ÁLTALÁNOS RÉSZ Dr. Takács Lajos Gábor egyetemi docens BME email: ltakacs@epsz.bme.hu
1.1. Általános rész Rendelet felépítése, szerkezete, Változások, általános szemlélet Hatály Eltérési lehetőségek Fogalmak, fogalomváltozások Védelmi célok és alapelvek TvMI-k jogszabályhoz való viszonya, alkalmazása
ELŐZMÉNYEK 2004-2005, 2/2002 (I.23.) BM RENDELET KORSZERŰSÍTÉSE 8 sz. albizottság: Az építmények, tűzszakaszok tűzállósági követelményeinek meghatározása kockázati tényezők alkalmazásával Az ötlet a vagyonbiztosítási gyakorlatból származik (vagyonvédelmi szemléletből) Alapelv: a tűzkeletkezés veszélye, a mentés és a tűzoltás feltételei stb. tehát a kockázati és a védelmi tényezők számszerűsíthetők (természetesen életvédelmi, nem vagyonvédelmi szempontból) Cél: alternatív eszköz biztosítása a tervezők részére az eseti eltérések helyett Önálló módszer, amely a továbbra is létező hagyományos tűzvédelmi tervezési eljárásokkal nem keverhető össze Módszer: A tűzszakaszok tűzkockázati tényezőit az egyes kockázati résztényezők szorzata adja. A tűzszakaszok védelmi tényezőit az egyes védelmi résztényezők szorzata adja egy kedvezőtlenebb védelmi résztényezőt egy másik védelmi résztényezővel lehet ellensúlyozni megadott határok között Minden részcsoportban a kockázati tényezők adottak, a védelmi tényezők viszont szabadon változtathatók megadott határok között
ELŐZMÉNYEK 2004-2005, 2/2002 (I.23.) BM RENDELET KORSZERŰSÍTÉSE Kockázati tényezők Tűz keletkezésének kockázata Védelmi tényezők Tűz keletkezését csökkentő megoldások Tűzszakasz mérete, tagoltsága, füstterhelés, nagyteljesítményű elektromos fogyasztók alkalmazása, anyagok felhasználási hőmérséklete Tűz és füst szétterjedésének kockázata A tűz és füst szétterjedését csökkentő megoldások Tűzszakasz mérete, tűzterhelés, füstterhelés/toxicitás mértéke Tűz által veszélyeztetett személyek kockázata A tűz által veszélyeztetett személyek védelmét biztosító megoldások Benntartózkodók létszáma, menekülési képessége, legnagyobb befogadóképességű helyiség elhelyezkedése és befogadóképessége Tűz által veszélyeztetett anyagi javak kockázata Anyagi károk mérséklését segítő megoldások Nemzeti kulturális értékek, tűz-, füst-, oltási károk iránti érzékenység, folyamatos működés fenntartásának szükségessége A tűz és a tűz oltása során fellépő környezetvédelmi kockázatok Környezeti károk mérséklését segítő megoldások ADR/RID szerinti besorolás, anyagmennyiségek, környezeti tényezők
ELŐZMÉNYEK 2004-2005, 2/2002 (I.23.) BM RENDELET KORSZERŰSÍTÉSE A mai napig nincs a javaslathoz hasonló tűzvédelmi tervezési eljárás Európában A tervezési alapadatokat kockázati tényezők a tervezők nem vagy nagyon kevéssé befolyásolhatták volna A védelmi tényezőket, így a passzív és aktív tűzvédelmi tervezés eszközeit az épület céljához, funkciójához, a felmerülő igényekhez és az építészeti adottságokhoz lehetett volna optimálni Fontos szempont volt, hogy a tervező által változtatható paraméterek minimális és maximális értékének korlátozása A kockázati tényezők alkalmazása jelentős szakmai felkészültséget igényel, ezért alternatív módszerként volt tervezve
- FILOZÓFIA A jogszabály rövidebb, jellemzően csak az elvárt biztonsági szintet tartalmazza (számonkérhető, egzakt, tömör, lényegre törő, kerüli a szabványokban szereplő osztályozások és követelmények ismétlését) Az elvárt biztonsági szint többféleképpen is kielégíthető: Vonatkozó szabványok alkalmazásával A Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek alkalmazásával automatikusan teljesül (megoldási lehetőségeket is tartalmazhat, nem kizárólagos, szabványszerű ) Eltérő módszerek is alkalmazhatók (pl. tűz- és füstterjedési szimuláció, kiürítési szimuláció stb.) de ekkor a tervezőnek kell igazolnia az elvárt biztonsági szintnek megfelelő kialakítást 9 témakörben készülnek TvMI-k: Tűzterjedés elleni védelem Kiürítés Hő és füst elleni védelem Tűzoltó beavatkozási feltételek Beépített tűzjelző berendezések Beépített tűzoltó berendezések Villamos és villámvédelmi berendezések Számítógépes szimuláció Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
- FILOZÓFIA A jogszabály rövidebb, jellemzően csak az elvárt biztonsági szintet tartalmazza (számonkérhető, egzakt, tömör, lényegre törő, kerüli a szabványokban szereplő osztályozások és követelmények ismétlését) Az elvárt biztonsági szint többféleképpen is kielégíthető: Vonatkozó szabványok alkalmazásával A Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek alkalmazásával automatikusan teljesül (megoldási lehetőségeket is tartalmazhat, nem kizárólagos, szabványszerű ) Eltérő módszerek is alkalmazhatók (pl. tűz- és füstterjedési szimuláció, kiürítési szimuláció stb.) de ekkor a tervezőnek kell igazolnia az elvárt biztonsági szintnek megfelelő kialakítást
FELÉPÍTÉS, SZERKEZET Felépítése logikusabb: elöl a definíciók és a koncepcionális fejezetek, hátul a részletesebb előírások és a használati szabályok: I. fejezet Általános rendelkezések II. fejezet Értelmező rendelkezések III. fejezet Védelmi célok és tervezési alapelvek IV. fejezet Tűzveszélyességi és kockázati osztályba sorolás V. fejezet Általános szerkezeti követelmények VI. fejezet Tűzterjedés elleni védelem VII. fejezet Rendeltetéstől függő létesítési követelmények VIII. fejezet Kiürítés IX. fejezet Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények X. fejezet Hő és füst elleni védelem XI. fejezet Hasadó- és hasadó-nyíló felületek XII.fejezet Speciális épületek tűzvédelme XIII.fejezet Villamos és villámvédelmi berendezések XIV. fejezet Beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések közös szabályai XV. fejezet A beépített tűzjelző berendezésekre vonatkozó szabályok Rövidebb: 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet: 600 oldal 28/2011 (IX.22.) BM rendelet: 292 oldal 54/2014 (XII.5.) BM rendelet: 143 oldal
FELÉPÍTÉS, SZERKEZET Rövidebb: 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet: 600 oldal 28/2011 (IX.22.) BM rendelet: 292 oldal 54/2014 (XII.5.) BM rendelet: 143 oldal Felépítése logikusabb: elöl a definíciók és a koncepcionális fejezetek, hátul a részletesebb előírások és a használati szabályok: XVI.fejezet A beépített tűzoltó berendezésekre vonatkozó szabályok XVII.fejezet Éghető gázok, folyadékok tárolására, kimérésére vonatkozó létesítési szabályok XVIII.fejezet Használati szabályok XIX.fejezet Éghető, folyadékok és gázok használati szabályai XX. fejezet Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat XXI. fejezet Tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyv XXII.fejezet Záró rendelkezések 1-20. melléklet Megszűnik a tűzveszélyességi osztály, a tűzállósági fokozat, a tűzterhelés (azaz mégsem), a középmagas épület fogalma (magas épület marad, többszintes épület már most sem szerepel a szabályozásban)
ÚJ DEFINÍCIÓK 121. speciális építmény: tűzvédelmi szempontból speciális építmény a közúti alagút, a gyalogos aluljáró, a felszín alatti vasútvonal, a kilátó, a ponyvaszerkezetű, az állvány jellegű és szín építmény, 131. szín: talajhoz közvetlenül csatlakozó, egyszintes, részben vagy teljesen fedett, egy vagy több oldalán az összesített oldalfelület legalább 50%-áig nyitott építmény, 1. alagút hossza: az alagút teljesen lefedett részén mért leghosszabb forgalmi sáv hossza, 116. ponyvaszerkezetű építmény: olyan építmény, amelynek az időjárási hatások elleni védelemre szolgáló héjazat anyaga természetes vagy mesterséges szálakból szövéssel vagy a szövést helyettesítő egyéb technológiával készült, felületi terhek hordására képes, külső térelhatároló szerkezetként részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel a használat feltételeit biztosítja,
ÚJ DEFINÍCIÓK 4. állvány jellegű építmény: olyan építmény, melynek tartószerkezete a használati célnak megfelelő állékonysági teljesítményre méretezett, külső térelhatároló falszerkezettel nem rendelkezik, az építményen bizonyos magasságban rendeltetést és emberi tartózkodásra szolgáló járófelületet alakítanak ki 22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak (a fogalmat az előző, 28/2011 BM rendelettel kiadott OTSZ ugyan alkalmazta, de nem definiálta)
ÚJ DEFINÍCIÓK 4. állvány jellegű építmény: olyan építmény, melynek tartószerkezete a használati célnak megfelelő állékonysági teljesítményre méretezett, külső térelhatároló falszerkezettel nem rendelkezik, az építményen bizonyos magasságban rendeltetést és emberi tartózkodásra szolgáló járófelületet alakítanak ki 22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak (a fogalmat az előző, 28/2011 BM rendelettel kiadott OTSZ ugyan alkalmazta, de nem definiálta)
ÚJ DEFINÍCIÓK 4. állvány jellegű építmény: olyan építmény, melynek tartószerkezete a használati célnak megfelelő állékonysági teljesítményre méretezett, külső térelhatároló falszerkezettel nem rendelkezik, az építményen bizonyos magasságban rendeltetést és emberi tartózkodásra szolgáló járófelületet alakítanak ki 22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak (a fogalmat az előző, 28/2011 BM rendelettel kiadott OTSZ ugyan alkalmazta, de nem definiálta)
ÚJ DEFINÍCIÓK 48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő biztosítása céljából 49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú terjedését korlátozza, 52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása korlátozza a füst átterjedését a szomszédos füstszakaszba Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel a fogalmak között
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ SZERINT ÚJ FOGALMAK 78. Kockázati egység: az építmény vagy annak tűzterjedésgátlás szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe, 79. Kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás, 105. mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal, 114. önálló épületrész: a szomszédos épületrészektől statikailag független, tűzgátló szerkezettel elválasztott épületrész, amelynek kiürítése a szomszédos épületrészeken való áthaladás nélkül biztosított
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ SZERINT A TŰZVÉDELMI TERVEZÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI a) az építmény tűzvédelmi megoldásait egyidejűleg egyetlen, az építmény tetszőleges pontján keletkező tűz károsító hatásainak figyelembevételével kell tervezni és méretezni, b) az építményt a tűz keletkezésekor rendeltetésszerűen használják, c) a veszélyeztetett személyek létszáma, menekülési képessége a rendeltetésnek megfelelő, d) a tűz egyetlen, a keletkezés helyét magába foglaló tűzszakaszra terjed ki és e) a tűzzel egyidejűleg más veszélyt, kárt, a tűzvédelmi megoldások működésképtelenségét okozó esemény nem következik be. (2) A tűzvédelmi biztonsági berendezések, műszaki megoldások közötti összefüggések, kapcsolatok, kapcsolódások tervezése során figyelembe kell venni a működésképtelenséget előidéző hibák hatását.
TŰZVÉDELMI TERVEZŐI FELADATOK, FELELŐSSÉGEK 12 (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. (3) bekezdésben felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1. melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának figyelembevételével határozza meg. 18 (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg. 30 (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti besorolását. Példa: MSZ EN 14600:2006 C0: 0 (NPD), C1:500, C2:10.000, C3:50.000, C4:100.000, C5:200.000
TŰZVÉDELMI TERVEZÉSI TEVÉKENYSÉG - VÁLTOZÁSOK Korábban: tűzvédelmi műszaki leírás TML építési engedélyezési tervhez Tűzvédelmi tervezés műleírás készítés! Jelen- és jövőkép: tűzvédelmi tervezés részvétel a teljes tervezési folyamatban Tűzvédelmi tervező jelenléte a projekt kezdeti fázisától a befejezésig Konzultáció Műszaki leírás mellett számítások készítése Rajzos munkarész készítése a kivitelezési tervfázisban is! Szimulációk készítése Kísérletek, vizsgálatok szervezése, közreműködés Szakági tervek felülvizsgálata, ellenőrzése, konzultáció generáltervezői feladatok tűzvédelmi részének átvállalása
MEGNÖVEKEDETT TUDÁSIGÉNY - KÉPZÉSEK Tárgyak ( félévenkénti kreditpontok ) Kontakt óra Órakiméret és követelmény (v: vizsga, gy: gyakorlati jegy) Órák száma, kreditértéke tantárgyanként 1. félév 2. félév 3. félév 4. félév Összesítés kr. köv. Kontakt kr. köv. Kontakt kr. köv. Kontakt kr. köv. előadás gyakorl óra óra óra at Mérnöki matematika, és modellalkotás (Mályusz Levente, Villányi Norbert,Szikra 1 Csaba) 12 3 gy 6 6 12 3 2 A tűzvédelem mérnöki alapismeretei (Szikra Csaba) 18 4 v 12 6 18 4 3 Számítógépes tervezés (I. félév: Villányi Norbert, II.félév: Szikra Csaba) 12 3 gy 12 3 gy 4 20 24 6 4 Tűzvédelmi épületszerkezettan (Dr. Takács Lajos Gábor) 18 4 v 18 4 v 18 4 v 12 3 v 36 30 66 15 5 Tartószerkezetek alapjai (Dr. Visnovicz György) 18 4 v 18 0 18 4 6 Építőanyagok és kémia (Majorosné Dr. Lublóy Éva) 12 3 v 12 3 v 12 12 24 6 7 Építőanyagok, építési termékek tűzkitét vizsgálata (Dr. Bánky Tamás) 12 3 v 12 0 12 3 8 Létesítési és használati szabályok (Dr. Takács Lajos Gábor) 18 4 v 12 3 v 12 3 v 42 0 42 10 9 Tartószerkezetek tűzvédelme (Kulcsár Béla) 18 3 v 18 4 v 18 4 gy 36 18 54 11 10 Épületgépészet (Szikra Csaba) 12 3 gy 12 3 v 18 6 24 6 11 Épületvillamosság és villámvédelem (Szabó Gergely, Kruppa Attila) 12 3 v 12 0 12 3 Égéselmélet, égéskésleltetés (Dr. Takács Lajos Gábor, Szitányiné Siklósi Magdolna, 12 Koburger Márk) 12 3 v 12 0 12 3 13 Tűzoltási és mentési ismeretek (Bérczi László, Kulcsár Béla) 12 3 v 12 0 12 3 14 Tűzvizsgálat (Király András) 12 3 gy 9 3 12 3 15 Beépített oltóberendezések tervezése (Szikra Csaba) 24 4 v 18 4 v 42 0 42 8 16 Beépített tűzjelző berendezések tervezése (Szikra Csaba, Dr. Szegi András) 12 3 gy 12 3 v 12 12 24 6 17 Zárttéri tűzmodellek (Szikra Csaba) 12 3 v 9 3 12 3 18 Hő- és füstelvezetés, füstmentesítés (Szikra Csaba) 18 4 v 12 6 18 4 19 Tűzvédelmi jogi ismeretek, minőségbiztosítás, minősítés (Dr. Erdős Antal) 12 3 v 12 0 12 3 20 Tűzeseti diagnosztika és rekonstrukció (Kulcsár Béla) 12 3 gy 0 12 12 3 Mérnöki módszerek alkalmazása a tűzvédelemben (Dr. Takács Lajos Gábor, Szikra 21 Csaba) 18 3 gy 3 15 18 3 22 Szakdolgozat (Dr. Takács Lajos Gábor) 10? 0 10 órasz ám kred it Összesen 120 28 120 28 120 27 120 37 331 149 480 120 Vizsga 6 6 6 5 Gyakorlat 2 2 2 3
1.2. Tűzveszélyesség és kockázati osztályba sorolások: anyagok tűzveszélyességi osztályozása kockázatok meghatározása, értékelése Gyakorlati kérdések, eseti példákkal
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ SZERINT TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK (1) Robbanásveszélyes osztályba tartozik a) a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék, b) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-al csökkentett értéke, c) az éghető gáz, gőz, köd, d) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez és e) az e rendelet hatályba lépése előtt A vagy B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ SZERINT TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK (2) Tűzveszélyes osztályba tartozik a) a szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba, b) a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum, c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 C-kal kisebb, d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, e) a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag, f) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb és g) az e rendelet hatályba lépése előtt C vagy D tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. (3) Nem tűzveszélyes osztályba tartozik a) a nem éghető anyag, b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag. és c) az e rendelet hatályba lépése előtt E tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ SZERINT A KOCKÁZATI EGYSÉGEK (1) A tűzvédelmi követelményeket befolyásoló kockázat megállapításához meg kell határozni a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati egységeket, azok kockázati osztályait és azt követően az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztályát és b) speciális építmény esetén annak kockázati osztályát. (2) A kockázati egység lehet a) önálló rendeltetési egység, b) szomszédos önálló rendeltetési egységek csoportja a 11. -ban foglaltak szerint, c) speciális építmény vagy d) az épületnek, az önálló épületrésznek, a speciális építménynek a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy által a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghatározott része..
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ SZERINT A KOCKÁZATI EGYSÉGEK KOCKÁZATI OSZTÁLYA (1) A kockázati egység kockázati osztályát a) speciális építmény esetén a XII. fejezetben foglaltak alapján, b) az 1. melléklet 4. táblázatában nem szereplő ipari, mezőgazdasági rendeltetés esetén a (2) bekezdés alapján, c) egyéb esetben az 1. melléklet 1-4. táblázata alapján kell meghatározni. (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. (3) bekezdésben felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1. melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának figyelembevételével határozza meg..
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ SZERINT A KOCKÁZATI EGYSÉGEK KOCKÁZATI OSZTÁLYAI (3) Az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya a (4) bekezdésben foglaltak kivételével megegyezik az abban lévő kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztállyal. (4) Az épület, az önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya a (3) bekezdés szerint megállapított kockázati osztálynál eggyel szigorúbb kockázati osztálynak felel meg akkor, ha az épület, az önálló épületrész befogadóképessége meghaladja a) NAK osztály esetén az 500 főt, b) AK osztály esetén az 1500 főt, c) KK osztály esetén a 3000 főt. (5) A kockázat mértéke szerint az épület, önálló épületrész, a speciális építmény és a kockázati egység a) nagyon alacsony kockázati, NAK osztályba, b) alacsony kockázati, AK osztályba, c) közepes kockázati, KK osztályba vagy d) magas kockázati, MK osztályba tartozik..
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ SZERINT A KOCKÁZATI OSZTÁLY MEGHATÁROZÁSA A SZINTMAGASSÁG ÉS A BEFOGADÓKÉPESSÉG ALAPJÁN A B C D E 1 A kockázati egység kockázati osztálya NAK AK KK MK 2 A kockázati egység legfelső 0,00-7,00 7,01-14,00 14,01-30,00 >30,00 építményszintjének szintmagassága, valamint a kilátó és az állvány jellegű építmény esetében a legmagasabb emberi tartózkodásra szolgáló járófelület magassága (m) 3 A kockázati egység legalsó 0,00 - -3,00-3,01 - -6,00-6,01 - -9,00 > -9,00 építményszintjének szintmagassága (m) 4 A kockázati egység legnagyobb befogadóképességű helyiségének befogadó-képessége, valamint a kilátó, a ponyvaszerkezetű építmény, az állvány jellegű építmény és szín esetében az építmény befogadóképessége (fő) 1-50 51-300 301-1.500 >1.500
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ SZERINT A KOCKÁZATI OSZTÁLY MEGHATÁROZÁSA A MENEKÜLÉSI KÉPESSÉG ALAPJÁN 1 A kockázati egységben tartózkodók menekülési képessége A B C A kockázati egység kockázata 2 önállóan menekülnek NAK 3 4 5 segítséggel menekülnek előkészítés nélkül menthetők előkészítéssel vagy azzal sem menthetők AK KK MK Egyes rendeltetések besorolása a menekülési képesség alapján (példák) - lakás, - iroda, - üzlet, - kizárólag járóbeteg-ellátás, - kereskedelmi szálláshely, - iskola 10 év feletti korosztály részére - jellemzően menekülésben nem korlátozott személyek részére szolgáló szálláshelyek (kollégium, munkásszálló, hasonló rendeltetések), - múzeum, kiállítótér, templom, színház - óvoda, - iskola 6-10 éves korig, - kényszertartózkodás - bölcsőde, - fekvőbeteg-ellátás, - menekülésben korlátozott személyek lakóotthona, - intenzív osztály, - műtő,
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ SZERINT A KOCKÁZATI OSZTÁLY MEGHATÁROZÁSA A TÁROLT ANYAGOK VESZÉLYESSÉGE ALAPJÁN A B 1 Tárolási alaprendeltetésű kockázati egység tárolóhelyiségében tárolt anyagok, termékek, tárgyak A kockázati egység kockázata jellemzői 2 Kizárólag nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy; éghető anyagú csomagolás, tárolóeszköz nélkül NAK 3 Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként legfeljebb 100 l/kg AK mennyiségű robbanásveszélyes anyag 4 Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként 100 l/kg-nál nagyobb, de KK legfeljebb 300 l/kg mennyiségben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag 5 Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként 300 l/kg-nál nagyobb mennyiségben MK robbanásveszélyes anyag 6 Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolása legfeljebb 300 l/kg mennyiségben KK 7 Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolása 300 l/kg-nál nagyobb mennyiségben MK 8 Gépjárműtároló, max. 10 személygépkocsi NAK 9 Gépjárműtároló, 10-nél több személygépkocsi AK 10 Egyéb gépjárműtároló tehergépkocsi, autóbusz, trolibusz, egyéb gépjármű részére KK 11 Parkológépes vagy gépesített gépjárműtároló KK 12 Vasútijármű tároló KK 13 Légijármű-tároló - Repülőgép hossza max. 12 m, törzsszélessége max. 2 m AK 14 Légijármű-tároló - Repülőgép hossza >12 m vagy törzsszélessége > 2 m KK 15 Szemestermény-tároló AK (folytatva)
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ SZERINT A KOCKÁZATI OSZTÁLY MEGHATÁROZÁSA AZ IPARI TECHNOLÓGIÁK VESZÉLYESSÉGE ALAPJÁN A B C 1 Ipari, mezőgazdasági alaprendeltetés Rendeltetés jellemzői A kockázati egység kockázata 2 alom nélkül NAK Állattartás 3 alommal AK Asztalosműhely, -üzem, Faipari üzem, fűrészüzem, parkettagyártás 4 Bútorkészítő műhely, üzem (fa és faalapú építőlemez alapanyagokból) Faalapú termékek gyártása KK 5 Autószerelő műhely, karosszéria lakatos műhely ha a I-II. tűzveszélyességi fokozatú tartozó folyadékokkal történő alkatrészmosás minősítéssel rendelkező zárt berendezésben vagy a szabadban történik, vagy I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékokkal történő alkatrészmosást nem végeznek AK 6 egyéb esetben KK 7 kizárólag vízbázisú festékekkel AK Autófényező, -lakkozó 8 szerves oldószeres festékek vagy fedőlakk felhasználása esetén KK 9 Betonelem és gázbeton gyártás, téglagyártás, kerámia termékek gyártása AK Bitumenes termékek gyártása 10 (szigetelőlemezek, tetőfedő anyagok) KK 11 Borkészítés NAK 12 Cementgyár AK 13 Elektromos berendezések gyártása KK 14 kizárólag vízbázisú festékek gyártása AK Festék-, lakkgyártás 15 egyéb esetben KK
2.1. Általános szerkezeti követelmények Gyakorlati kérdések, eseti példákkal
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ SZERINT ÉPÍTMÉNYSZERKEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Jelentős változások de: első körben hiányozni fog a vonatkozó TvMI: Megszűntek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE 180, REI180 követelmények Megszűnt az általános tűzvédelmi követelmény a válaszfalakra újdonság: tűzgátló válaszfal A menekülési útvonalakon alkalmazott építményszerkezetekre vannak általános követelmények
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ SZERINT ÉPÍTMÉNYSZERKEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Jelentős változások de: első körben hiányozni fog a vonatkozó TvMI: Megszűntek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE 180, REI180 követelmények Megszűnt az általános tűzvédelmi követelmény a válaszfalakra újdonság: tűzgátló válaszfal A menekülési útvonalakon alkalmazott építményszerkezetekre vannak általános követelmények
ÉPÍTMÉNYSZERKEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEI - HÁTTÉR A filozófia nem változott: a függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől de a hierarchia szabály továbbra is érvényes
ÉPÍTMÉNYSZERKEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEI - HÁTTÉR 16 (6) Az egyes építményszerkezetekre vonatkozó követelményeket az építményszerkezetek építményen belül betöltött statikai szerepének, a teherátadás rendjének figyelembevételével kell meghatározni. Egy építményszerkezet alátámasztására, gyámolítására, függesztésére, merevítésére nem alkalmazható az adott szerkezet tűzállósági követelményénél kisebb tűzállóságú szerkezet. Probléma: a fenti elv helyes, de a legtöbb esetben ellentétes a táblázatban közölt követelményekkel!
ÉPÍTMÉNYSZERKEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEI - HÁTTÉR EC2: - Keresztmetszeti módszer - Izotermás módszer - Szimuláció 28/2011 OTSZ 18. melléklet: meglévő épületeknél volt alkalmazató TvMI?
ÉPÍTMÉNYSZERKEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEI - HÁTTÉR EC2: - Keresztmetszeti módszer - Izotermás módszer - Szimuláció 28/2011 OTSZ 18. melléklet: meglévő épületeknél volt alkalmazató TvMI?
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ SZERINT ÁTHIDALÓKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK A hatályos, jelenlegi OTSZ az áthidalókra vonatkozó követelményei a gerendák követelményeivel egyeznek meg, nem az általuk kiváltott falak követelményeivel! (2) Az áthidalók tűzvédelmi osztály- és tűzállósági teljesítmény-követelménye a) tűzfalban, tűzgátló falban és tűzgátló válaszfalban történő alkalmazás esetén A1 R x, ahol x megegyezik a fogadó falra előírt követelmény időtartamával, b) egyéb esetben megegyezik a teherhordó pillérre vonatkozó követelménnyel.
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ SZERINT ÉPÍTMÉNYSZERKEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Szabadlépcső tartószerkezete: A1 tűzállósági teljesítmény-jellemző nélkül feltételek TvMI?
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ SZERINT ÉPÍTMÉNYSZERKEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Gázhőmérséklet ( C) 1200 Szénhidrogéntűz 1000 800 Szabványos tűz 600 Külső tűz 400 200 Tipikus paraméteres tűzgörbe 0 0 600 1200 1800 2400 3000 3600 Idő (sec) Feltételek: - Éri-e tűzhatás a lépcsőt? (nyílászárók, hozzá vezető ajtók tűzvédelmi jellemzői) - Ha tűzhatás éri, milyen kitéttel számoljunk? Szabadlépcső tartószerkezete: A1 tűzállósági teljesítmény-jellemző nélkül feltételek TvMI?
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ SZERINT ÉPÍTMÉNYSZERKEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett (a 28/2011 BM r. szerint óvodákban nem lehetett faanyagú galériát létesíteni). 38. ( ) (4) A gyermekek elhelyezésére, huzamos tartózkodására szolgáló helyiség a) falburkolata KK osztály esetén legalább B-s1, d0, MK osztály esetén legalább A2-s1,d0 tűzvédelmi osztályú, b) mennyezetburkolata KK osztály esetén legalább B-s1, d0, MK osztály esetén legalább A2- s1,d0, tűzvédelmi osztályú, c) padlóburkolata KK és MK osztály esetén legalább Bfl -s1 tűzvédelmi osztályú és d) belső oldali hő- és hangszigetelése A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú legyen.
2.1. Tűzterjedés elleni védelem Gyakorlati kérdések, eseti példákkal
SZERINT - TŰZTERJEDÉST GÁTLÓ SZERKEZETEKRE VONATKOZÓ FOGALMAK
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ SZERINT - TŰZTERJEDÉST GÁTLÓ SZERKEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ SZERINT - TŰZTERJEDÉST GÁTLÓ SZERKEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Jelentős változások: Megszűnt az M kritérium de tűzfal már csak teherhordó lehet
ÉPÍTMÉNYSZERKEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEI - HÁTTÉR Merevítés nélküli és faszerkezetekhez kikötött tűzfalak problémái : csak teherhordó tűzfalak létesíthetők REI 240 követelmény előnyök: Vázszerkezet tűzállóságától nem függ (R240 oszlop, gerenda irreális) M kritérium teljesítése (megszűnt) Földrengéssel szembeni ellenállás
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ SZERINT TŰZTÁVOLSÁG 174. tűztávolság: a külön tűzszakaszba tartozó szomszédos építmények, szomszédos szabadtéri tárolási egységek, szomszédos építmény és szabadtéri tárolási egység között megengedett legkisebb, vízszintesen mért távolság (nincs már vízszintes vetület egyértelműbb a fogalom)
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ SZERINT TŰZSZAKASZ-TERÜLETEK
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ SZERINT TŰZSZAKASZ-TERÜLETEK 1 A tárolási rendeltetésű kockázati egységet befogadó épület, önálló épületrész A B C D E A tűzszakasz megengedett legnagyobb alapterülete (m 2 ), beépített tűzoltó berendezés nélkül/tűzoltó berendezéssel A tűzszakasz megengedett térfogata (m 3 ) az alapterület 10-szerese 2 a kockázati egység kockázati osztálya 3 NAK AK KK MK 4 földszintes épület, önálló épületrész 10.000/20.000 12.000/24.000 7.000/14.000-5 több szintből álló épület, önálló épületrész 6 részben vagy teljesen pinceszinti tűzszakasz 8.000/16.000 10.000/20.000 5.000/10.000 3.000/6.000 4.000/8.000 5.000/10.000 2.500/10.000 1.500/3.000
TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ SZERINT TŰZSZAKASZ-TERÜLETEK 1 Az ipari, mezőgazdasági rendeltetésű kockázati egységet befogadó épület, önálló épületrész A B C D E A tűzszakasz megengedett legnagyobb alapterülete (m 2 ), beépített tűzjelző és tűzoltó berendezés nélkül/tűzjelző berendezéssel/tűzoltó berendezéssel A tűzszakasz megengedett térfogata (m 3 ) az alapterület 10-szerese 2 a kockázati egység kockázati osztálya 3 NAK AK KK MK 4 földszintes épület, önálló épületrész 8.000/12.000/24.000 10.000/15.000/30.000 5.000/10.000/20.000 1.000/4.000/8.000 5 több szintből álló épület, önálló épületrész 6 részben vagy teljesen pinceszinti tűzszakasz 4.000/8.000/16.000 7.000/10.000/20.000 4.000/8.000/16.000 1.000/3.000/6.000 2.000/4.000/8.000 3.500/5.000/10.000 2.000/4.000/8.000 500/1.500/3.000
TŰZGÁTLÓ AJTÓK JELÖLÉSEK (OTSZ + TvMI) Lehetséges követelmények és teljesítmények: EI 1 xx C / EI 2 xx C E xx C EW xx C
TŰZGÁTLÓ AJTÓK JELÖLÉSEK (OTSZ + TvMI) Lehetséges követelmények és teljesítmények: EI 1 xx C / EI 2 xx C 25 vagy 100 mm-re vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági vizsgálat során E xx C EW xx C EI S m vagy S a (jövőbeli feljesztés) 30 (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti besorolását. MSZ EN 14600:2006 C0: 0 (NPD), C1:500, C2:10.000, C3:50.000, C4:100.000, C5:200.000 MSZ EN 14351-1; csak külső ajtók Draft pren 14351-2: belső ajtók resistance to repeated opening and closing: 1: 5000, 2: 10000, 3: 20000, 4: 50000, 5:100000, 6: 20000, 7: 500000, 8: 1000000
LINEÁRIS HÉZAGTÖMÍTÉSEK JELÖLÉSEK (OTSZ + TvMI)
LINEÁRIS HÉZAGTÖMÍTÉSEK JELÖLÉSEK (OTSZ + TvMI) EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési követelmény határideje percben; H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet vízszintes hézaggal); Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx százalékában (esetünkben 20%); X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve; F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F: helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített); Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
LINEÁRIS HÉZAGTÖMÍTÉSEK TÍPUSOK, MŰSZAKI ADATOK