Az Európai Unió 2014 2020. programozási időszak támogatási prioritásai és a magyarországi lehetőségek dr. Petrás Ferenc Tervező elemző, GINOP prioritásfelelős Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1
Tematika: EU Támogatási prioritások A tervezési folyamat Korábbi végrehajtási tapasztalatokból adódó változtatások Magyar prioritások, lehetőségek
A programozás folyamata
EU Támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése; 2. az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása; 3. a KKV k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása; 4. az alacsony szén dioxid kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és kezelés ügyének támogatása; 6. a környezetvédelem és az erőforrás hatékonyság előmozdítása; 7. a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 8. a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; 9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10. beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; 11. az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. A fenti 11 tematikus célkitűzés teljes összhangban áll Magyarország érdekeivel, jövőbeli lehetséges fejlődési irányaival.
EU Támogatási prioritások Forrásallokációs determinációk, pl. ESZA, KKV, Megújuló minimális forrás minden régiókategóriában Határozottabb számonkérés, visszatartás (azonnali forrásvesztés bizonyos indikátor vállalások nem teljesítése esetére már a program megvalósítási időszakban) Budapest és Pest megye területén a VEKOP ban (új KMOP) allokált források 80% át az 1 4. tematikus célkitűzésre kell felhasználni Vidékfejlesztés, ETE (határon átnyúló) együtt tervezése a többi OP val, főként Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP val Új térségi integrációs eszközök: Integrált térségi beruházások (ITI) pl. Balatonra, MJV kre Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) kisebb várostérségek, járások
A tervezési folyamat 2011 2012 EU új Területi Agendája (TA2020); 2014 2020 as Kohéziós politikai reform Nemzeti, ágazati, területi stratégiai dokumentumok megújítása (ex ante kondicionalitás) Új MAGYAR FEJLESZTÉS 2020 (OFTK) Országos Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata Megyei Területfejlesztési Koncepciók tervezése NFK Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság felállítása Tagjai: Miniszterelnök, NGM miniszter, NFM miniszter, Miniszterelnökséget vezető államtitkár Feladatai: A kormányzati fejlesztéspolitikai döntések felgyorsítása és a hatékony központi szakmai koordináció biztosítása 2007 2013 as és 2014 2020 as kormánydöntések előkészítése Főtárgyaló kijelölése Dr. Cséfalvay Zoltán NGM államtitkár úr személyében 2013 Partnerségi Megállapodás és új Operatív Programok tervezése, folyamatos egyeztetések a Bizottsággal, partnerségi egyeztetések
Uniós, hazai és megyei tervek kapcsolatának áttekintése Ágazati stratégiák Kiemelt jelentőségű kormányzati tervdokumentumok (pl. Növekedési Terv) EU 2020 11 tematikus célkitűzés Hazai fejlesztési programok OFTK Megyei t. koncepciók Partnerségi Szerződés Operatív Programok Megyei t. programok
Jövőkép 2030 ÚJ TÁRSADALOM: Erős középosztály és új kiegyezés Nyugat Észak Megóvott és stratégiailag hasznosított TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK TERÜLETI REND és térségi fejlődés együttműködésben KÖZÉPSŐ ÉGTÁJ Csomópont helyzet (HUB) ÚJ GAZDASÁG: Megújult és növekvő gazdaság Kelet Dél Átfogó célok 2030 Specifikus célok 2030 Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdaság és növekedés Gazdasági növekedés, versenyképes, export-orientált, innovatív gazdaság Az ország makroregionális gazdasági és térszerkezeti csomópont Gyógyuló és gyógyító Magyarország, egészséges társadalom (egészség- és sportgazdaság) Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom Élhető és életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás Többfunkciós növekedésünk motorjai: városok és gazdasági térségek SPECIFIKUS TEMATIKUS CÉLOK 2030 Kreatív tudástársadalom, korszerű gyakorlati tudás, K+F+I Vidéki térségek értékalapú felemelése Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése SPECIFIKUS TERÜLETI CÉLOK 2030 Közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom, roma-integráció Egységes és integrálódó társ. és gazd. és egyenlő létfeltételek az ország egész területén Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet Jó állam: nemzeti közművek, szolgáltató állam és biztonság Stratégiai erőforrások nemzeti megőrzése, fenntartható használata, környezet-biztonság Elérhetőség megújuló rendszerei és kapcsolt terei, mobilitás
A tervezési folyamat A Kormány 1114/2013. (III. 8.) Korm. Határozata a 2014 2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó Partnerségi Megállapodás célrendszeréről A Kormány a 2014 2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásáról kötendő Partnerségi Megállapodás első tervezetével egyetértve úgy dönt, hogy a 2014 2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának átfogó célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, amely a gazdasági szereplők versenyképességének javításán és nemzetközi teljesítményének megerősítésén, a foglalkoztatás növelésén, az energia és erőforrás hatékonyság javításán, a társadalmi felzárkóztatáson és a népesedési kihívások kezelésén, a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításán mint nemzeti fejlesztési prioritásokon alapszik
Korábbi végrehajtási tapasztalatokból adódó változtatások A szakpolitika alá rendelt irányítás (Irányító Hatóságok a szakminisztériumoknál) ua. erős koordináció a Miniszterelnökségnél A gazdaságfejlesztésre allokált források kerete növekedjen, min. 60% Megyék, MJV k, járások, érdekképviseletek bevonása a programozásba, végrehajtásba Az OP k közötti értelmetlen lehatárolások helyett szinergia, (pl. mikro vállalkozások az ország minden településén fejleszthessenek) A korábbi tömeges pályázati felhívások helyett kis számú, átlátható, több évre előre tervezhető programok, felhívások Eszközorientáltság helyett fejlesztési cél orientáltság ERFA ESZA eszközök komplexebb felhasználása (ESZA GINOP ban is) Bátrabb ágazati fókusz, hazai termelés, hazai szolgáltató szektor előnyben részesítése Világos üzenet, látható irányok a gazdasági szereplők felé
Magyar prioritások Koordinációs Operatív Program (Miniszterelnökség) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (NGM) a) versenyképes kis és középvállalkozási szektor, ipari termelés, szolgáltatások és hálózatok, b) kreativitás és tudásgazdaság fejlesztése, innováció és kutatás fejlesztés (K+F), c) infokommunikációs technológia fejlesztése, d) rekreációs, egészségügyi szolgáltatások és turizmusfejlesztés, e) kiemelt térségi és közösségi gazdaságfejlesztés, f) foglalkoztatás ösztönzése és üzleti környezet fejlesztése, Versenyképes Közép Magyarország Operatív Program (NGM) a) az intelligens és tudásalapú növekedés (KFI) versenyképes gazdaság, valamint kis és középvállalkozás (KKV)fejlesztés, b) az integrált települési és közösségi infrastruktúra fejlesztés, c) a térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok Pest megyei városokra és térségeikre (CLLD típus), d) a tudásgazdaságot, társadalmi befogadást és foglalkoztathatóságot szolgáló programok,
Magyar prioritások Terület és Településfejlesztési Operatív Program (NGM) a) megyei szintű decentralizált gazdaságfejlesztési, közszolgáltatás fejlesztési és speciális térségi programok, b) nagyvárosi térségek integrált településfejlesztési, foglalkoztatási és életminőség javító programjai (megyei jogú városok és térségeik), c) kisváros térségi közösségvezérelt integrált fejlesztési programok (CLLD típusú programok), d) decentralizált társadalmi befogadást és foglalkoztathatóságot szolgáló programok, (ESZA) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EMMI) a) az infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén, b) a fejlesztések a társadalmi befogadás érdekében, c) az infrastrukturális beruházások az oktatás és kultúra területén, d) az oktatási, kulturális fejlesztések, e) a közigazgatási infrastruktúra feltételeinek javítása, f) a kutatási fejlesztések,
Magyar prioritások Intelligens Közlekedésfejlesztés Operatív Program (NFM) a) a nemzetközi (TEN T) közúti elérhetőség javítása, b) a nemzetközi (TEN T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása, c) a regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság javítása, d) a regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság javítása, e) integrált, fenntartható elővárosi mobilitási rendszerek fejlesztése a nagyvárosokban, Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (NFM) a) a klímaváltozásra történő felkészülés, b) a víziközmű szolgáltatás fejlesztése, c) a vízvédelemmel, a hulladékgazdálkodással, a levegőminőséggel és a zajvédelemmel kapcsolatos fejlesztések, d) a természetvédelmi és élővilág védelmi fejlesztések, e) a megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztések, f) az energetikai, környezetügyi kutatás fejlesztés és innováció (K+F+I), szemléletformálás,
Magyar prioritások Vidékfejlesztési Program a) a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben, b) a versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása, c) az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása, d) a mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása, e) az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer ipari és az erdészeti ágazatban, f) a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés, szociális szövetkezetek és önellátó gazdálkodás támogatása a vidéki térségekben Magyar Halászati Operatív Program a) a fenntartható és erőforrás hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is, b) az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is, c) a közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása, d) a foglalkoztatás és a területi kohézió növelése,
Magyar prioritások GINOP 1. prioritás indikatív tartalom 1. Növekedésünk Alapjai Versenyképes KKV k a hazai és világpiacon 2. Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése (tőke, hitel, garancia, lízing, stb.) 3. Üzleti infrastruktúra fejlesztése Telephely alapítási és fejlesztési támogatás Üzleti infrastruktúra fejlesztés induló és a fejlődő vállalkozások számára is (ipari parkok, logisztikai központok) 4. Hálózati gazdaság fejlesztése (Vállalati együttműködések, klaszterek; Beszállítói hálózatok) 5. Beruházás ösztönzés a munkahelyek teremtése és megtartása érdekében (szolgáltató központok, munkaerő piaci mobilitást segítő fejlesztések, atipikus foglalkoztatási formák és családbarát munkahelyek támogatása)
Magyar prioritások A magyar KKV növekedési és versenyképességi szektorok (indikatív felsorolás): Egészség gazdaság egészségipar, gyógyszeripar (piacosítható egészségügyi szolgáltatások és egészségturizmus GINOP 4 ből). Élelmiszeripar és helyi alternatív közösségi gazdaság élelmiszeripar, feldolgozás, technológiai fejlesztés és értékesítés (GINOP és VP összhang) Tudásgazdaság (magyar ipari és fejlesztő központok, high tech gazellák stb.). Zöld és kékgazdaság (zöldgazdaság, nemzeti közszolgáltatások, energiahatékonytechnológia ipar, építőipar, termál és földhő ipar, vízipar, bionika stb.) Tranzitgazdaság (logisztika, nemzeti autohof, tranzitszolgáltatási (pl. energia is), közlekedési szolgáltatási (pl. légi, vízi) és közösségi közlekedési ipar). Kreatív és élménygazdaság: kreatív ipar és gazdaság fejlesztése (szolgáltatások GINOP 4 ből). Továbbá a kiemelt nemzetközi ipari beszállító és kiszolgáló területek: Kiemelt ipari területek fejlesztése jármű, gép eszköz és alkatrészgyártás, magyar KKV ipari beszállítók. Center of excellence nemzetközi szolgáltatási, fejlesztő, kiválósági és logisztikai központok. 16
Magyar prioritások Klasztertámogatásban szükséges változtatások: A meglévő közel 200 klasztert próbáljuk tovább fejleszteni, kevés új klasztert támogatni. Még erőteljesebben az export ösztönzésre, az import kiváltásra koncentrálni. Egyszerűsíteni a támogatást, rugalmasabb keretekkel, bevezetni a tárgyalásos eljárást. A költségelszámolásokat életszerűbbé tenni. 17
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! dr. Petrás Ferenc Tervező-elemző,GINOP prioritásfelelős Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal H-1051 Budapest, Kálmán I. utca 2. E-mail: ferenc.petras@nth.gov.hu 18