de a lakásfenntartási költségek megfizetésére nem képesek és emiatt hátralékuk keletkezett, d) méltányossági alapon közgyógyellátási igazolványra nem jogosultak, de a gyógyszerköltséget nem képesek viselni, e) a nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik, f) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek iskoláztatásáról gondoskodnak. (4) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban kell részesíteni az (1)-(3) bekezdésben meghatározott körülmények fennállása esetén a gyermeket, ha a) a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 140 %-ának 100 forintra kerekített összegét, b) a gyermeket egyedül nevelő törvényes képviselő jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 155 %-ának 100 forintra kerekített összegét nem haladja meg. (5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege alkalmanként a) család esetében aa) 1 gyermek részére 8 000 forint ab) 2 gyermek részére 9 000 forint ac) 3 gyermek részére 10 000 forint, majd minden további gyermek vonatkozásában az összeg 1 000 forinttal emelkedik, de nem haladhatja meg a 15 000 forintot. b) gyermeket egyedül nevelő törvényes képviselő esetében ba) 1 gyermek részére 9 000 forint bb) 2 gyermek részére 11 000 forint bc) 3 gyermek részére 12 000 forint, majd minden további gyermek vonatkozásában az összeg 1 000 forinttal emelkedik, de nem haladhatja meg a 15 000 forintot. (6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás formája lehet készpénz, vásárlási utalvány, vagy szolgáltatás térítési díjának átvállalása. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában kell biztosítani különösen védelembe vett gyermek esetében, ha a család életvitelének, a törvényes képviselő magatartásának ismeretében félő, hogy a pénzbeli támogatást nem a kérelemben megjelölt célra fordítják. 6. Gyermekétkeztetési kedvezmény 11. (1) Az a család, ahol az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg, az alábbi kedvezményre jogosult: a) bölcsődébe, illetve óvodába járó gyermek esetén a gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díjat az önkormányzat átvállalja,

7 b) általános és középfokú oktatási intézményekben tanulmányokat folytató gyermek esetén a tanuló nappali rendszerű oktatásban történő részvételéig az ebéd térítési díját az önkormányzat átvállalja, c) 9 amennyiben a család a Gyvt. alapján intézményi térítési díjkedvezményben részesül, úgy az önkormányzat az intézményi térítési díj különbözetét vállalja át. (2) Az a család, ahol az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át nem haladja meg, az alábbi kedvezményre jogosult: a) bölcsődébe, illetve óvodába járó gyermek esetén a gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díjának 50%-át az önkormányzat átvállalja, b) általános és középfokú oktatási intézményekben tanulmányokat folytató gyermek esetén a tanuló nappali rendszerű oktatásban történő részvételéig, az ebéd térítési díjának 50 %-át az önkormányzat átvállalja. (3) A személyi térítési díj összege vonatkozásában irányadó az azt szabályozó önkormányzati rendelet. Az (1)-(2) bekezdésben foglalt támogatást a polgármester az intézmények (bölcsőde, óvoda, általános iskola és középfokú oktatási intézmény) részére utalja át, míg a nem pápai székhelyű oktatási intézményben tanulók esetében a szülő címére is utalványozható. (4) Gyermekétkeztetési kedvezményre való jogosultságot a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától kell megállapítani. 7. Tankönyvtámogatás 12. (1) Amennyiben az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a) család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 145 %-át, vagy b) gyermekét egyedül nevelő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át és a családban általános vagy középiskolai nappali rendszerű oktatásban résztvevő gyermek tartásáról gondoskodnak, gyermekenként 10 000 forint tankönyvtámogatás állapítható meg. (2) Nem állapítható meg tankönyvtámogatás annak a kérelmezőnek, akinek a gyermeke más jogcímen normatív kedvezményben részesül. (3) A tankönyvtámogatás iránti kérelmeket minden év október 31-éig lehet benyújtani, melyhez mellékelni kell a tanulói jogviszonyról szóló igazolást. 9 Módosította: 8/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2012. 04. 01-től, rendelkezéseit a

8 III. Fejezet Szociális rászorultságtól függő pénzbeli szociális ellátások 8. Aktív korúak ellátása 13. (1) 10 Az Szt. 37. (1) bekezdés b)-c) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt az Szt. 37/A. (1)-(2) bekezdése és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdés d) pontja szerint köteles együttműködni Pápa Város Önkormányzata Egyesített Szociális Intézményének Gondozási Központjával (továbbiakban: Gondozási Központ). (2) A rendszeres szociális segély folyósításának feltétele az együttműködési kötelezettség, melynek keretében az ellátásban részesülő a) a megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba vételét kéri a Gondozási Központnál, b) részt vesz a beilleszkedést segítő program kidolgozásában, melyről írásbeli megállapodást köt a Gondozási Központtal, c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, d) rendszeresen kapcsolatot tart a Gondozási Központtal, e) részt vesz az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadáson, illetve a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban és f) részt vesz a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatáson, képzésben (különös tekintettel az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére). (3) A Gondozási Központ által szervezett beilleszkedést segítő programok típusai: a) az egyéni tanácsadás, illetve esetkezelésen belül: személyes megerősítést, álláskeresési készségek kezelését, képzésbe eljuttatást, mentálhigiénés tanácsadást, szociális problémák kezelését biztosító programok, b) az 55. életévét betöltöttek esetén az egészséges és kiegyensúlyozott időskorra, a családi teendők ellátására felkészítő programok, c) a 14. éven aluli kiskorúakat nevelők esetén a gyermekgondozási és háztartási teendők ellátását, a gyermeknevelés melletti tanulást segítő programok. (4) Az együttműködési kötelezettségét a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt megszegi, ha a (2) bekezdésben foglaltaknak, neki felróhatóan, két éven belül ismételten nem tesz eleget. (5) A megjelenési kötelezettség elmulasztása esetén csak házi-, vagy szakorvosi igazolást lehet elfogadni. (6) 11 Hatályon kívül. (7) 12 Hatályon kívül. 10 Módosította: 4/2011. (II.25.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2011. 03. 01-től 11 Hatályon kívül helyezte: 8/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet Hatályon kívül: 2012. 04. 01-től, rendelkezéseit a 12 Hatályon kívül helyezte: 8/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet Hatályon kívül: 2012. 04. 01-től, rendelkezéseit a

9 (8) 13 Hatályon kívül. (9) 14 Hatályon kívül. 9. Lakásfenntartási támogatás 14. 15 10. A lakásfenntartási támogatás megállapításának, folyósításának és megszüntetésének közös szabályai 15. 16 11. Ápolási díj 16. (1) Az Szt. 43/B. -ban foglaltakra tekintettel, ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi az alábbi feltételek együttes fennállása esetén: a) az ápolt tartását, gondozását, ellátását szerződésben nem vállalták, b) az ápoló munkaviszonnyal rendelkezik és hozzátartozójának ápolása céljából fizetés nélküli szabadságot engedélyeztek részére, vagy munkaviszonyát azért kellett megszüntetnie, mert ápolás céljából a munkáltató nem engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot, vagy teljes munkaidős foglalkoztatását azért kérte 4 órára csökkenteni, hogy hozzátartozója ápolását el tudja látni, c) nincs az ápolásra szoruló személlyel közös háztartásban együtt élő olyan közeli hozzátartozó, aki az ápolási feladatot elláthatná, d) az ápoló családjában az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, e) az ápoló és az ápolt közös lakásban, de legalább mindketten Pápa város közigazgatási területén élnek életvitelszerűen. (2) 17 Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg a) 80 %-a, ha az ápoló keresőtevékenységet folytat és munkaideje az otthon történő munkavégzés kivételével a napi 4 órát nem haladja meg, b) 110 %-a 100 forintra kerekítve, amennyiben ba) az ápoló kettő, vagy több ápolásra, gondozásra szoruló személyt lát el, vagy bb) az ápoló fizetés nélküli szabadságot vett igénybe hozzátartozója ápolása céljából, c) 100 %-a az a)-b) pontokba nem tartozó esetekben. 13 Hatályon kívül helyezte: 8/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet Hatályon kívül: 2012. 04. 01-től, rendelkezéseit a 14 Hatályon kívül helyezte: 8/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet Hatályon kívül: 2012. 04. 01-től, rendelkezéseit a 15 Hatályon kívül helyezte: 8/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet Hatályon kívül: 2012. 04. 01-től, rendelkezéseit a 16 Hatályon kívül helyezte: 8/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet Hatályon kívül: 2012. 04. 01-től, rendelkezéseit a 17 Módosította: 12/2011. (IV.14.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2011. 04. 15-től, rendelkezéseit a

10 (3) Az ápolási díj iránti kérelemhez az Szt. 43. -ában meghatározottakon túl mellékelni kell a) az ápoló családjában élők jövedelem igazolását, b) fizetés nélküli szabadságról szóló munkáltatói engedélyt, vagy az elutasítást tartalmazó döntést, c) az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy a kérelmező részesül-e pénzellátásban, d) a rendszeres pénzellátásra vonatkozó hivatalos igazolást. (4) Az ápolási díjat a Szt. 42. -ának rendelkezésein túl meg kell szüntetni akkor is, ha a) az e rendeletben foglaltak már nem állnak fenn b) az ápoló, vagy az ápolt ezt kéri, c) a jogosultság felülvizsgálata során az ápoló nem működik együtt az Egészségügyi és Szociális Bizottsággal. (5) Az ápolási díjra való jogosultság felülvizsgálatának eredményéről határozatot kell hozni. 12. Átmeneti segély 17. (1) Átmeneti segélyt kell megállapítani annak a személynek, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy egyéb okból tartósan, vagy átmenetileg létfenntartási gondokkal küzd és helyzetén más módon nem lehet segíteni. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzeten a 10. (3) bekezdésében meghatározottakat kell érteni. (2) A kérelmező akkor tekinthető létfenntartási gondokkal küzdőnek, ha a) egyedül élőként az egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-ának 100 forintra kerekített összegét, b) közös lakásban együtt élő hozzátartozóként az egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-ának 100 forintra kerekített összegét nem haladja meg, vagy c) a házaspár mindegyike 62. életévét betöltötte, a kérelmező rendszeres orvosi kezelésre szorul, vagy kórházi ápolást igényel, feltéve, hogy az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 155%-ának 100 forintra kerekített összegét nem haladja meg. (3) Az átmeneti segély alkalmankénti összege a) egyedül élő esetében 7 500 forint b) 2-3 személy esetében 8 500 forint c) 4 személy esetében 9 000 forint d) 5 személy esetében 9 500 forint, mely minden további személy után 1 000 forinttal emelkedik, de a 15 000 forintot nem haladhatja meg. (4) Ha a családban kiskorú gyermeket nevelnek a gyermek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kell megállapítani. Amennyiben a kérelmező családjában rendkívüli esemény következett be, a polgármester az összes körülmény mérlegelésével az e rendeletben foglaltaktól eltérő összegű átmeneti segélyt vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapíthat meg. (5) Az átmeneti segélyt készpénzben vagy természetbeni ellátás formájában (vásárlási utalvány, közüzemi díj tartozás közvetlen átutalása a szolgáltató szervezet felé) lehet megállapítani.

11 13. Temetési segély 18. (1) Temetési segélyt az elhalálozást követő 3 hónapon belül kell benyújtani, az ezt követően benyújtott kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A kérelemhez mellékelni kell a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 32. (1) bekezdésében foglaltakon túl az eltemettető családjának jövedelemigazolását. (2) 18 A temetési segély összege, amennyiben az eltemettető a) családjában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg aa) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, ab) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át ac) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át b) egyedül élő és az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg ba) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át bb) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át bc) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át 45 000 forint 30 000 forint 25 000 forint. 45 000 forint 30 000 forint 25 000 forint. (3) Az Szt. 46. (2) bekezdésében foglaltakon túl nem állapítható meg temetési segély a) ha az elhunyt olyan életbiztosítással rendelkezett, melynek kedvezményezettje az eltemettető és a biztosítás összege meghaladja a temetés költségét, vagy b) annak, aki az elhunyt eltemettetését szerződésben vállalta. 14. Temetési kölcsön 19. (1) Kamatmentes temetési kölcsön biztosítható annak a személynek, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, a) egyedül él és jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy b) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét és c) kérelmező rendelkezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meghaladó rendszeres jövedelemmel, mely a kölcsön visszafizetéséhez fedezetet nyújt. (2) A kamatmentes temetési kölcsön összege 60 000 forintig terjedhet, de nem haladhatja meg a temetési segély összegével csökkentett, számlákkal igazolt temetési költséget. A kölcsön összegét legfeljebb 24 hónap alatt kell visszafizetni, havi egyenlő részletekben, minden hó 15. napjáig. (3) Amennyiben a kötelezett a részletet 3 hónapon keresztül nem fizeti meg, meg kell vonni a részletfizetési kedvezményt és a kölcsön még vissza nem fizetett részét 30 napon belül egyösszegben kell visszafizetni. 18 Módosította: 4/2011. (II.25.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2011. 03. 01-től

12 (4) A kölcsönt felvevő a részletfizetési kedvezmény megvonását követően az önkormányzattól semmilyen támogatásban nem részesülhet, míg visszafizetési kötelezettségének maradéktalanul nem tesz eleget. IV. Fejezet Szociális rászorultságtól függő természetben nyújtott szociális ellátások 15. Közgyógyellátás 20. Méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot kell megállapítani annak a szociálisan rászorult személynek, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, egyedül élő esetén 260 %-át, feltéve, hogy közgyógyellátásra az Szt. 50. (1)-(2) bekezdése alapján nem jogosult. 16. Köztemetés 21. (1) A köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a polgármester részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor az 5. (1) bekezdés b)-c) pontjában és az 5. (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 17. A kommunális hulladékra vonatkozó díjkedvezmény 21/A. 19 Az az egyedül élő, a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, a települési hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet szerinti ingatlantulajdonos, akinek a kérelem benyújtását megelőző hónapban szerzett jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és a közszolgáltató igazolása szerint díjhátraléka nincs, a kommunális hulladék ürítésére vonatkozó díjfizetési kötelezettsége esetén a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a tárgyév december 31. napjáig 50 %-os díjkedvezményben részesül. V. Fejezet Záró rendelkezések 22. (1) Ez a rendelet kihirdetése napjától lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a 19 Megállapította: 23/2011. (VIII.11.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2011. 09. 01-től, rendelkezéseit a

13 (3) Hatályát veszti Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 9/2008. (VI.5.) rendelete továbbá a rendeletet módosító 13/2008. (IX.25.), a 3/2009. (II.26.), és a 17/2009. (XI.26.) rendeletei. Pápa, 2010. július 8. Dr. Kovács Zoltán sk. polgármester Kanozsainé dr. Pék Mária sk. jegyző Kiadmány hiteléül: köztisztviselő