JELENTÉS DEBRECZEN SZ. K1R. VÁROS MÚZEUMÁNAK 1913-1K ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS ÁLLAPOTÁRÓL.

JELENTÉS DEBRECZEN SZ. K1R. VÁROS MÚZEUMÁNAK 1913-1K ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS ÁLLAPOTÁRÓL.

17 1914. vmsz. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Méltóságos Főfelügyelőség! Debreczen város Múzeuma 1913. évi tevékenységéről és állapotáról számolunk be a most előterjesztett jelentésben. Az elért eredményeket annak a hathatós támogatásnak és meleg érdeklődésnek köszönhetjük, amelyben a gondviselésünkre bízott intézetet a fenntartó hatóság : Debreczen sz. kir. városa, másik nagy pártfogónk : a Múzeumok és könyvtárak orsz. Főfelügyelősége, nem különben a társadalom részesítette. Ezt a támogatást és szeretetet kérjük jövőre is, hogy így a Múzeum minél inkább betölthesse reá váró hivatását. I. A Múzeum igazgatása. Intézetünknek Debreczen sz. kir. város közönsége a tulajd nosa és fenntartója. A múzeum kezelésével megbízott tisztviselők közvetlenül a Múzeumi Bizottság felügyelete és ellenőrzése alatt állanak ; minden fontosabb ügy jóváhagyás, megerősítés, vagy döntő intézkedés végett a városi tanács elébe kerül. Minthogy pedig a Múzeum évi rendes állami segélyben részesül, a Múzeumok és könyvtárak orsz. Főfelügyelősége is irányító és ellenőrző befolyást gyakorol a Múzeum működésére. A múzeumi bizottság tagjai voltak hivatalból : dr. Könyves Tóth Mihály közmüvelődésügyi tanácsnok, elnök, dr. Magoss György t. főügyész ; Borsos József főmérnök-helyettes, építész ; Kondor Kálmán főszámvevő ; Koncz Ákos tb. tanácsnok, főlevéltárnok ; Löfkovits Arthur múzeum-igazgató ; Zoltai Lajos múzeumőr ; dr. Ecsedi István tanítóképezdei tanár, tb. múzeumőr ; a törvényhatósági bizottság kebeléből : Csurka István iparostanonciskolai igazgató ; dr. Ferenczy Gyula akadémiai tanár, főiskolai könyvtár-igazgató ; Kertész János földbirtokos ; Komlóssy Dezső nyug. törvényszéki bíró ; dr. Löfkovits Márton bankigazgató ; Sesztina Jenő vaskereskedő, nagybirtokos ; Török Péter nyug. főgimnáziumi tanár ; dr. Tüdős János ügyvéd, orsz. képviselő ; Uhlarik Béla Máv. felügyelő, üzletvezető ;

4 a társadalom köréből, mint érdeklődők és szakértők : dr, Boldisár Kálmán tb. tanácsnok, r. kapitány ; Könyves Tóth Kálmán ref. lelkész ; Pálffy József festőművész, rajztanár ; dr. Papp Károly egyet, magántanár ; Sárváry Lőrinc ny. járásbíró és dr. Szabó Márton főgimn. tanár. Egyik, üresedésben lévő tagsági helyre a városi tanács a múzeumi bizottság ajánlata folytán a múlt év végén (24,863 1913. sz. a.) Keleti Izsó műszaki tanácsost, a hajdumegyei államépítészeti hivatal főnökét választotta meg, aki előbbi állomás helyén, a Dunántúl, a múzeumi ügyeknek igen lelkes támogatója volt. A múzeumi bizottság az elmúlt esztendőben hat ülést tartott ; úgymint január 15-én, néhány diágább régiség és műtárgy megvásárlása-, február 8-dikán az 1912. évi államsegély elszámolása és az évi jelentés tárgyalása-, február 25-én a Múzeum és közművelődési ház ügye-, június 12-én különösebben Lötz, Székely és Hegedűs-féle képek megszerzése-, szept. 5-dikén a kultur-ház építési államsegélyének felemelése és egy nagyobb éremgyűjtemény megvétele-, végül dec. 15-én az 1914. évi munkarend és költségvetés megállapítása, valamint a Múzeum helyiségeinek kibővítése érdekében tanácskozott. Az államsegély maradványok és az 1912. évi államsegély felhasználásáról készült számadásunkat a múzeumi bizottság a városi tanács útján a Főfelügyelőséghez felterjesztvén, azt a Főfelügyelőség 22 1913. sz. leiratával jóváhagyólag tudomásul vette. A Múzeum 1912. évi működéséről szerkesztett jelentésünket elébb a városi tanács (2732 1913. sz. a.), majd a törvényhatósági bizottság (125/3373 1913. bkgv. sz. határozatával) jóváhagyta, illetőleg tudomásul vette ; hasonlóképen a Főfelügyelőség is 222 1913. sz. leiratával e jelentésünk felett meleg elismerését" nyilvánította. A tanács engedelméből az évi jelentést a hortobágy-porosháti ásatások ismertetésével, az elpusztult Macsfalva történetével, meg a hortobágyi pásztorkészségek leírásával együtt, képekkel illusztrálva, 500 példányban kinyomattuk és a szokott módon szétosztottuk. II. A közművelődési ház építése, ezzel kapcsolatban a főiskola muzeális gyűjteményeinek a közművelődési házban elhelyezése tavaly is többször foglalkoztatta az érdekelt tényezőket ; sajnos, anélkül azonban, hogy akár az egyik, akár a másik ügy közelebb jutott volna a megoldáshoz. Mialatt Debreczennél jóval kisebb, anyagi erőre, kulturális jelentőségre nézve talán hátrább álló városok : Komárom, Sopron, Marosvásárhely, Arad, a gazdasági helyzet mindenfelé

bénítólag ható általános mostohasága mellett is, egymásután építik és avatják fel a magyar közművelődés fényes új templomait, a kultúrpalotákat : azalatt mi, debreczeniek, már több, mint tíz esztendő óta még mindig annál a kérdésnél tartunk : hová építsük a kulturházat? és erre a kérdésre oly hosszú idő után sem tudunk mindenkit megnyugtató, minden érdekelt lelet kielégítő, visszavonhatatlanul utolsó akaratunkat kifejező elhatározással válaszolni. Olyan régóta keringünk e kérdés körül, hogy félni lehet : elfogulatlan nézők előtt talán már nevetségeseknek látszunk és nem hisznek többé szándékunk őszinte komolyságában... Vagy legalább is nem látják bennünk azt az erős akaratot, azt a tüzes lelkesedést, amellyel ilyen intézményért küzdeni hozánk és az ügyhöz méltó cselekvés volna!... A Főfelügyelőség 123. sz. leiratában a kulturházra vonatkozólag tíz kérdést intézett a városi tanácshoz. Tanácsi felhívás folytán a Múzeumi Bizottság ezen leiratra nem csupán a kulturház építésének eddigi történetét foglalta tömören írásba és beszámolt a rendelkezésre álló anyagi erőkről, hanem reámutatott, épen a leirat egyik kérdése következtében, arra is, hogy a kultúrpalota felépítése, céljának megfelelőleg csak úgy valósítható meg, ha az építkezésre már megígért összegen felül legalább még százezer, berendezésre pedig ötvenezer korona államsegélyt nyerünk. A múzeumi bizottság, a városnak épen akkor tett telekajánlat beható mérlegelése után a kulturház elhelyezése felől is nyilatkozott és új javaslattal lépett a tanács elé, abban a meggyőződésben lévén, hogy az általa indítványozott helyen az építkezés elébb megkezdhető lesz és ez a hely sokkal inkább megfelel a közművelődési ház igényeinek, mint a Hatvanutcai 23. és 25. sz. telek. A fordulat így állott elő. A Péterfia-utcai 30. sz. ház tulajdonosa ezt a házát megvételre kínálta a városnak, körülbelől 175 180 ezer koronáért. A ház 677 D-öl telekkel bir, dél felől pedig szomszédos a város birtokában levő 28. szám alatti katonai fogházzal, amelynek udvara 830 n-öl. A két telek tehát együtt kevés híjján egy katasztrális hold és csaknem 300 négyszögöllel tágasabb a Hatvan-utcai telkeknél. Rajta könnyen elhelyezhető akár 3000 méter beépített területű palota is, minden oldalon szabadon álló homlokzattal. Előnye, még pedig nagy előnye, hogy a Péterfia-utca elején a kollégium és az új református főgimnázium közelében fekszik, ahol kettős villamos sínpár vezet a százezer lakost számláló nagy város leglátogatottabb üdülőhelye : a Nagyerdő felé, a Nagyerdőben létesülő egyetemhez, athletikai sporttérhez, klinikákhoz, közkórházhoz és szanatóriumhoz. A kínált 30. sz. telek ára, az ingatlanok mostani forgalmi

6 értékéhez képest, mérsékeltnek mondható. A 28. sz. alatti katonai fogház telkéért pedig, amelyen az elavult börtön még akkor sem volna sokáig fenntartható már, ha az új katonai büntetőtörvény életbeléptetése miatt feleslegessé nem válnék, cserében visszakapja a város a hasonló nagyságú és értékű Hatvanutcai 23. sz. telket. A múzeumi bizottság tehát csakis azon esetben, ha remélhető, hogy legalább két év alatt megszabadul a Péterfia-utcai 28. sz. telek a rajta fekvő katonai börtöntől, arra kérte a váro6í tanácsot, hogy a Péterfiai 28. és 30. sz. telkeknek a közművelődési ház síámára felajánlása irányában tegyen előterjesztést a törvényhatósági bizottsághoz s ettől a további szükséges lépésekre felhatalmazást szerezzen. E nagyfontosságú ügy azonban e helyen nem részletezhető okok miatt, közgyűlés elé még nem kerülhetett ; de a jog- és pénzügyi bizottság, majd a múzeumi bizottság és a városi tanács ismételten foglalkozott vele, különösen pedig a kérdés pénzügyi oldalával. A tanács 11,813-1913. és 17,110-1913. sz. határozatában megkísérelte, hogy a 107,027 1910. sz. miniszteri leiratban biztosított 15 ezer korona évi építési segélynek 25,000 koronára felemelését kieszközölje. Most tehát reménykedve várjuk a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter úr kedvező válaszát. Mert hihetőleg ettől függ, hogy a kultur-ház a Péterfián kiszemelt nagyon alkalmas két telken felépülhet-é vagy nem. A 3562/1.a 1913. sz. kereskedelemügyi miniszteri leirattal a Hatvan-utcai 25. sz. házra megadott kisajátítási jog érvényesítését az imént ösmertetett új fordulat következtében a tanács egyelőre függőben hagyta. A főiskolai muzeális gyűjteményeknek a Városi Múzeummal közös hajlékban, a közművelődési palotában elhelyezése még az elvi kérdések tisztázásáig sem tudott elérni. Azt mondhatjuk inkább : mindjárt az út kezdetén zátonyra jutott. E tárgyban dr. Baltazár Dezső püspök szeptember 13-ikára értekezletet hívott össze. Ott a püspök és gróf Degenfeld József főgondnok elnököltek ; jelen voltak rajtok kívül a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége képviseletében dr. Pósta Béla, orsz. felügyelő ; a tiszántúli református egyházkerület és a kollégium részéről Kiss Ferenc főjegyző, dr. Balogh Ferenc, dr. Ferenczv Gyula, dr. Kun Béla, Karay Sándor, Pokolv József, dr. Szabó Márton tanárok ; Debreczen városát és múzeumunkat dr. Magoss György főügyész, dr. Tóth Mihály tanácsnok, Löfkovits Arthur igazgató és Zoltai Lajos múzeumőr képviselték. A kerület és kollégium képviselőinek egyrésze különféle nehézségeket és aggodalmakat hangoztatott, amiből kiérzett az egyesítés tervétől való idegenkedés ; bár más felől az egye-

7 sités szükségessége melleit is megszívlelésre méltó komoly érvek hozattak elő. Ilyen hangulat mellett még szerencsének tarthatjuk, hogy az értekezlet sem pro sem kontra nem kívánt nyilatkozni, hanem azzal oszlott szét : várjuk meg az egyetem megnyitásával és a közművelődési palota felépítésével kialakuló helyzetet. A múzeum és közművelődési ház építési alapjai tőkében immár elérték a százezer koronát. Kifejezetten a múzeum építésére adományozott százezer koronás államsegélyből 1913-ban a 41,413. sz. miniszteri leírat a 8-ik részletet utalványozta s így ezen alap 1914 január 1-én az Általános forgalmi bank 1671. sz. betéti könyvén 96,211-48 koronából állott. A Csokonai-kör közművelődési házalapja az Alföldi Takarékpénztár 12,764. sz. könyvén 2586-99 korona. Ugyanezen célra szolgál a Hatvan-utcai 23. sz. ház jövedelme, amely tőkésítés által 1913 végén a Takarék és Hitelintézet 8146. sz. betéti könyvén 12,836-53 koronára emelkedett. E háznak azonban nem lehet rendeltetése az, hogy féligmeddig bérbe adva, cseppekkel neveljen nagy folyót, hogy évi egy-két ezer korona bérjövedelméből a közművelődési ház építési költségeit igyekezzünk gyarapítani. Debreczen város közönsége tíz év előtt ezt a házat, ahol egykor Csokonai bölcsője ringott, kulturális célokra, közművelődést ápoló és terjesztő intézmények hajlékául vásárolta meg. A Múzeum mostani helyiségeinek elégtelensége és túlzsúfoltságából származó bajok és panaszok indították arra a Múzeum vezetőségét, hogy a Csokonai-háznak bérbeadott helyiségeit is reklamálja a Múzeum számára annyival is inkább, mert még a legkedvezőbb körülmények mellett sem remélhető, hogy a közművelődési ház három esztendőn belől rendeltetésének átadható lesz. A városi tanács méltányolta is ezen súlyos okokat s a múzeumi bizottságnak dec. 15-én tartott üléséből kelt javaslatához képest a ház bérbeadott utcai lakrészét 1914 november l-re felmondotta hogy a Múzeum ott a Thaly-szobát és a néprajzi tárat rendez hesse be. Ugyanott a Múzeum elegendő térfogatú raktári helyiséget is talál. Míg a Thaly-szobákat mellékhelyiségeivel együtt lakbére fejében a múzeumőr kapja lakásul. Az épület keleti szárnyában levő hat szobát pedig kizárólag a régiségtár, a művelődéstörténeti emlékek, szép- és iparművészeti gyűjteményünk kiállítására fogjuk használni. III. A Múzeum és tisztviselőinek tevékenysége. A Múzeum és az azt személyesítő tisztviselők tevékenysége az adminisztratív ügyek elintézéséből, a meglevő gyűjteménytári és felszerelési anyag kezeléséből, ezen anyag tovább gyara-

pításából, általában a Múzeum hivatásából keletkező kötelessége gek elvégzéséből áll. Löfkovits Arthur múzeum-igazgató kezelte a tanács által városi- és állami segélyekből múzeumi kiadásokra utalványozott előlegeket és azokról időnként okmányokkal igazolt elszámolást adott be. Jelentősebb vásárlásokat lebonyolított. A Főfelügyelőségnél és a közoktatásügyi minisztériumban múzeumi és kulturpalotai ügyek megbeszélése, elintézése végett számos ízben személyesen járt el. A Múzeum gyarapodásáról és működéséről időszakonként kimerítő jelentést terjesztett a Múzeumi Bizottság elibe. Október 4 5-én saját költségén képviselte múzeumunkat a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Szövetsége soproni közgyűlésén. Tagja Debreczen sz. kir. város törvényhatósági bizottságának, a Csokonai-kör választmányának s beltagja a Kereskedelmi és iparkamarának. Zoltai Lajos múzeumőr végezte a szabályrendeletileg reá tartozó dolgokat : a néprajzi tár kivételével kezeli az összes gyűjtemény tárakat ; végzi a levelezési és irodai munkákat ; jegyzője a Múzeumi Bizottságnak ; választmányi tagja és ereklyetár-őre a Csokonai-körnek. Megbízás folytán szerkeszti a városkönyvnyomda-vállalata kiadásában megjelenő Debreczeni Képes Kalendáriumot". E kalendáriumban és a helyi lapokban közölt kisebb dolgozatain kívül, a következő nagyobb értekezései és közlései jelentek meg : 1. Jelentés Debreczen sz. kir. város Múzeumának 1912-dik évi működéséről és állapotáról. Ugyanezen jelentés függelékéül : Macs hajdan. Hosszú-Macs története és temploma. Ásatások a hortobágyi Porosháton. Számos képpel. 8 1 47. és 56 68. 1. 2. Legrégibb határjárások és helynevek a debreczeni pusztákon. I. Szalók Sámson. II. Ohat, Arkustelek és Derzs egyháza. III. Bánk, Gömörő, Bakóczlika. A Város" c. hetilap 3., 5., 6., 7., 9. számaiban. 3. Adatok hajdumegyei községek történötéhez. Debr. Független Újság Képes Naptára. 1914. évf. 115 119. 1. Dr. Ecsedi István tb. múzeumőr, a néprajzi tár gondviselője, a történelem és földrajz tanára a reformátusok debreczeni főiskolája tanítóképezdéjében. Tagja a magyar földrajzi, földtani, néprajzi, történelmi és Magyar Protestáns Irodalmi társaságoknak. Tanárikari jegyző. Munkatársa az Alföldi kutató bizottságnak és az Uránia tudományos folyóiratnak. Előadást tartott a Magyar Néprajzi Társaság 1913 december 17-én tartott ülésén A hortobágyi pásztor enyhelyek"-ről. Megjelentek tőle a múlt évben : A hortobágyi pásztor-készségek". Múzeumunk 1912. évi Jelentésének függelékében, rajzokkal. Nomád pásztor enyhelyek a hortobágyi pusztán". A M. Nemzeti Múzeum Néprajzi oszt. Értesítője. 1913. 3 4. füzet. Az elmúlt évben a gyűjteménytárak leltári könyveibe öszszesen 2788 darab tárgyat vezettünk be. Ezek egyrészét elő-

s zetesen recoiistiuáltuk vagy konzerváltuk. Számos tárgyat lefényképeztünk vagy lerajzoltunk. Az alapvető gyűjtemény utólagos leltározását egvéb megbízásuk miatt az idén nem folytathattuk. Iktató könyvünk 204 ügyiratot tartalmaz. Kézbesítő és postakönyveink szerint 609 levelet, felhívást, ügyiratot adtunk ki. Pénztári naplónk 1913. évi sorszámozása 1-től 377-ig terjed s 7000 korona forgalmat mutat. A múzeumőröknek Rácz Sándor múzeumi szolga állott rendelkezésükre. A közönség érdeklődésének ébrentartására és emelésére, a gyűjtőterületünkön előforduló emlékek és muzeális tárgyak megmentésére, a tudomásunkra jutott lelőhelyek megfigyelésére tőlünk telhetőleg éber figyelmet és gondot fordítottunk..jó eredményét vártuk a debreczeni, az alsószabolcs-hajduvidéki, a hevesnagykunsági, az érmelléki, a középszabolcsi, a bihari és a nagykárolyi református egyházmegyék espereseihez intézett levelünknek, amelyben azt kértük a nagytiszteletű esperes uraktól, hogy a mellékelt rovatos ív kitöltésével értesítsék múzeumunkat egyházmegy éj ök területén található régi népművészeti jellegű templomi berendezésekről. Ilyenek lehetnek : festett vagy faragott famennyezet, karzatmellvéd és oszlop, szószék, úrasztala, pad, szék, számmutató tábla ; azután harangláb, úrasztali hímzett terítők, keramikus úrasztali edények. Sajnos, a válaszok igen kevéssé elégíthették ki érdeklődésünket. A lebontásra kerülő régi épületekből, azt, ami művészi, építészeti, kultúrtörténeti vagy más efféle tekintetből megőrzésre érdemes, igyekeztünk vagy képben vagy természetben megmenteni. Ilyenek voltak a Bika-szálló, a szomszédos Kenessey-ház, a Kossuth-utcai Komáromi és 20. sz. Kovács-féle ház. Illetékes helyeken kedvezően elintézett lépéseket tettünk a nagyerdei egyetemi építkezéseknél, a Hortobágyi puszta egy részének művelés alá vételénél és a hortobágyi öntöző csatornák építésénél felszínre kerülő emlékeknek múzeumunk részére biztosítása érdekében. Az Egyháztéri licium-bokor (Lycium barbarum) megóvása érdekében, amely faalakjánál fogva természeti ritkaság, a hozzáfűződő szép legendánál fogva pedig különösebb kegyeletet érdemel, 1 a Műpártoló-egyesülettel és a Csokonai-körrel karöltve tettünk lépéseket a városi tanácsnál. Saját felettes hatóságainktól, valamint egyéb helyekről hozzánk érkezett megbízásoknak és felhívásoknak igyekeztünk idejében és becsületesen megfelelni. E megbízások közül, a munka nagyságát és az eredmény jelentőségét tekintve, különösen felemlítésre méltó : a városi színház könyvtárából kiváloga- 1 E legendát inegirta Ferenczi Ferencz, a Debreczeni Kalendárium 191 I. évfolyamában, 118 121. 1. Képes

10 tása a már nem használt, de irodalom- és szinészettörténeti értékkel biró daraboknak ; nem különben a városi hivatalokban szétszórtan lévő műtárgyaknak és muzeális-emlékeknek leltározása. Mindkét munkát Zoltai Lajos múzeumőr végezte. A városi tanács 16,393 1913. sz. határozatával utasította múzeumunk őreit, a színházi könyvtár imént megnevezett anyagának kiválogatására, leltározására és a Városi Múzeumban elhelyezésére. E munkánál a múlt század első felében írott színmüvekre és a múlt század második felében működött színügyegylet és intendatura emlékeire voltunk figyelemmel. A kiválogatott anyagok nagyobb része a régibb magyar színmű irodalom termékeiből áll. Néhány olyan darab "kivételével, amelyek néha még ma is repertoire-ra kerülnek, s főként az énekes darabok kivételével az összes régi müveket átvettük. Érdekes, hogy az intendatura idejéből a debreczeni színészet eme fénykorából országos nevű nagy művészek mellett több helyi színműíró és fordító emléke is felelevenedik, akik álnév vagy saját nevük alatt eredeti és fordított, többnyire egy felvonásos könnyebb fajú darabokkal gyarapították a debreczeni és váradi színház műsorát. Ilyenek : Kadarcsi (Komlóssy Imre), Kereki (Kerekes József főjegyző), Komlóssy Dezső, Komlóssy Arthur, Serényi, Homoki, Hamar László, Paksy Albert, dr. Pallay Miklós, Szabó Antal, Szana Tamás, Lobmayer János vaskereskedő. Bercsényi B., Együd J., Vezéri Ödön színészek. Előadásra került Szarvas Gábor, a hires nyelvtudósnak is Egy veszélyes csel" cz. 4 felvonásos vígjátéka. A légibb színdarabok között megvan,,jános Finnland herczege" cz. 5 felvonásos nézőjáték, amelyet németből udvardi Kossuth Lajos fordított 1827-ben. Ezt, mint egy nagyváradi szinlapról látjuk, a debreczeni színtársulat 1868 aug. 24-én felelevenítette. A kiválogatásnál készült leltárat a tanácshoz terjesztettük be ; saját leltári könyvünkbe azonban az ideiglenesen ládákba csomagolt anyagot, a tél beállta miatt, be nem vezethettük, így ezen értékes szaporulat 1913. évi kimutatásainkban még nem szerepel. A városi hivatalokban és intézetekben szétszórtan lévő műtárgyak és muzeális emlékek leltározásához, amely heteken keresztül tartott, a megbízást még 1912. végén kaptuk. Az eredmény igazolta, hogy érdemes volt ezeket a tárgyakat összeírni ; egységes leltárba foglalva, tájékoztatni azokról a tanácsot és érdeklődőket. Egyrészök olyan, amelyekre a kultúrpalota felépítése után a városi Múzeum föltétlenül igényt tarthat (ma még helyszűke miatt nem reflektálhat reájok) ; másrészöknek továbbra is abban a környezetben van legmegfelelőbb helyök, amelyben most állanak. Az összeírás kiterjedt a városházán és kívül elhelyezett városi hivatalokban : a városi színháznál, iparostanonciskolában és Zenedében található műbeccsel, vagy

művelődéstörténelmi, vagy kegyeleti értékkel biró tárgyakra, felszerelésekre. Számuk több hétszáznál. Rokokó, empire és biedermayer ízlésű régibb bútor és bútorféle találtatott 42 darab ; szobormű 9, olaj- és vízfestmény, pastell 71, kézirajz, metszet, épületterv, térkép (a magánlevéltárban őrizett régi térképeken kívül, amelyek pedig szintén idetartoznak) 84, a történelmi értékű fénykép és színnyomat^ 247, iparművészeti tárgy 31 darab. Továbbá 200-nál több olyan emlék, amelyek a fentebbi csoportok egyikébe sem oszthatók be ; ezek leginkább banderiális díszruhák és lószerszámok. Fölvettük a leltárba a debreczeni céhek artikulusait is, 31 oklevelet és kéziratot, abban a feltevésben, hogy ezek a Múzeumban lévő céhemlékekhez fognak majdan csatoltatni. Az összeírott 71 drb. festmény és néhány szobormű maga is becses képzőművészeti gyűjteményt alkot. E festmények részint hazánk nagy fiait és Debreczen város főispánjait, polgármestereit ábrázolják, részint a város középületeiről, meg a régi nagy vásárról készültek az ezredéves kiállítás számára ; részint pedig műkiállításokon szerzett táj- és csendéleti képek. A festményeken a következő művészek nevével találkozunk : Beér Dezső, Bosznay István, Déry Béla, Éder Gyula, Edvi Illés A., Alice Gassner (München), Hegedűs László, Jendrassik Jenő, Kádár Béla, Kézdi Kovács Mihály, Kovács János, Margitay T., Meggyesy Ferenc, Mendlik Oszkár, Mirkovszky Géza, Nádler Róbert, Németh Lajos, Pálffy József, Pataky László, Pentelei Molnár János, Rajzó Miklós, Rottmann M., Rubovics Márk, Sassy Attila, Stetka Gyula, Stróbl Alajos, Székely Árpád és Tölgyessy A. A tanács 87 1914. sz. határozatával kimondotta, hogy az összeírott tárgyak mai helyükön maradnak. Állandó, esetleg múzeumi elhelyezésükről a kulturház felépülése után fog érdemileg intézkedni. Az 1913. évi munkarendbe ugyan felvettük, de másnemű elfoglaltságunk miatt nem folytathatjukmé/z'üszpé/er és más egyházi és világi jelesek sírhelyének keresését. E munka irányítására még 1907-ben vegyes bizottság alakult. Tagjai közül azóta meghalt Oláh Károly, Komlóssy Arthur és Balogh Ferenc. Előbbiek Debreczen városát, utóbbiak a debreczeni ref. egyházat képviselték. Időközben (1912.) a tiszántúli református egyházkerület is képviseltetni kívánván magát e bizottságban, dr. K. Tóth Mihály tanácsnoknak és Zoltai Lajos múzeumőrnek adott mandátumot, akik a város és a Múzeum részéről hivatalból amúgy is tagjai e bizottságnak. Zoltai tehát e mandátumról lemondott, mire az 1913 novemberi egyházkerületi közgyűlés a jelesek nyugvó helyeit kutató bizottságba dr. Ferenczy Gyula, S. Szabó József tanárokat és Kiss Ferenc kerületi főjegyzőt választotta meg ; egyúttal az illetékes bizottságnak 11

12 figyelmébe ajánlotta Zoltai Lajos azon javaslatát, melynél fogva intézkedés történjék Komáromi Csipkés György, Szombathv István főbíró és neje Veresmarthy Zsuzsánna hamvainak más, a temető megfelelőbb helyére átvitele, valamint a Dobozyak, Domokosok, Dómján István szenátor és neje, Báthori Szabó András és neje kollégiumi és egyházi pátrónusok pusztuló síremlékeinek megmentése, hamvaik felkutatása, valamint Sinay Miklós püspök sírhelyének megjelölése tárgyában. A bizottságnak 530-34 kor. áll rendelkezésére s azt a I). E. Takarékpénztár 34,224. sz. betéti könyvén gyümölcsöztetve Löfkovits Arthur múzeumigazgató kezeli. 1 IV. A Múzeum gyarapodása. Tevékenységünket kielégítő siker koronázta. Gyűjteménytáraink gyarapodása általában véve sem minőségre, sem mennyiségre nézve nem maradt az előző évi szaporulat mögött ; sőt ezt, mintegy félezerrel felül is múlja. Szembeszökő emelkedés a könyv-, kézírat- és a régiségtárnál mutatkozik, aminek okát néhány véletlenül előfordult kedvező körülménynek tulajdonítjuk. Ajándékozások, letétek, vásárlások és ásatások egyformán elősegíteték intézetünk örvendetes gyarapodását. Lássuk először az ajándékozásokat. A könyv- és kézirattár-nak kiválóbb gyarapodását mozdította elő Löfkovits Arthur múzeumigazgató áldott emlékű Erzsébet királynénk Őfelségére vonatkozó képeslevelező-lap gyűjteményével, melyet ugyan nagyrészben még az előző esztendőben kaptunk ; de csak 1913-ban leltároztuk újabb gyűjtéssel történt kiegészítés után. E gyűjtemény magyar ízélsű, értékes bőralbumba állítva, jelenleg 553 különféle képes levelező-lapból áll. A céh-iratoknak is két rendbeli nagyobb tömege került Múzeumunkba. A timár ifjúság összes jegyzőkönyveit, számadásait, iratait ládástul Múzeumunknak ajándékozta. A rendőrség iparügyi osztálya pedig a feloszlott pintér-társaság egész irattárát 274 darabot adta át Múzeumunknak. A könyv- és kézirattár számára a következők ajándékoztak : Andrássy Dénes gróf (néhai) : Krasznahorka várának és a Franciscaereklyemúzeumnak leltárát. Biharvármegyei régészeti egylet, Borsodmiskolezi Múzeum-egylet, budapesti Rácíay-könyvtár : 1 1 kiadványát ; Blumm Lajos : 1 kéziratot s 1 apró nyomtatványt. Csokonai-kör : saját évi jelentését. Darnay Kálmán (Sümegh) : 1 drb füzetet. Debreczen város könyvnyomda-vállalata : 1913. évi termékeiből 59 drb könyvet. 70 drb apró nyomtatványt. Debreczeni jótékony Nőegylet, debreczeni fémipari szakiskola : kiadványainak 1 1 példányát. Debreczeni Aladár : 1 Ezen ásatások eredménye bőven ismertetve 1907. évi Jelentésünk függelékében.

a Vasárnapi Újság 9 régibb évfolyamát. Dessewffy Miklós gróf (Vencsellő) : Barbár pénzek" c. műve III. kötetét. Ecsedi István dr. : 1 drb apró nyomtatványt s 1 drb Csegére vonatkozó kéziratot (1849.). Fejéri vármegyei és székesfehérvári Múzeum-egylet : 2 drb évi jelentést. Ferenczy József : 1818. évi tanyaszerződést. Jókai-egyesület : Értesítőjét, Kardos Albert dr. : céhbizonyítványt ; Kiss Lajos szegényházi gondnok : a Kiss-család nemesi bizonyítványát. Kiss Ferenc : néprajzi fényképet r Dr. Kovács Sándor jogtanár : a Debreceni Prot. Lap harminc évfolyamát^ 1875 1904. évekről. Lehóczky Tivadar (Munkács) : Adatok hazánk Archaeologiájához" és A munkácsi vár rövid története" c. műveit. Múzeumok és Könyvtárak orsz. Főfelügyelősége és Tanácsa : évi jelentéseit. Xyitravármegyei orvos-egylet : dr. Chrenóczy Nagy József,,,A madár" c. művét. Orosz Endre (Apahida) : egy értekezését. Ötvös Lajosné : céhlevelet. Dr. I'app Károly : Méliusz Péter arcképe c. értekezését. Pécs-baranyavármegyei Múzeum : 1913. évi értesítőjét. Pércsy Antal (Földes) : Földesre és a Pércsy-családra vonatkozó okleveleket, kéziratokat. Rácz Lajos :,,A Hortobágy megszerzésének történetét", ifj. Rickl Géza : régi debreczeni nyomtatványt. Roska Márton dr. : Az őskori temetkezés" c. értekezését. Simonffy János hagyátékából : 1 könyv, 2 oklevél, 3 kézirat. Szathmáry Zoltán : a Bika-szálló freskóira vonatkozó leveleket. Székely Ferenc : a debreczeni Székely-társaság történetét. Székely Nemzeti Múzeum (Sepsiszentgyörgy) : évi jelentését. Széki Ákos : képes levelező-lapot. Szini Zoltán és Veres Imre (Hajdúszoboszló) : szoboszlai családokra vonatkozó 8 drb XVII., XVIII. századbeli oklevelet és kéziratot. Szűcs Mihály (Köntöskert) : a XVIII. századbeli polgári életről szóló okleveleket. Takács Bálintné szül. Laky Etelka a bécsi egyesült protestáns egyházaknak, főgondnokuk, debreczeni származású Diószeghy Sámuel bécsi nagykereskedőhöz intézett díszes kiállítású hála-nyilatkozatát. Thurzó Kálmán (Budapest) : debreczeni kirakatokról készült 27 drb fényképet. Dr. Tóth Mihály : Nagyhortobágy" c. művét. Zenede : Drumár Jánosnak,,A debreczeni Zenede 50 éve^ története" c. művét. Zoltai Lajos : Kapros Gábor följegyzéseit, tér-r képeket, helyszínrajzokat és az Ethnographia meg a Néprajzi Értesítő 1913. évi folyamát. Szépművészeti tárunknak ajándékoztak : a) Szobormüveket : A Bika-szállót építő és bérlő részvénytársaság : életnagyságú Bachus-alakot, homokkőből. Héczei Szabó Antal : a parlaghi Urdombon talált gyermek-szobrocskát. Somogyi Sándor : Löfkovits Arthur életnagyságú mellszobrát, gipszbőr b) Festményeket és rajzokat : Horváth Barnabás : a debreczeni négy kőlábu akasztófa képét (épült 1750 körül, elpusztult a múlt század dereka táján), Horváth Gergely mérnök ceruzarajza. Nagy Ferenc művész-növendék : a Pataycsalád síremléke a Kossuth-utcai temetőben, vízfestmény. Zoltai Lajos : a pocsaji Rákóczi-vár, olajfestmény ; 21 drb különféle helyi vonatkozású tollrajzot. Vad Péter rajztanár : 2 drb néprajzi tollrajzot. Városi tanács : a debreczeni szinház távlati képét, Skalniczky Antal tervező építése vízfestménye. c) Metszeteket, fényképeket : Szathmáry Mihály : a debreczeni kertészeti kiállítás emléklapját* 1870. Thurzó Kálmán honvédszázados (Budapest) : 13 drb debreczeni és hortobágyi fényképet. Vig Sándor : a debreczeni főiskola ó-épűletének kép^t. Rajzolta : Kallós Kálmán ; kőre metszette : Kleinfeiler Károly.

14 Az iparművészeti tárnak ajándékoztak : Csapó István : kovács-szerszámokat ábrázoló réz pecsétnyomót. Dr. Dóczy Emil : festett selyem legyezőt, elefántcsont nyéllel. Huszár Gyula : zománcos, réz tubákos-szelencét, kézi festéssel. Ritter Ignác : a Komáromy-ház építésénél talált üvegpoharat. Simonffy János hagyatékából : üvegre festett névnapi köszöntőt. Városi tanács : Biedermayerkori intarziás, üvegajtós, nagy szekrényt. A régiségtárat következők gyarapították ajándékkal : a) Őskori tárgyakat adományoztak : Andrási Mihály (Nagyiván) : a Máta körül talált agyag orsógombot. Csanak Jenő (Ohat-telekháza) : nyolc drb edénytöredéket, egy kettős öblű csuprot. Juhász Gyula : a Köntöskertben talált edénytöredékeket, kőfejsze fokát. Kömmerling János (Hajdudorog) : hólyagos bronz-karperec félrészét. b) Közép- és újkori régiségeket : Bika-szálló részvénytársaság : vascsákányt. Botos Zoltán : Cserén talált Anjou-kori vaszabiát. Csanak Jenő (Ohat-Telekháza) : kézi malomkövet, igen nagy, átfúrt fenőkövet, törőkövet, edénytöredékeket. Czigler Joákim : a református egyház bérpalotája építésénél talált régi évszámos téglákat. Debreczeni rendőrkapitányság iparügyi osztálya : a feloszlott pintértársulat céhládáját, tábláját, pecsételőit. Debreczeni timárifjúság : 1767-beli ládáját, 1719-beli ón kannáját, 4 ónpoharat, legényjegyeket, pecsételőket. Fejes Sándorné özv. : napórát, sárgaréz lapon. Horváth István téglagyári felügyelő : vasnyilhegyet, agyag orsógombot (sírmelléklet). Harsányi János : a Komáromy-házból való cifra pinczeablakvasat. Karacs Piroska (Földes) : bányászlámpást, de amelyet Földesen istállóban használtak. Kecskés Sándor vasgolyót és pecsétgyűrűt. Kiss János : a Komáromy-háznál talált nagy vaslakatot. Koncsek Géza : a Kossuth-utcai 18. sz. ház falából kivett : 1582 és 1773 feliratú faragott köveket. Kovács Zsigmond (Csege) : gyöngyöket a szőllőskertből. Nagy Mihály (Honvéd-u.) : magyar szablyát és karabélytokot. Ritter Ignác : a Komáromy-háznál talált vaskulcsot, csuprot. Széles Elek : középkori pecsétgyűrűt. c) Kegyeleti tárgyakat ajándékoztak : Balogh Ferenc dr. : diák korában (1848) viselt nemzetőri áttilát. Debreczeni iparos ifjúság Önképző-Egylete : ágyúgolyóból csinált tintatartót. Kovács Sándor dr. : Simonyi Ernő debreczeni orsz. képviselő budapesti omladozó síremlékéről való gipszkeresztet. Loog Béla dr. {Hajdudorog) : szabadságharci zászlóból való nemzeti színű szegélyrészietet. K. Tóth Mihály dr. : nagyatyjának, K. Tóth Mihály Mihály debreczeni lelkésznek az olmützi várfogságban használt sakkjátékát (munkácsi vasgyár műve). d) Érmeket, régi pénzeket ajándékoztak, még pedig római pénzeket : Ecsedi István dr. : Hadrianus, Commodus, Traianus 1 1 dénárát. Gazdag Imre rendőr : Nagy Constantin kis bronzpénzét, 2 drb. Horváth István : Faustina dénárát, melyet a városi téglagyárban csontváz mellett találtak. Kömmerling János (Hajdudorog) : Traianus 2 drb dénárát. Kónya László órás : 1 Traianus dénárt. Lölkovits Arthur : Alexander Severus dénárát. Neugebauer Nándor : Macrinus képével és feliratával vert üvegpénzt. Röhrig Dániel : 1 arelatumi kis bronzpénzt. Roncsik Jenő dr. : Vespasian, Antoninus Pius 1 1 sesterciusát, Domitian, Hereunius 1 1 közép bronzpénzét, Florianus, Licinius kis bronzait, együtt

15 19 drb. Sz. F. Hajdúnánásról : Vespasian és M. Aurelius 1 1 dénárát. Zoltai Lajos : Lucius Verus dénárát, amelyet a guthi telken talált egy béresasszony. Közép- és újkori, magyar- és külföldi érmeket, pénzeket : Bika-szálloda építésénél talált Árpád-kori pénzekből részint az építési vállalat adott át, részint a rendőrség szedett össze 76 darabot. Ketteje C. N. H. I. 285. és I. 299., a többi különböző sziavon dénár, özv. dr. Balogh Ferencné : a chikagói világkiállítás aluminium emlékérmet. Dr. Ecsedi István : 1 bizánci réz-, 1 st.-veiti ezüstpénzt, 1 francia köztársasági bronz emlékérmet. Gazdag Imre : 1 török rézpénzt. Géresi Kálmán : debreczeni tornaverseny emlékérmévé alakított, ezüst keretbe foglalt libertást. Gorgyán Imre : török ezüst érmet. Hafner István : I. Lipót XV krajcárosát. Hécei Szabó Antal : kufikus feliratú rézpénzt, I. és II. Ferdinánd, I. Leopold, ITr.~Zsigmond 1 1 ezűstpenzeí, melyeket a debreczeni Újkertben találtak. Kömmerling János (Hajdudorog) : III. Zsigmond 2 drb III. lengyelgarasát. Mikola György: I. Ferenc József jubiláris bronz emlékérmét. Neugebauer Nándor : IV. Béla brakteatját. Rochlitz Arthur : Wolfgang pfalz-zweibrücki, Báthory Zsigmond, Bethlen Gábor, Barcsai Ákos és Bagusa város 1 1 tallérját. Bosenfeld Jakab : III. Zsigmond lengyel VI. garasát. Somogyi István : gróf Teleki László emlékérmét. Vida István : I. Ferdinánd dénárát. Veres Imre (Szoboszló) : III. Károly polturáját, milleniumi emlékérmet. Klein Béla : 1 sziavon dénárt. Kupferstein Ernő : a budapesti gyógyszerészeti kiállítás bronz emlékérmét, 1912. Néprajzi tárunk a következő ajándékokkal gyarapodott : Karbócz Pál juhász (Hajdúszoboszló) : rovásfa. Bányai János szűcsmester (Derecske) : virág-minták. Ecsedi István : bőrbocskorok, pecsenyeforgató, fazár, óros. Id. és ifj. Fazekas Lajos (Nádudvar) : fekete kancsó, kisebb nyers agyagművek. Gál Lajos gulyás (Hortobágy) : ételes bodon. Goldstein Bernát : díszes óntál. Hajas József gulyás (Hortobágy) : piros bőrbugyelláris, bornvu tömlő. Haty Kálmán : szilke. (Lh. Széchenyi-út.) Karacs Piroska (Földes) : sárgaréz koppantó. Kerekes Balázs bojtár (Hortobágy) : egy tekercs hasi. Kömmerling Jánosné (Hajdudorog) : hímzett férfi mellény. Magyar János : bőr átalvető (tarisznya), kendertiló. Mikola György : régi csizmapatkó, kaptahúzó. özv. Ötvös Lajosné : kötélkarikás. Sohler szalmakalap-gyár (Hajdúnánás) : szalmafonatok. Somogyi Károly (Hajdúszoboszló) : tarka kancsó. Héczei Szabó Antal : kovatartó szelencét alkotó csiholó acél (sárgaréz fedővel, 1629-ből). özv. Szilígyi Ferencné : favillás kés. Szokol Valéria : aranyrámás barokk-tükör. Tóth András (Honvéd-u.) : régi csizmapatkó. Váradi Antal (Kaba) : bádog gyertyaöntő. Vida János (Bamocsaháza) : golyó- és serétöntő, palakőből. Vilmányi Imre : egy pár bőrkantár. Zoltai Lajos : beretvatartó, sarkantyú. A tulajdonjog fenntartása mellett letétképen is számos tárgyat kapott a debreczeni múzeum. Nevezetesen : a) Állami letétek a könyvtárban : Komlóssy Ferenc dr. : Széchenyi István gróf élete". Malonyay Dezső :,,A magyar nép művészete. Dunántúli nép művészete". Dr. Roska Márton : Bevezetés az őskorba". Bévai Nagy Lexikona, I IX. kötet. Állami letétek : a szépművészeti tárban : Moiret Ödön : Szent-György vitézt ábrázoló bronzplakett. Ferencet ábrázoló bronzplakett. Erkel

16 Állami leiétek az éremtárban : ' Berán L. : Nyilazó amorette, bronzérem. Beck V. : Madarat tartó nő, bronzérem. b) Testületek és magánosok letétjei : Az oklevéltárban : Csóka Sámuel tanácsnoktól : Kos Gergely és testvérei részére II. Ferdinánd által 1635-ben adományozott címeres nemes-levél. Eredeti) hártyán, függő pecséttel. Az iparművészeti tárban : A derecskei református egyház letétjei : három úrasztali nagy ónkanna (XVIII. század). Arannyal ezüsttel hímzett úrasztali patyolatkendők, 5 drb (XVII., XVIII., XIX. század). A debreczeni iparos ifjúság önképző-egyletének arannyal hímzett nehéz, zöld selyemlobogója. A régiségtárban : A derecskei egyház részéről : toronygomb, veresrézből ; vitorlával, csillaggal és díszes rúddal (XIX. század elejéről). Ezeket a Múzeum udvarán árbocra erősítve helyeztük el. Szócső, bádogból, mellyel a toronyőr a tűzvészt jelezte. Rózsa, bádogból, a régi toronysisakról. Az éremtárnál : Nagy József polgári-iskolai tanár 1 ezüst plakettel, 6 ezüst- és 6 bronzéremmel szaporította Múzeumunkban kiállított éremgyüjteményét. 1 A néprajzi tárnál : Bányay János szűcsmester (Derecske) : furfangos szerkezetű fekete cserépkorsót ; Vadon Béla református lelkész (Derecske) : díszesen faragott botot adományozott letétül. A kínálkozó kedvező ajánlatokat nem akarván elszalasztani, az elmúlt évben vásárlásokhoz rendkívüli segélyt is vettünk igénybe, két ízben ; illetőleg gondos előrelátással gyűjtött tartalék alapjainkból használtunk fel a városi tanács, meg a Főfelügyelőség beleegyezése mellett eléggé tekintélyes összegeket. Összesen 1620 koronát. 1. Városi segélyből a következő vásárlásokat tettük : a) A könyvtár részére : Szabó Ervin : Vidéki Múzeumok". Örvényi Béla : Bartha Boldizsár debreczeni krónikájának művelődéstörténeti vonatkozásai". Kis Orbán István és János debreczeni kalmárok üzleti könyvei. A Tisza és mellékfolyói szabályozása tárgyában tartott tanácskozások jegyzőkönyvei, tervezések, értekezések ; vaskos kéziratos könyv a múlt század elejéről. Gubicza Kálmán :,,A rómaiak érmeiről". Vízfestésű díszes felszabadító céhlevél. A debreczeni Kalendárium 1833 1842., 1847., 1848., 1854. évfolvamai. Debreczeni Ellenőr 1861. évfolyama. Debreczen-Nagyváradi értesítő 1874 1876. évfolyamai. Komlóssy József Naplója és feljegyzései. (A múlt század első feléből.) 14 drb könyv, melyek a XVIII. században és a múlt század elején a városi könyvnyomdában készültek. 8 drb vegyes tartalmú oklevél és kézirat. Dolgozatok az erdélyi Múzeum régiségtárából. Erdélyi Múzeum, A Gyűjtő, Magyar iparművészet, Művészet c. folyóiratok. (Az Archeológiai Értesítőt és a Numizmatikai Közlönyt alapító tagságért kapjuk.) 1 Ismertetése : Numizmatikai Közlöny, 1914. évf. 1. számában.

17 b) A szépművészeti tár részére : Főidényi Frigyes : a Talpra magyar dallama szerzőjének életnagyságú mellképe, olajfestmény, Barabás Miklóstól. Női act, ceruzarajz, Női actok, krétarajz, mindkettő Lötz Károly műve. Vázlat-könyv, 216 ceruza-, tussrajzzal és vízfestménnyel, ugyancsak Lötz Károly müvei.,,ha majd minden rabszolganép", vázlat, olajfestmény Hegedűs Lászlótól. A breznóbányai templom oltárképéhez készült vázlat, vízfestmény Hegedűs Lászlótól. Csikós, olajfestmény. Delelő gulya, olajkép. Mindkettő Pataky László műve. Gulyás, falkép-részlet a Bika-szálló díszterméből ; tempera, Mirkovszky Gézától. (Levette és összeállította Somogyi Sándor szobrász.) Blaháné ifjúkori debreczeni nagy fényképe. Budapesten restauráltattuk Lévay István kuruckorbeli debreczeni főnotárius egykorú (?) olajképét. c) Az iparművészeti-tár részére : Auto- és phototypiák, 18 drb. Biedermayer-kori üvegpohár. Papirvágó kés sárgarézből. Aranyozott, metszett üveg. Hímzés-minta 1810-ből. (1) A régiség tár részére : Tányéros bronzkard (Lh. Nyiracsád). Egyenes pengéjű, edzett acélkard, Vivat Carolus VI." bevéséssel. Egyenes pengéjű, kosaras acélkard. Görbe pengéjű acélkard,oldalt hárító vassal. Díszes acélkard. Ébenfa-nyelű sárgaréz fokos, igen díszes, mely állítólag Simonffy Imre polgármesterünké volt. Faragott fapipa, Pinceablakvas. Bégi vaskulcs. 48-diki nemzetiszínű kokárda. e) Az éremtár részére : II. Theodosius arany!> $ solidúsa (Lh. Nyírbátor). Mária Theresia kettős ma- I gyar aranya. 1763. (L. h. Debreczen, Sass-utca.) Ludovico-Manío velencei aranya. A Bika-szálló építésénél talált sziavon dénárokból 18 drb. Három Árpádkori obulus. (C. N. H. V. 87. 88., 90.) IV. István rézpénzei (C. N. H. I. 98.). Hunyad Mátyás 2 dénára (Weszerle B. XII. 14. és C. Tányéros markolatú bronzkard. L. h. Nyiracsád. N. H. II. 235. B.). II. Uhlászló dénára (G. N. H. II. 272.. A.). II. Lajos dénára. (G. N. H. II. 306. B.) I. Ferdinánd 4 drb dénára. III. Ferdinánd 3 krajc., 1636. Apafi Mihály XII-ős pénze, 1673. (Besch T. 46., 172.). I. Leopold, I. József, III. Károly, Mária Theresia, I. Ferenc, V. Ferdinánd magyar és osztrák, Albert brandenburgi őrgróf, Károly olmützi püspök, III. Zsigmond, János, Kazimir kisebb ezüstpénzei t libertás és 1 poltura, összesen 37 drb. I. Ferenc A. és B. jegyű és V. Ferdinánd magyar tallérja ; V. T^Tdinánd magyar forintja. Ferenc 1

18 József két forintja (1860) ; orosz rubelek (1818, 1822). Továbbá egy barbár ezüstpénz (Philippeus) ; egy-egy appoloniai és dyrrachiumi dénár ; Julia Mammaea, Aurelianus, Probus, Constantinus és Crispus ezüst és kis bronzpénzei ; egy bizánci tányéros rézpénzj egy ragusai ezüst forint, 6 drb ragusai kisebb ezüst- és rézpénz ; egy braunschweigi Va tallér ; 7 drb török ezüst- és rézpénz ; V. Károly császár rézpénze. Végül a debreczeni iparos ifjak 1881. évi debreczeni kiállításának emlékérme. f) A néprajzi-tárba vettük ezeket : Konyhai-kamarai felszerelések : öreg vasas véka ; kanáltartó, fából ; bütykös, cserépliter, galuskaszedő, mázas edény 1747-ből, cserépkulacs ; csigacsinálók (fa és cserép). Utensiliumok : díszes sárgaréz fokos ; kanászbalta ; vasfokos, élvédővel ; szép puskapor-tartó szarvas-agancsból ; tükörfa (Hajdúszoboszlóról). 2. Állami segélyből a következő vásárlások történtek : I. A régiségtári segély terhére : a) Könyvek : a Hadtörténelmi Közlemények 1910 13. évfolyamai. Az iparművészet könyve. b) Régiségek : őskoriak : szabadkézzel és korongon készült különböző edények és töredékek, lelőhelyök a városi téglagyár. Bronz- és keltakori kisebb edények ; hálósúly, orsógomb, kőeszközök, füles bronzvéső, edénytöredékek, lelőhelyök a debreczeni szövetkezeti szőlőtelep és szomszédsága. Közép- és újkori régiségek : Középkori réz pecsétgyűrű. Szürke fémgyűrű vésett calcedonkővel (intaglio), mely ülő női alakot és két papagályt ábrázol ; két vasbárd, két vasbalta, hat XIV XV. századbeli vassarkantyú, egyike ritka szép, félholdas, csattos, láncos tornasarkantyú ; két szakállas vas-nyílhegy, egy vaskulcs. Ismét egy vasfejsze. Mindezek debreczeni és hajdusámsoni leletek. Arab felírású sárgaréz tányér Szoboszlóról. c) Érmek : aranypénzek : Nagy Lajos, Zsigmond és I. Ulászló 'magyar +^f^7west^freislandi ++. 159? ; lelőhelye debreczeni Kösiszeg. Görög- és római pénzek : ÜTOAEMAIOr BAXIAXíiX feliratú nagy rézpénz. Augustus, Vitellius, Titus, Severina, Tacitus, Carinus dénárai és Ms bronzai, a Num. Társulattól. Faustina és Traianus dénára, lh. Debreczen, Kondoros melléke. I. Claudius nagy bronzpénze, Septimius Severus dénára, Domitian, Gordianus, I., II. Constantius közép bronz pénze, Probus Constantinus Magnus, Constantinus Junior, Gratianus kis bronz pénze. Ismét : Tiberius közép bronzpénze, Antoninus Pius, Luc. Verus, Commodus dénárai, állítólag Debreczen vidéki lelet mind a négy. Magyar pénzek és emlekermek : Szent-István, Kálmán dénára (C. N. H. 132., 146.), Zsigmond és Albert 2 2 dénára. Carolina királyné pozsonyi koronáztatása emlékére vert ezüstérem. Az 1865. évi országgyüles "érme", rez, á~varmegyék címerével. Orvosok aradi és előpataki { (kongresszusának emlékérme, bronz és sárga fém. Gróf Széchenyi István I jhalála emlékére vert ovális érem. A Nemzeti Színház ötven éves bronz emlékérme. Samassa József egri bíboros-érsek nagy ezüst emlékérme. Külföldi pénzek és emlékérmek : Aquileai dénár. Brandenburgi III. garas, 1537. Tiroli tallér, 1632. Ferdinánd elsassi és phirti talléra (évszám nélkül). Zsigmond-Ferenc tiroli dénára. János Kázmér dancigi VI. garasa, 1663. János György mansfeldi 1 / 3 talléra, 1671. I. Leopold % forintja. XV. Lajos kis ezüstpénze, 1722. Francia forradalmi érem, bronz, 1792. Viktoria angol emlékérem, bronz. A milanói kiállítás bronzérme. Egy játékpénz. Külön számlára tartozik, mert a Főfelügyelőség 849 1913. sz. a. kapott engedelmével a Gyűjtemények vásárlására

19 szolgáló tartalék-alap"-unkból vásároltuk meg néhai Nagy István hegyközszentimrei ref. lelkész esperes 442 darabot számláló éremgyűjteményét. Helyszűke miatt csak általánosságban s néhány legjobb darabja felemlítésével ismertethetjük ezen éremgyűjteményt. Van benne 8 arany, 293 drb. ezüst, 133 drb. réz- és bronz, <X drb. vas, nikkel, üveg gyöngyház érem. Korra nézve : 22 antik görög (néhány azonban egykorú, illetőleg Pásztorkészség : erszény, késhüvely és csiholó. modern hamisítvány) és görög feliratú római, 4 római köztársasági, 74 római császárkori, 2 bizánci, 1 barbár, 10 árpádkori magyar-, 27 XIV XVI. századbeli (1526-ig) magyar, 65/ habsburgkorbeli magyar, 9 erdélyi, 5 középkori külföldi, 212! újkori külföldi, 11 vegyes erem ; 7 pedig meghatározásra vár.

20 5 A kiválóbb példányok közül megnevezzük ezeket : Nagy Sándor arany statere (Lh. H.-Közszentimre) M. Cass. Posthuinus aureusa (Cohen I. kiadás, V. 26. T. 84.) Nagy Constantin solidüsa. Anastasius bélelt aranypénze. Augustin Barbadico velencei arany forintja. (Lh. Kókad.) Régibb veretű török arany. (Lh. Hegyközszentimre.) Christianus silesialiggnitzbriegi aranya 1661. (Lh. Kóly). Miksa bajor aranya 1701. (Lh. Hegyközszentimre.) <í>ianii0r felírású tetradrakmon. Antiochus ezüst statere. Aggrigentumi tetradrakmon. Sirakusai didrakmon. Ptolemans ezüst pénze. Bruttiumi bronzpénz. Két metapontusi ezüst stater. Philippeust utánzó barbár ezüst pénz. (Lh. Vajda.) Dyrrachmmi drakma van négy. Köztársasági dénárok Q. Curtius, L. Piso Calp. Frug. C. Fabius C. f. Buteo. és Serv. Rullus nevével. A császárok közül dénárokon, antoninianusokon, nagy, közép- és kis bronzokon képviselve vannak T. Claudius. Traianus. Hadrianus. Sabina. Ant. Pius, M. Aurelius. Id. Faustina. Ifj. Faustina. Commodus. Geta. Sev. Alexander. Maximinus. Gordianus. Id. Philippus. Gallienus. Aurelianus. G. Maximianus. Galerius-Julianus tyr. Id. Licinus. Nagy Constantin. II. Constantinus. II. Constantius. Cons. Gallus. II. Constans. I. Valentinian. Valens. Anastasius. Az árpádkori pénzek: I. István, Kálmán, IV. István, IV. Béla, V. Istvántól valók. Szent István dénárát (C. N. H. T. 1.) Hegyközszentimrén lelték. II. A néprajzi-tári segélyből a következő tárgyakat szereztük be : Hajdúböszörményi szárazmalom mintája, 2 : 20 nagyságban, természetes anyagokból csinálta Lévay Imre íamunkás. Fazekas-műhely berendezés, Nádudvarról. Szövőszék és tartozékai Hajdudorogról. Szalmafonat mangurló és szalmafonatok H.-Nánásról. Különböző kész és félig kész agyagedények Nádudvarról. Pásztorszerszámok, készségek, felszerelések, pásztorművek : lószőr-fonatok, karikások, erszények, tömlők, beretvaskatulyák, szarutárgyak, bőrruhák a hortobágyi, angyalházi és madarasi legelőkről. Különféle fazekasművek ; ónedények ; cifra mangurlófa ; szeredás ; régi ezüstnyelű villák. V. Ásatások. Jelentékeny időt és költséget fordítottunk régészeti ásatásokra. Ezeknél csaknem összes érdeklődésünket a Hortobágy pusztán levő úgynevezett halmos temetők feltárása kötötte le. E több-kevesebb, túlnyomólag kicsiny halmokból (a pásztor ember inkább laponyagnak nevezné) álló temetők száma, melyeket mostanáig figyelemre senki nem méltatott, folyton szapororodik újabb meg újabb felfedezések következtében. Míg ezelőtt három évvel csak négy ilyen temetőt ismertünk a Hortobágyon, egyet a Halápon, egyet Hosszúpályi határában, ma már csupán

21 a Hortobágyon közel húsz ilyennek látszó temetőről van tudomásunk. Mostanáig közűlök hatot teljesen felástunk, a hetedik temető felásását pedig tavaszig félbehagytuk. (L. a temető térképét.) Egy távolabb eső temetőben is, a Kistatár üléseknél, nehánv halmot kikémleltünk. A megásott halmok száma 138, ezekben ugyanannyi részint teljesen, részint félig-meddig kifosztott, még a római korban (köriilbelől a II. század végén, vagy a III. század első felében) keletkezett sírt találtunk. Minthogy szándékunk kimerítő leírásban számolni be ezen ásatásokról, ezúttal csak röviden érintjük eddigi kutatásainkat. Az elmúlt évben a juhjáráson vagy Porosháton, a szintén oda számítható Szálkahalom vagy Kockakút tájékán fekvő III., IV., V., VI. és VII. számú I. Hortobágy porosháti V. halmos temető 6. sirjából : üvegedény gyöngyök: bronzpánt temetőkben, továbbá az és csonteszköz.» Árkus balpartján levő Kistatár ülésekben folytattuk ásatásainkat, április 14, ápr. 28., május 3., május 5 10., máj us 13 17., szeptember 24 26. napjain. A sírok mellékletei : aranyozott ezüst, ezüst, bronz, vas fibulák (mind aláhajló lábú), bronz és vas csattok, ezüst, bronz, vaskarikák, ezüst, bronz csavart fülbevalók, vaskések, köpűs vas- Jándzsák, egyenes pengéjű, kétélű vaskardok l'ahüvely és ezüst hüvelypapucs maradványaival ; néha temérdek gyöngy mindkét boka T L-nriil KOI III, Q'/iiítón szinten i.varthnl UVegDOl, II. Hortobágy porosháti V. halmos temető 11. sirjából: ezüst tükör.

VII. III. A hortobágy porosháti VI hal_ mos temető 15-ik sírjából; f'bu Iák gyöngyök, vaskés, vascsatt és bronzszllence töredékeke.. IV. A hortobágy pojoshháti VI. halmos temető 8-dik sirjábol : yaslándzsa és fibula ; 26-d.k s.rjabol vas lándzsa és vasfibula. VII. A hortobágy porosháti VI. halmostemető 33-ik sirjaban talalt csontváz. IV

23 IX. V. A horlobágy porosháti VI. halmostemető 27. sírjából : ezüst fibula, bronz hurok, vascsatt, vaskarika, gyöngyös bronzerszény (v. szelence) töredéke ; gyöngyök. VI. A hortobágy porosháti VI. halmos temető 31-ik sírjából (1 10. sz. alatt) bronzcsatt, fibula, vaslemez bronzszöge; csekkel ; kardhegy, kés és vaspántok." 32. sírjából bronz fibula és vaskard. IX. Bronzfibula : a hortobágyi csárda mellett talált sirból.

24 pasztából, karneolból, borostyánból és elmeszesedett kagylóból. Olykor a kézfejeken, a fibula körül és a mellen is találtunk kisebb számú gyöngyöt ; egy-egy római ízlésű veres, szürke fekete csupor a lábfejnél ; egy esetben illatszer üvegcse, fehér fém tükör s két bronz szelence is előfordult. Utóbbi az öv tájékán ; de oly vékony lemezből készült, hogy óvatos érintésre is összeomlott. Tavaly is találtunk néhány római pénzt, azonban valami szénsavas lerakodások miatt Septimius Severus denárán kivül egyiket sem tudtuk leolvasni. (Az előző évben talált érmek Hadrianus. Ant. Pius. M. Aurelius és Faustina nevét viselik.) Érdekes jelenség, hogy míg az I V. számú temetőknek igen sok sírjában előfordulnak a tetemet fedő deszkalapok összefoglalására alkalmazott kisebb-nagyobb vaskapcsok, addig ilyeneket a Szálka felé fekvő VI. és VII. temető felásott 40 sírjában sehol nem találtunk. Egyebekben pedig a sírok jellege megegyezik. A Tatárűléseknél megásott néhány halom annyira ki volt fosztva, hogy azokban csupán az üres sírok jelenlételét állapíthattuk meg. (L. I VIII. jegyű ábrákat.) A mátai biztosi lak előtt szétszórtan számos kerek emelkedés mutatkozik. Ezeket is sírhalmoknak sejtettük. A szept. 22-én végzett ásatásnál azonban középkori házhelyek omladékainak bizonyultak. Érdekesek a szirén fejes csempe töredékek. Hasonló negatív eredménnyel járt akun Györgynél levő laponyag ^-é&jiörűjötte látszó tömérdek alacsony dombocska megpróoálása. ATaponyag má"ga'~vátoszínűleg kifosztott sírhalom ; a dombocskák pedig, melyekben legalább is honfoglaláskori temetőt sejtettünk, talán disznófiaztató gödrök maradványai. Sikeresebb munkával kecsegtet a hortobágyi csárda közelében, a folyó és a mátai út között elterülő partos terület felkutatása, ahol szeptember 27-én őstelep maradványai, földbevájt putrik között bolygatatlannaklátszó korai középkori csontvázra bukkantunk, a mellén rövid, tömör bronzfibulával és a lábfejnél durva kis csuporral. A fibulának analógját Czikóról idézhetjük (Hampl : Régibb középkor. CCXVII. 5. a, b.) Föltehető, hogy e hetyen több sír is, talán temető lappang. (L. IX. ábrát.) Mindezen ásatások költségeit állami segélyből viseltük. A leltárba vett leletek kor szerint így oszlanak meg : 47 őskori, 242 római-kori barbár, 9 középkori régiség, 10 darab érem. Városi segélyből kerestük ki november 4, 5, 6. és 12. napjain Debreczen város guthi erdejében (a szabolcsvármegyei Mártonfalvához beosztott pusztán) lévő Árpádkori templomromok szentélyének, valamint ezen romoktól két kilométernyi távolságban másik románkori ízlésű templom alapfalait. Mindkét templomot a XIII. században a hatalmas Guth-Keled nemzetség vallásos buzgósága emelte, egyiket Nagy-Guth, másikat Kis-Guthfalva részére. Az 1912. év őszén feltárt hosszúmacsi templom-marad-