A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT Műsorelemző Osztálya folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése, hogy mennyiben érvényesül a közszolgálati és kereskedelmi csatornák politikai műsoraiban a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának, pártatlanságának törvényi követelménye. Az alábbiakban néhány hírműsor gyakorlatát két aspektusból, a politikai szereplők médiahasználata, illetve a hírek tartalmi jellemzői felől közelítjük meg. Az előbbi szempont azt vizsgálja, hogy a különböző politikai irányzatok képviselői milyen arányban kapnak szereplési lehetőséget a műsorokban. Közkeletű vélekedésnek tekinthető, hogy nagyobb jelentősséggel bír, ha a szereplők saját hangjukon szólalhatnak meg, mintha cselekedeteiket, véleményüket narrátor foglalja össze. Ezért elemzésünk során külön figyelmet fordítottunk az élőszóban nyilatkozó szereplők arányára. Másik szempontunk a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát a hírek tartalmi jellemzői alapján elemezi. Ez az aspektus többek között a siker/kudarc-propaganda jelenlétét próbálja mérni az országos jelentőségű sikerekről (pl. ingyenessé váló felsőoktatás), illetve kudarcokról (pl. a munkanélküliség növekedése) beszámoló hírek előfordulásának vizsgálatával. Vizsgálatunkban kizárólag azokat a megjelenéseket vesszük figyelembe, amikor a műsorok ismertették a szereplők álláspontját, cselekedeteit, illetve amikor élőszóban nyilatkoztak. Jelentésünk a 2002. október 1. és 31. között sugárzott hírműsorok számszerű jellemzőit tartalmazza. A továbbiakban végig kerekített adatokat közlünk, a kurzívval szedett paraméterek a rendkívül alacsony esetszám miatt nem alkalmasak következtetések levonására!
A vizsgálat mintája Jelentésünk az M1 déli és esti Híradójára (19:30), a Duna Televízió Híradójára (19:00), a Kossuth Rádió Reggeli Krónika c. hírműsorának 6:00-7:00-ig terjedő részére, a Déli és Esti Krónikára, a TV2 Tények című (18:30) hírműsorára, az RTL Klub Híradójára (18:30), valamint a Danubius és Sláger Rádió reggeli hírblokkjára, a TV2 Jó estét, Magyarország! című műsorára (hétfőtől-péntekig kb. 23 órai kezdéssel) és az ATV Híradójára (19:00) terjedt ki. A vizsgált műsorfolyamban a műsoregységek összműsorideje megközelítőleg 117 óra volt (5740 műsoregység), amelyből körülbelül 92 órányi (4008 műsoregység) magyar vonatkozású témával foglalkozott összesen 6505 szereplőt regisztráltunk, akik közül 2378 parlamenti politikus volt. 1. táblázat A műsoregységek vonatkozási kerete külföldi vonatkozású határon túli magyar vonatkozású magyar vonatkozású összesen Duna TV Híradó 134 39 554 727 M1 esti Híradó 137 5 469 611 Tények 202 6 389 597 Esti Krónika 115 7 403 525 Danubius Rádió 195 5 323 523 hírműsora RTL Klub Híradó 152 2 346 500 Sláger Rádió 177 286 463 hírműsora Reggeli Krónika 148 2 289 439 Déli Krónika 138 5 279 422 ATV Híradó 150 1 267 418 M1 déli Híradó 32 5 225 262 Jó estét, 72 3 178 253 Magyarország! Összesen 1.652 80 4.008 5.740 2
2. A HÓNAP FŐBB TÖRTÉNÉSEI A politikai hírműsorok adatainak könnyebb értékelésének érdekében az ORTT Műsorelemző Osztálya minden hónap meghatározó eseményeit összefoglalva a hírműsorok tartalomelemzéséhez csatolja. A történéseket időrendben közöljük, forrásként a Tallózó Hírösszefoglaló című rovatát használtuk. 2002. október október 1.: Medgyessy Péter az egri nagygyűlésen elmondott beszédében kiemelte az oktatásban és az egészségügyben dolgozók fontosságát, elsőszámú prioritásnak nevezte a nyugdíjasok helyzetének javítását, valamint a kistérségek felzárkóztatását. október 1.: Egyes üzleti körök érdekei befolyásolhatták az állami vállalatok döntéseit az Orbán-kormány idején állítja az a társaság, amely hat állami vállalat közpénzfelhasználását vizsgálja. október 1.: Az ORFK szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága őrizetbe vette a Millenáris Kht. volt vezetőjét, és előzetes letartóztatását indítványozza. október 2: Csökkennek a lakosság közterhei az adókról és a járulékokról szóló törvény módosításával jelentette ki parlamenti expozéjában a pénzügyi tárca politikai államtitkára. október 3.: Medgyessy Péter az ország jövőjéről tartott vitanapon azt mondta, hogy az Európai Unió esélyt biztosít a felzárkózásra. A miniszterelnök minden politikai erőnek párbeszédet és partnerséget kínált. október 4.: Mindenütt a szabályoknak megfelelően hajtották végre a 640 ezer közalkalmazott béremelését jelentette be Kiss Péter munkaügyi miniszter. október 4.: Áder János úgy látja: a kormánynak bocsánatot kellett volna kérnie a becsapott pedagógusoktól és egészségügyi dolgozóktól, ugyanis értesülései szerint az ígért fizetésemelés felét, harmadát kapták csak meg. október 5.: Medgyessy Péter Dunaújvárosban kijelentette: nem engedi, hogy az ellenzék zsarolja, és ezzel gátolja hazánk uniós csatlakozását, miután külső akadálya már nincs az integrációnak. október 6.: Az aradi vértanúk tiszteletére a Kossuth téren katonai tiszteletadás mellett félárbocra eresztették a nemzeti lobogót. 3
október 7.: Egy év két évre felfüggesztett szabadságvesztésre és 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság Várhegyi Attilát, a Fidesz pártigazgatóját hűtlen kezelés miatt. október 7.: Demszky Gábor úgy tudja, hogy az MSZP Schmitt Pállal egyeztetett leváltásáról. október 8.: Kétséges, hogy a Fidesz-MPP frakciója részt vesz-e az Országgyűlés október 23-i ünnepi ülésén, mert a kormánypárti képviselők nem járultak hozzá az 56-os szervezetek képviselőinek felszólalásához. október 9.: Az Alkotmánybírósághoz és a Legfelsőbb Bírósághoz fordul a Fidesz-MPP, mert a manipulációinak tartja, hogy az önkormányzati szavazólapokon minden pártemblémát azonos méretű, 2 centis körben kell elhelyezni, a megoldás a párt számára hátrányos. október 10.: Kertész Imre kapta az idei irodalmi Nobel-díjat. október 11.: A kormány október 15-én nyújtja be a parlamentnek a Magyarország uniós csatlakozásával összefüggő alkotmánymódosítási javaslatot mondta Medgyessy Péter a kormány ülése után. A kabinet azt javasolja, hogy 2003. március 15-én legyen a csatlakozásról szóló népszavazás. október 11.: Egyelőre nincs napirenden az állami kézben lévő 25 százalékos MOL részvénycsomag eladása hangzott el a társaság közgyűlésén. október 12.: Az MDF szeretné, ha elnöke felszólalhatna a parlament október 23-i ülésén mondta Boross Péter, aki szerint ugyan a baloldali többség hibát követett el azzal, hogy nem engedi beszélni az ötvenhatosokat, ám emiatt egyetlen párt sem utasíthatja el a részvételt az ülésen. október 14.: A kormány benyújtja a parlamentnek az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás tervezetét jelentette be Bárándy Péter, miután az előterjesztés szövegéről egyeztetett az MSZP és az SZDSZ képviselőivel. A megbeszélésen az ellenzéki pártok nem vettek részt, mert nehezményezték, hogy a meghívás csak az utolsó pillanatban érkezett meg, s a törvénymódosítás részleteit sem ismerték. október 15.: A kormány párbeszédre törekszik az 56-os szervezetekkel mondta Medgyessy Péter, miután találkozott a csoportok képviselőivel. október 15.: Az MSZP budapesti elnöksége úgy döntött, hogy nem lépteti vissza Gy. Németh Erzsébetet, az MSZP főpolgármester-jelöltjét. 4
október 16.: Kovács László egy gyöngyösi fórumon azt mondta: akár rendkívüli parlamenti választások megrendezését is lehetségesnek tartja, ha a Fidesz nem járul hozzá az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításhoz. október 17.: A parlament várhatóan november 5-én kezdi meg az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás általános vitáját jelentette be Szili Katalin. október 18.: Parlamenti vitanapot kezdeményez a Fidesz-MPP EU-val kapcsolatos álláspontok megtárgyalására. A kormány örömmel fogadta a kezdeményezést. Hasonlóan egyetértett a vitanap megrendezésével az MDF és az SZDSZ is. október 20.: Az ír választók kitűnően vizsgáztak felelősségtudatból, megértették, hogy Európa jövője az ő kezükben volt, a népszavazáson adott igen szavazatokkal megadták a lehetőséget arra, hogy az Európai Unióba belépni szándékozó valamennyi ország élvezhesse a csatlakozás előnyeit jelentette ki Kovács László. október 20.: Az önkormányzati választásokon 110 ezer jelölt mintegy 30 ezer helyért indult harcba. október 21.: A helyhatósági választásokkal kapcsolatban Medgyessy Péter kijelentette: a választók igent mondtak a kormány eddigi tevékenységére, és nemet mondtak a Fidesz- MPP negatív kampányára, az ország kettéosztására, illetve a gyűlölködésre. A Fidesz- MPP szerint ismét bebizonyosodott, hogy két markáns politikai erő alakult ki Magyarországon, hiszen csak a Fidesz-MPP és az MSZP szerepelt eredményesen minden megye listáján. október 21.: Újra fellángolt a vita Jászladányban, miután a választások nyomán a cigány kisebbségi önkormányzat öttagú testületébe csak egy romát szavaztak be a település lakói. október 22.: Az IBM vezérigazgatója levélben tájékoztatta Medgyessy Pétert arról, hogy a cég bezárja székesfehérvári gyárát. október 22.: Semmissé nyilvánította a Legfelsőbb Bíróság a Tocsik-ügyben hozott eddigi ítéleteket, s az ügyet visszautalta az első fokú bíróságra, azzal, hogy a jogásznő és az állami privatizációs szervezet közötti szerződések nem törvénytelenek. október 23.: Az 1956-os forradalomra és a köztársaság kikiáltásának 13. évfordulójára emlékeztek országszerte. október 24.: Egymást hibáztatja a kormányoldal és az ellenzék az október 23-i megemlékezések botrányos jeleneteiért. október 25.: Elkészült az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás új tervezete, a négy parlamenti párt és az igazságügyi tárca közötti megbeszélés alapján. 5
október 26.: Az MSZP a rendszerváltozás óta legnagyobb sikerét érte el az önkormányzati választásokon hangsúlyozta Kovács László a párt országos választmányának ülésén. október 28.: Duplájára emelte a kormány a bíróságok jövő évi költségvetését. A tervek szerint az eredeti 6 milliárd forint helyett jövőre 12 milliárd forintból gazdálkodhat majd az igazságszolgáltatás. október 28.: Jordán Tamás lesz a Nemzeti Színház vezérigazgatója 2003. január elsejétől. október 29.: Módosította az Országgyűlés a családok támogatásáról szóló törvényt. Így egységesen és szeptemberig visszamenőleg 20 százalékkal emelkedik a családi pótlék. október 30.: 2003 kiegyensúlyozott és racionálisan költekező év lesz közölte Medgyessy Péter az MSZP frakcióülésén, hozzátéve, hogy a vállalások teljesítéséhez nem lesz szükség semmiféle megszorító intézkedésre. október 30.: Medgyessy Péter levélben kérte Orbán Viktort mint az Európai Néppárt alelnökét -, hogy tisztségét felhasználva támogassa Magyarország törekvéseit az uniós csatlakozási folyamatban. október 30.: A második tárgyaláson sem jutottak egyezségre a parlamenti pártok, valamint a kormány képviselői az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás ügyében. október 31.: A kormány beterjesztette az Országgyűlésnek a 2003. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amely szerint a központi költségvetés hiánya jövőre 569 milliárd forint lesz. október 31.: Egy tekintélyes amerikai külpolitikai folyóirat szerint a NATO már kizárta volna Magyarországot, ha lenne rá jogi lehetősége. A kritika az Orbán-kormányt antiszemitizmussal vádolta, valamint azzal, hogy elmulasztotta a szerepvállalását a balkáni stabilitás megteremtésében. 6
3. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA Októberben a hírműsorok szereplőinek 36 százaléka képviselte a parlamenti politikumot. 24 százalék a kormány/koalícióhoz, 12 százalék pedig a parlamenti ellenzékhez tartozott (6. ábra). A politikai aktorok aránya az előző hónap adataihoz képest nem változott. Az év tizedik hónapjában a parlamenti politikusok kétharmada (67%) a kormány/koalíció, 33 százaléka az ellenzék képviseletében jelent meg a hírműsorokban (7. ábra). Szeptemberhez képest a két politikai pólus megjelenési aránya nem változott érzékelhető módon, azonban a kabinet szereplési megoszlásában átrendeződés figyelhettünk meg. A szereplést tekintve az októberi hónap az MSZP képviselőinek kedvezett, miközben a kormánytagok és az SZDSZ parlamenti képviselői kevesebb lehetőséget kaptak. Az ellenzéki oldalon a Fidesz-MPP megjelenései emelkedtek, míg az MDF parlamenti politikusainak a prezentációja változatlan maradt. A vizsgált időszakban tovább csökkent a kormányzati politikusokra jutó beszédidő aránya. Az előző vizsgálatunkkor a parlamenti politikusok beszédidejének 70, októberben már csak 66 százaléka kötődött a kormányzat képviselőihez (10. ábra). Októberben is Medgyessy Péter szerepelt a leggyakrabban a hírműsorokban (9. táblázat). Az önkormányzati választás hatásaként a főpolgármester-jelöltek magas szereplési mutatókkal rendelkeztek. A pártok első emberei közül Áder János szereplése emelkedett meg számottevően, több mint kétszer olyan gyakran jelent meg a hírműsorokban, mint szeptemberben (62 eset vs. 136 eset), és a listán az előkelő második helyet foglalta el. 7
4. A HÍREK TARTALMI JELLEMZŐI Az év tizedik hónapjában az előző időszakhoz képest a legnagyobb növekedést az önkormányzatok tevékenységének témaköre mutatta (15% vs. 20%) (2. táblázat). A nagy mértékű előretörés okát abban találjuk, hogy az október 20-án tartott helyhatósági választás kampányeseményeire nagy médiafigyelem összpontosult. Ezt mutatja az is, hogy a témakörön belül az önkormányzati választásokkal foglalkozó hírek száma kétszeresére emelkedett (lásd 10. táblázat). A referendumhoz kötődő pártpolitikai történések központi motívummá válását az is mutatja, hogy a pártok viszonyát, belső ügyeit taglaló híradások aránya szintén nőtt (8% vs. 10%). Az ország gazdasági helyzetéről szóló tudósítások előfordulása az előző vizsgálathoz képest öt százalékkal esett vissza (28% vs. 22%), ezzel párhuzamosan azonban a kormány gazdaságpolitikájával foglalkozó híradások aránya továbbra is igen magas maradt (15%). A jelenség egyrészt azzal magyarázható, hogy az önkormányzati választás kampányában mind a kormányoldal, mind az ellenzék politikusai gyakran foglalkoztak az új kabinet által képviselt gazdasági irányvonallal, másrészt a hónap végén terjesztette elő a kormány a jövő évi költségvetést, amelynek előkészítő munkájáról többször adtak hírt a televíziók és a rádióadók. A munkanélküliség témakörének előfordulása az előző hónaphoz képest megduplázódott (lásd 10. táblázat), a kérdéskör az IBM székesfehérvári gyárának megszüntetése kapcsán került a hírműsorok harminc leggyakrabban szereplő témája közé. A külpolitikai kapcsolatok taglalása egy százalékkal emelte részesedését szeptemberhez képest, a témakörön belül az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kapott másfélszer nagyobb médianyilvánosságot, mint az előző vizsgálati periódusban (lásd 10. táblázat). A legnagyobb mértékű csökkenést az általános belpolitikai kérdések és a belpolitikai botrányok, korrupció témakörében regisztráltuk (11% vs 8%). A hírműsorok tudósításaiban leggyakrabban előforduló témákat a Mellékletben (10. táblázat) tüntettük fel. 8
2. táblázat N=4008 A hírműsorok tudósításainak témái (a magyar vonatkozású műsoregységek százalékában, egy tudósítás több témát is érinthet) a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya szeptember október gazdasági helyzet 28 22 önkormányzatok tevékenysége 15 20 kormány gazdaságpolitikája 15 15 külpolitikai kapcsolatok 14 15 kormány tevékenysége 15 14 bűnözés 12 12 szociális szféra 12 12 kultúra, média 13 11 pártok viszonya, ügyei 8 10 általános belpolitikai kérdések 11 8 belpolitikai botrányok, korrupció 11 8 parlament tevékenysége 8 8 természeti, ipari katasztrófák, balesetek 8 7 rendvédelmi szervezetek helyzete 3 3 kormányzat-ellenzék viszonya 3 3 A híradások tartalmával kapcsolatban az ORTT azt is vizsgálja, hogy a magyar vonatkozású hírek milyen arányban számoltak be országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról (1. ábra). 4Az év tizedik hónapjában a sikertelenségekről tudósító műsoregységek aránya két százalékkal csökkent (8% vs. 6%), az eredményekről beszámoló műsoregységek száma egy százalékkal emelkedett (8% vs. 9%). A fiaskókról szóló műsoregységek majd egyötöde (19%) a kormányzat, hatoda az ellenzék (16%), valamivel kevesebb mint kétharmada (65%) egyéb intézmény tevékenységéhez kapcsolódott. A politikusok októberben több balsikerű történés szereplői voltak, amely az önkormányzati választások eredményével hozható összefüggésbe. Állításunkat támasztja alá a tény, hogy a parlamenti oppozíció képviselőinek aránya megduplázódott a dimenzióban, ami gyenge produkciójuknak köszönhető (8% vs. 16%). A sikerekről tudósító műsoregységek tekintetében az előző vizsgálatunkhoz képest a kormány előfordulása enyhén csökkent (48% vs. 46%). Ezzel párhuzamosan az egyéb intézményekhez kötődő sikerek prezentációja kis mértékben emelkedett (49% vs. 51%). Az ellenzék előfordulása most is elenyésző volt (3%). 9
1. ábra N=4008 A kudarcról és sikerről szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában) 100 kudarc augusztus kudarc szeptember kudarc október % 50 0 kormány ellenzék egyéb intézmény kudarc augusztus 13 9 78 kudarc szeptember 15 8 77 kudarc október 19 16 65 siker augusztus siker szeptember siker október 100 80 60 % 40 20 0 kormány ellenzék egyéb intézmény siker augusztus 18 0 82 siker szeptember 48 3 49 siker október 46 3 51 Októberben a konfliktusról tudósító műsoregységek előfordulása enyhén csökkent (10% vs. 9%), az együttműködésről szóló hírek aránya stagnált (8% vs. 8%). A kormányhoz (32% vs. 35%) és az ellenzékhez kötődő konfliktusok megoszlása kis mértékben emelkedett (26% vs. 27%). A csekély mértékű növekedés hátterében az önkormányzati választások és az uniós csatlakozás feltételei körül kialakult viták álltak (2. ábra). 10
A két politikai oldal együttműködéséről kevesebb műsoregység számolt be, mint az előző hónapban. Mind a kormány (31% vs. 28%), mind az ellenzék (8% vs 5%) prezentációja három százalékkal csökkent, míg az egyéb szereplőkhöz köthető kooperációk aránya néhány százalékkal emelkedett (61% vs. 67%). 2. ábra N=4008 A konfliktusról és együttműködésről szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában) konfliktus augusztus konfliktus szeptember konfliktus október 80 60 % 40 20 0 kormány ellenzék egyéb konfliktus augusztus 35 22 43 konfliktus szeptember 32 26 42 konfliktus október 35 27 38 együttmûködés augusztus együttmûködés szeptember együttmûködés október 80 60 % 40 20 0 kormány ellenzék egyéb együttmûködés augusztus 21 2 77 együttmûködés szeptember 31 8 61 együttmûködés október 28 5 67 11
5. A HÍRSZOLGÁLTATÁS TARTALMI JELLEMZŐI Az ORTT a politikusok nyilatkozatainak tartalmi vonatkozásait is elemezte, ennek keretében azt vizsgálta, hogy a parlamenti politikusok milyen eséllyel láthatták el kritikai, ellenőrző funkciójukat, azaz milyen gyakran fogalmazhattak meg bírálatokat, eltérő véleményeket. Októberben a szereplők egytizede (10%) fogalmazhatott meg bírálatot (3. ábra). A legtöbb elmarasztaló véleményt a kormánynak címezték. A kabinet tovább folytatta előző hónapban megkezdett emelkedését a dimenzióban (39% vs. 47%). Az ellenzék konzerválta szeptemberben mért eredményeit (14% vs. 14%). Az egyéb szereplőkhöz kapcsolódó kritikákon belül továbbra is magas maradt az előző adminisztrációt és annak tisztségviselőit elmarasztaló megnyilatkozások aránya, amely az egyéb intézményeket ért kritikák közel negyedét tette ki (24%). 3. ábra N=6505 A hírműsorokban elhangzott bírálatok aránya és címzettjei (az összes szereplés százalékában) bírálatot tartalmazó szereplések bírálatot nem tartalmazó szereplések egyéb intézmény tevékenységének bírálata kormányzat tevékenységének bírálata 90 10 53 47 A politikusok minden negyedik szereplésük alkalmával hívták fel a közvélemény figyelmét valamely általuk tapasztalt visszásságra (24%), ami az előző vizsgálat adataihoz képest 4 százalékos csökkenést jelent (4. ábra). A kormányzat kritikájának frekvenciája szeptemberhez képest változatlan maradt (14% vs. 14%), az ellenzéké enyhén (5% vs. 4%), 12
míg az egyéb intézményeket szapuló kijelentések aránya jelentősen visszaesett (9% vs. 6%). A legtöbb negatív ítéletet megfogalmazó parlamenti politikus ebben a hónapban is Áder János volt (75 eset), a pártelnököt Kovács László (21 eset) és Kuncze Gábor (19 eset) követte. 4. ábra N=2378 A kormánytagok és a parlamenti képviselők által megfogalmazott bírálatok megoszlása (kormánytagok, parlamenti képviselők szerepléseinek százalékában) nincs bírálat egyéb intézmény tevékenységének bírálata kormányzat tevékenységének bírálata ellenzék tevékenységének bírálata 6 14 76 4 A pártkötődéssel nem rendelkező szereplők előfordulásaik 6 százalékában (225 eset) emeltek valamilyen intézmény működésével szemben kifogást. A legtöbb problémára az országos jogi intézmények világították rá ebben a hónapban (3. táblázat). Az első öt legtöbb kritikát megfogalmazó aktor közé felkerültek a civil szféra szerveződései, ami a jászladányi iskola körül kialakult konfliktusnak köszönhető. 13
3. táblázat Az öt legtöbb bírálatot megfogalmazó, pártkötődéssel nem rendelkező szereplő (az összes bírálatuk arányában, egy nyilatkozat több bírálatot is tartalmazhat) kormány ellenzék egyéb intézmény esetszám százalék esetszám százalék esetszám százalék országos jogi szakágazati intézmény 3 1 1-27 12 intézményi kötődés nem derül ki 6 3 - - 19 8 vállalat, vállalkozás, bank, biztosító 1-5 2 19 8 civil szféra szerveződése 7 3 5 2 11 5 szakszervezetek, érdekképviseletek 14 6 - - 8 4 Októberben a szereplések két százaléka tartalmazott valamilyen elismerést (5. ábra). A kormányzat tevékenységének méltatása az előző hónapban mért szinthez képest tovább emelkedett (52% vs. 60%). Legtöbbször Kovács László adott hangot nagyrabecsülésének, aki 12 esetben beszélt dicsérőleg valamely intézmény működéséről. Az elismeréseket tartalmazó szereplések száma igen alacsony volt (161 eset), emiatt a részletesebb elemzésre nincs lehetőség. 5. ábra N=6505 A hírműsorokban elhangzott elismerések aránya, illetve címzettjei (az összes szereplés százalékában) elismerést nem tartalmazó szereplések elismerést tartalmazó szereplések egyéb intézmény tevékenységének elismerése kormányzat tevékenységének elismerése 40 98 2 60 14
6. A POLITIKAI SZEREPLŐK MÉDIAHASZNÁLATA Az ORTT havi gyakorisággal végzett elemzései elsősorban azt vizsgálják, hogy az elektronikus médiumok milyen arányban biztosítottak lehetőséget a kormányzati hatalom, illetve a parlamenti ellenzék képviselői számára álláspontjaik kifejtésére. Az elemzés első lépésében a két szemben álló politikai oldal médiahasználatát az összes szereplési lehetőség alapján vizsgáljuk, azaz egyaránt figyelembe veszzük azokat a megjelenéseket, amikor a politikusok véleményét narrátor ismertette, illetve amikor a szereplők élőszóban nyilatkoztak. Októberben a hírműsorok szerkesztői továbbra is nagy figyelmet fordítottak a politikai élet történéseire (36% vs. 36%) (6. ábra). A kormány/koalíciót a szereplők 24, a parlamenti ellenzéket 12 százaléka képviselte. A vizsgált műsorokban a pártok képviselőinek szereplési aránya nem változott jelentős mértékben, egyedül a Jó estét, Magyarország! jelenített meg jóval több parlamenti politikust, mint szeptemberben (32% vs. 39%). A két politikai oldal magas prezentációja azzal hozható összefüggésbe, hogy az önkormányzati választások utolsó kampányeseményei és az uniós csatlakozás körül kialakult heves vita továbbra is a politikusokra irányította a figyelmet. A kormány/koalíció szereplése mindössze a Jó estét, Magyarország!-ban emelkedett meg számottevő mértékben (18% vs. 22%), ezenkívül még öt műsorszolgáltató hírműsorában tapasztaltunk egy-két százalékos emelkedést a kabinet szereplőinek javára. Az ellenzéki pártok szereplése azonos mértékben emelkedett a Jó estét, Magyaroszág!-ban (14% vs. 17%) és a Danubius Rádióban (8% vs. 11%). Érzékelhető módon csak az ATV Híradójában csökkent megjelenéseik megoszlása (15% vs. 12%), a többi műsorban az előző hónappal közel azonos adatokat regisztráltunk, csupán egy-két százalékos elmozdulást tapasztaltunk. 15
6. ábra N=6505 A parlamenti politikusok és az egyéb szereplők megjelenéseinek aránya a hírműsorokban (a szereplések százalékában) kormány/koalíció parlamenti ellenzék egyéb szereplők Átlag 24 12 64 ATV Híradó 26 12 63 Jó estét, Magyarország! (TV2) 22 17 61 M1 déli Híradó 23 10 67 Sláger Rádió 14 6 80 Danubius Rádió 31 11 57 RTL Klub Híradó 16 9 75 Tények (TV2) 17 10 73 Esti Krónika 34 15 51 Déli Krónika 32 14 54 Reggeli Krónika 32 17 52 Duna TV Híradó 21 10 69 M1 esti Híradó 23 13 64 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A következő táblázatba azokat a szereplőket (az ún. egyéb szereplők ) gyűjtöttük össze, akik megjelenéseik, megszólalásaik alapján nem a hazai parlamenti politikai életet reprezentálják. A pártkötődéssel nem rendelkező aktorok közül a legnagyobb arányban a vállalatok, vállalkozások, bankok, biztosítók fordultak elő (11,4%). A második helyet az országos jogi szakágazati intézmények tudhatták magukénak (10,4%), harmadikon azok álltak, akiknek intézményi kötődés nem derül fény (9,5%) (4. táblázat). A jogi szakágazati intézmények szereplési aránya az előző hónaphoz képest tovább emelkedett (8,6% vs 10,4%), ami az önkormányzati választásokkal állt összefüggésben, amelynek előkészületei kapcsán sokszor nyilatkozott az Országos Választási Iroda vezetője, Rytkó Emília (lásd Melléklet 11. táblázat). Továbbá a jászladányi alapítványi iskola körül kialakult heves csatározásoknak köszönhetően sokat szerepelt a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa (lásd Melléklet 11. táblázat), végül a bíróságok anyagi válsága miatt gyakran nyilatkozott a Legfelsőbb Bíróság elnöke is (lásd Melléklet 11. táblázat). 16
4. táblázat N=3852 A 15 leggyakrabban előforduló pártkötődéssel nem rendelkező szereplő (szerepléseik arányában) esetszám százalék vállalat, vállalkozás, bank, biztosító 441 11,4 országos jogi szakágazati intézmény 401 10,4 intézményi kötődés nem derül ki 367 9,5 külföldi szereplő 324 8,4 kultúra, tudomány, művészet, 267 6,9 szórakoztatóipar, oktatás rendőrség, VPOP 267 6,9 minisztériumok 238 6,2 civil szféra szerveződése 188 4,9 egészségügy 158 4,1 pártkötődés nélküli szakértő 139 3,6 szakszervezetek, érdekképviseletek 134 3,5 köztársasági elnök 93 2,4 országos gazdasági szakágazati intézmény 64 1,7 határon túli magyarok és szervezeteik 58 1,5 polgármester, megyei önkormányzat elnöke 56 1,5 6. 1. Szereplési arányok az egyes témákban A szereplési arányok általános elemzése mellett az ORTT rendszeresen vizsgálja, hogy az egyes témakörökön belül milyen eséllyel nyilváníthattak véleményt (élőszóban vagy narrátori idézet útján) a szemben álló felek (5. táblázat). Az egyes témakörökön belüli szereplési arányok elemzésénél a parlamenti politikusok mellett az egyéb szereplők megjelenéseit is figyelembe vesszük. A hírműsorok szereplőinek nyilatkozataiban a leghangsúlyosabban az önkormányzatok tevékenységének témaköre fordult elő, az előző hónap adataihoz képest 4 százalékos növekedést könyvelhetett el a kérdéskör (15% vs. 19%), ennek több mint kétharmadát az önkormányzati választásról hangoztatott vélemények tették ki. Az ország külpolitikai kapcsolatairól tett nyilatkozatok aránya 3 százalékkal emelkedett (10% vs. 13%), ennek oka egyértelműen az Európai Unióhoz való csatlakozásunk körül kialakult vita volt. A belpolitikai kérdéseket boncolgató témakörök közül az általános belpolitikai csoporttal (14% vs. 8%) foglalkozók könyvelhették el a legnagyobb visszaesést. 17
Most is, mint az ezt megelőző időszakokban, a kormány nagyobb súllyal szerepelt a témák többségében, mint az ellenzék. Októberben az ellenzék mindössze két kérdéskörben nyilatkozhatott többször (általános belpolitikai kérdések, pártok viszonya, ügyei). Októberben kezdődött meg a 2003. évi költségvetés parlamenti előkészítése, ezzel magyarázható, hogy az ellenzék a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban tett nyilatkozatainak aránya másfélszeresére emelkedett (10% vs. 25%). 5. táblázat N=6505 A kormányzati oldal, a parlamenti ellenzék, valamint az egyéb szereplők előfordulása az egyes témakörökben (százalékban, egy nyilatkozat több témát is érinthet) a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya kormányzati parlamenti egyéb nyilatkozatok oldal ellenzék szereplők aránya önkormányzatok tevékenysége 28 17 55 19 gazdasági helyzet 23 6 71 17 külpolitikai kapcsolatok 47 25 27 13 kormány gazdaságpolitikája 36 15 50 13 kormány tevékenysége 72 6 22 13 szociális szféra 18 4 78 11 kultúra, média 16 4 80 10 pártok viszonya, ügyei 37 39 24 10 bűnözés 4 1 96 9 parlament tevékenysége 43 32 25 9 általános belpolitikai kérdések 34 46 19 8 belpolitikai botrányok, korrupció 14 9 77 7 kormányzat-ellenzék viszonya 43 43 14 4 természeti, ipari katasztrófák, 5 1 94 3 balesetek rendvédelmi szervezetek helyzete 29 15 56 2 6. 2. A szereplők megjelenítési módjai A szereplőket aszerint is vizsgáltuk, hogy a szerkesztők fontosnak tartották-e felhívni rájuk a közönség figyelmét, azaz megjelentek-e a headline-ban vagy az összefoglalóban. Az aktorok legnagyobb része (90%) sem a headline-ban, sem az összefoglalóban nem kapott helyet. A nevesített közszereplők közül a legnagyobb gyakorisággal Kovács Lászlóra (30 eset) hívták fel a figyelmet. Az összefoglalókban második legtöbbet megjelenő politikus Medgyessy Péter volt, akit 26 esetben láthattunk a műsor elején vagy végén elhelyezett szalagcímekben. 18
Mádl Ferenc köztársasági elnök volt a harmadik legtöbbet szereplő közéleti személyiség (16 eset) a headline-okban. Októberben a kormányzat reprezentánsai közel kétszer olyan gyakran fordultak elő a headline-okban, mint az ellenzékiek (212 eset vs. 102 eset). A hírműsorok a kabinetre és tagjaira hívták fel a figyelmet a legtöbbször, az említett csoport tette ki a politikusok megjelenésének közel felét (314 esetből 166 eset). Az ellenzéki pártok képviselői közül Áder János szerepelt a leggyakrabban a hírösszefoglalókban (14 eset). Várhegyi Attila szintén sokszor szerepelt a headline-okban, személye a polgármesterként elkövetett visszaélések miatt kirótt jogerős bírói ítélet következtében került a média figyelmének középpontjába. 6. 3. A politikusok médiahasználatának tendenciái Az év tizedik hónapjában a parlamenti politikusok 67 százaléka a kormány/koalíció, harmada (33%) az ellenzék képviseletében jelent meg a hírműsorokban (7. ábra). A kormány/koalíció szereplése az előző időszak adataihoz képest egy százalékkal visszaesett (68% vs. 67%). A kormányoldal reprezentánsainak mutatóin belül átrendeződés figyelhettünk meg. A kabinet tagjainak részesedése csökkenni kezdett (47% vs. 45%), hasonló tendenciát regisztráltunk az SZDSZ esetében (10% vs. 8%). Ezzel párhuzamosan a MSZP százalékos aránya három százalékkal emelkedett (11% vs. 14%), a folyamat két képviselőnőjük gyakori szereplésével függött össze. Gy. Németh Erzsébet, az MSZP főpolgármester-jelöltje októberben közel két és félszer gyakrabban jelent meg a hírműsorok tudósításaiban, mint szeptemberben (20 eset vs. 51 eset). Hasonló volt a helyzet az Országgyűlés elnöke, Szili Katalin esetében, aki másfélszer többször szerepelt a beszámolókban (33 eset vs. 52 eset) (lásd Melléklet 9. táblázat). Az SZDSZ-ről megállapítható, hogy parlamenti képviselői közül az elemzett programok főként a párt elnökét, Kuncze Gábort idézték, aki a frakció nyilatkozatainak több mint kétötödét adta (188 esetből 78 eset). A kabinet megjelenéseinek kétharmadát szocialista pártkötődésű miniszterek, államtitkárok szolgáltatták (1042 esetből 679 eset). Az ellenzék szereplése októberben 1 százalékkal emelkedett (32% vs. 33%). A Fidesz- MPP megjelenésének aránya folytatta szeptemberi növekedését, a csoport adta az összes politikusi felbukkanás negyedét (23% vs. 25%), az MDF részesedése a dimenzióban nem változott (8% vs. 8%). Az adatokból kitűnik, hogy az önkormányzati választások miatt a műsorok a két nagy párt szerepeltetésére helyezték a hangsúlyt. 19
7. ábra N=2306 A kormány és a parlamenti pártok képviselőinek szereplései a hírműsorokban (a kormánytagok és a parlamenti képviselők szerepléseinek százalékában) 60 augusztus szeptember október 40 % 20 0 kormány MSZP SZDSZ Fidesz MDF független augusztus 43 15 10 20 12 0 szeptember 47 11 10 23 8 1 október 45 14 8 25 8 0 Az ORTT - nemzetközi példákat követve - elsősorban a parlamenti politikum (kormánytagok, parlamenti képviselők) médiahasználatának vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. Emellett azonban a politikai elit szereplésnek vizsgálata más módszer alapján is elképzelhető. Így érdemes elemezni a parlamenti politikusok mellett az összes köztudomásúan politikai kötődéssel bíró szereplő megjelenését is (8. ábra). E megközelítés alapján kisebb eltérés mutatkozott a parlamenti politikusok szerepléseinek megoszlásához képest. A kormány oldal a megjelenések 65, míg az ellenzék 32 százalékát birtokolta. A parlamenti képviselettel nem rendelkező pártok az összes felbukkanás mindössze 3 százalékát tudhatták magukénak. A MIÉP és a Centrum Párt a helyhatósági választások miatt, míg az FKgP a tovább húzódó belső vitái következtében szerepelt a hírműsorokban. A Centrum Párt képviselői közül továbbra is Mizsei Zsuzsanna tekinthető a leggyakrabban idézett politikusnak, aki a Millenáris Kht. gazdálkodásában felfedezett visszaélések ügyében nyilatkozott (lásd Függelék). A kormány pártkötődéssel nem rendelkező tagjainak aránya tovább folytatta enyhe emelkedését (11% vs. 12%). A kabinet független tagjai közül a legtöbbet Bárándy Péter szerepelt, aki az ország uniós csatlakozásához szükséges alkotmánymódosítás előkészítése miatt jelenhetett meg gyakrabban a hírműsorokban. Októberben az MSZP reprezentánsainak előfordulása stagnált (40% vs. 40%), míg az SZDSZ képviselőinek aránya 3 százalékkal 20