JELENTÉS. a Magyar Mozgókép Közalapítványnak juttatott költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről. 0624 2006. július

JELENTÉS a Magyar Mozgókép Közalapítványnak juttatott költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről 0624 2006. július

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1005-47/2006. Témaszám: 807 Vizsgálat-azonosító szám: V0289 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Elek János főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Solymár Ágnes számvevő főtanácsos Az összefoglaló jelentést készítette: Solymár Ágnes számvevő főtanácsos Az ellenőrzést végezték: Pásztor Katalin számvevő tanácsos Sas Imréné számvevő tanácsadó A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány pénzügyigazdasági ellenőrzéséről (1992) Jelentés a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány részére PHARE forrásból juttatott pénzügyi támogatások felhasználásának vizsgálatáról (1994) Jelentés a fejezetek és intézményeik által az alapítványoknak juttatott állami pénzek és vagyon felhasználásának, működtetésének ellenőrzéséről (1996) Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről (1997) Jelentés a Gandhi Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről (1997) Jelentés a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány pénzügyigazdasági ellenőrzéséről (1997) sorszáma 80 220 306 347 351 372 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.

Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről (1997) Jelentés a médiatörvény végrehajtásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről (1997) Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Televízió Közalapítvány és kapcsolódó ellenőrzés keretében a Magyar Televízió Rt. működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Nemzetközi Pető András Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak juttatott állami eszközök felhasználásának és működtetésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a sportcélú közalapítványok működésének pénzügyigazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány működésének ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés az Új Kézfogás Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a közalapítványoknak és az alapítványoknak az 1998-2001. évek között juttatott nem normatív központi költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Mozgókép Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés az EU Kommunikációs Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről 373 396 9806 9812 9822 9906 9907 9915 0002 0011 0101 0117 0136 0228 0304 0323 0351 0402

Jelentés a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány gazdálkodásnak ellenőrzéséről 0427 0437 Jelentés az Illyés Közalapítvány gazdálkodásnak ellenőrzéséről 0466 Jelentés a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány 0510 gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány gazdálkodásának 0513 ellenőrzéséről Jelentés a Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről 0533 Jelentés a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány gazdálkodásának 0606 ellenőrzéséről

BEVEZETÉS TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 12 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 18 1. A központi költségvetésből kapott támogatás 18 1.1. A támogatások összetétele, alakulása 18 1.2. A támogatások felhasználására kötött megállapodások 19 1.3. A támogatások folyósítása 19 1.4. A támogatások felhasználásáról készített elszámolások 20 2. A központi költségvetésből kapott támogatás felhasználása 21 2.1. Az MMKA támogatási rendszere 21 2.2. A pályázati úton nyújtott támogatások szabályossága 24 2.3. A támogatások finanszírozása 28 2.4. A játékfilmes szakkollégium által javasolt támogatások 33 2.4.1. A játékfilmes szakkollégium működése 33 2.4.2. A játékfilm gyártás támogatása 34 2.4.3. A támogatások céloknak megfelelő felhasználása 35 2.4.4. A kisjátékfilm támogatása 37 2.5. Az animációs szakkollégium által javasolt támogatások 38 2.6. A filmterjesztési szakkollégium által javasolt támogatások 39 3. Az intézkedési terv feladatainak teljesítése 41 MELLÉKLETEK 1. számú A 2002. évben nyújtott támogatások 2. számú A 2003. évben nyújtott támogatások 3. számú A 2004. évben nyújtott támogatások 4. számú A 2005. évben nyújtott támogatások 1

BEVEZETÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Áht. ÁSZ törvény BM EB kh. tv. Kincstár Mktv. MMKA NKÖM Ptk. SZMSZ Szt. üvegzseb törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény Belügyminisztérium Ellenőrző Bizottság a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény Magyar Államkincstár A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény Magyar Mozgókép Közalapítvány Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény Szervezeti és Működési Szabályzat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény 3

BEVEZETÉS ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR Az alapítvány bevételei Az alapítvány költségei (kiadásai) Az alapítvány kezelő szervének költségei (kiadásai) Befektetési tevékenység Cél szerinti tevékenység Engedményezés Filmgyártás Filmterjesztés A vállalkozási tevékenység bevétele, valamint az alapítványi célú tevékenység bevételei (minden olyan bevétel, amely nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó befizetés, ideértve a céltámogatást is) [115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésének a)-b) pontja]. A vállalkozási tevékenység közvetlen költségei, az alapítványi célú tevékenység közvetlen költségei, az alapítvány kezelő szervének költségei (kiadásai) és az egyéb közvetett költségek (kiadások) [115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. (2) bekezdésének a)-b)-c) pontja]. Az alapítvány kezelő szervének üzemeltetési, fenntartási költségei (az alapító okiratok ezeket a költségeket tekintik a kuratórium és a munkaszervezet működési költségeinek). A közhasznú szervezet saját eszközeiből történő értékpapír, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyonértékű jog, ingatlan és más egyéb hosszú távú befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység {kh. tv. 26. k) pontja}. Minden olyan tevékenység, amely az alapító okiratban megjelölt célkitűzés elérését közvetlenül szolgálja [kh. tv. 26. b) pontja]. A jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja [Ptk. 328. (1) bekezdés]. A filmalkotás felvételének megkezdésétől a filmalkotás első eredeti példányának előállításáig vezető alkotói, szervezési, gazdasági és műszaki tevékenységek összessége [Mktv. 2. 20) pontja]. A filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele a) forgalmazással, illetve az arra történő felkínálással, b) moziüzemeltetéssel, c) filmalkotás bármely adathordozón, így különösen videón és DVD-n történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával, d) filmalkotások az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területére történő kereskedelmi célú behozatalával, e) kereskedelmi célú birtoklással [Mktv. 2. 15) pontja]. 5

BEVEZETÉS Induló vagyon Kezességvállalás Kiemelkedően közhasznú közalapítvány Koprodukciós filmalkotás Közalapítvány Közfeladat Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló Közhasznú tevékenység Közhasznúsági jelentés A közalapítvány javára a célja megvalósításához az alapító okiratban meghatározott vagyon [Ptk. 74/A. (1) bekezdése, 74/B. (1) bekezdése]. A közalapítvány rendelkezésére legalább olyan mértékű vagyont kell bocsátani, amely a működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges [Ptk. 74/B. (4) bekezdése]. A közalapítványi vagyon pontos megjelölése nélkül a közalapítvány nem jöhet létre [BH2001. 303]. Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni [Ptk. 272. (1) bekezdése]. A kiemelkedően közhasznú közalapítványnak a közhasznú közalapítványokra előírt követelmények teljesítésén túl közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot kell ellátnia, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, az alapító okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza, továbbá a közhasznú tevékenységet maga látja el [kh. tv. 5. és a BH2001. 451 alapján]. Különböző államok joghatósága alá tartozó filmelőállítók által készített filmalkotás, amelyet két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény vagy az érintett államok jogszabályai ilyennek minősítenek [Mktv. 2. 6) pontja]. A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre [Ptk. 74/G. (1) bekezdése]. Közfeladat az állami vagy helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról jogszabály alapján az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia [Ptk. 74/G. (2) bekezdése]. A közhasznú nyilvántartásba vett közalapítványoknál mérlegből, közhasznú eredmény-kimutatásból és tájékoztató adatokból áll [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. (8) bekezdése, illetve 4. és 6. számú melléklete]. A társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló, a közhasznú közalapítvány alapító okiratában szereplő cél szerinti tevékenység a törvényben meghatározott körben [kh. tv. 26. c) pontja]. Tartalmazza a számviteli beszámolót, a költségvetési támogatás felhasználását, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a cél szerinti juttatások kimutatását; a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok 6

BEVEZETÉS Közvetett támogatás Közvetlen támogatás Mozgóképszakma Normatív támogatás Nyilvánosság Pályázat társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót [kh. tv. 19. (3) bekezdése]. A meghatározott mozgóképszakmai, így különösen mozgóképipari célok megvalósítását szolgáló, külön jogszabályokban megállapított adó- és befektetési kedvezmények [Mktv. 2. 10) pontja]. A központi költségvetésben, helyi vagy kisebbségi önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzat, illetve Kormány, központi költségvetési szerv, helyi vagy kisebbségi önkormányzat többségi tulajdonában álló közhasznú társaság vagy közalapítvány, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogram által nyújtott mozgóképszakmai célokra nyújtott pénzügyi juttatás, ideértve a Magyar Mozgókép Közalapítvány által nyújtott támogatást is. [Mktv. 2. 9) pontja]. A mozgóképkultúra, illetve a mozgóképipar körébe tartozó tevékenységek, valamint az ilyen tevékenységeket végző személyek összessége [Mktv. 2. 1) pontja]. Olyan támogatás, amely az e törvényben meghatározott, illetve a támogató szervezet által meghirdetett feltételek teljesítése esetén illeti meg az azt igénylő filmelőállítót, illetve filmterjesztőt, mely támogatást a filmterjesztő a filmalkotás terjesztéséhez, a filmelőállító filmalkotása elkészítéséhez használhat fel [Mktv. 2. 11) pontja]. A kiemelkedően közhasznú közalapítvány az alapító okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza [kh. tv. 5. b) pontja]. A közhasznú és kiemelkedően közhasznú közalapítvány kuratóriumi ülései, határozatai, működése, szolgáltatásai igénybevételének módja és beszámolói nyilvánosak [kh. tv. 7. (1) bekezdése, (3) bekezdésének b) és d) pontja], a nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők [kh. tv. 14. (3) bekezdése]. A közhasznú és kiemelkedően közhasznú közalapítvány éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet [kh. tv. 19. (4) bekezdése]. A közalapítvány gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hozni [Ptk. 74/G. (8) bekezdése]. Az a nyilvános vagy előre meghatározott körben közzétett felhívás, amely a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket és a pályázattal elnyerhető cél szerinti juttatást, a pályázat értékelésének lényeges feltételeit (beleértve a benyújtási és értékelési határidőket, valamint a pályázat elbírálására hivatottak körét) megjelöli [kh. tv. 26. i) pontja]. 7

BEVEZETÉS Strukturális támogatás Szelektív támogatás Színlelt pályázat Támogatás Vállalkozási tevékenység Olyan támogatás, amelyet a támogató szervezet több költségvetési évre vonatkozó kötelezettségvállalással folyamatosan nyújt az igénylőnek, e törvény szerinti több éven keresztül megvalósuló, vagy évente azonos módon megvalósuló mozgóképszakmai célokra, feltéve, hogy az igénylő a támogatás teljes időszaka alatt megfelel a törvény, illetve a támogató által meghatározott feltételeknek [Mktv. 2. 13) pontja]. Olyan támogatás, amely a filmalkotás jellemzőitől (így különösen forgatókönyv, költségvetés, művészi érték, a filmalkotás szerzőinek, alkotóinak és szereplőinek személye), vagy az egyéb támogatandó cél jellegétől függően, a támogató szervezet pályázat útján vagy egyedi kérelem elbírálását követően hozott döntése alapján illeti meg a filmelőállítót, filmterjesztőt, illetve az e törvény szerinti egyéb igénylőt [Mktv. 2. 12) pontja]. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből az eset összes körülményeinek mérlegelésével megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van. Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat [kh. tv. 15. (1) és (2) bekezdése]. Pénzbeli és nem pénzbeli juttatás [kh. tv. 26. j) pontja]. A jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenység, ide nem értve a bevétellel járó cél szerinti tevékenységet, valamint a közhasznú tevékenységhez nyújtott támogatást [kh. tv. 26. l) pontja]. 8

BEVEZETÉS JELENTÉS a Magyar Mozgókép Közalapítványnak juttatott költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről BEVEZETÉS Közalapítványt csak az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete hozhat létre közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából, de a közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét. A közalapítványok a nyilvánosság előtt tevékenykednek, ezért alapító okiratukat, gazdálkodásuk legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hozni. A Magyar Mozgókép Közalapítvány (továbbiakban MMKA) állami közfeladatai a Kormány számára az Alkotmányban meghatározott tudományos és kulturális fejlesztési feladatoknak az ellátásában, illetve az ezek megvalósulásához szükséges feltételek megteremtésében való közreműködésre terjedtek ki. Az MMKA-t a Fővárosi Bíróság a 9. Pk. 60.105/1998/9. számú végzésében 1998- ban kiemelkedően közhasznú közalapítványként nyilvántartásba vette. Az alapító induló vagyonként 491,7 millió Ft-ot biztosított, amelyet a kuratórium az alapító okirat szerinti céljaira használhatja fel. A közalapítvány számára az alapítók a következő célok teljesítésében való közreműködést határozták meg: a magyar filmek gyártásának és terjesztésének minden műfajban történő elősegítése és a határon túli magyar filmművészet támogatása; a mozgóképalkotások megőrzése, gondozása és védelme; a mozgóképszakmai tevékenység feltételeinek és infrastruktúrájának javítása, a mozgóképszakmában dolgozók szociális biztonságának megteremtése; a mozgóképszakma képzésében és tudományos kutatásban való közreműködés, a filmművészet állandó megújítását célzó kísérleteknek, a fiatalok pályakezdésének és képzésének elősegítése, a technológiai újítások figyelemmel kísérése, a filmszakmai információs rendszer kialakítása; a mozgóképszakma érdekeinek képviselete, a hazai és nemzetközi fesztiválokon való részvétel támogatása, a mozgóképszakmát érintő jogalkotás előkészítésében való részvétel, a nemzetközi, országos és helyi televíziók és a 9

BEVEZETÉS filmszakma együttműködésének segítése; a Magyar Mozgókép Mestere művészeti díj odaítélése. A közalapítvány célrendszere a 2004. február 10-től hatályos alapító okirat szerint bővült a határon túli magyar filmművészet támogatásával, valamint a Magyar Mozgókép Mestere művészeti díj odaítélésével. A film egyrészt nagy kommunikációs erővel bír, másrészt erősen nemzethez kötődő alkotás, így az egyik legalkalmasabb eszköz egy ország számára, hogy bemutassa, illetve formálja a világ előtt róla kialakítandó képet, továbbá nevét, kultúráját napirenden tartsa, illetve gazdagítsa az országok közötti kulturális párbeszédet. A kis országok saját piacuk korlátozott felvevőképessége miatt nem képesek csupán a magánszféra közreműködésével, állami segítség nélkül gazdag és nemzetközi szinten is versenyképes mozgóképkultúrát létrehozni, ezért szükséges az állam szerepvállalása a mozgóképkultúra finanszírozási rendszerében. A magyar filmgyártás többcsatornás támogatási rendszerében az MMKA szerepe a 2002-2005. évek alatt meghatározó lett, mivel ezen időszakban filmszakmai célokra összesen 15,6 milliárd Ft központi költségvetési támogatást kapott, amely az ezt megelőző négy évben kapott állami támogatásnak közel négyszeresét tette ki. Míg a közalapítvány állami támogatása 1999-ben a NKÖM és a BM fejezetek költségvetésében szereplő filmszakmai támogatási előirányzatok 55,4%-át tette ki, addig 2005-ben ez az arány 75,9% 1 volt. Az Állami Számvevőszék az ÁSZ törvény 2. (5) és (9) bekezdései alapján ellenőrzi a közalapítványoknál az állami költségvetésből nyújtott támogatás felhasználását. Az MMKA-nak juttatott költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzése a 2002. évtől a 2005. év végéig tartó időszakra terjedt ki. Jelen ellenőrzés célja volt törvényességi és szabályszerűségi szempontból értékelni, hogy: a közalapítvány működése és gazdálkodása során a központi költségvetésből nyújtott közvetlen állami támogatások elősegítették-e az alapító okiratban meghatározott célok és feladatok megvalósítását; a közalapítvány a támogatást rendeltetésszerűen használta-e fel a magyar filmművészet támogatása érdekében; a közalapítvány alapítója, kuratóriuma és a közalapítványi iroda megtette-e a szükséges intézkedéseket az Állami Számvevőszék 2002. évi ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszüntetése, valamint az intézkedési tervben megjelölt feladatok megvalósítása érdekében. 1 Adatok forrása: A Magyar Mozgókép Közalapítvány előirányzatának terhére vállalható éven túli kötelezettségvállalásról szóló 2101/2005. (V. 31.) Korm. határozat előterjesztése. 10

BEVEZETÉS Az MMKA által nyújtott támogatások szabályosságának, az alapító okiratban megfogalmazott célok szerinti felhasználásának és elszámoltatásának ellenőrzését mintavétellel végeztük. A mintát három szakterületre (játékfilm, filmterjesztés, animációs film) nyújtott támogatásokból választottuk. A játékfilm gyártására vonatkozóan a támogatási összeg 8%-ára, a kisjátékfilm támogatások 6%-ára, az animációs film gyártására adott támogatások 6,5%-ára, a filmterjesztésre nyújtott normatív támogatások 4%-ára kiterjedően ellenőriztük. 11

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A magyar mozgóképkultúra értékeinek gyarapítása és megőrzése, a magyarországi filmipar fejlesztése, nemzetközi viszonylatban való versenyképessé tétele, a mozgóképkultúra fejlődését szolgáló források hatékony felhasználását elősegítő támogatási rendszer, valamint az ezt szolgáló és az európai uniós szabályozással összhangban álló jogszabályi háttér megteremtése érdekében a Magyar Köztársaság Országgyűlése megalkotta és a 2003. december 22-i ülésén elfogadta a 2004. április 1-től hatályos, a mozgóképről szóló törvényt (továbbiakban Mktv.), amelynek indoklása alapján az MMKA a filmszakmai támogatások elosztásának és koordinálásának meghatározó letéteményesévé vált. Az MMKA az ellenőrzött időszakban a kapott állami támogatást az alapító okiratában meghatározott céljainak megvalósítása érdekében használta fel. A közalapítvány támogatási tevékenysége a mozgóképszakmában dolgozók szociális biztonságának elősegítése kivételével az alapító okiratában meghatározott célok megvalósítására terjedt ki. Az MMKA a 2002-2005. évek között filmszakmai célokra összesen 15,6 milliárd Ft központi költségvetési támogatást kapott, amely az ezt megelőző négy évben 2 kapott állami támogatásnak közel négyszerese volt. Ennek eredményeként a kuratórium egyrészt 70%-kal több pályázatot tudott támogatni, mint az 1998-2001. évek közötti időszakban, másrészt a Filmszemlén részt vevő filmek állami támogatásából az MMKA részesedése a 2002. évi 50%-ról a 2004. évre 82,3%-ra emelkedett. Az állami támogatások 69%-áról az Országgyűlés döntött, 11%-át egyedi kormányhatározatok, 20%-át pedig a NKÖM fejezettől, egyedi szerződések alapján kapta a közalapítvány. A központi költségvetési támogatás folyósításának ütemezése a 2005. évre az előző évekhez képest megváltozott, ugyanis a NKÖM a 2002-2004. években az éves támogatások közel kétharmadát az év első felében folyósította, 2005-ben pedig a közalapítvány az éves támogatásának kevesebb, mint egyharmadát kapta meg az első félévben, 18%-át pedig csak a következő év elején. A központi költségvetésből kapott támogatás megváltoztatott ütemezése nem illeszkedett az MMKA feladat-ellátási rendszerének sajátosságaihoz (előző évekről áthúzódó kötelezettségek, az év elejei filmszemlék megrendezése). A közalapítvány a törvényi előírásoknak megfelelően írásbeli szerződés alapján részesült költségvetési támogatásban, a kapott támogatások felhasználásáról a szerződésben foglaltaknak megfelelően elszámolt. Az ellenőrzött időszakban a 2002. év kivételével (a 2003-ra áthúzódó kötelezettségeket és a tényleges működési költségeket nem tartalmazta az 2 Az 1998-2001. években az MMKA négy év alatt összesen 4001,2 millió Ft központi költségvetési támogatásban részesült (Állami Számvevőszék 0304. számú jelentése alapján). 12

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK elszámolás) a kapott támogatások felhasználásáról készített elszámolások a közalapítvány könyvvezetésének adatain alapultak, azokat a támogatást nyújtó NKÖM elfogadta (a 2005. évi elszámolás 2006. július 31-én lesz esedékes). Az MMKA kuratóriuma az ellenőrzött időszakban filmszakmai célokra 19,7 milliárd Ft támogatást ítélt oda, amelyből 2005. év végéig 13,1 milliárd Ft-ot fizetett ki. A kuratórium az ellenőrzött időszak minden évében, a kapott éves költségvetési támogatás alapján felosztott támogatási keretet (15,6 milliárd Ft) átlagosan 26%-kal meghaladó mértékű támogatást ítélt meg. Ezen belül különösen a játékfilmek gyártására ítélt meg a közalapítvány a támogatási keretet átlagosan 42%-kal meghaladó mértékű támogatást. A kuratórium azzal, hogy az éves költségvetési támogatást meghaladó mértékű döntéseket hozott, finanszírozási kényszerpályát jelölt ki a Kormány számára, behatárolja az Országgyűlés döntési hatáskörét. A filmgyártás folyamatosságának biztosítása érdekében a Kormány kormányhatározatban arról döntött, hogy az MMKA 2005-ben a 2006. évi előirányzata terhére 2,85 milliárd Ft mértékig kötelezettséget vállalhat. A kormányhatározatban engedélyezett tárgyéven túli kötelezettségvállalás azonban a közalapítvány likviditási nehézségeit nem oldotta meg, mivel azt a kuratórium, a 2005. évi támogatási kerettel együtt, támogatási döntésekkel lekötötte. A támogatások 62,8%-át a magyar és koprodukciós filmek támogatására, 13,5%-át a filmterjesztésre, 11,4%-át a filmszakma egészét érintő tevékenységekre és a visszatérítendő támogatásokra, 4,0%-át az animációs filmekre, 3,2%-át a dokumentumfilmekre, 2,6%-át a tudományos, ismeretterjesztő filmekre, 2,5%-át a kutatásra, képzésre, kiadványokra nyújtotta a közalapítvány. A kuratórium a mozgókép szakmai célok megvalósulását 99%-ban pályázati úton, 1%-ban pedig egyedi kérelemre (erre az alapító okirat lehetőséget adott) nyújtott támogatásokkal segítette. Az ellenőrzött időszakban a közalapítvány nem rendelkezett a pályáztatás folyamatára, a pályázati feltételekre, az elbírálás rendjére, a szerződéskötés módjára vonatkozó egységes, átfogó szabályozással, erre 2004-ig sem az alapító okirat, sem az SZMSZ nem kötelezte 3. 2004-től az Mktv. rendelkezése értelmében a közalapítvány elkészítette a támogatási szabályzatát, amelyet azonban a nemzeti kulturális örökség minisztere annak hiányosságai miatt az ellenőrzés befejezéséig nem hagyott jóvá. A pályáztatási tevékenységre vonatkozó szabályozást a mindenkori pályázati felhívások, a szakkollégiumi és ad hoc bizottsági ügyrendek, az általános pályázati feltételek és 2005-től a kontroling szabályzat együttesen tartalmazták. 3 Ezt az Állami Számvevőszék 2003. évi 0304 számú jelentése a Magyar Mozgókép Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről az 1998-2001. évekre is megállapította. 13

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A pályázati kiírások 67,6%-a a vonatkozó törvényi 4 előírásnak csak részben felelt meg, mivel vagy az elnyerhető cél szerinti juttatás mértékét, és/vagy a pályázatok összevetésére alkalmas feltételeket és/vagy elbírálási határidőt és/vagy az elbírálásra hivatottak körét nem tartalmazták (a játékfilmgyártásra kiírt pályázati felhívások minden évben megfeleltek a törvényben előírtaknak). A kuratórium nem biztosította a pályázók esélyegyenlőségét a 2005. évi koprodukciós támogatások és a 2003. évi art mozi támogatások esetében, mivel engedélyezte a pályázati feltételek év közbeni megváltoztatását, így a módosítás előtt és után beadott pályázatok elbírálása nem azonos feltételek szerint történt. A kuratórium a pályázati kiírások rövidített szövegét két napilapban, teljes szövegét az Interneten keresztül, a pályázati döntéseket, illetve támogatási szándéknyilatkozatait az Interneten keresztül hozta nyilvánosságra. Az alapító okirat azon előírásának, hogy a közalapítványi vagyon cél szerinti felhasználását érintő határozatairól rendszeres kiadvány útján a nyilvánosságot tájékoztatja csak részben tettek eleget, mivel a nyilvánosság csak a Filmszemlén megjelenő filmek támogatásáról kapott rendszeres tájékoztatást és nem a kuratórium által odaítélt támogatások teljes köréről. Az MMKA támogatási rendszerében az Mktv. alapelvei csak részben érvényesültek, mivel a kuratórium 2005-ben nem támogatta az egész estét betöltő dokumentumfilmek, és 2004-2005-ben a népszerű tudományos filmek gyártását, továbbá a pályázati tervezet közzétételére vonatkozó kötelezettségének késedelmesen tett eleget 2005-ben (a NKÖM és a közalapítvány közötti, a 2005. évre vonatkozó támogatási szerződés megkötését követően). A kuratórium a pályázati úton nyújtott támogatások 64,6%-át az alapító okirat rendelkezésének megfelelően létrehozott 2002-ben hét, 2003-tól hat szakkollégium javaslata alapján ítélte oda. A támogatások 28,6%-áról azonban, az alapító okirattal ellentétesen, nem a szakkollégiumok javaslata alapján, hanem ad hoc bizottságok, illetve felkért szakértők és a munkaszervezet javaslatai alapján döntött (a szakkollégiumok szakterületét és működési rendjét a kuratórium a 2006. évtől hatályos SZMSZ-ében az alapító okirattal összhangban újraszabályozta). A pályázati úton nyújtott támogatások 6,8%-át, az alapítók által jóváhagyott SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően, a kuratórium általános filmszakmai célokra ítélte meg. A támogatások 56%-át három szakkollégium javaslata alapján ítélte oda a kuratórium. A játékfilmes szakkollégium javaslatára új filmtervek és a korábban már támogatott filmek gyártására, az időszak alatt évente egy-egy nyilvános, a törvényi előírásoknak megfelelő, pályázati felhívást tett közzé a kuratórium. A támogatásokról az alapító okirat előírásának megfelelően a szakkollégium javaslata alapján a kuratórium döntött, azonban a javaslatokról szóló előterjesztések, ügyrendi előírás hiányában, nem tartalmaztak indoklást. A kuratórium a pályázók 40%-át ítélte támogathatónak, összesen 7,3 milliárd 4 A kh. tv. 26. i) pontja szerint pályázat: az a nyilvános vagy előre meghatározott körben közzétett felhívás, amely a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket és a pályázattal elnyerhető cél szerinti juttatást, a pályázat értékelésének lényeges feltételeit (beleértve a benyújtási és értékelési határidőket, valamint a pályázat elbírálására hivatottak körét) megjelöli. 14

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Ft támogatási összeggel. Az ellenőrzött támogatások esetében egy kivétellel a kuratórium elnöke kötötte meg a támogatási szerződést (írásbeli felhatalmazás nélkül az egyik kurátor kötötte meg a szerződést). A támogatottak az előírásnak megfelelően számoltak el. Az évenként elkészült játékfilmek bemutatásának fóruma a Magyar Filmszemle volt, ahol mintegy 25 filmet mutattak be évenként. A kuratórium 2003-ban a kísérleti kisjátékfilmet a játékfilmes szakkollégiumhoz rendelte (korábban a kutatási, képzési, kísérleti film, könyvés folyóirat kiadói szakkollégiumhoz tartozott), azonban nem gondoskodott az SZMSZ e szervezeti változásnak megfelelő módosításáról. A kuratórium kisjátékfilmek gyártásának támogatására 0,3 milliárd Ft-ot ítélt oda. A támogatottak 67%-a a támogatási szerződés előírásának megfelelően elszámolt (a támogatottak 33%-ánál az ellenőrzés befejezésekor a szerződéskötés folyamatban volt). Az animációs szakkollégium javaslatára a magyar animációs rövid, illetve játékfilmek elkészítésének támogatására a négy év alatt hat pályázati felhívást tett közzé a kuratórium. A kuratórium a pályázók 67,7%-át támogatta, 0,8 milliárd Ft-tal, amely az igényelt összeg 32%-át tette ki. Az egy pályázóra jutó támogatás átlag 4,4 millió Ft 5 volt. Az animációs filmek gyártását átlagosan 78,5%-ban a közalapítvány támogatta. A kuratórium a támogatások odaítéléséről a szakkollégium javaslata alapján döntött, kivéve akkor, amikor a 2003. évi meghívásos pályázat alapján tíz animációs film támogatásában bekövetkezett változásról (a pályázó személye és az egyik film támogatási összege változott meg) a kuratórium nem hozott újabb határozatot. A kuratórium a 2004. évtől a törvényi előírásnak megfelelően csak a Nemzeti Filmiroda által nyilvántartásba vett szervezetek részére nyújtott támogatást. A támogatottakkal a kuratórium elnöke minden esetben támogatási szerződést kötött. A filmterjesztési szakkollégiumot a kuratórium 2003-ban az alapító okirat előírásainak megfelelően a filmforgalmazói és videókiadó, valamint az art mozi, filmklub és üzemeltető szakkollégiumok összevonásával hozta létre. A filmterjesztési szakkollégium támogatásra fordítható kerete a 2003-2005. években 2,3 milliárd Ft volt, amely a megnövekedett feladatokhoz (a Magyar Filmszemlén kívüli rendezvények támogatása) igazodva az összevonás előtti szakkollégiumok 2002. évi 0,16 milliárd Ft összegű keret tizennégyszeresét tette ki. A kuratórium a filmterjesztési támogatásokat (2,5 milliárd Ft) normatív rendszerben, pályázati úton, szakkollégiumi javaslat alapján, a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően, csak az art moziként nyilvántartásba vett szervezetek részére nyújtotta. A filmterjesztési támogatások hozzájárultak a magyar filmek előadásszámának 52,1%-os és a nézőszámának 45,7%-os emelkedéséhez. A 2004-2005. években a kapott költségvetési támogatás finanszírozásának átütemezése miatt a kuratórium határozatban döntött a közalapítvány 0,2 milliárd Ft hitel felvételéről, továbbá engedélyezte az egyszemélyes kft.-éjének is 0,2 milliárd Ft hitel felvételét, amelynek biztosítékaként kezességet vállalt. A hitel 5 Az 1998-2001. évek között az egy pályázatra megítélt támogatás összege a négy év átlagában 2,1 millió Ft volt (az Állami Számvevőszék 0304. számú jelentése alapján). 15

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK felvételekor és a kezesség vállalással a közalapítvány megsértette a vonatkozó törvényi előírásokat 6, egyrészt azért, mert az MMKA által felvett hitel és azzal kapcsolatos költségek megfizetésének biztosításaként a költségvetéssel szemben fennálló követelését jelölte meg (a hitelszerződés módosításával a felek új biztosítékot jelöltek meg), másrészt mert a kft. által felvett hitel biztosítékaként az MMKA készfizető kezességet vállalt és a költségvetési támogatásból nyújtott visszatérítendő támogatásokból származó követeléseit, a hitelt nyújtó bankra engedményezte. A kuratórium a likviditási nehézségek leküzdése érdekében kialakította a filmgyártás és forgalmazás banki finanszírozásának koncepcióját. A kuratóriumi döntések értelmében, 2004-2005-ben 27 játékfilm gyártásának, 2 nemzetközi filmszakmai tevékenység, és 2 art mozi üzemeltető támogatását banki finanszírozással (a produkciók által felvett hitellel) valósították meg, amelynek biztosítéka 2,1 milliárd Ft, a kuratórium által megítélt támogatás volt. A hitelszerződésekben a támogatási szerződések szerinti támogatás összegét engedményezték a produkciók a bankokra, kilenc esetben a bankok további biztosítékot kértek, amelyet a kuratórium elnöke a közalapítvány nevében, kuratóriumi döntés nélkül, 0,7 milliárd Ft összegben, a törvényi 7 előírásokkal ellentétesen, készfizetőkezesség-vállalással teljesített. A banki finanszírozás a filmgyártást megdrágította, mivel annak kamatterheit a produkciók saját forrásból finanszírozni nem tudták, ezért a kuratórium kamattámogatási pályázat kiírásával további állami támogatást (0,35 milliárd Ft) vont be a finanszírozási rendszerbe. Öt film támogatása esetében a filmek befejezése érdekében a szerződésekben rögzített támogatások összegénél, 0,1 milliárd Ft-tal magasabb összegű volt a pénzügyi teljesítés és a bank felé vállalt biztosíték együttes összege. Az ÁSZ 2003. évi ellenőrzése során tett javaslatok egy kivételével teljesültek. A visszatérítendő támogatások rendezése a kuratórium által meghatározott 2005. március 31-ei határidőn belül nem történt meg. A kuratórium a pályázati döntéseket, illetve támogatási szándéknyilatkozatait az Interneten keresztül nyilvánosságra hozta, de a tényleges kifizetésekről és a pályázati célok megvalósulásáról a közvélemény beleértve a szakmai közvéleményt is csak részben (a Filmszemlén megjelenő filmekre vonatkozóan) jutott információhoz. A közalapítvány a támogatások felhasználása ellenőrzésének szervezeti és szabályozási feltételeit átalakította, amelynek eredményeként a támogatás megítélésétől a támogatási cél megvalósításáig a teljes folyamat szakmai és pénzügyi ellenőrzése megvalósult. 6 A kh. tv. 16. (2) bekezdés b) pontja értelmében a közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. 7 A kh. tv. 16. (2) bekezdés b) pontja értelmében a közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. 16