Fajtaelismerés, vetőmag-előállítás és forgalmazás rendszere Magyarországon
Történeti áttekintés A vetőmag-hamisítások megakadályozása céljából 1878: első vetőmagvizsgáló állomás magyarországon (Deninger Imre, Dégen Árpád) 1915: Állami növényfajta minősítés rendszere (Grábner Emil) 1951: Növényfajta Minősítő Tanács és az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet (OMFI,1951-1982) 1982: Növénytermesztési és Minősítő Intézet (NÖMI) 1988: Mezőgazdasági Minősítő Intézet (MMI) 2007-ig: Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) MA: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ (MgSzH Központ) Végzi a fajtaminősítés, a vetőmag előállítás, valamint a forgalmazás hatósági ellenőrzését.
Nemzetközi kapcsolatok Magyarország több nemzetközi szervezetnek is a tagja ISTA (Intermational Seed Testing Association): Vetőmagvizsgáló Intézetek Nemzetközi szövetsége Magyarország 1924 óta tagja OECD (Organization for Economic Cooperation and Development) Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Magyarország 1970. óta társult tag, 1996 óta rendes tag
Fajta fogalma Fajta: azonos rendszertani egységbe tartozó, egy genotípus vagy genotípusok kombinációja által meghatározott tulajdonságokkal jellemezhető, más populációtól megkülönböztethető, egynemű és tulajdonságaiban állandó növények összessége.
Miért van szükség új fajtákra? Az új fajták iránti igény alapja: Korszerűbb termesztéstechnológia (műtrágya felhasználás, új gépek) Feldolgozóipar új igényei (burgonya chips, nagyobb cukor- és olajtartalom) Hazai fogyasztói igény (rózsaszín burgonyahéj, piros alma) Külföldi piac igénye (alma, bor)
A termést meghatározó tényezők Növénytermesztési tényezők hatása a kukorica termesztésére (Martonvásár) Nem megfelelő agrotechnika Helyes agrotechnika 1,76 t/ha Trágyázás; 27% Mélyművelés; 3% 7,53 t/ha Talajművelés, növényápolás; 24% Növényszám; 20% Fajta; 26%
Néhány szó a fajtaváltásról A fajtaváltás üteme felgyorsult: Az új fajtára való áttérés kockázata kicsi (megbízható fajtaleírás) Költségnövelő hatása minimális (azonos típusú fajták ára közel azonos) Nagyobb termesztéstechnológiai változtatást nem igényel Fajtarotáció: a fajták termesztésben maradási ideje csökkenő tendenciát mutat
A fajtaelismerés rendszere Magyarországon A növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló 1996. év CXXXI. törvény van érvényben. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal kormányrendelettel létrehozott, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt működő központi hivatal. Központtal és területi szervekkel rendelkezik. Az MgSzH Központ bizonyos feladatait területi szervei útján látja el.
Az állami elismeréssel, a vetőmagok és szaporítóanyagok előállításával kapcsolatos hatósági feladatok A törvény értelmében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a) Irányítja a növényfajták elismerésével, a vetőmag és szaporítóanyag előállításával, minősítésével és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet. b) Dönt a növényfajták elismeréséről, meghosszabbításáról, illetve a Nemzeti fajtajegyzékből való törlésről. c) Engedélyezi az állami elismerésre bejelentett növényfajták ideiglenes szaporítását.
Az állami elismeréssel, a vetőmagok és szaporítóanyagok előállításával kapcsolatos hatósági feladatok MgSzH Központ a) Elvégzi az állami elismerésre, illetve szabadalmi oltalomra bejelentett növényfajták kísérleti vizsgálatát (fajtaérték vizsgálatok, DUS) b) Előterjesztést készít az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács (OMFT) részére a növényfajták állami elismerésére, meghosszabbítására, visszavonására. c) Vezeti és közzéteszi a Nemzeti Fajtajegyzéket, a Leíró Fajtajegyzéket és az Ideiglenes szaporításra engedélyezett fajták jegyzékét.
Köztermesztésbe vétel feltételei Köztermesztésbe csak olyan hazai vagy külföldi növényfajta kerülhet, melyet a kijelölt állami szerv (MgSzH Központ) állami elismerésben részesített és regisztrált, vagy forgalomba hozatalra engedélyezett. Az állami elismerés feltétele: Gazdasági érték (mennyiség, minőség) A standard fajtától fontos tulajdonságban különbözik Egynemű (kiegyenlített) Lényeges tulajdonságai állandóak Bejegyezhető fajtanévvel rendelkezik
Az állami elismerés lépései (vázlat) 1. Fajtajelölt létrehozása, bejelentés az MgSzH Központ felé 2. Szükséges vizsgálatok elvégzése (MgSzH Központ) 3. Eredmények gyűjtése, értékelése, továbbítása javaslattal együtt az OMFT felé 4. Nemzeti Fajtajegyzékbe vételről FVM dönt OMFT ajánlása alapján 5. MgSzH Központ Nemzeti Fajtajegyzék, egyéb anyagok megjelentetése
A fajtához fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos fogalmak Nemesítő: aki különböző nemesítési eljárásokkal előállítja az új fajtajelöltet Fajtajogosult: a fajtával kizárólagosan rendelkező természetes személy vagy szervezet Képviselő: amennyiben a fajtajogosult külföldi természetes személy vagy szervezet, a fajtajogosult nevében, annak meghatalmazása alapján eljáró, belföldi lakhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes személy vagy szervezet. Fajtafenntartó: az a természetes személy vagy szervezet, aki a fajta változatlan formában való megőrzését, fenntartását végzi, és gondoskodik a szaporításához szükséges kiindulási anyag előállításáról.
Fajtajelölt létrehozása és bejelentés az MgSzH Központ felé A nemesítő különböző nemesítési eljárásokkal létrehoz egy fajtajelöltet, megfelelő mennyiségben felszaporítja A nemesítő vagy fajtajogosult az MgSzH Központ felé bejelenti a fajtajelöltet. A bejelentéskor nyilatkozni kell arról, hogy a bejelentett növényfajta géntechnológiával módosított-e, és a módosítás milyen célra irányult.
Szükséges vizsgálatok elvégzése (MgSzH Központ) Az MgSzH Központ fajtakísérleti állomásai a fajtajelöltekkel összehasonlító kísérleteket folytat. A növényfajtól függően maximum 2 évig, vagy évelő növény esetén egy termelési ciklus, fás szárú növényeknél a termőre fordulás után 3 évig végzik az előírásoknak megfelelő vizsgálatokat Az MgSzH Központ vizsgálatok két nagy csoportot képeznek: Fajtaérték vizsgálatok DUS vizsgálatok
Fajtaérték vizsgálatok Az MgSzH Központ a gazdasági értékvizsgálatok módszereit az intézet által kidolgozott és az OMFT által jóváhagyott módszer alapján határozza meg, a fajta gazdasági értékének megállapítására irányuló vizsgálat. A gazdasági érték a növényfajta mennyiségi és minőségi mutatókkal kifejezett termesztési értéke. Kisparcellás kísérletek (fenológiai, kórtani, agrotechnikai, terméshozam megfigyelések) Nagyüzemi kísérletek Kórtani vizsgálatok (provokációs kísérletek) Beltartalmi (iparági, pl. olaj, cukor) vizsgálatok Vetőmag szaporítási próbák (gazdaságosság)
DUS-vizsgálatok Az MgSzH Központ a DUS-vizsgálatok módszereit a vonatkozó nemzetközi előírások alapján határozza meg. Szabadföldi és laboratóriumi (genetikai azaz kromoszóma szintű) vizsgálatokból áll. Megkülönböztethetőség (Distinctness) Egyöntetűség/egyneműség (Uniformity) Kiegyenlítettség/állandóság (Stability)
MgSzH Központ javaslat az OMFT részére majd előterjesztés az FVM felé Az MgSzH Központ a fajtaérték és a DUS-vizsgálatok eredményeit összegyűjti, kiértékeli és ha az előírásoknak a fajtajelölt megfelel, akkor állami elismerésre felterjeszti az OMFT elé. Az MgSzH Központ előterjesztése alapján az OMFT javaslatára a minisztérium (FVM) dönt a növényfajták meghatározott időtartamra szóló állami elismeréséről és Nemzeti Fajtajegyzékbe vételről, annak meghosszabbításáról, illetve a lejárati időpont előtt a Nemzeti Fajtajegyzékből való törléséről.
Nemzeti Fajtajegyzék, egyéb anyagok megjelentetése A minősítő intézet az állami elismerésben részesített fajtákról Nemzeti Fajtajegyzéket (évente) vezet, időszakonként Leíró Fajtajegyzéket ad ki és ezekből a Magyar Agrárkamara, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a terméktanácsok az Ajánlott Fajták Jegyzéket állítják össze.
A vetőmagtermesztés rendszere hazánkban
Vetőmaggal kapcsolatos fogalmak Mag: Generatív növényi rész, mely ivaros szaporodás során jön létre, kettős megtermékenyítés eredménye Vetőmag: Jó belső és külső értékmérő tulajdonságokkal rendelkező mag
Vetőmaggal kapcsolatos fogalmak Minősített vetőmag: állami elismerésben részesített vagy ideiglenes szaporításra engedélyezett hazai vagy külföldi növényfajta szántóföldön állami ellenőrzésben részesített, és a szabvány szerint alkalmasnak minősített állományából származó, meghatározott szaporítási fokozatú, szabványban előírt minőségű, fémzárolt vetőmag A minősített vetőmag szaporulati fokozatai: törzselit, szuperelit, elit, I., II., és III. szaporulati fok
A vetőmagtermesztés rendszere hazánkban Az 1996. évi CXXXI. törvény (A vetőmagtermesztés, forgalamazás és felhasználás rendszerét az FVM az MgSzH Központon, illetve a Vetőmagminősítési és nyilvántartási osztály Területi Központjain és Kirendeltségein keresztül ellenőrzi. A rendelkezések alkalmazkodnak az Európai Unió (EU) gyakorlatához, és a vetőmagellenőrzéssel foglalkozó ISTA és az OECD Mezőgazdasági Tagozatának követelményeihez)
A vetőmagtermesztés rendszere hazánkban Szántóföldi szemle: A szántóföldi ellenőrzésre való bejelentést a szaporítónak, illetve termeltetőnek az MgSzH Központ területileg illetékes Vetőmagfelügyelőséghez írásban kell megküldeni (ősz vetésűt december 15-ig) A szántóföldi ellenőrzéskor a vizsgálatok eredménye alapján szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyv kitöltésével minősítik a vetőmagszaporító állományt. Az alkalmatlan minőségű szaporító táblák a vetőmagelőállításból kizárásra kerülnek
Fémzárolás, fémzárolt vetőmag A vetőmagtételek fémzárolását az MgSzH Központ felügyeli. Az MgSzH Központ a minősítésről igazoló okiratot állít ki (Vetőmagminősítő Bizonyítvány), a tételeket fémzárolja, vagy azzal egyenértékű csomagolással látja el, valamint egy azonosító cédulával (bárca). Fontos, hogy a tételt a fémzár vagy bárca sérülése nélkül nem lehet felbontani
Fémzárolás, fémzárolt vetőmag A bárca tartalmazza: Faj, fajta Fémzárolás ideje Szaporítási fok Fémzárolási szám Minőség Csomagolási egység tömege stb. (csávázás, egyéb megjegyzés)
Vetőmagvak értékmérő tulajdonságai Belső értékmérő tulajdonságok: mértékegységgel nem mérhetők nem számszerűsíthetők Külső értékmérő tulajdonságok: mértékegységgel mérhetők számszerűsíthetők
Vetőmagok belső értékmérő tulajdonságai Potenciálisan nagy termőképesség Megfelelő kémiai összetétel (jó táplálóérték:as garnitúra) Károsítókkal szembeni ellenálló képesség (időjárás kórokozók, kártevők) Vitalitás, életképesség Kezdeti gyors fejlődési erély
Vetőmagok külső értékmérő tulajdonságai Tisztasági % (T%) Fajazonos tiszta mag Idegen mag Hulladék Az eredmény tömegszázalékban kerül megadásra Karantén gyomok: Cuscuta ssp., Sorgum halepense, Orobanche ssp.
Vetőmagok külső értékmérő tulajdonságai Csírázási % Cs% Szabványban előírt, ellenőrzött, szabályozott, optimális laboratóriumi viszonyok között meghatározzák a magvak maximális csírázó képességét. (100 magból/szemből hány csírázik ki). %-ban adják meg. Vizsgálják a csírázás intenzitását adott idő elteltével hány növény csírázott ki.
Vetőmagok külső értékmérő tulajdonságai Csíráztató közeg Papír tetején: Jacobsen-készülék, csíráztató kamra vagy szoba, Petri csésze, tálcás csíráztató szekrény Papírban: Csírázási % Tekercsben elhelyezve csíráztató szekrényben Homokban, homok tetején Cs%
Vetőmagok külső értékmérő tulajdonságai Használati érték H% A tisztasági %-ból és a csírázási %-ból számolják ki H%= T%*Cs% 100
Vetőmagok külső értékmérő tulajdonságai Ezermagtömeg Emt Az ezermagtömeg vagy abszoluttömeg 1000 magnak grammokban kifejezett tömege: Pl. búza: 40-44 g/1000 szem
Vetőmagok külső értékmérő tulajdonságai Víztartalom Fontos a raktározhatóság megállapításakor. Raktárérett a mag/szem, ha nedvességtartalma 7-14 % közötti Közvetett úton: elektromos vezetőképességen alapuló gyors mérés (tájékoztató jellegű) Közvetlen úton: szárítószekrényben (hivatalos) 103 C-on 17±1 óra olajos magvak, 130-135 C-on kukorica 4 óra, gabonafélék 2 óra
Vetőmagok külső értékmérő tulajdonságai Osztályozottság A méret szerinti kiegyenlítettséget jelenti. Ha két méret szerint vizsgálják a kiterjedést, és osztályozzák a magokat, akkor beszélünk osztályozott magról, ha mind a három mérettartományban, akkor a mag kalibrált Szélességre és/vagy vastagságra: kerek és hasíték rosta Hosszúságra: triőr
Egészségi állapot Érzékszervi vizsgálat dohosság, avasodás, vizuális tisztasági vizsgálat (szemmel látható állati kártevő korokozó) Rejtett rovarfertőzés meghatározása magfelvágás, röntgen, jódos festés (zsizsik) Gombafertőzöttség vizsgálat
Vetőmagok külső értékmérő tulajdonságai Biokémiai életképesség meghatározása, TTC teszt Életképesség meghatározására trifenil-tetrazóliumklorid A mag élő területei vörösre színeződnek, az elhaltak nem színeződnek
Vetőmagok külső értékmérő tulajdonságai DUS-vizsgálat Faj, fajtaazonosság vizsgálat: Ld. korábban
Vetőmagok külső értékmérő tulajdonságai Cold teszt Csak kukoricánál végezzük. A vetőmag hűvös és csírázásra káros mikroszervezeteket tartalmazó környezetben (talaj) való csírázóképességének meghatározására szolgál.
Egy hektárra kivetendő vetőmag mennyiségének kiszámítása Vetőmagmennyiség kg/ha = Cs: csíraszám/ha, Emt: ezermagtömeg Cs * Emt 1 000 000 Korrigált vetőmag kg/ha = számított vetőmagtömeg*100 mennyiség H% H%: használati érték