Kézikönyv a Mozgóképés médiaismeret tanításához

mediaismeret.qxd 6/16/09 8:53 AM Page 1 Illésné Mezei Magdolna Kézikönyv a Mozgóképés médiaismeret tanításához Celldömölk, 2009

mediaismeret.qxd 6/16/09 8:53 AM Page 2 Szerkesztette RÉTI ÉVA AP 081932 ISBN 978-963-465-256-4 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mû, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014 E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu Internet: www.apaczai.hu Felelôs kiadó: Esztergályos Jenô ügyvezetô igazgató Nyomdai elôkészítés: Alinea Kft. Terjedelem: 11,33 A/5 ív

mediaismeret.qxd 6/16/09 8:53 AM Page 3 Kézikönyv a Mozgókép- és médiaismeret tanításához 3 Bevezetõ Tisztelt Tanárok, Kedves Kollégák! Nemcsak az alliteráció kedvéért írtam ezt a megszólítást. Aki napjainkban e nemes, de cseppet sem könnyû hivatásra adja a fejét, minden tiszteletet megérdemel, hiszen mindannyian tudjuk, az elmúlt évek változásait követni nem egyszerû feladat. Gondoljunk a Nemzeti alaptanterv, majd a kerettantervek elvárásaira, a helyi tantervek kidolgozására, a tartalmában, szerkezetében megváltozott régi tantárgyak mellett az újak bevezetésére. Ezek közé tartozik A mozgókép- és médiaismeret címû modul is. A képlékenységet, kiforratlanságot jól példázza az a tény, hogy néhány éves pályafutása alatt a neve is megváltozott, mozgóképkultúrából mozgóképre rövidült. Ennél fontosabbak azonban a tartalmi kérdések: mit hogyan is kellene, lehetne tanítani e nagyszerû, sokrétû, ámde általában heti egy (vagy fél) órába szorított modul keretében. A válasz egyszerû is, meg nem is. Egyszerû, hiszen a tantervek választ adnak a legfontosabb kérdésre: mit, milyen tananyagot, ismereteket, készségeket, képességeket kell elsajátítaniuk a gyerekeknek? Ugyanakkor nehéz is: mindezt hogyan? Az Apáczai Kiadó új tankönyvcsaládja és honlapja ezekben a kérdésekben siet a médiát tanító pedagógusok segítségére. A tankönyv tartalmazza, hogy mit, a munkafüzet abban segít, hogyan. És természetesen ez a tanári kézikönyv feladata is. A tapasztalatgyûjtés idõszakában mindenkinek elkél a segítség. A frissen végzett média szakos kollégáknak addig, míg saját módszereiket kialakítják, kipróbálják elméleti ismereteiket, elképzeléseiket a gyakorlatban. Még viszonylag fiatal tárgy lévén, elõfordulhat, hogy néhány évig a szakképzett mozgókép és média szakos tanárokon kívül a képzésben most, vagy még csak ezután részesülõk is fogják tanítani. A hogyan? kérdése ezért is fontos. A tankönyvi leckékhez rendelt munkafüzeti feladatok, azok megoldásainak ismertetése, a magyarázatok, tanácsok ezt a célt szolgálják. Sajátos helyzetet teremt, hogy a szakirányú továbbképzést a legkülönfélébb szakokkal, szakpárosítással rendelkezõk végzik el. Ez azonban nem hátrány, inkább elõny. Maga a tárgy legszorosabban talán a vizuális kultúrához kötõdik (képelemzés), de sokat lehet hasznosítani a magyar nyelv és kommunikáció (kommunikációs ismeretek), a tánc és dráma (szituációs játékok), az informatika (újabb médiumok) ismereteibõl, készségeibõl, módszereibõl. Ez a sokféleség tehát a tanítás hasznára válhat. Ezúton is hangsúlyozni szeretnénk, hogy az általunk írtak csak egy változat a sok lehetséges közül, mindenkit bátor kísérletezésre, saját tapasztalatainak felhasználására biztatunk, sõt hagyatkozni lehet és kell is a gyerekek meglévõ ismereteire, véleményére, tapasztalataira, alkotókedvére. A munkafüzet feladatainak megoldásakor mint majd látni fogjuk több ízben lesz olyan, amelyet nem zárunk le egy megfellebbezhetetlen véleménnyel, a megoldás megvitatását a vita végeredményét nyitva hagyva az osztályra és a tanárra bízzuk. Olyan is akad szép számmal, amikor bár a feladatnak természetesen van konkrét megoldása a képnek nem ellentmondó valamennyi ötletet javasoljuk elfogadni, hiszen elsõsorban nem az a tárgy feladata, hogy egy adott ismeretet a tanulók fejébe tömjünk, majd számon kérjük, hanem az, hogy kreativitásukat, látásmódjukat, képolvasási készségüket fejlesszük. A másik kérdés, amivel foglalkozni kell, a szerzõi film a mûfajfilm, a magas kultúra és a tömegkultúra viszonya. A szülõk, tanár kollégák a tárgy bevezetésekor s talán azóta is elvárják tõlünk, hogy értékes mûvekkel, híres rendezõk kiváló filmjeivel ismertessük meg a tanulókat. Ugyanakkor a pedagógiai szempontból vagy a szülõk nézõpontjából kevésbé kívánatos tévémûsorok, filmek megtekintésérõl

mediaismeret.qxd 6/16/09 8:53 AM Page 4 4 Kézikönyv a Mozgókép- és médiaismeret tanításához beszéljük le a gyerekeket, értékesebbeket ajánlva helyettük. Ha kizárólag e tõlünk elvárt nézõpontot képviselnénk, könnyen elõfordulhatna, hogy a tanár és a gyerekek elbeszélnének egymás mellett, s ez a közös munka gátjává válhatna. Az értékközvetítés elvét természetesen szem elõtt tartjuk, de a tanári tekintély ilyen egyoldalú latba vetésétõl óvnánk mindenkit. Oda kellene eljuttatnunk tanulóinkat, hogy maguk ismerjék fel, mi értékes, mi nem, de ehhez azt is tudniuk kell, miért az. Megfigyelés, elemzés, magyarázat nélkül ez nem megy, tehát az esztétikailag, tartalmilag és/vagy formailag kevésbé értékes filmnek, mûsornak is lehet, sõt kell, hogy helye legyen a médiaórán. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a gyerekek meglévõ ismereteire csak abban az esetben számíthatunk, ha azt is elfogadjuk, ahonnan ezeket az ismereteket szerzik. Tudomásul kell vennünk, hogy gyermekeink általában nem mûvészfilmekre ülnek be a moziba, nem politikai vitamûsorokat és esti mesét néznek a tévében, nem komolyzenei hangversenyeket hallgatnak a rádióban. Amellett, hogy örökbecsû alkotásokat, a filmtörténet jeles alkotóit bevisszük az órákra és megmutatjuk nekik, az általuk hozott mûfajfilmeket is vegyük be bátran a kínálatba, beszéljünk az általuk nézett mûsorokról. Sokkal szakszerûbben, ügyesebben beszélnek arról, amit ismernek. El kell fogadnunk, hogy ebben a korban már valamilyen kialakult ízléssel rendelkeznek, s ízlésvilágukat, az általuk szeretett mûfajokat lekicsinyelni, kétségbe vonni pedagógiai öngól. Tény, hogy a film kezdetben szórakoztató mûfaj volt, csak késõbb vált ketté mûvész-, ill. mûfajfilmre, de szórakoztató funkciója mindmáig megmaradt. Tanítványaink elsõsorban ezt várják tõle. Számukra annál jobb a film, minél pörgõsebb, izgalmasabb, minél több akció van benne. A párbeszéd megindulásához, a közös munka kialakulásához és ismereteik, ízlésük fejlesztéséhez ezt kiindulópontként kell tekintenünk. Természetesen a tömegfilmnek is vannak kiemelkedõ rendezõi, akiknek mûvei tökéletesen alkalmasak különbözõ szempontú elemzésekre. Azt se felejtsük el, hogy a tartalmi silányság néha rendkívül jó technikai-formai kivitelezéssel párosul. A díszletek, jelmezek, a legújabb számítógépes trükkök, animációk, vágási (zoomolási) technikák leggazdagabb tárháza pedig az akciófilmek, fantasyk, sci-fik, a szelídnek éppen nem mondható modern japán vagy amerikai rajz- és egyéb animációs filmek. A tankönyv dióhéjban végigvezet a filmtörténeten, az értékes alkotásokkal így találkoznak a gyerekek. A mûhelymunkában pedig bármit használhatunk, ami annak a részfeladatnak, célnak, szempontnak megfelel. Az, hogy az órán foglalkozunk velük, nem jelenti propagálásukat, feltéve, hogy minden egyes részletnél elmondjuk, megfigyeljük, megállapítjuk, mind tartalmilag, mind formailag, mi jó, elfogadható, követendõ, újszerû, szokatlan, értékes, vagy éppen mi hamis, elcsépelt, színvonaltalan, értéktelen, elfogadhatatlan, elvetendõ benne. A tanári kézikönyv felépítése a következõ: a tantervi követelmények rövid ismertetése után tanmenetjavaslatokat adunk közre az Apáczai Kiadó tankönyvéhez. Egyet heti 1, azaz évi 36 órával számolva, egyet heti fél, azaz évi 18 órára szabva. Ezután a tankönyvhöz, majd a munkafüzethez következnek módszertani tanácsok. Ezt követi a tankönyv kérdéseinek, a munkafüzet feladatainak megoldása. Végül az ajánlott irodalom és a filmjegyzék egészíti ki, zárja le a könyvet. A tankönyv, a munkafüzet, a tanári kézikönyv mellett hasznos segítség lesz a kézikönyv mellékleteként a kollégákhoz eljuttatott DVD is, melyen munkájukban jól hasznosítható film- és filmhíradórészleteket találhatnak. Újdonság mindezek mellett az is, hogy a Kiadó egy honlapot a www.kepbenvagyok.hu hozott létre a mozgókép és média szakos tanárok számára, melyen kérdéseikkel, ötleteikkel közvetlenül is akár a szerzõkhöz, akár a Kiadóhoz, akár egymáshoz fordulhatnak, információkhoz juthatnak, tapasztalatokat, véleményt cserélhetnek. A honlapra természetesen az érdeklõdõ diákok is ellátogathatnak. A sikeres együttmûködés reményében kívánok eredményes munkát, jó egészséget, sok örömet minden kedves kollégának! Illésné Mezei Magdolna

mediaismeret.qxd 6/16/09 8:53 AM Page 5 Kézikönyv a Mozgókép- és médiaismeret tanításához 5 Tantervi követelmények, értékelés Néhány szó a tantervi követelményekrõl A mozgókép- (akkor még mozgóképkultúra) és médiaismeret címû modul bevezetését elõször a Nemzeti alaptanterv javasolta. A közoktatásról szóló l995. évi LXXXV. törvény 2. -a értelmében kiadott 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet mellékleteként megjelent Nemzeti alaptantervben találhatjuk a mûvészetek mûveltségi területet, amely a következõket tartalmazza: ének-zene, tánc, dráma, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret. A többi mûvészeti ággal összhangban kell tehát tanítani. Ugyanakkor a kommunikációs kultúra részeként is megjelenik, hiszen a filmek, ill. a különbözõ tvmûsorok nézése még a legegyszerûbb hírfelolvasás közben is bõven van lehetõség a verbális és nonverbális kommunikáció (tekintet, gesztusok, mimika, testtartás, hanghordozás, mozgástér stb.) alapos megfigyelésére és elemzésére. A NAT hangsúlyozza: Napjainkban értesüléseink túlnyomó részét nem személyesen hozzánk intézett»üzenetekbõl«merítjük, hanem mesterséges közvetítõ rendszerek útján. A tömeges, passzív információfogyasztás az életvitel és a gondolkodás torzulásához vezethet. Ezért az iskolának az új audiovizuális környezetet értõ, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie. 1 Ez elsõsorban éppen a mozgóképkultúra (azóta mozgókép-) és médiaismeret tantárgy feladata. Hozzátehetjük, hogy az új médiumokat a fiatalok, diákjaink jobban értik, többet használják, mint mi magunk, tehát a szelektív használaton van inkább a hangsúly. Vagyis az értõ, okos válogatásra kell megtanítanunk tanítványainkat. S bár azóta a tanterv változott, a NAT-ot módosították, életbe léptek a kerettantervek, majd minden iskolának ki kellett dolgoznia saját helyi tantervét és feladatrendszerét, a modul alapvetõ sajátossága és célja megmaradt. Ezenkívül a mozgókép- és médiaismeret rendkívül alkalmas az önálló véleményalkotás és az alkotómunka gyakorlására, ezzel a személyiségfejlesztésre is. Keretében magyar és egyetemes filmmûvészeti mûalkotásokkal, különbözõ médiaszövegekkel ismerkednek a gyerekek, tanulják õket értelmezni, elemezni, megismerik a mozgóképnyelv alapvetõ kifejezõeszközeit, hatásmechanizmusát, a tömegkommunikáció fajtáit, az egyes mûsortípusokat. Ezeket a tananyagrészeket minden tankönyv tartalmazza, ha különbözõ mértékben, arányaiban eltérõen is. Azonban nem tankönyvet, hanem tantervet tanítunk, tehát a tárgy oktatásánál a NAT, ill. kerettantervek alapján kidolgozott helyi pedagógiai programból kell kiindulni. A tanterv szerint lehetõség van a tárgy integrált, ill. önálló modulként való tanítására. A célok elérése érdekében mindenképpen ez utóbbit javasoljuk. Az órakeret általában heti 1 óra nyolcadikban. Szerencsésebb helyzetben lévõ általános iskolák, ahol esetleg több jut erre a célra, természetesen bõvíthetik az anyagot, ill. a leírtakat mélyebben taníthatják. Ahol csak 0,5 óra a heti órakeret, a film- és technikatörténeti részekbõl lehet megoldani a csökkentést, rövidítést. A tankönyvi leckék száma 18, ezzel is segítve a tananyagbeosztást az utóbbi esetben. A kerettanterv szerint a mozgóképkultúra és médiaismeret mint iskolai tárgy, elsõsorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, mûködési módjának tisztázását szolgálja, hiszen a média rendkívüli hatással van korunk emberének tájékozottságára, személyiségére. 2 1 Nemzeti alaptanterv. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, 1995. 12. p. 2 Az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervei. Bp., Dinasztia Kiadó-ház Rt., 2000. 372. p.

mediaismeret.qxd 6/16/09 8:53 AM Page 6 6 Kézikönyv a Mozgókép- és médiaismeret tanításához A hagyományos és új médiumok megfelelõ használatához, az önálló, kritikus attitûd kialakításához mûvelõdéstörténeti tájékozottságra és megfelelõ szintû mozgóképnyelvi ismeretekre van szükség. Vagyis látni kell megtanítani a gyerekeket, ahogyan a tanterv B változatának egyik témakörcíme fogalmaz: Láss, ne csak nézz! Ez természetesen csak filmek, filmrészletek megfigyelésével, az elméletben tanultak felismerésének gyakoroltatásával, az ismeretek gyakorlati alkalmazásával lehetséges. A szûkös idõkeret ellenére is minél több közös filmnézésre és megbeszélésre van szükség a tanítási órán és azon kívül, akár közös mozilátogatás keretében is. El kell juttatnunk tanulóinkat oda, hogy meg tudják különböztetni a szerzõi mûveket a mûfajfilmektõl, a hírt a kommentártól, fel tudják ismerni a médiaszövegek befolyásolási technikáit, a mûsorokban megjelenõ (rejtett) érték- és érdekrendszert. Ezzel nemcsak a médiában tudnak majd jobban eligazodni, hanem a világ dolgaiban is. A gyakorlati feladatok segítségével pedig lehetõségük van saját személyiségük jobb megismerésére, fejlesztésére. A tantervek témakörei Mozgóképnyelv A mozgókép elõzményei, a film és a mozi felfedezése A mozgókép alaptulajdonságai A nézõi figyelem irányítása, a kiemelés A mozgóképi elbeszélés A montázs szerepe a tér és az idõ mozgóképi ábrázolásában Mozgóképi szövegek rendszerezése A mozgóképi szövegek rendszerezésének alapjai A média társadalmi szerepe A médiumok és a tömegkommunikáció A média saját és átvett funkciói A mediatizált közlésmód néhány jellemzõ tulajdonsága Jellegzetes médiaszövegek, mûsortípusok A valóság médiareprezentációja A nyomtatott médium néhány jellegzetes szövegtípusa A nyomtatott médium jellegzetes ábrázolási eszközei A reklám A hírmûsor Az értékelésrõl A jogszabály lehetõséget ad arra, hogy akár érdemjeggyel, akár szövegesen értékeljük a tanulók munkáját. Minden tantestületnek magának kell eldöntenie, megszavaznia, melyiket választja. Középiskolákban a 12. évfolyamon inkább az érdemjegyes értékelést javasoljuk, tekintettel arra, hogy érettségi tárgy is lehet, nagyon sokan emelt szintû érettségit is kívánnak tenni belõle, ilyen irányú továbbtanulásuk miatt. Általános iskolákban a 8. évfolyamon mind a kettõ egyaránt bevezethetõ, a szaktanár kompetenciája, melyiket szeretné inkább, a maga részérõl melyiket javasolja a tantestületnek elfogadásra, ill. a tantestület melyiket gondolja a helyi pedagógiai program szelleméhez jobban illõnek. Az év során a tanulók munkáját az órai és az otthoni munka, a csoportokban végzett feladatok megoldásában való részvétel, a tantárgyhoz való hozzáállás, érdeklõdés, a pluszfeladatok, szorgalmik, gyûjtõmunkák megléte vagy hiánya, ill. minõsége alapján lehet értékelni. Nem szabad kötelezõvé tenni, de lehetõséget kell biztosítani önállóan vagy csoportokban különbözõ projektmunkák (fotósorozat, néhány perces film) elkészítésére. Mindig akadnak, akik szívesen vállalkoznak ilyesmire. Vannak, akik az internethasználatban profik, vannak, akik az újságírásban, vannak technikai érdeklõdésûek, nekik ilyen irányú többletfeladatot lehet adni. Ez a tárgy kitûnõen alkalmas arra, hogy személyre szabott, sokrétû, sokféle feladatot adjunk, ezeket a lehetõségeket ki kell használni. A munkát mindig a gyerekekkel értékeljük, értékeltessük, magunk jegyezzük fel az eredményt, így félév és év végén könnyû az értékelés feleletek és dolgozatok nélkül is.

mediaismeret.qxd 6/16/09 8:53 AM Page 7 Kézikönyv a Mozgókép- és médiaismeret tanításához 7 Tanmenetjavaslatok Néhány szó a tanmenetek használatához Heti 1,5 óra idõkeret esetén Erre az óraszámra nem készült tanmenet, mert ez az idõkeret sajnos ma még nem nagyon jellemzõ. Pedig a tárgy sokfélesége, jelentõségének a képi kultúra tanulóink életében betöltött szerepének növekedése indokolhatná. A gyakorlat azt mutatja, hogy a helyi pedagógiai programok összeállításakor és felülvizsgálatakor nem kis harcokat kell megvívnia a médiatanárnak, ha legalább a heti egyórás keretet tartani szeretné. Hogy mégis foglalkozunk vele, annak az az oka, hogy bízunk benne, idõvel csak jobb lesz a helyzet, és elõrefelé történik elmozdulás. A középiskolákban már érezhetõ a felsõoktatási intézmények kommunikáció, film, média szakjainak egyre növekvõ népszerûsége folytán egyfajta szemléletváltozás. Reméljük, egy idõ után az általános iskolákban is meglesz ennek a kedvezõ hatása. A heti 1,5 óra létrejöhet úgy is, hogy nyolcadikban egy év alatt tartunk ennyit (pl. a továbbtanulás szempontjából fontosabb tárgyak miatt elsõ félévben egyet, a másodikban kettõt), valamint úgy is, hogy másfél tanéven keresztül tartunk 1-1 órát. Ez esetben már hetedik évfolyamon meg lehet kezdeni a modullal való ismerkedést, a második félévben. (Amelyik iskolában hetedik évfolyamra tették a modul tanítását a tanterv erre is lehetõséget ad ott a bõvítést természetesen folytatólagosan, a nyolcadik évfolyam elsõ félévében lehet megvalósítani.) Az Apáczai Kiadó médiatankönyve alkalmas az ilyen szempontú felhasználásra. Az elsõ két, filmmel kapcsolatos fejezet az elsõ szinte kimeríthetetlen tartalmi gazdagsága, a második az elméleti ismeretek többórai gyakoroltatása révén lehetõséget teremt arra, hogy akár egy éven keresztül foglalkozzunk a mozgóképpel. Így az írott sajtóra, rádióra, televízióra, elektronikus médiára fél év maradna. Az elsõ tanmenet heti 1 órára készült. Azok az iskolák, amelyek abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy ennél több idõt fordíthatnak a tárgy tanítására, kibõvítve ugyanezt a tanmenetet használhatják. A kiegészítésre több megoldás kínálkozik. Az egyik a tananyag feldolgozásának ütemét változatlanul hagyva az, ha több idõt szánunk filmnézésre, elemzésre. (L. a tanmenet szemléltetés rovatát, ill. a tanári kézikönyv végén az ajánlott filmek jegyzékét.) Normál, átlag körülmények között csak részleteket, ill. rövidfilmeket tudunk az órán bemutatni. Az idõkeret növelésével több, ill. hosszabb részleteket vetíthetünk. Legalább egy nagyjátékfilm hosszúságú film teljes bemutatása és megbeszélése azonban szûkösebb idõkeret esetén is kívánatos. A 1,5 órában természetesen több filmet tudunk egészében megismertetni a tanulókkal. A második lehetõség az, hogy az adott tananyag elsajátíttatására, a tankönyvi leckék szövegének feldolgozására több idõt tervezünk. A magunk részérõl ezt kevésbé ajánljuk, inkább a megismert elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására szánt idõt javasoljuk emelni. (Lásd pl. a filmnyelvi fejezetet, ahol a plánokra, kameramozgásokra 1-1 óra van. Ahhoz, hogy biztonságosan felismerjék a tanulók, többórai gyakorlásra van szükség.) A harmadik lehetõség tehát az, ha a többletórákat inkább gyakorlati feladatok, egyéni és csoportmunkák, projektfeladatok megoldására, végzésére fordítjuk, és nem a tankönyvi anyag mélyebb, felaprózott feldolgozására. Még akkor sem, ha esetleg hosszabb tananyagrészek is találhatók itt-ott, amelyek csábítanak arra, hogy több órán keresztül foglalkozzunk a szöveggel. A gyerekek tanórai véleménynyilvánításának, mûhelymunkájának, ill. az otthon végzett megfigyelések, gyûjtések beszámolóinak több haszna van. Nagyobb idõkeretben az is lehetséges, hogy teljes órákat csak ezekre fordítsunk, így sûrûbben váltakozhatnak azok a foglalkozások, ahol a tanáré, ill. azok, ahol a tanulóké a fõsze-

mediaismeret.qxd 6/16/09 8:53 AM Page 8 8 Kézikönyv a Mozgókép- és médiaismeret tanításához rep. Minél több óra jut számukra, kiselõadásaik, beszámolóik meghallgatására, annál inkább valószínû, hogy az idõ teltével azok is felbátorodnak és önálló munkára jelentkeznek, akik év elején nem tartoztak az aktívabbak közé. Heti 1 óra idõkeret esetén Kívánatos lenne az általános iskolákban a heti 1, azaz évi 37 óra. Ehhez készült az elsõ tanmenet, amely az adott, fentebb ismertetett tanterveknek megfelelõ tananyag, az Apáczai Kiadó által kiadott mozgókép- és médiatankönyv normál tempójú, általános érdeklõdésû és aktivitású osztályra szabott feldolgozását tartalmazza. Természetesen az osztály érdeklõdésétõl, szintjétõl függõen el lehet térni ettõl, lefelé és felfelé is. A felfelé eltérés egyrészt jelentheti gyorsabb feldolgozás esetén, bár változatlan óraszám mellett, az elõbb leírt módon való bõvítést (l. ott), de jelentheti a gyerekek érdeklõdésének megfelelõen az egyes témakörök egymáshoz viszonyított arányának megváltoztatását, s így egy-egy témakör kiegészítését. Lehetnek osztályok, amelyek a filmmel, akadnak, amelyek inkább a televíziós mûsorokkal, megint mások tapasztalatom szerint olyan iskolákban, ahol iskolaújság mûködik, s az osztályban kis újságírók vannak az írott sajtóval foglalkoznak szívesebben. Ennek megfelelõen az arányokon változtatni lehet. Mindenképpen javasolt év elején minél elõbb felmérni ezeket az igényeket. A tanár számára és a végzett munka minõségének szempontjából is kívánatos az elsõ órákon megismerni tanulóinkat. Ez történhet egyszerû beszélgetés, de akár kérdõív formájában is. A tananyag elmélyítésére nagyon alkalmasak a munkafüzet feladatai. A munkafüzet minden anyagrészhez számos feladatot tartalmaz, melyekbõl szabadon lehet válogatni. Érdeklõdõbb, aktívabb osztályok esetén a fejlesztés, kiegészítés, bõvítés legegyszerûbb módja ezek mindegyikének megoldása, megoldatása, azon feladattípus többszörözése, amely elnyerte a tanulók tetszését. A munkafüzet Internetezõknek címû részében található, önálló kutakodásra, utánajárásra ösztönzõ kérdései, feladatai kiválóan alkalmasak az érdeklõdõbb gyerekek tudásának fejlesztésére, bõvítésére, ehhez hasonlók bármilyen mennyiségben bármikor feladhatók. A tankönyvben a képek harmadához kérdéseket találnak a tanulók. Ezek megbeszélését a tankönyvi szöveg feldolgozásához ajánljuk. Ha van idõ és igény, természetesen a többi képhez is lehet kérdéseket, feladatokat szerkeszteni. Az illusztrációként szereplõ rajzok, plakátok, feliratok, képkockák rendkívül alkalmasak elemzésre, gondolkodtató vagy éppen játékos, kreatív feladatok megoldására. A lefelé eltérés természetesen azt jelenti, hogy a tananyagot csökkenthetjük, ill. otthoni olvasásra, feldolgozásra adjuk fel, vagy egyes részeket összevonunk. Ehhez kiválóan felhasználható a heti 0,5, azaz évi 18,5 órára készült tanmenet. Heti 0,5 óra esetében Ez a legkevésbé kívánatos, de sajnos a gyakorlatban gyakran elõforduló heti óraszám. A második tanmenet ehhez az idõkerethez nyújt segítséget. A tankönyv négy fejezetre, azon belül összesen 18 részre, leckére osztotta fel a tananyagot. A fejezeteken belüli anyagrészeket folyamatosan számoztuk. Ez megkönnyítheti a beosztást. Ebben az esetben egy órát lehetne egy lecke megtanítására szánni. Az ismeretek mennyisége, az egy címhez tartozó tananyag hossza azonban nagyon különbözõ. Némelyik 1 órán tárgyalható, és akad, akár 5-6 órán át tartó is. (Pl. l. A filmtörténet nagy korszaka címû lecke.) A technikatörténeti, filmtörténeti részek hosszabbak, az elméleti fejezetek rövidebbek. Az elsõ, A kommunikáció fejlõdése címû fejezet leckéi hosszabbak (1 49. oldal), a második, harmadik, negyedik, Gyártás és esztétika, A média fejlõdése, Az új média megjelenése és fejlõdése fejezeteké rövidebbek (20-30 oldal). Ezért, ha ezt a megoldást akarja valaki alkalmazni, az elsõ fejezet leckéit nagymértékben kell csökkenteni, rövidíteni, vagy kooperatív tanulási módszerekkel (pl. mozaik) feldolgozni, hogy a 45 percbe beleférjen. Azonban nem feltétlenül kell követni ezt a tagolást. Másféle eljárás is elképzelhetõ. Amelyik tananyagrészt fontosnak

mediaismeret.qxd 6/16/09 8:53 AM Page 9 Kézikönyv a Mozgókép- és médiaismeret tanításához 9 ítéli a tanár, megtartja, amit nem, teljes egészében kihagyhatja. Az õ kompetenciája, hogy a tanulók elõzetes ismeretei, érdeklõdése alapján eldöntse, mit fog megtanítani. Mivel már tanulták a gyerekek magyar nyelv és kommunikáció tantárgyból a kommunikációelméleti alapfogalmakat, rajzból, történelembõl a régi korok mûvészettörténeti alapjait, a bevezetõ olvasmányokat nem feltétlenül szükséges órán tárgyalnia, egyszerûen kihagyhatja, vagy otthoni elolvasásra feladhatja. Ezzel sok idõt nyerhet. A könynyebb eligazodás érdekében egyrészt ezeket a részeket a tanmenetben olvasmány megjelöléssel és oldalszámmal láttuk el; másrészt az új fogalmakat, ismereteket a táblázat harmadik oszlopában ismeretbõvítés címszó alatt feltüntettük, negyedik oszlopában pedig a mindenképpen megtanulandókat (a tantárgyi minimumot) félkövéren szedtük. Ezek ismeretében könnyebb a saját tanterveket kialakítani. Természetesen az is járható út, ha a hosszabb leckék rövidítése mellett egy-két rövidebbet összevonunk, például az utolsó fejezetekbõl. A filmnyelvi részek kihagyását, rövidítését, csökkentését azonban a mozgókép fejezetekbõl semmi esetre sem javasoljuk. A fejezetek végét záró szimulációs leckék szintén kihagyhatók, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy épp ezek újszerûségüknél, szokatlanságuknál, motivációs erejüknél fogva lehetnek a legkedveltebbek a tanulók számára. Az általunk összeállított tanmenetnél mindegyik eljárást alkalmaztuk, a tankönyv szellemiségét megõrizve, a legfontosabb ismereteket, fogalmakat 18 és fél órába sûrítettük. Mindkét tanmenetnél az utolsó rovatban félkövér betûkkel szedett alkotók és filmjeik ismerete (0,5 órás idõkeret esetén legalább a rendezõ, a cím és néhány részlet erejéig) alapkövetelmény.

mediaismeret.qxd 6/16/09 8:53 AM Page 10 10 Kézikönyv a Mozgókép- és médiaismeret tanításához Javasolt tanmenet Heti 1, azaz évi 37 órára Óra A tanítási óra anyaga Az óra célja, a fõ didaktikai feladatok Fogalmak, ismeretek Eszközök, szemléltetés, tantárgyi koncentráció 1 3. Jav.: 1. Bevezetés (olvasmány) A KOMMUNIKÁCIÓ FEJLÕDÉSÉNEK TÖRTÉNETE 1. A kommunikáció fejlõdése A kommunikáció A tantárggyal és a taneszközökkel való ismerkedés. A tárgy tanulásának, tevékenységi formáinak, a számonkérés módjának ismertetése. A tanulók elõzetes ismereteinek, érdeklõdésének felmérése. Ismétlés (magyar nyelv és kommunikáció): a kommunikációról eddig tanultak ismétlése, az írás történetérõl eddig tanultak ismétlése, az írásfajták ismétlése. Ismeretbõvítés: média, médium, tömegkommunikáció A kommunikáció fogalma, verbális, nonverbális kommunikáció. A kommunikáció tényezõi: adó, vevõ, csatorna, kód, üzenet. A kommunikáció állomásai. Barlangrajz (Altamira-barlang), írás, ékírás, hieroglifák, piktogram, szóírás, szótagírás, betûírás. Könyvnyomtatás, sajtó, Gutenberg, Chronica Hungarorum, Hess András. Tömegkommunikáció, média, médium Tankönyv, munkafüzet Kéki Béla: Az írás története Koncentráció: történelem, magyar nyelv és kommunikáció, vizuális kultúra 2 3. A mozgókép elõzményei A tömegkommunikáció kialakulása A távközlés Összefoglalás Ismétlés, a vizuális kultúra, a mûvelõdéstörténet idevágó ismereteinek felelevenítése: az õskori, középkori és a reneszánsz ábrázolásokról tanultak ismétlése. Ismeretbõvítés: camera obscura, dagerrotípia, fényképezés; a hírközlés állomásai, a legfontosabb találmányok, feltalálók A kép fogalma, Az ábrázolás fejlõdése: barlangrajz, freskó, táblakép. Biblia Michelangelo Buonarroti Leonardo da Vinci camera obscura Tankönyv, munkafüzet, mûvészettörténeti albumok, Biblia-ábrázolások. Koncentráció: vizuális kultúra, történelem Találmányok könyve A technika krónikája

mediaismeret.qxd 6/16/09 8:53 AM Page 11 Kézikönyv a Mozgókép- és médiaismeret tanításához 11 Óra A tanítási óra anyaga Az óra célja, a fõ didaktikai feladatok 2 3. 4 5. 2. A mozgókép, a film és a mozi A sorozatkép A mozgókép A mozi Ismétlés: a fényképrõl, a dagerrotípiáról, a fényképezésrõl tanultak. Ismeretbõvítés: fogalmak, a mozgókép történetének legjelentõsebb feltalálói, az elsõ filmalkotók, az elsõ filmek, a mozi A filmkészítés kezdetei A fikciós filmipar Összefoglalás Fogalmak, ismeretek Eszközök, szemléltetés, tantárgyi koncentráció A fénykép, a dagerrotípia: Nicéphore Niépce Louis Daguerre. Koncentráció: történelem, testnevelés, fizika, technika és életvitel Információ, információtovábbítás. Pheidippidész, Marathón, maratoni futás, hírvivõ, hírnök. Távközlés, tûzjel, fénytávíró, heliográf. II. Rudolf, Galvani, Volta; távíró: Samuel Morse; telefon: Graham Bell; telefonközpont, telefonhírmondó: Puskás Tivadar; Rádió: Marconi, Popov, Tesla; televízió: Tihanyi Kálmán Exponálás, sorozatfelvétel, fázisrajz, fáziskép, recehártya, állókép, mozgókép. Film, filmfelvétel, filmlejátszás, filmgyártás. Eadweard Muybridge Joseph Plateau fenakisztoszkóp, stroboszkóp, celluloidszalag, perforáció William Dickson, Georges Demény Léon Gaumont Edison Lumière-fivérek: 1895. december 28., Grand Café, a mozi születésnapja. Tankönyv, munkafüzet A technika krónikája A film krónikája Filmek: A baba reggelije A vonat érkezése A megöntözött öntözõ Koncentráció: biológia, fizika, technika és életvitel

mediaismeret.qxd 6/16/09 8:53 AM Page 12 12 Kézikönyv a Mozgókép- és médiaismeret tanításához Óra A tanítási óra anyaga Az óra célja, a fõ didaktikai feladatok Fogalmak, ismeretek Eszközök, szemléltetés, tantárgyi koncentráció 4 5. Bioscope, kinetográf, kinematográf, kinetoscope, mozi: Heltai Jenõ Georges Mélies Filmhíradó Zsitovszky Béla A táncz, (Uránia), Márkus Emília, Blaha Lujza, Fedák Sári 6 12. Jav.: 6. 3. A filmtörténet nagy korszakai A némafilm A burleszk Ismeretbõvítés: mozgóképi, filmelméleti alapfogalmak, a némafilm képviselõi Némafilm, hangosfilm, beszélõ film, szinkron, szinkronizálás, burleszk, inzert, trükk, humor, groteszk, abszurd, komikus, tragikomikus, filmmûfaj, tömegfilm, western. Charlie Chaplin Buster Keaton Harold Lloyd Stan Laurel, Oliver Hardy Lugosi Béla Tankönyv, munkafüzet A film krónikája Filmek: Chaplin-rövidfilmek Stan és Pan filmjei Filmrészletek: Chaplin: Aranyláz vagy Modern idõk Buster Keaton: A navigátor

mediaismeret.qxd 6/16/09 8:53 AM Page 13 Kézikönyv a Mozgókép- és médiaismeret tanításához 13 Óra A tanítási óra anyaga Az óra célja, a fõ didaktikai feladatok 7. A hangosfilm A filmgyártás mint iparág Ismeretbõvítés: néhány alkotó, film a korszakból Hollywood 8 10. A film mûfajai A western A gengszterfilm A musical A rajzfilm A krimi Ismétlés: a burleszk Ismeretbõvítés: gyakorlás: az alapvetõ mûfajok jellemzõi, felismerésük gyakorlása Fogalmak, ismeretek Eszközök, szemléltetés, tantárgyi koncentráció A dzsesszénekes Al Jolson A musical Marlene Dietrich Greta Garbo Gary Cooper Az Oscar-díj Woody Allen Kertész Mihály: Casablanca Humphrey Bogart Ingrid Bergman Orson Welles: Aranypolgár, Flashback mélységélesség Tarzan, Johnnie Weissmüller Jean Renoir Tankönyv, munkafüzet A film krónikája Filmrészletek: Kertész Mihály: Casablanca Orson Welles: Aranypolgár A burleszk ismérvei, jellegzetességei, felismerésének gyakorlása. Az újabb mûfajok: western, bûnügyi film, krimi, thriller, gengszterfilm, horror, musical, sci-fi, rajzfilm, kalandfilm jellegzetességei, sajátos jegyei, kellékei, tartalmi és formai sajátosságai Tankönyv, munkafüzet A tanár és a gyerekek által hozott filmrészletek

mediaismeret.qxd 6/16/09 8:53 AM Page 14 14 Kézikönyv a Mozgókép- és médiaismeret tanításához Óra A tanítási óra anyaga Az óra célja, a fõ didaktikai feladatok 11 12. A francia film klasszikus korszaka Az új hullám, a szerzõi film, a modern film Ismeretbõvítés: filmelméleti alapfogalmak, néhány alkotó, film a korszakból A kelet-európai filmmûvészet Összefoglalás 13 15. 4. A magyar film A magyar némafilm Ismétlés: a Kertész Mihályról tanultak A magyar hangosfilm Összefoglalás Ismeretbõvítés: fõbb rendezõk, filmek, színészek a magyar filmtörténetbõl a kezdetektõl napjainkig. Lugosi Béla, Zsitovszky Béla, a magyar film kezdetei, a némafilm, a hangosfilm Fogalmak, ismeretek Eszközök, szemléltetés, tantárgyi koncentráció Az új hullám, szerzõi film és tömegfilm (mûvészfilm és mûfajfilm) Francois Truffaut Jean-Luc Godard Jean-Paul Belmondo A lengyel, a cseh, a szovjet új hullám Andrzej Wajda, Miloš Forman, Jirí Menzel, Hrabal, Tarkovszkij Tankönyv, munkafüzet Filmrészletek: Truffaut: Négyszáz csapás Godard: Kifulladásig Wajda: Hamu és gyémánt Forman: Tûz van, babám! vagy Fekete Péter Hair vagy Száll a kakukk fészkére Menzel: Szigorúan ellenõrzött vonatok Tarkovszkij: Andrej Rubljov vagy Solaris, vagy Tükör, vagy Stalker Koncentráció: történelem, irodalom Millennium Korda Sándor Karinthy Frigyes Székely István: Hyppolit, a lakáj Kabos Gyula, Jávor Pál, Karády Katalin romantikus vígjáték, melodráma, irodalmi adaptáció Tankönyv, munkafüzet Filmrészletek: Székely: Hyppolit, a lakáj és részlet a remakjébõl Radványi: Valahol Európában Fábri: Körhinta Bacsó Péter: A tanú ˆ

mediaismeret.qxd 6/16/09 8:53 AM Page 15 Kézikönyv a Mozgókép- és médiaismeret tanításához 15 Óra A tanítási óra anyaga Az óra célja, a fõ didaktikai feladatok 13 15. 16. Gyártás és esztétika 5. A filmipar Hollywoodban és Európában Ismeretbõvítés: a filmgyártás alapfogalmai Filmgyártás Összefoglalás 17 19. Jav.: 17. 6. A film formanyelve A film plasztikus eszközei Ismeretbõvítés: filmnyelvi alapfogalmak: plánok A filmkép A képkivágás Fogalmak, ismeretek Eszközök, szemléltetés, tantárgyi koncentráció Szõts István: Emberek a havason Radványi Géza: Valahol Európában Fábri Zoltán, Bacsó Péter, Jancsó Miklós, Szabó István, Makk Károly, Huszárik Zoltán, Bódy Gábor, Tarr Béla Törõcsik Mari, Soós Imre, Páger Antal, Tolnay Klári, Latinovits Zoltán Jancsó: Szegénylegények Szabó: Mephisto és egy újabb magyar film az elmúlt néhány év termésébõl Koncentráció: történelem, magyar irodalom, a gyerekek által hozott filmek Elõmunkák, utómunkák, storyline, storyboard, technikai forgatókönyv, utószinkron, werkfilm, kópia, Hollywood, stúdiórendszer, producer, rendezõ, operatõr, hangmérnök, vágó, dramaturg az utolsó vágás joga, Steven Spielberg, George Lucas Tankönyv, munkafüzet Filmrészletek: bármilyen film werkfilmjébõl Lucas: Csillagok háborúja Spielberg: Jurassic Park vagy E. T., vagy A cápa Képkivágás = plán, premier plán, szuper plán, second, kistotál, nagytotál Tankönyv, munkafüzet Filmrészletek: bármilyen filmrészlet a különbözõ plánok bemutatására

mediaismeret.qxd 6/16/09 8:53 AM Page 16 16 Kézikönyv a Mozgókép- és médiaismeret tanításához Óra A tanítási óra anyaga Az óra célja, a fõ didaktikai feladatok 18. A kamera A megvilágítás A hang és a zene Ismétlés: camera obscura Ismeretbõvítés: filmnyelvi alapfogalmak: kameramozgások 19. A film dinamikus eszközei A képvezetés A vágás, a montázs Ismeretbõvítés: filmnyelvi alapfogalmak: montázs, montázsfajták Összefoglalás 20. 7. Történetmesélés a filmben Ismétlés (magyar irodalom): az idõrend az elbeszélésben Összefoglalás Ismeretbõvítés: az idõrend a filmi elbeszélésben Fogalmak, ismeretek Eszközök, szemléltetés, tantárgyi koncentráció Kameramozgások: svenk, panorámázás fahrt, kocsizás krahn, daruzás (zoom) kézikamera, videokamera. A fény, a szín, a hang, a filmzene szerepe Tankönyv, munkafüzet Filmrészletek: bármely Antonioni-, Jancsó-film, videoklipek és filmrészletek a különbözõ kameramozgások bemutatására, videokamera, a gyerekek videofelvételei A montázs, a párhuzamos montázs, az éles vágás, az áttûnés, az úsztatás David Griffith Eizenstein Filmrészletek: Fábri: Körhinta Radványi: Valahol Európában Eizenstein: Patyomkin páncélos és bármilyen filmrészlet a különbözõ montázsfajták bemutatására A lineáris és a nemlineáris történetmesélés és jellemzõik. A történet nélküli film Tankönyv, munkafüzet A gyerekek által hozott filmrészletek Koncentráció: irodalom

mediaismeret.qxd 6/16/09 8:53 AM Page 17 Kézikönyv a Mozgókép- és médiaismeret tanításához 17 Óra A tanítási óra anyaga Az óra célja, a fõ didaktikai feladatok 21 22. Összefoglalás: a filmrõl eddig tanultak rendszerezése: A kommunikáció fejlõdése és a Gyártás és esztétika címû fejezetek Összefoglalás: a tanultak rendszerezése, alkalmazása, gyakorlása Vagy: 8 9. A mi filmgyárunk Szimulációs játék A mi filmgyárunk szimulációs játék két órában A média fejlõdése 23 24. 10. A nyomtatott sajtó Ismétlés: Gutenbergrõl, a könyvnyomtatásról tanultak A referáló sajtó A véleménysajtó A szaksajtó A politikai sajtó A tömegsajtó A sajtó tematikus felosztása Az állami sajtó Ismeretbõvítés: sajtótörténet, fogalmak: az írott sajtó fajtái, csoportosítása; a mértékadó sajtó, a bulvársajtó; a mai magyar sajtó rendszere; sajtómûfajok Összefoglalás Fogalmak, ismeretek Eszközök, szemléltetés, tantárgyi koncentráció A tanult ismeretek, fogalmak A tanultak elmélyítése, alkalmazása szimulációs játékon keresztül A filmgyárban dolgozók (rendezõ, operatõr, vágó stb.) munkájának, a filmkészítés gyakorlatának jobb megismerése Újság, napilap, hetilap, folyóirat, véleménysajtó, referáló sajtó, sajtószabadság, cenzúra. Mercurius Hungaricus, Magyar Hírmondó, Rát Mátyás, Magyar Museum, Batsányi János, Kazinczy Ferenc. Uránia, Kármán József. Hazai tudósítások. Tudományos gyûjtemény, Vörösmarty Mihály. Élet és Literatúra. Országgyûlési Tudósítások, Tankönyv, munkafüzet Koncentráció: irodalom, történelem Egy-egy példa a hírre, annak kommentárjára, a vezércikkre, a kritikára. A gyerekek által ismert, hozott újságok

mediaismeret.qxd 6/16/09 8:53 AM Page 18 18 Kézikönyv a Mozgókép- és médiaismeret tanításához Óra A tanítási óra anyaga Az óra célja, a fõ didaktikai feladatok 23 24. Fogalmak, ismeretek Eszközök, szemléltetés, tantárgyi koncentráció Törvényhatósági Tudósítások, Pesti Hírlap, Kossuth Lajos, a tömegsajtó. A sajtó jellemzõi: mértékadó, bulvár- és pletykalapok, rikkancsok, információ, szenzáció, példányszám, Népszabadság, Magyar Nemzet, Népszava, Magyar Hírlap. Szenzációsajtó, bulvár napilap (Blikk), bulvár hetilap (Story magazin) megyei lapok, Kisalföld, gyermeklapok. Sajtómûfajok, hír, kommentár, vélemény, publicisztika, vezércikk, riport, interjú, tudósítás, apróhirdetés

mediaismeret.qxd 6/16/09 8:53 AM Page 19 Kézikönyv a Mozgókép- és médiaismeret tanításához 19 Óra A tanítási óra anyaga Az óra célja, a fõ didaktikai feladatok 25 26. 11. A közszolgálati és kereskedelmi rádió és televízió A rádiózás kora A rádióadók Ismétlés: Marconi, Popov, Tesla, telefonhírmondó Ismeretbõvítés: a csatornák, mûsorok jellemzõi, csoportosítása A közszolgálati és a kereskedelmi televízió A közszolgálati A kereskedelmi csatornák Összefoglalás 27 28. 12. Televíziós mûsortípusok Krimik, krimisorozatok Rajzfilmek, rajzfilmsorozatok Szappanoperák A tévésorozatok Dokumentumfilmek A hírmûsorok A szórakoztató mûsorok A gyerek- és ifjúsági mûsorok A sportmûsorok Ismétlés: filmmûfajok, rádiós mûsortípusok Ismeretbõvítés: Televíziós mûfajok A mozifilm és a tévéfilm különbségei A rádiós és televíziós mûfajok különbségei, hasonlóságai Összefoglalás Fogalmak, ismeretek Eszközök, szemléltetés, tantárgyi koncentráció A rádió elõnyei. Rádiós mûsortípusok. BBC. Közszolgálati, kereskedelmi, egyházi, alapítványi, közösségi rádió. Közszolgálati és kereskedelmi televízió. Földi sugárzású adók M1, TV2, RTL Klub; mûholdas csatornák, M2, Duna TV; kábeltelevízió. Tematikus csatornák. Fõ mûsoridõ, mûsorstruktúra, médiatörvény, ORTT Digitális mûsorszórás Tankönyv, munkafüzet Közszolgálati és kereskedelmi adók mûsorai, mûsorrészletei. A gyerekek ismeretei. Tv-bõl felvett mûsorrészletek Mozifilm, tv-film, tv-játék, egyéb televíziós mûsortípusok: szappanopera, detektívsorozatok, dokumentumfilmek, rajzfilmek hírmûsorok, háttérmûsorok. ATV, Hír TV. Szórakoztató mûsorok: show, talkshow, vetélkedõ, valóságshow. Gyermek- és ifjúsági mûsorok. Sportmûsorok. Közvetítési jog, licenc Tankönyv, munkafüzet Tv-bõl felvett mûsorrészletek, a gyerekek gyûjtõmunkája

mediaismeret.qxd 6/16/09 8:53 AM Page 20 20 Kézikönyv a Mozgókép- és médiaismeret tanításához Óra A tanítási óra anyaga Az óra célja, a fõ didaktikai feladatok 29. 13. Hír, televízió és média Ismeretbõvítés: fogalmak, a reklám hatása A hír A televíziós hír A hírsorrend Médiatulajdon Reklámtorta Tévécsatornák A tematikus csatornák Összefoglalás 30 31. 14 15. A mi újságszerkesztõségünk Szimulációs játék Rendszerezés, gyakorlás. A tanultak élményszerû elmélyítése, alkalmazása 32. AZ ÚJ MÉDIA MEG- JELENÉSE ÉS FEJ- LÕDÉSE 16. Számítógép, internet, új média, interaktivitás A számítógép Az internet Az interaktív média Az új média Ismeretbõvítés: történet, fogalmak. Az otthon internettel nem rendelkezõk és a mindennapos internethasználók tudásának kiegyenlítése. Az esélyegyenlõség, a gyakorlás lehetõségének megteremtése Összefoglalás Fogalmak, ismeretek Eszközök, szemléltetés, tantárgyi koncentráció Hír, információ. Hír az újságban, rádióban, televízióban összehasonlítás. Vizuális és verbális információ. Hírsorrend. A reklám és hatása Tankönyv, munkafüzet Híradók, híradórészletek több csatornáról. Tv-bõl felvett reklámok A tanult ismeretek. A szerkesztõségben dolgozók munkájának jobb megismerése Tankönyv, a gyerekek önálló kutatásai, gyûjtõmunkája, fogalmazásai, játék Számológép, számítógép, Pascal, Leibnitz, Babbage, Neumann János, e-mail, internet, interaktív média, interaktivitás Tankönyv, internetes oldalak, SMS. Együttmûködés az iskolai könyvtárral. Koncentráció: informatika