FEJÉR MEGYEI INTEGRÁLT SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY POLGÁRDI, MÁJUS 1. U. TELEPHELY SZAKMAI PROGRAM Készítette: A Fejér Megyei Integrált Szociális Intézmény igazgatója Dátum: Oldalak száma: 2013.október 18 oldal Mellékletek száma: 3 darab melléklet: - Megállapodás - Házirend - Szervezeti és működési szabályzat
TARTALOMJEGYZÉK 1. A szolgáltatás célja, feladata... 3 1.1. Az intézmény célja:... 3 1.2. Az intézmény feladatai:... 3 2. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása... 3 3. A szakmai program megvalósítása várható következményeinek, eredményességének, az ellátó-rendszerben betöltött szerepének és hatásának értékelése... 3 4. Más intézményekkel történő együttműködés módja... 4 5. A szolgáltatások igénybe vétele előtt megtett intézkedések leírása... 4 6. Az ellátottak köre, ellátási szükségletei, demográfiai mutatói, szociális jellemzői... 6 6.1. A lakóotthonban élőket a Szakértői Bizottság rehabilitációs célú lakóotthoni életformára alkalmasnak minősítette... 7 6.2. Életkori megoszlás:... 7 6.3. Kapcsolattartás... 7 6.4. Jövedelmi viszonyok... 7 7. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége... 7 7.1. Megfelelő színvonalú életkörülmények biztosítása... 7 7.2. Étkeztetés... 8 7.3. Egészségügyi-és mentálhigiénés alapszolgáltatás... 8 7.5. Foglalkoztatás... 8 7.6. Pénzkezeléssel kapcsolatos segítségnyújtás... 9 8. Az ellátás igénybevételének módja... 9 8.1. Tájékoztatási kötelezettség... 9 8.2. A szociális ellátás iránti kérelem... 10 8.3. Az ellátások igényléséhez szükséges szakvélemények... 10 8.4. Fogyatékosok rehabilitációs célú lakóotthonában való elhelyezés esetén történő szakértői vizsgálatok... 11 9. Az intézményi jogviszony megszűnése... 11 10. Az ápolási, gondozási, rehabilitációs és fejlesztési feladatok jellege, tartalma... 12 10.1. Fejlesztési terv... 13 11. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok... 14 11.1. Ellátottak jogai:... 14 11.2. Az ellátottak speciális jogai... 15 11.3. Korlátozó intézkedések elrendelése... 16 11.4. Az ellátottjogi képviselő... 16 11.5. A szociális szolgáltatást végzők jogai... 16 12. A személyi térítési díj megállapításának, fizetésének szabályai... 17 13. A telephelyre vonatkozó szakmai információk... 18 2
1. A szolgáltatás célja, feladata 1.1. Az intézmény célja: Értelmi és halmozottan fogyatékos személyek ellátása olyan körülmények között, amely az ellátást igénybevevő egyéni szükségleteit minél szélesebb körben figyelembe veszi. 1.2. Az intézmény feladatai: Az ellátást igénybevevő, 16. életévét betöltött, de a reá irányuló nyugdíjkorhatárt be nem töltött értelmi fogyatékos részére életkoruknak, egészségi állapotuknak és önellátásuk mértékének megfelelően a teljes körű ellátás biztosítása, az önálló életvitelhez szükséges feltételek megteremtése. 2. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása Az ellátást igénybe vevő fogyatékos személyek részére életkoruknak, egészségi állapotuknak és önellátásuk mértékének megfelelő ellátás biztosítása. Az ellátást igénybe vevő, 16. életévét betöltött, de a reá irányuló nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek részére életkoruknak, egészségi állapotuknak és önellátásuk mértékének megfelelően a teljes körű ellátás biztosítása, az önálló életvitelhez szükséges feltételek megteremtése Az ellátást igénybe vevők a lakóotthontól a következő szolgáltatásokat igényelheti: Megfelelő színvonalú életkörülmények biztosítása Étkezés Egészségügyi és mentálhigiénés alapszolgáltatás Pénzkezeléssel kapcsolatos segítségnyújtás Szabadidős programok szervezése Foglalkoztatás 3. A szakmai program megvalósítása várható következményeinek, eredményességének, az ellátó-rendszerben betöltött szerepének és hatásának értékelése A Szakmai program megvalósításában a fő irányelv arra épül, hogy a fejlődési, tanulási folyamat az értelmi akadályozottaknál sem zárul le egy meghatározott életkorban, hanem az egyén élete végéig tart. A szakmai munka elsődleges célja az, hogy a lakók alapvető fejlődési lehetőségeit feltárja, és lehetőséget teremtsen a környezet megismeréséhez, egyes képességek elsajátításához, alkalmazásához. A lakóink számára igyekszünk olyan életmintákat közvetíteni, mindennapjaik számára olyan életfeltételeket biztosítani, amelyek megfelelnek a társadalom által elfogadott viszonyoknak és életkörülményeknek, melyek a normális életfeltételekhez legközelebb állnak. Ennek érdekében kialakítottuk a napi és heti tervet, továbbá készítettünk egy éves tervet is. A szakmai munkánk során arra törekszünk, hogy a normalizációs irányelvek alapján lakóink képességeinek tükrében ügyesebbé, önállóbbá, függetlenebbé váljanak. A fejlesztői munkánk legnagyobb sikerei lehetnek azok a lakók, akik képessé válnak az önálló életvitelre 3
Határozatlan idejű lakóotthoni elhelyezés esetén a lakóotthoni létet a rehabilitáció végcéljának tekintjük. Az ellátást igénybe vevők egyéni adottságainak, a társadalom által kínált lehetőségeinek figyelembe vételével úgy ítéljük meg, hogy az itt élők fejlesztése a lehető legmagasabb önállóság, a személyi integritás fokozása irányába mutat, ám a teljesen önálló életvitelre nem lesznek alkalmasak. Életet kísérő gondoskodásra lesz szükségük. Határozott idejű elhelyezést biztosítunk azon ellátást igénylők számára, akiknek képesség és készségszintje, személyiség-integritása olyan szintre juthat, hogy prognosztikusan társadalmi integrációjuk teljes mértékben megvalósulhat, önálló életvitelre alkalmassá válhatnak. 4. Más intézményekkel történő együttműködés módja A szociális ellátásban vállalt feladatok magas színvonalú teljesítéséhez szükséges a társadalmi környezetben jelentkező, a személy testi-lelki-szellemi fejlődését biztosító intézményekkel való kapcsolattartás. Egészségügyi, oktatási intézményekkel való folyamatos, napi szinten megjelenő együttműködés szükséges az ellátáshoz, s ugyanilyen fontos a közhivatalokkal (önkormányzatok, okmányiroda, gyámügy, közigazgatási hivatal, stb.), a rendőrséggel, mentőkkel, a civil, egyházi, egyéb szervezetekkel való kapcsolattartás. A kórházban ápolt lakók utáni érdeklődés, a hivatali ügyek intézése, a civil szerveződések segítségül hívása együttesen szolgálja az ember, s az őt ellátó intézmények közötti kapcsolat erősödését. A más intézményekkel való együttműködést amennyiben a Fejér Megyei Integrált Szociális Intézmény számára finanszírozási kötelezettséggel jár minden esetben Együttműködési Szerződésben kell rögzíteni, ahol a Fejér Megyei Integrált Szociális Intézmény részéről aláírási jogosultsága kizárólagosan az Intézmény igazgatójának van. 5. A szolgáltatások igénybe vétele előtt megtett intézkedések leírása A tartós segítséget igénylő rászorult személyekről egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt az alapszolgáltatások keretében nem mindig lehet gondoskodni, a róluk történő gondoskodást szakosított ellátási formában kell megoldani. A szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelemhez mellékelni kell a szociális rászorultságot, igazoló iratokat, illetve azok másolatát Az intézménybe történő bekerülés módját és követelményi előírásait a 9/1999. (XI. 24.) Sz.Cs.M. rendelet szabályozza összhangban az 1993. évi III. Szt.-el. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy, amennyiben általános korlátozó gondnokság alatt áll kérelmét törvényes képviselőjének beleegyezésével, amennyiben a bentlakásos szociális intézményben történő elhelyezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok tekintetében nem áll gondnokság alatt, önállóan terjesztheti elő. 4
Amennyiben a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, illetve gondnokság alá helyezési bírói ítélete van, de még nincs gondnok kirendelő, az intézményi elhelyezésre vonatkozó kérelméhez a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges. Az integrált szociális intézmény igazgatója a kérelmet nyilvántartásba veszi, amiről értesítést küld a kérelmezőnek és törvényes képviselőjének. A kérelmet továbbítja a szakmai igazgató helyettesnek, aki a kérelmet iktatja és nyilvántartásba veszi. A kérelem beérkezése után a szakmai igazgató helyettes elvégzi az előgondozást. Az előgondozás időpontjáról írásban tájékoztatjuk az igénylőt. Az értesítő mellett megküldjük a Megállapodás és a Házirend egy példányát. Az előgondozás célja: - Megállapítani, hogy az igénylő állapotának, szükségleteinek megfelel-e az intézmény - Tájékoztatás nyújtása az intézményi létre történő megfelelő felkészülés érdekében - Az igénylő jogosult-e az ellátásra - A szolgáltatás előkészítése, az intézményben élők, dolgozók felkészítése az fog új igénybe vevő fogadására Az előgondozást végző személy a helyszínen tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről, ellátásra való jogosultságának fennállásáról, valamint felkészíti az igénylőt az intézményi elhelyezésre. Minden esetben felkínálja az intézménylátogatás lehetőségét. Tájékoztatást nyújt szóban is az ellátást igénylőjének, illetve törvényes képviselőjének az intézménnyel kötendő Megállapodás tartalmáról, valamint a térítési díj várható mértékéről és a Házirendről. Ennek ismeretében véleményt nyilvánít arról, hogy az intézmény szolgáltatásai megfelelnek-e az ellátást igénybe vevő szükségleteinek és állapotának. Ha az intézmény szolgáltatása az igénybe vevő szükségleteinek, állapotának nem felel meg, az előgondozást végző személy más ellátási forma igénybevételére tesz javaslatot. Amennyiben az elhelyezés férőhely hiányában nem teljesíthető, a szociális ügyintéző a kérelmet nyilvántartásba veszi, amiről értesítést küld a kérelmezőnek és törvényes képviselőjének. Az előgondozás időtartama alatt az intézmény vezetője az erre a célra rendszeresített adatlappal, a csatolandó egészségügyi és pedagógiai dokumentációjával kezdeményezi az ellátást igénylő átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálatát- amennyiben rehabilitációs intézeti ellátást igényel-, alapvizsgálatát-amennyiben ápoló-gondozó otthoni ellátást igényela Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál./ NRSZH/. Erről írásban értesíti az ellátást igénylőt, törvényes képviselőjét is. Az NRSZH az intézményt értesíti a vizsgálat időpontjáról, aki haladéktalanul értesíti az igénylőt, törvényes képviselőjét. A soron kívüli elhelyezési kérelem esetén az előgondozást a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni. Ez idő alatt kell kezdeményezni az átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot. A soron kívüli elhelyezési igény megelőzi a többi elhelyezési kérelmet. Amennyiben több soron kívüli igény merül fel, az igazgató dönt az elhelyezés sorrendjéről. 5
Amennyiben az ellátást igénylő lakhatása vagy állapotának megfelelő ellátása nem biztosított, illetve a késedelem a rehabilitáció eredményességét veszélyeztetné, az ellátott az intézményben, lakóotthonban az átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálat, alapvizsgálat befejezése előtt is elhelyezhető. Az előgondozást végző személy a helyszínen tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről és egészségi állapotáról, valamint ellátásra való jogosultságának fennállásáról. Tájékoztatást nyújt szóban is az ellátást igénylőjének, illetve törvényes képviselőjének az intézménnyel kötendő megállapodás tartalmáról, a házirendről valamint a térítési díj várható mértékéről. Ennek ismeretében véleményt nyilvánít arról, hogy az intézmény szolgáltatásai megfelelnek-e az ellátást igénybe vevő szükségleteinek és állapotának. Ha az intézmény szolgáltatása az igénybe vevő szükségleteinek, állapotának nem felel meg, az előgondozást végző személy más ellátási forma igénybevételére tesz javaslatot. Az előgondozás időtartama alatt az intézmény vezetője erre a célra rendszeresített adatlappal a csatolandó egészségügyi és gyógypedagógiai dokumentációval kezdeményezi az ellátást igénylő átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálatát a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál./ NRSZH/ Amennyiben az ellátást igénylő lakhatása vagy állapotának megfelelő ellátása nem biztosított, illetve a késedelem a rehabilitáció eredményességét veszélyeztetné, az ellátást igénylő lakóotthonba az átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálat befejezése előtt is elhelyezhető. Átfogó rehabilitációs felülvizsgálatot kell lefolytatni a következő esetekben: a rehabilitációs intézet és a rehabilitációs célú lakóotthon között történő áthelyezés esetén a rehabilitációs célú lakóotthonban a határozott idejű elhelyezés határozatlan idejűre történő módosítása esetén a határozatlan idejű elhelyezés határozott idejűre történő módosítása esetén Az előgondozás és az átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálat alapján az intézményvezető dönt az intézménybe történő felvételről Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó határozattal dönt a beutalás kérdéséről. 6. Az ellátottak köre, ellátási szükségletei, demográfiai mutatói, szociális jellemzői A lakóotthonban azok az értelmi és halmozottan fogyatékosok helyezhetők el, akik önellátásra részben képesek, folyamatos tartós ápolást, felügyeletet nem igényelnek, és elégséges jövedelemmel rendelkeznek az új életforma költségeinek viseléséhez, valamint elfogadja a kihelyezést. 6
6.1. A lakóotthonban élőket a Szakértői Bizottság rehabilitációs célú lakóotthoni életformára alkalmasnak minősítette 6.2. Életkori megoszlás: Életkor Fő -25 év - 25-30 év közötti - 31-35 év közötti 1 36-40 év közötti 5 41-45 év közötti 2 Összesen: 8 6.3. Kapcsolattartás Hozzátartozóval rendszeres kapcsolatot tart : 2 fő Hozzátartozóval nem rendszeres kapcsolatot tart: 2 fő Nincs kapcsolata: 4fő 6.4. Jövedelmi viszonyok Ellátás típusa Fő Munkaviszonyból származó 8 Rokkant ellátás 1 Rehabilitációs ellátás 1 Rokkantsági járadék 1 Családi pótlék 7 Egyéb 1 Árvaellátás 1 7. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége 7.1. Megfelelő színvonalú életkörülmények biztosítása A lakóotthonban 8 fő elhelyezésére nyílik lehetőség. A szobák 2 ágyasak. Két szobához tartozik egy fürdő, valamint egy illemhely. A lakóotthon akadálymentesen megközelíthető. A családsegítő szolgálat valamint a székhely intézmény elérhetősége biztosított. 7
7.2. Étkeztetés A lakóotthonban élők étkezésüket egyénileg oldják meg. A segítők figyelmet fordítanak arra, hogy az ott élők naponta háromszor étkezzenek, legalább egyszer meleg ételt fogyasszanak. A gazdaságosság elvét is szem előtt tartják. 7.3. Egészségügyi-és mentálhigiénés alapszolgáltatás A lakóotthonban élők a település háziorvosi ellátását és szakellátását veszik igénybe. A Fejér Megyei Integrált Szociális Intézmény a lakóotthonban élők számára egészségügyi alapszolgáltatást nyújt (egészségmegőrző felvilágosítás, tanácsadás). Amennyiben a lakóotthonban élők állapotában változás következik be számukra ideiglenesen fokozott ápolási-gondozási szolgáltatásokat is nyújtani tudunk. Amennyiben az ott élő állapotában olyan tartós rosszabbodás áll be, akkor gondoskodunk állapotának megfelelő elhelyezésről. A lakóotthonban élő személy képességei, tudása személyiségének sajátosságai és rehabilitációs lehetőségeitől függően egyéni fejlesztést, szinten tartást, önálló életvitelre való felkészítést biztosítunk. Mindezek megvalósítása érdekében, az ellátásban részesülő aktív közreműködése mellett a szociális segítők kidolgozzák egyéni fejlesztési terve alapján meghatározott személyiségfejlesztő programját (gyakorlati fejlesztését). A konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében biztosítják az egyéni és segítik a kiscsoportos megbeszéléseket Alternatívákat kínálnak a szabadidő kultúrált eltöltéséhez. (Előtérbe helyezve a településen fellelhető közösségi programokat, melyek éterkoruknak, érdeklődésüknek, kívánságainak megfelelnek. Lehetővé teszik a lakók családi és társadalmi kapcsolatainak fenntartását. Felhívják a figyelmet a hitélet gyakorlásának lehetőségeire. Támogatják régi kapcsolataik fenntartását, valamint új, saját korosztályukhoz tartozó személyekkel barátságok, kapcsolatok kialakítását 7.4. Szabadidős programok A lakóotthonban élők szabadidejének hasznos eltöltéséhez életkoruknak, egészségi állapotuknak, képességeiknek és egyéni érdeklődésüknek megfelelő programok szervezése a szociális segítők feladata. Az intézmény által biztosított sport, szellemi, szórakoztató valamint kulturális programokon részt vehetnek. Támogatjuk a településen működő és mindenki által hozzáférhető programokon történő részvételüket. Amennyiben lakóink igénylik az intézményben található sportszereket használhatják. 7.5. Foglalkoztatás Kívánatos, hogy amennyiben az ellátásban részesülő képességei, egészségi állapota, személyisége lehetővé teszi, nyílt vagy védett munkaerő piacon helyezkedjen el. Amennyiben ez nem realizálható, úgy az intézményen belül szociális foglalkoztatás keretében biztosítható foglalkoztatásuk. Azt, hogy a lakó a szociális foglalkoztatás mely formájára milyen típusú munkavégzésre és milyen időtartamban képes, az átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálat szakvéleménye tartalmazza. (fejlesztő-felkészítő 8
foglalkoztatás, munka-rehabilitáció). A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal véleményét megküldi az intézmény vezetőjének. A lakóotthonban élő lakók foglalkoztatásáról az intézmény vezetője dönt. Az intézményvezető döntéséről írásban értesíti az ellátottat, törvényes képviselőjét. Ha az ellátott illetve törvényes képviselője vitatja a döntést, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Jelenleg a lakóotthonban élők mindannyian integrált, védett foglalkoztatás keretében Polgárdiban dolgoznak. 7.6. Pénzkezeléssel kapcsolatos segítségnyújtás A gondnokság alatt állók pénzkezelését a gondnokkirendelő határozat állapítja meg. Azt az összeget amivel a lakó rendelkezik önállóan kezeli. A gondnokság alatt nem állók is önállóan kezelik jövedelmüket. A segítő a jövedelem célszerű elosztásához javaslatokat tehet, valamint rendszeresen igyekszik az ott élők gazdálkodási, takarékoskodási ismereteit fejleszteni. 8. Az ellátás igénybevételének módja Az ellátás igénybevételének módját a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet határozza meg. 8.1. Tájékoztatási kötelezettség A módszertani intézmény ismertetőt készít a feladatkörébe tartozó szociális intézményekről. Az intézményi férőhely elfoglalása előtt a következőkről kap tájékoztatást az elhelyezést igénylő illetve törvényes képviselője: Az intézményben biztosított ellátás tartalmáról, feltételeiről Az intézmény által vezetett nyilvántartásokról Az ellátást igénybevevő és hozzátartozói közötti kapcsolattartás módjáról, rendjéről. A látogatás a távozás és visszatérés rendjéről. A panaszjog gyakorlásának módjáról Az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről Az intézmény házirendjéről Az intézményi térítési díjról, a teljesítés feltételeiről, a mulasztás következményeiről Az ellátást igénybevevő jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről Az intézmény által térítésmentesen biztosított alapgyógyszerekről. Az egyéni gyógyszerköltség viselésének eseteiről A korlátozó intézkedések elrendelésének rendjéről Az intézményvezető, az ellátást igénybevevő és törvényes képviselője között létrejövő megállapodás tartalmáról Kijelenti, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit és az ellátást igénybe vevő valamint törvényes képviselője személyazonosító adataiban beállt változásokat haladéktalanul, írásban közlöm az intézmény vezetőjével. 9
8.2. A szociális ellátás iránti kérelem A kérelmet egy példányban a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999 (XI.24.) SzCsM rendelet szerint az ott meghatározott mellékletekkel együtt kell benyújtani: A kérelmet az Fejér Megyei Integrált Szociális Intézmény igazgatójához kell benyújtani, az intézmény igazgatója nyilvántartásba veszi, majd a kérelmet továbbítja a szakmai igazgató helyettesnek, aki iktatja a kérelmet és megteszi a szükséges intézkedéseket. A szociális intézményi elhelyezést megelőzően az Fejér Megyei Integrált Szociális Intézmény igazgatója által megbízott szakmai igazgató helyettes a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint a megfelelő személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében előgondozás keretében tájékozódik az intézményi ellátást igénybevevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről, továbbá felkészíti az ellátást igénybevevőt az intézményi elhelyezésre. Az Fejér Megyei Integrált Szociális Intézmény igazgatója az intézményi elhelyezés igénybevételének lehetőségéről írásban értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Az értesítés tartalmazza a férőhely elfoglalásának kezdő időpontját, és az elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőket. Ha az ellátást igénylő illetve törvényes képviselője az Fejér Megyei Integrált Szociális Intézmény igazgatójának döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Fejér Megyei Kirendeltség Igazgatójához fordulhat. Az Igazgató átruházott hatáskörben dönt a beutalás kérdéséről. A Fejér Megyei Integrált Szociális Intézmény igazgatója az intézményi ellátás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénybevevővel illetve törvényes képviselőjével Megállapodást köt. A Megye ellátási területén kívülről érkező ellátási igény kielégítéséhez az Fejér Megyei Integrált Szociális Intézmény igazgatója köteles a SZGYF FMK Igazgatója átruházott hatáskörben való előzetes hozzájárulását kérni. 8.3. Az ellátások igényléséhez szükséges szakvélemények A szakosított szociális ellátások igényléséhez a külön jogszabályban meghatározott kérelmen túl szükséges: gondnokság alá helyezést elrendelő bírósági ítélet, gondnokot kirendelő határozat Értelmi fogyatékos felnőttek esetén az igénylő állapotára, fogyatékosságára vonatkozó. fekvőbeteg gyógyintézet által kiadott zárójelentés, vagy a területileg illetékes ideggondozó szakvéleménye a fogyatékos személyek otthona, illetve lakóotthoni elhelyezési kérelem esetén a fogyatékos személy átfogó rehabilitációs vizsgálatáról, illetve felülvizsgálatáról készült szakértői vélemény 10
8.4. Fogyatékosok rehabilitációs célú lakóotthonában való elhelyezés esetén történő szakértői vizsgálatok Az átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálat Az átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálat célja az ellátást igénylő mentális, fizikai és egészségi állapotának, készségeinek, képességeinek felmérése, az egyén számára leginkább megfelelő, egyénre szabott ellátás biztosítása érdekében. Az ellátást igénylő átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálatát az intézményvezető a kérelem beérkezését követően az előgondozás időtartama alatt kezdeményezi a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál./ NRSZH/ az erre a célra rendszeresített adatlappal, valamint az ehhez csatolt egészségügyi és gyógypedagógiai dokumentációval. Erről egyidejűleg értesíti az igénylőt. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Szakértői Bizottsága a benyújtott iratok és az ellátást igénylő személyes meghallgatásával végzi vizsgálatát. A meghallgatásról legalább 8 munkanappal korábban értesíti az intézményvezetőt, aki haladéktalanul értesíti az ellátottat illetve törvényes képviselőjét. A Szakértői Bizottság szakvéleményben közli, hogy: az ellátást igénylő számára mely ellátási típus és forma a megfelelő az ellátást igénylő alkalmas- e a rehabilitációs programban való önkéntes részvételre javaslatait az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez az ellátást igénylő alkalmas e szociális foglalkoztatás keretében történő munkavégzésre, számára melyik foglalkoztatási forma és milyen hosszú munkaidő a leginkább megfelelő. A Szakértői Bizottság szakvéleményét megküldi az ellátást igénylőnek, törvényes képviselőjének, valamint az intézmény vezetőjének. Az intézményvezető a szakvélemény és az előgondozás alapján tett, illetve kezdeményezett intézkedéséről írásban tájékoztatja az ellátást igénylőt, törvényes képviselőjét. A szakvélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül az ellátást igénylő, törvényes képviselő és az intézményvezető kérheti a szakvélemény felülbírálatát 2000 forint megfizetése ellenében. 9. Az intézményi jogviszony megszűnése Az intézményi jogviszony megszűnik: az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, (ez esetben az intézmény fenntartóját elhelyezési kötelezettség terheli az ellátást igénybevevővel szemben), a jogosult halálával, 11
a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén, az átfogó rehabilitációs alkalmassági felülvizsgálat figyelembe vételével a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha az Szt. rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható. Az integrált intézmény igazgatója az intézményi jogviszonyt megszünteti: ha a jogosult illetve törvényes képviselője az ellátás megszüntetésére kérelmet nyújt be, ha a jogosult másik intézménybe történő elhelyezése indokolt átfogó rehabilitációs felülvizsgálata alapján ha a jogosult intézményi elhelyezése nem indokolt átfogó rehabilitációs felülvizsgálata alapján, ha a jogosult a házirendet súlyosan megsérti. 10. Az ápolási, gondozási, rehabilitációs és fejlesztési feladatok jellege, tartalma Rehabilitációs és fejlesztő feladatok jellege, tartalma Egyéni foglalkozás: pedagógiai, andragógiai jellegű, kötetlen foglalkozás, segítő kapcsolat (lehet bármilyen témájú beszélgetés; irányulhat szociális interjú elkészítésére; élettörténet, célok, gondok megismerésére; célja lehet nevelés: a személyi higiéné, az esztétikus megjelenés fontosságának megismertetése, szabadidő hasznos eltöltésének, a költőpénzzel való gazdálkodás megtanítására...) Segítő beszélgetés: pszichoterápiás elemeket tartalmaz, elfogadó, megértő, támogató beállítódással lehetőséget ad a gondozott problémáinak megbeszélésére. Egyéni fejlesztő program: speciális esetben alkalmazott foglalkozás, melynek vezetése szakértelmet igényel (fejlesztő pedagógus, pszichológus...), célja a gondozott egyéni igény és ütem szerinti segítése az elérendő habilitációs/rehabilitációs cél érdekében (pl.: értelmi fogyatékossághoz társuló betegségek, fogyatékosság esetén) Fejlesztő foglalkozások: csoportos foglalkozások, melyek a képességek, készségek kialakítását a meglévő ismeretek elmélyítését, alkalmazását szolgálja. Elősegíti az együttműködési készség fokozódását, konfliktuskezelő technikák elsajátítását, gyakorlását, empátiás készség növelését, kommunikációs készség fejlődését, toleranciaszint növekedését. A fejlesztő foglalkozások témakörei hét terület köré csoportosíthatók: o kommunikáció, önismeret o egészséges életmódra nevelés o mennyiségi ismeretek o mozgáskultúra o önkiszolgálás o háztartási ismeretek o foglalkoztatás 12
10.1. Fejlesztési terv A fejlesztési terv valamennyi szociális szolgáltatási forma esetében egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő igényeinek megfelelő gondozási, ápolási, mentális és fizikai állapot fejlesztési feladatait és azok megvalósítási módszereit. A fejlesztési terv célja, hogy a szociális szolgáltatást igénybe vevő személyekkel való foglalkozás teljes dokumentációja kidolgozásra kerüljön, annak érdekében, hogy az ellátás szolgáltatástartalma követhető legyen, olyan ellátás biztosításával, mely tervszerűen, az ellátott általános egészségi, mentális fizikai állapotát komplexen figyelembe véve törekszik annak javítására, fenntartására. Továbbá célja az individualizált feladatellátás nyomon követése, a jogszabályokban meghatározott szakmai feladatok tervszerű ellátása, a szolgáltatás tartalmának korrekt rögzítése. Fontos szerepe van az esetkövetésben az esetleges szolgáltatás típusok közötti váltás esetén, valamint alapvető dokumentációként szolgál az ellenőrzések számára, a szakmai előírások teljesítésének vizsgálata tekintetében. A fejlesztési igényfelmérés elkészítése során összegyűjtött információk, a gondozó megfigyeléseivel együtt lehetővé teszik az ellátott fejlesztési problémáinak meghatározását a komplex fejlesztés valamennyi eleme esetében. A fejlesztési terv tekintetében alapvető, hogy az ellátást igénybe vevő személy pontos és részletes tájékoztatást kapjon a fejlesztési terv céljáról, valamint annak tartalmáról. Az ellátott, vagy törvényes képviselője kérésére a terv tartalmát, a feljegyzéseket betekintésre meg kell mutatni. A fejlesztési terv úgynevezett különleges adatokat is tartalmaz, ezért a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint csak akkor kezelhető, ha az érintett ahhoz írásban hozzájárul. Ezért a fejlesztési tervet minden esetben alá kell íratni az ellátást igénybevevő személlyel. Ezek után a fejlesztési terv készítésére jogosultak az ellátott bevonásával megtervezik a szükséges fejlesztést. A tervezés magában foglalja: a célkitűzést, minden egyes probléma megoldásához; a döntést, hogy milyen ellátás felel meg a kitűzött célnak és a megfelelő utasítások - módszerek leírását. az értékelés rendszerességének meghatározását (esetfüggően, de legalább félévente) a fejlesztés hatékonyságának mérését (eredmény) A fejlesztési igényfelmérést és a fejlesztési terv elkészítését szakképzett dolgozó végzi. A fejlesztési dokumentáció felülvizsgálatában az igazgatóhelyettes, lakóotthon vezető és a szociális segítők együttesen vesznek részt. A célok meghatározása elősegíti a tevékenység hatékonyságának ellenőrzését, összehasonlítva az eredményt a kitűzött céllal megállapítható, hogy a megtervezett elérési út helyes volt vagy sem. 13
A fejlesztés hatékonyságának mérhetővé válásához már a tervezésnél meg kell határozni az értékelés/értékelések idejét. Az értékelések időpontja különbözőek lehetnek, az a fontos, hogy minden cél teljesítéséhez megfelelő és reális időhatárt szabjunk. Pontos időhatárokkal minden dolgozó azonos időlépték szerint dolgozik. Ezek a kérdések nem elsősorban az ellátott, hanem az ellátás szervezése szempontjából fontosak. Személyre szóló, személyes részvételt igénylő és lehetővé tevő, az emberi-, és személyiséghez fűződő jogokat tiszteletben tartó ellátást kapja a rászoruló, aki szociális intézményben tartózkodik. Azonos elvek szerint kapnak ellátást életkoruktól függetlenül a fogyatékos emberek, akár szinten tartó, fejlesztő foglalkoztatásként, akár rehabilitációs képzésként jutnak a szolgáltatásokhoz. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez szükséges dokumentumok: Pedagógiai jellemzés alkalmazása kötelező Az általános egészségi állapot leírása alkalmazása kötelező Günzburg pedagógiai analízis és curriculum használata kötelező Igényszint-felmérés használata választható Hardi-féle Dinamikus Rajzvizsgálat használata választható 11. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok 11.1. Ellátottak jogai: Az ellátást igénybevevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel az intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. A szolgáltatásaink biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. Az ellátást igénybevevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Az integrált intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az integrált intézmény gazdálkodásáról és ezt jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban tájékoztatja az ellátást igénybevevőt. Az integrált intézmény a szolgáltatást úgy végzi, hogy közben figyelemmel van az ellátást igénybevevőket megillető alkotmányos jogok tiszteletben tartására, különös figyelemmel: o az élethez, emberi méltósághoz o a testi épséghez o a testi-lelki egészséghez 14
való jogra. Az ellátást igénybevevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magán- életével kapcsolatos titokvédelem. Az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férhetnek hozzá. Az integrált intézmény nem korlátozhatja az ellátottat a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában. A veszélyeztető tárgyak körét a Házirend szabályozza. Az integrált intézmény igazgatója gondoskodik az ellátást igénybevevők intézménybe bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő és biztonságos elhelyezéséről. A Házirend szabályozza az intézménybe bevihető személyes tárgyak körét. Az integrált intézmény segítséget nyújt a speciális feltételeket igénylő vagyontárgyak elhelyezéséhez, illetve annak igénybevételéhez vagy eléréséhez. A Házirend szabályozza az eltávozás és visszatérés rendjét, erről az ellátást igénybe vevő pontos tájékoztatást kap. Az ellátást igénybevevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. A Házirend szabályozza a látogatások rendjét, illetve azokat az eseteket, amikor látogatási időn kívül is fogadható látogató. Az integrált intézmény igazgatója a Házirendben szabályozottaknak megfelelően intézkedhet a látogatás rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró személyekkel szemben. Amennyiben az ellátott személy betegsége miatt ápolásra, gyógykezelésre szorul, az ellátás során figyelemmel kell lenni az 1997. évi CLIV. törvény betegek jogait szabályozó rendelkezéseire. Amennyiben az ellátást igénybevevő közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézmény vezetője segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátott jogi képviselőt. Az integrált intézményigazgatója 15 napon belül értesíti a panasztevőt a panasz kivizsgálásának tényéről. Amennyiben az integrált intézmény igazgató határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért. 11.2. Az ellátottak speciális jogai Az ellátást igénybevevő személynek, törvényes képviselőjének joga van az ellátott állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos információk megismeréséhez. Az integrált intézmény igazgatója a felülvizsgálatot megelőzően írásban tájékoztatja az ellátást igénybevevőt annak állapotát figyelembe véve illetve törvényes képviselőjét a felülvizsgálat céljáról, folyamatáról, időpontjáról. A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében különösen figyelemmel kell lenni: az akadálymentes környezet biztosítására az információkhoz, az ellátottat érintő fontos adatokhoz való hozzáférés biztosítására a képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapotfenntartás vagy javítás lehetőségeinek megteremtésére 15
az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntések tiszteletben tartására társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, valamint intézmények, szolgáltatások igénybevételére, elérésére. 11.3. Korlátozó intézkedések elrendelése A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásának elrendelésére a telephely orvosa, az orvos elérhetőségének hiányában a vezető ápoló jogosult. Az orvost azonnal értesíteni kell a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásáról, és azt az orvosnak jóvá kell hagynia. A döntést írásos formában dokumentálni kell. Az intézkedés csak addig maradhat fenn, amíg a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető állapot. A telephely orvosa a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásáról tájékoztatja a szakmai igazgatóhelyettest. A szakmai igazgatóhelyettes feladata az intézkedéshez szükséges feltételek, illetve szükség esetén a többi ellátott védelmének biztosítása. A szakmai igazgatóhelyettes negyvennyolc órán belül köteles tájékoztatni az ellátottjogi képviselőt a korlátozó intézkedés, eljárás tényéről. Amennyiben az ellátást igénybe vevő cselekvőképtelen, intézménybe történő felvételkor az integrált intézmény igazgatója külön jogszabályban meghatározott írásos formában tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét a korlátozó intézkedés esetén az ellátottjogi képviselő megkeresésének szükségességéről. Veszélyeztető magatartásnak minősül saját vagy mások életére, egészségére, testi épségére jelentős veszélyt jelenthet, de a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgős intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt. Közvetlen veszélyeztető magatartásnak minősül, ha az ellátott pszichés állapotának akut zavara következtében saját vagy mások testi épségére, egészségére, életére közvetlen és súlyos veszélyt jelent. A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazása ellen az ellátást igénybe vevő vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény fenntartójánál. A gondnokság alatt álló jogosult érdekeinek védelmében az intézményvezető köteles kezdeményezni új gondnok kirendelését, ha a gondnok a gondnoki teendőket nem megfelelően látja el, különösen, ha nem a gondnokolt érdekeinek figyelembevételével végzi ezen feladatokat. 11.4. Az ellátottjogi képviselő Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire. 11.5. A szociális szolgáltatást végzők jogai A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Közfeladatot ellátó személynek minősül az előgondozással megbízott személy, az intézetvezető ápoló, ápoló, gondozó, szociális-mentálhigiénés munkatárs 16
A bentlakásos integrált intézménynek rendelkeznie kell az ellátást igénybe vevők részéről esetlegesen felmerülő veszélyhelyzet kezelésére vonatkozó belső utasítással. A szakmai igazgatóhelyettes az ellátás igénylésekor a fenntartó által jóváhagyott intézményi Házirendet és a Megállapodást postázza a jogosultnak. A Házirendet az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni, és gondoskodni kell arról, hogy az a jogosultak hozzátartozói és az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető legyen. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartója köteles meghatározni az Érdekképviseleti Fórum megalakításának és tevékenységének szabályait. Az Érdekképviseleti Fórum a bentlakásos intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv, mely a házirendben meghatározott feltételek és eljárás szerint működik. Az érdek-képviseleti fórum megalakítását a székhelyen, illetve telephelyenként kell biztosítani. 12. A személyi térítési díj megállapításának, fizetésének szabályai Az intézmény vezetője az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a személyi térítési díj összegéről a fizetésre kötelezettet. A személyi térítési díj az intézményt fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság rendeletében megállapított intézményi térítési díj és az ellátott jövedelmi és vagyoni helyzete, valamint a tartásra képes hozzátartozó tartási képessége alapján kerül megállapításra a következők szerint: A személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg, ha az ellátott rendszeres jövedelme a teljes intézményi térítési díj megfizetésére, és az ellátott rendszeres jövedelme nem elégséges a teljes intézményi térítési díj megfizetésére, Az ellátott nem rendelkezik vagyonnal, vagy tartásra köteles és képes hozzátartozóval. Egyéb esetben a személyi térítési díjról a fenntartó határozattal dönt. A térítési díjat a Szt. 114. (2) pontja értelmében Az ellátást igénybevevő jogosult, A szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, A jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, A jogosult tartását szerződésben vállaló személy, A jogosult tartására bíróság által kötelezett személy köteles megfizetni Aki vállalta a térítési díj megfizetését. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét, nem haladhatja meg az ellátást igénybevevő rendszeres havi jövedelmének 80 %-át, amennyiben azt az ellátást igénybevevő kizárólag a rendszeres havi jövedelméből fizeti meg. Összegét úgy kell megállapítani, hogy az ellátást igénybevevő részére legalább a tárgyév január 1-én érvényes legkisebb összegének 20 %-a, történő terhelés esetén 30 %-a, mint költőpénz, visszamaradjon. Konkrét összegben, 5 forintra kerekítve kell megállapítani Az ellátást igénybevevő rendszeres havi jövedelméről, jelentős összegű pénz, illetve ingatlan vagyonából, az igénybevevő tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles és képes személy az intézmény által nyújtott ellátásokért az igénybevétel napjától havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig térítési díjat köteles fizetni az intézmény elszámolási számlájára. 17
Az intézményi térítési díjat az intézmény fenntartója az egy ellátottra jutó önköltség napi összegét alapul véve, de nem szükségszerűen azzal azonos mértékben, konkrét összegben, forintra kerekítve állapítja meg, melynek módosítására évente két alkalommal jogosult. A személyi térítési díj összege a megállapítás illetve a felülvizsgálat időpontjától függetlenül változtatható, ha az ellátást igénybevevő jövedelme olyan mértékben csökken, hogy a térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladó mértékben nő. A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról az intézmény fenntartója rendelkezik. Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat vagyona terhére állapították meg. A költőpénz összege nem kehet kevesebb tárgyév január 1-én érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-nál, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel, 30%-nál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét. Az intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás egy főre jutó összegének különbözete. Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott jövedelmének 50%-át rehabilitációs lakóotthoni elhelyezés és 80%-át tartós bentlakásos elhelyezés esetén. Az ellátásban részesülő két hónapot meg nem haladó távolléte idejére a megállapított személyi térítési díj 20 %-át fizeti. A két hónapot meghaladó távolléte idejére: a) egészségügyi intézményben történő kezelésének tartalmára a megállapított térítési díj 40 %- át fizeti, b) az a pont alá nem tartozó esetekben a személyi térítési díj 60 %-át fizeti. A rehabilitációs célú lakóotthonban élő személy távolléte idejére személyi térítési díjként a lakhatási költség 100 %-át fizeti. Távollétnek minősül a rendszeres hétvégi távollét kivételével - az a gondozási nap, amelyen az ellátott nem tartózkodik az intézményben. A lakhatási költség alatt a fűtés-, áram-, gáz-, víz- és csatornaszolgáltatásért, szemétszállításért fizetendő díjak együttes összege értendő. 13. A telephelyre vonatkozó szakmai információk o 1 fő Lakóotthon vezető: szociális gondozó-és ápoló,szociális asszisztens, mentálhigiénés asszisztens és gerontológiai gondozó o 1 fő szociális gondozó-és ápoló, szociális munkás Polgárdi-Tekerespuszta, 2013-10-10 Hajduné Reith Mónika Szakmai-igazgatóhelyettes Szilasy Katalin Igazgató 18
19
1. számú melléklet M E G Á L L A P O D Á S amely létrejött egyrészről:. másrészről: (az intézmény neve, címe, képviselője neve, képviselet jogcíme) a.) az ellátást igénybe vevő: b.) az ellátást igénybe vevő törvényes képviselője: név:... név:... lakcím:... postacím:... telefonszám:... telefonszám:. anyja neve:... anyja neve:... születési hely:... születési hely:... születési idő:... születési idő:... személyi ig.száma:... (A képviseleti jogosultságot igazoló TAJ száma:... okiratot az intézmény másolatban gondnokság foka: kizáró / korlátozó* őrzi a nyilvántartásában.) között (a továbbiakban együttesen: Felek) az alábbi tartalommal: 1.) Az ellátás időtartama: Az intézmény a szociális ellátást: a.).év..hó.. napjától kezdődően.év.hó.napjáig terjedő(határozott) időre, vagy b.).év..hó.. napjától kezdődően határozatlan időtartamra szólóan biztosítja*. 20
* (a megfelelő szövegrész aláhúzandó). 2.) Az intézmény szolgáltatásainak formája, módja és köre: 2.1. Az ellátás formája, típusa: a. az ellátás formája: lakóotthon (Szt. 57. (2) c.) pontja) b. az ellátás típusa*: fogyatékos személyek lakóotthona, formái: (Szt.(85/A. (2) a)) rehabilitációs célú lakóotthon, ápoló-gondozó célú lakóotthon. 2.2.Megállapodást kötő felek rögzítik, hogy az ellátott az ellátást a Fejér Megyei Integrált Szociális Intézmény. telephelyén veszi igénybe. 2.3. A lakóotthon korszerű lakhatási és életkörülményeket biztosít, illetve minőségi követelményeknek megfelelő ellátást nyújt. 2.4.Az ellátást igénybe vevő a lakóotthontól a következő szolgáltatásokat igényelheti: a) étkezés, b) munka jellegű foglalkoztatás megszervezése, c) pénzkezeléssel kapcsolatos segítségnyújtás, d) egészségügyi, mentálhigiénés alapszolgáltatás (tanácsadás, életvitel javítását segítő programok), e) szabadidős programok szervezése (kirándulás, rendezvények), f) sportszerek használatának biztosítása. 2.5.A lakóotthoni ellátást igénybe vevők jogai: A lakóotthoni ellátást igénybe vevők jogosultak látogatót fogadni. A látogatók fogadásának rendjét a házirend határozza meg. A lakóotthonban lakók joga, hogy önállóan meghatározzák a házirendben az életvitelükkel kapcsolatos együttélési szabályokat. Az ellátást igénybe vevő képességeihez mérten részt vehet a lakóotthon működtetésében. 2.6.Az ellátást igénybe vevők pénzkezelése, a jövedelem felhasználása: A lakóotthonban élő személy a saját vagyonát, jövedelmét, költőpénzét maga kezeli, kérésére azonban a szociális segítő a költőpénz felhasználásához segítséget nyújt számára. Ha az ellátást igénybe vevő gondnokság vagy gyámság alatt áll, a vagyonának kezelése a külön jogszabályban meghatározottak szerint történik. 2.7.Az Ellátást biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy az ellátás igénybevételétől számított egy hónapon belül személyre szabott egyéni fejlesztési tervet készít, melyet félévente értékel és aktualizál. Ennek elkészítését és értékelését az Ellátott személlyel, ill. törvényes képviselőjével közösen végzi. 3.) Az ellátást igénybe vevő (törvényes képviselő) tájékoztatása: 21
Az ellátást igénybe vevő (törvényes képviselő) tudomásul veszi az intézményvezetőnek: az intézményben biztosított szolgáltatásra, az ellátást igénybe vevőt érintő, intézmény által vezetett nyilvántartásra, az ellátást igénybe vevő és hozzátartozója közötti kapcsolattartás rendjére, az érdekképviseleti fórum működésére és a panaszjog gyakorlásának módjára, az intézmény házirendjére a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekre, az intézményi jogviszony megszűnésének eseteire, a fizetendő térítési díjra, a teljesítés feltételeire, és a mulasztás következményeire vonatkozó tájékoztatását. 4.) Az ellátást igénybe vevő, (törvényes képviselője) kijelenti, hogy az adataiban, valamint az ellátásra való jogosultság feltételeiben való változtatásról, továbbá minden olyan körülményről, amely a személyi térítési díjfizetési kötelezettségét érinti (pl.: az ellátást igénybe vevő jövedelmében bekövetkezett változás stb.), haladéktalanul, de legkésőbb a változást követő 15 napon belül tájékoztatja az intézményvezetőt. Az ellátott illetve törvényes képviselője köteles további a személyi térítési díj felülvizsgálatára irányuló eljárás lefolytatását kezdeményezni, különös tekintettel az alábbi esetekre: a) az a jelentős pénzvagyon, melynek terhére személyi térítési díjat megállapították, a személyi térítési díj megfizetésére teljes egészében felhasználásra került, b) az ellátott jövedelme olyan mértékben csökken, hogy személyi térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud tenni; c) az ellátott jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett. Amennyiben az ellátott vagy törvényes képviselője e tájékoztatási kötelezettségét határidőben nem teljesíti, úgy a késedelemből eredő esetleges kárért a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Fejér Megyei Kirendeltség (továbbiakban: Intézményfenntartó) és a Fejér Megyei Integrált Szociális Intézmény (továbbiakban: intézmény) felelősséget nem vállal. 5.) Az intézményvezető köteles tájékoztatni az ellátást igénybe vevőt, illetve általa megjelölt hozzátartozóját. az ellátást igénybe vevő állapotáról, annak lényeges változásáról, az egészségügyi intézménybe való beutalásról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről, az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról, az áthelyezés kezdeményezéséről, kérelmezéséről, a személyi térítési díjhátralék következményeiről, a behajtás érdekében tett intézkedésekről, az intézmény által térítésmentesen biztosított alapgyógyszerek köréről, valamint az egyéni gyógyszerköltség viselésének eseteiről. 6.) A gondozott nyilatkozata a közeli (értesítendő) hozzátartozó megnevezésére vonatkozóan:.., 22