GYERGYÓÚJFALU KÖZSÉG KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS HAVILAPJA. II. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, 2009. JANUÁR Tartalom Önkormányzat... 2 Sulivilág... 6 Hitélet... 8 Civil fórum... 10 Múltidézõ... 14 Mezõgazdaság... 16 Gyermeksarok... 19 Testvértelepülések... 21 Ép testben... 22 Tarkabarka Magazin... 24
2 / ÖNKORMÁNYZAT II. évfolyam, 1. szám, 2009. január Kiadja: Gyergyóújfalu község Polgármesteri Hivatala Széllyes Sándor: Székely Karácsony Hóba temetkezett csíki havasokon, Áron egymagában fenn a Madarason Uram, fohászkodik Fiad megszületett, Karácsony este van Hogyha megteheted, Te, aki rendezed ezt a nagyvilágot, Juttass nekünk is egy kicsi boldogságot. Hallottalak, Áron, de nem mondtad kinek? A népemnek, Uram, szegény székelyeknek. Az Úr kicsit hallgat, majd így szól: Te Áron! Jókedvemben kaptál legyen úgy nem bánom De még mielőtt a kérést teljesítem, Valamit meg kéne magyarázni nekem: Én a székelyekről hallottam eleget, Mondtak már rólatok hideget, meleget Tudom hívők vagytok, sokat imádkoztok, De szidásomban is világelsők vagytok. Hallom, magatokat székelynek valljátok, S kiválasztott népem neveit hordjátok: Áron, Ábel, Mózes, Dániel és Dávid, Az egész Biblia vissza Ábrahámig Ha jól meggondolom, szinte már úgy vélem, Hogy Csicsó Názáreth, s Ditró Jeruzsálem. Aztán ha jól értem magyar a beszéded, S mégis a székelyek boldogságát kéred Miféle náció, ha a nyelve magyar? Ó, Uram, szólt Áron a székely is magyar, Csak egy kicsivel több. Igaz, hogy nem sokkal, De több! Legalább úgy három vagy négy fokkal. Ott állt a sok fenyő keményen, vigyázban, Gyertyák pislákoltak ezer csíki házban, Megkondult Csíksomlyó máriás harangja, S szelíd korholással szólt az Úr hangja: Jól van, Áron fiam, és most tartsunk rendet: Ez a kicsivel több megmagyaráz mindent. Én megértettelek, és most érts meg te is: Kicsit ezért több a szenvedésetek is. Felelõs kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztõség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel.: 0266-350.004, 350.077, barazda@gyergyoujfalu.ro Nyomdai elõkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft. ROVATSZERKESZTÕK: Önkormányzat Egyed József Sulivilág Elekes-Köllõ Tibor, Fodor Annamária Hitélet Gál Katalin, Fodor Annamária Civil fórum Lukács Róbert, Fodor Annamária, Elekes-Köllõ Tibor Múltidézõ Elekes Dániel László, ifj. Sólyom István Mezõgazdaság Horváth Nina Gyermeksarok Gál Katalin, Fodor Annamária Testvértelepülések Egyed József Ép testben Gál Katalin, Egyed József Tarkabarka Gál Katalin
II. évfolyam, 1. szám, 2009. január ÖNKORMÁNYZAT / 3 Beszámoló a gyergyóújfalvi templom felújításának helyzetérõl Egyed József, polgármester A templom felújítása egy fontos mozzanata közösségi életünknek, ugyanis az egyház és a templom a legnagyobb összetartó erő egy székely településen belül. Ezért tekintem fontosnak röviden tájékoztatni a község lakóit a felújítás jelenlegi állapotról. Az eredetileg megkötött felújítási szerződéshez képest, amely tartalmazza a részletes munkafelosztást, az elvégzendő munkálatok költségeit, továbbá a garanciavállalást a vállalkozó részéről, jelen pillanatban sajnos 5 hónap időbeni csúszás áll fenn a munkát végző cég részéről. Ennek a helyzetnek fő oka, hogy a vállalkozónak a karácsonyi ünnepekre át kellett adnia a szárhegyi templomot, és oda csoportosította át munkásait. A helyzet rendezése érdekében, a közelmúltban létrejött megállapodás értelmében, a rossz egészségi állapotban levő Fülöp Béla plébános kérésére a gyergyóújfalvi önkormányzat az egy háztanáccsal és a közbirtokosság vezetőségével együttműködve, átveszi a munkálatok szervezését és lebonyolítását. A kivitelezési szerződés egy melléklettel lett kibővítve, amely számba veszi a mostanig elvégzett 65.000 RON értékű munkálatot, továbbá tartalmazza a részletes felosztást a még hátralevő munkálatokra vonatkozó an, egészen azok befejezésig. A munkálatok összértéke 345.000 RON, a kivitelezési határidő 2009. május 30. A hét részre felosztott munkálat minden egyes szakasza után átvételi jegyzőkönyv készül, amelyet egy, a mellékletben meghatározott bizottság ír alá, és e jegyzőkönyv aláírása után jogosult a munkavégző cég a mun kálat ellenértékének átvételére, természetesen mindezt akkor, ha a bizottság rendben elvégezettnek találta a munkát. folytatás a 4. oldalon»
4 / ÖNKORMÁNYZAT II. évfolyam, 1. szám, 2009. január» folytatás a 3. oldalról A szerződést kiegészítő melléklet értelmében ugyanakkor a vállalkozó elveszti a kiállítandó számla értékének 0,1%-át/nap, amennyiben a hét részre felosztott munkálat egyes szakaszait nem végzi el a meghatározott időre. A mennyiségében és minőségében elvégzendő munkálatokat értékelő bizottság tagjai: Fülöp Béla plébános, Egyed József polgármester, Egyed Imre, a polgármesteri hivatal alkalmazottja, Sólyom Gyula, a közbirtokosság részéről, Kovács Vince, Sólyom Endre, Nagy Árpád és Lázár Ákos az egyháztanács részéről. Közös megegyezéssel a kapcsolattartó személy az önkormányzat és a vállalkozó között Egyed Imre területrendezési szakember lett. A melléklet tartalmaz egy jótállási garanciát is, ami a munkálat összértékének 1 százaléka, mely összeg egy közösen létrehozott számlaszámra helyeződik el, és egy év múlva szabadul fel, amennyiben nem lépnek fel rejtett hibák. A szerződésmelléklet aláírásával megtörtént az a lépés, amely által a munkavégző cég anyagilag kötött a határidők betartásához, és a bizottságra hárult az a feladat, hogy minőségileg és mennyiségileg átvegye a munkálatokat. Remélem, a szerződött felek becsü lettel megfelelnek a közösség elvárásainak. Már csak a Hívek nagylelkű adományaira van szükség, hogy a templomunk újból a régi pompájában tündököljön, és az Úrhoz fohászkodó összetartó közösség szelleme hassa át annak falait. Kedves keresztény falutársaim! Segítsünk anyagi lehetőségeink sze rint, hogy az őseink verejtékes mun kája árán megépített templom ismét a falu legszebb épülete legyen, amelyre méltán lehetünk büszkék. Székely közösségünk sok megpróbáltatáson esett át az elmúlt évszázadok alatt, ez is egy nehéz feladat, megpróbáltatás kis közösségünk számára, de én remélem, hogy mint őseink, úgy mi is méltón helytállunk az ilyen nehéz helyzetekben. Mindenkinek kívánok Istentől való megnyugvást, egészséget, békét az új esztendőben. Tájékoztatás a gyergyóújfalvi Polgármesteri Hivatal és Önkormányzati Testület tevékenységérõl Kovács Éva Kataszteri és mezõgazdasági iroda A kataszteri és mezőgazdasági iroda elsődleges feladata a földtörvények alkalmazása és birtoklevelek kiállítása. A kérések számának nagysága, az ügyiratok terjedelmessége, az alapos kivizsgálás szükségessége, a területek kataszteri felmérése valamint a tulajdonjogi problémák bonyolultsága miatt lassan halad a birtoklevelek kiállítása. Nagy lépést jelent az újfalvi szántók teljes felmérése és a parcellák azo nosí tásának megkezdése. Azon gazdák, földtulajdonosok, akik pályázni szeretnének vagy adás-vételt eszközölni a föld - területekkel, előnyben részesülnek a birtoklevelek kiállításánál. Ezért kérjük, jelentkezzenek a kataszteri és mezőgazdasági irodá ban az időpont meg - beszélésére. Január és február hónapok folya mán történik a mezőgazdasági nyilvántartók évi kitöltése a tulajdonosok bevallása szerint. A 28/2008-as rendelet értelmében kötelező a meglevő telekkönyvi, kataszteri nyilvántartási számoknak a beírása. Ezért meg - kérünk minden tulajdonost, aki rendelkezik kiállított birtoklevéllel valamint új telekkönyvvel, mutassa be a bevallás alkalmával. Helyi adók és illetékek A községi tanács a 2008/55-ös számú határozatával döntött a 2009-es évi helyi adókról és illetékekről. Nem emelkednek az épület, kül- és belterület, személygépkocsi adók. Az 1697/2008-as kormányhatározat ér - tel mében 20 %-kal nő a 12 tonnán felü li tehergépkocsik adója. Az adók kifizetésének határideje 2009. március 31. és szeptember 30. A kamatok elkerülése végett, felkérjük a lakosságot, hogy e határidőkön belül eszközöljék a kifizetéseket. Továbbra is 10 % kedvezményben részesülnek az épület, belterület és járműadókra azon fizikai személyek, akik március 15-ig teljes egészében minden adónemüket kifizetik. 20 %-kal emelkedett a robogó, szekér illetve egyéb mezőgazdasági gépek évi, illetve beíratási adója, valamint a szemétszállítási illeték. A 2007-es esztendőben a község köztulajdonába kerültek a nagyon rossz állapotban levő erdészeti utak, község szinten 83.3 km hosszúságban. Javításukra a közösségünk összefogására van szükség. Ezért a községi
II. évfolyam, 1. szám, 2009. január ÖNKORMÁNYZAT / 5 tanács létrehozta az erdészeti úthasz - nálati illetéket, amelynek mértéke 6 lej az előző évben lebélyegzett és kitermelt famennyiségre számolva. Ezen adók bevallására a fizikai személyek esetében a mezőgazdasági nyilvántartók kitöltésekor kerül sor, a jogi személyek pedig január 31-ig az adóhivatalban tehetik le nyilatkoza - tukat, nem az erdészeti hivatalok gyűjtik be, mint a 2007-2008-as esztendők folyamán. A befolyt pénzösszegeket az erdőcsoportok és a közbirtokosságok vezető sége, valamint az önkormányzat által felállított fontossági sorrendben használják fel. Tiszteletben tartják a községünkhöz tartozó három falu, Újfalu, Tekerőpatak és Kilyénfalva által befizetett összegeket és javításra szoruló saját útjait. Területrendezés és építkezési engedélyek Az utóbbi években a gazdaság fellendülése községünkben is látványos változásokat hozott. Sokan szépítgetik, csinosítják portájukat. Az 50/1191-es építkezéseket szabályzó törvény értelmében építke zési engedély szükséges mind az új épületek létrehozására, mind a meg levők módosítására. Sajnos az engedélyezés legtöbb esetben elmaradt. Tekintettel arra, hogy az év folyamán ellenőrzések várhatóak a központi hatóságok részéről, és hogy elkerüljük a sok esetben igen nagy mértékű büntetések kirovását, felkérünk minden gazdát, aki tetőszerkezetet módosított, hozzátoldott meglévő építményéhez, esetleg újat épített vagy lebontott, jelentkezzen a Polgármesteri Hivatal területrendezési irodáján az engedélyezés elkezdésére. Minden héten csütörtö kön 9-14 óra között szakember várja a Polgármesteri Hivatal székhelyén az engedélyezést óhajtókat. Szükséges iratok: telekkönyvi kivonat és helyszínrajz (a kataszteri és mezőgazdasági irodában is kiváltható, ha a terület újra volt telekkönyvezve). Fejlesztési programok és pá lyázatok községünkben Egyed Imre A 2007-2013 idõszakra meg hirdetett Or szágos Vidékfej lesztési Program 4 tengelybe cso portosí - tott intézkedési csomag keretében valósul meg, az alábbiakban ábrázolt lebontás szerint. I. TENGELY A mezőgazda ság és erdészet versenyképességének javítása. II. TENGELY Környezetvédelem és tájgaz dálkodás III. TENGELY A vidéki életminőség javí tása és a gaz dasági diverzifikáció ösztön zése 312. Mikró vállala tok támoga tása 313. Turisztikai tevé kenységek bátorítása 322. A vidék felújí tása, fej lesztése, a vidéki szolgáltatá sok javítása, a vi déki örökségek megőrzése IV. TENGELY LEADER A helyi kezde ményezés támogatása A helyi önkormány zatok a 322-es program cso mag keretében kétféle módon nyújt hatnak be pályáza tot: önállóan, köz ség szinten, pályáz - ható összeg maximum 2,5 millió. euró/pályázat térségi fejlesztési szövetség ként, kettő vagy több önkor mányzat tár - sulása által, pá lyázható összeg ma xi - mum 6,0 millió. euró/közös pá lyázat. A községi önkormány zat mind a két pályá zati lehe tőség keretében elindította a terve zési folyamato kat és az elbíráláshoz szükséges akta csomagok összeállítását. Az önálló pályázatba a következő beruházások kerültek bele: a szennyvízhálózat kibőví tése a község egész te rületére (22 km) az ivóvízhálózat kibővítése (1,2 km) községi utak aszfaltozása (1,6 km) kulturális intézményeink fejlesztése szociális otthon kialakítása hátrányos helyzetben lévő gyerekek nappali ellátására. A térségi fejlesztési szövetség hivatalos bejegyzése folyamatban van Gyergyóvasláb köz ség önkor mány - zatával. Ezt a szövetséget az a tény tette szükségessé, hogy a hevederi falurész infra strukturális fej lesztése,(víz, csatorna, elektromos áram, út hálózat) fekvéséből adódóan Vasláb köz séggel közösen kön nyebben megvalósítható. A térségi fejlesztési szövetség keretében benyúj tandó pályá zatba ujfalu részről a követ kező beru házások kerülnek bele: a hevederi falurész villamo sítása, a hevederi falurész ivóvíz és szennycsatorna hálózatának kiépítése, a hevederi falurészen az út hálózat feljavítása a Súgó barlangig, az újfalvi kultúrház felújí tása, községi utak aszfaltozása.
6 / SULIVILÁG II. évfolyam, 1. szám, 2009. január Tekerõpataki Kisfúvósok Kolumbán Csilla, hitoktató Zenét tanítva megtapasztaltam, hogy egyre kevesebb jó énekhangú gyermek van, akik örömet szerzően, méltóképpen tudnak szerepelni különböző rendezvényeken. Hogy mégis valamilyen képzésben részesüljenek, zeneileg jobban fejlődjenek, született meg bennem az ötlet, hogy furulyás csapatot hozzak létre. Azt, hogy az ötlet jó volt, az is bizonyítja, hogy egyre több gyerek kapcsolódik be már zsenge kortól. Számuk egyre gyarapodik. Először két fiú tanult meg furulyázni 4 évvel ezelőtt, majd három hónap múlva egyszerre 10 fiú-lány kapcsolódott hozzájuk. Egy év múlva még tízen. Közben volt, aki lemorzsolódott. 2008februárjától az I-IV osztályosokból is akadtak nem is kis létszámban furulyázni tanulni vágyók. Ők 16-an vannak. A IV. osztályosok felzárkóztak a nagyok közé, mert ők Fodor Annamária tanítónő segítségével sokat tanultak. Jelenleg 37-38 tanuló furulyázik, ezek kb. 30%-a kilyénfalvi tanuló. A lányaink általában szorgalmasabbak, de van kivétel is, hála Istennek. Szívesen vállalnak fellépéseket különböző rendezvények, ünnepek alkalmával. Szerepeltek iskolai ünnepségeken: évnyitó, évzáró, vetélkedők, szavalóversenyek alkalmával. Ezenkívül egyházi ünnepeken is: Advent vasárnapjain rendszeresen, Karácsonyi műsoron, Nagyböjt vasárnapjain, Húsvétkor, Elsőáldozásokon, Búcsú alkalmával. Polgári ünnepségeken is szerepeltek, így Falunapok alkalmával Alfaluban és Tekerőpatakon, Március 15-én, Anyák napján, Apák napján. Családi ünnepségek alkalmával is fellépnek, házassági évfordulókon, 25-50 éves évfordulókon, Szent család vasárnapján, kortárstalálkozókon stb. Az igény és a hangszerszeretet indít arra, hogy februártól egy újabb csoportot indítsak, újabb csapattal próbáljam megszerettetni a furulyát, a hangszert. Állandó rendszerességgel gyakorolunk hetente 1-1 órát. Ha valamilyen ünnepségre készülünk, akkor naponta gyakorolunk. Nemcsak a gyermekek, én is hálás vagyok az Istennek az ötletért, és hogy megadja a szükséges időt és lelkesedést. Valóban arra van időnk, amire időt akarunk szentelni.
II. évfolyam, 1. szám, 2009. január SULIVILÁG / 7 Képes beszámoló a 10-dik Mennybõl az angyal szavalóversenyrõl Elekes-Köllõ Tibor Elekes Vencel Általános Iskola, 2008. december 19. Minden szavaló dicséret - ben részesült. Díjazottak: Különdíjas: Bányász Alpár V-VI. osztályosoknál: I. díj: Szabó Ágota II. díj: Borka Ágota és Kovács Katalin III. díj: Kovács Renáta és Oláh Ágota VII VIII. osztályosok nál: I. díj: Păun-Gergely Richárd II. díj: Szabó Emerencia, Balázs Júlia és Keresztes Noémi III. díj: Sólyom Beáta és Birton Bernadette Gáll Katalin Szabó Ágota
8 / HITÉLET II. évfolyam, 1. szám, 2009. január Áldott Új Kezdést! Árpád-házi Szent Margit Bíró Sándor, református lelkipásztor Alsónyárádmente egyik falujában még szokás, hogy a lelkipásztor az esztendő utolsó és első perceiben ott áll a falu fölé magasodó dombra épített templom bejárata előtt, és amilyen hangosan csak tudja, mintegy felhívásként, belekiáltja az éjszakába: Testvéreim, búcsúzzunk az Óévtől!. Kis idő múlva Isten kegyelméből fogadjuk az Új esztendőt! Aki nem ment fel a templomhoz, az otthon várta a harangkondulást, az éjszakába elkiáltott felhívást. Ebben a két mondatban a keresztyén ember számára számtalan gondolat csendül meg: a hála a meg nem érdemelt ajándékokért, a még tartó kegyelmi időért, a lehetőségért, hogy valami újat, jobbat kezdhetek, javaimmal jobban sáfárkodhatom. Ez a teológiai értelmezése is, a végtelenségig nem visszatérő új esztendőknek, lehetőségeknek. Azért, hogy valóban új legyen az esztendő, a régit le kell zárnom, életem nyomasztó terheit le kell raknom. Elhibázott döntéseim következményeitől, lelkiismeretem vádló hangjaitól meg kell szabadulnom. Hívő ember kiváltsága, hogy megteheti, oda pakolhatja le, ahová Isten a helyét kijelölte: Krisztus keresztje alá. A református ember egy esztendőben hatszor vagy hétszer él úrvacsorával, a kegyelem kézzel is fogható jegyeivel. Ez mindig ünnephez kötött alkalom arra, hogy a bűnbánó bocsánatban részesülve annak kiábrázolható jegyeit is magához vegye. Ezt előzi meg a nagyhét vagy más szóval a bűnbánati hét. Gyermekkorom faluközösségében az úrvacsorában, a bűnbocsánatban részesülni óhajtó ember ezekben a hetekben haragosait felkereste, ha valakit megbántott megkövette, és utána járult alázattal az Úrasztalához. Minden ilyen őszinte számadás lezárja életünk egy szakaszát. A kegyelem felmentés, a kegyelem új kezdés. Adja a Kegyelmes Isten, így tudjunk régi terhektől megszabadulni, és Isten bocsánatának birtokában új esztendőt, új életet kezdeni. Gáll Katalin Árpád-házi Szent Margit napja január 18-a. 1242-ben született Dalmáciában, 1270. január 18-án halt meg a Nyulak szigetén. Atyja IV. Béla király, Szent Erzsébet testvére, anyja Laszkárisz Mária bizánci hercegnő volt. Margitot még a szíve alatt hordozta az édesanyja, amikor a tatárok Batu kán vezetésével, 1241-ben betörtek Magyarországra. Béla király megkísérelte őket feltartóztatni, de borzalmas vereséget szenvedett, s Dalmáciába kellett menekülnie. A szülők végső szükségükben a születendő gyermeket Istennek ajánlották. És a lehetetlen megtörtént: messze Belső- Ázsiában meghalt a nagykán, s Batu sietve távozott kelet felé, hogy le ne késsen az osztozkodásról. Béla és Mária nem vonakodott fogadalmát teljesíteni: amikor Margit három éves lett, átadták a domonkos nővéreknek Veszprémben. A király leánya részére új kolostort építtetett a Duna egyik szigetén (Nyulak szigete, ma Margitsziget), Buda közelében. Itt tett fogadalmat Margit 1254-ben. Isten kétszer is nagyszerű lehetőséget adott neki arra, hogy az egész világ előtt bebizonyítsa: ő teljesen szabadon, és szívének teljes odaadásával szentelte magát az Úrnak. Atyja kétszer is fölkereste a kolostorban házassági ajánlattal. Az első kérő a lengyel király, a második Ottokár cseh király volt. Margit mindkettőt határozottan visszautasította. Szenttéavatási aktái megmaradtak, ezek nővér- és kortársainak, élete tanúinak sok értékes és hitelt érdemlő vallomását is tartalmazzák. Ezekből kiderül, hogy Margit számára magától értetődő volt a szabályok szigorú megtartása, a kemény önsanyargatás, a legnyomorúságosabb, utálatot gerjesztő betegek szolgálatában való hősies kitartás. Nagyon gyorsan és erélyesen leszoktatta nővértársait arról, hogy benne bármi módon a királylányt tiszteljék. Életének alapszabálya egész egyszerűen így hangzik: Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni. Isten rendkívüli imameghallgatásokkal és csodákkal jutalmazta odaadását. Margit bírta a jövendölés adományát is. Huszonnyolc éves korában halt meg, szeretettől és vezekléstől elemésztve. Halála óráját derűs arccal előre megmondta a nővéreknek. 1943-ban avatták szentté.
II. évfolyam, 1. szám, 2009. január HITÉLET / 9 Nagy ünnep elõtt Kilyénfalva Száz éve született Jakab Antal püspök Varga Gabriella Az új esztendőben, amikor Erdély magyarjai a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye alapításának ezeréves fennállására fordítják figyelmüket szerte az országban, Kilyénfalva és környékbeli népe is jubileumi ünnepségre készül. Olyan jubileumra, amely része a millenniumnak, s amely méltán indítja arra a székelyföldi híveket, hogy 2009. március idusának hajnalától az esztendő utolsó napjáig szüntelenül elevenítsék fel emlékezetükben s foglalják bele könyörgéseikbe és hálaimáikba: száz éve született Jakab Antal gyulafehérvári megyéspüspök. Nemzetünk, egyházunk, szülőföldünk e nagyjelentőségű centenáriumáról való méltó megemlékezés gondolata éppen két évvel ezelőtt fogalmazódott meg először a sokat szenvedett, hitvalló püspök egykori tanítványa, majd tizenhat éven keresztül munkatársa, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola volt erkölcsteológia professzora és vicerektora, dr. Vencser László részéről, aki 2007. március 14-én kelt és Varga Gabriellához intézett levelében kezdeményezte Jakab Antal életrajzának kötetbe foglalását. Vencser tanár úr, aki Jakab Antal iránti tiszteletét már a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház megalapításában is kifejezte, 2007. július 1- jén, Kilyénfalván, a Jakab Antal Könyvtár avatóünnepségén mondott beszédét e szavakkal fejezte be: Két év múlva, Jakab Antal püspök születésének 100. évfordulóján, amikor a főegyházmegye fennállásának 1000 évét ünnepli, visszatérünk e helyre, hogy ismét felidézzük az ő nagyságát, számot adjunk a közben eltelt két évről, és tovább álmodjuk a jövőt. Az események Gyergyócsomafalván folytatódtak. 2008. április 4-én a gyergyócsomafalvi római katolikus plébánián hangzott el először Borsos Géza, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány kuratóriumi elnöke részéről, hogy a centenárium alkalmával méltó volna Kilyénfalván Jakab Antal mellszobrát felállítani, s hogy ennek megvalósítását az elnök úr, illetve alapítványa vállalná. Így találkoztak tehát össze egymással az ünneplés nemes szándékának különböző elképzelései és kezdeményezései, de egyazon célja: méltó módon felidézni a néhai püspök emberi és főpásztori nagyságát Kilyénfalván, a szülőfaluban. A Jakab Antal életét bemutató, hiánypótló könyv gondolata és az ő alakját megörökítő mellszobor felállításának terve hozta magával két kísérő - rendezvény, egy az ő főpásztori munkásságát méltató konferencia, valamint egy emlékkiállítás megszervezését, amely így kétnaposra bővítette a tervezett rendezvénysorozatot. A Varga Gabriella és dr. Vencser László elnökletével működő budapesti Határtalanul Alapítvány és a csomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány kezdeményezését Gyergyóújfalu Község Önkormányzata polgármestere, Egyed József felkarolta. Az előkészületek koordinálására és lebonyolítására 2008. augusztus 8-án a kilyénfalvi Jakab Antal Könyvtárban egy úgynevezett centenáriumi bizottságot állítottunk fel, amelynek tagjai ábécé sorrendben Borsos Géza, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Egyed József polgármester, Jakab László, Jakab püspök unokaöccse, Kolumbán Csilla hitoktató, Simon Csaba megyei tanácsos, Szilágyi Lőrinc plébános, Varga Gabriella újságíró, a Határtalanul Alapítvány kuratóriumának elnöke és prof. dr. Vencser László atya, a Határtalanul Alapítvány kuratóriumának társelnöke. A bizottság még azon a napon megtartotta számos részletkérdés eldöntésére összehívott első ülését, majd a már megkezdett munka további alakulásáról október 2-án tanácskozott újra. A megemlékezés a századik születési évforduló előestéjén, 2009. március 12-én, csütörtökön délután a kilyénfalvi kultúrotthonban egy a sajtó nyilvánossága előtt zajló konferenciával veszi kezdetét, amelyen a hazai előadók mellett dr. Tempfli Imre teológus, történész, a Stuttgarti Magyar Katolikus Egyházközség lelkésze is részt vesz. A kétnapos rendezvénysorozat keretében Kilyénfalván leleplezzük Jakab Antal mellszobrát, Dóczi András csíkszeredai szobrászművész kilyénfalvi andezit kőből készülő alkotását. A március 13-i, pénteki program a délelőtti ünnepi szentmisével veszi kezdetét. Délután 16 órakor a kilyénfalvi kultúrotthonban megnyitjuk a Jakab Antal Emlékkiállítást, amely május 5-éig, Jakab Antal halála napjáig lesz látható Kilyénfalván. A kiállításmegnyitó után, 17 órakor bemutatjuk a Jakab püspök életéről szóló könyvet, majd a kétnapos rendezvénysorozatot a Gyergyószentmiklósi Kamarakórus hangversenye zárja.ez idő tájt Erdély magyarságának, de egész nemzetünknek a figyelme Kilyénfalvára irányul, s ez különösképpen igaz lesz március 12-én és 13-án. Ez óriási felelősséget ró a szervező intézményekre, a falu vezető tisztségviselőire, minden szülöttére, a rokonság tagjaira, a szomszédtelepülések Jakab Antal-tisztelőire és mindenkire, aki az ünnepségsorozat előkészítésében és lebonyolításában részt vesz. De nem önmagunkért szükséges jeleit adnunk a siker érdekét szolgáló igyekezetnek. Sokkal inkább azért van erre szükség, mert egy esztendeje végzett megfeszített munkánkat Jakab Antal emlékéért, az iránta érzett tiszteletünk kifejezéséért, a világ figyelmének Jakab Antalra való irányításáért tesszük. Legyünk egyek mindannyian ebben az igyekezetben, és melegítsük át Jakab Antal földi életében sokat szenvedett szívét ott, a Mennyek Országában is szülőfalujának azzal a szeretetével, amelyet életében olyan sokszor megtapasztalhatott.
10 / CIVIL FÓRUM II. évfolyam, 1. szám, 2009. január A tekerõpataki Harsona fúvószenekar rövid története Föl, föl, vitézek, a csatára Míg magyar kebel lehet, ilyen és ehhez hasonló dallamok hangzottak fel a teke rõpataki Harsona fúvószenekar elõadásában az I. Tekerõpataki falunapok színpadán, és sok más színpadon a Gyergyói-medencében. Ismerjük meg õket, hiszen büszkeségei Tekerõpataknak. Kolumbán István jelenlegi karmester, valamint néhai Kiss Vilmos tanító bácsi feljegyzései alapján készült tájékoztatóból, és György Róbert, a zenekar jelenlegi elnökével folytatott beszélgetések alapján nézzük meg történetüket. Fodor Annamária, Tekerõpatak 1937 tavaszán négy lelkes és fáradhatatlan ember György Ferenc, György János, Tatár Ferenc és Bernád Ferenc elhatározták, hogy a zenekedvelő fiatalokat összehozzák a falu szórakoztatására. Ők kezdeményezték az anyagi gyűjtést a zenekar alapításához. Így 1937 március 17-én magalakult az Önkéntes Ifjúsági Zenekar, mely 13 tagból állt. Az első vezetőtanács így alakult: György Ferenc elnök, György János alelnök, Tatár Ferenc titkár, Bernád Ferenc pénztáros. Az első karmestert Gyergyószentmiklósról hívták a vezetők Molnár János személyében. (Az első próba a Hadnagy utcai Kovács Ferenc házában volt). Az 1937-1940-es években történtek az első fellépések a Gyergyói-medencében: Szárhegyen, Gyergyószentmiklóson, Újfaluban. A szárhegyi versenyen II. helyezést nyertek. 1939-től a zenekarnak tekerőpataki karmestere lett: György Ágoston. 1949-ig további fellépések követték
II. évfolyam, 1. szám, 2009. január CIVIL FÓRUM / 11 egymást. 1944-1945 között György Antal mentette meg a hangszereket a háború viszontagságai elől. 1945 őszén Csíkszeredában zenéltek a hősi halottak temetésén. 1945-1948 között újabb 12 taggal bővült a zenekar, közülük Farkas Ferenc ma is tag. 1949-ben Bernád Ágoston lett a karmester, már ekkor 14 aktív tagot számlált a zenekar. 1950 fontos év a zenekar történetében, két odaadó, lelkes taggal bővült a zenekar, akik ma is alaptagjai a zenekarnak: Kolumbán István és Tódor József. 1954-ben a zenekar II. helyezést nyert a nemzeti kulturális versenyen. 1955-től Kolumbán István átveszi a karmesteri pálcát, aki szorgalmával és lendületével új arculatot adott a zenekarnak. Új zenedarabokkal bővült a repertoár. Az 50-es években újabb fellépések követték egymást nemcsak a medencében, hanem Marosvásárhelyen, Csíkszeredában is. Akkoriban már 25 tagot számláltak. A 60-as években munkahelyvállalás miatt csökkent a létszám, így Gyergyószentmiklósról pótolták a tagokat. A 70-es években a zenekar 40 taggal büszkélkedhetett. 1977-ben megünnepelték 40 éves fennállásukat. A 80-as években a kötelező fellépések mellett pártfogolták az igazi művészetet is, ez kedvezően hatott a fúvószenekar működésére, folyamatosan alkalmak adódtak a fellépésre. 1985-ben II. helyezést nyertek egy újabb kulturális vetélkedőn. 1989-től Hargita megye minden fontos eseményén részt vett a zenekar. Megünnepelték 60 éves fennállásukat is. 2000-ben megtörtént az első külföldi fellépés Budapesten, ahol 11 zenedarabot adtak elő olyan magyar művészek közreműködésével, mint Nagy Feró, Pálinkás Péter vagy Ormándy József. A közönség lelkesen fogadta őket. Ebben az évben a zenekar szervezési ügyeit György Zsolt vette át, aki 2006-ig végezte ezt a munkát. 2001- ben szintén Budapesten egy nemzetközi fúvószenekari találkozón léptek fel más külföldi zenekarokkal. 2002-ig a próbák a helyi Kultúrotthon nagytermében zajlottak, majd 2002-ben kiharcolták maguknak a Kultúrotthon emeletén levő két helyiséget, és a Polgármesteri Hivatal jóvoltából végleges székhelyük lett. 2003-ban civil szervezetté jegyeztették be a zenekart mint egyesület, ekkor kapta a Harsona Fúvós Egyesület nevet. Azóta is fellépések hosszú sora követi egymást. 2007-ben megünnepelték 70 éves fennállásukat. Ebben az évben György Róbert vette át a zenekar vezetését, így a jelenlegi vezetőtanács a következő: Kolumbán István karmester, György Róbert elnök, Both Csaba alelnök. A 70 év alatt 120 zenész fordult meg a zenekarban. Jelenleg 22 aktív tag van. Mindig szívesen tettek eleget a meghívásoknak, sokszor megörvendeztették a Gyergyói-medence lakóit. 2008 tavaszán a Román Televízió Magyar nyelvű adása is bemutatta őket. 2008 őszén Termésnapon voltak Marosfőn, egyszóval sokat tevékenykednek. Ezenkívül terveik is vannak, hiszen egyik legfontosabb és legsürgősebb feladat az új tagok toborzása, fiatalok betanítása. Egy másik gondjuk a régi hangszerek rendbetétele, valamint új hangszerek beszerzése. Ha meg akarjátok ismerni a klarinét, piszton (trombita), bariton (tenor horn), flügellhorn, dob vagy esetleg a cintányér hangszereket, és meg akarjátok hallgatni csodálatos zenéjüket, feltétlenül gyertek el fellépéseikre, mert biztosan feledhetetlen élményben lesz részetek, és ti is megkívánjátok majd a zenélést, dalolást. Hiszen nagyapáink munka közben is daloltak, és a sok műzene mellett örülnünk kellene annak, hogy van egy HARSONA zenekarunk, amely ÉLŐ ZENÉT szolgáltat nekünk! Gyertek el a televízió mellől, és szakítsatok időt a környék legnépszerűbb, egyik legnagyobb múltú zenekarának megtekintésére, hiszen ők büszkék arra, hogy nagyapáik létrehozták ezt a zenekart. Mi pedig legyünk büszkék arra, hogy folytatták ezt az áldozatos munkát, és ezután még jobban figyeljünk rájuk! További sikereket és sok tapsot kívánunk nekik! Az újfalvi fúvószenekar története 2. rész Molnár Sándor A zene az egyetlen világnyelv, amelyet nem kell lefordítani, itt a lélek szól a lélekhez Berthold A fúvószenekar részére a szigorú szabályzat betartása kötelező volt. Aki nem tartotta be, azt megbüntették. Ezt igazolják a régi jegyzőkönyvek. Például: A zenekar A. J. nevű tagja többszöri gyakorlaton nem jelent meg, végül az 1911. december 8-i gyakorlatra való meghívást viszszautasította, a meghívó aláírását megtagadta. Ezért az igazgatósági elnök, Molnár Antal, 1911. december 9-én előterjeszti a következő határozatot. Határozat: A társulat egyhangúlag kimondja, hogy A. J. tag társulatunkat 50 korona, azaz írva, ötven korona, tandíj befizetése ellenében és a hangszer a társulat tulajdonában maradása ellenében felmenti, oly feltételek mellett, hogy a fent írt összeget 30 napon belül a társulat pénztárába kifizetni köteles, amit ha nem tenne meg, köteles a társulat igazgatója ügyvéd útján behajtani. Több tárgy nem lévén, a jegyzőkönyv felolvasás után helyben hagyatott és aláíratott. folytatás a 12. oldalon»