A DIGITÁLIS PÓKHÁLÓ - AZ INTERNET HASZNÁLATA KEZDŐKNEK

A DIGITÁLIS PÓKHÁLÓ - AZ INTERNET HASZNÁLATA KEZDŐKNEK Copyright 2008 Coppeweb Solutions (http://www.coppeweb.hu/) Kiadva a Creative Commons Nevezd meg! 2.5 Magyarország licenc (http://creativecommons.org/licenses/by/2.5/hu/) alatt. SZERZŐK Ilyés Gergő Gábor [Zsepii], gergo.ilyes@coppeweb.hu

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...1 2. Az Internet, a hálózatok hálózata...1 2.1. Technikai háttér...1 2.1.1. A számítógép...1 2.1.2. A számítógépes hálózat...2 2.2. Mi az az Internet?...2 2.3. Mi az a World Wide Web?...3 2.3.1. Miért jó nekem, mire használhatom?...5 3. Az Internet használata...6 3.1. Csatlakozás az Internethez...6 3.1.1. Előfeltételek, azaz mire lesz szükségünk?...6 3.1.2. Internet szolgáltatók és szolgáltatásaik...7 3.1.2.1. Az Internet-csomagok, azaz melyiket válasszam?...8 3.1.3. Előfizettem, és tovább?...9 3.1.3.1. Csatlakozás az Internethez...9 3.2. Ha már csatlakoztam...10 3.2.1. Böngészés, avagy mi az a honlap?...10 3.2.1.1. A böngészőprogram...10 3.2.1.1.1. Az Internet Explorer...11 3.2.1.1.1.1. Az ablak fejléce...13 3.2.1.1.1.2. A menü...13 3.2.1.1.1.3. Az eszköztár...14 3.2.1.1.1.4. A címsor...15 3.2.1.1.2. A Firefox...16 3.2.2. Mi az a fórum?...17 3.2.2.1. Fórumok használatáról...17 3.2.3. Mi az a blog?...18 3.2.3.1. Én is blogolhatok, és hogyan?...18 3.2.4. Vásárlás az Interneten...19 3.2.5. Képek, videók, filmek és zene az Interneten?...20 3.2.6. Turizmus az Interneten...22 3.2.7. Kultúra az interneten...23 3.2.8. Kapcsolatépítés az Interneten...24 3.2.8.1. A levél alternatívája, vagy mi az az e-mail?...24 3.2.8.1.1. A levelezőprogram...25 3.2.8.1.1.1. Az Outlook Express és a Windows Mail...25 3.2.8.1.1.2. A Thunderbird...25 3.2.8.1.2. Leveleim elérése bárhol, bármikor, avagy a GMail és használata...26 3.2.8.1.2.1. Levél írása és küldése...29 3.2.8.1.2.2. Levelek olvasása és kezelése...30 3.2.8.1.2.3. A címtár...32 3.2.8.1.2.4. A levélszemét és kezelése...33 3.2.8.2. Társalgás az Interneten...34 3.2.8.2.1. Írásban, avagy mi az a Chat...34 3.2.8.2.1.1. MSN és társai, avagy az MSN Messenger használata...34 3.2.8.2.2. Szóban, avagy a Skype...35

3.2.9. Ügyek intézése az Interneten...36 3.2.9.1. Minek a bankba menni, ha van az Internet?...36 3.2.9.2. Segítség az állam ügyfelének, avagy a Magyarország.hu bemutatása és használata...37 3.2.9.3. Szolgáltatók az Interneten...38 3.3. Internet mindenkinek, avagy mi van, ha látássérült vagyok?...39 4. Az Internet sötét oldala...40 4.1. Vírusok, trójaik és társaik...40 4.2. Kéretlen reklámok és levelek...40 4.3. Egyéb de nem elhanyagolható veszélyek...41 4.4. Nem kell megijedni, lehet védekezni!...41 4.4.1. Víruskeresők és tűzfalak...42 4.4.2. Fontos a meggondolt használat...42 4.4.2.1. Személyes adatok védelméről...43 5. Végszó...44 6. Irodalomjegyzék...45 7. Tárgymutató...46 8. Ábrajegyzék...48

1. Bevezetés Ez az anyagot azzal a céllal készítettem, hogy közérthető módon bevezessem Önt, az olvasót az Internet mindennapi használatának fortélyaiba. Az anyag tartalmának összeállításakor fő szempont az volt, hogy az Internet felhasználási lehetőségei közül azokat mutassam be, melyekre egy átlagos felhasználónak szüksége lehet a mindennapok során; míg elkészítésekor az, hogy Önnek ezen lehetőségeket közérthető nyelven közvetítsem. Az anyag összeállításakor nem terveztem, hogy újra feltaláljam a spanyolviaszt, ezért már most előrebocsájtom, hogy az anyag részben már az Interneten fellelhető, szabadon felhasználható anyagokat is feldolgoz (lsd. Irodalomjegyzék). Ugyanakkor az anyag elkészítése során nagy hangsúlyt próbáltam helyezni arra, hogy a felhasznált anyagokat közérthető nyelven, néhol saját tapasztalataimmal kiegészítve tárjam Ön elé. Remélem, hogy ez az anyag segíti Önt, mint átlagos kezdőfelhasználót Internet működésének megértésében és használatának elkezdésében. Ezen útmutatóval kapcsolatos tapasztalatait, véleményét, valamint építő jellegű kritikáját a velemeny.pokhalo@coppeweb.hu e-mail címre küldheti el, melyet előre is köszönök! Ilyés Gergő Gábor [Zsepii] a szerző -1-

2. Az Internet, a hálózatok hálózata Az Internet egy világméretű hálózat, melyhez számítógépek milliói csatlakoznak, melyek általában ún. helyi hálózatokba szerveződnek. E fejezetben tervezem bemutatni, hogy hogyan is épül fel nagy vonalakban az Internet, azaz mi a technikai háttere, és hogy hogyan működik maga a hálózatok hálózata. 2.1. Technikai háttér Ahhoz, hogy megértsük nagy vonalakban az Internet működését nem árt tisztázni néhány ehhez szükséges alapfogalmat, pontosabban, hogy mit értünk számítógép és számítógépes hálózat alatt. 2.1.1. A számítógép Egy általános definíció szerint számítógép alatt tágabb értelemben olyan berendezéseket értünk, melyek képesek bemenő adatok (input) fogadására, ezeken különféle, előre beprogramozott műveletek (programok) végrehajtására, továbbá az eredményül kapott adatok kijelzésére, kivitelére (output), amelyek vagy közvetlenül értelmezhetőek a felhasználók által vagy más berendezések vezérlésére használhatóak. Fontos kritérium az, hogy ugyanazon bemenő adatok alapján mindig ugyanazon kimenő adatokat állítsa elő, azaz hogy a gép determinisztikusan működjön, erre utal a gép szó. E dokumentum szempontjából, az Ön szempontjából felhasználói számítógép alatt azt a berendezést értjük, melyet arra fog használni, hogy kapcsolódjon az Internethez s használja annak szolgáltatásait. - A továbbiakban, ha felhasználói számítógépről van szó, akkor az így definiált berendezésre gondoljon! -1-

2.1.2. A számítógépes hálózat A számítógépes hálózat alatt olyan számítógépek csoportját értjük, amelyek valamilyen közegen keresztül egymáshoz kapcsolódnak és képesek egymással kommunikálni. A jelenlegi technológiák lehetővé teszik hogy ez a számítógépek között kapcsolat kábelek és egyéb ún. hálózati eszközök segítségével vagy levegőn keresztül (Wireless Network) jöjjön létre. Wikipédia, a szabad enciklopédia : Számítógép-hálózat http://hu.wikipedia.org/wiki/sz%c3%a1m%c3%adt%c3%b3g%c3%a9p-h%c3%a1l %C3%B3zat 2.2. Mi az az Internet? Mint ahogy már a főfejezet bevezetőjében említettem, tulajdonképpen az Internet nem más mint egy milliónyi számítógépből álló, világméretű hálózat. Ennek a hálózatnak a felépítését legjobban talán egy pókhálóval lehetne jellemezni. Amikor leülünk a gép elé és csatlakozunk az Internethez, tulajdonképpen egy másik géphez csatlakozunk, amely szintén kapcsolatban van másik gépekkel és így tovább. 1. ábra: Az Internet struktúrája Az Internet felépítéséből és az adatátvitelre használt technológiából eredően igen robosztus, azaz hibatűrő. Ez annyit jelent, hogy amennyiben egy gép vagy kapcsolat meghibásodik, akkor annak szerepét a többi át tudja venni. -2-

2. ábra: Az Internet egyfajta megjelenítése [forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/internet] Wikipedia, the free encyclopedia : Internet (angol nyelvű) http://en.wikipedia.org/wiki/internet Wikipedia, the free encyclopedia : History of the Internet (angol nyelvű) http://en.wikipedia.org/wiki/history_of_the_internet Wikipedia, die Freie Enzyklopädie : Internet (német nyelvű) http://de.wikipedia.org/wiki/internet Wikipedia, die Freie Enzyklopädie : Geschichte des Internets (német nyelvű) http://de.wikipedia.org/wiki/geschichte_des_internets Wikipedia, die Freie Enzyklopädie : Chronologie des Internets (német nyelvű) http://de.wikipedia.org/wiki/chronologie_des_internets 2.3. Mi az a World Wide Web? A Világháló (World Wide Web vagy röviden Web) tulajdonképpen dokumentumok hálózata, melyekből egyes dokumentumokat az Interneten való böngészés közben megtekintünk. Ezek a dokumentumok oly módon alkotnak hálózatot, hogy ún. hivatkozásokkal (hyperlinkekkel) kapcsolódnak egymáshoz. -3-

A Web alapelveit Tim-Berners Lee, a CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa dolgozta ki 1989-ben. Eredeti célja a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információmegosztás volt. Az alapötlet egy globális információs hálózat létrehozása volt a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hipertext képességeinek ötvözésével. A hipertext (hypertext, hiperszöveg) alatt szorosabb értelemben véve egy nemlineáris, sokközpontú, digitális közegben (értsd. számítógépeken tárolva) hálózatosan épülő, nyitott vagy zárt (szöveg)rendszert értünk. A hipertext egyes elemeit (pl. dokumentumokat) számítógépek tárolják, melyek a már korábban említett hyperlinkekkel kapcsolódnak egymáshoz. Az elemeket tároló számítógépeket webszervereknek (webkiszolgáló) is szokták nevezni. Tulajdonképpen amikor böngészünk az Interneten, ezekhez a számítógépekhez kapcsolódunk a böngészőprogramunk segítségével. 3. ábra: A világ első webszervere Wikipédia, a szabad enciklopédia : Világháló http://hu.wikipedia.org/wiki/world_wide_web Wikipédia, a szabad enciklopédia : Hiperszöveg http://hu.wikipedia.org/wiki/hipertext Wikipédia, a szabad enciklopédia : Webkiszolgáló http://hu.wikipedia.org/wiki/webszerver -4-

2.3.1. Miért jó nekem, mire használhatom? Miért jó Önnek az Internet használatának ismerete? Nos, első és legfontosabb tulajdonsága az Internetnek, hogy óriási információmennyiség érhető el rajta keresztül. Ami annyit jelent, hogy ha valamilyen témában keres egy bizonyos információt, akkor azt nagyon nagy valószínűséggel meg is találja az Interneten valamilyen nyelven, de általában angolul biztos. - Tehát használhatja információkeresésre. Az Internetet nemcsak információkeresésre, hanem annak közzétételére is használhatja, írhat pl. Blogot, hozzászólhat az Interneten található fórumokhoz, reklámozhatja saját vállalkozását. Az Internetet arra is felhasználhatja, hogy kapcsolatot tartson családjával, barátaival és ismerőseivel írásban, de akár szóban is. Ezenkívül az Internet segítségével új barátokat és ismerősöket szerezhet, de akár új szerelemre is lelhet. A fentieken kívül intézheti segítségével pl. banki, egyéb vagy akár vállalkozása ügyeit anélkül, hogy sorba kellene állnia, vagy nemtörődöm ügyintézőkkel kellene bajlódnia; de vásárolhat, sőt árusíthat is a segítségével. Az Internet persze nemcsak a fent leírtakra használható, hanem sok minden másra is, a rajta keresztül elérhető összes szolgáltatást szinte felsorolni sem lehet. Néhány későbbi fejezetben megpróbálom bemutatni az Internet talán leggyakrabban használt felhasználási lehetőségeit is. -5-

3. Az Internet használata Ebben a fejezetben szeretném bemutatni, hogy hogyan kell csatlakozni az Internethez, mire lesz ehhez szükségünk, illetve mire tudjuk a teljesség igénye nélkül felhasználni, ha már csatlakoztunk hozzá. 3.1. Csatlakozás az Internethez Ebben a fejezetben ismerkedünk meg azokkal az előfeltételekkel, melyek az Internethez való csatlakozáshoz szükségesek, s ha ezeket beszereztük, akkor hogyan csatlakozhatunk hozzá. 3.1.1. Előfeltételek, azaz mire lesz szükségünk? Mire lesz szükségünk az Internethez való csatlakozáshoz? Nos, ez attól függ, hogy hány géppel és milyen technológiával szeretnénk hozzá csatlakozni. A két legelterjedtebb csatlakozási mód jelenleg az Internethez a kábeltv-n, illetve a telefonvonalon keresztüli csatlakozás. Nos, mire is lesz szükségünk? Igazából három dologra, egy bevezettet telefonvonalra vagy kábeltv-re (amelyekhez nem kell feltétlenül előfizetésnek tartoznia), egy ún. modemre (amely az Internet szolgáltatónál megvásárolható vagy az ingyen biztosítja) és egy ún. hálózati kártyával ellátott felhasználói számítógépre. Arról hogy a számítógépünk rendelkezik a hálózati kártyával a legegyszerűbben úgy tudunk meggyőződni, hogy a gép hátulján keresünk egy olyan csatlakozót, amely nagyon hasonlít egy telefonnak a csatlakozójára, de annál valamivel szélesebb. Ha a fenti dolgok rendelkezésre állnak, akkor fel kell keresnünk egy ún. Internet szolgáltató (ISP) ügyfélszolgálatát, viszonteladóját, esetleg honlapját, s kötnünk kell egy Internet előfizetői szerződést vele, mely során ki is kell választanunk majd a szolgáltató által forgalmazott egyik csomagot is. -6-

Az Internet szolgáltató, illetve a csomag kiválasztásakor mindenképp vegyük azt figyelembe, hogy milyen technológiával szeretnénk kapcsolódni az Internethez! Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban kérjük egy szakember segítségét! Wikipédia, a szabad enciklopédia : ADSL http://hu.wikipedia.org/wiki/adsl Wikipédia, a szabad enciklopédia : Modem http://hu.wikipedia.org/wiki/modem 3.1.2. Internet szolgáltatók és szolgáltatásaik Az Internet szolgáltató az a szervezet, aki számunkra biztosítani fogja a kapcsolatot az Internethez. A szolgáltató és közöttünk egy Internet előfizetői szerződés révén jön létre jogviszony, mely tartalmazza azt is, hogy az általunk választott csomag milyen szolgáltatásokat tartalmaz. Milyen szolgáltatásokat biztosít általában egy Internet szolgáltató a csomagjaiban? Nos, az alapszolgáltatások közé tartozik ma már mindenképpen a World Wide Web hozzáférés és az elektronikus levelezés biztosítása. Ezen kívül tartalmazhat még a csomag ún. Hosting szolgáltatást is, azaz egy olyan publikus tárhelyet, ahol egy általunk készített honlap tehető közzé, továbbá számítógépünk védelmét biztosító (pl. vírus szűrés) szolgáltatásokat is. Wikipédia, the free encyclopedia : Internet Service Provider (angol nyelvű) http://en.wikipedia.org/wiki/internet_service_provider -7-

3.1.2.1. Az Internet-csomagok, azaz melyiket válasszam? Az Internet-csomagok választéka igen sokrétű, általában két-két nagy csoportra osztható fel a fizetés rendszeressége, illetve a csomagba foglalt forgalom alapján. A fizetés rendszeressége szerint a csomagok lehetnek: prepaid csomagok, melyeknél általában az éves díjat egy összegben előre kell kifizetni; havi díjas csomagok. A csomagba foglalt forgalom alapján lehetnek: korlátos csomagok, melyeknél az előfizetési díjba egy bizonyos mennyiségű forgalom foglaltatik bele, az e feletti forgalmat a szolgáltató külön díjjal számlázza ki; korlátlan csomagok. Az Internet-csomag kiválasztásánál talán a legfőbb szempont, hogy mire szeretnénk később azt használni. Pl. ha csak az Internet böngészésére, elektronikus levelezésre és kapcsolattartásra, akkor elég egy kisebb sebességű, 1-2 Mbit-es (ejtsd. Megabites) Internetkapcsolat is; de ha pl. letöltésre is szeretnénk használni az Internetet, akkor nem árt egy nagyobb sebességű, min. 4 Mbit-es kapcsolat. Ezen kívül a csomag kiválasztásakor az is szempont lehet, hogy hány elektronikus levélfiókot tartalmaz, vagy hogy hozzáértőbbek részére van-e esetleg lehetőség a biztosított szolgáltatások Internetes felületen keresztüli menedzselésére, állapotuk felügyeletére. Az Internet szolgáltató, illetve a csomag kiválasztásakor fontos szempont még az ár és az ügyfélszolgálat milyensége is. Bizonyos szolgáltatók ugyanazon az áron akár több szolgáltatást is biztosítanak a csomagjaikban, mint a többiek. Továbbá az sem mindegy, hogy amennyiben problémánk van az Internet-kapcsolatunkkal, milyen a szolgáltató ügyfélszolgálatának elérhetősége, hozzáállása, gyorsasága, stb. Az is fontos szempont lehet a választáskor, hogy az adott szolgáltató által biztosított Internetkapcsolat mennyire megbízható, milyen minőségű az átvitele, azaz, hogy tényleg nagyjából olyan sebességű, mint ahogy azt a szolgáltató hirdeti. -8-

Az Internet szolgáltató kiválasztása előtt tehát érdemes feltérképezni a kínálatot, s érdemes érdeklődni ismeretségi körünkben, hogy azok, akik rendelkeznek Internet előfizetéssel, mennyire vannak megelégedve a szolgáltatójukkal. Internetszolgáltató.lap.hu http://internetszolgaltato.lap.hu/ 3.1.3. Előfizettem, és tovább? Amennyiben megkötöttük az Internet szolgáltatóval a szerződést, akkor jobb esetben ingyen, rosszabb esetben felár ellenében a szolgáltató üzembe helyezi az Internet-kapcsolatunkat. Amennyiben értünk valamennyire a számítástechnikához, s van is bátorságunk hozzá, akkor megpróbálhatjuk saját kezűleg is üzembe helyezni Internet-kapcsolatunkat a szolgáltató által elvileg biztosított leírás alapján, viszont amennyiben nem vagyunk biztosak a dolgunkban, akkor kérjük a szolgáltató szakembereinek segítségét, akár felár ellenében is. 3.1.3.1. Csatlakozás az Internethez Az Internet-kapcsolat üzembe helyezése után csatlakozhatunk az Internethez. Ennek mikéntje is igen különböző, függ a számítógépünkre telepített operációs rendszertől, s az Internet szolgáltató által biztosított üzembehelyezési leírás tartalmától is. - Ez utóbbinak elvileg ezzel kapcsolatban is kellene információt nyújtania. Amennyiben a szolgáltató szakembere helyezte üzembe Internet-kapcsolatunkat, mindenképp magyaráztassuk el vele, hogy hogyan tudjuk használni azt! -9-

3.2. Ha már csatlakoztam Amennyiben sikeresen csatlakoztunk az Internethez, megkezdhetjük annak használatát. E fejezetben néhány alap, illetve gyakori felhasználási lehetőségét fogom bemutatni az olvasónak. 3.2.1. Böngészés, avagy mi az a honlap? Az Internet legelterjedtebb felhasználási lehetősége a böngészés, mely során különböző ún. honlapokat látogatunk meg. A honlapot az olvasó szempontjából úgy definiálnám, hogy olyan weblapok, hipertext dokumentumok összessége, melyeket egy ún. domain, internetes cím alatt találunk meg. Wikipédia, a szabad enciklopédia : Weblap http://hu.wikipedia.org/wiki/honlap Wikipédia, a szabad enciklopédia : Domain Name System http://hu.wikipedia.org/wiki/domain_name_system 3.2.1.1. A böngészőprogram A böngészőprogram az a program, szoftver, mellyel böngészünk az Interneten, mely képes értelmezni és a felhasználó számára olvasható formában megjeleníteni a honlapot alkotó hipertext dokumentumokat. Jelenleg a két legelterjedtebb böngészőprogram a Microsoft Internet Explorer és a Mozilla Firefox nevű programok. Bármely programot is használja az olvasó, az újabb verziójú változatuk teljesen megfelel az Internet böngészésére, noha én a Firefox-ot szoktam előnyben részesíteni. - 10 -

3.2.1.1.1. Az Internet Explorer Az Internet Explorer a Microsoft szoftvercég terméke és szerves részét képezi mindegyik Microsoft Windows operációs rendszernek. A programnak minimum a 6.0-ás verzióját érdemes használni az Internet böngészésére, de már létezik az újabb 7.0-ás verziója is, mely csak a Microsoft az utolsó előtti, Windows XP operációs rendszerére telepíthető, míg az utolsó, a Windows Vista már ezt tartalmazza. Arról, hogy a program melyik verziója van feltelepítve a gépünkre, a program indítása után, menüjének Súgó Névjegy parancsára kattintva nézhetjük meg, a Verziószám utáni karakterlánc megtekintésével (lsd. 4. ábra). 4. ábra: Az Internet Explorer névjegye - 11 -

A program használatához először csatlakoznunk kell az Internethez, majd a Start menü-ben keressük meg az Internet Explorer ikonját, s indítsuk el a programot. A program indítása után az alábbi, a 5. ábrán látható ablak fogad minket a 6.0-ás verziója esetében. 5. ábra: Az Internet Explorer 6.0 ablaka A program ablaka hat fő részre tagolható, melyek az ablak fejléce, a menü, az eszköztár, a címsor, a weblap tartalmát megjelenítő rész és az állapotsor. Microsoft Magyarország - Letöltő központ http://www.microsoft.com/downloads/search.aspx?displaylang=hu Microsoft Internet Explorer 6.0 letöltése http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx? displaylang=hu&familyid=1e1550cb-5e5d-48f5-b02b-20b602228de6 Microsoft Internet Explorer 7.0 / Windows Internet Explorer 7.0 letöltése http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx? familyid=9ae91ebe-3385-447c-8a30-081805b2f90b&displaylang=hu Microsoft Internet Explorer 7.0 - Take a tour (angol nyelvű) http://www.microsoft.com/windows/ie/ie7/tour/fre/interface/ - 12 -

3.2.1.1.1.1. Az ablak fejléce Az ablak fejléce tartalmazza az épp látogatott weboldal és a böngészőprogram nevét. weboldal címe böngészőprogram neve 6. ábra: Az Internet Explorer fejléce 3.2.1.1.1.2. A menü A menün keresztül érhetjük el a program által biztosított összes funkciót, ezek közül a fontosabbak a következők: Fájl Nyomtatás - Segítségével az épp látogatott weblapot vagy annak kijelölt részterületét nyomtathatjuk ki. Szerkesztés Keresés (ezen a lapon)... - Erre kattintva megjelenő ablak segítségével kereshetünk rá egy szóra az épp aktuális lapon belül. Nézet Ugrás Vissza - E parancs segítségével lépegethetünk vissza a program futása során már korábban meglátogatott weboldalak sorában. Nézet Ugrás Előre - E parancs segítségével lépegethetünk előre a program futása során már korábban meglátogatott weboldalak sorában. Nézet Ugrás Kezdőlap - E parancs segítségével ugorhatunk a program beállításaiban megadott kezdőlapra, mely a program indulásakor nyílik meg. Nézet Leállítás - E parancs segítségével állíthatjuk le az épp megjelenítés alatt lévő weblap betöltését. Nézet Frissítés - E parancs segítségével frissíthetjük, újra betölthetjük az épp megjelenített weblapot. Nézet Szövegméret - Az almenü parancsainak segítségével növelhetjük, illetve csökkenthetjük a weblapon megjelenő betűk méretét. - 13 -

Kedvencek - Itt találhatóak a programba előre beépített és az általunk korábban felvett kedvencekre mutató linkek, illetve az azok kezeléséhez (Kedvencek rendezése...) és az aktuális weblap Kedvencekhez...) kedvencek közé történő felvételéhez (Hozzáadás a szükséges parancsok. 7. ábra: Az Internet Explorer menüje 3.2.1.1.1.3. Az eszköztár Az eszköztáron találhatjuk a program leggyakrabban használt funkcióit előhívó ikonokat. 8. ábra: Az Internet Explorer eszköztára Az eszköztáron alapértelmezésként is megjelenő legfontosabb ikonok funkcióit az alábbi táblázatban foglaltam össze: Ikon Leírás A program futása során már meglátogatott weblapok között lépegethetünk vele sorban hátrafelé. A program futása során már meglátogatott weblapok között lépegethetünk vele sorban előrefelé. Az épp megtekintett weboldalt frissíthetjük segítségével. Az épp betöltés alatt lévő weboldal betöltését állíthatjuk le segítségével. E funkció segítségével megnyithatjuk a böngészőprogramban beállított kezdőoldalt. - 14 -

3.2.1.1.1.4. A címsor A program címsorában láthatjuk az épp megtekintett weblap internetes címét, illetve ide írhatjuk be a meglátogatni kívánt weblap címét is, melynek meglátogatásához egy ENTER-t kell ütnünk a billentyűzeten, vagy rá kell kattintanunk az Ugrás gombra. 9. ábra: Az Internet Explorer címsora A fenti ábrán (8. ábra) látható a böngészőprogram címsora, melynek legnagyobb részét egy legördülő beviteli mező teszi ki, melyben mindig az épp látogatott weboldal internetes címe látható, az ábrán http://www.startlap.com/. Ebbe a beviteli mezőbe tudjuk beírni a meglátogatni kívánt weboldal címét, illetve a mezőt, a mező végén található lefele mutató nyíl segítségével legördítve a már korábban meglátogatott címek között tudunk válogatni. - 15 -

3.2.1.1.2. A Firefox A Firefox a Mozilla alternatív böngészőprogramja a Microsoft Internet Explorer böngészőprogramjával szemben. Van egy-két dolog, amiben jobb, s ugyanakkor van egy-két dolog amiben rosszabb mint vetélytársa, de egyértelmű győztest nem lehet hirdetni. Egyik fő előnye a Microsoft Internet Explorer 6.0-ával szemben, hogy képes többlapos böngészésre is, azaz képes egy böngészőprogramon belül több weboldalt is megjeleníteni. Használati útmutatót ehhez a böngészőprogramhoz nem írnék, mivel az megtalálható az Interneten lsd. a Linkajánlót. 10. ábra: A Firefox ablaka Mozilla Firefox letöltése http://www.firefox.com/ Mozilla Firefox használata / Mozilla Firefox Támogatás http://support.mozilla.com/tiki-browse_categories.php?locale=hu&parentid=1-16 -

3.2.2. Mi az a fórum? A fórum egy olyan rendszer (honlap) az Interneten, amely lehetőséget ad a felhasználónak, hogy megossza gondolatait a fórumon felvetett témákban a fórumot olvasó, használó közösséggel, illetve új témát vessen fel a fórumon, amennyiben az ad erre lehetőséget. Nagyon sok nagyobb honlap rendelkezik fórummal, ahol a honlap által feldolgozott témába vágó felvetett fórumtémákkal kapcsolatban oszthatjuk meg álláspontunkat, esetleg vethetünk fel témákat. Bizonyos szakmai témákkal foglalkozó honlapok fórumai lehetővé teszik, hogy feltegyük kérdéseinket, segítséget kérjünk az adott témában a fórumot használó közösségtől, vagy eszmecserét folytassunk az adott témában a fórumot használó közösséggel. Fórum.lap.hu - Különböző témájú fórumok gyűjtőhelye, kategorizálva http://forum.lap.hu/ 3.2.2.1. Fórumok használatáról A fórumok használatához, pontosabban ahhoz, hogy hozzászólhassunk a fórum témáihoz, illetve új témákat vethessünk fel, regisztrálnunk kell a fórumban. Ez annyit jelent, hogy meg kell adnunk általában egy általunk választott felhasználói nevet és jelszót, továbbá a nevünket és e-mail címünket. A fórumok használata általában igen egyszerű és hasonló, függetlenül attól, hogy milyen ún. fórummotor üzemel mögöttük. A leggyakrabban használt fórummotor a phpbb, melynek használatáról a Linkajánlóban is szereplő kézikönyvben olvashat részletesen. Wikipédia, a szabad enciklopédia : phpbb http://hu.wikipedia.org/wiki/phpbb phpbb 2.0.x Kézikönyv http://phpbb.hu/files/egyeb/kezikonyv.html#section4_1_1 phpbb 3.0.x User Guide (angol nyelvű) http://www.phpbb.com/support/documentation/3.0/userguide/index.php - 17 -

3.2.3. Mi az a blog? A blog a weboldalak egy fajtája, tulajdonképpen egy digitális napló, mely egy vagy több felhasználó, a blog tulajdonosainak naplóbejegyzéseit tartalmazza. Egy blog épülhet egy vagy több adott téma köré, de lehet egy általános blog is, melyben a tulajdonosok megoszthatják saját gondolataikat, mindennapjaik történéseit. A blog fogalmának részletesebb bemutatása érdekében, kérem olvassa el a Wikipédia témába vágó szócikkét (lsd. Linkajánló)! Wikipédia, a szabad enciklopédia : Blog http://hu.wikipedia.org/wiki/blog Blog.lap.hu http://blog.lap.hu/ 3.2.3.1. Én is blogolhatok, és hogyan? Ha az olvasónak kedve támadna egy saját blogot indítani, akkor erre igen sok weboldal, ún. blogrendszer ad lehetőséget. Egy blog indításához először is regisztrálni kell magunkat a rendszerben, majd létre kell hoznunk saját blogunkat. Ehhez a nagyobb blogrendszerek egy ún. varázslóval sietnek segítségünkre, mely megkönnyítik blogunk beállítását, felületének testreszabását. Továbbá a nagyobb blogrendszerek igen terjedelmes súgót is rendelkezésünkre bocsátanak a rendszer használatával, beállításával és testreszabásával kapcsolatban. Blogunk elindítása után, annak adminisztrációs felületén lehetővé válik új bejegyzések létrehozására, azok kategorizálására. Továbbá blogunk általában nemcsak bejegyzések közzétételére ad lehetőséget, hanem fényképeink megosztására, más blogok bejegyzéseinek megjelenítésére, s még sok másra is. - 18 -

A legnagyobb blogrendszerek címeit az olvasó megtalálja a Linkajánlóban. Blogger.com, a Google blogrendszre http://www.blogger.com/ Spaces, a Microsoft blogrendszere http://spaces.live.com/ Blog.hu http://www.blog.hu/ Wordpress http://hu.wordpress.com/ 3.2.4. Vásárlás az Interneten Az Internet további nagy előnye, hogy bizonyos dolgok megvásárlását leegyszerűsíti, néha olcsóbbá is teszi. A Interneten vásárolhatunk pl. mozi- és színházjegyeket, ruhaneműt, szórakoztatóelektronikai és számítástechnikai berendezéseket, könyveket, zenei albumokat, filmeket, stb. - A lehetőségek szinte korlátlanok. A megvásárolt termékek, szolgáltatások ellenértékét különböző módokon egyenlíthetjük ki, pl. csekkel, átutalással, hitelkártyával és speciális Internetes fizetőrendszereken, pl. a PayPal rendszeren keresztül. Az utóbbi rendszerek arra adnak lehetőséget, hogy másoknak pénzt küldjünk a rendszerben beállított hitelkártyánk, bankszámlánk terhére azt a biztonságot élvezve, hogy nem kell megadnunk személyes vagy olyan kényes adatokat, mellyel esetleg kárt okozhatnak nekünk. - 19 -

Az Internet lehetőséget ad arra is, hogy aukciókon licitáljunk egy árura, hogy így ahhoz akár a bolti ár töredékéért hozzájuthassunk. Ezeken az aukciós oldalakon lehetőségünk van áruk aukcióra bocsájtására is. Online vásárlás.lap.hu http://onlinevasarlas.lap.hu/ Aukció.lap.hu http://spaces.live.com/ TeszVesz.hu, egy magyar aukciós honlap http://www.teszvesz.hu/ ebay, a világ legnagyobb aukciós rendszere (angol nyelvű) http://www.ebay.com/ Kirakat.hu A vásárlási tanácsadó http://www.kirakat.hu/ PayPal, a világ legelterjedtebb Internetes fizetőrendszere (angol nyelvű) http://www.paypal.com/ 3.2.5. Képek, videók, filmek és zene az Interneten? Az Internet lehetőséget arra is, hogy megosszuk saját képeinket, videóinkat másokkal, képeket, filmeket és zenét vásároljunk vagy töltsünk le. Képeink megosztására vagy blogunkban vagy erre specializálódott honlapokon, ún. fotógalériákban van lehetőségünk. A fotógalériák lehetőséget adnak arra, hogy regisztráció után egy előre meghatározott méretű tárhelyre közzétenni kívánt képeinket feltöltsük és azokat fotóalbumokba rendezzük. Az így közzétett képeinket vagy egy általunk a rendszerben meghatározott közösség vagy bárki megtekintheti vagy hivatkozhatunk ezekre akár blogunkban is. Az általunk készített videók megosztására szintén ad lehetőséget az Internet. Videóink megosztására elsősorban az erre specializálódott honlapokon van a legegyszerűbben lehetőségünk. Az így megosztott videóinkra aztán szintén hivatkozhatunk a blogunkban, de elküldhetjük az ezekre mutató hivatkozásokat elektronikus levélben is. Érdekességképpen említem itt meg, hogy vannak olyan művészek, akik az ilyen videómegosztó weboldalakon közzétett videójukkal futottak be. Ilyen pl. a Mina nevű, német énekesnő, aki a How the angels fly c. számával vált ismertté és akinek több videója jelenleg is fent van ilyen videómegosztó oldalakon. - 20 -

A Internet lehetőséget ad a művészi képességekkel rendelkezőknek is, hogy megosszák műveiket az Internet felhasználóival vagy árusítsák azokat az Interneten keresztül. Erre a célra is kialakultak specializálódott honlapok, de sok művésznek saját honlapja van. 11. ábra: Budapest holnapután Forrás: cggrafikus.blog.hu - Kedvenc művem (http://cggrafikus.blog.hu/2008/05/19/kedvenc_muvem) - 21 -

Filmek, zenék és zenei albumok beszerzésére is sok lehetőséget kínál az Internet. Filmjeinket megrendelhetjük pl. DVD-n, de megvásárolhatjuk letöltésre is. Ugyanez igaz zenék és zenei albumok esetén is. Kedvenc filmjeinket, zenei albumainkat biztonságosan és jó minőségben az ezek árusítására specializálódott weboldalakon, ún. online zene- és/vagy filmáruházakban vásárolhatjuk meg. lap.hu oldalak http://dvd.lap.hu/; http://fotoalbum.lap.hu/; http://video.lap.hu/; http://zene.lap.hu/ deviantart (angol nyelvű) http://www.deviantart.com/ Coramonde Fantasy Világa http://www.coramonde.hu/ Kép.Tár.hu Fotógaléria rendszer http://kep.tar.hu/ Videa.hu Videómegosztó rendszer http://www.videa.hu/ YouTube, a világ egyik legismertebb videómegosztó rendszere (angol nyelvű) http://www.youtube.com/ Mina első videója ezzel vált ismertté; Mina: How the angels fly http://www.youtube.com/watch?v=ympmeryxqpq Mina: How the angels fly a hivatalos videóklipp http://www.youtube.com/watch?v=4hpwsmjmjce 3.2.6. Turizmus az Interneten Az Internet segítség nyújt nyaralásunk megszervezéséhez, az útvonal, utazás megtervezésétől a szállásfoglaláson át, a megtekinteni kívánt nevezetességek kiválasztásáig. Ha autóval megyünk nyaralni és nincs navigációs eszközünk, nagy segítséget nyújtanak az Internetes útvonaltervezők, melyek közül sok információt nyújt az aktuális útépítésekről is. Ha repülővel megyünk nyaralni, akkor segítségül hívhatjuk a légitársaságok honlapjait, amelyek segítenek a megfelelő járat kiválasztásában, tájékoztatást adnak az aktuális jegyárakról és segítségükkel rögtön meg is rendelhetjük a repülőjegyünket. Vannak olyan weboldalak is, melyek több légitársaság járatai között keresik meg a nekünk megfelelőket, valamint lehetőséget biztosítanak a repülőjegy megvételére. A legtöbb hotel, apartmanház és komolyabb szállásadó rendelkezik saját honlappal, melyeken keresztül általában lehetőségünk van a szállásunk lefoglalására is. - 22 -