Dombóvár Város Önkormányzata IVANICH-TERV 2014-2020 Dombóvár 7 éves fejlesztési programja Készítette: Reflektor munkacsoport
Tartalom I. Bevezetés.4 II. Az Ivanich-terv nemzetközi és hazai háttere..5 II.1. 2014-2020 tervezési időszak az Európai Unióban..5 II.2. 2014-2020 tervezési időszak Magyarországon.7 II.3. 2014-2020 tervezési időszak Tolna megyében.9 II.4. 2014-2020 tervezési időszak Dombóváron 9 III. Az Ivanich-terv célja.10 IV. Helyzetelemzés 11 IV.1. A város helyzetének bemutatása...11 IV.2. A város adottságainak, belső erőforrásainak elemzése..13 IV.2.1. Természeti, környezeti adottságok..13 IV.2.2. Gazdasági környezet 14 IV.2.3. Társadalmi környezet..17 IV.2.4. Kommunális infrastruktúra, lakás.26 IV.2.5. Közlekedés, úthálózat.27 IV.2.6. Intézményi ellátottság.28 IV.2.7. Komplex mutató 31 IV.3. SWOT-analízis.32 V. Dombóvár fejlesztési programjai a 2014-2020 tervezési időszakra 33 V.1. Dombóvári 424-es.33 V.1.1. Kakasdombi program.33 V.1.2. Esterházy-park.39 V.1.3. Főtér program 47 V.1.4. Perekac.51 V.1.5. Gólya-vár régészeti feltárása és rekonstrukciója..54 V.1.6. Sziget-erdő fejlesztése.56 V.1.7. Konda-völgyi program.59 V.1.8. Gyűjteményes növénykertek és védett kertek megőrzése és helyreállítása...62 V.1.9. Pannon kertek 65 V.1.10. Nyerges-erdő fejlesztése...67 2
V.2. Aktív Dombóvár....69 V.2.1. Naperőműparkok..69 V.2.2. Közvilágítás korszerűsítése 72 V.2.3. Helyben termelt távhő.74 V.2.4. Panelprogram.77 V.3. idombóvár.78 V.3.1. Intézmények energetikai fejlesztése 79 V.3.2. Könyvtár-Kincsestár.80 V.3.3. Gimnázium tornaterem kialakítása.82 V.3.4. Hospice-ház.84 V.3.5. idombóvár program...86 V.4. Dombóváron át...88 V.4.1. Intermodális csomópont kialakítása..88 V.4.2. Dombóvár-Gunaras elkerülő út megépítése 91 V.4.3. Kerékpárutak kialakítása (Tamási-Dvár-Sásd-Magyarhertelend-Orfű-Pécs; Dombóvár-Kaposvár; Kórház utcai kerékpárút, közvilágítás a Gunarasi kerékpárút mentén és burkolati rekonstrukció) 92 V.4.4. Arany János téri csomópont.94 V.4.5. Belterületi út- és járdafelújítások 95 V.4.6. Szent Gellért utca megnyitása..96 V.4.7. Belvízi vízelvezetési rendszer fejlesztése...97 V.5. Fitt Dombóvár.98 V.5.1. Szuhay-dombi sportközpont 99 V.5.2. Farkas Attila uszoda.101 V.5.3. Jam-csarnok fejlesztése..104 VI. Ütemterv..105 VII. Költség terv...107 VIII. Foglalkoztatási terv 108 3
I. Bevezetés Nagy felelősség van a kezünkben. Ismét egy olyan fordulóponthoz érkeztünk, mely a lehetőségek tárházát, egy látványos és nagyléptékű fejlődés lehetőségét kínálja városunk számára. Ehhez azonban elszántságra, szakértelemre, sok munkára és nem utolsó sorban összefogásra van szükség. Arra, hogy merjünk kicsit másképp gondolkozni, mint eddig, hogy olyan dolgok születhessenek, melyek egy új korszakot nyithatnak Dombóvár történelmében. Volt már ilyen Az 1900-as évek elején történt már forradalmi változás a gazdaságfejlesztésben, volt aktív közösségi élet ez pedig egy olyan személynek volt köszönhető, aki nem félt a kihívásoktól, nem félt másképp gondolkodni. Ő Ivanich Antal volt. Ivanich Antal (1868-1942) Batéban született. Négy évig szolgált az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészeténél, ahonnan mint gépmester szerelt le. Ódombóváron telepedett le és megalapította a járás első mezőgazdasági gépgyárát. Édesapjától megörökölvén, gőz-malom tulajdonos lett (Árpád utca), majd 1899-ben létrehozta a település első gőz- és kádfürdőjét. Legnagyobb vállalkozása a fürdő telephelyén (Jókai utca) működő villanytelep megépítése volt, melynek köszönhetően 1905. december 17-én felgyulladtak az első villanylámpák Dombóváron. Árammal látta el Dombóvár iskoláit, a községházát, a főszolgabíró épületet, a római katolikus nagy templomot, majd egyre több magánlakást is. A folyamatosan növekvő igényeket a Villamossági Részvénytársaság állandó fejlesztésekkel elégítette ki. 1927-ben rákapcsolódtak a távvezetékre, ezzel megindult az egységes, váltakozó áramú energiaszolgáltatás Dombóváron. 1929-ben részt vett a Főgimnázium energiarendszerének kivitelezésében. 1 A gazdaság fejlesztése mellett igen aktív szereplője volt a helyi közéletnek is. Az Ipartestület elnöksége alatt létrehozta a mozit és az Iparos vendéglőt, a piacot pedig a nagyobb forgalom érdekében a Hunyadi térre költöztette. Vezetője volt a Dombóvári Önsegélyező Egyesületnek és igazgatósági tagja a Takarékpénztárnak. 1925-ben kormánytanácsos címmel tüntették ki. 2 Reméljük, kívánják, tudjuk, hogy az Ő nevével fémjelzett városfejlesztési tervünk hasonló léptékű változásokat hoz majd Dombóvár számára a 2014-2020-as új uniós fejlesztési időszakban. 1 Dr. Pap Norbert szerk., Városunk Dombóvár a kezdetektől napjainkig. (Budapest Pannónia-Print Kft., 2010): 372. 2 dr. Kriston Vízi József, Ivanich-Udvar/Ház és Tabló avató (2012), http:// www.muemlekem.hu/blog/civertanlegifoto/176-ivanich-haz-avatojara. html 4
II. Az Ivanich-terv nemzetközi és hazai háttere II.1. 2014-2020 tervezési időszak az Európai Unióban Európai Uniós és hazai szinten is már több éve zajlik a 2007-2013-as időszakot felölelő tervezési szakaszt követő új, 2014-től 2020-ig terjedő tervezési ciklusra való felkészülés. Európai szinten több általános dokumentum készült el, melyek meghatározzák az új időszak fejlesztési irányvonalait, az elérni kívánt európai szintű eredményeket. Az egyes célok, eredmények, természetesen tagállamonként eltérőek, de összességében a dokumentumokban meghatározottak azok a prioritások, melyek előre viszik Európát, segítvén kilábalni a gazdasági válságból, egy versenyképesebb, magasabb foglalkoztatási aránnyal rendelkező gazdasági környezetet teremtve. A legfontosabb és az új fejlesztési időszakot legmeghatározóbb dokumentum az Európa 2020 Stratégia. A stratégiát 2010 júniusában fogadták el az EU-tagországok állam- és kormányfői. A dokumentum konkrét célok formájában fogalmazza meg, mit kell még ebben az évtizedben megvalósítani a foglalkoztatás, az oktatás, az energiafelhasználás és az innováció tekintetében annak érdekében, hogy felszámoljuk a pénzügyi válság hatásait, és Európát visszavezessük a gazdasági növekedéshez vezető útra. 3 Az Európa 2020 Stratégia középpontjában három prioritásnak kell állnia: Intelligens növekedés a tudásra és az innovációra épülő gazdaság kialakítása. Az intelligens növekedés azt jelenti, hogy erősítjük a jövőbeli növekedésünk alapjait képező tényezőket, a tudást és az innovációt. Ehhez a következő elemek fejlesztése szükséges: innováció; képzés, oktatás és élethosszig tartó tanulás; digitális társadalom. Fenntartható növekedés erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság elősegítése. A fenntartható növekedés a következőket jelenti: erőforrás-hatékony, fenntartható és versenyképes gazdaság megteremtése, Európa vezető szerepének kihasználása az új folyamatok és többek között környezetbarát technológiák fejlesztéséért folyó versenyben, az uniós hálózatok felhasználása, valamint vállalkozásaink versenyelőnyének megerősítése, elsősorban a gyártásban és a kkv-k körében, illetve azáltal, hogy a fogyasztókat hozzásegítjük az erőforrás-hatékonyság nagyra értékeléséhez. A fenntartható növekedés megvalósításához az alábbi területeken szükséges beavatkozni: versenyképesség; éghajlatváltozás elleni küzdelem; tiszta és hatékony energia. Inkluzív növekedés magas foglalkoztatás, valamint gazdasági, szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság ösztönzése. Az inkluzív 3 Európai Bizottság, Európa 2020 Fontos dokumentumok, Európa 2020 Stratégia (2013), http://ec.europa.eu/europe2020/documents/related-document-type/index_hu.htm 5
növekedés azt jelenti, hogy magas foglalkoztatottság, a készségek fejlesztésébe való beruházás, a szegénység leküzdése és a munkaerőpiac modernizálása, valamint képzési és szociális védelmi rendszerek révén az emberek képessé válnak az előttük álló változások felmérésére, a változások kezelésére és összetartóbb társadalom kialakítására. Ehhez kapcsolódóan az alábbi területek fejlesztése szükséges: foglalkoztatás, szakképzettség szegénység elleni küzdelem. 4 A könnyebb átláthatóság érdekében kiemelésre került az a 11 tematikus célkitűzés, melyek fejlesztése, támogatása elengedhetetlen az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósításához. Ezek a következőek: (1) a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; (2) az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; (3) a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és - kezelés előmozdítása; (6) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; (8) a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; (10) az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás; (11) az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. 5 4 Európai Bizottság, Európa 2020 Stratégia (2010), http://eurlex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=com:2010:2020:fin:hu:pdf.: 11-20. 5 Európai Bizottság, Módosított javaslat Az Európai Tanács és Parlament rendelete (2012), http://eurlex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=com:2012:0496:fin:hu:pdf.: 29. 6
II.2. 2014-2020 tervezési időszak Magyarországon Az Európai Unió illetékes szervei 2011-től biztosítják minden tagállam számára a 2014-2020 közötti fejlesztési ciklus tervezéséhez szükséges információkat. Az egyik legfontosabb irányelv, hogy a fejlesztések szoros kapcsolatban álljanak az Európa 2020 Stratégia céljaival. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a kialakításra kerülő új finanszírozási rendszernek köszönhetően szűkülni látszik a tagállamok szabadsága a forrás-felhasználás terén. Az újdonságok: Közös szabályok kerülnek kiírásra több Alap kapcsán is, mellyel cél a programozás egységesítése. A tagállamoknak a tervezést az Európa 2020 Stratégia célrendszeréhez igazodva kell végezniük. Lehetővé válik majd, hogy egy Operatív Program egyszerre több Alapból kerüljön finanszírozásra. 6 A fentieknek megfelelően már hazánkban is évek óta zajlik a háttérmunka, azoknak az alapdokumentációknak a kidolgozása, melyek meghatározó szerepet játszanak majd a következő fejlesztési periódusban. Az első dokumentum a Partnerségi Megállapodás, mely azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési prioritásait a 2014 és 2020 közötti időszakra. Küldetése az, hogy ismertesse a tagállam hozzájárulását az EU 2020-as céljaihoz. Ezeket az EU szintű célokat az Európa 2020 Stratégia, valamint a belőle a fejlesztések fókuszáltsága érdekében levezetett ún. 11 tematikus cél jelöli ki. Ugyanakkor a hazai tervezés számára nagyon fontos, hogy ezt a magyar hozzájárulást a létező magyar nemzeti célrendszerekből vezessük le, ezért a PM dokumentumban helyet kapott a fő nemzeti fejlesztési prioritások bemutatása is. Így különösen fontos az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció is. 7 A Partnerségi Megállapodás végleges változatának elfogadás 2013 decemberében várható. Az elfogadásra váró tervezet, Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra címmel az alábbi linken megtekinthető: http://www.nth.gov.hu/files/download_files/623/pm_tervezet_2013070 1.pdf. Hazánk másik alapdokumentuma az Országos Területfejlesztési Koncepció. Az OTFK az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva hosszú távú jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg. Ezek alapján kijelöli a 2014 2020-as fejlesztési időszak nemzeti, szakpolitikai súlypontjait és megalapozza a 2014-2020-as fejlesztési prioritásokat. Bár 6 Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, A 2014-2020-as tervezési időszakra való szakmai felkészülés (2012),http://www.nth.gov.hu/felkeszules_eu-2014-20/index.html 7 Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, Partnerségi Megállapodás (2013), http://www.nth.gov.hu/pm/index.html 7
a Koncepció jövőképe és célrendszere 2030-ig szól, magában foglalja az Európa 2020 Stratégiához illeszkedő, hazai prioritásokat is. 8 A fenti követelményeknek megfelelően az Országos Területfejlesztési Koncepcióban rögzített fejlesztési irányvonalakkal, a Partnerségi Megállapodásban foglaltakkal összhangban kijelölésre került hazánk fő nemzeti prioritásai, operatív programjai, melyek a következők: Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Az OP célja a térségek gazdasági növekedésének és foglalkoztatás bővítésének segítése. Az OP rögzíti továbbá az önkormányzati kompetenciákba eső fejlesztési szükségletek kielégítésének kereteit, kiemelt törekvése a helyi közösségek megerősítése és öngondoskodó képességük javítása. A program a térségek belső erőforrásaira építkező fejlesztések támogatását célozza. A támogatható célkitűzések közé tartoznak például: Befektetők és a lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása; Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében, Helyi kapcsolódó közösségi terek és szolgáltatások fejlesztése; Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés. Gazdaságfejlesztési- és Innovációs Operatív Program (GINOP) Az OP célja a Kkv-k támogatásán keresztül az ország foglalkoztatási rátájának javítása, új munkahelyek létrehozásával, illetve a munkát vállalni akarók képességeinek fejlesztésével. Az OP célkitűzései között így szerepel: Kkv-k támogatása; K+F; képzés. Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Az OP célja az energia- és erőforrás hatékonyság növeléséhez való hozzájárulás, többek között olyan célkitűzésekkel, mint: Természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztések; Energiahatékonyság növelése megújuló energiaforrások alkalmazásával. Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Az OP célja az integrált közlekedésfejlesztés, melynek egy fontos elemét képezi a Fenntartható városi közlekedés fejlesztés célkitűzés. Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Az OP a társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem érdekében tett intézkedéseket tartalmazza. Például: Foglalkoztathatóság fejlesztése; egészségtudatosság növelése. Vidékfejlesztési Program (VP) Magyar Halgazdálkodási Program (MAHOP) 8 Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Területfejlesztési Koncepció munkaközi változat (2013) 8
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) II.3. 2014-2020 tervezési időszak Tolna megyében A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a területfejlesztés vált a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladatává, valamint a megye vált a területfejlesztés legfontosabb területi szintjévé. A fenti változások a korábbi területfejlesztési gyakorlat jelentős átalakítását igényelték, amelynek első lépése a megyei területfejlesztési koncepciók elkészítése volt. A megyei koncepció a helyi adottságokra, sajátosságokra, megoldásra váró feladatokra alapozva meghatározza a megye fő fejlesztési prioritásait a 2014-2020-as időszakra, természetesen biztosítva a magasabb szintű, az elkövetkező évek meghatározó jelentőségű dokumentumaihoz (OTFK, Európa 2020 Stratégia) való illeszkedést. A megye jövőképe: Otthon lenni Tolna megyében, ami azt jelenti, hogy a tolna megyei emberek boldogok, elégedettek legyenek, aktívan, egészségesen és egészséges környezetben éljenek városban és a vidéki kistelepüléseken egyaránt. Dombóvár több aspektusban is megemlítésre kerül: örökségvédelem (Gólya-vár, Kossuth szoborcsoport), közlekedés (kerékpárút), logisztika, K+F, termál- és gyógyturizmus. A dokumentum a www.tolnamegye.hu oldalon megtekinthető. II.4. 2014-2020 tervezési időszak Dombóváron Dombóvár Város Önkormányzata a magasabb tervezési szintekhez hasonlóan már időben elkezdett felkészülni az új lehetőségekkel teli 2014-2020-as tervezési időszakra. Első lépésként 2013 októberében megalapította a Reflektor munkacsoportot, melynek feladata az elkövetkező tervezési időszakra történő fejlesztési lehetőségek, projekt kezdeményezések összegyűjtése, kidolgozása, véleményezése. A csoportban helyet kap minden olyan területfejlesztési szakember, pályázatíró, építész és egyéb szakértő (kultúra, szociális szféra, sport, környezet- és természetvédelem), aki munkájával és szaktudásával hozzá tud járulni egy magasabb színvonalú, teljesebb fejlesztési terv kidolgozásához. A csoport munkáját a helyi projekt elképzelések összegyűjtése mellett a megyei szintű fejlesztési dokumentum (koncepció) kidolgozásához szükséges információ-szolgáltatással, a koncepció véleményezésével kezdte. Ezt követően a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében finanszírozható projektekhez készítettek elő megyei szintű gazdaságfejlesztési-, kistérségi fejlesztési-, 9
valamint az ágazati OP-khoz kapcsolódó részprogramokat, majd a helyi erőforrásokra összpontosítva, a magasabb szintű dokumentumokhoz való illeszkedés figyelembevételével kidolgozta Dombóvár város 2014-2020 tervezési időszakra szóló fejlesztési tervét, az Ivanich-tervet. 2013 decemberére készült el az Ivanich-terv munkaváltozata, melyet ezt követően széleskörű társadalmi egyeztetésen kíván véleményeztetni a munkacsoport, hogy aztán 2014 januárjában letegye az asztalra a város intelligens, fenntartható és inkluzív fejlesztését biztosító tervgyűjtemény végleges változatát. III. Az Ivanich-terv célja Az Ivanich-terv célja, Dombóvár gazdasági, társadalmi, környezeti adottságaira alapozva, a város adottságaiból és szükségleteiből kiindulva, egy olyan fejlesztési kataszter létrehozása, mely elemeinek megvalósításával lehetővé válik Dombóvár intelligens, fenntartható és inkluzív fejlesztése. Ennek hatása gazdaságélénkítés, foglalkoztatási helyzet javulása, élhetőbb környezet és kiegyensúlyozottabb, elégedettebb lakosság formájában mutatkozik majd meg. 10
IV. Helyzetelemzés IV.1. A város helyzetének bemutatása Dombóvár város közigazgatásilag Tolna megyéhez tartozik, annak 2. legnagyobb városa, állandó lakónépessége a 2011. évi KSH adatok alapján 19.494 fő volt. A három megye találkozásánál fekvő település vonzáskörzete messze túlterjed a megye határain, amely köszönhető annak is, hogy a város a dél-dunántúli régió középpontjában helyezkedik el. A 311/2007 (X.17.) Kormányrendelet alapján hátrányos helyzetűnek minősített dombóvári kistérség központja. Dominanciáját tovább emeli, hogy 2013. január 1-jétől a járások kialakításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény és a járási hivatalokról szóló 218/2012. (VIII.13.) Korm. rendelet értelmében járási központ is. A hozzátartozó kistérség további 15 települése: Attala, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Gyulaj, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső, Kocsola, Kurd, Lápafő, Nak, Szakcs, Várong. A kistérség lakónépessége 32.489 fő (KSH 2011.). Dombóvár jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. A Dél-Dunántúl kiemelt vasúti csomópontja. A Budapest-Pécs és a Budapest-Kaposvár- Gyékényes fő vasútvonalak kereszteződési pontja. A főváros IC-vonattal 2 órán belül elérhető, míg a gyékényesi vonal összeköttetést biztosít Horvátország és Olaszország felé. Kedvező közúti megközelíthetősége is, a városon halad át a 61. számú főút, mely összeköttetést biztosít Nagykanizsán, Letenyén keresztül Horvátországba, s tovább Olaszországba. A 611. számú út pedig a Dombóvárt köti össze Péccsel. Forrás: IVS 11
A demográfiai folyamatokra Dombóváron is hasonlóan az országos átlaghoz a népesség fogyása jellemző. Lakosságszáma a 2011.évi KSH adatok alapján 19.494 fő volt, mely az utolsó hat évre visszavetítve 3,8%- os visszaesést jelent. Állandó népessége 10 év alatt közel 7%-os csökkenést mutatott, a 2011. évi adatok alapján: 19.621 fő. A város lakosságának átlagéletkora egyre magasabb értéket mutat, melyet a lakosság öregedési indexe igen jól tükröz. Lakónépesség (fő) 20400 20200 20000 19800 19600 19400 19200 19000 2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: KSH A Dombóvári Járás Munkaügyi Kirendeltségének legfrissebb adatai alapján a városban 191 fő álláskeresőt tartottak számon. Az álláskeresés sikertelenségének legfőbb oka a megfelelő iskolai végzettség, a keresletnek megfelelő szakképzettség hiánya. A nyilvántartott álláskeresők aránya az aktív korú népességhez viszonyítva 9,24%-a (Forrás: Járás Munkaügyi Kirendeltség Dombóvár, 2013. október 20. ). A 2011-es adatok szerint még mindig az ipari vállalkozások száma a meghatározó, de jelentős a szolgáltatási szektor jelenléte is, míg a mezőgazdasági területen működő vállalkozások száma igen csekélynek mondható, bár meg kell jegyeznünk, hogy a regisztrált őstermelők száma ma már meghaladja a 400-at. Az egyéni és társas vállalkozások számát tekintve enyhe csökkenés figyelhető meg. A város vonatkozásában meg kell még említenünk a termál- és gyógyturizmust. Az elmúlt évek nagyléptékű beruházásai fellendítették a stagnáló idegenforgalmat a településen. 12
IV.2. A város adottságainak, belső erőforrásainak elemzése IV.2.1. Természeti, környezeti adottságok Dombóvár településszerkezetében kedvező vonás, hogy a városban jelentősek a zöldterületek (171,6 ha) és megfelelő nagyságú parkokat találunk. A központi normák alapján egy városon belül 21-31 m 2 /fő zöldterület szükséges közpark, lakókert, sportterület céljára. Dombóváron ez az érték 30 m 2 /fő. A legkiterjedtebb zöldfelület a Konda-patak és környéke (50.000 m 2 ), mely Dombóvárt és Újdombóvárt köti össze. A belterületi mérleg szerint a zöldterületek nagysága 171,6 ha. Ebből közpark 23 ha, zöldterület intézmény (intézmények közelében lévő zöldterületek, sportpályák) 61,1 ha, belterületi erdő 89 ha. A külterületi mérlegben az erdőterületek nagysága 1536 ha, amelyből gazdasági erdő 227,5 ha, véderdő 1232 ha, közjóléti erdő 76,5 ha. Kiterjedt, mintegy 400 hektár eddig hasznosítatlan terület található Kapos folyó völgyében, melyek vizes, főként tőzeg- és lápterületek. Az önkormányzat igen nagy hangsúlyt fektet a rendelkezésére álló természeti környezet védelmére és fejlesztésére, helyi rendeletben szabályozza a természetvédelmi területeket és értékeket. A város felszín alatti természeti kincse a magas flourid tartalommal rendelkező alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvíz. Dombóvár területén több tó is található, melyek fontos közösségi funkciót töltenek be. A nagyobb kiterjedésű az 53 hektáros, 7 km hosszú Tüskeitó, melyet a Konda patak feltöltésével és egy völgyzáró gát segítségével alakítottak ki. A kisebb kiterjedésű a számos rekreációs funkciót ellátó Szállásréti-tó. 13
A város természeti környezetének védelme mellet éppoly fontosnak tartja az épített környezet védelmét és megóvását. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal több építészeti értéket nyilvánított műemlékké az elmúlt években: Római Katolikus templom Arany János tér ; Szent Háromság szobor Arany János tér; Szent Flórián szobor Erzsébet utca; Gólyavár; Földvár, lakótorony és téglaégető kemence Sziget-erdő; Kossuth szoborcsoport; Korona szálló; Zsinagóga; MÁV lakóházak Gyenis Antal utca 6-8-10-12.; Illyés Gyula Gimnázium épülete; Jókai u. 13. Ezek megóvás a felelős és igen fontos feladat, ami külső erőforrások bevonását igényli. Számos helyi védelem alatt álló épület is található településszerte, melyek közül számos, a helyi védelem alatt álló épületek felújítására kiírt pályázatnak köszönhetően megújult és tovább gazdagítja a település épített örökségeinek sorát. IV.2.2. Gazdasági környezet Dombóváron a vállalkozási kedv az elmúlt években szinte változatlan maradt. Év Regisztrált egyéni vállalkozások száma Regisztrált társas vállalkozások száma Működő egyéni vállalkozások száma Működő társas vállalkozások száma 2008 2072 689 996 488 2009 2090 695 939 490 2010 2163 697 934 482 2011 2222 643 - - Forrás: KSH A legutolsó adatok alapján a regisztrált egyéni vállalkozások száma 3%- kal nőtt, míg a regisztrált társas vállalkozások száma 8%-kal csökkent. Ez a mutató inkább a vállalkozási hajlandóságot tükrözi - arra vonatkozóan nincs adat, hogy ebből hány százalék az úgynevezett kényszervállalkozás. A KSH 2011-ben nem szolgáltatott adatot a működő vállalkozásokról, pedig ez az a mutató, mely jól reprezentálja a városban folyó tényleges gazdasági tevékenységet. A legutóbbi, 2010-es adatok alapján elmondható, hogy a regisztrált vállalkozásoknak több mint 57%-a 14
nem életképes, míg a társas vállalkozások esetében ez valamivel kedvezőbb 30,8%. A településen működő vállalkozások ágazati megoszlása az évek során nem változott. Még mindig az ipari, illetve a szolgáltató szektorokban működik a legtöbb vállalkozás. A mezőgazdasági vállalkozások száma minimális, az őstermelők száma viszont figyelemre méltó (412). Gazdasági szerkezet 500 400 300 200 100 0 30 346 267 412 Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás Őstermelő Forrás: KSH A város számára befolyt iparűzési adó mértéke és a fizető vállalkozások száma az utóbbi négy évben egyenletes kismértékű csökkenést mutat. Kivételt képez a 2010. év, amikor is az IPA bevétel mintegy 100 millió forintos visszaesést mutat. Ennek oka, hogy 2010. január 1-től az iparűzési adó beszedését megvonták az önkormányzatoktól és azt az APEH-nek adták át. Az év folyamán végül az eredeti állapot visszaállítása történt, de az önkormányzatok már nem kapták meg a nem hozzájuk befolyt IPA-t. Ez okozza a 100 millió forintos hiányt. 800 600 400 200 245,7 532 593 748 495 730 457 733 459 710 0 2002 2009 2010 2011 2012 befizetett iparűzési adó (millió forint) iparűzési adót fizető vállalkozások száma Forrás: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Adócsoport A város gazdaságának fontos részét képezi a gyógy- és termálturizmus. Az Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia már 2007-ben is országos és regionális jelentőségű gyógytényezővel rendelkező településként definiálja Dombóvár-Gunarast. Azóta számos nagyléptékű fejlesztés történt a területen. Napjainkra a fürdőtelep három meghatározó 15
eleme : a fürdő, a Gunaras Resort Spa Hotel*** és az Európa Hotel. Mind magántulajdonban vannak, de a vendégéjszakák után fizetendő idegenforgalmi adó a városhoz folyik be. Ennek mértéke a Gunaras Resort Spa Hotel**** megnyitását (2012.) követően jelentősen, közel 30%- kal megemelkedett. 14000000 12000000 10000000 8000000 6000000 4000000 2000000 0 13610000 9761000 5646000 3920000 2009 2010 2011 2012 Idegenforgalmi adó Forrás: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Adócsoport Dombóvár K+F tekintetben nem rendelkezik jelentős potenciállal. Mind a K+F ráfordítás, mind pedig a K+F-hez kapcsolódó foglalkoztatás a Kaposszekcső közigazgatási területén található Kapos Innovációs Központban realizálódik. A vállalkozások versenyképességének meghatározó tényezője innovációs képességük. Dombóvár esetében sajnos elmondható, hogy még napjainkban is igen alacsony fokú az innovációra való hajlandóság. Az elkövetkező fejlesztési időszakban az eddiginél is kiemeltebb szerepet kap a gazdaságfejlesztés, hiszen a fejlesztési források 60%-a közvetlenül a gazdaságfejlesztést kell, hogy szolgálja majd. A jövőben olyan fejlesztésekre nem lesz lehetőség, amelyhez nem párosul valamilyen gazdasági szerkezetátalakítás, nem járul hozzá a gazdaság fellendítéséhez és ezen keresztül a munkahelyteremtéshez. Bár az önkormányzatoknak nem feladatuk sem a gazdaságfejlesztés, sem pedig a munkahelyteremtés, felelősségük mégis vitathatatlan, hiszen hatáskörükön belül, a rendelkezésükre álló eszközökkel olyan kedvező környezetet tudnak teremteni, mely hozzájárul a település gazdasági életének fellendüléséhez. Kapcsolatban állnak és segítik, ösztönzik azokat a helyi szervezeteket, intézményeket, melyek a kívánt segítséget megadhatják a vállalkozások számára. Dombóvár esetében ezek a kkvkat segítő szolgáltatások a következők: 16
Vállalkozói tanácsadás, pályázatírás, menedzselés. A tevékenységet a Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás végzi. Vállalkozói fórum működtetése. A fórum keretében a kkv-kat az aktuális legfontosabb információkkal látják, úgymint: adóváltozás, pályázati lehetőségek. A vállalkozói fórumot a Dombóvár Város Önkormányzata és a Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás szervezi. Inkubációs tevékenység, vállalkozói tanácsadás, pályázatírás és menedzselés, innovációs kezdeményezések felkarolása. A tevékenységet a Kapos Innovációs Transzfer Központ NKft. végzi. Fontos szem előtt tartani, hogy az elkövetkező időszakban is a gazdaságfejlesztés fő szereplői a helyi, kezdeményező és az új kihívásokra gyorsan reagálni képes, fejlesztési tőkével rendelkező kis- és középvállalkozások lesznek. IV.2.3. Társadalmi környezet Demográfiai adatok A lakónépesség a Dombóváron lakóhellyel, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, illetőleg Dombóváron tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes számát mutatja. A lakónépesség 2011-ben 19.494 fő volt. Az állandó népességbe a Dombóváron bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek tartoznak, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk). A 2001-es népszámláláskor Dombóvár állandó népessége 21.004 fő volt, a 2011. évi adatok alapján 19621 fő. Ez 10 év alatt közel 7 %-os csökkenést jelent. Ennek oka a város lakosságának természetes fogyása, mely annyit jelent, hogy a halálozások száma Dombóvár esetében jelentősen - meghaladja az élve születések számát. Élve születések száma Halálozások száma 2008 2009 2010 2011 153 165 121 134 267 264 284 266 Forrás: KSH 17
A település állandó lakosságának körében a 65 év feletti korosztály tekintetében kiegyensúlyozottnak mondható a nők-és férfiak aránya. Az állandó lakosság 53%-a nő, 47%-a férfi. 70% 60% 50% 40% 30% 20% Férfi Nő 10% 0% 0-14 év 15-17 év 18-59 év 60-64 év 65 év felett Forrás: KSH A város gazdasági fejlődése szempontjából is fontos tényező, annak aktivitási potenciálja, munkaképes korú lakosságának aránya. Ezt jól tükröző mutató az úgynevezett öregedési index. Mint azt a mutatószám is jelzi 100 feletti érték - Dombóváron az idős lakosság van túlsúlyban. Öregedési index (%) 180,0% 160,0% 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 Forrás: KSH 18
65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 3330 2104 158,3% 2008 3360 2577 130,4% 2009 3433 2552 134,5% 2010 3434 2463 139,4% 2011 3488 2394 145,7% Forrás: KSH A város lakosságszámát nemcsak a születések és a halálozások befolyásolják, hanem a városba költöző, illetőleg a Dombóvárról elköltöző személyek száma is. A belföldi vándorlások rendelkezésre álló adataiból megállapítható, hogy városunk vonatkozásában az elvándorlás a jellemzőbb, 2008-ban 34 fővel többen hagyták el a várost, mint ahányan ideköltöztek, 2011-ben ez a szám már 42 (állandó jellegű idevándorlás: 345 fő, elvándorló 396 fő). 2009-ben 28 fővel, 2010-ben 22 fővel többen költöztek más településre, mint ahányan a városunkat választották lakóhelyüknek. Az elvándorlás oka legtöbb esetben a munkalehetőség, valamint a tanulmányaik miatt elkerült diákok nem térnek vissza városunkba. Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 0-5 2008 2009 2010 2011-10 -15-20 -25-30 -35-40 -45 Forrás: KSH 19
A lakosságszám alakulásához szükséges megismerni és megvizsgálni a természetes szaporodás eredményeit is. Természetes szaporodás (fő) 350 300 250 200 150 100 50 0-50 2008 2009 2010 2011-100 -150-200 élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás Forrás: KSH 2008-ban 114 fővel több halálozás (267 fő) volt, mint születés (153 fő), 2009-ben a természetes szaporodás -99 fő volt, 2010-ben pedig kiugróan magas -163 fő (284 halálozásra, 121 születés jutott). Foglalkoztatottság Mint azt az előzőekben láthattuk Dombóvár lakossága öregedő struktúrát mutat. Ennek megfelelőn évről-évre egyre kevesebb lesz a gazdaságilag aktív (15-64 év) népesség aránya is. 2011-ben a Dombóvár lakosságának 70%-a tartozott a gazdaságilag aktív népességhez. A település munkanélküliségi rátája az utóbbi pár évben nem mutatott változást, értéke még mindig az országos (11,15%) és a vidéki átlag (11,63%) alatt van, a KSH 2010. évi adatai alapján. 20