BEVEZETÉS A VÁMTARIFA MAGYARÁZAT JOGI ALAPJAIBA

BEVEZETÉS A VÁMTARIFA MAGYARÁZAT JOGI ALAPJAIBA 1. A Harmonizált Rendszer magyarázatának és áruosztályozási véleményeinek nemzetközi jogi alapja AZ ÖSSZEHANGOLT ÁRULEÍRÓ ÉS KÓDRENDSZERRŐL BRÜSSZELBEN, AZ 1983. ÉVI JÚNIUS HÓ 14. NAPJÁN MEGKÖTÖTT NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY KIHIRDETÉSÉRŐL SZÓLÓ 42/1991. (III. 8.) K ORMÁNYRENDELET 1. A Kormány az összehangolt Áruleíró és Kódrendszerről Brüsszelben, az 1983. évi június hó 14. napján megkötött, és a Magyar Köztársaság elnökének 314/1990. számú határozatával megerősített Nemzetközi Egyezményt e rendelettel kihirdeti. 2. A Nemzetközi Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő: NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY AZ ÖSSZEHANGOLT ÁRULEÍRÓ ÉS KÓDRENDSZERRŐL (kivonatos közlés) 1. Cikk Meghatározások A jelen Egyezmény alkalmazásában: a) Összehangolt áruleíró és kódrendszer, a továbbiakban Összehangolt Rendszer alatt azt a Nómenklatúrát kell érteni, amely tartalmazza a jelen Egyezmény mellékletében szereplő vámtarifaszámokat és alszámokat, ezek szövegét, az áruosztályokhoz, az árucsoportokhoz és az alszámokhoz tartozó megjegyzéseket, valamint az Összehangolt Rendszer értelmezésére vonatkozó általános szabályokat; b) tarifa nómenklatúra alatt a Szerződő Fél törvényhozása által a behozatali vámok beszedésére létrehozott nómenklatúrát kell érteni; c) statisztikai nómenklatúra alatt a Szerződő Fél által a behozatali vagy kiviteli kereskedelmi statisztikai adatok összegyűjtésére létrehozott árunómenklatúrát kell érteni; d) egyesített tarifa és statisztikai nómenklatúra alatt olyan egyesített nómenklatúrát kell érteni, amely magában foglalja a tarifanómenklatúrát és a statisztikai nómenklatúrát és amelyet a Szerződő Fél a behozatali árunyilatkozat céljára jogilag előír. * * * VÁMTARIFA MAGYARÁZAT 3

2. Cikk A mellékletre vonatkozó rendelkezések A jelen Egyezmény melléklete annak szerves részét képezi és az egyezményre történő mindennemű hivatkozást a mellékletre is alkalmazni kell. 3. Cikk A szerző d ő felek kötelezettségei 1. Az alábbi 4. Cikkben említett kivételektől eltekintve: a) Minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra, eltekintve a jelen Cikk c) bekezdésébe foglalt rendelkezésektől, hogy attól az időponttól kezdődően, amikor a jelen Egyezmény vele szembe hatályossá válik, tarifa és statisztikai nómenklatúrái az Összehangolt Rendszerrel megegyeznek. Kötelezettséget vállalnak tehát arra, hogy a tarifa és statisztikai nómenklatúráik létrehozása során: (1) felhasználják minden hozzátoldás és változtatás nélkül az összehangolt Rendszer valamennyi vámtarifaszáma és alszáma szövegét és a hozzájuk tartozó kódszámokat; (2) alkalmazzák az összehangolt Rendszer általános értelmezési szabályait, valamint az áruosztályok és árucsoportok, továbbá az alszámok valamennyi megjegyzését, és nem módosítják az Összehangolt Rendszer áruosztályainak, árucsoportjainak, valamint vámtarifaszámai és alszámai szövegének terjedelmét; (3) követik az összehangolt Rendszer számozási sorrendjét. b) Minden Szerződő Fél az Összehangolt Rendszer jelölésének megfelelően hozzáférhetővé teszi legalább hatszámjegyű alszámainak szintjéig a behozatali és kiviteli statisztikáit vagy saját kezdeményezésére e szinten túl is abban a mértékben, amelyben az olyan rendkívüli körülmények nem zárja azt ki mint a kereskedelmi adatok bizalmas jellege vagy nemzetbiztonsági okok. c) A jelen cikk egyetlen rendelkezése sem kötelezi a Szerződő Feleket arra, hogy az összehangolt Rendszer alszámait alkalmazzák tarifa nómenklatúrájukban, feltéve, hogy egyesített tarifa és statisztikai nómenklatúrájuk megfelel a jelen cikk a) (1), (2) és (3) bekezdéseibe foglalt kötelezettségüknek. 2. A fenti cikk a) bekezdésébe leírt kötelezettségnek megfelelően minden Szerződő Fél alkalmazhat olyan formai változásokat, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az összehangolt rendszert átültessék a hazai jogszabályokba. 3. A jelen cikk egyetlen rendelkezése sem korlátozza a Szerződő Felet abban, hogy az áruk osztályozására tarifa vagy statisztikai nómenklatúráin belül alosztályozásokat hozzanak létre az Összehangolt Rendszerét követő szinten azzal a feltétellel, hogy ezeket a bontásokat a jelen Egyezmény mellékletében szereplő hatszámjegyű kódszámokhoz toldják és azt követően számozzák. 4. Cikk A fejlő d ő országok által történő részleges alkalmazás 1. Bármely fejlődő ország Szerződő Fél országa külkereskedelmi struktúrájára vagy adminisztratív lehetőségeire tekintettel az általa szükségesnek ítélt időszakkal elhalaszthatja az Összehangolt rendszer alszámai egészének vagy egy részének bevezetését. VÁMTARIFA MAGYARÁZAT 4

2. Az a fejlődő ország Szerződő fél, amely az Összehangolt Rendszer részleges alkalmazását választja, a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően kötelezettséget vállal arra, hogy a hatszámjegyű Összehangolt Rendszert teljes egészében alkalmazza öt éven belül attól az időponttól számítva, amikor a jelen Egyezmény vele szembe hatályossá válik, vagy bármely más olyan határidőn belül, amelyet szükségesnek tart figyelemmel a jelen cikk (1) bekezdésébe foglalt rendelkezéseire. 3. Az a fejlődő ország Szerződő Fél, amely az Összehangolt Rendszer részleges alkalmazását választja a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően, köteles valamely egyvonalas alszám valamenynyi két vonalas alszámát alkalmazni vagy egyetlen egyet sem, továbbá valamely vámtarifaszám valamennyi egyvonalas alszámát alkalmazni vagy egyetlen egyet sem. Az ilyen részleges alkalmazás esetében az alkalmazásra nem kerülő, az Összehangolt Rendszer hatodik illetve ötödik és hatodik számjegyét 0 -val, illetve 00 -val kell helyettesíteni. 4. Az a fejlődő ország Szerződő Fél, amely az Összehangolt Rendszer részleges alkalmazását választja a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően, Szerződő Féllé válása alkalmával közli a Főtitkárral azokat az alszámokat, amelyeket nem alkalmaz abban az időpontban, amikor a jelen Egyezmény vele szemben hatályba lép és azokat az alszámokat, amelyeket később fog alkalmazni. 5. Bármely fejlődő ország, amely az Összehangolt Rendszer részleges alkalmazását választja a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően Szerződő Féllé válása alkalmával közölheti a Főtitkárral, hogy kötelezettséget vállal a hatszámjegyű Összehangolt Rendszer teljes alkalmazására attól az időponttól számított három éven belül, amikor a jelen Egyezmény vele szemben hatályba lép. 6. Bármely fejlődő ország Szerződő Fél, amely a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően részlegesen alkalmazza az Összehangolt Rendszert, mentesül a jelen Egyezmény 3. Cikkébe foglalt kötelezettségek alól az általa nem alkalmazott alszámokat illetően. 5. Cikk Technikai segítségnyújtás a fejlő d ő országok részére A jelen Egyezmény fejlett ország Szerződő Felei külön megállapodásban rögzített módon technikai segítséget nyújtanak azoknak a fejlődő országoknak, amelyek ezt kérik, különösen a személyzet képzése, a jelenlegi osztályozási rendszerüknek az Összehangolt Rendszerbe való átültetése, valamint figyelemmel az Összehangolt Rendszer módosításaira az átültetett rendszerük naprakészen tartása, továbbá a jelen Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazása terén. 6. Cikk Az Összehangolt Rendszer Bizottság 1. A jelen Egyezménynek megfelelően, Összehangolt Rendszer Bizottság néven, valamennyi Szerződő Fél képviselőjéből álló Bizottságot hoznak létre. 2. Az Összehangolt Rendszer Bizottság általában évente legalább kétszer ülésezik. 3. Üléseit a Főtitkár hívja össze és a Szerződő Felek ellenkező értelmű határozata hiányában azokat a Tanács székhelyén tartják. 4. Az Összehangolt Rendszer Bizottságban minden Szerződő Fél egy szavazati joggal rendelkezik; mindazonáltal a jelen Egyezmény tekintetében, nem érintve a jövőben megkötendő egyezményeket, ha valamely vám- vagy gazdasági unió, valamint egy vagy több tagállama a Szerződő Felek, ezen Szerződő Felek együttesen csak egyetlen szavazatot adnak le. Hasonlóképpen, ha a 11. b) VÁMTARIFA MAGYARÁZAT 5

cikk rendelkezései szerinti Szerződő Fél vám- vagy gazdasági unió valamennyi tagállama Szerződő Féllé válik, akkor ezek együttesen csak egy szavazatot adnak le. 5. Az Összehangolt Rendszer Bizottsága elnököt és egy vagy több alelnököt választ. 6. Megállapítja eljárási szabályait tagjainak kétharmados többsége által hozott határozatával. Ezt a szabályzatot jóváhagyás végett a Tanács elé terjeszti. 7. Amennyiben szükségesnek véli, felkér kormányközi és más nemzetközi szervezeteket arra, hogy megfigyelőként részt vegyenek munkájában. 8. Szükség esetében albizottságokat vagy munkacsoportokat hoz létre különös figyelemmel a 7. Cikk 1. a) bekezdésének rendelkezéseire, és meghatározza e szervezet összetételét, szavazási eljárását és működési szabályzatát. 7. Cikk A Bizottság feladatai 1. Az Összehangolt Rendszer Bizottsága figyelemmel a 8. Cikk rendelkezéseire a következő hatáskörrel rendelkezik: a) Javaslatot tesz a jelen Egyezmény minden olyan módosítására, amelyet kívánatosnak tart figyelembe véve az alkalmazók igényeit, valamint a nemzetközi kereskedelmi technikák vagy struktúrák fejlődését; b) megfogalmazza az Összehangolt Rendszer értelmezését szolgáló magyarázó jegyzeteket és az osztályozási és egyéb véleményeket; c) az Összehangolt Rendszer egységes értelmezése és alkalmazása érdekében ajánlásokat tesz; d) összegyűjti és terjeszti az Összehangolt Rendszer alkalmazásával kapcsolatos adatokat; e) hivatalból vagy kérelemre adatokat szolgáltat vagy tanácsokat ad az Összehangolt Rendszer szerinti áruosztályozással kapcsolatos kérdések tekintetében a Szerződő Feleknek, a Tanács más tagállamainak, valamint azoknak a kormányközi és egyéb nemzetközi szervezeteknek, amelyeket a Bizottság erre illetékesnek talál; f) a Tanács minden ülésén tevékenységéről jelentést tesz, beleértve a módosító javaslatokat, a magyarázó jegyzeteket, az osztályozási és egyéb véleményeket; g) az Összehangolt Rendszerrel kapcsolatban gyakorolja mindazokat a jogokat és hatásköröket, amelyeket a Tanács vagy a Szerződő Felek hasznosnak tartanak. 2. Az Összehangolt Rendszer Bizottság azon adminisztratív döntéseit, amelyek kihatnak a költségvetésre, jóváhagyás végett a Tanács elé kell terjeszteni. VÁMTARIFA MAGYARÁZAT 6

2. A Kombinált Nómenklatúra magyarázatának kiadását megalapozó közösségi jogforrás AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSÁNAK 1987. JÚLIUS 23-I 2658/87/EGK RENDELETE A VÁM- ÉS A STATISZTIKAI NÓMENKLATÚRÁRÓL, VALAMINT A KÖZÖS VÁMTARIFÁRÓL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 28., 43. és 113. cikkére, (1) tekintettel Spanyolország és Portugália csatlakozási okmányára, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Parlament véleményére, tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére, mivel az Európai Gazdasági Közösség egy vámunión alapul, amely magában foglalja egy közös vámtarifa használatát; mivel a Közösség külkereskedelmére vonatkozó statisztikai adatok összegyűjtése és cseréje leginkább a meglévő Közös Vámtarifa és Nimex-nómenklatúrák helyébe lépő Kombinált Nómenklatúra használata révén érhető el annak érdekében, hogy egyidejűleg teljesüljenek a vám- és a statisztikai követelmények; mivel a Közösség aláírta a Harmonizált Rendszerként ismert, a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló nemzetközi egyezményt, amely az áruk vámtarifákban történő osztályozására vonatkozó nómenklatúráról szóló, 1950. december 15-i egyezményt hivatott felváltani; mivel ennek következtében az említett Kombinált Nómenklatúrát a Harmonizált Rendszer alapján kell kidolgozni; mivel helyénvaló a tagállamok számára lehetővé tenni, hogy nemzeti statisztikai albontásokat hozzanak létre; mivel bizonyos különös közösségi intézkedéseket nem lehet a Kombinált Nómenklatúra keretein belül kezelni; mivel ezért további közösségi albontások létrehozása, és azoknak az Európai Közösségek integrált vámtarifájába (TARIC) való beillesztése szükséges; mivel a TARIC hatékony kezelése olyan rendszert követel meg, amely azonnal frissíthető; mivel ezért a Bizottságnak kell felhatalmazást kapnia a TARIC kezelésére; mivel Spanyolország és Portugália a csatlakozási okmányban meghatározott átmeneti tarifális szabályok miatt nem lesz képes alkalmazni a TARIC-rendszert ugyanolyan módon, mint ahogy más tagállamok; mivel ezért helyénvaló, hogy ezt a két tagállamot felhatalmazzák arra, hogy ne alkalmazza a TARIC-ot abban az időszakban, amikor az átmeneti szabályokat kell alkalmazni; mivel helyénvaló, hogy a tagállamok további albontásokat iktathassanak be a TARIC-alszámok után annak érdekében, hogy teljesítsék a további nemzeti követelményeket; mivel ezeket az albontásokat a megfelelő kódszámok alapján kell beazonosítani a 678/85/EGK, az 1900/85/EGK és a 222/77/EGK tanácsi rendeletben szereplő nyomtatványokon alkalmazandó kódok megállapításáról szóló, 1986. július 22-i 2793/86/EGK bizottsági rendelet (4) rendelkezéseivel összhangban; mivel elengedhetetlen, hogy a Kombinált Nómenklatúrát és minden egyéb, teljesen vagy részben azon alapuló, illetve ahhoz képest további albontást tartalmazó nómenklatúrát valamennyi tagállamnak egységesen kell alkalmaznia; mivel az ehhez szükséges rendelkezéseket közösségi szinten kell tudni elfo- VÁMTARIFA MAGYARÁZAT 7

gadni; mivel továbbá a 86/98/ESZAK határozatban (1) foglalt, a Közös Vámtarifa nómenklatúrájának egységes alkalmazását biztosító közösségi rendelkezések alkalmazandók az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékekre; mivel e rendelkezések kidolgozása és alkalmazása a tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködést igényel; mivel e rendelkezések haladéktalan végrehajtása szükséges a bármely késedelem okozta súlyos gazdasági következményekre való tekintettel; mivel a Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében szükséges, hogy a Bizottságot egy olyan bizottság segítse, amely felelős valamennyi, a Kombinált Nómenklatúrával, a TARIC-kal és minden más, a Kombinált Nómenklatúrán alapuló nómenklatúrával kapcsolatos kérdésért; mivel ennek a bizottságnak a Kombinált Nómenklatúra alkalmazásának időpontját megelőzően a lehető legkorábban működőképesnek kell lennie; mivel a Kombinált Nómenklatúra alkalmazási területének meghatározása érdekében kívánatos bevezető rendelkezéseket, az áruosztályokhoz és árucsoportokhoz kiegészítő megjegyzéseket és megfelelő lábjegyzeteket megállapítani; mivel a Közös Vámtarifa nemcsak a szerződéses és autonóm vámtételeket, illetve a Kombinált Nómenklatúra alapján az e rendelet I. mellékletében meghatározott vonatkozó egyéb díjakat tartalmazza, hanem a TARIC-ban és más közösségi jogszabályokban foglalt tarifális intézkedéseket is; mivel a szerződéses vámtételek meghatározásakor helyénvaló figyelembe venni az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében folytatott tárgyalásokat; mivel a korábbi nómenklatúráról a Kombinált Nómenklatúrára történő áttérés nehézségekkel járhat bizonyos preferenciális rendszerekre vonatkozó származási szabályok alkalmazásakor, különösen ott, ahol az érintett harmadik ország nem fogadta el a Harmonizált Rendszert; mivel helyénvaló ilyen körülmények között e nehézségek orvoslására megfelelő intézkedéseket hozni; mivel noha az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó nómenklatúra és vámtételek nem képezik a Közös Vámtarifa részét, helyénvaló azonban az e termékekre vonatkozó szerződéses vámtételeket tájékoztatás céljából belefoglalni e rendeletbe; mivel a Kombinált Nómenklatúra létrehozását követően a Közösség számos jogi aktusát, különösen a közös agrárpolitika területén, ki kell igazítani e nómenklatúra alkalmazásának figyelembevétele érdekében; mivel ezek a kiigazítások főszabályként nem igényelnek lényegi változtatást; mivel egyszerűsítés céljából helyénvaló lehetővé tenni a Bizottság számára, hogy elfogadja a kérdéses jogi aktusokhoz szükséges technikai módosításokat; mivel e rendelet hatálybalépése magában foglalja a közös vámtarifáról szóló, 1968. június 28-i 950/68/EGK tanácsi rendelet (2) és a legutóbb a 2055/84/EGK rendelettel (3) módosított, a Közös Vámtarifa szerinti nómenklatúra egységes alkalmazásához szükséges intézkedésekről szóló, 1969. január 16-i 97/69/EGK tanácsi rendelet (4) hatályon kívül helyezését, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk (1) A Bizottság létrehoz egy árunómenklatúrát (a továbbiakban Kombinált Nómenklatúra vagy rövidített formában KN ), amely egyszerre tesz eleget a Közös Vámtarifa, a közösségi külkereskedelmi statisztika és az árubehozatalra vagy árukivitelre vonatkozó egyéb közösségi politikák követelményeinek. (4) (2) A Kombinált Nómenklatúra alkotóelemei: a) a Harmonizált Rendszer szerinti nómenklatúra; b) az ehhez a nómenklatúrához tartozó közösségi alszámos bontások, amelyek megjelölése KNalszám azokban az esetekben, ahol a vonatkozó vámtétel meghatározásra kerül; VÁMTARIFA MAGYARÁZAT 8

c) bevezető rendelkezések, továbbá kiegészítő megjegyzések az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz és lábjegyzetek a KN-alszámokhoz. (3) A Kombinált Nómenklatúrát az I. melléklet tartalmazza. Az említett melléklet határozza meg a Közös Vámtarifa vámtételeit és adott esetben a kiegészítő statisztikai egységeket, valamint az egyéb szükséges információkat. (4) A melléklet a szerződéses vámtételeket adja meg. Mindazonáltal, mindazon esetekben, amikor az autonóm vámtételek alacsonyabbak a szerződéses vámtételeknél, vagy a szerződéses vámtételek nem alkalmazhatók, az autonóm vámtételeket is szerepeltetni kell az említett mellékletben. 2. cikk A Bizottság létrehozza az Európai Közösségek integrált vámtarifáját (a továbbiakban Taric), amely eleget tesz a Közös Vámtarifa, a külkereskedelmi statisztika, a kereskedelmi és mezőgazdasági, valamint árubehozatalra vagy -kivitelre vonatkozó egyéb közösségi politikák követelményeinek. Ez a vámtarifa a Kombinált Nómenklatúrán alapszik, és tartalmazza: a) az e rendeletben foglalt intézkedéseket; b) a Taric-alszámok néven a II. mellékletben felsorolt különös közösségi intézkedések alkalmazásához szükséges kiegészítő közösségi albontásokat; c) a Taric-kódok és a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott kiegészítő kódok alkalmazásához és használatához szükséges egyéb információkat; d) a vámtételeket és más behozatali vagy kiviteli terheket, beleértve az egyes áruk behozatalára vagy kivitelére vonatkozó vámmentességeket és preferenciális vámtételeket; e) a II. mellékletben felsorolt intézkedéseket, amelyek meghatározott árucikkek behozatalára, illetve kivitelére vonatkoznak. 3. cikk (1) Minden KN-alszámhoz egy nyolc számjegyű kódszám tartozik: a) az első hat számjegy a Harmonizált Rendszer szerinti nómenklatúra vámtarifaszámaihoz és vámtarifa-alszámaihoz kapcsolódó kódszám; b) a hetedik és nyolcadik számjegy határozza meg a KN-alszámokat. Ha a Harmonizált Rendszer szerinti vámtarifaszám vagy vámtarifa-alszám közösségi célból nincs tovább bontva, a hetedik és nyolcadik számjegy 00. (2) A Taric vámtarifa-alszámait a 9. és 10. számjegy azonosítja, amelyek az (1) bekezdésben említett kódszámokkal együtt alkotják a Taric kódszámait. Közösségi albontás hiányában a 9. és 10. számjegy 00. (3) (3) Kivételesen olyan különös közösségi intézkedések alkalmazása céljából, amelyek a 9. és 10. számjegy szintjén egyáltalán nincsenek, vagy nem teljesen vannak ellátva kóddal, további négy számjegyű Taric-kódot lehet használni. Hatályon kívül helyezve (4) 4. cikk VÁMTARIFA MAGYARÁZAT 9

5. cikk (1) A Közösségbe való behozatalra és a Közösségből való kivitelre vonatkozó közösségi intézkedések végrehajtása során a Bizottságnak és a tagállamoknak a Taric-ot kell alkalmazniuk. (2) A Taric-kódokat és kiegészítő Taric-kódokat kell alkalmazni valamennyi, a megfelelő vámtarifaalszám alá tartozó áru behozatalára, és adott esetben, kivitelére. (3) A tagállamok a Taric-ba nemzeti célokra albontásokat és kiegészítő kódokat illeszthetnek be. Az ilyen albontásokhoz vagy kiegészítő kódokhoz a 2454/93/EGK rendelettel összhangban kell azonosító kódokat rendelni. 6. cikk A Taric-ot a Bizottság dolgozza ki, tartja naprakészen, kezeli és terjeszti, lehetőség szerint számítógépes eszközökkel. A Bizottságnak meg kell tennie a szükséges lépéseket, különösen a következők érdekében: a) az e rendeletben vagy annak II. mellékletében szereplő intézkedéseknek a Taric-ba való beépítése; b) Taric kódok és kiegészítő Taric-kódok meghatározása; c) a Taric azonnali naprakésszé tétele; d) a Taric módosításainak azonnali, elektronikus formában való terjesztése. Hatályon kívül helyezve (2) 7. cikk 8. cikk A bizottság a Közösségi Vámkódex 247. cikkében meghatározott bármely, az elnöke által saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam képviselőjének kérelmére elé terjesztett kérdést megvizsgálhat: a) a Kombinált Nómenklatúrára vonatkozóan; b) a TARIC-nómenklatúrára vagy bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan, amely teljesen vagy részben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, azt adott esetben további albontással egészíti ki, és amelyet valamely különös közösségi rendelkezéssel hoznak létre a tarifális intézkedések, illetve az árukereskedelemhez kapcsolódó más intézkedések alkalmazásának céljából. 9. cikk (1) Az alábbiakban meghatározott tárgyköröket érintő intézkedéseket a 10. cikkben meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni: a) a Kombinált Nómenklatúra és a Taric alkalmazása, különösen a következők tekintetében: áruk besorolása a 8. cikkben említett nómenklatúrákba, magyarázó megjegyzések, amennyiben szükséges, illetve a közösség saját igényeinek való megfelelés érdekében statisztikai alszámok létrehozása a Taric-on belül, amennyiben ez megfelelőbbnek tűnik, mint azoknak a Kombinált Nómenklatúrán belüli létrehozása; (4) b) a Kombinált Nómenklatúra módosítása a statisztikával vagy a kereskedelempolitikával kapcsolatos követelményekben bekövetkező változások figyelembevétele érdekében; c) a II. melléklet módosítása; VÁMTARIFA MAGYARÁZAT 10

d) a Kombinált Nómenklatúra módosítása, illetve a vámtételek kiigazítása a Tanács vagy a Bizottság által elfogadott határozatokkal összhangban; e) a Kombinált Nómenklatúra olyan módosítása, amelyek célja a Kombinált Nómenklatúra kiigazítása a technológia vagy a kereskedelem fejlődésének figyelembevételével, illetve amelyek a szövegek egységesítését vagy pontosítását szolgálják; f) a Kombinált Nómenklatúrának a Harmonizált Rendszer szerinti nómenklatúra megváltozásából eredő módosítása; g) a Harmonizált Rendszer alkalmazásával, működtetésével és kezelésével összefüggő azon kérdések, amelyeket a Vámegyüttműködési Tanács keretében kell megvitatni, és ezeknek a Közösségben való alkalmazása. (4) (2) Az (1) bekezdés szerint elfogadott rendelkezések nem módosíthatják: a vámtételeket, a mezőgazdasági vámokat, visszatérítéseket vagy más, a közösségi agrárpolitika vagy a mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó egyes árukra alkalmazandó külön szabályozási rendszerek keretében alkalmazott összegeket, a közösségi rendelkezésekben megállapított mennyiségi korlátozásokat, a közösségi agrárpolitika keretében elfogadott nómenklatúrákat. (3) Amennyiben szükséges, a KN-alszámokra vonatkozó módosításokat haladéktalanul fel kell venni TARIC-alszámokként is. Az alszámok a KN-be csak a 12. cikkben említett feltételek alapján vehetők fel. 10. cikk (1) A Bizottságot a 2913/92/EGK rendelet 247. cikke alapján létrehozott Vámkódex Bizottság segíti. (2) Ahol erre a bekezdésre történik hivatkozás, ott az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni. Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított határidő három hónap. (4) Hatályon kívül helyezve (4) 11. cikk 12. cikk (1) A Bizottság az 1. cikknek megfelelően minden évben rendelettel elfogadja a Kombinált Nómenklatúra egységes szerkezetű változatát a vámtételekkel együtt, amint az a Tanács vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. Az említett rendeletet legkésőbb október 31-ig ki kell hirdetni az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, és azt a következő év január 1-től kell alkalmazni. (2) A Közös Vámtarifára és a Taric-ra vonatkozó intézkedéseket és információkat, amennyire csak lehetséges, számítógépes eszközökkel, elektronikus formában kell terjeszteni. (3) A Közös Vámtarifa és a Taric egységes alkalmazásának érdekében a Közösség amennyire csak lehetséges, számítógépes eszközök használatával segíti a tagállami vámlaboratóriumok munkájának koordinációját és összehangolását. Hatályon kívül helyezve (4) 13. cikk VÁMTARIFA MAGYARÁZAT 11

14. cikk Ahol a preferenciális tarifális kedvezményt a Vámegyüttműködési Tanács 1987. december 31-én hatályos nómenklatúrájából levezetett származási szabályok alapján nyújtják, ott ezeket a szabályokat továbbra is alkalmazni kell az ebben az időpontban hatályban lévő közösségi jogi aktusokkal összhangban. 15. cikk (1) A Kombinált Nómenklatúra alapján létrehozott kódok és árumegnevezések a Közös Vámtarifa- és a Nimex-nómenklatúra alapján létrehozott kódok és árumegnevezések helyébe lépnek, a Közösség által az e rendelet hatálybalépése előtt kötött nemzetközi megállapodások, valamint az említett nómenklatúrákra vonatkozó, azok végrehajtása érdekében elfogadott jogi aktusok sérelme nélkül. A Bizottság megfelelően módosítja azokat a közösségi jogi aktusokat, amelyek hivatkoznak a vám- és statisztikai nómenklatúrára. (2) A különböző hatályos közösségi jogi aktusokban szereplő, a Nimexre történő hivatkozásokat a Kombinált Nómenklatúrára történő hivatkozásokként kell érteni. 16. cikk A 950/68/EGK és a 97/69/EGK rendelet hatályát veszti. 17. cikk Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő harmadik napon lép hatályba. Az 1 5. és a 12 16. cikket 1998. január 1-jéig nem kell alkalmazni. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. * * * A módosításokra utaló indexek jelentése Sorszám Szám és megnevezés Celex-szám (1) (3) (3) (4) Az Európai Közösségek Tanácsa 3528/89/EGK rendeletével megállapított szöveg Az Európai Közösségek Tanácsa 2913/92/EGK rendeletével megállapított szöveg Az Európai Közösségek Tanácsa 1969/93/EGK rendeletével megállapított szöveg Az Európai Közösségek Tanácsa 254/2000/EK rendeletével megállapított szöveg 31989R3528 31992R2913 31993R1969 32000R0254 VÁMTARIFA MAGYARÁZAT 12

Az Európai Közösségek Bizottságának 2007. szeptember 20-i 1214/2007/EK rendelete a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról (kivonatos közlés) 1. cikk A 2658/87/EGK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép. Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba. 2. cikk Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. * * * I. MELLÉKLET Kombinált Nómenklatúra ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK I. SZAKASZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A. A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok Az áruknak a Kombinált Nómenklatúrába történő besorolására a következő elvek az irányadók. 1. Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó Megjegyzések alapján, valamint ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik a következő rendelkezések alapján kell meghatározni. 2. a) A vámtarifaszámok szövegében valamely árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is vonatkozik, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru a bemutatásakor rendelkezik a kész- vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel. Az ilyen hivatkozást továbbá úgy kell érteni, hogy arra a kész-, illetve befejezett árura vagy az e szabály alapján késznek, illetve befejezettnek minősítendő árura is vonatkozik, amelyet összeszereletlen vagy szétszerelt állapotban hoznak be vagy mutatnak be. VÁMTARIFA MAGYARÁZAT 13

b) A vámtarifaszámok szövegében valamely alapanyagra vagy anyagra történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az alapanyagnak vagy anyagnak más alapanyaggal vagy anyaggal való keverékére vagy összetételére is vonatkozik. Az egy adott alapanyagból vagy anyagból előállított árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a teljes egészében vagy részben ilyen alapanyagból vagy anyagból készült árura is vonatkozik. Az egynél több alapanyagból vagy anyagból álló áruk besorolásánál a 3. szabályban foglalt elvek szerint kell eljárni. 3. Ha a 2. b) szabály alkalmazásából vagy bármely más okból kifolyólag az árut első látásra két vagy több vámtarifaszám alá lehetne besorolni, a besorolást az alábbiak szerint kell elvégezni: a) Azt a vámtarifaszámot, amely az árut legpontosabban határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak. Ha azonban a két vagy több vámtarifaszám mindegyike csak a kevert vagy összetett árukat alkotó alapanyagok vagy anyagok valamelyikére, illetve a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruk egyes darabjaira vonatkozik, akkor ezeket a vámtarifaszámokat a kérdéses árukra vonatkozóan egyformán pontosnak kell tekinteni még akkor is, ha valamelyik vámtarifaszám teljesebb és pontosabb leírást ad, mint a szóba jöhető többi. b) Az áruk keverékét és azokat a különböző alapanyagokból álló, illetve különböző alkotórészekből előállított összetett árukat, valamint azokat a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukat, amelyek a 3. a) szabály alkalmazásával nem sorolhatók be, aszerint az alapanyag, illetve alkotórész szerint kell besorolni, amelyik az ilyen áru lényeges jellemzőjét meghatározza, ha ez az anyag vagy alkotórész megállapítható. c) Ha az árukat a 3. a) vagy a 3. b) szabály szerint nem lehet besorolni, akkor azokat az egyaránt szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell besorolni. 4. Azt az árut, amelyet az előző szabályok szerint nem lehet besorolni, a hozzá legjobban hasonlító árura vonatkozó vámtarifaszám alá kell besorolni. 5. A fenti rendelkezéseken túlmenően az itt felsorolt árukra a következő szabályokat kell alkalmazni: a) A fényképezőgép-táska, hangszer-, fegyvertok, rajzeszköz-, nyakék- és hasonló tartók (dobozok), amelyeket kifejezetten egy bizonyos áru vagy árukészlet tartós tárolására alakították ki vagy szereltek, azokkal az árukkal azonos vámtarifaszám alá tartoznak, amely áruk tartására ezeket rendeltetésszerűen szánták, ha ezeket a szóban forgó áruval együtt mutatják be és rendszerint ezekkel az árukkal együtt adják el. Ez a szabály azonban az általános rendeltetésű tartókra (tokokra) nem alkalmazható. b) A fenti 5. a) szabály rendelkezéseire is figyelemmel, azokat a csomagolóanyagokat és csomagolótartályokat (1), amelyekben az árut behozták, az áruval együtt kell osztályozni, ha azok rendszerint a szóban forgó áruknak a csomagolására szolgálnak. Ez a rendelkezés azonban a nyilvánvalóan ismételt használatra alkalmas csomagolóanyagokra és csomagolótartályokra nem alkalmazható. A Kombinált Nómenklatúra szerinti magyarázat 5 b) általános szabály A szokásos körülmények között forgalomba hozott italok, lekvár, mustár, fűszerek stb. tárolására használt konténereket a bennük lévő termékkel együtt kell besorolni, még akkor is, ha nyilvánvalóan alkalmasak ismételt használatra. (1) A csomagolóanyagok és a csomagolótartályok kifejezések a szállítóeszközöktől (pl. a szállítótartályoktól), ponyvától, tartozékoktól vagy szállítási segéd felszerelésektől eltérő valamely külső vagy belső tárolóeszközt, tartályt, borítást vagy tartót jelentenek. A csomagolótartályok kifejezés nem foglalja magában az általános értelmezési szabályok közül az 5. a) pontban említett tartókat. VÁMTARIFA MAGYARÁZAT 14

6. A vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolást a vámtarifa-alszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az azokhoz kapcsolódó esetleges alszámos megjegyzések, valamint a fenti általános szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni azzal, hogy csak azonos szintű vámtarifa-alszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak. B. A vámtételekre vonatkozó általános szabályok 1. Az általános vám- és kereskedelmi egyezmény szerződő államaiból vagy az Európai Közösséggel a legnagyobb kedvezményes tarifális elbánásról szóló záradékot tartalmazó megállapodást kötő államokból származó importált árukra a vámtarifa 3. oszlopában megjelölt szerződéses vámtételt kell alkalmazni. Eltérő rendelkezés hiányában a fentiektől eltérő, minden harmadik országból származó árura ugyanezeket a szerződéses vámtételeket kell alkalmazni. A 3. oszlopban szereplő szerződéses vámtételeket 2008. január 1-jétől kell alkalmazni. Amennyiben az autonóm vámtétel alacsonyabb, mint a szerződéses vámtétel, akkor a lábjegyzetben megjelenő autonóm vámtételt kell alkalmazni. 2. Az 1. pont nem alkalmazható, ha meghatározott harmadik országokból származó árukra különleges autonóm vámtétel alkalmazása van előírva, illetve ha megállapodások alapján preferenciális vámokat kell alkalmazni. 3. Az 1. és 2. pontban foglaltak nem akadályozzák meg a tagállamokat abban, hogy a Közös Vámtarifában előírtaktól eltérő vámtételeket alkalmazzanak abban az esetben, amennyiben az ilyen eltérő vámtételek alkalmazását a közösségi jog indokolja. 4. A százalékos mértékben kifejezett vámtételek értékalapú, ad valorem vámtételek. 5. Az EA jelölés arra utal, hogy a szóban forgó árukra az 1. melléklet szerint meghatározott mezőgazdasági alkotóelem vethető ki. 6. A 17 19. árucsoportban az AD S/Z, illetve az AD F/M jelölések arra utalnak, hogy a maximális vámtételt az értékvám és a cukor egyes formáira, illetve a lisztre vonatkozó kiegészítő vámtétel összege alkotja. E kiegészítő vámtétel mértékét az 1. mellékletben foglalt rendelkezések szerint kell meghatározni. 7. A 22. árucsoportban az /% vol/hl jelzés annak jelölésére szolgál, hogy a termék térfogatszázalékban kifejezett alkoholtartalmának minden egyes hektoliterére egy euróban kifejezett külön vámtétel vonatkozik. Azaz egy 40 térfogatszázalékos alkoholtartalmú szeszes italt terhelő vám megállapítása az alábbiak szerint történik: 1 /% vol/hl = 1 40 hektoliterenként vagy 1 /% vol/hl + 5 /hl = 1 40 + 5, azaz 45 hektoliterenként. Ha a minimum ( MIN ) megjegyzés is szerepel (pl. 1,6 /% vol/hl MIN 9 /hl ), akkor a fenti szabály szerint számított vámot össze kell hasonlítani a megadott minimális vámmal és a kettő közül a nagyobbat kell figyelembe venni. C. A nómenklatúrára és a vámtételekre egyaránt vonatkozó általános szabályok 1. Eltérő rendelkezés hiányában az értékvámok alapjának megállapítása mellett a vámérték meghatározására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az egyes vámtarifaszámok vagy alszámok hatókörének megállapításához szükséges referenciaértékeknek a meghatározására is. 2. A tömegük alapján vámkezelt áruk esetén a vámkivetés alapjául szolgáló tömeg, illetve az egyes vámtarifaszámok vagy alszámok hatókörének megállapításához szükséges referenciatömeg meghatározásakor a vám kivetésének alapjául szolgáló tömeg a következő: a) bruttó tömeg esetén: az áru össztömege valamennyi csomagolóanyaggal vagy csomagolótartállyal együtt; VÁMTARIFA MAGYARÁZAT 15

b) nettó tömeg vagy egyszerűen, jelző nélkül használt tömeg esetén: magának a terméknek a tömege bárminemű csomagolóanyag vagy csomagolótartály nélkül. 3. Az eurónak a 974/98/EK tanácsi rendeletben (1) meghatározott részt vevő tagállamoktól eltérő tagállamok (a továbbiakban: euróövezeten kívüli tagállamok) nemzeti valutájában kifejezett értékét a 2913/92/EGK rendelet (2) 18. cikkében meghatározottak szerint kell rögzíteni. A Kombinált Nómenklatúra szerinti magyarázat 3. általános szabály 1. A legutóbb az Európai Parlament és a Tanács 82/97/EK rendeletével módosított 2913/92/EGK tanácsi rendelet 18. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében minden nap munkanap, a brüsszeli Európai Bizottság szolgálatainak közétett hivatalos ünnepei, valamint a szombatok és vasárnapok kivételével. 2. Ahol az Európai Unió Hivatalos Lapjában nem tettek közzé árfolyamot a hónap utolsó előtti munkanapján vagy a hónap 15. napját megelőző utolsó előtti munkanapon, hivatkozva a fenti rendelet 18. cikk (1) bekezdésében foglaltakra, az árfolyam, amelyet az euro nemzeti valutákra történő átváltása során használnak, az az utolsó árfolyam, amelyet a hónap utolsó előtti munkanapja előtt vagy 15. napja előtt tettek közzé. 4. Meghatározott célú felhasználásuk alapján kedvezményes tarifális elbánásban részesülő áruk: Amennyiben a meghatározott célú felhasználásra szánt árukra a meghatározott célú felhasználásra vonatkozó szabályok alapján alkalmazandó vámtétel nem kevesebb, mint az árukra egyébként alkalmazandó vámtétel, a szóban forgó árukat a meghatározott célú felhasználásra utaló kód alá kell besorolni, és a 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) 291 300. cikke nem alkalmazható. (1) (2) HL L 139., 1998.5.11., 1. o. A legutóbb a 2169/2005/EK tanácsi rendelettel (HL L 346., 2005.12.29., 1. o.) módosított rendelet. HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A 82/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 17., 1997.1.21., 1. o.) módosított rendelet. VÁMTARIFA MAGYARÁZAT 16

3. A Harmonizált Rendszer magyarázata és az áruosztályozási vélemények magyarországi kihirdetésének jogi háttere A KÖZÖSSÉGI VÁMJOG VÉGREHAJTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 15/2004. (IV. 5.) PM RENDELET (kivonatos közlés) 73. (1) Az EV kitöltésére vonatkozó részletes szabályokat a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az EK végrehajtási rendeletet módosító 2286/2003/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében kapott felhatalmazással élve, a csatlakozás időpontjától alkalmazni kell. (2) Az EV kitöltésére vonatkozó magyarázó jegyzeteket, az EK végrehajtási rendelete 212. cikke (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, továbbá a Vtv. 17. -ában meghatározott nyilvántartásba vételhez szükséges Adatlap mintáját az országos parancsnok tájékoztatóban teszi közzé. (3) A vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 5. cikkében (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján létrehozott és az EV 33. rovatának ötödik alrovatában feltüntetendő nemzeti kódok alkalmazásának általános szabályait és az alkalmazásra vonatkozó magyarázó jegyzeteket az országos parancsnok tájékoztatóban teszi közzé. (4) A nemzeti kiegészítő kódok meghatározásánál elsőbbséget élvez a nemzeti hatáskörben megállapítható, a Vám- és Pénzügyőrség által vámigazgatási eljárás keretében beszedésre kerülő adók, díjak és illetékek beszedését elősegítő kódok kialakítása. (5) A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer magyarázatát, valamint az áruosztályozási véleményeket az országos parancsnok tájékoztatóban teszi közzé. VÁMTARIFA MAGYARÁZAT 17

4. A Harmonizált Rendszer magyarázatát és áruosztályozási véleményeit kihirdető vámhatósági tájékoztató VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG ORSZÁGOS PARANCSNOKA 8002/2008. (II. 8.) VPOP TÁJÉKOZTATÓJA A HARMONIZÁLT ÁRULEÍRÓ ÉS KÓDRENDSZER MAGYARÁZATÁRÓL ÉS AZ ÁRUOSZTÁLYOZÁSI VÉLEMÉNYEKRŐL (kivonatos közlés) A közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet 73. (5) bekezdése alapján a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a következő tájékoztatót teszi közzé: 1. E tájékoztató 1. számú melléklete tartalmazza a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázatát. 2. E tájékoztató 2. számú melléklete tartalmazza az Áruosztályozási Véleményeket. 3. A Kombinált Nómenklatúra Magyarázata a Hivatalos Lap C sorozatában kerül közzétételre. 4. Jelen tájékoztató 2008. január elsejétől alkalmazandó. 5. A Tájékoztató 1. és 2. számú melléklete terjedelménél fogva elektronikus formában, a Vám- és Pénzügyőrség internetes oldalán kerül közzétételre. 6. Jelen tájékoztató kiadásával egyidejűleg a 115/2007. (12. 21.) VPOP tájékoztatót hatályon kívül helyezem. * * * A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka 8002/2008. (II. 8.) VPOP tájékoztatójának 1. számú melléklete A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázata (A Harmonizált Rendszer magyarázatát a kiadvány II. részében, a Harmonizált Rendszer Áruosztályozási véleményeivel, a Kombinált Nómenklatúra magyarázatával és az áruosztályozási rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalva közöljük. A szerkesztő megjegyzése.) BEVEZETÉS Ez a kiadvány tartalmazza a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerhez (Harmonizált Rendszer) tartozó Magyarázat hivatalos szövegét, beleértve az Alszámos Magyarázat szövegét, jelezve a Harmonizált Rendszer egyes alszámainak kiterjedését és tartalmát (*). Amihez Alszámos Magyarázat tartozik, azt a vámtarifaszám szövege után (+) jellel jelzik. A Harmonizált Rendszer Magyarázat a Vámigazgatások Világszervezete két hivatalos nyelvén, angolul és franciául jelenik meg. A Magyarázat új lapok kiadásával naprakész, az érintett oldalaknak az elkészített módosításokra történő kicserélésével. (*) A szögletes zárójelben szereplő vámtarifaszám azt jelzi, hogy a megfelelő vámtarifaszámot és magyarázatot törölték (például: [2527] vámtarifaszám. VÁMTARIFA MAGYARÁZAT 18

VÁMTARIFA MAGYARÁZAT 19

TARTALOMJEGYZÉK A Harmonizált Rendszer Alkalmazásának Általános Szabályai I. ÁRUOSZTÁLY ÉLŐ ÁLLATOK; ÁLLATI TERMÉKEK Áruosztályhoz tartozó megjegyzések 1. Élő állatok 2. Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségek 3. Halak és rákok, puhatestű és más gerinctelen víziállatok 4. Tejtermékek; madártojás; természetes méz; máshol nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer 5. Máshol nem említett állati eredetű termékek II. ÁRUOSZTÁLY NÖVÉNYI TERMÉKEK Áruosztályhoz tartozó megjegyzések 6. Élő fák és egyéb növények; hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítő lombozat 7. Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, és egyes gyökerek és gumók 8. Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és diófélék; citrusfélék vagy a dinnyefélék héja 9. Kávé, tea, matétea és fűszerek 10. Gabonafélék 11. Malomipari termékek; maláta; keményítők; inulin; búzasikér 12. Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari vagy gyógynövények; szalma és takarmány 13. Sellak; mézga, gyanta és más növényi nedv és kivonat 14. Növényi eredetű nyersanyag fonásra; máshol nem említett növényi termékek III. ÁRUOSZTÁLY ÁLLATI VAGY NÖVÉNYI ZSÍR ÉS OLAJ ÉS EZEK BONTÁSI TERMÉKEI; ELKÉSZÍTETT ÉTELZSÍR; ÁLLATI VAGY NÖVÉNYI EREDETŰ VIASZ 15. Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek bontási termékei; elkészített ételzsír; állati vagy növényi eredetű viasz IV. ÁRUOSZTÁLY ÉLELMISZER-KÉSZÍTMÉNYEK; ITALOK, ALKOHOLTARTALMÚ FOLYADÉKOK ÉS ECET; DOHÁNY ÉS ELKÉSZÍTETT DOHÁNYPÓTLÓK Áruosztályhoz tartozó megjegyzések 16. Húsból, halból vagy rákféléből, puhatestűből, vagy más gerinctelen víziállatból készült termékek 17. Cukor és cukoráruk VÁMTARIFA MAGYARÁZAT 20

18. Kakaó és kakaókészítmények 19. Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek; cukrászati termékek 20. Zöldségfélékből, gyümölcsből, diófélékből vagy más növényrészekből előállított készítmények 21. Különféle ehető készítmények 22. Italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet 23. Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmány 24. Dohány és feldolgozott dohánypótló V. ÁRUOSZTÁLY ÁSVÁNYI TERMÉKEK 25. Só; kén; földek és kövek; gipsz, mész és cement 26. Ércek, salakok és hamuk 27. Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok VI. ÁRUOSZTÁLY A VEGYIPAR VAGY VELE ROKON IPAROK TERMÉKEI Áruosztályhoz tartozó megjegyzések 28. Szervetlen vegyi anyagok; szerves vagy szervetlen vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból 29. Szerves vegyi anyagok 30. Gyógyszeripari termékek 31. Trágyázószerek 32. Cserző- vagy színezőkivonatok; tanninok és származékaik; festőanyagok, pigmentek és más színezékek; festékek és lakkok; gitt és egyéb masztix (simító- és tömítőanyagok); tinták 33. Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- vagy testápoló készítmények 34. Szappan, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- vagy polírozóanyagok, gyertyák és hasonló termékek, mintázópaszta, fogászati viasz és gipszalapú fogászati készítmények 35. Fehérjeanyagok; átalakított keményítők; enyvek; enzimek 36. Robbanóanyagok; pirotechnikai termékek; gyufák; piroforos ötvözetek; egyes gyúlékony anyagok 37. Fényképészeti vagy mozgófényképészeti termékek 38. A vegyipar különféle termékei VII. ÁRUOSZTÁLY MŰANYAGOK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; GUMI ÉS EBBŐL KÉSZÜLT ÁRUK Áruosztályhoz tartozó megjegyzések 39. Műanyagok és ezekből készült áruk 40. Gumi és ebből készült áruk VÁMTARIFA MAGYARÁZAT 21

VIII. ÁRUOSZTÁLY NYERSBŐR, KIKÉSZÍTETT BŐR, SZŐRME ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; NYERGES ÉS SZÍJGYÁRTÓÁRUK; UTAZÁSI CIKKEK, KÉZITÁSKÁK ÉS HASONLÓ TARTÓK, BÉLBŐL KÉSZÜLT ÁRUK (A SELYEMHERNYÓBÉLBŐL KÉSZÜLT ÁRUK KIVÉTELÉVEL) 41. Nyersbőr (a szőrme kivételével) és kikészített bőr 42. Bőráruk; nyerges- és szíjgyártóáruk; utazási cikkek, kézitáskák és hasonló tartók; állati bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk kivételével) 43. Szőrme és műszőrme; ezekből készült áruk IX. ÁRUOSZTÁLY FA ÉS FAIPARI TERMÉKEK; FASZÉN; PARAFA ÉS PARAFA ÁRUK; SZALMÁBÓL, ESZPARTÓFŰBŐL VAGY MÁS FONÁSANYAGOKBÓL KÉSZÜLT ÁRUK; KOSÁRKÖTŐ- ÉS FONÁSÁRUK 44. Fa és faipari termékek; faszén 45. Parafa és parafa áruk 46. Szalmából, eszpartófűből vagy más fonásanyagokból készült áruk; kosárkötő- és fonásáruk X. ÁRUOSZTÁLY PAPÍRIPARI ROSTANYAG FÁBÓL VAGY MÁS CELLULÓZTARTALMÚ ANYAGBÓL; VISSZANYERT (HULLADÉK ÉS HASZNÁLT) PAPÍR VAGY KARTON; PAPÍR, KARTON ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK 47. Papíripari rostanyag fából vagy más cellulóztartalmú anyagból; visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton 48. Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk 49. Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek; kéziratok, gépírásos szövegek és tervrajzok XI. ÁRUOSZTÁLY TEXTILIPARI ALAPANYAGOK ÉS TEXTILÁRUK Áruosztályhoz tartozó megjegyzések 50. Selyem 51. Gyapjú, finom és durva állati szőr; lószőr fonal és szövet 52. Pamut 53. Más növényi textilszálak; papírfonal és papírszövet 54. Végtelen műszálak; műszálas textilanyagból készült szalag és hasonlók. 55. Szintetikus vagy mesterséges vágott szálak (vágott műszálak) 56. Vatta, nemez és nem szőtt textília; különleges fonalak; zsineg, kötél és hajókötél és ezekből készült áruk 57. Szőnyegek és más textil padlóborítók 58. Különleges szövetek; bolyhos szövetek; csipke; kárpit; paszomány; hímzés VÁMTARIFA MAGYARÁZAT 22

59. Impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt szövetek; műszaki textiláru 60. Kötött vagy hurkolt kelmék 61. Kötött vagy hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok 62. Ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötött vagy hurkolt áruk kivételével 63. Más készáru textilanyagból; készletek; használt ruha és egyéb használt textiláru; rongy XII. ÁRUOSZTÁLY LÁBBELI, KALAP ÉS MÁS FEJFEDŐ, ESERNYŐK, NAPERNYŐK, SÉTABOTOK, BOTSZÉKEK, OSTOROK, LOVAGLÓKORBÁCSOK, VALAMINT EZEK RÉSZEI; KIKÉSZÍTETT TOLLAK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; MŰVIRÁGOK; EMBERHAJBÓL KÉSZÜLT ÁRUK 64. Lábbeli, lábszárvédő és hasonló áruk; ezek részei 65. Kalap és más fejfedők, valamint ezek részei 66. Esernyők, napernyők, sétabotok, botszékek, ostorok, lovaglókorbácsok és ezek részei 67. Kikészített tollak és pehely, valamint ezekből készült áruk; művirágok; emberhajból készült áruk XIII. ÁRUOSZTÁLY KŐBŐL, GIPSZBŐL, CEMENTBŐL, AZBESZTBŐL, CSILLÁMBÓL VAGY HASONLÓ ANYAGOKBÓL KÉSZÜLT ÁRUK; KERÁMIACIKKEK; ÜVEGEK ÉS ÜVEGÁRUK 68. Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból vagy hasonló anyagokból készült áruk 69. Kerámiatermékek 70. Üveg és üvegáruk XIV. ÁRUOSZTÁLY TERMÉSZETES VAGY TENYÉSZTETT GYÖNGYÖK, DRÁGAKÖVEK VAGY FÉLDRÁGAKÖVEK, NEMESFÉMEK, NEMESFÉMMEL PLATTÍROZOTT FÉMEK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; ÉKSZERUTÁNZATOK; ÉRMÉK 71. Természetes vagy tenyésztett gyöngyök, drágakövek vagy féldrágakövek, nemesfémek, nemesfémmel plattírozott fémek és ezekből készült áruk; ékszerutánzatok; érmék XV. ÁRUOSZTÁLY NEM NEMESFÉMEK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK Áruosztályhoz tartozó megjegyzések 72. Vas és acél 73. Vas- vagy acéláruk 74. Réz és ebből készült áruk 75. Nikkel és ebből készült áruk 76. Alumínium és ebből készült áruk 77. (A harmonizált rendszerben történő későbbi felhasználásra fenntartva) 78. Ólom és ebből készült termékek VÁMTARIFA MAGYARÁZAT 23

79. Cink és ebből készült áruk 80. Ón és ebből készült áruk 81. Más nem nemesfém; cermet; és ezekből készült áruk 82. Szerszámok, késművesáruk, evőeszközök, kanál és villa nem nemesfémből; mindezek részei nem nemesfémből 83. Máshol nem említett különféle áruk nem nemesfémből XVI. ÁRUOSZTÁLY GÉPEK ÉS MECHANIKUS BERENDEZÉSEK; VILLAMOSSÁGI CIKKEK; EZEK ALKATRÉSZEI; HANGFELVEVŐ ÉS -LEJÁTSZÓ KÉSZÜLÉKEK, KÉP- ÉS HANGFELVEVŐ ÉS -LEJÁTSZÓ KÉSZÜLÉKEK TELEVÍZIÓHOZ, EZEK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI Áruosztályhoz tartozó megjegyzések 84. Atomreaktorok, kazánok, gépek és mechanikus berendezések; ezek alkatrészei 85. Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és -visszaadó, televíziós kép- és hangfelvevő és -visszaadó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai XVII. ÁRUOSZTÁLY JÁRMŰVEK, LÉGI JÁRMŰVEK, VÍZI JÁRMŰVEK ÉS SZÁLLÍTÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ FELSZERELÉSEK Áruosztályhoz tartozó megjegyzések 86. Vasúti mozdonyok vagy villamos-motorkocsik, sínhez kötött járművek és alkatrészeik; vasúti vagy villamosvágány-tartozékok és -felszerelések és alkatrészeik; mindenféle mechanikus (beleértve az elektromechanikusat is) közlekedési jelzőberendezés 87. Járművek és ezek alkatrészei és tartozékai a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével 88. Légi járművek, űrhajók és ezek részei 89. Hajók, csónakok és más úszószerkezetek XVIII. ÁRUOSZTÁLY OPTIKAI, FÉNYKÉPÉSZETI, MOZGÓFÉNYKÉPÉSZETI, MÉRŐ-, ELLENŐRZŐ, PRECÍZIÓS, ORVOSI VAGY SEBÉSZETI MŰSZEREK ÉS KÉSZÜLÉKEK; ÓRÁK ÉS KISÓRÁK; HANGSZEREK; MINDEZEK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI 90. Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző, precíziós, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek; mindezek alkatrészei és tartozékai 91. Órák és kisórák és ezek alkatrészei 92. Hangszerek; mindezek alkatrészei és tartozékai XIX. ÁRUOSZTÁLY FEGYVEREK ÉS LŐSZEREK; EZEK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI 93. Fegyverek és lőszerek; ezek alkatrészei és tartozékai VÁMTARIFA MAGYARÁZAT 24