Volt egyszer egy nagy csapat Az ős-illés (1960) Roszinszki Csaba - dob, Illés Károly - szaxofon, Nényei Tas - basszusgitár, Halász Gyula - gitár, Farkas Ádám - gitár, Illés Lajos - zongora Az első nyilvános beatkoncert: 1963 május, Sportcsarnok Az első kislemez: Long Tall Sally, Chapel of Love '64 (Illés L.), Ostinato (Illés L.) 1964 Az első klubok: Építők, Bercsényi, Bosch 1964 január - a Szörényi-testvérek csatlakoznak az Illéshez. Utolsó felállás: Illés Lajos - zongora, Illés Károly - szaxofon, Szörényi Levente - gitár, Szörényi Szabolcs - basszusgitár, Bródy János - gitár, Körmendi János - dob A nagy Illés Megalakulása: 1965 nyara Az első kislemez: Protonok tánca (Illés L.), Séta az arany húrokon (Szörényi L.), Little Baby, 1 / 12
Bucket Seats Az első magyar nyelvű megszólalás: 1965 nyara, Nógrádverőce, Expressz tábor (Oh, mondd) Szörényi Levente első lemezfelvétele: Itt állok egymagamban, a "Saját hangja, vigye haza" hangstúdióban Az első visszautasítás: Szörényi Levente-Hajnal István: Alvajáró (később: Itt állok egymagamban), a második kudarc: Szörényi Levente-S. Nagy István: Rohan az idő (1965 március) Az első filmszerep: Bacsó Péter - Szerelmes biciklisták. A filmben elhangzó dal: Táskarádió Az első Z-sített dal a Rádióban: Légy jó kicsit hozzám (1966. május 4.) Az első saját szám, nagy nyilvánosság előtt: Légy jó kicsit hozzám 1966 nyarán, a Gitárpárbajon, a Kisstadionban Az első "nagy" Illés-kislemez, magyar szövegekkel: Oh, mondd, Légy jó kicsit hozzám, Az utcán, Mindig veled (1966), Illés a Várklubban (1966 március). Bemutatkozás az első táncdalfesztiválon (1966): Még fáj minden csók "Istenünk és császárunk Szörényi Levente" (részlet egy korabeli olvasói levélből) Az első film: Ezek a fiatalok (1967), rendező: Banovich Tamás Az első magyarországi beat nagylemez: Ezek a fiatalok (1967) Az első külföldi szereplés: 1967. október 10., a Grazi Magyar Napok, Arany Gitár-díj és Az év beatzenekara cím, a Magyar Ifjúságtól (1967) 2 / 12
Az első külföldi érdeklődés a Cannes-i MIDEM fesztiválon (Eljöttél - Mireille Matthieau) Az eltávozott nap bemutatója (1968 május), rendező: Mészáros Márta Az Ifjúsági Magazin 1968 júliusi slágerlistája: 1. Illés - Little Richard énekel, 2. Illés - Eltávozott nap, 3. Illés - Kis virág, 4. Illés - Nem érti más csak én, 5. Omega - Rózsafák, 6. Omega - Azt mondta az anyukám, 7. Illés - Nem érdekel Az első önálló ORI-turné: 1968 június-augusztus III. Táncdalfesztivál (1968): Amikor én még kissrác voltam. Az Illés a tizenegy díjból ötöt nyer, beleértve a Nagydíjat "Magyar Állami Népi Beat Együttes" Azt mesélték rólad, hogy 10 évig börtönbe zártak, mert megzenésítetted a Nemzeti Dalt. Egy héttel rá megint 10 évet kaptál, mert megzenésítetted a Magyar Himnuszt. (Részlet egy korabeli olvasói levélből) Az Illés-klub megalakulása az FMH-ban. Saját klubújság Fonográf címmel, amelynek 1972-ig 9 száma jelent meg (1968 szeptember) MTI-jelentés a magyar tánczene exportjáról: 1968-ban 43 dalt adtak el külföldre. Legtöbb dalát Szörényi Leventének értékesítették. Az első külföldi kislemez: Frederoc Marian-Le Piccolo (Ta-tarada-dam) Az első, csak saját dalokat tartalmazó nagylemez: Nehéz az út (1969), Extázis 7-10-ig, Kovács András filmje (1969), A pécsi kukarugdosási-ügy (1969 április) 3 / 12
Az első önálló, magyar zenekarokkal tartott ORI-koncert a Kisstadionban: Illés-Echo-Atlasz A második nagylemez: Illésék és pofonok (1969) Az első nyugati turné: a BBC-ben elhangzott nyilatkozat (1970 február) Az első eltiltás: kitiltás az ORI fővárosi rendezvényeiről, nem szerepelhetnek Rádióban, Televízióban, a lemezfelvételeket leállítják, Mészáros Márta róluk-velük készülő színes filmjét leállítják (1970 május). A zenekar harcba indul a "vidék legjobb zenekara" címért (1970-1971). A "fehér album" (Human Rights) bemutatója - Oratórium az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának tiszteletére (1971. március 12.) Szereplés az V. Táncdalfesztiválon - Elvonult a vihar (1971), Szilveszteri paródiaműsor a TV-ben (1971), Pepita Oroszlán-díj, 9 daluk szerepelt a listán, Add a kezed című nagylemez (1972) Az első külföldi nagylemez: (NDK - 1972), Petőfi '73 - Kardos Ferenc filmjének zenéjét Szörényi Levente írta A KITT-egylet (Illés-Konc Zsuzsa-Tolcsvayék és a Trió) megalakulásának bejelentése (1973 január) A DVTK stadionjában rendezett popfesztivál (1973. június 10.) Eljárás indul Bródy János ellen, a fesztivál alkalmával tanúsított viselkedése miatt. Ne sírjatok lányok címmel gyűjteményes nagylemez (1973) Elválnak útjaink - a Magyar Ifjúságban bejelentik az Illés feloszlását (1973. november 2.) 4 / 12
Utóélet A Koncert - filmforgatással egybekötött koncert a Sportcsarnokban (1981. március 26.) 1987-32 részes sorozat a Rádióban, az Illés és Koncz Zsuzsa dalaiból, lemezeiből1986 - az MHV kiadja, dobozolt album formájában, az Illés első öt nagylemezét 1986 januárjában az István, a király szereplői - a színészzenekar - koncertet adnak Illésék tiszteletére a Nemzeti Színházban. A Koncert (1981) Helyszín: 1981. március 26., este 7 óra, Sportcsarnok (ahol az első magyarországi nyilvános beatkoncertet is megrendezték) A színpadon - többek között - az Illés. Filmforgatással egybekötött koncert. Rendező: Koltay Gábor, az Illés-klub újságjának egykori szerkesztője, aki főiskolás vizsgafilmjeiben már szerepeltette Szörényit és Bródyt. Gyártó: Budapesti Filmstúdió (Nemeskürty István) További közreműködők: Koncz Zsuzsa, a Fonográf, Tolcsvayék és a Trió, KITT-egylet A film bemutatója: 1982 (közel egymillión látták) 5 / 12
A koncertről készült könyv- és dokumentumgyűjtemény megjelent két kiadásban, 50.000 példányban. A zeneanyagot tartalmazó dupla nagylemez több, mint 200.000 példányban kelt el. Az Illés munkásságát feldolgozó könyvek: Koltay Gábor: Szörényi-Bródy (Az első 15 év) Zeneműkiadó, 1980, 1981; Koltay Gábor: A Koncert-dosszié, ILV, 1981 ; Koltay Gábor: István, a király, ILV, 1984 István, a király (1983) Boldizsár Miklós Ezredforduló drámájának felhasználásával írták Zene: Szörényi Levente Szöveg: Bródy János Rendezte: Koltay Gábor Bemutató: 1983. augusztus 17., a városligeti "Királydombon" Szakértők: Nemeskürty István, dr. Győrffy György 6 / 12
Közreműködik: az Illés A MAFILM Budapest Filmstúdiója a királydombi 7 előadásról filmet forgatott. Koltay Gábor munkatársai: Novák Ferenc koreográfus, Andor Péter operatőr, Kovács György hangmérnök, Tímár Péter trükkoperatőr, Ónodi György gyártásvezető. Az István, a király című rockopera zenéjét tartalmazó dupla album 1983 októberében jelent meg, amelyért 1983 karácsonyán - arany-, 1984 augusztusában (Szegeden) platina-, 1985 karácsonyán, pedig Magyarországon először, gyémántlemezt vehettek át az alkotók. (Utóbbit, egymillió eladott példány után adják Magyarországon.) A filmet az 1984-es Filmszemlén mutatták be. Az alkotók KISZ-díjat kaptak. A mozikban 1984 áprilisától kezdték el vetíteni. 1984 nyarán a rockoperát bemutatták a szegedi Dóm téren, a Szegedi Szabadtéri Játékok keretében. 1984-ben megjelent Koltay Gábor: István, a király című könyve és dokumentumgyűjteménye. A darabot 1985. szeptember 21-én új szereposztásban műsorára tűzte a Nemzeti Színház is. Szörényi-Bródy további színpadi művei: Kőműves Kelemen - 1982-ben mutatta be a Pesti Színház, Fehér Anna balladája - 1988. június 2-án mutatták be a Nemzeti Színház produkciójában a Várszínház udvarán, majd Szegeden a Dóm téren, a Szegedi Ünnepi Játékok keretében. A műnek lemezváltozata is készült. Fénylő ölednek édes örömében (1989) Margitsziget (szerző: Szörényi) 1990 István, a király felújítás, Szegeden a Dóm téren 1990. szeptember 15. Népstadion. NÉPSTADION - 1990. szeptember 15., este 8 órakor 7 / 12
I. felvonás: István, a király II. felvonás: Illés-koncert Előzménye: márciusban az Erkel Színházban az együttes zenészbarátai keltették életre a sok régi dallamot. Ők öten lent üldögéltek az első sorban, s itt tett igéretet a már hat éve visszavonult Levente egy újabb koncertre. A Népstadioni bulit és annak nyilvános főpróbáját száznegyvenezr néző látta. Először fordult elé a Magyar Televízió történetében, hogy egy ilyen eseményt élőben közvetítettek. A koncerthez egy kislemez is párosult, rajta két új dal, a Kenyér és vér (Illés-Bródy), illetve az Új világ (Szörényi-Bródy). Az eseményről később szimpla, majd dupla lemezt is kiadtak. 1996. május 10, 11, 17 Újabb bulik, szám szerint három a Budapest Sportcsarnokban. Előtte sajtótájékoztatón bejelentik, hogy soha többet, de ezt mi már nem hisszük el. Mind a közönség, mind a szakma többsége ambivalens, ennek ellenére negyvenezer jegy kelt el, s több mint száz újságcikk foglalkozott előzetesen az eseménnyel. Életrajzok: Bródy János: 1946. április 5. Három gyermek apja. Ritmusgitáron, furulyán, citerán játszott az Illésben és valamennyi dalszöveget ő írta. Ezek hatása mind a mai napig tart, újabb és újabb generációk számára 8 / 12
jelentve útjelzőt. A zenekar felbomlása előtt a KITT-egylet kitalálója, majd a Fonográf tagja. Szörényi Leventével együtt sokak szemében a magyar Lennon<196>McCartney kettőst jelentik. 1980 óta négy szólólemeze jelent meg: Hungarian Blues, Ne szólj rám, Hang nélkül, Az utca másik oldalán. A társaságból ő az egyedüli ma is aktív előadóművész. Körülbelül ötszáz dalszövege ismeretes, ezek többször önálló kötetben is napvilágot láttak, csakúgy, mint az az exkluzív füzet, amely az általa írt legjobb dalok kottáit tartalmazza. Egyedül is komponált filmzenét (Ismeretlen ismerős, 1988). Tolcsvay Lászlóval a Doctor Herz alkotója. Tavaly pályafutása harmincadik évfordulóját ünnepelte, de idénre is maradt jubileum. Tini ma már FifTini, hiszen április ötödikén ünnepelte fennállása fél évszázados évfordulóját. Leventével közös munkásságukról Koltay Gábor szerkesztett könyvet, 1994-ben pedig Vámos Miklós róla egy másikat. Illés Lajos: 1942. március 18. Három fiúgyermek édesapja és öt unoka nagypapája. Hétéves korától tanult zongorázni, emlékezete szerint az Illés zenekar neve 1962-ben véglegesült. A klasszikus formáció viszont Körmendi Joe János távozásával és Pásztory Zoltán érkezésével alakult ki. 1973-ban újraalakította együttesét, amellyel 1977-ben megnyerte a Metronóm-fesztivált. Ezután sokáig vidéken él. Az utóbbi években egyre jobban aktivizálja magát. Először szerzői lemeze jelent meg, rajta pályatársai éneklik dalait, majd oratóriumot komponált. Jelenleg Cantus Hungaricus címmel a középkor hazafias megzenésítését végzi, minden bizonnyal idei megjelenéssel. Pásztory Zoltán: 1944. október 31. Ahogy ő fogalmaz, a zenekarból az utca embere. Tömegközlekedési eszközökön utazik és mindenki jegyet kér tőle a májusi koncertre. Németországban él francia származású feleségével és Linda nevű lányával. A város neve Lindau, innen a név; születését egy dalban Levente is megénekelte harmadik szólólemezén. Pályafutását a konzervatóriumban kezdte, de az Illéssel párhuzamosan az Operett Színházban is dobolt, mondjuk a Honthy-féle Csárdáskirálynőben. A már említett Lindauban kezdetben szalonzenekarban dolgozott, jelenleg szálloda és golfpálya működtetésében érdekelt. Ütős felszerelését 1990-ben a népstadioni koncertre vásárolta, most ezen gyakorol az újabb megmérettetésre. Szörényi Levente: 1945. április 26. Egy fiú apja. Gyermeke, Örs önálló lemezt jelentetett meg, a második előkészületben. Levente gitározás előtt hegedülni tanult. Kezdetben a Mediterrán, majd a Balassa, végül az Illés 9 / 12
együttes tagja. Nevéhez fűződik a népzene dallamvilágának és hangszereinek alkalmazása a rockzenében. Bródyhoz és testvéréhez, Szabolcshoz hasonlóan a Fonográf alapítója. 1984-ben visszavonult, majd ha csak kevés alkalomra is, de vissza-visszatér. Ő írja a Maradj köztünk segélykoncert himnuszát, részt vesz az 1988-as szegedi, A Felkelő Nap Háza című népzenei fesztivál létrehozásában. Három szólóalbuma jelent meg: Utazás 1974, Hazatérés 1980, Útközben 1986. Bródyval közös színházi munkái: Kőműves Kelemen 1982, István, a király 1983, Fehér Anna 1988. Oratóriumot írt Innin és Dumuzi címmel, majd az Atilla, Isten kardja következett 1993-ban. Tavaly ünnepelte pályafutása harmincadik évfordulóját. Munkásságát számos művészeti kitüntetéssel ismerték el. Szörényi Szabolcs: 1943. szeptember 26. A ma már felnőtt Réka és Emese édesapja. Leventéhez hasonlóan hegedülni tanult, ezt a mandolin, majd a basszusgitár követte. A hatvanas évek legelején még külön muzsikált a két fivér, Szabolcs Heinz Bogdan együttesének tagja volt. Az Illésbe Levi vitte magával. Onnantól összefonódott kettejük pályája, bár Szabolcs később zenei rendezőként is sikereket ért el. Ő felügyelte többek között az István, a király stúdió- és színpadi megszólalásait. Jellegzetes mély hangja ott dörmögött, olykor szerzőként is a Fonográf, Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezein is. Különösen büszke vasútmodelljeire, valamint arra a hegedű alakú basszusgitárra, amely olyan volt, mint amit Paul McCartney használt. Aztán egyszer csak valaki rálépett... --------- További anyagok: 0. Címlap 1. Jegyzetek (Sebők János, Lovas Lajos, Wágner úr, Pilhál György) 2. Volt egyszer egy nagy csapat (Illés-kronológia, életrajzok) 10 / 12
3. Fő a próba (képriport) 4. Bródy Dani és Bródy Luca - A fiam + a lányom 5. Szörényi Örs - Az alma és a fája 6. Illés Áron : Túl magas volt a mérce 7. Szörényi Réka : Holdfény '69 8. Zorán : Ma más időket élünk 9. Benkő László : Az Illés volt a vízválasztó 10. Tolcsvay Béla : Felborult az értékrend (JBSZ) 11. A szakma szemüvege (Török Ádám, D. Nagy Lajos, Bornai Tibor, Németth Oszkár, Éliás Gyula, Dolák-Saly Róbert, Kovács Kati, Nagy Feró, Ivánka Csaba, Schuster Lóránt. Frenreisz Károly, Lovasi András és Bayer Friderika az Illésről) 12. Bors Jenő : A szó veszélyes fegyver 11 / 12
13. Mindörökké Illés (Kiállítás Kőbányán) 14. Egy elfelejtett dal (Szörényi-Bródy: Koszos kisfiú) 15. A gyűjtő 16. Ahogy az utca 13 embere látja 12 / 12