Restaurálási dokumentáció Csók István felépítményes írókomód Felületi rekonstrukció II. ütem 2014. július-augusztus Max-Design Exhibition Kft. Balázs József fa-bútor restaurátorművész
Műtárgyleírás Megnevezés: Őrzési hely: Felépítményes írókomód Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, iparművészeti gyűjtemény Méretei: Egyben: 251,5 cm magas 111 cm széles 60,5 cm mély Felépítmény: Írókomód: 147 cm magas 103 cm széles 21 cm mély 104,5 cm magas 111 cm széles 60,5 cm mély Anyagai: Felépítmény: fenyő alapszerkezet, dió, kőris, juhar, paliszander nyár marketéria, elefántcsont berakásokkal, 1 helyenként festve Írókomód: fenyő alapszerkezet, dió, kőris, juhar, paliszander, nyár marketéria, csont berakásokkal, helyenként festve 1. kép. A felépítményes írókomód, konzerválás előtt 1 A csont berakásoknál helyenként kittel kitöltött részek is találhatók, de nem megállapított, hogy ez eredetileg is így lett-e készítve, vagy csak későbbi pótlás.
A tárgy két külön darabból épül össze: egy 3 fiókos írókomódból, és egy erre helyezett felépítményből ( tabernákulum ). Az írókomód maga is felépítményes szerkezetű, a három fiók felett található a lehajtható lappal elzárt író rész. A lehajtható lap kinyitva adja az írólap nagyjából felét, mely mögött középen egy íves ajtóval bezárt irattartó található melyet két oldalt két-két fiók keretez. A lehajtható lap mögötti vízszintes felület közepe az irattartó rész alá becsúsztatható, ami alatt rejtekhely található, melynek két oldalán egy-egy rejtett fiók található. Az írókomód alapszerkezete egyszerű kávaszerkezet. A fiókos rész felett az oldalai szűkülni kezdenek, hogy megadják a lenyíló lap síkját. Felül feltehetően egyszerű fecskefarkú csapolással, alul pedig átmenő vésett csapolással készítették. A hátlapot kivéve marketéria borítja a komód teljes külső felületét, és az író rész lenyitott írólappal látható felületeit. A lenyíló lap külső felületén a marketériát emberalakot ábrázoló gravírozott elefántcsont berakások hangsúlyozzák. 2. kép. Az írókomód szerkezete, fiókok nélkül A fiókok előlapjait a marketérián kívül festett motívumok díszítik. A három fiók egyszerű csonka kereteken csúszik, frontfelülete négyszer megtört egyenes síkokból áll, ami a két oldalán kb. 5,5 5,5cm-t kiáll a síkból. 3 4. kép. Az írókomód két oldala (jobb hátsó láb pótolt)
A felépítmény szerkezete úgyszintén két részből tevődik össze: a 4db kis méretű lábra állított kávaszerkezet alul 3db egymás mellett lévő fiókos részre, míg felül egy felül íves kialakítású jobbos ajtóval ellátott tabernákulum részre 2 van felosztva. A fiókos rész térgörbe kialakítású, a fiókok rázáródóak. A tabernákulum rész ajtaja úgyszintén rázáródó kialakítású, azaz az ajtót alkotó betétes szerkezetű keretre ragasztott svartni bordűr kétoldalt és felül túllóg. A felépítmény oromzata íves, faragott profilléccel keretelt. A hátlapot kivéve a teljes látható felület különböző fafajokból összevágott marketériával borított. Az alsó részen ezt egészíti ki helyenként világos kittes kitöltés, 3 míg felül az oromzaton fehérre festett alakok és díszítőmotívumokat találunk. Az ajtón mindezek mellett még csontberakás is hangsúlyozza a központi jelenetet. 5. kép. A felépítmény, konzerválás előtti állapot 6. kép. A felépítmény oromzata: festett és kittelt inkrusztáció a marketériában 2 A jelenlegi állapotban 3 polctartó van beépítve a tabernákulum részbe, de nem eldönthető hogy ez eredeti-e vagy sem. 3 Csontberakást utánzó.
A RESTAURÁLÁS MENETE A Csók István felépítményes írókomód korábban szerkezeti megerősítésen és konzerváláson esett át, így a restaurálás során a kiállíthatóság és esztétikum helyreállítása volt a cél. Ez okból a hiányzó díszítőelemek pótlása, a használatból-, tárolásból-, és a korából adódó sérülések javítása, valamint a felület eredetihez legjobban hasonlító megjelenésének a visszaállítása volt a tulajdonképpeni feladat. A marketéria hiányzó részeinek a pótlása A legnagyobb kiterjedésű kiegészítést a komód fiókjainak a front felületén kellett végezni. A hiányzó részek pótlása az eredetivel megegyező, vagy ahhoz nagyon hasonló makroszkópikus tulajdonságú fával (dió, kőris, jávor), az eredeti technikával megegyezően történt. Az egyedüli kivételt a bordűrt adó paliszander diófával való pótlása jelentette, melyre azért került sor, mert a tárgyon fellelhető számos korábbi javítás diófát alkalmazott, és ennek megfelelő megválasztása esetén kiváló esztétikai végeredmény érhető el. A hiányzó részeket törésfelületekhez illeszkedőre alakítva csontenyvvel rögzítettük a helyükre. A nagyon kis méretű hiányokat megfelelő színű vizes bázisú fakittel töltöttük fel. Esetenként a marketéria alatti alapfa hiányait Artiwood (töltött epoxi gyanta)-val egészítettük ki, amire került a későbbi intarzia. 7. kép. A legnagyobb egybefüggő kiegészítés: az eredetivel megegyező anyagból (juhar), formáját tekintve egy másik fiókról vett analógia alapján, fűrésszel vágott marketéria a korábbi javítás helyén
8. kép. A fiók frontjainak a kiegészítései 9. kép. Az eredetivel megegyező (kőris), vagy attól eltérő (dió) anyagból, fűrésszel, vagy késsel vágott marketéria
A felépítmény esetében a marketéria hiányzó darabjai az előbb említett módszerrel megegyezően kerültek pótlásra. A lábvégeken keletkezett hiányok pótlását tömörfával (dió) végeztük. A helyenként a világos kittek anyagában fellelhető hiányokat enyves kréta-alappal pótltuk. 10. kép. Kiegészített lábvégek 11. kép. Az enyves krétával feltöltött kitt-hiányok
A marketéria hiányzó csont részeinek a pótlása A hiányzó részek pótlásához meg sem kíséreltük az eredetit jelentő elefántcsont beszerzését. E helyett a már korábbi pótlásokhoz használt marha csontot alkalmaztuk. 12. kép. Hiányzó alkar, alkar-részlet és fej marha csontból készült pótlásai (jobb oldalon az említett korábbi pótlás, ugyancsak marha csontból)
Felületi rekonstrukció A marketéria a fénynek jobban kitett helyeken jelentősen megfakult, színei helyenként el is tűntek. Ennek a visszaállítása jelen tudomásom szerint sajnos nem lehetséges, ezért nem végeztünk semmilyen kísérletet ilyen irányban. 13. kép. A lenyíló lap eredeti színe az eltávolított kulcscím alatt 14. kép. Különbség a marketéria megmaradt színei között (a fénytől elzárt terület alul)
A felületi bevonóanyag regenerálására és/vagy a lakk egységesítésére tett kísérletek közül a paraffinolajos beeresztés utáni átlabdázás mellett döntöttem. Ennek oka, hogy a felületet valamikor már átlakkozták (ezek a különböző rétegek váltak szét helyenként), és a próbák során ez a megoldás sikerült a leginkább esztétikusnak. Az átlabdázást pedig megengedhetőnek ítéltem, mert egy korábbi javításon lehetett elvégezni. 15. kép. A komód teteje átlabdázás előtt 16. kép. A komód teteje átlabdázás után
15. kép. A tabernákulum ajtaja: a csontberakások élein szembetűnő, hogy le lettek lakkozva 16. kép. A tabernákulum ajtaja restaurálás után: a csontberakások tisztítva, alkoholos páccal színezett sellakkal retusálva az elefántcsont színéhez illeszkedőre
17. kép. A restaurált Csók István bútor
18. kép. Restaurált csontberakás
ÖSSZEFOGLALÁS, VÉGKÖVETKEZTETÉSEK A felépítményes írókomódon elvégzett beavatkozások indokoltak voltak. A saját- és az általa hordozott információk fennmaradása érdekében szükséges volt a tárgy konzerválása és a szerkezetének a helyreállítása, megerősítése. A munka során a tárgy esztétikai megjelenése elfogadható szintre emelkedett. Jelen állapotában biztonságosan tárolható, szállítható, kutatható, valamint kiállítható. A beavatkozások közben szerzett tapasztalatok alapján felmerült kérdés a következő: Nem lehet megállapítani, hogy a felépítmény és az írókomód mikortól alkot egy egészet, illetve egybe tartoznak-e. A díszítés formavilága és a díszítési technikák egyeznek. Szalagmotívumai mintára egyeznek, sőt a rendszertelenül váltakozó nyár és kőris alapfurnér mindkettőnél megtalálható. Viszont maga a tárgyak formavilága nem illeszkedik ilyen mértékben. A felépítmény térgörbe, profilléceinek profiljai bonyolultak, míg a komód egyenes síkokkal tördelt, és profillécei egyszerűek. 4 Anyagaikban egy különbség van, a tabernákulum ajtaján feltehetőleg nyárfa borítás az alap, 5 de ez nem jelenik meg sehol másutt. Valamint a komódon nincsen nyoma a felépítmény lábainak (nincsenek kopásnyomok; analógiák többnyire úgy készültek, hogy ez a rész nem is borított intarziával), és nem is úgy öregedett (ha rajta lett volna sokáig a felépítmény, akkor az intarzia fakulásain látszódnia kellene). De a hasonlóságok miatt a két tárgy mindenképpen kapcsolódik egymáshoz. Esetleg az egyik a másik mintájára épült (vagy épült át), de hogy melyik volt előbb, arra a jelen munka nem volt alkalmas. 6 Budapest, 2014. augusztus Balázs József 4 A profillécek későbbi pótlások is lehetnek. 5 Makroszkópikus jellegzetességei alapján nyárfának tűnik. 6 Ha az igényesebben kivitelezett felépítmény az első, akkor miért nem rakták rá a komódra és használták együtt azután?