Rácalmás Nagyközség Önkormányzatának Képvisel-testületének 12/2006.(III. 29. ) rendelete a helyi iparzési adóról szóló 18/1995.(XII.11.) rendelet módosításáról Rácalmás Nagyközség Önkormányzata /továbbiakban : önkormányzat / A helyi adókról szóló 1990.évi C. tv. /továbbiakban :tv. / 1. (1) bekezdés felhatalmazása alapján valamint az adózás rendjérl szóló 2003. évi XCII.tv. alapján a helyi iparzési adóról az alábbi rendeletet alkotja. 1. A helyi iparzési adórendelet törvényi felhatalmazó része a következkre módosul : Rácalmás Nagyközség Önkormányzata /továbbiakban : önkormányzat / A helyi adókról szóló 1990.évi C. tv. /továbbiakban :tv. / 1. (1) bekezdés felhatalmazása alapján valamint az adózás rendjérl szóló 2003. évi XCII.tv. alapján a helyi iparzési adóról az alábbi rendeletet alkotja. 2. /1/ Ez a rendelet a kihirdetés napján lép életbe és rendelkezéseit 2006. január 1. napjától kell alkalmazni. Rácalmás, 2006. március 28. Schrick István sk. polgármester Horváth Mihályné sk. aljegyz A rendelet 2006. március 29. Horváth Mihályné sk. aljegyz Rácalmás Nagyközség Önkormányzat Képviseltestületének a helyi iparzési adóról szóló 18/1995. (XII.11.) rendelete (egységes szerkezetben ) Rácalmás Nagyközség Önkormányzata /továbbiakban :önkormányzat / a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény /továbbiakban :tv./ 1. (1) bekezdés felhatalmazása alapján valamint az adózás rendjérl szóló 2003. évi XCII. tv. alapján a helyi iparzési adóról
az alábbi rendeletet alkotja. Az adó célja : 1. A helyi iparzési adó bevezetésének célja az önkormányzat önálló gazdálkodása biztonságának megteremtése, a költségvetés pénzeszközeinek kiegészítése, a helyi közszolgáltatások biztosítása Az adókötelezettség : Adóköteles az önkormányzat illetékességi területen állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozói tevékenység / továbbiakban : iparzési tevékenység / 2. Az adó alanya : 3. * Az adóköteles iparzési tevékenységet végz vállalkozó, aki e minségében nyereség, illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenységet folytat. Vállalkozó :a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszeren végz a, / a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b, */ a személyi jövedelem adóról szóló törvényben meghatározott mezgazdasági stermel, feltéve, hogy stermeli tevékenységébl származó bevétele az adóévben a 600.000.-Ft-ot meghaladja, c, /a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll d, / egyéb szervezet ideértve azt is, ha felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. 4. * Adókötelezettség keletkezése és megsznése /1/ Az adókötelezettség az iparzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megsznésének napjával sznik meg. /2/ A vállalkozó állandó jelleg iparzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén ) kívül folytatja. A *-gal jelzett 3. b) pontjának rendelkezéseit beiktatta illetve módosította a helyi iparzési adó módosításáról szóló /2005. ( II..)rendelet, rendelkezéseit - tl (-tól) kell alkalmazni. -2- /3/ Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes /alkalmi / jelleggel végzett iparzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének idtartama az irányadó az adókötelezettség idbeni terjedelmére /4/ * Ideiglenes jelleg az iparzési tevékenység,ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkez vállalkozó a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, építipari tevékenységet folytat b) építipari tevékenységet folytat, illetleg természeti erforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység idtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha
a tevékenység folytatásának idtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minsül c) bármely az a) és b) pontba nem sorolható tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. /5/ A tevékenységnek a /3/ bekezdésben megjelölt idtartamot meghaladó gyakorlása nem tekinthet ideiglenes /alkalmi / jellegnek. Bejelentési kötelezettség /1/ Az adózó adókötelezettségét, illetve az adóköteles bevételszerz tevékenységét annak keletkezésétl / tevékenység megkezdésétl / számított 15 napon belül az önkormányzati adóhatóságnak irásban köteles bejelenteni. /2/ Az adózó, aki ideiglenes, alkalmi jelleggel folytatja tevékenységét, tevékenységének megkezdésekor köteles azt az önkormányzati adóhatóságnak bejelenteni. 6. * Az adó alapja /1/Állandó jelleggel végzett iparzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel. Nettó árbevétel : * a) *A számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezet vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), növelve a befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok, valamint az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg bevételek üzleti évben kimutatott összegének 50%-ával, továbbá a kamatfedezeti ügyletek ráfordítást csökkent tételként elszámolt realizált teljes nyeresége összegének 50%-ával, illetve az olyan alapügyletek (fedezett ügyletek) realizált teljes nyeresége összegének 50%-ával, amelyet kamatfedezeti ügylet vesztesége csökkent, csökkentve a jövedéki adó, fogyasztási adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott jövedéki adó, 5. A *-gal jelzett 4. (4) bekezdésének és 6..a) pontjának -a nettó árbevétel fogalmát - rendelkezéseit beiktatta illetve módosította a helyi iparzési adó módosításáról szóló /2005. ( II..)rendelet, rendelkezéseit - tl (-tól) kell alkalmazni. -3- fogyasztási adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, a b)-j) alpontokban foglalt eltérésekkel, b) *a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjelleg bevételek csökkentve a fizetett kamatok és kamatjelleg ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételével, továbbá az olyan fedezeti ügyletek realizált nyereségével, melyek a befektetési szolgáltatások ráfordításait vagy a pénzügyi szolgáltatások ráfordításait csökkenti, illetve az olyan alapügyletek (fedezett tételek) realizált nyereségével, amelyet fedezeti ügylet vesztesége csökkent a
befektetési szolgáltatások bevételein vagy a pénzügyi szolgáltatások bevételein belül, c) *biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó mködési költségekkel, a befektetésekbl származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjelleg bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, az olyan fedezeti ügyletek realizált nyereségével, mely a ráfordítások értékét csökkenti, illetve az olyan alapügyletek (fedezett tételek) realizált nyereségével, amelyet fedezeti ügylet vesztesége csökkent, valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel, és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel, d) *a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel, e) *befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjelleg bevételekkel, továbbá az olyan fedezeti ügyeletek realizált nyereségével, mely a ráfordítások értékét csökkenti, illetve az olyan alapügyletek (fedezett tételek) realizált nyerségével, amelyet fedezeti ügylet vesztesége csökkent, f) *az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtl függen a vállalkozási tevékenységbl származó a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel, g) *a külföldi székhely vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi székhely európai részvénytársaság magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhely vállalkozás magyarországi telephelyénél: a fióktelep (telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli beszámoló készítési kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott, az a) pont szerinti, - illetve ha a külföldi székhely vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti nettó árbevétel. A *-gal jelzett 6..b),c),d),e),f),g), pontjának -a nettó árbevétel fogalmát - rendelkezéseit beiktatta illetve módosította a helyi iparzési adó módosításáról szóló /2005. ( II..)rendelet, rendelkezéseit - tl (-tól) kell alkalmazni. -4- Amennyiben a fióktelep (telephely) szerepel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a kockázati tkebefektetésekrl, a kockázati tketársaságokról, valamint a kockázati tkealapokról szóló törvény elírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a j) alpont szerinti nettó árbevétel, h) *a b)-g) és j) alpontokban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb.) könyvvezetési kötelezettségtl függen a vállalkozási tevékenységbl származó, az a) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minsül vállalkozási tevékenységbl származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet bels szolgáltatásból származó árbevétele, i) *a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás,
természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, továbbá az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, ha a regisztrációs adó összege a termék ellenértéke részeként bevételként került kimutatásra, j) *a kockázati tkebefektetésekrl, a kockázati tketársaságokról, valamint a kockázati tkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tketársaságoknál és a kockázati tkealapoknál: az a) pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minsül részvények, részesedések kockázati tkebefektetések eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés idpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege; /2/ Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jelleg iparzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzen - a vállalkozónak kell az 1990.évi C. tv. mellékletében meghatározottak szerint megosztania. /3/ A 4../2/ bekezdésében meghatározott esetben az ideiglenes /alkalmi / jelleggel végzett iparzési tevékenység adóztatása esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. Az adó mértéke 7. * a, / állandó jelleggel végzett iparzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a. b, / Ideiglenes jelleggel végzett iparzési tevékenység esetén az adó mértéke: e rendelet 4. (4) bekezdésének a) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 1000 forint, e rendelet 4. (4) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 5000 forint. A *-gal jelzett 6..h),i), j) pontjának -a nettó árbevétel fogalmát rendelkezéseit beiktatta illetve módosította a helyi iparzési adó módosításáról szóló /2005. ( II..)rendelet, rendelkezéseit - tl (-tól) kell alkalmazni. A * -gal jelzett 7. (b) pontjának az ideiglenes jelleggel végzett iparzési tevékenység esetén az adó mértékét - rendelkezéseit beiktatta illetve módosította a helyi iparzési adó módosításáról szóló /2005. ( II..)rendelet, rendelkezéseit 2005.január 1 - tl kell alkalmazni, egyidejleg hatályát vesztette a 22/2004.(XII.1.) rendelet 2. mondata,ami szintén az ideiglenes jell. végzett iparzési tevékenység esetén megállapított napi adó összegérl rendelkezett. 8. * Az adóelleg megállapítása és az adó megfizetése /1/ A vállalkozó - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével a helyi iparzési adóra adóelleget köteles fizetni. /2/ az adóelleg összege
(a) ha az adóévet megelz adóév idtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelz adóév adójának megfelel összeg, (b) ha az adóévet megelz adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelz adóév adójának az adóévet megelz adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege, (c) az adóköteles tevékenységet az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezd vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót els alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege. /3/* Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az adóelleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. /4/ Nem köteles adóelleget fizetni az el társaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogeld nélkül kezd vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már mköd, de az önkormányzat illetékességi területén els ízben adóköteles tevékenységet kezd vállalkozó esetében. /5/ Az adóhatóság a fizetend adóelleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. /6/ Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerre emelkedéséig a (2) bekezdés a) -b ) pontjában említett vállalkozó az adóellegét az elz fizetési meghagyás alapján fizeti. /7/ A magánszemély terhére az adóhatóság által megállapított adó, továbbá a vállalkozó adóalanyt terhel adó évi két részletben fizethet meg. /8/ Az adóelleg és az adó megfizetésének esedékességét az Adózás rendjérl szóló 1990. XCI. Törvény 2. sz. melléklete állapítja meg. A magánszemélynek félévenként, két egyenl részletben kell az adót az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig megfizetnie. A vállalkozó az adóelleget félévi részletekben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizetheti meg. vállalkozónak az iparzési adóelleget -az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével a várható éves fizetend adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie. Az ideiglenes (alkalmi ) jelleggel végzett tevékenység utáni iparzési adót legkésbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni. A *-gal jelzett 8. (3) bekezdésének rendelkezéseit beiktatta illetve módosította a helyi iparzési adó módosításáról szóló /2005. ( II..)rendelet, rendelkezéseit - tl (-tól) kell alkalmazni. -6- A vállalkozó a megfizetett adóelleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követ év május 31-ig (a bevallás határidejéig ) fizeti meg,illetleg ettl az idpontig igényelheti vissza. Az adózó az adóelleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 forintra kerekítve fizeti meg, illetleg igényelheti. Adómentességek 9. *
/1/ Adómentességet élvez az a vállalkozó,aki Rácalmás Nagyközség közigazgatási területén állandó jelleggel legalább 500 f alkalmazottat foglalkoztat. /2/ Az adómentesség legkésbb 2007. december 31-ig érvényesíthet illetleg vehet figyelembe. 10. * Az adó mérséklése, halasztása és elengedése /1/ Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az t terhel adótartozást -a magánszemélyt terhel járuléktartozás kivételével -,valamint a bírság -vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti,ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt él közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Az adóhatóság a fenti feltételeken túl más személy adóját nem engedheti el és nem mérsékelheti. A mérséklésre, halasztásra és esetleges elengedésre vonatkozó kérelmet Rácalmás Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani a megfelel indoklás mellékelésével. A kérelmek elbírálása a jegyz hatáskörébe tartozik. /2/ A méltányossági kérelmek ügyében hozott határozatok ellen irányuló fellebezéseket Rácalmás Nagyközség Jegyzjénél kell benyújtani, de a fellebezés ügyében a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal jogosult dönteni. /3/ Az adórövidítésbl, adóhiányból ered adótartozás méltányosságból nem mérsékelhet és nem engedhet el. /4/ Adóbevallási kötelezettség elmulasztásából ered adótartozás elengedésére, illetve mérséklésére csak kivételes és különlegesen indokolt esetben van lehetség. /5/* A *-gal jelzett 9. rendelkezéseit beiktatta a helyi iparzési adó módosításáról szóló 22 /2004. ( XII.1.) rendelet (1) és (2) bekezdése, rendelkezéseit 2005.január 1-tl kell alkalmazni. A *-gal jelzett 10. (5) bekezdésének rendelkezéseit hatályon kívül helyezte és beiktatta a helyi iparzési adó módosításáról szóló /2005. ( II..) rendelete, rendelkezéseit -tl (tól) kell alkalmazni. Hatályon kívül helyezett rendelkezés : A fizetési halasztás és részletfizetés szabályait Az adózás rendjérl szóló 2003. évi XCII.tv. szabályozza. 11. Záró rendelkezések /1/ Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, kivéve a rendelet 7. -ának b) pontja,ami visszamenleg 2005. január 1.napjától hatályos. Rendelkezéseit 1996.január 1-tl kell alkalmazni.
/2/ A rendeletben nem szabályozott kérdésekben és esetekben a helyi adókról szóló többször módosított 1990.évi C. törvény, az adózás rendjérl szóló 1990. évi XCI. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Rácalmás, 1995. december 10. Schrick István sk. polgármester Horváth Mihályné sk. aljegyz E rendeletet kihírdettem 1995. december 11. Horváth Mihályné sk. aljegyz