Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Stratégiai részprogram 2014. június

Tartalomjegyzék I. A tervezés folyamatának, tárgykörének leírása... 4 II. Célrendszer összefoglalása a koncepció alapján... 5 Prioritások/alprogramok leírása... 7 III. Prioritás: Kutatás-fejlesztés és innováció... 7 III.1. Innováció-orientált vállalati fejlesztés... 8 III.2. Tudástranszfer... 9 III.3. Tudásbázis fejlesztése... 10 IV. Prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram... 14 IV.1. Mikro- és KKV-k termék- és technológia fejlesztése, munkahelyteremtése... 14 IV.2. Nagyvállalatok foglalkozásbővítő beruházásai... 17 IV.3. Hálózati együttműködések egyes ágazatokban... 18 IV.4. Üzleti infrastruktúra fejlesztése (ipari park, iparterület, logisztikai központ, inkubátorház, üzleti szolgáltatóház)... 20 IV.5. Befektetés-ösztönzés... 22 IV.6. Induló vállalkozások támogatása... 23 IV.7. Vállalkozások képzése, információs támogatás... 24 V. Prioritás: A társadalom alkalmazkodó-képességének javítása... 26 V.1. Hátrányos helyzetűek komplex társadalom-fejlesztési programja... 28 V.2. Nők munkába állásának ösztönzése... 30 V.3. Idősek, fogyatékkal élők ellátása... 31 V.4. Közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések... 32 V.5. Egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése... 34 V.6. Egészségfejlesztési és prevenciós programok... 35 V.7. Kulturális programok... 36 VI. Prioritás: Közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása... 37 VI.1. Főutak korszerűsítése, bővítése (1-3 számjegyű utak)... 37 VI.2. Mellékutak felújítása, korszerűsítése, bővítése (4-5 számjegyű utak)... 40 VI.3. Vasúti fejlesztések... 41 VI.4. Önkormányzati utak felújítása, korszerűsítése és építése... 44 VI.5. Kerékpárutak építése külterületen, települések között... 45 VI.6. Közösségi közlekedést javító beruházások, települési gyalogos, kerékpáros és multimodális kapcsolatok fejlesztése, egyéb közlekedésbiztonsági fejlesztések... 46 2

VI.7. Egyéb, a térség fejlődését szolgáló közlekedési szempontú fejlesztések... 47 VII. Prioritás: Energetika Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése... 48 VII.1. Épületek energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása... 49 VII.2. Távfűtőművek korszerűsítése és fejlesztése... 50 VII.3. Megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése... 51 VIII. Prioritás: Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek... 53 VIII.1. Mezőgazdasági termelés versenyképességének javítása... 53 VIII.2. Mezőgazdasági termékek feldolgozása, helyi termékek előállítása... 56 IX. Prioritás Turizmus... 59 IX.1. Turisztikai vonzerő és szolgáltatás fejlesztése... 59 IX.2. Turisztikai szolgáltatások szervezése... 64 IX.3. Turisztikai együttműködések szervezése... 65 X. Prioritás: Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása... 66 X.1. Ár- és belvízvédelmi beavatkozások... 66 X.2. Hulladékgazdálkodás... 68 X.3. Szennyvízkezelés... 71 X.4. Ivóvízrendszerek korszerűsítése... 74 X.5. Természeti, táji és kulturális örökség értékek megóvása... 76 X.6. Tájrehabilitáció... 78 X.7. A levegő- és zajszennyezettség csökkentése... 80 XI. Bányászati projektek... 82 XI.1. Szénbányászat... 82 XII. A célok és a prioritások közötti kapcsolatok bemutatása... 84 XIII. Ágazati programokban megvalósítani javasolt elemek... 84 XIV. A tervezéskísérő eljárások dokumentációja... 84 XV. A végrehajtás rendszerének bemutatása... 84 XVI. A végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása... 88 XVII. Monitoring és értékelési terv... 93 3

I. A tervezés folyamatának, tárgykörének leírása Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési koncepciója után elkészült a megyei fejlesztési program. A megyei fejlesztési program két részből, a stratégiai programból és operatív programból áll, a programok tartalmi követelményeit, tematikáját a 218/2009-es (X. 6.) kormányrendelet határozza meg. A stratégiai program célja, hogy középtávon kijelölje azokat a fejlesztési célokat és tevékenységeket, melyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósulhatnak. Ennek érdekében a stratégiai program igazodik a finanszírozási feltételekhez, melyek keretét a jövőben is várhatóan az EU által társfinanszírozott operatív programok adják. A stratégiai program az alábbi dokumentumok alapján készült el: Borsod-Abaúj-Zemplén megye elfogadott fejlesztési koncepciója, amely a program tartalmi kereteit határozza meg. A 2014-20-ra készülő operatív programok partnerségi egyeztetési változatai, melyek meghatározzák a jövőben rendelkezésre álló finanszírozási források kereteit, illetve a jövőben támogatható tevékenységeket. Fontos kiemelni, hogy ezen dokumentumok korántsem véglegesek, még egyeztetés alatt állnak az EU Bizottsággal, továbbá belső szakértői és partnerségi egyeztetések is zajlanak, ezért a programok tartalma, forráskerete változhat a közeljövőben. Egyéb szakmai, főként országos szintű stratégiák, pl. Nemzeti Közlekedési Stratégia, Nemzeti Energetikai Stratégia, Nemzeti Vidékfejlesztési Stratéga, Nemzeti Turisztikai Stratégia, Regionális Innovációs Szakosodási Stratégia, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia. A stratégiai program társadalmi egyeztetése kapcsán egyeztetéseket folytattunk a program részletes tartalmáról: a megyében működő szakigazgatási szervezetekkel, illetve felettes szerveikkel, az érintett minisztériumokkal Miskolc Megyei Jogú Várossal konzultációs fórumok keretében a statisztikai kistérségek településeivel, kiemelten a városokkal szakmai szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, civil és egyéb érdekképviseleti szervezetekkel Az egyeztetések alapját képezték azok a projektjavaslatok, melyeket a különböző szereplők az internetes felületen keresztül 2013. november-december, illetve 2014. május-június folyamán benyújtottak a programtervezés támogatása érdekében. A dokumentum egyeztetési változatát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2014 januárjában vitatta meg és ezt követően társadalmi egyeztetésre bocsátotta a vonatkozó kormányrendelet előírásai alapján. A társadalmi egyeztetést egy személyes konzultációs fórumsorozat kísérte, mely lehetőséget adott prioritás-tengelyenként szervezve - ágazati, illetve kistérségi alapon a fejlesztési stratégia megvitatására. A személyes fórumokat kiegészítette a vonatkozó szerveztek írásos véleménye, illetve javaslata is. Fontos kiemelni, hogy a megyei stratégiai és operatív program megvalósítási kereteit meghatározza a finanszírozási forrásokhoz kapcsolódó intézményrendszer. Jelenleg még nem ismert ezen intézményrendszer és ezen belül a megyei önkormányzatok konkrét feladatai. A 4

végrehajtási rendszer a területfejlesztési törvény 2013. decemberi módosítása alapján készül el, ami már előrevetítheti egyes tématerületeken a megyei önkormányzatok és szervezeteik jövőbeni feladatait. II. Célrendszer összefoglalása a koncepció alapján A megyei fejlesztésének stratégiai céljait az átfogó célokhoz illeszkedve határoztuk meg. Az egyes stratégiai célok több átfogó cél elérését is támogathatják. A stratégiai célokon belül részcélokat, illetve tervezett beavatkozásokat is megfogalmaz a dokumentum. Borsod-Abaúj-Zemplén megye koncepció célrendszer Átfogó célok Foglalkoztatás bővítése A gazdaság teljesítőképességének javítása Társadalom alkalmazkodó képességének javítása Térségi együttműködések ösztönzése Stratégiai célok 1. Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése 2. A helyi társadalom munkaerőpiaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása 3. A munkaerőpiaci központok elérhetőségének javítása 4. Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása Természeti és kulturális erőforrások hatékonyabb, fenntartható hasznosítása 5. Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése Területi célok az alábbi térségekre kerültek megfogalmazásra: - Borsodi tengely: Miskolc (Tiszaújváros és Kazincbarcika) térsége és Ózd térsége - Mezőkövesd-Tiszaújváros térsége - Tokaj-Hegyalja-Zemplén térsége és kapcsolódóan a Taktaköz és a Bodrogköz sajátos kezelése - Abaúj-Cserehát - Miskolc, mint high-tech kutatás-fejlesztési-innovációs zóna - Szlovák-magyar határon átnyúló együttműködések Horizontális célok: - Fenntartható környezet- és tájhasználat 6. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása - Barnamezős területek hasznosítása, illetve a használaton kívüli épületek, területek újrahasznosítása - Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása (nemek közti esélyegyenlőség, hátrányos helyzetűek és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása) a fejlesztésekbe 5

- Korszerű információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása - Az adott térségben vagy ágazatban tevékenykedő társadalmi partnerek bevonása a tervezésbe Tekintettel a táji terhelhetőségre, fontos, hogy a tervezett fejlesztések a megye területrendezési tervéhez illeszkedjenek. Amennyiben döntően állami támogatás révén - olyan jelentős léptékű beruházást terveznek a jövőben megvalósítani, amely nincs összhangban a megye területrendezési tervével, úgy szükséges a rendezési terv módosítása a megfelelő hatósági eljárások lefolytatásával együtt. 6

Prioritások/alprogramok leírása III. Prioritás: Kutatás-fejlesztés és innováció A kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatoknak hozzá kell járulniuk a régió versenyképességének javításához, amely alapul szolgál a gazdasági növekedéshez, a tudásalapú és innováció-orientált gazdaság kialakulási feltételeinek megteremtéséhez. A megye adottságait tekintve a hozzáadott érték előállítása és a foglalkoztatás növelése kapcsán meghatározóak a tradicionális iparágak: a vegyipar, gépgyártás, energiaipar, valamint az info-kommunikációhoz köthető szolgáltató tevékenységek. A versenyképesség javítása egy tudásáramlási folyamaton keresztül érhető el, amely tudásáramlási folyamatnak a környezeti kihívásokkal összhangban a vállalkozások K+F+I potenciáljának és képességének növekedését, a hálózatosodás feltételeinek technológia-, és tudásintenzív fejlesztésének elősegítését kell szolgálnia. Ez a folyamat nem mehet megfelelő színvonalon és hatékonysággal végbe, ha nem támogatja egy megfelelően kialakított innovációs infrastruktúra, valamint szolgáltatási-, és finanszírozási rendszer, amely biztosítja a gazdaság szereplőinek a helyi kutatás-fejlesztési központokkal való együttműködést. Ugyanakkor a megfelelő környezeti befogadás, elfogadás nélkül nem építhető hatékony innovációs rendszer, ezért a környezeti feltételrendszernek, más szóval az innovációs ökoszisztémának a fejlesztése is szükséges, melybe beletartozik az európai munkamegosztásba való bekapcsolódás arányának növelése is. A prioritás célja, hogy ösztönözze a gazdaságban hasznosuló alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeket, amelyek a vállalkozások, a felsőoktatási intézmények, a kutató intézetek és a hídképző intézmények közötti együttműködéseken alapulnak. Ehhez teremtődjenek meg a modern és korszerű technológiák telepítésének műszaki és környezeti feltételei, a hálózatosodás lehetőségei, továbbá az innovációs folyamatok eredményeként létrejövő termékek, technológiák, módszerek és eljárások piacra vitelének feltételrendszerei. Mindezek vegyék figyelembe a megye belső adottságait és erősségeit, amelyek továbbfejlesztésével érhetők el a kívánt célok. Ezekbe a feltételrendszerekbe tartozik a szükséges infrastruktúrák, a szolgáltatási-, és kiemelten a finanszírozási háttérrendszerek biztosítása. Ezek elősegíthetik azt, hogy a régió vállalkozásai az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységük során hozzáférhessenek a megfelelő eszközökhöz, szakmai ismeretekhez, tudáshoz, anyagi- és szellemi, valamint pénzügyi erőforrásokhoz, annak érdekében, hogy növekedjék a megyében tevékenykedő és megtelepülő vállalkozások innovációs teljesítménye, fókuszálva azokra az ágazati és térbeli területekre, amelyek leghatékonyabban szolgálják a hozzáadott érték növekedését. Alakuljon ki egy társadalmi háló annak érdekében, hogy nőjön a kutatás-fejlesztés és innováció támogatottsága, ismertsége és elismertsége, illetve meg kell teremteni az ehhez szükséges információ-technológiai és marketing eszközrendszert. A társadalmi- vagy szociális innováció keretében a társadalmi tényezőkben rejlő energiák felszabadítása a gazdaság mobilizálása érdekében, valamint az életkörülmények javítása és a foglalkoztatási lehetőségek kiaknázása a versenyszféra és a közszféra által lefedetlen területeken, amely biztosíthatja a helyi társadalom megújulását, fejlődését is. Az innovációs folyamatoknak fókuszálniuk kell azokra a területekre, amelyekben a megye előnyös helyzetben van, valamint illeszthetők a megyében jelen lévő technológiai alkalmazásokhoz, kihasználva az újszerűség adta piaci előnyöket. Kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek támogatásnál maximálisan ki kell használni a Miskolcot és térségét kiemelt fejlesztési központtá kijelölő kormányhatározat adta lehetőségeket. Tervezett beavatkozások A prioritástengely a megyei koncepció alapján a Nemzeti Kutatás- Fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020, valamint a regionális-, és országos Intelligens Szakosodáson Alapuló Innovációs Stratégiák (S3) gondolatmenetét követve került kialakításra. Ennek megfelelően a tervezett 7

intézkedések meghatározó gondolati csoportosítása a tudásáramláshoz kapcsolódik, kiemelten kezelve o a megszerzett tudás gazdaságban és társadalomban történő hatékony felhasználását, o a tudás megfelelő szintű és minőségi átadását, azaz a tudástranszfert, valamint o a nemzetközileg versenyképes tudásbázisok kialakítását, azaz a tudásteremtést. A prioritástengelyen belül így három nagyobb témacsoport határozható meg, amelyhez az intézkedések hozzárendelhetők. III.1. Közvetlen célok: Innováció-orientált vállalati fejlesztés - A tudás felhasználásához kapcsolódóan a vállalkozások K+F potenciáljának, innovációs képességének, hálózatosodási feltételeinek, tudás- és technológia-intenzív, valamint foglalkoztatást növelő fejlesztésének elősegítése A vállalati szektor versenyképességének javítása a vállalati önálló kutatás-fejlesztési és innovációs potenciál fejlesztésén és a technológia-intenzív vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzésén keresztül valósítható meg. A vállalati szektor versenyképességének, növekedési potenciáljának javításához jelentősen és közvetlenül hozzájárul a vállalati önálló K+F+I potenciál fejlesztése, illetve a technológia-intenzív vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése is. Ezért kiemelten fontos a vállalati önálló termék, szolgáltatás és technológia fejlesztések elősegítése, a versenyképes-, és high-tech technológiák megvásárlása és adaptálása, az új technológiák, védelem alatt álló új márkanevek, új vagy továbbfejlesztett termékek piacra történő bevezetésének támogatása, az új piacképes ötletekre alapuló start-up vállalkozások fejlesztése. A tudás minél jobb piaci hasznosítása érdekében a régió számára kiemelkedő fontosságú az üzleti célú, nagyobb megtérülési kockázatú K+F projektek megvalósítása, különösen a vállalkozások vezető szerepe mellett a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek együttműködésével folytatott alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés ösztönzése, majd az eredmények piacra juttatása. Támogatni kell a fejlődési lehetőségekhez illeszkedő, helyi versenyelőnyök kihasználására épülő innovatív klaszterek (pl.: gépjárműipari, IT, energetikai, űripari, nanotechnológiai, stb.) valamint magas K+F+I potenciállal rendelkező integrátorok által összefogott beszállítói hálózatok kialakulásának ösztönzését. A beszállítói hálózatok mellett elő kell segíteni, hogy a K+F+I folyamatokban a tudásközpontok mellett a kis- közepes vállalkozások együtt tudjanak működni a nagyvállalatokkal. A nagyvállalatok egyfajta speciális innovációs mentori szerepet tudnak játszani, kihasználva a tapasztalati és a tőkenagyságból fakadó előnyeiket. (A megye legnagyobb hozzáadott értéket termelő vállalatai a Jabil Circuit Magyarország Kft, a Borsodchem Zrt, a Borsodi Sörgyár Kft, a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft, a Robert Bosch Power Tool Kft, a TVK Nyrt.) El kell érni, hogy növekedjen a régióban ezeknek a nagyvállalatoknak a beszállítói köre. A prioritásnak elő kell segítenie, hogy a régió innovációs stratégiájának megfelelő innovációs rendszerkapcsolatok hálózatok - alakuljanak ki, biztosítva az innovációs lánc egyes elemeit magukba foglaló vállalkozások és szervezetek elemeinek hálózati összekapcsolását és működtetését, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtését, valamint a hiányzó elemek kialakításának tervezését. Tevékenységek leírása, azonosítása - A csúcstechnológiákhoz kapcsolódó, alkalmazott K+F+I tevékenység és piacvezérelt technológiafejlesztés támogatása. (pl. Alumínium hab gyártmányfejlesztés) A megye által preferált, kiemelt növekedési ágazatokhoz és iparágakhoz (pl.: vegyipar, gépgyártás, gépjárműipar, mechatronika, űripar, nanotechnológia, energiaipar, fémfeldolgozás, víz- és hulladékgazdálkodás valamint az IKT ágazat és kreatív ipar stb.) 8

kapcsolható technológiai területeken komplex K+F tevékenységhez kapcsolódó K+F+I projekteknek a regionális tudásközpontok által, vagy azok bekapcsolásával történő megvalósítása, a projekt megvalósítási időszaka alatt történő kísérleti működtetése, a projektet megvalósító szervezetek innovációs hálózatokba történő beilleszkedési, csatlakozási feltételeinek a megteremtése, kutatás-fejlesztési eredmények piaci hasznosításának, illetve piacra vitelének támogatása. - Innovációs eredmények létrehozásának és piacosításának elősegítése. (pl. a következő tématerületekhez kapcsolódóan: kísérleti fejlesztéseket támogató tevékenység fejlesztése, biomassza kémiai, fizikai kezelésének kutatása, hazai barnaszén energia- és környezet hatékony hasznosítása, kerámia alapú hab anyagrendszerek fejlesztése, biomassza fluidizációs kazánok fejlesztése, nehézfém-tartalmú hulladékoldatok ártalmatlanítása, stb.). Elsősorban a megye által preferált ágazatokban a vállalkozások K+F tevékenységének eredményeként létrehozott termékek, technológiák, szolgáltatások országhatárokon kívüli piaci lehetőségeinek bővítése. III.2. Közvetlen célok: Tudástranszfer - A tudástranszferhez kapcsolódóan a K+F+I infrastruktúra, szolgáltatások és finanszírozási rendszer fejlesztése Továbbfejlesztendő a vállalkozások támogatását szolgáló K+F+I komplex szolgáltatások rendszere, valamint a vállalkozások fejlődését segítő technológiai inkubáció. A megye gazdasági bázisát jelentő kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésein túl a KKV szektor megerősítése érdekében szükség van a vállalkozásoknak nyújtott K+F+I szolgáltatások bővítésére, valamint hatékony működésük érdekében az együttműködések ösztönzésére. Mindebben építeni kell a Miskolci Egyetem és a gazdasági szereplők kapcsolatainak elmélyítésére, a közös kutatás-fejlesztési tevékenységek mennyiségének és eredményességének növelésére, bekapcsolva ebbe a folyamatba a megye többi kutató intézetét (pl.: a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézetét), valamint az innováció területén transzfer szerepet játszó meglévő szervezeteit (pl. NORRIA Nonprofit Közhasznú Kft) is, ezen szervezeteknek, mint a megyei gazdaságfejlesztést támogató intézményrendszernek a fejlesztésével. A lehetséges K+F+I szolgáltatások körét tágabban értelmezve ez az intézményi-, és háttérfejlesztés kiterjedhet a kutatási, innovációs, hídképző, klasztermenedzsment, kutatáshasznosítási, szellemi tulajdonjogokhoz és szabadalmi ügyekhez kapcsolódó tevékenységet végző szervezetekre (pl.: kereskedelmi és iparkamara). Ezen túlmenően kiterjedhet továbbá az üzlet-, telephely-, és piacfejlesztési tevékenységek fejlesztésére, technológiai audit valamint technológiai inkubátor és transzferszolgáltatásokra, partnerkeresésre, kutatási adatbázis fenntartására, innovációs tanácsadás nyújtására, új technológiák figyelésére, külső fejlesztési forrásszerzési lehetőségek keresésére, a szükséges támogatások elérhetőségének biztosítására. Támogatni kell az innovációs szolgáltatásokhoz, technológia transzferhez támogatásokat nyújtó térségi jelentőségű kutatás-fejlesztési és innovációs transzferirodák fejlesztését és működtetését. Elő kell segíteni a hídképző intézmények, innovációs transzfer szervezetek megerősítését, a meglévő intézmények ilyen típusú tevékenységre való felkészülését, illetve ilyen típusú tevékenységének érdemi fejlesztését, amelyek akár a szolgáltatások keretei között is biztosítani tudják a fejlett technológiához, tudáshoz való hozzájutást. Tevékenységek leírása, azonosítása 9

- Innovációs szolgáltatások és K+F infrastruktúra további korszerűsítése, fejlesztése, igénybevételének (pl. tanácsadás, mentorálás, kis léptékű támogatási programok) ösztönzése, nemzetközi kutató és innovációs központ létrehozása. Innovatív kezdő vállalkozások létesítéséhez és az innováció ösztönzéséhez szükséges telephelyi- és finanszírozási feltételek megteremtése, a rendelkezésre álló infrastruktúrák innovációs célú hasznosítása. Ehhez adott esetben az előkészítési tevékenységek (tervezés, megvalósíthatósági- és hatástanulmányok, engedélyeztetési- és közbeszerzési eljárások, stb.) finanszírozására a Pályázat Előkészítési Alap működési rendszerének megfelelő forrás biztosítása. - Megyei és lokális gazdasági-, hálózati-, és K+F+I magpontok kialakítása, innovációvezérelt fejlesztése, vállalkozások és innovációban érintett intézmények, és kutatóhelyek együttműködésének továbbfejlesztése ( tudásrégió ) hálózati célprogramokon keresztül. A meghatározó gazdasági jelentőséggel bíró, K+F kapacitásokat a térségbe telepítő, vagy ilyen fejlesztéseket a térségbe vonzó, döntő mértékben külföldi nagyvállalatok letelepedésének támogatása, illetve ilyen feltételekkel rendelkező vállalatok megyében maradásának elősegítése (pl. Bosch csoport, Takata, BC, stb.). Az intézkedés további célja az innovációs együttműködések létrehozása és fejlesztése, lehetőleg a meglevő K+F+I szolgáltató infrastruktúra bázisára alapozottan. Olyan koncentrált, üzleti alapon működő kutatási és innovációs szolgáltató központok kialakítása, amelyek a vállalkozások számára egyedi, testreszabott K+F+I szolgáltatások széles skáláját képesek nyújtani. - Megyei tudásközpontok, kiválósági központok, innovációs centrumok szellemi műhelyeinek fejlesztése. A megyében kialakult, döntően a Miskolci Egyetemhez köthető tudásközpontok tevékenységének és feltételrendszereinek fejlesztése, új tudásközpontok kialakulásának elősegítése, a tudásközpontok, illetve K+F centrumok szerepének fejlesztése, a hatékony tudásátadás eszközrendszereinek megteremtése, a tudásközpontok szolgáltatói funkciójának megerősítése. A Miskolci Egyetem tudásbázisára, innovációs eredményeire és K+F tevékenységére alapozva kerüljön létrehozásra egy Technológiai Park, amely mint high-tech zóna lehetőséget biztosít a megyébe betelepülni szándékozó gazdasági társaságok számára kedvező gazdasági környezet létrehozására, a legkorszerűbb K+F+I szolgáltatások igénybevételén keresztül. Megfelelő kutatási és IKT infrastruktúrát, kompetenciaközpontot, technológiai inkubátort és platformot létrehozó, a megyében működő kkv-k kutatási tevékenységének segítését végző és elősegítő inkubációs tevékenység támogatása. A Technológiai Park az alábbi kompetencia központok fejlesztését is integrálhatja: regionális anyag- és földtudományi vizsgálócentrum létrehozása, felület-technikai centrum létrehozása, autóipari vizsgáló központ, hőkezelő centrum. A Technológiai Parknak a Miskolci Egyetem területén történő létrehozása egyrészt megoldja az Egyetem alkalmazott kutatási területeinek piacközeli környezetbe való telepítését, a BAY-LOGI szétaprózott, és bővítést igénylő infrastruktúrájának kérdését. A K+F+I területen érdekelt kutató és transzfer szervezetek koncentrációja mellett nagyobb lehetőség nyílik a kritikus tömeg elérésére is. A szociális innovációhoz kapcsolódóan kiemelhető a lokális erőforrásokat mobilizáló helyi fejlesztés innovációs műhelyeinek és megyei támogató intézményeinek kialakítása és működtetése. III.3. Közvetlen célok: Tudásbázis fejlesztése 10

- A tudásteremtéshez kapcsolódóan a környezeti kapcsolatok és feltételrendszerek fejlesztése, globális kapcsolódás, oktatás Az innovációs folyamatok területén is szükség van olyan tudásteremtő innovációs magpontok, tudásközpontok, innovációs centrumok létrejöttére, amelyek tevékenységükkel, képességükkel elősegítik, támogatják a fejlesztési folyamatok elindítását, fenntartását. Közvetlen és tágabb környezetükben betöltik a szellemi műhely szerepet, amely vonzza a speciális ismeretekkel rendelkező gazdasági szereplőket. Lehetőséget adnak ezáltal - az innovációs szinergiahatások kialakulása mellett - újdonság értékű ötletek, gondolatok, eljárások kialakítására. Feltételrendszereikkel emellett megteremtik a keletkező tudás gazdasági hasznosulási lehetőségeit is. A kutatási és technológia-fejlesztési, innovációs tevékenységeknek jó alapot nyújtanak a Miskolci Egyetemhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési programok keretében működő, illetve megvalósuló tudás- és kompetenciaközpontok (Mechatronikai, Logisztikai és Informatikai Kiválósági Központ, Alkalmazott Anyagtudományi és Nanotechnológiai Kiválósági Központ, Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ, Innovatív Gépészeti Tervezés és Technológiák Kiválósági Központ, Regionális Gazdasági, Társadalmi és Egészségügyi Felzárkózás Kiválósági Központ). A környezeti feltételrendszerhez kapcsolható az egyik legfontosabb erőforrás, a humán erőforrás megfelelő felkészítésének kérdése is. Ugyanakkor hangsúlyozni kell azt, hogy a megszerzett tudásnak a gyakorlati alkalmazhatóságot kell szolgálnia a megfelelő gazdasági hasznosulás érdekében. Bár jelen program innovációhoz kapcsolódó közvetlen részét nem jelenti, de a szociális innováció tágabb léptékű értelmezéséhez kapcsolódóan kiemelten fontos a kreativitás fejlesztése mind a közoktatásban, mind a felnőttképzésben. Létre kell hozni és elterjeszteni a társadalmi részvételt erősítő innovatív megoldásokat, a civil részvételt és a szektorok közötti együttműködést erősítő kutatások támogatását. Tevékenységek leírása, azonosítása - A felsőoktatási intézmények kutatási potenciáljának javítása, kompetencia-fejlesztés, a kutatói mobilitás fokozása. (pl. A projekt-javaslatok alapján protézisanyagok komplex fejlesztése, járműipari gépalkatrészek élettartamát növelő technológiák fejlesztése, nanorétegek előállítása, amorf-nanokristályos kompozit anyagok előállítása, stb.) A megyén belül a vállalkozások innovációs tevékenységét segítő tudásközvetítő, a tudás transzferálásának intézményi kereteit biztosító szervezetek kialakítása, működési feltételrendszereinek megteremtése. Az oktatási intézmények esetében jobban ki lehet és kell használni az Erasmus, Ceepus ösztöndíjak és a Marie Curie program lehetőségeit. - Innovációhoz kapcsolódó oktatás feltételeinek és belső struktúrájának fejlesztése, a piaci igényeknek megfelelő tudástranszfer elősegítése. (pl. szélessávú internet fejlesztés, innovatív modellek alkalmazása a műszaki tervezésben és a gyártásban) K+F és innovációs tevékenységekhez kötődő elméleti- és gyakorlati oktatás fejlesztése (ehhez kapcsolódó tananyagfejlesztés), az inter-szektorális kutatói-oktatói mobilitás elősegítése, az oktatási intézmények, valamint a vállalkozások között innovációs hídképző szervezetek, módszerek, eljárások kialakítása annak megfelelően, hogy a felsőoktatási képzés kínálati oldala összhangba kerüljön a munkaerő-piaci igények és a társadalmigazdasági elvárások keresleti oldalával. Az oktatások gyakorlati oldalának támogatása céljából erősíteni kell a gyakorló szakemberek oktatásba történő bevonását, a korszerű távoktatási anyagok kifejlesztését és alkalmazását. A gyakorlatorientált felsőfokú képzés hatékonyságának elősegítése érdekében alkalmazhatók speciális ösztöndíj programok, pályadíjak, fejleszthetők a vállalkozásoknál megteremthető gyakorlati oktató bázisok, és irányíthatók a diplomaterv és TDK feladatok, elősegítve azt, hogy az itt elkezdett tudományos és kutató karrierek lehetőség szerint itt is folytatódjanak. 11

- A kutatás-fejlesztési s innovációs tevékenységek eredményeit vissza kell csatolni az egyetem képzési rendszerében. Ösztönözni kell, hogy az Egyetemen növekedjen a külföldi tanulók létszáma, illetve megvalósuljanak egy nemzetközileg is jelentős kutatóegyetem működésének a feltételei. - Nemzetközi K+F+I folyamatokba való bekapcsolódás elősegítése. (pl. a projekt javaslatok alapján a területfejlesztés különböző részterületeihez kapcsolódó nemzetközi projektek végrehajtásának támogatása, Kárpátok Eurorégió médiaközpont létrehozása, a régió nemzetközi integrációját elősegítő feltételrendszerek megteremtése és fejlesztése) A megye K+F+I-hez kapcsolódó intézményeinek és vállalkozásainak minél nagyobb arányú bekapcsolása az Európai Unió regionális együttműködéseket támogató keretprogramjába. A kormányzat számára kiemelten fontos a Horizont 2020 keretprogramban való magyar részvétel erősítése. A korábbi nemzetközi pályázati rendszerekben való részvétel szakmai tapasztalataira alapozva elő kell segíteni a megye vállalkozásainak és vállalkozásokat támogató intézményrendszerének a keretprogramba való minél nagyobb számú bekapcsolódását. A magyar-szlovák-román-ukrán határ menti K+F+I együttműködések szervezése és közös projektek támogatása, melyek vállalati- és egyetemi együttműködéseken alapulnak. A kutatók számának célként kitűzött növelése csak úgy érhető el, ha támogatjuk a kutatóhelyek (egyetem és kutató intézetek) munkahelyteremtő szerepét. Ennek egyik lehetséges formája letelepedési támogatás, képzési támogatás nyújtása fiatal kutatóknak, illetve foglalkoztatási támogatás nyújtása a kutató helyeknek. Ezzel növelni lehet a régió értelmiség-megtartó szerepét, ami a jövőbeni gazdasági fejlődés és a kitűzött innovációs célok elérésének elengedhetetlen feltétele. Lehetséges kedvezményezettek köre K+F+I területen a projektekkel érintett vállalatok, egyéb szervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Miskolci Egyetem és kapcsolódó innováció-transzferrel foglalkozó gazdasági társasága Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézete nonprofit gazdasági társaságok/ állami tulajdonú kutatóintézetek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség NORRIA Nonprofit Közhasznú Kft. EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés A tervezett intézkedések finanszírozási hátterét megteremtő operatív programok táblázatos összefoglalása: Tervezett intézkedés Az intézkedés finanszírozási hátterét biztosító operatív programok Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP) 12

A csúcstechnológiákhoz kapcsolódó, alkalmazott K+F+I tevékenység és piacvezérelt technológiafejlesztés támogatása. Innovációs eredmények létrehozásának és piacosításának elősegítése. Innovációs szolgáltatások és K+F infrastruktúra további korszerűsítése, fejlesztése, igénybevételének (pl. tanácsadás, kis léptékű támogatási programok) ösztönzése. Megyei és lokális gazdasági-, hálózati-, és K+F+I magpontok kialakítása, innováció-vezérelt fejlesztése, vállalkozások és innovációban érintett intézmények és kutatóhelyek együttműködésének továbbfejlesztése ( tudásrégió ) hálózati célprogramokon keresztül Megyei jó tudásközpontok, innovációs centrumok szellemi műhelyeinek fejlesztése. A felsőoktatási intézmények kutatási potenciáljának javítása, kompetencia-fejlesztés, a kutatói mobilitás fokozása. Innovációhoz kapcsolódó oktatás feltételeinek és belső struktúrájának fejlesztése, a piaci igényeknek megfelelő tudástranszfer elősegítése, társadalmi innováció. Nemzetközi K+F+I folyamatokba való bekapcsolódás elősegítése. X X X X X X X X X+ egyéb nemzetközi K+F programok X X X X A fenti táblázatból látható, hogy egyes intézkedések több operatív programból is finanszírozottak. Az egyes intézkedések tartalmának pontos meghatározása az operatív programok közti szinergia megteremtése után valósulhat meg. A kitűzött célok elérése feltételezi az egyes ágazati programok közötti összhang megteremtését, különösen azokon a területeken, ahol egy tevékenység vagy programelem akár több operatív programból is finanszírozható. Alapvető rendezési elv, hogy a helyi preferenciák, fogadási feltételek, előkészítési tevékenységek, fogadó pontok biztosítása, meghatározott szolgáltatási (pl. K+F+I tanácsadás) feltételek biztosítása és egyes kísérleti típusú projektek elindítása a TOP keretében kerüljenek finanszírozásra. Ehhez járulékos feltételként javasolható, hogy egy meghatározott értékhatár felett (30MFt) automatikusan lépjen be akár azonos tartalommal is a GINOP, ill. EFOP finanszírozás. A megye innovációs teljesítményének növelése érdekében folyamatosan javasoljuk működtetni a kezdő innovatív vállalkozások (start-up) támogatását lehetővé tevő programokat, amelyben preferálni, vagy kötelező jelleggel beépíteni javasoljuk a megyében rendelkezésre álló K+F+I szolgáltatói kapacitások igénybe vételét meghatározott akkreditációs, vagy minőségbiztosítási feltételrendszerek mellett. A szolgáltatások tervezhető és irányított igénybevételének megvalósítására javasoljuk az innovációs voucher (vagy innovációs csekk) rendszer bevezetését és működtetését. Ezeket az elemeket döntően a GINOP keretében látjuk megvalósíthatónak. Kiemelt, nagyprojekt jelleggel javasoljuk elindítani a Technológiai Park megvalósítását célzó projektet, melynek beruházási, szolgáltatás-igénybevételi, valamint működésfinanszírozó elemeit ugyancsak a GINOP, szolgáltatásfejlesztési, oktatási elemeit az EFOP keretében javasoljuk beépíteni. Ugyancsak feltételként fogalmazható meg a kiemelt projekt státuszhoz, valamint a finanszírozási nagyságrendhez köthető projekt-előkészítési finanszírozás biztosítása is. 13

A megye meghatározó felsőoktatási intézménye a Miskolci Egyetem, amely az egész északmagyarországi régió egyetlen egyetemi rangú felsőoktatási intézménye. Ennek megfelelően zászlóshajó szerepet tölt be a megyei K+F+I folyamatok, a tudásteremtés, az alkalmazott kutatások fejlesztése és ezek társadalmi feltételeinek megteremtése területén. Mivel a H2020 pályázatoknál az alkalmazott kutatási téma mellett az eredmények társadalmi hatásainak vizsgálata is szükséges, ezért a Miskolci Egyetem gazdaságtudományi, jogtudományi, egészségtudományi és bölcsész karai is hatékonyan segíthetik a projektek sikerét mind a pályázat, mind a megvalósítás területén. Ennek megfelelően fontosnak tartjuk az egyetemi fejlesztéseknek az EFOP keretében való megjelenítését és prioritásként való kezelését. IV. Prioritás: Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram IV.1. Mikro- és KKV-k termék és technológia fejlesztése, munkahelyteremtése Magyarország célul tűzte ki a 20-64 év közötti népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75%-ra emelését az Európa 2020 Stratégia keretein belül. A cél eléréséhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szükséges a megye gazdaságában kulcsszerepet játszó mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése és munkahely teremtési képességük megerősítése. A megyében működő vállalkozások jellemzően alultőkésítettek, termék és technológiafejlesztésük korlátok között működik. Kiemelt cél, hogy a kkv-k könnyebben jussanak hozzá a termék-, technológia- és kapacitás célú fejlesztéseikhez és eredményesebb működésük támogatását szolgáló pénzügyi forrásokhoz és eszközökhöz. A megye vállalkozásainak versenyképességére a 2013-as évben bevezetett intézkedések (kedvező kisvállalkozói adózás, Szabad Vállalkozói Zónák, alacsony kamatú hitelcsomag, kiemelt fejlesztési központok kijelölése) várhatóan pozitív hatással lesznek, de további komplex programokra lesz szükség a vállalkozások növekedési potenciáljának javítása és gazdasági teljesítményének erősítése érdekében. A gazdasági versenyelőnyök kihasználásának ösztönzését az alábbi térségi preferenciával indokolt megtervezni: Fejlesztési területek Borsodi tengely Mezőkövesd-Tiszaújváros logisztikai központ Tokaj-Hegyalja-Zemplén Példák preferált ágazatra Gépipar (kiemelten a járműiparhoz kapcsolódóan), vegyipar, mechatronika, IT szektor kreatív ipar, fémfeldolgozás, energiatermelés, vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, illetve szolgáltatás, átmeneti és állandó szociális gondozás Gépipar (kiemelten a járműiparhoz kapcsolódóan), vegyipar, mechatronika, energiatermelés, logisztika, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás Helyi termékek előállítása: elsődlegesen mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása Gépipar (kiemelten a járműiparhoz kapcsolódóan), dohányipar, vízgazdálkodás 14

Fejlesztési területek Abaúj-Cserehát Taktaköz Példák preferált ágazatra Helyi termékek előállítása: elsődlegesen mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása, logisztika, vízgazdálkodás Helyi termékek előállítása: elsődlegesen mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása Konkrét célok - A beavatkozások célja, hogy jelentősen bővüljön a foglalkoztatás, mind a növekvő számú, a nemzetközi munkamegosztásban exportteljesítménye vagy beszállítói kapcsolatai miatt résztvevő kkv-k, mind a betelepülő nemzetközi vállalatok, illetve a jövedelembővülés multiplikátor hatásaként az elsődlegesen helyi piacra termelő, illetve szolgáltató vállalkozások tevékenysége nyomán. A megye vállalkozásainak fejlődése, illetve újabbak betelepülése eredményeként tartsa meg a jól képzett közép- és felsőfokú végzettségű munkaerőt, ami a foglalkoztatás-bővülés alappillérét jelenti. A vállalkozások fokozatosan növekvő mértékben vonják be a munka világába a megye külső és belső perifériáin élő hátrányos helyzetben levő társadalmi csoportokat is. Tevékenységek leírása, azonosítása - Elő kell segíteni a kkv-k kapacitásbővítését, technológiai fejlesztéseit, a hazai piacon történő megerősödést, illetve a nemzetközi piacon való jelenlétüket. Közvetlen forrás a GINOP-ban elérhető, megyei feladat a vállalkozások segítése és informálása az EU-s forrásokhoz való hozzájutás lehetőségeiről. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kitörési pontként meghatározott kulcsiparágak fejlesztésére (vegyipar, fémfeldolgozás, gépipar - kiemelten járműipar, környezetipar, energiaipar, high-tech, vízgazdálkodási tevékenységek, informatika, hulladékgazdálkodás, turisztika) és a megye különleges adottságainak fenntartható hasznosítására és az innovatív tevékenységet végző és export piacra közvetlenül, vagy közvetetten termelő, szolgáltató kisvállalati kör megerősítésére. - A jó növekedési kilátásokkal rendelkező, de finanszírozási forrásokhoz nem, vagy nem megfelelő mértékében hozzájutó vállalkozások számára a megyében összehangolt különféle pénzügyi ösztönzők nyújtása helyi pénzügyi közvetítők bevonásával. Fő prioritás a termelő és szolgáltató vállalkozások, illetve a tudás- és technológia intenzív vállalkozások finanszírozása. Pénzügyi eszközök bevonásával támogatható a vállalkozások megújuló energia felhasználása és energiahatékonysága is. - Exportlehetőségek céltudatos felkutatása a növekedési hajlandósággal rendelkező, magas hozzáadott értékkel exportálni képes kkv-k részére. - Vidéki településeken a foglalkoztatás fenntartása és a helyi alapszolgáltatások biztosítása a részmunkaidős foglalkoztatás, mikro-vállalkozások, mezőgazdasági tevékenységet kiegészítő üzletágak támogatásával, illetve a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező területek kompenzálása új vállalkozások indításának kiemelt támogatásával. A fejlesztések során fontos szempont a vidék által megtermelt vagy előállított nyersanyag városi piacokon, illetve városokban működő vállalkozásoknál való értékesítése. - A vidékies térségeken belül a megye országos szinten is leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben, az Edelényi, Encsi, Ózdi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Szikszói, 15

Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Mezőcsáti, Tokaji - és azon belül is kiemelten a Taktaköz - kistérségekben, illetve a megye többi területén a jelentős munkanélküliséggel sújtott településeken fejlesztési célú adókedvezmények és foglalkoztatási ösztönzők nyújtása (szociális hozzájárulási adókedvezmény új munkaerő 3 éves foglalkoztatásához) valamint beruházási és munkahely-teremtési támogatások nyújtása, összhangban a leghátrányosabb helyzetű kistérségek vállalkozási övezeti támogatási programjával. - A nők által vezetett vállalkozások működésének és alapításának ösztönzése, valamint a rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztését. - Szociális és nonprofit vállalkozások bekapcsolása a foglalkoztatásba, a társadalmi vállalkozások foglalkoztatási kapacitásainak erősítése érdekében. - A vállalkozások versenyképességét támogató információs technológiai fejlesztések megvalósításához szükséges informatikai infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek feloldása, a szükséges kapacitásbővítések megvalósítása, valamint a vállalati működést támogató alkalmazások elterjedésének ösztönzése a megye egész területén. - A szlovák-magyar gazdasági együttműködés fejlesztése, különös tekintettel a vállalatközi, illetve kutatásra, fejlesztésre irányuló és az innováció keletkezését és terjedését segítő kapcsolatokra. - Befektetési tőkealap felállítása a keleti nyitás stratégia részeként, hogy egyrészt elősegítse az orosz piacokon a kkv-k külpiaci értékesítését, másrészt ösztönözze a munkahelyteremtést az orosz cégek megyében történő befektetése érdekében. A befektetési alapot a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által kijelölt és megfelelő engedéllyel rendelkező pénzügyi alapkezelő szervezet végzi majd el. Lehetséges kedvezményezettek köre - jogi személyiségű gazdasági társaságok, - jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, - egyéni vállalkozók, - szövetkezetek, - gazdasági kamarák, - kereskedelmi-szakmai szervezetek, - egyesületek, - alapítványok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés A megye felelősségébe tartozó beavatkozások (TOP tartalom) és esetleg külső feltételek TOP 1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások GINOP 1 Vállalkozói kultúra elterjesztése, Kapacitásbővítés támogatása GINOP 3. Versenyképes IKT szektor fejlesztése. Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása GINOP 4 Energiahatékonyság- és megújuló energia használat elősegítése a vállalkozásoknál GINOP 5 Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodó készség fejlesztése 16

GINOP 6 Pénzügyi eszközök IV.2. Nagyvállalatok foglalkozásbővítő beruházásai A nagyvállalatok részesedése a megye gazdasági teljesítményében jelentős. Az export csaknem 90%-át, az árbevétel és a hozzáadott érték több mint felét ők biztosítják. Azok a cégek, amelyeknek megyei beszállítói vannak, közvetetten e cégek termékeit is exportálják. A nagyvállalatok erős húzóhatást tudnak gyakorolni a kkv-kra. A tudástranszfer és a nagyvállalatokon keresztül való bekapcsolódási lehetőség a nemzetközi gazdaság vérkeringésébe, egyedi és alapvető segítség a kkv-k számára. Kiemelt cél a számukra kedvező környezet megteremtése a piacképes termékek/technológiák/szolgáltatások létrehozásának elősegítése érdekében. Az állami támogatások pozitív diszkriminációja nem csak adókedvezményeket, hanem többlettámogatásokat is jelent, például kiemelt kormányzati támogatással illetve döntéssel a magasabb hozzáadott értéket, a diplomások számára értékes munkahelyeket teremtő létesítmények letelepítését: (multinacionális) nagyvállalati kutatóhelyek, országos hatáskörű közigazgatási szervezeti központok, helyi fejlesztéseket segítő pénzügyi központok formájában. A nagyvállalatok igen fontos szerepet töltenek be az oktatás, elsősorban a felsőoktatás és a szakképzés anyagi és tartalmi támogatásában is. A cégek igyekeznek részt venni a szakmunkások képzésében, elsősorban természetesen a saját utánpótlás kinevelésében. A duális rendszerű szakképzési rendszer általánossá válásában nélkülözhetetlenek a gyakorlati képzőhelyek, amelyek jól felszerelt, ellenőrzött körülmények között biztosítják a fiatal szakmunkások képzését. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a nagyvállalatok esetében lényegesen magasabbak az átlagbérek, ami a lakosság egy részének magasabb életszínvonalat biztosít, de emellett közvetetten hozzájárul ahhoz, hogy a kisvállalkozások termékeire, szolgáltatásaira nagyobb legyen a fizetőképes kereslet, így ezek piaca bővülhet, s ennek következtében újabb munkahelyek jöhetnek létre. Jó együttműködéssel a hazai, helyi kis- és középvállalkozások, a gazdasági-társadalmi szereplők kiváló partnert találnak a nagyvállalatokban, elősegítve a megye fejlődését. Konkrét célok - Növekedjen a megyében letelepedő vállalkozások innovációs teljesítménye, ezen keresztül elsősorban a hagyományokkal rendelkező feldolgozóipari ágazatok (gépipar, vegyipar, mechatronika, szén- és energiaipar, elektrotechnika) vállalkozásai által teremtett gazdasági érték. Tevékenységek leírása, azonosítása - Nagyvállalatok betelepedéséhez szükséges környezet és infrastrukturális feltételek megteremtése, illetve a szakképzési programok összehangolása a vállalkozások igényeivel, valamint a vállalkozások munkahelyteremtésének támogatásához kapcsolódóan képzési programok indítása - Nagyvállalatok adminisztratív terheinek csökkentése a letelepülés támogatása, illetve a jelentősebb léptékű beruházások megvalósítása érdekében - Nagyvállalatok megyében való letelepülését szolgáló állami támogatások és ösztönzők érvényesítése Lehetséges kedvezményezettek köre - Nagyvállalatok EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés 17

A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások GINOP 2.Vállalati K+I tevékenység intenzitásának ösztönzése, Stratégiai K+I együttműködések és kezdeményezések támogatása GINOP 3 Versenyképes IKT szektor fejlesztése GINOP 4 Energiahatékonyság- és megújuló energia használat elősegítése a vállalkozásoknál GINOP 5 Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodó készség fejlesztése Állami támogatások rendszere - Készpénztámogatások VAGY o Egyedi kormánydöntéssel nyújtandó vissza nem térítendő támogatás o EU társfinanszírozott pályázatok - Fejlesztési adókedvezmény - Munkahely-teremtési támogatás - Képzési támogatás - Egyéb támogatási lehetőségek (pl. munkahelyvédelmi akcióterv, szabad vállalkozási zónák stb.) IV.3. Hálózati együttműködések egyes ágazatokban A kkv szektor versenyképességét, fejlődését segítő üzleti környezet fejlesztését jelentősen elősegítheti a vállalatok együttműködését igénylő tevékenységek ösztönzése (klaszterek, beszállítói hálózatok, egyéb, kevésbé formalizált együttműködési elemek). Sajnálatos módon a megye vállalkozásaira jellemző az együttműködési kedv és a bizalom alacsony foka, amelyeket fejleszteni, kialakulásukat és megerősödésüket segíteni szükséges. Az együttműködési hajlandóság javítása érdekében szükséges, hogy támogatásban részesülhessenek olyan, alulról építkező, önszerveződően együttműködő vállalati csoportok, klaszterek, amelyek tartósan egyesítik a jelenleg szétszabdaltan működő kutató, fejlesztő, gyártó, forgalmazó, szervizelő, stb. cégek erőforrásait. A klaszter tagjai - önállóságukat megtartva - az üzleti szükségszerűség miatt bizonyos termékek (termékportfolió) közös (tovább) fejlesztésére, technologizálására, gyártására és piaci bevezetésére egyesítik erejüket, és ezáltal képesek a nemzetközi piacon fennmaradni, az üres piaci réseket betölteni. Konkrét célok - A vállalkozói együttműködések ösztönzése keretében támogatni kell a hazai és határon átnyúló klaszterek, beszállítói hálózatokat, valamint egyéb vállalati együttműködések kialakulását és továbbfejlődését. A klaszterek esetében elsődlegesen a már meglévő klaszterek továbbfejlődését kell célul kitűzni és megvalósítani, amelynek köszönhetően várhatóan nő az Akkreditált Innovációs Klaszterek (AIK) száma, valamint a vállalkozások eredményesebben tudnak új piacokat szerezni. - A beszállítói hálózatok, valamint egyéb vállalati együttműködések és együttműködési hálózatok ösztönzése által fokozni szükséges a megyei kkv szektor és a külpiaci potenciállal rendelkező vállalkozások közötti együttműködést. Ezeknek köszönhetően a résztvevő vállalkozások olyan versenyképességi előnyökhöz juthatnak, amelyek 18

segítségével képesek tevékenységük hatékonyságát növelni, emellett mindez hozzájárul nemzetköziesedésükhöz és fejlődésük dinamizálásához. A megyében, a megye területén az alábbi klaszterek működnek: Észak-magyarországi Informatikai Klaszter Terület: Informatika Fejlettségi szintje: akkreditált Magyar Űripari Klaszter Terület: Űripar Fejlettségi szintje: fejlődő Amaránt Innovációs Klaszter Terület: Energetika Fejlettségi szintje: induló Észak-Kelet-magyarországi Klaszter a Húsipar Biztonságáért Terület: Élelmiszeripar Fejlettségi szintje: induló Gömör-Tornai Hagyományos Termék- és Szolgáltatásfejlesztési Klaszter Terület: Élelmiszeripar Fejlettségi szintje: induló Észak-Magyarországi KKV Innovációs Szolgáltató Klasztert Terület: innováció szolgáltatás Fejlettség: fejlődő ENIN Környezetipari Klaszter Terület: Energetika Fejlettség: fejlődő Észak-magyarországi Műanyagipari Klaszter Terület: Műanyaipar Fejlettség: fejlődő Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Szénbányászati Klaszter Terület: Bányászat Fejlettség: induló Észak-magyarországi Bor Klaszter Terület: Turisztika Fejlettség: fejlődő NOHAC Észak-magyarországi Autóipari Klaszter Terület: Járműipar Fejlettségi szintje: fejlődő Dél-borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter Terület: Egészségipar Fejlettségi szintje: fejlődő ENALTER Észak-Magyarországi Alternatív Energetikai Klaszter Terület: Energetika Fejlettségi szintje: induló Észak-magyarországi Megújuló Energiaparkok klaszter Terület: Energetika Fejlettségi szintje: induló NAUTILUS Klaszter Terület: Feldolgozó ipar Fejlettségi szintje: induló Geo-Nord Geotermikus Távhő Klaszter Terület: Energetika Fejlettség: fejlődő Észak-Magyarországi Logisztikai Klaszter (NordLog) Terület: Logisztika Fejlettség: fejlődő Észak-magyarországi Turisztikai és Innovációs Klaszter Terület: Turisztika Fejlettség: fejlődő Észak-magyarországi Gyógyturisztikai Klaszter Terület: Turisztika Fejlettség: fejlődő City-Partner Miskolc Miskolc Belvárosi Gazdaságfejlesztő Klaszter Terület: Kereskedelem Fejlettség: fejlődő Tevékenységek leírása, azonosítása 19

- Közös kutatás-fejlesztési tevékenység (termék- és technológiafejlesztés) megszervezése, közös projektek előkészítése és továbbfejlesztése - Klasztermenedzsment tevékenység támogatása - Előadások, konferenciák, tanulmányutak és kiállítások, üzletember találkozók szervezése, ezeken való közös belföldi vagy külföldi részvétel - Tanácsadás nyújtása az együttműködő vállalkozások számára regionális mentori hálózat segítségével - Együttműködő vállalkozások közös beruházásainak támogatása Lehetséges kedvezményezettek köre - non profit szervezetek, pl. egyesületek, együttműködésben gazdasági társaságokkal, kutató intézetekkel, egyéb nonprofit szervezetekkel, gazdasági kamarákkal EU finanszírozású programokhoz való illeszkedés A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozások GINOP 1 Hálózatos gazdaság és piacra jutás támogatása IV.4. Üzleti infrastruktúra fejlesztése (ipari park, iparterület, logisztikai központ, inkubátorház, üzleti szolgáltatóház) Az üzleti, vállalkozói infrastruktúra fejlesztése keretében támogatni szükséges a vállalkozások számára biztosított fejlett üzleti infrastruktúra és az ahhoz kapcsolódó fejlett üzleti szolgáltatások megteremtését és minőségének fejlesztését. Ezen üzleti infrastruktúrák (pl. inkubátorházak, ipari, illetve tudományos és technológiai parkok, ipari területek, valamint logisztikai központok) és az általuk nyújtott fejlett üzleti szolgáltatások megfelelő alapot biztosítanak a vállalkozások, kiemelten a kkv-k elindításához, stabil működéséhez és továbbfejlődéséhez. Konkrét célok - A 2014-2020 programozási időszakban elsősorban az ipari parkok, inkubátorházak szolgáltatási portfóliójának és minőségének javítása a cél. A meglévő vállalkozói infrastruktúra minőségi fejlesztése elemi érdeke a megyében található és a betelepülni készülő vállalkozásoknak. - A megye ipari parkjainak infrastruktúra-fejlesztése elő kell, hogy segítse a befektetések technikai és szakmai feltételeinek jelentős javítását, az ipari termelő tevékenységek növekedésének fenntartását és az ipari parkok betelepítettségének növelését. Ipari parkok a megyében: Kazincbarcika, Miskolc, Encs, Felsőzsolca, Alsózsolca, Mezőkövesd, Ózd, Sajóbábony, Sátoraljaújhely, Szerencs, Szikszó, Tiszaújváros. Szükséges továbbá a megyében működő ipari területek nyújtotta szolgáltatások skálájának bővítése, minőségének fejlesztése, illetve ezen minőségi szolgáltatásokat lehetővé tevő infrastrukturális beruházások támogatása; ipari területi besorolással rendelkező területek előkészítése, infrastruktúrával való ellátásának biztosítása a gazdasági központi szerepkör erősítése érdekében, hogy ezáltal hozzájáruljon a vállalkozások betelepülését elősegítő feltételrendszer megteremtéséhez. Új inkubátorházak támogatása abban az esetben indokolt, amennyiben nem elsősorban irodai célú a fejlesztés, és a támogatás eredményeként - a kezdő vállalkozásoknak nyújtott tanácsadási szolgáltatások rendszeresek, a szükséges infrastrukturális, technológiai és innovációs háttér magas színvonalú. 20