KATA, KIVA, EVA, EKHO, A HELYI ADÓK ÉS A GÉPJÁRMŰADÓ SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSA, MÓDOSÍTÁSOK AZ ADÓZÁS RENDJÉBEN

KATA, KIVA, EVA, EKHO, A HELYI ADÓK ÉS A GÉPJÁRMŰADÓ SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSA, MÓDOSÍTÁSOK AZ ADÓZÁS RENDJÉBEN 4.1. Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) 4.1.1. Tevékenységi körök változása 2013. április 21-étől a biztosítási ügynöki, brókeri tevékenységet folytató, valamint a Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenységek besorolású tevékenységet folytató vállalkozók is választhatják a KATÁT. (Ka-tv. 4. (4) bek.) 4.1.2. A főállású kisadózó fogalma 2014. január 1-jétől nem minősül főállású kisadózónak az a személy sem, akit egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha e foglalkoztatások együttes időtartam eléri a 36 órát, aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, ideértve azt is, ha egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül. (Ka-tv. 2. 8. pont) 1

4.1.3. Magasabb összegű tételes adó 2014. január 1-jétől a kisadózó vállalkozás saját döntése alapján a főállásúnak minősülő kisadózó után magasabb összegű tételes adót (KATA - plusz) is fizethet. Az adó mértéke 75 000 Ft. A magasabb összegű tételes adó megfizetésével a társadalombiztosítási és munkanélküli-ellátások alapja 136 250 Ft. A választásról nyilatkozat. (Ka-tv. 10. (1) bek.) 4.1.4. Adóalanyiság az előtársasági időszak alatt A kezdő vállalkozásnak (betéti társaság, közkereseti társaság, egyéni cég) 2014. január 1-jétől nem kell az előtársaságra vonatkozó szabályokat alkalmaznia, amennyiben KATA alanyiságot választ. (Ka-tv. 4. (2) bek., 32. (2) bek.) 4.1.5. A biztosítás szünetelése 2014. január 1-jétől szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után nem kell megfizetni a tételes adót. (Ka-tv. 10. (1a) bek.) 4.1.6. Adatszolgáltatás, nyilvántartás-vezetés A kisadózó vállalkozásnak akkor is adatot kell szolgáltatnia, ha adóalanynak nem minősülő bármely más személytől (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) szerez 1 millió forintot meghaladóan bevételt. (Ka-tv. 11. (5) bek.) A kisadózó vállalkozásnak nem kell külön bevételi nyilvántartást vezetnie, ha a nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi, feltéve, hogy az iratokból a bevétel megszerzésének időpontja is megállapítható. (Ka-tv. 12. (3a) bek.) 2014. január 1-jétől egyszerűbbé vált az üzleti partnereket terhelő adatszolgáltatás tartalma (Ka-tv. 32. (3) bek.) 2

4.1.7. Az adókötelezettség megállapítását érintő módosítások Ha a KATÁ-s egyéni vállalkozó a tevékenységét megszünteti, akkor a bevételét növeli az az összeg, amelyet a KATA szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében készletértékként megállapított. (Ka-tv. 25. (2a) bek.) Az osztalék utáni adót kiváltó adó alapjának nem része az eredménytartalék, jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék, amely akkor keletkezett, amikor a vállalkozás korábban kettős könyvvezetést választó Eva hatálya alá tartozó adóalany volt. (Ka-tv. 26. (2) bek., 32. (3) bek.) Nem kell a kisadózó vállalkozás bevételének tekinteni azt a bevételt, amelyet az Eva törvény alapján az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának kell beszámítani, azaz amely után a vállalkozások az Eva szabályai szerint már teljesítették adókötelezettségüket. (Ka-tv. 28/A., 32. (3) bek.) 4.1.8. Az adóalanyiság megszűnésére vonatkozó szabályok módosítása A KATA adóalanyiság megszűnésével kapcsolatos szabály szerint: a másik tag bejelentésének a kisadózó tag kilépést követő napig meg kell történnie ahhoz, hogy az adóalanyiság ne szűnjék meg. (Ka-tv. 5. (1) bek. f) pont) A KATA szerinti adóalanyiság megszűnik a naptári negyedév utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. (Ka-tv. 5. (1) bek. j) pont 3

4.2. Kisvállalati adó (KIVA) változásai 4.2.1. Évközi bejelentkezés a kisvállalati adó hatálya alá A 2013. április 21-étől a kisvállalati adózás választására egész évben lehetőség nyílik. (Ka-tv. 19. (1) és (3) bek.) 2013. április 21-étől évközi bejelentkezés esetén a KIVAt akkor választhatja az adózó, ha az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét. (Ka-tv. 16. (2) bek. e) pont) 4.2.2. Kedvezményezett foglalkoztatott 2013. április 21-étől kedvezményezett foglalkoztatottnak minősül az olyan 25 évesnél fiatalabb, aki 180 napnál több biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik, vagy 55 évesnél idősebb munkavállaló, továbbá a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló is. (Ka-tv. 2. 19-21.pont, 20. (3) bek.) 4.2.3. A korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása 2013. április 21-étől pontosításra került a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározásának módja. (Ka-tv. 20. (16)-(20) bek.) 4

2014. január 1-jétől hatályos módosítás szerint csökkenti a pénzforgalmi szemléletű eredményt a kisvállalati adózás alapján megfizetett adó visszatérítése. (Ka-tv. 20. (4) bek., 20. (13)bek. c) pont, 32. (3) bek.) 4.2.4. Bevallásra vonatkozó szabályok változása 2013. április 21-étől a kisvállalati adózást választó társasági adóalanyoknak nem kell soron kívüli bevallást benyújtaniuk, hanem az általános szabályok szerint a társasági adóalanyiságuk megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kötelesek a bevallást benyújtani. (Ka-tv. 27., 28. (10). bek., 31. ) 4.3. Egyszerűsített vállalkozói adó (Eva) változásai 4.3.1. Az adóalanyiság megszűnésének esetei Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal. (Eva-tv. 3. (1) bek. g) pont) Egyértelművé vált, hogy megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság a kisvállalati adóalanyiság létrejötte következtében. (Eva-tv. 3. (1) bek. k) pont) 5

4.3.2. Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépéséhez kapcsolódó módosítások 2014. március 15-étől hatályos Ptk. szerint valamennyi gazdasági társaság jogi személynek minősül. Az új Ptk. következtében módosul a szövetkezetekre vonatkozó szabályozás is. (Eva-tv. 2. (7) bek. b) pont Az egyszerűsített vállalkozói adó alapját csökkenti a jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott sérelemdíj (korábban nem vagyoni kártérítés) összege. (Eva-tv. 5. (5)bek.) 4.4. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) változása 2014. január 1-jétől az ekho szerinti adózást választhatja valamennyi, sportszövetségnek minősülő szervezettel jogviszonyban álló magánszemély is. Feltételekkel (Ekho-tv. 3. (3) bek. c) pont 6

4.5. A helyi adókról szóló törvény (Htv.) változásai 4.5.1. A 2013. évi évközi módosítások 2013. július 1-jétől a székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő helyi iparűzési adóból levonható az adóalany által a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (e-útdíj) 7,5%-a. Feltétel: 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjármű esetén alkalmazható. (Htv. 40. (1) bek. b) pont) Nem tartozik a helyi adókról szóló törvény hatálya alá 2013. május 17-étől a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. 2013. augusztus 1-jei hatállyal az egyház fogalom helyébe az egyházi jogi személy fogalom lépett. (Htv. 3. (5) bek.) 4.5.2. A Htv. 2014. január 1-jétől hatályos változásai 4.5.2.1. Változás a fővárosi adóztatási jogkör szabályaiban A fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a kerületi önkormányzat által bevezethető adó bevezetésére a fővárosi önkormányzat jogosult. (L. Margitsziget) (Htv. 1. (4) bek.) 7

4.5.2.2. Az építményadó és a telekadó változásai a)az építményadóval kapcsolatos fogalmak pontosítása épület fogalom helyett az építmény szerepel, két önálló fogalomként került értelmezésre az épület és az épületrész. (Htv. 52. 5. és 6. pont) b) A telekadó tárgyi hatályának változásai Az erdő nem minősül a Htv. vonatkozásában teleknek, vagyis nem tartozik a telekadó hatálya alá. Önálló fogalomként szerepel a Htv.-ben termőföld. (Htv. 52. 14., 16., 17. pont c) Új telekadó-mentességek bevezetése Nem terheli adókötelezettség: művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterületet, (feltétellel), védő-biztonsági területet (övezetet), (feltétellel). Termék-előállító üzem fogalmának értelmezése. (Htv. 19. b) és d) pont, 52. 19) pont) 8

4.5.2.3. A helyi iparűzési adóval kapcsolatos változások a) A KATA alanyok tételes adóalap szerinti adózása a KATA alany adóalanyisága kezdő napjától számított 15 napon belül vagy az adóév január 15-éig változás-bejelentési nyomtatvány benyújtásával nyilatkozhat arról, hogy az adóévi iparűzési adóját tételes adóalap szerinti egyszerűsített módon kívánja teljesíteni. (Htv. 39/B. (3) és (9) bek.) b) A KATA alany bevallási kötelezettsége Az iparűzési adót tételes adóalap szerint fizető KATA alany köteles adóbevallást benyújtani (többek között), ha az önkormányzat rendelete alapján adóalap-mentességet, vagy adókedvezményt kíván érvényesíteni. Határidő: az adóévet követő év január 15-e. (Htv. 39/B. (6) bek.) c) A jogelőd nélkül kezdő vállalkozók adóelőleg-fizetés alóli mentessége Nem kell adóelőleget bejelenteni, bevallani az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak a teljes első adóelőleg-fizetési időszakra. (Htv. 41. (4) bek. b) pont) d) A mobilszolgáltatók iparűzési adólap-megosztási szabálya az un. hagyományos telephely is a mobilszolgáltatók telephelyévé válik, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat (pl. ingatlanjellegű létesítmény) Telephely fogalmának pontosítása 9

Az iparűzési adóalap-megosztás szabálya: A mobilszolgáltatók az iparűzési adóalapjuk 20 %-át a székhelyük és a telephelyeik szerinti települések között kötelesek megosztani a személyi jellegű ráfordításaik arányában, eszközérték arányosan, vagy a két módszer elemeit ötvöző komplex megosztási módszer alapján. Az adóalap 80 %-át az eddigi szabályok szerint továbbra is a településen lévő előfizetők száma alapján kell megosztani azon önkormányzatok között, ahol a mobilszolgáltató ténylegesen rendelkezik előfizetővel (előfizetői számlázási címmel). (Htv. 52. 31) pont a) alpont) és ba) alpont, 3. sz. melléklet 2.4.1. pont) 4.5.2.4. Adóbevallás, bejelentkezés, változás-bejelentés szabályai Az önkormányzati rendeleti mentességre, kedvezményre nem jogosult, vagy azt igénybe venni nem szándékozó adóalany adóbevallási kötelezettségét az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló pénzügyminiszteri rendelet szerinti, az adónemre vonatkozó bevallási nyomtatványon is teljesítheti. Az adózó a bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettségét a helyi iparűzési adóban, az idegenforgalmi adóban a PM rendelet szerinti, a bejelentkezésről, változás-bejelentésről szóló nyomtatványon is teljesítheti. (Htv. 42/C. ) 10

4.6. A gépjárműadóról szóló törvény (Gjt.) változásai 4.6.1. A gépjárműadóval kapcsolatos módosítások 2013. július 1-jei hatállyal az adó mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után: a) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 850 Ft, b) az a) pont alá nem tartozó tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1380 Ft. Hatósági bizonyítvány (Gjt. 7. (2) bek., Gjt. 18. 19. pont) 4.6.2. A cégautóadóval kapcsolatos módosítások 2013. július 1-jétől hatályos szabályozás szerint a cégautóadó alanyává válik a személygépkocsit tartós bérletbe vevő személy is. Cégautóadó-köteles tényállás megvalósulása. Nem adóköteles az olyan, magánszemélynek tartós bérletbe adott személygépkocsi, amely után kizárólag értékcsökkenési leírást számoltak el. Nem magánszemély üzemben tartóként bejegyzett tartós bérletbe vevő, a költségelszámolás tényétől függetlenül a cégautóadó alanya és adófizetésre kötelezettje. 11

A nem magánszemély által tartós bérletbe vett, a hivatalos nyilvántartásban szereplő személygépkocsi után a tartós bérletbevételt követő hónap első napjával kezdődik az adókötelezettség és annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amikor a tartós bérletbe vevő visszaadja a bérbeadónak a személygépkocsit. A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe, tartós bérletbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő költséget számolt el. A magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő adóalany adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után költséget a jövőben elszámolni már nem kívánó magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő utoljára számolt el költséget. (Gjt. 17/A (1) (2) bek., 17/B (1) bek., 17/C (1) (3) bek., és (5) bek.) Az új rendelkezéseket azokra a tartós bérletbe adott személygépkocsikra kell alkalmazni, amelyek esetében a bérleti szerződés 2013. június 30-át követően lépett hatályba. (Gjt. 19/B ) 12

4.7. Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) változásai 4.7.1. A közigazgatási eljárás szabályaival összefüggő módosítások A 2014. január 1-jétől megszűnik a végrehajtási eljárások esetében az a kivétel, amely szerint adóügyekben nem kell alkalmazni a Ket. rendelkezéseit a végrehajtási eljárásra, a határozat jogerőre emelkedésére vonatkozó szabályok kivételével. Az adózás során az adózók nem élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy adóellenőrzést kezdeményezzenek saját ügyeik esetében. Adóügyekben egyáltalán nem alkalmazhatók a Ket. elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályai. (Art. 5. (2) bek. a) pont, 5. (3) bek.) 4.7.2. Speciális képviseleti jog az adóvisszatérítésre vonatkozó eljárásban 2014. január 1-jével az Áfa-törvény szerinti adó visszatérítési-jog érvényesítésére irányuló eljárásban az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön nem letelepedett adóalanyt külföldi magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet is képviselheti az adóhatóság előtt. (Art. 7. (3) bek.) 13

4.7.3. Egyes adókötelezettségekkel kapcsolatos változások 4.7.3.1. A felszámolás, a végelszámolás vagy a kényszertörlési eljárást megelőzően elkövetett jogsértés miatti mulasztási bírság Az említett eljárásokkal összefüggő jogszabályban meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetén, a mulasztási bírságot a volt vezető tisztségviselővel vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani. (Art. 14. (4) bek.) 4.7.3.2. A központosított illetményszámfejtés szabályai A központosított illetményszámfejtésről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó munkáltatóknak és kifizetőknek a központosított illetményszámfejtés szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint kell teljesíteni a foglalkoztatottakra vonatkozó bejelentési kötelezettséget. (Art. 16. (7) bek.) 4.7.3.3. Egészségügyi szolgáltatási járulék törlése Az állami adóhatóság hivatalból törli a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a magánszemély külföldön tartózkodik és nem minősül a Tbj. alapján belföldinek, vagy a magánszemély elhalálozott. (Art. 20. (6), (7a)és (7b) bek.) 4.7.3.4. Bejelentési kötelezettség alóli mentesülés Az Áfa- törvény szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi adómentes termékértékesítést közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesítő importáló mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól, ha belföldön más adóköteles tevékenységet nem folytat. 14

Az Áfa-törvény szerint belföldön nem letelepedett, illetve belföldön letelepedésre nem kötelezett adóalany mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól abban az esetben, ha belföldön kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít. Feltételekkel! (Art. 20/B. ) 4.7.3.5. Túlfizetés kiutalása Az adózó költségvetési támogatást csak akkor igényelhet, a túlfizetés kiutalását csak akkor kérheti, ha rendelkezik adóazonosító számmal. 2014. január 1-jétől hatályos szabályozás szerint ez alól kivételt képez az adóazonosító számmal nem rendelkező külföldi illetőségű magánszemély. (Art. 24. (7) bek.) 4.7.3.6. Adószám-felfüggesztés Az adóhatóság az adószámot a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 nap elteltét követően törli, ha az adózó a felfüggesztést elrendelő határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési (adóelőlegfizetési) kötelezettségének nem tesz eleget. (Art. 24/A. (12) bek.) 4.7.3.7. Adóregisztrációs eljárás 2014. január 1-jétől az adóregisztrációs eljárás kiterjed az egyszemélyes társaságokra is. (Art. 24/C. (2) bek., 24/D. (1) bek., 24/E. (1) bek.) 15

4.7.3.8. Adónyilatkozat 2014. január 1-jétől az adónyilatkozat - többek között - a magánszemély családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont adóalapjának és valamennyi, bevallási kötelezettséggel járó külön adózó jövedelmének együttes összegét tartalmazza. (Art. 27/A. (2) bek. b) pont) 4.7.3.9. A bevallást helyettesítő nyilatkozat 2014. január 1-től a bevallást helyettesítő nyilatkozat benyújtásának határideje a társasági adóbevallás határidejéhez igazodik, azaz adóévet követő év május 31. (Art. 31. (5) bek.) 4.7.3.10. Kijavítási kérelem Ha törvény az adózó számára választási lehetőséget biztosít, az adózó kezdeményezheti - az adó megállapításához való jog elévülési idején belül - a választása módosítását az adóhatósághoz benyújtott kijavítás iránti kérelem útján, amennyiben a módosítás az adó, az adóalap, a költségvetési támogatás összegét nem érinti. (Art. 34/A. ) 4.7.3.11. A Magyar Állam öröklése A Magyar Állam öröklése esetén mind a mögöttes felelőst kötelező, mind pedig a tartozás, túlfizetés törléséről szóló határozat meghozatala mellőzendő. (Art. 35. (2) bek. a) pont) 16

4.7.3.12. A kiutalási határidő számítása A kiutalásra nyitva álló határidőt, ha az ellenőrzés megkezdését vagy befejezését az adózó érdekkörében felmerült ok akadályozza vagy késlelteti, az akadály megszűnésének napjától kell számítani. (Art. 37. (4) bek. b) pont) 4.7.3.13. A bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány megfizetése A büntetőeljárás során hozott jogerős határozat alapján előírt összeg átvezetése az adózó megszűnése miatt nem lehetséges, akkor az összeget az elkövető kötelezettségeként kell előírni és annak rendezése érdekében az elkülönített számlára megfizetett összeget az elkövető adószámlájára kell átvezetni. (Art. 43. (2a) bek.) 4.7.3.14. A túlfizetés fogalma A túlfizetés akkor áll fenn, ha az adófizetési kötelezettséget meghaladó összeg áll az adófolyószámlán az adózó rendelkezésére. (Art. 43. (5) bek.) 4.7.3.15. Az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszerhez (EFER) kapcsolódó felosztási rendelkezés Az EFER-ben teljesített olyan befizetéseket, amelyek felosztásáról az adózó nem rendelkezett, ha az adószámla tartozást mutat, a végrehajtás során alkalmazott felosztási szabály alapján kell kezelni, ha az EFER útján teljesített befizetés összege meghaladja az adófizetési kötelezettség összegét, a túlfizetésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni. (Art. 43. (5a) bek.) 17

4.7.3.16. Csoportos áfa-alany tagjai között a túlfizetés átvezetése A csoportos áfa-alany túlfizetése a csoporttagok bármelyikének adótartozására átvezethető. (Art. 43. (5)és (5b) bek.) 4.7.3.17. Egyéb módosítások az adókötelezettségre vonatkozó szabályokban (Art. 49. (1) bek.), (Art. 49. (3) bek.), (Art. 51. (1) (3) bek.) és (Art. 4. sz. melléklet 7. pont) szerint 4.7.4. Adatszolgáltatásra, adótitokra vonatkozó szabályok módosítása 4.7.4.1. Speciális adatszolgáltatás A Klebelsberg Intézményfenntartó Központba beolvadt és a települési önkormányzat által működtetett intézményekről adatot kell szolgáltatni az állami adóhatósághoz a jogelőd-jogutód kapcsolatok vonatkozásában (Art. 52. (4) bek. w) pont, 200. (2) bek., 3. sz. melléklet R) pont) 4.7.4.2. Közjegyző tájékoztatása Az elhunyt adózó hagyatéki ügyében eljáró közjegyző a hagyatéki ügyben való eljárásának igazolása esetén tájékoztatást kérhet az adóhatóságtól az elhunyt adózó adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásának vagy túlfizetésének mértékéről. (Art. 54. (4a) bek.) 18

4.7.4.3. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) adatszolgáltatása az adóhatósághoz. Az adóhatóság számára a személyi adat- és lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, az ingatlannyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás, az építésfelügyeleti nyilvántartás, illetve valamennyi más, jogszabály alapján közhiteles nyilvántartás térítés nélkül felhasználható. (Art. 52. (3) bek.) 4.7.5. Az ellenőrzés és a hatósági eljárás szabályainak változása 4.7.5.1. Felszámolás alatt álló adózók ellenőrzésének határideje A felszámolási eljárás alatt álló adózók tevékenységzáró ellenőrzését az egyes adókötelezettségekről szóló bevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül, egyszerűsített felszámolás esetén 45 napon belül kell befejezni. (Art. 92. (6) bek.) 19

4.7.5.2. Megbízólevél elektronikus úton történő kézbesítése 2014. július 1-jétől a megbízólevél elektronikusan is kézbesíthető lesz. (Art. 93. (1) bek.) 4.7.5.3. Adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés, a kézbesítési időpontja, irat címzése meghatalmazottnak Az adóhatóság adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés keretében a törvény hatályba lépésekor már folyamatban levő ellenőrzések esetén is jogosult az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket, számításokat vizsgálni. (Art. 119. (1) bek., (2) bek. h) pont) 2014. július 1-jétől adóügyben az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított ötödik napot követő munkanapon áll be. (Art. 124. (5) bek.) 4.7.5.4. Változás az adóhatóság által végzett mintavételek esetében A mintavételhez szükséges feltételek biztosítása az adózó kötelezettsége. A mintavételt saját kérelmére vagy az adóhatóság felhívására az adózó maga is elvégezheti. (Art. 98. (4) bek.) 20

4.7.5.5. Együttműködési kötelezettség ellenőrzés során Kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a cégnyilvántartásba cégjegyzésre jogosultként bejegyzett személy, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg, a volt végelszámoló gyakorolja az adózót megillető jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. (Art. 99. (1a) bek.) 4.7.5.6. Iratanyag bevonása Összhangban az ellenőrzésre nyitva álló határidővel a jövőben az iratanyagok az ellenőrzés befejezéséig tarthatók az adóhatóságnál. (Art. 96. (3) bek.) 4.7.5.7. Felügyeleti intézkedés Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter kérelemre abban az esetben jár el, ha a kormányhivatalt vezető kormánymegbízott vagy a NAV elnöke felettes szervként az ügyben már döntést hozott. (Art. 141. (1) bek.) 4.7.6. Mögöttes felelősség szabályainak változása Az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megállapító első fokú adóhatósági határozat elleni fellebbezésben vitathatja a helytállási kötelezettségét megalapozó, a felszámolással megszűnt adózóra a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott határozatot, amennyiben azt bíróság nem vizsgálta felül. (Art. 136/B. ) 21

4.7.7. Feltételes adómegállapítás szabályainak módosítása Az eljárás folyamán kizárólag az adózó adókötelezettségének, vagy adókötelezettsége hiányának megállapítására kerülhet sor. A határozathozatalra nyitva álló határidő a kérelem benyújtásától számított 75 nap, sürgősségi eljárásban 45 nap. A feltételes adómegállapítás iránti kérelem díja: 5 millió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 8 millió forint, tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén 8 millió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 11 millió forint. A személyes konzultáció díjköteles, a díj mértéke konzultációnként 100 ezer forint. Az adó feltételes megállapítására irányuló eljárás során hozott határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye. Kérhető a feltételes adómegállapításról hozott határozat bírósági felülvizsgálata, amely után illetéket kell fizetni. (Art. 132. (1), (4), (6), (7b), (9) és (13) bek.) 4.7.8. A végrehajtási eljárás szabályainak módosulása 4.7.8.1. A végrehajtható okiratok Végrehajtható okiratnak minősül a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat, valamint a bírósági eljárási illeték tárgyában küldött bírósági megkeresés és értesítés is. (Art. 145. (1) bek.) 22

4.7.8.2. A vámhatóság végrehajtási joga A vámhatóság elsőfokon eljáró szervei az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozás erejéig ingófoglalást foganatosíthatnak. (Art. 146. (1a) (1b) bek.) 4.7.8.3. Helyszíni eljárás időpontja Helyszíni eljárás keretében a végrehajtási cselekmények munkanapon, reggel 6 óra és este 10 óra között foganatosíthatók. (Art. 148/A. ) 4.7.8.4. A végrehajtás kiterjesztése A végrehajtható okirat alapján foganatosított ingó-, illetve követelés foglalás hatályát az adóhatóság kiterjesztheti a foglalást követően végrehajthatóvá vált tartozásokra, költségekre is (kiterjesztés). (Art. 150. (2) bek.) 4.7.8.5. Az érvényes licit szabályainak változása 2014. január 1-jétől csökkent az érvényes licit legkisebb összege 5000 forintról 1000 forintra. (Art. 156/A. (7) bek.) 4.7.8.6. Ingó árverése A második sikertelen elektronikus árverést követően ingóság esetében 30 nap elteltével, ingatlan esetében hat hónap elteltével a végrehajtó - ha azt a körülmények indokolják - az árverést ismételten kitűzheti. (Art. 156/A. (13) bek.) 4.7.8.7. Nem elektronikus ingatlan-végrehajtás A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása következtében a hagyományos ingatlan-árverés szabályai hatályon kívül kerültek, ezért azok 2014. január 1-jével átkerültek az Art. rendelkezései közé. (Art. 156/H. ) 23

4.7.8.8. Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban A sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásától számított 6 hónap elteltével végrehajtási kifogás nem nyújtható be, a határidő jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs. Az elkésett vagy nem a jogosulttól származó végrehajtási kifogást az elsőfokú adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. (Art. 159. (1) bek.) 4.7.8.9. A végrehajtás szünetelése A végrehajtási eljárás szünetel, ha az adótartozás érvényesítése érdekében az adóhatóság polgári peres eljárást kezdeményezett, a peres eljárás jogerős befejeződéséig. (Art. 160. (4) bek. g) pont) 4.7.8.10. Az elévülés szabályainak változása Az adó megállapításához való jog elévülése a büntetőeljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik. (Art. 164. (1c) bek.) 4.7.8.11. Hatósági átutalás esetén kamatmentesség Az adóhatóság a jogosulatlanul beszedett összeget az adózó pénzforgalmi számlájának hitelintézet általi megterhelésétől számított 8 napon belül kamat nélkül téríti vissza. (Art. 152. (3) bek.) 24

4.7.9. A szankciórendszer szabályainak változása 4.7.9.1. A feltöltési kötelezettség módosítása A mulasztási bírság alapjának számítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóelőleg-kiegészítés esedékességének napján és a mérlegforduló-napon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyam különbözetet, ha az adóalapot képez. (Art. 172. (12) bek.) 4.7.9.2. Pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos szabályok változása Az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén üzletlezárást helyettesítő bírság felső határa magánszemély adózó esetében 200 ezer forint, más adózó esetén 500 ezer forint. Az állami adóhatóság pénztárgép, taxaméter forgalmazási engedély nélküli forgalmazása esetén 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki, Az állami adóhatóság pénztárgép, taxaméter forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek egyéb módon történő megszegése esetén a magánszemély kötelezettet 500 ezer forintig, nem magánszemély kötelezettet 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja. (Art. 172. (8b) és (20g) bek., 174. (1) bek.) 25

4.7.10. Egyéb módosítások Közhiteles hatósági nyilvántartás (2013. július 1-jétől) (Art. 179/A. ) Elektronikus kapcsolattartás az állami adóhatóság és a pénzügyi intézmények között (2013. július 1-jétől) (Art. 52. (19)-(22) bek.) Távszerencsejáték-szervezés (2013. augusztus 5-étől) (Art. 2. sz. melléklet 6.3. pont) 2014. július 1-jétől hatályba lépnek a civil szervezetek egyablakos bejelentkezéséhez kapcsolódó rendelkezések2014. július 1-jétől hatályba lépnek a civil szervezetek egyablakos bejelentkezéséhez kapcsolódó rendelkezések (Art.16., 17., 23., 53., 128/A ) 26