ALAPÍTÁSI ÉV: 2007 KIADJA: A H-ÉDIA BT. SZERKESZTI: A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG FELELŐS SZERKESZTŐ: VARGA GÉZA SZERKESZTŐSÉG: 6000 KECSKEÉT, TÓPART U. 8/C TEL.: 76/476-115 E-AIL: INFO@HIROSNAPTAR.HU N Híröss Naptár www.hirosnaptar.hu Értékőrző helytörténeti újság 2015. január 15. 7. évfolyam 1. szám NAPRÓL Írásaival is gyászolta a szabadságharcot NAPRA éve, 1815. ja- Szülei földmívesek voltak. 2015. január 1-15. január 3. 125 éve Kecskeméten hunyt el Beliczay Jónás jogakadémiai tanár, író. Középiskoláit a soproni evangélikus líceumban, jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte. A fővárosban volt ügyvéd. Az 1875/76-os tanévtől a kecskeméti református jogakadémián, a római jogi tanszéken tanított. Később a bölcseleti erkölcstan előadója is lett. Cikkei, dolgozatai elsősorban szakmai folyóiratokban jelentek meg. 1878. január 6-tól 1879. december 28-ig szerkesztette a Kecskeméti Lapokat. Folytatás a 2. oldalon 200 nuár 9-én született Boross ihály író, hírlapíró, ügyvéd, a forradalom és szabadságharc jelentős politikusa. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön és Pápán tanult, majd több éven keresztül ocson joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist. Folytatás a 3. oldalon Boross ihály A legeredményesebb vadászpilóta 100 éve, 1915. január 6-án született vitéz Szentgyörgyi Dezső zászlós, a agyar Királyi Honvédség legeredményesebb vadászpilótája, a kecskeméti repülőbázis névadója. Alig volt 18 éves, amikor önként jelentkezett a agyar Királyi Honvédségbe, és ezt követően kitűnő eredménnyel végezte el Székesfehérváron a kétéves repülőgép-vezetői iskolát. Első műszaki beosztásában parancsnokai hamar felfigyeltek rá, és intelligenciája, rátermettsége, valamint szilárd jelleme miatt alkalmasnak találták arra, hogy vadászrepülőgép-vezetőnek képezzék ki. Ezt az iskolát 1938-ban fejezte be kiváló minősítéssel. Folytatás a 4. oldalon vitéz Szentgyörgyi Dezső A trachoma ellen küzdő kecskeméti szemész szakorvos Napjaink egyik gyakori népbetegsége a trachoma, a WHO jelentése szerint ma még több mint 400 millió trachomás beteget tartanak nyilván a világon. A vakságot okozó kórokozó Kecskeméten 1965-ig jelentett veszélyt az itt élőkre. A rettegett betegséget a hírös város első szemész szakorvosa, idősebb dr. Tapasztó István és kollégái áldozatos munkájának köszönhetően 50 éve sikerült legyőzni. Dr. Tapasztó István 1897. május 24-én Törökbecsén született. Elemi iskoláit és a gimnázium első négy osztályát szülővárosában végezte. A gimnázium felső négy osztályát Nagybecskereken kezdte meg, majd Temesvárott a piaristáknál fejezte be, és ott érettségizett 1916-ban. Az első világháború idején előbb az orosz, azután az olasz fronton szolgált. int gyalogos hadnagy küzdött Isonzónál. Trianont Jugoszláviában élte át, ahonnan a Tiszán átúszva szökött agyarországra. Ezt követően folytatta tanulmányait, a budapesti orvosi egyetemet csak 12 gyógyult beteg sze1923-ban végezte el. Diplo- repelt a listán. mája átvétele után a fővárofolytatás az 5. oldalon si I. sz. Szemklinikára került, majd 1928. január elsején kinevezték a kecskeméti ún. Cserepes kórház intézeti szemész főorvosának. Ő volt ekkor az egyetlen specialista a városban. Később ellenőrző trachoma-orvos lett. Akkor 3500 trachomával fertőzött beteget tartottak nyilván a megyében. Dr. Tapasztó István arra volt a legbüszkébb, hogy nyugdíjazásakor már Dr. Tapasztó István 50
NAPRÓL NAPRA 2015. január 1-15. január 10. 100 éve, 1915. január 10-én Kecskeméten született Adonyi Borbála gyermekíró. Tanulmányait Budapesten kezdte, azután Kolozsvárt szerzett tanári képesítést. Volt munkásnő, óvónő. 1946-tól a nagyváradi Fáklya munkatársa lett; a Gyermek Fáklya, majd 1949 áprilisától a Pionír Fáklya című vasárnapi melléklet szerkesztője volt. 1952-től magyar szakos tanárnőként dolgozott. 1970-ben nyugalomba vonult. Nagyváradon jelent meg évjelzés nélkül több leporellója (Bambó-JumbiBubi, Szorgos méhecskék, Lepkeországban, Háziállatok, Vadállatok) és egy könyvecskéje (Gyermekörömök). január 13. 125 Züllich Rudolf Katona József szobra a Nemzeti Színház előtt éve, 1890. január 13-án hunyt el Züllich Rudolf szobrász. A bécsi képzőművészeti akadémián folytatott tanulmányok után 1840-től másfél évtizedig Rómában élt. Pártfogója, Döbrentei Gábor javaslatára a Nemzeti szoboregylet 1846-ban megbízta a Hunyadi János-emlékszobor modelljének elkészítésével. A Nádasdyak pesti, Zrínyi utcai palotájába rendelt, Kálmán király eloltja a boszorkánymáglyát című, elkallódott kandalló-domborművön kívül a nádasdladányi kastély életnagyságú Szűz ária gipszszobra is az ő műve. Tomori Anasztáz megbízásából 1858-ban elkészítette Katona József szobrát. Alkotását a régi Nemzeti Színház előtt állították fel. A kritikusoknak azonban nem tetszett, ezért 1881-ben Pestről Kecskemétre szállították. Hosszas vándorlás után került jelenlegi helyére, a Katona József Gimnázium előcsarnokába. január 15. 75 éve, 1940. január 15-én, Kecskeméten hunyt el arton Sándor tanár, irodalomtörténész. Lovasberény- TÁOGATÓINK 2 19 évesen (Fotó: Fodor István Kecskemét, 1943) ben született 1868. szeptember 3-án. A gimnáziumot Nagykőrösön, a teológiát Budapesten végezte. Két évig bölcsészetet is hallgatott a fővárosban. 1893-tól a gyönki, 1894-től a debreceni református gimnázium tanára volt. 1895-ben jött Kecskemétre. 1930-ig a református kollégium tanára, 1938-ig a leánygimnázium igazgatója volt. Fontos szerepet vállalt Kecskemét irodalmi életében. 1907-től 1913-ig a Katona József Kör főtitkára, 1921-től 1923-ig alelnöke, 1928-tól 1933-ig elnöke volt. Cikkei a Kecskemétben, a Kecskeméti Lapokban, a református főgimnázium értesítőiben, a Katona József Kör évkönyveiben, a Kecskeméti Nagy Képes Naptárban, valamint a Protestáns Árvaházi Képes Naptárban, a Kis Tükörben és a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapokban jelentek meg.
Írásaival is gyászolta a szabadságharcot Székesfehérváron 1843-ban telepedett le, de polgárjogért nem folyamodott. A megye 1846. évi tisztújításakor a tiszteletbeli ügyészséget pályázta meg, ám a tisztséget nem nyerte el. A következő években ügyvédi gyakorlatot folytatott, majd 1848. március 14-én már Pesten tartózkodott: mint a Székesfehérvári Első agyar Költsönös Életbiztosító Intézet egyik képviselője az Első Hazai Takarékpénztár közgyűlésén vett részt. E közgyűlésen a két intézet fúziójáról döntöttek. A következő napot is Pesten töltötte, s mint visszaemlékezéséből tudjuk, részt vett a pesti utca eseményeiben, majd 16-án érkezett vissza Székesfehérvárra. Itt már híre járt a Pesten történteknek. Boross visszaérkezését követően a Fekete Sas kávéházba sietett, amely, mint a pesti Pilvax, a liberális ellenzéki ifjúság gyülekező helye volt. Este a Városház téren népgyűlést tartottak, ahol a 12 pontot és a Nemzeti Dalt olvasták fel, és Hamvassy Elemér, a későbbi nemzetőrkapitány javaslatára, a nemzetőrség felállításáról is határoztak. Boross a következő hónapokban politikai röpiratokat - Politikai labdacsok; Politikai káté; Szabadság, egyenlőség, testvériség; Eke, kard és könyv készített, amelyek Székesfehérváron jelentek meg. A népszerű ügyvédet 1848 májusában a helyhatósági választásokon a városi közgyűlés tagjává választották. A város vezető testületbe is jelölték, de tanácsosnak nem választották meg. A megyei közigazgatás átalakításakor is jutott szerep számára. Az országgyűlési választások előkészítésében, a másodalispán vezetése mellett alakult központi választmány tagjává, majd május 5-én táblabíróvá nevezték ki, de részt vett az egyik nemzetőröket összeíró küldöttség munkájában is. 1848 júniusában a hivatalos Közlöny Fejér megyei tudósítója lett. Ezenkívül a győri Hazánkban is megjelentek írásai. Az országgyűlési választásokon a bodajki kerületben képviselőjelöltként lépett fel, de kisebbségben maradt, így híveit a szintén liberális Salamon György támogatására hívta fel. 1848 őszén a jogvégzettségű Borosst a megyei főjegyző helyettesítésével bízták meg. 1849. január 16-án Gyulai Gaál Ede császári biztos parancsára letartóztatták, majd Budára vitték, fogságából csak március közepén szabadult. A közigazgatás újjáalakításakor, a forradalmi szellemű tisztikar választásakor gróf Batthyány István kormánybiztos Fejér megye másodalispánjává nevezte ki, azután a vésztörvényszék elnöke lett. 1849 augusztusában a székesfehérvári helyőrség megtámadására készített tervet, de a hadi események következtében az akció nem valósult meg. Ennek ellenére szabadcsapataival augusztus elején Székesfehérvárra érkezett. A következő napok eseményei, az augusztusi felkelés Székesfehérvárra súlyos megpróbáltatást hozott, több nemzet- őrt kivégeztek, az osztrák katonaság bosszúból a Királysor házait is felgyújtotta. Boross, ednyánszky Sándor csapataival ismét Székesfehérvárra érkezett, s mint a vésztörvényszék elnöke tevékenykedett. A honvédcsapatok távozását követően, augusztus 20án Komáromba menekült. A vár kapitulációja előtt Klapka György a várba menekült városi és megyei tisztikart honvédtisztekké Borosst hadbíró századossá léptette elő. A vár kapitulációjakor mindnyájan mentességet és büntetlenséget nyertek. Ennek ellenére Borosst is letartóztatták, de hamarosan szabadon bocsátották. Először Iváncsára vonult vissza, majd baracskai birtokán élt. A gazdálkodás mellett állandó munkatársa volt a Hölgyfutárnak, írásai megjelentek a Budapesti Visszhangban is. Szabadságharcos múltjáról a Gyásznapok a magyar szabadságharc történetéből című írásában emlékezett meg. 1851-ben a kecskeméti református gimnázium földrajz és történelem tanárává nevezték ki, ám még ez évben letartóztatták. Később 2 évi várfogságra ítélték. 1855 decemberében szabadult, Pesten telepedett le. A neoabszolutizmus évei alatt újságíróként a Vasárnapi Újságnál dolgozott, majd a Napkelet munkatársa lett. Az újságírás mellett számos regényt írt (Boldogháza, András a szolgalegény, A hazajáró lélek, stb.). A népies novella- és regényirodalmunk egyik népszerű képviselője volt a Bach-korszakban. Internálását 1859-ben szűntették meg a hatóságok. Székesfehérvárra az alkotmányos élet helyreállítását követően gróf Cziráky János főispán kérésére költözött. A december 17-én tartott tisztújításon gróf Batthyány István javaslatára a másodalispáni tisztségre jelölték. Az alispáni tisztség mellett a központi választmány elnöki tisztét is betöltötte. Közigazgatási tisztségeiről a provizórium bevezetésével lemondott, ügyvédi oklevelének kihirdetését követően ügyvédi gyakorlatot is folytatott. Emellett a megyei törvényszéki tagságát megtartotta, és tanácsosként tevékenykedett 1865 szeptemberéig. A királyi járásbíróságok megszervezését követően a székesfehérvári királyi járásbíróságra nevezték ki. 1876-ban ment nyugdíjba, de ügyvédként 1882-ig működött. Ezt követően történetírói és újságírói tevékenységet fejtett ki. egírta visszaemlékezéseit, amelyben többek között a forradalom és szabadságharc, valamint az 1861-es alkotmányos év városi és megyei eseményeit rögzítette. Fejér megye első társadalmi hetilapjának, a Székesfejérvárnak is munkatársa, majd rövidebb ideig felelős szerkesztője volt. A város életében, lapkiadóként is jelentős szerepet játszott. 1881-ben alapította és szerkesztette a Fehérvári Híradó című társadalmi hetilapot. A függetlenségi politikai irányt képviselő lap hosszabb ideig létezett, majd beolvadt a szintén a függetlenségi politikát szolgáló Szabadságba. Boross ihály 1899. március 5-én Sárbogárdon hunyt el, halálával az egyik legjelentősebb Fejér megyei 48-as liberális politikus távozott az élők sorából. 3
A legeredményesebb vadászpilóta A II. világháborúban kiképzett harci pilótaként vett részt a kárpátaljai hadműveletekben. Ekkor még az 1/2-es vadász században teljesített szolgálatot. 1942 májusában már a legendás szolnoki 1/1-es Darázs" század tagjaként került a keleti frontra. Héja" és esserschmitt-109"es gépeken repült. Közel 18 hónapot töltött a hadműveleti területen, ahol a legeredményesebb vadászrepülővé nőtte ki magát, ugyanis 141 bevetésben vett részt, és 7 légi győzelmet aratott. 1944. május 1én alakult meg a agyar Királyi Honvéd Légierő 101 PUA Vadászrepülő Osztálya, melyet a haza légterének védelmére szerveztek. Pályája a legendás PUÁK" között is sikeresen folytatódott, a 101/2. Retek században. ire véget ért a háború, addigra Szentgyörgyi Dezső több mint 300 bevetéssel és 29 igazolt légi győzelemmel büszkélkedhetett. Egy évvel később a ASZOVLET-nél alkalmazták utasszállító gépek pilótájaként. Itt 1950-ig repült Li-2-es típusú gépen. Az ötvenes évek politikai viharai őt sem kímélték. Hűtlenség vádjával letartóztatták, börtönbe zárták. 1956 nyarán szabadult. Lelkierejének, szorgalmának A ALÉV legjobb pilótája volt 29 igazolt légigyőzelemmel a Pumák legeredményesebb pilótája volt Szentgyörgyi Dezső (balról) egy Re 2000 Héja előtt 4 Szentgyörgyi Dezső (a képen jobbra) haláláig több mint 13 ezer órát repült és kitartásának köszönhetően került vissza a ALÉV-hez. Az IL-14-es ésil18-as típusok repülőkapitányaként a legjobb pilóták közé tartozott. 1971. augusztus 28-án a koppenhágai Kastrup repülőtere előtt, leszállási manőver végrehajtása közben gépe a tengerbe csapódott, az akkor még ismeretlen meteorológiai jelenség, a microburst -nek köszönhetően. A legendás pilótának három hete lett volna a nyugdíjig. 1990-ben a honvédelmi miniszter parancsára a hadsereg ezredei történelmi hagyományokból eredő nevet vettek fel. Ekkor már kialakulóban volt a demokrácia, így Kecskeméten is az állománygyűlésre bízták a névválasztást. Hivatalos javaslatként több név is elhangzott. Szentgyörgyi Dezső repülőzászlós nevét Szabó Árpád hadnagy ajánlotta. Az ötletet a többség támogatta, az illetékesek is jónak találták. A nagynevű pilóta egykori harcostársai és családja is jelen volt, amikor 1990. április 28-án az osztály felvette a Szentgyörgyi Dezső nevet.
A trachoma ellen küzdő kecskeméti szemész szakorvos A trachoma elleni küzdelem több évtizeden át tartott. Az 1930-as években dr. Tapasztó István biciklivel járt ki a Kecskemét környéki iskolák tanulóinak szűrésére, de akadt olyan kollégája is, aki lóháton ment a tanyákra, mert azok másképpen nem voltak megközelíthetők. A II. világháború előtt mechanikus kezelésekkel próbálták gyógyítani a szem trachomás megbetegedését, és utókezelésként ezüst készítményeket használtak. A trachomás csomókat egy speciálisan erre a célra kifejlesztett műszerrel exprimálták, majd a sarkokban megbúvó csomókatlekaparták. A háború vége felé a szemcseppként adott szulfonamidok használata is segítette a gyógyulást. A betegség elleni küzdelemben jelentős előrelépést hozott az 1950-es években felállított Bács-Kiskun egyei Trachoma Gondozó Intézet, melynek munkáját vezető főorvosként dr. Tapasztó István irányította. Az intézetben 10 szemész szakorvos napi 3-6 órás elfoglaltsággal végezte a szűrővizsgálatokat és a kezeléseket. Az intézményi háttér megteremtésének, a figyelem összpontosításának, a kitartó, rendszeres ellenőrzéseknek és persze elsősorban a szakorvosok áldozatvállalásának köszönhetően a népbetegséget sikerült szinte teljesen leküzdeni: 50 évvel ezelőtt, 1965-ben már csak 382 trachomás beteget tartottak nyilván. Dr. Tapasztó Istvánnak közben más feladatokat is el kellett látnia. 1943-ban ismét behívták katonának. A Honvédkórház szemésze lett. A kórházzal együtt Budapestre, majd Gödöllőre került, végül orosz hadifogságba esett. Kecskemét azonban a hadvezetéstől kikérte és 1945 májusától ismét a régi munkahelyén dolgozhatott. 1956-ban ő operálta a tiszakécskei és a kecskeméti sortüzek sérültjeit. 1956 és 1960 között a kecskeméti 2. sz. Honvédkórház szemészeti osztályát is ellátta és vezette. Több tudományos előadást tartott, számtalan dolgozata látott napvilágot orvosi szaklapokban. Utolsó nemzetközi előadását Bécsben a Katona korában II. Ultrahangos Világkongresszuson tartotta 1969ben. 1983-ban 60 éves orvosi tevékenységét gyémántdiplomával jutalmazták. Szakmai munkája mellett élénk társadalmi életet is élt. Tagja volt a kiskunfélegyházi céllövész egyletnek, amelynek csapatával országos második helyezést értek el. Az 1930-as években elnöke volt a város legnépszerűbb egyesülete, a Kecskeméti Athletikai Club futball szakosztályának is. Idősebb dr. Tapasztó István 1984. január 8-án hunyt el. Kecskemét első szemész szakorvosa egy szemész dinasztia alapítója volt. 1927 júliusában vette feleségül Németh áriát, egy régi kecskeméti család leszármazottját. Az 1931ben született István nevű fia és unokái is folytatják tevékenységét, a szemorvoslás területén dolgoznak. unka közben Feleségével és fiával 1948-ban A Tapasztó család: idősebb dr. Tapasztó István és felesége, fia és felesége, és az unokák 5
Bagoly Egészségház, ahol a középpontban az ember áll Bármit tesztek, lélekkel tegyétek (Kol. 3,23) SZAKORVOSI RENDELÉSEK Balázs László dr. ortopéd szakorvos ortopédia anyák Erzsébet dr. radiológus főorvos, diagnoszta Bartos Zsuzsanna dr. bőrgyógyász szakorvos aráz Róbert dr. általános sebész, onkológus szakorvos Bán Gyula dr. gyermeksebész főorvos, Nagy agdolna dr. foglalkozás-egészségügyi szakorvos foglalkozásegészségügy Bense Nóra dr. szemész szakorvos szemészet Naszódy Péter dr. belgyógyász, endokrinológus szakorvos endokrinológia, Berta László dr. manuál- és lézerterapeuta manuál- és lézerterápia Olasz Kitti dr. bőrgyógyász szakorvos, kozmetológus, Boda Tamás dr. vállsebész és ortopéd szakorvos ortopédia Pécsi Ferenc dr. gyermekorvos gyermek háziorvosi rendelés, tanácsadás Bodonhelyi Zsolt dr. foglalkozás-egészségügyi szakorvos foglalkozásegészségügy Borda Ferenc dr. diabetológus, belgyógyász főorvos diabetológia belgyógyászat gyermek háziorvosi rendelés, tanácsadás Csendes Ágnes dr. szemész szakfőorvos szemészet Csendes Judit dr. reumatológus szakorvos reumatológia, Cserényi László dr. általános sebész, érsebész szakfőorvos Csőszi Tibor dr. belgyógyász, onkológus, gasztroenterológus szakorvos gasztroenterológia, Danka Róbert dr. urológus főorvos urológia Domján Zsolt dr. urológus főorvos, ált. sebész szakorvos Pócs Krisztina dr. radiológus szakorvos, diagnoszta Pongrácz József dr. gyermekorvos Preiszinger Andrea dr. felnőtt háziorvos belgyógyász szakorvos, diabetológus felnőtt háziorvosi rendelés, belgyó, gyászat, diabetológia Prohászkáné Burján Ágnes RHINO-LIGHT kezelés Pusztai Zoltán dr. szülész-nőgyógyász szakorvos nőgyógyászat, Rákász Éva dr. bőrgyógyász szakorvos, kozmetológus Seregély Katalin dr. reumatológus szakfőorvos reumatológia urológia Serényi Péter dr. cytológus szakfőorvos cytológia Dubravcsik Zsolt dr. gasztroenterológus szakorvos gasztroenterológia, Faragó Katalin dr. felnőtt háziorvos, belgyógyász szakorvos felnőtt háziorvosi rendelés Somogyi Tihamér dr. gyermekbőrgyógyász szakfőorvos, kozmetológus Hauk István dr. fül-orr-gégész főorvos audológia, fül-orr-gégészet,, Hegedűsné Küű Irén logopédus, Száz Ágnes dr. reumatológus szakorvos reumatológia logopédia Janositz Gábor dr. ortopéd szakorvos fül-orr-gégészet ortopédia Szepes Andrea dr. fül-orr-gégész szakorvos, audiológus Juharos Ágota dr. radiológus főorvos, diagnoszta fül-orr-gégészet, Sztanó Balázs dr. fül-orr-gégész szakorvos Kara László dr. onkoradiológus szakorvos, diagnoszta Tímár Sándor dr. kardiológus szakfőorvos kardiológia, Tímár Zsuzsanna dr. homeopátia, akupunktúra homeopátia, akupunktúra Karsai Zita dr. bőrgyógyász szakorvos, kozmetológus, Tóth László dr. ideggyógyász szakorvos ideggyógyászat, Katona Viktória dr. diagnoszta Török Norbert dr. ideggyógyász szakorvos ideggyógyászat Kelemen Edit dr. főorvos, csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász szakorvos gyermektüdőgyógyászat, Vajda Kornél dr. általános sebész főorvos, proctológus Komlódi Júlia dr. bőr- és nemi gyógyász szakorvos, kozmetológus, Varga Gábor dr. felnőtt háziorvos, belgyógyász szakorvos felnőtt háziorvosi rendelés Kuczka ária dr. ideggyógyász szakorvos ideggyógyászat Venczel László dr. általános sebész Szakál Tibor dr. radiológus szakorvos, diagnoszta JELAGYARÁZAT: a társadalombiztosítás által támogatott rendelés magánrendelés 6 Források: *dr. Fülöp András: "Szarvasbikák, gépmadarak" *Heltai Nándor: Kecskemét *Katona József egyei Könyvtár *Kecskeméti Életrajzi Lexikon *Kecskemét, 1890 *Köztér *H 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis *Önkormányzati Kommunikációs Központ, Székesfehérvár *Romániai agyar Irodalmi Lexikon *vitéz Tiszaugi-Szabó Tamás: A Tapasztó dinasztia alapítója