ICG Ex Ante Consulting Bécsi út 3-5. V/56. H-1023 Budapest, Hungary Tel: +361 321 1773 Fax:+361 321 1772 E-mail: info@icg-exante.hu A Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Ex-ante Értékelés és Stratégiai Környezeti Vizsgálat KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ STRATÉGIAI KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Készítették: 2014. július 23. Jóváhagyva: [nem végleges verzió]
Tartalom 1 A Stratégiai Környezeti Vizsgálati eljárás... 3 1.1 Vezetői összefoglaló... 3 1.2 Az SKV célja és hatálya... 5 1.3 A tervezési folyamat többi részéhez való kapcsolódás... 7 2 A Program rövid leírása... 10 2.1 Helyzetelemzés: a környezet jelenlegi állapota... 10 2.2 A tervezett Program rövid összefoglalója... 11 2.3 A külső konzisztencia vizsgálata... 12 2.3 A célkitűzések belső konzisztenciája... 12 2.4 Környezetvédelmi megfontolások integrálása... 12 3 A Program megvalósításának környezeti hatásai... 14 3.1 Hatáselemzés... 14 3.1.1 A tervezett intézkedések hatásfolyamatai... 16 3.2 Alternatívák elemzése... 20 3.3 A fenntarthatósági kritériumok elemzése... 21 3.4 Határon átnyúló (3.országot érintő) hatások... 22 4 Monitoring és hatékonyság... 23 4.1 Az SKV monitoring és utánkövetési intézkedések... 23 4.2 Hatékonyság környezeti szempontból... 24 5 Javaslatok... 25 5.1 Javaslatok a tervezés során... 25 5.2 Társadalmasítási folyamat... 26 5.3 A javaslatok hatása a Programra... 26
1 A Stratégiai Környezeti Vizsgálati eljárás 1.1 Vezetői összefoglaló A Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program Stratégiai Környezeti Vizsgálata (SKV) a 2001/42 sz. Európai Bizottság irányelvével és annak nemzeti adaptációival összhangban került tervezésre és lefolytatásra. A Program Bizottsága (Task Force) és a releváns hatóságok az előnyök és hátrányok megvizsgálása után a közös SKV eljárás lefolytatása mellett döntöttek. Ez azt jelenti, hogy egy közös Környezeti Jelentés készül és közös eljárás keretében a társadalmasítás lefolytatásra kerül mindkét országban ugyanazon szabályok szerint. Az SKV tematikáját a magyar környezetvédelmi hatóságok jóváhagyták (ahol az IH található), amely az SKV eljárás hivatalos megindításának számít (2013 december). Az SKV egy hasznos eszköz arra, hogy a Program pozitív környezeti hatásai kihangsúlyozhatóak legyenek, illetve a környezetre káros intézkedések pedig megakadályozhatóak legyenek. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a kitűzött céloknak és a tervezett tevékenységeknek sem lesznek jelentős, ártalmas országhatáron átnyúló (3. országot érintő) környzeti hatásai. A potenciális hatások részben környezetvédelmi célokra utalnak, részben a fenntartható fejlődésre. Fontos elkerülni a nagyobb környezeti terhelést, és figyelembe kell venni a fenntartható elveket a káros hatások mérséklése érdekében. Az Operatív Programok speciálisak az alternatívák szempontjából, mert nincsenek különböző lehetséges megvizsgálható változatok. Így valódi alternatívák nélkül a program-terület környezeti állapotát elemezni csak a program megvalósításával és "a megvalósíítás nélkül" lehet. A teljes program stratégiája a fenntartható fejlődés koncepciójára épül, egyes célok, prioritások és egyedi beavatkozások közvetlenül előtérbe helyezik a technológiai fejlődést, az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság érdekében történő infrastrukturális fejlesztéseket, erőforráshatékony és környezetbarát fejlesztéseket. A tervezett tevékenységek közvetlenül hozzájárulnak a közös környezetvédelmi célokhoz. Jelen Program a klímíváltozásra reagáló tevékenységeket is tartalmaz, ideértve a mitigációt (mint az ÜHG kibocsátás csökkentését elősegítő tevékenységeket) és az adaptációt vagy erőforrásgazdálkodást is, így ezek a projektek minden bizonnyal közvetlenül hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz való jobb alkalmazkodáshoz.
A tervezett tevékenységek környezeti vonatkozásai: Mindazonáltal az SKV feladata a környezeti problémák értékelése, hogy ezek a problémák megfontolhatóak legyenek az OP környezeti hatásainak értékelésének keretében. Az alábbiakban meghatározásra kerültek a programterület lehetséges környezeti problémái annak érdekében, hogy a kritikus elemeket felmérhessük: Nővekvő földhasználat és ezáltal negatív hatások a biodiverzitásra (a biológiailag aktív felületek potenciális elvesztése) és a tájra A közúti forgalom növekvő mennyisége, és ezáltal a helyi zajártalom és a szennyezőanyag-kibocsátás megnövekedése Az építkezésből származó terhelések pl.: zavarás, por- és zajszennyezés Klímaváltozás és ezáltal árvízveszély növekedése Vízminőség hangsúlyos feladatok a régióban Az OP természetéből adódóan csak korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre a fejlesztések miatt bekövetkező környezeti károk csökkentésére. Az infrastrukturális fejlesztések a viszonylag zavartalan természeti területeken, valamint a megnövekedett látogatói létszám / munkaerő mobilitás is negatív hatással lehet a környezeti tényezőkre. Figyelembe kell venni, hogy számos természetvédelmi terület (és nemzeti park) található egymás mellett mindkét országban. Ezek védelme vagy legalább a kompenzáció garantálható a megfelelő pályázati felhívással és a megvalósításra vonatkozó szigorú követelményekkel. Pozitív hatások, melyeket említhetünk: útépítésekhez kapcsolódóan az útfelületek fejlesztése, amelyek csökkentik a zajterhelést, rövidebb utazási időt tesznek lehetővé, ezáltal csökkentik a légszennyezést és így javítják a lakosság életminőségét; valamint a határ menti térségben található települések elszigeteltségének csökkentése, amelyek javítják a mobilitást. A fenntartható fejlődés követelményeit nem csak a specifikus célok tervezése tükrözi, de részét képezik a Program horizontális elveinek is, amelyek biztosítják, hogy a program terület a környezeti erőforrások minőségi megőrzése irányába mozduljon. Csak olyan projektjavaslatok támogathatóak, amelyeknek céljai és tevékenységei nem ütköznek a fenntartható fejlődés alapelveivel. A hatásokat illetően a következő megállapításokat lehet meghatározni: A pozitív hatások dominálnak, és vannak csak pozitív hatásokkal járó intézkedések, ezért fontos megjegyezni, hogy összességében a tevékenységek hozzájárulnak a környezeti állapot pozitív változásához. Előrejelezhetően negatív hatások csak az infrastrukturális fejlesztések esetében (utak, hidak) fordulnak elő, de a tervezett fejlesztések kompenzálhatóak, valamint a hosszú távú átfogó hatásokat tekintve pozitívvá alakíthatóak (ÜHG-kibocsátás csökkentése, stb) A negatív hatások legtöbb esetben pozitív hatásokkal is együtt járnak, így a káros hatások elkerülhetőek a megfelelő feltételek előírásával. Mindent egybevetve a Program megvalósításával a szinergikus és kumulatív pozitív hatásoknak köszönhetően egy kedvezőbb környezeti állapot érhető el. A környezeti hatások mellett lesznek más szándékolt és nem szándékolt pozitív gazdasági, társadalmi és területi hatások is, melyek jobb életminőséget biztosítanak a határmenti térségben.
1.2 Az SKV célja és hatálya Előfeltételezések és célkitűzések: A Környezeti Jelentés alapul szolgál a Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program Stratégiai Környezeti Vizsgálatához (SKV). Az SKV egy hasznos eszköz arra, hogy kihangsúlyozhatóak legyenek a Program pozitív környezeti hatásai, valamint megakadályozhatóak legyenek az olyan intézkedések, amelyek károsak lehetnek a környezetre. Ezáltal az SKV javítani tudja a Program környezeti kimenetelét. Az SKV célja a Program minőségének és konzisztenciájának fejlesztése a szakértők és kulcsszereplők visszajelzéseinek továbbításával a tervezők felé, különösen fenntarthatósági szempontból. Az SKV kidolgozásának céljai a következők: azonosítani a program szempontjából releváns környezeti problémákat, értékelni a program környezeti hatásait oly módon, hogy a lehetséges kedvező és kedvezőtlen hatásokról egy áttekintést nyújtson fokozni a Program hozzájárulását a fenntartható fejlődéshez, meghatározni a megfontolandó környezetvédelmi célkitűzéseket, illetve megvizsgálni a Program koherenciáját a környezetvédelmi és a fenntarthatósági előírásokhoz közösségi, nemzeti és regionális szinten. Az SKV eljárás szabályozása Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program SKV-ja a Bizottság 2001/42/EC irányelvével és annak nemzeti adaptációival összhangban került tervezésre és lefolytatásra: 2/2005 (I.11.) Kormányrendelet Magyarországon br. 135/2004 és 88/2010 sz. törvény a környezeti vizsgálatok szabályozásáról A Környezeti Jelentés 1.sz. melléklete tartalmazza a tartalmi követelmények leírását a fenti törvényi előírások szerint. EC 42/2001 SKV Direktíva 1 célja "a környezet magas szintű védelme, illetve a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében járuljon hozzá a környezetvédelmi megfontolások integrálásához a tervek és programok előkészítése és elfogadása során" (1. Cikk). Az SKV metodológiája és specifikusságai Az SKV a Program előkészítésével párhuzamosan kerül elvégzésre az exante szakértők és Viszoczky György magyar környezetvédelmi szakértő részvételével. 1 http://ec.europa.eu/environment/eia/sea-support.htm
Az SKV célja, hogy biztosítsa a környezet védelmét és a fenntartható fejlődés előmozdításának céljából járuljon hozzá a környezetvédelmi szempontok integrálásához a program dokumentum elkészítése és elfogadása során. Az SKV folyamata a következő részekből áll: 1. Környezeti Jelentés 2. Társadalmasítás 3. A társadalmasítás ajánlásainak integrálása 4. Információ a Döntésről 5. A jelentős környezeti hatások monitorozása 6. Benyújtás a Program Bizottsághoz, utánkövetés A közös Környezeti Jelentés: Az SKV értékeli az operatív program prioritásaihoz kapcsolódó lehetséges környezeti hatásokat és ajánlásokat tesz, hogy miként lehet a program minőségét javítani a környezetvédelmi szempontok szempontjából. A különböző tevékenységekhez köthető (projekttípusok szerint csoportosított) pozitív és negatív hatások értékelését egy minősítő mátrix összesíti (skála alkalmazásával). Az értékelés kvalitatív, mivel számszerűsített értékelésnek csak projekt szinten lenne értelme használni. A direkt és indirekt hatások is értékelésre kerülnek. A legtöbb esetben azonban a direkt és indirekt hatások összeadása nem lehetséges, csak az értékelés bizonytalanságát növelné. Az SKV irányelvnek megfelelően a másodlagos, kumulatív, szinergikus rövid-, közép- és hosszú távú állandó és átmeneti pozitív és negatív hatások is megfontolásra kerültek az értékelés során. A legfontosabb kérdések, melyeket felül kell vizsgálni az alábbiak: Milyen mértékben javíthatja a környezet állapotát és fenntarthatóság szempontjából a program biztosíthatja-e a pozitív változást? Képesek-e a célzott intézkedések csökkenteni a jelentős környezeti terhelés káros hatásait, és vezethetnek-e a határ menti terület jelentős fejlődéséhez? Képesek-e a javasolt intézkedések a fenntartható fejlődés pozitív irányába történő elmozdulását eredményezni, és hozzájárulnak-e a fejlesztések a területi egyenlőtlenségek csökkentéséhez? A fenntartható fejlődés aspektusai: Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi és Fejlesztési Világ Bizottsága 1987-es a "Közös jövőnk'' c. jelentésében a fenntartható fejlődés fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: "A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét, hogy ők is kielégíthessék igényeiket. Más, általánosan elfogadott definíció szerint a fenntartható fejlődés olyan társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, ahol a jelen természeti értékeit megőrzik a jövő generációi számára, illetve ahol megtakarítással és a természeti erőforrások környezetbarát felhasználatásával hosszú távon biztosított az életminőség megóvása és a biológiai sokféleség megőrzése. Mindegyik fejlesztéstől el kellene várni, hogy: Ne csökkentse a biodiverzitást és az ökoszisztémákat Ne növelje a szociális és területi egyenlőtlenségeket (lehetőleg csökkentse) Támogassa a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást Járuljon hozzá a társadalmi szolidaritás erősítéséhez
Az alkalmazott módszertan fő elemei: A környezeti jelentés kidolgozása során a tervező csapat által készített összes dokumentumot figyelembe vettük, és a következő módszereket alkalmaztuk: Helyzetelemzés Konzisztenciavizsgálat Alternatíva vizsgálat Hatáselemzés Fenntarthatósági értékelés Problémák és jövőbeli következmények azonosítása; Korlátok és bizonytalanságok meghatározása. A korábbi tapasztalatok (értékelési) beépítése A célrendszer külső és belső kozisztencia vizsgálata Az érintett területek fejlődése a Program megvalósításával és megvalósítás nélkül A valószínűsíthető jelentős hatások és befolyásoló tényezők meghatározása, direkt s indirekt hatások azonosítása Specifikus célok illeszkedése az alapvető szempontokhoz Az értékelés nehézségei A következő bizonytalanságok növelik az értékelés pontosságát: Az értékelés csak az előre látható hatásokat képes azonosítani, mivel az operatív program tematikus célkitűzései széles körű lehetséges tevékenységeket és projekteket tesznek lehetővé. A tényleges környezeti hatásokat csak projekt szinten lehet értékelni. A környezeti hatások értékelése az intézkedéseket illetően nem lehet részletesebb, mint az OP részletezettsége. Az értékelés további előnye az indirekt hatások beazonosítása, viszont a kumulált hatások nem becsülhetőek meg. A Környezeti Jelentés tematikája: Jelen program SKV eljárását 2013 decemberében a Széchenyi Program Iroda indította meg. Az SKV tematikáját - az eljárás hivatalos megindításaként - jóváhagyták a magyar környezetvédelmi hatóságok, mely megfelel a törvényi szabályozás szerinti tartalmi követelményeknek (Környezeti Jelentés 1. sz. Mellékletében bemutatva). 1.3 A tervezési folyamat többi részéhez való kapcsolódás A Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program az Európai Unió 2007 és 2013 közötti pénzügyi tervezési ciklusában, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz finanszírozásával valósult meg. A támogatási eszköz a közösségi vívmányok átvételének elősegítését szolgálja, valamint az Európai Közösség közös alapjainak felhasználására és menedzsmentjére való felkészülést segíti elő. A támogatás öt komponensen keresztül valósul meg, melyek a következők:
(a) Átmeneti segítségnyújtás és intézményrendszer kiépítése (b) Határon Átnyúló Együttműködés (c) Regionális fejlesztés (d) Humánerőforrás fejlesztés (e) Vidékfejlesztés A Határon Átnyúló Együttműködési komponens célja, hogy elősegítse a jó szomszédi viszonyt, erősítve mindkét ország stabilitását, biztonságát és a közös érdekek érvényesülését, valamint a két ország harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését. A jelenlegi programban Magyarország és Szerbia a fenti IPA komponens keretein belül működik együtt közös pénzügyi forrásból egységes szerkezetben történő lebonyolítással, közös döntéshozatal alkalmazásával. Az SKV kapcsolódása a tervezési folyamathoz Az SKV irányelv előírja, hogy az SKV-t a Program Dokumentum kidolgozása közben kell lefolytatni és annak elfogadása előtt le kell zárulnia. A releváns minisztériumi és megyei szervezetekből álló TF Bizottság koordinálja a tervezési folyamatot. A Közös Technikai Titkárság és az Irányíthatóság szintén bevonásra kerül a programozási folyamatba. A TF Bizottság tervezési munkáját egy külső szakértői konzorcium segíti. A programterület 7 megyéből álló, NUTS 3 szintű régiókból álló terület (2 megye Magyarországon, 5 megye és 2 kapcsolódó régió Szerbiában), 34,214 km2: Magyarországon az alábbi két megye található a támogatási területen: Csongrád megye Bács-Kiskun megye A programterület szerbiai részén a jogosult terület a Szerb Köztársaság egy adminisztratív egységében, a Vajdaság Autonóm Tartományon belül található NUTS III szintű területeit foglalja magában: Nyugat- Bácska Észak- Bácska Észak-Bánát Dél- Bácska Közép- Bánát Kapcsolódó területek Dél- Bánát Szerémség A stratégiai környezeti vizsgálat a programozási folyamat szerves része, de a Környezeti Jelentés eredményeit egy külön dokumentumként kell megjelentetni. Ezen felül, az ex-ante értékelés jelentésének tartalmaznia kell a környezeti jelentés és a társadalmasítás legfontosabb megállapításait. Az előnyök és hátrányok megvizsgálása után a TF közös SKV eljárás lefolytatása mellett döntött. Ez azt jelenti, hogy egy közös környezeti jelentés készül és a társadalmasítás mindkét országban közös szabályozás szerint kerül lefolytatásra.
Az SKV az ex-ante értékelési folyamathoz az alábbiak szerint kapcsolódik: A Program fő környezeti és fenntarthatósgi hatásainak értékelése. Azon intézkedések értékelése, melyek a fenntartható fejlődést és a környezet védelmét célozzák. A közösségi és nemzeti szintű környezetvédelmi és fenntarthatósági célkitűzések koherenciájának és relevanciájának vizsgálata. A környezeti indikátorok értékelése, ajánlások. Értelmezésünk szerint az OP tervezési eszközként értelmezhető, mely az OP megfelelőségét, valamint a várható eredményességét vizsgálja az előzetes értékelés keretében, míg az SKV az OP bizonyos tényezőit vizsgálja, mint például a környezeti tényezőket, amelyek befolyásolhatják a környezet állapotát. Az SKV csak két vonatkozásban keresi tehát a legjobb megoldásokat: fenntartható fejlődés környezetvédelem
2 A Program rövid leírása 2.1 Helyzetelemzés: a környezet jelenlegi állapota A Közérthető Összefoglaló a helyzetelemzésnek csak néhány olyan vonatkozását tartalmazza, amelyek alátámasztják a Program célrendszerét. A Program terület jellemzői A természeti örökség legjelentősebb részét a Duna és a Tisza folyók jelentik. Problémát okoznak a vízkészlet mennyisége és minősége. A minőség tekintetében a felszíni és felszín alatti vizek többnyire nem felelnek meg az előírt alapvető követelményeknek. Köszönhetően a jó talaj-és éghajlati körülményeknek a föld túlnyomó többsége mezőgazdasági használatban van a program területén mindkét oldalán. A szántók a leggyakoribb földhasználati formák, de jelentős erdős terület is van a régióban. A légszennyezés nem túl magas a programterületen. Az ipari kibocsátás következtében mérsékelten és közepesen szennyezett kistérségek találhatóak a magyar megyékben. Vannak légszennyezés különbségek a közúti közlekedés regionális eltérései miatt is. Az összehangolt, határokon átnyúló közlekedési kapcsolatok hiánya (különös tekintettel a tömegközlekedésre) korlátozza a határon átívelő társadalmi és gazdasági együttműködések intenzívebbé válását. A határokon átnyúló forgalmat dominánsan a magán gépjárművek jellemzik. Annak érdekében, hogy a környezetbarátabb közlekedési infrastruktúrát fejlesszék ami az EU 2020 által szintén preferált - további beruházásokra van szükség. Tömegközlekedéssel átlépni a határt gyakorlatilag lehetetlen, mivel ritka és lassú a busz-, valamint a vasúti összeköttetés. A vasúti árufuvarozás csak a Budapest-Kelebia-Újvidék- Belgrád vonalon működik. Annak érdekében, hogy a környezetbarát közlekedési alternatívák elterjedhessenek, fontos, hogy a vasúthoz csatlakozó logisztikai parkokat rekonstruálják, modernizálják. Figyelembe véve a személy-és turisztikai célú forgalat, fontos bővíteni a kerékpáros infrastruktúrát, valamint fejleszteni a vízi turizmus feltételeit. A határterület kulturális és természeti értékekben gazdag, de a turizmus adta lehetőségek kihasználatlanok. Megoldandó problémának számítanak a területi egyenlőtlenségek, a turisztikai kínálat fejlettségi szintje, a különbségek a határ két oldala között, a turisztikai infrastruktúra minőségi szabványai.
A védelmi létesítményeket meg kell őrizni és felújítani minden régióban a határ menti térségben. A vízügyi igazgatóságok és a katasztrófavédelem együttműködéseit javítani kellene. Az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási körülmények hatással vannak a vízgazdálkodásra is. Az árvíz, belvíz, hirtelen felhőszakadások és a jégverés mellett a növekvő aszály-veszély is befolyásolja a határon átnyúló térséget. A mezőgazdaság, az egyik meghatározó ágazata a régiónak, kifejezetten szenved az említett problémáktól. A mezőgazdasággal összefüggő veszélyek és károk enyhítése érdekében, szükséges a vízgazdálkodási létesítmények fejlesztése és modernizálása összhangban a regionális fejlesztési stratégiával. A jelenlegitől kedvezőbb környezeti állapot érhető el a Programban célzott tevékenységek megvalósításával. 2.2 A tervezett Program rövid összefoglalója A programozási munka egy sor workshop és interjú elkészítésével valósult meg a helyi és a program végrehajtásában érdekeltekkel, valamint a 2014-2020 közötti fejlesztési tervek előkészítéséért felelős nemzeti / regionális hatóságokkal (Szerbiában és Magyarországon). A programterület átfogó hosszú távú víziója a programozásban résztvevők által a következőképpen került megfogalmazásra: "Harmonikusan fejlődő régió intenzív gazdasági együttműködésekkel, a természeti és kulturális erőforrások fenntartható használatával." Az átfogó célok elérése a stratégia és a beavatkozási területek által biztosított, a program tematikus célkitűzései hozzájárulnak az Európa 2020 céljaihoz. A tematikus prioritások (TP) a következőképp koncentrálódnak egy-egy prioritási tengelyhez igazodva: TP2 Környezetvédelem, éghajlatváltozáshoz alkalmazkodás, katasztrófavédelem való Prioritási tengely 1: A közös vízgazdálkodás és katasztrófavédelem fejlesztése TP3 A fenntartható közlekedés támogatása, közösségi infrastruktúra TP4 Turizmus fejlesztése és együttműködések a kulturális örökségek terén Prioritási tengely 2: Prioritási tengely 3: A határon átnyúló szűk közlekedési kapacitások bővítése A turizmus és a kulturális örökségek fejlesztése TP7 Gazdaságfejlesztés Prioritási tengely 4: Versenyképesség fokozása Prioritási tengely 5: Technikai segítségnyújtás (TA) 11
Mivel a programnak nincs nagyszabású pénzügyi hatása, így a vezérelve az, hogy támogassa a kooperatív stratégiai intézkedéseket és a pilot projekteket a fenti prioritásokon belül. A potenciális hatások részben környezetvédelmi célokra utalnak, részben a fenntartható fejlődésre és a környezeti hatások társadalmi következményekkel is járnak, így a jelentős hatásokat minden egyes specifikus célkitűzést tekintve kell elemezni. 2.3 A külső konzisztencia vizsgálata Az ex ante értékelés véglegesítése után kerül kidolgozásra. 2.3 A célkitűzések belső konzisztenciája Az ex ante értékelés véglegesítése után kerül kidolgozásra. A javasolt program belső koherenciája megfelelő. A program beavatkozási logikája jól bemutatott: a javasolt beruházási prioritások és tematikus célok valószínűleg támogatják a kiválasztott prioritási tengelyek megvalósítását. 2.4 Környezetvédelmi megfontolások integrálása A jelenlegi programban megtalálhatóak az éghajlatváltozásra reagáló tevékenységek, beleértve a mitigációt (például azok a tevékenységek, amelyek célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése); az adaptációt vagy az erőforrás-gazdálkodást. Így ezek a projektek közvetlenül hozzájárulnak egy éghajlatváltozáshoz alkalmazkodóbb Európához. Az új EU 2020 Biodiverzitás Stratégiához való hozzájárulás: 2050 vízió 2020 átfogó célkitűzés Az Európai Unió olyan biodiverzitás- és ökoszisztéma-szolgáltatásokat is nyújt, hogy 2050-re a természeti tőkéje védett, értékes és megfelelően helyreállított legyen, a biodiverzitás belső értékeihez illetve az emberi és a gazdasági jóléthez lényegesen hozzájáruljon, valamint hogy a katasztrofális változások által okozott biodiverzitás veszteség elkerülhetővé váljon. A biológiai sokféleség fogyásának és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlásának megállítása az EU-ban 2020-ig, valamint amennyiben lehetséges - annak helyreállítása, illetve fokozza a biológiai sokféleség globális csökkenésének megelőzéséhez való uniós hozzájárulást. ++ ++ 12
Továbbá, a Program céljai összhangban vannak az EU Víz Keret-irányelvével és a 7. Környezetvédelmi Programmal (javaslat az új 2020-ig tartó programra), mely a következőket fogalmazza meg: A Bizottság 9 célkitűzésre tervezi a fókuszálást: 3 prioritás céljai között szerepel: 4 további prioritás: 2 másik prioritás pedig az alábbiakra koncentrál: a természet védelme és az ellenálló-képesség erősítése Fokozza a fenntartható, erőforrás-hatékony és alacsony CO2 kibocsásátású növekedést Hatékonyan célozzon meg környezettel kapcsolatos egészségügyi veszélyeket. az uniós környezetvédelmi jog jobb végrehajtásának elősegítése, a legkorszerűbb tudományok hasznosítása a politikában a környezetvédelmi és éghajlat-változási politika támogatásához szükséges beruházások biztosítása a környezetvédelmi szempontok és követelmények megjelenése más szakpolitikában uniós városok fenntarthatóságának javítása a környezetvédelemhez és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó regionális és globális kihívások kezelésének javítása Az 2. prioritás keretében javasolt tevékenységek közvetlenül hozzájárulnak az említett környezetvédelmi célokhoz. Emellett több cél integráltan - nem csak külön komponensként -, alapvető kritériumokként kell teljesíteni a végrehajtás során, ami kis mértékben szintén hatással lehet a környezeti tényezőkre. Természetesen mindkét ország releváns törvényi előírásai meg lettek vizsgálva és a Környezetvédelmi Jelentésben a vonatkozó szabályozás fel lett tüntetve. 13
3 A Program megvalósításának környezeti hatásai 3.1 Hatáselemzés A határon átnyúló programoknak 2 általános célt kell teljesíteniük: erősíteniük kell a területi, társadalmi, gazdasági kohéziót, valamint hozzá kell járulnia az intelligens, fenntartható és befogadó növekedéshez (EU 2020 Stratégia). Ennek megfelelően a Magyarország-Szerbia Határon átnyúló Együttműködési Programnak is ezek az átfogó célkitűzései. PRIOR 1 PRIOR 2 PRIOR 3 Prior 4 SO_1.1 SO_2.1 SO_3.1 SO_4.1 Van-e jelentős 1.) környezeti hatása? / 2.) életminőségre gyakorolt hatása? Talán Hozzájárulnak-e a tevékenységek a 3.) környezet jelenlegi állapotának pozitív változásához?? Talán 4.) a fenntartható fejlődéshez? Talán Zöld= DIrekt hatás Positive: Positive and also negative: / Sárga=Indirekt hatás Potential impact: Talán Not clear:? Not significant: 14
A hatások tekintetében a következő megállapításokat lehet tenni: A pozitív hatások dominánsak és vannak olyan intézkedések, melyek csak pozitív hatással járnak, így összességében véve hozzájárulnak a környezet jelenlegi állapotának pozitív változásához. Negatív hatása előreláthatóan csak az infrastrukturális fejlesztéseknek lehet (utak és hidak), de a tervezett fejlesztések tartalmazhatnak kompenzációt és átfogó hatását tekintve hosszú távon pozitív hatásúvá alakíthatóak (ÜHG kibocsátások csökkentése, stb.) A negatív hatások mellé legtöbbször pozitív hatások is társulnak, így a káros hatások elkerülhetőek a megfelelő feltételek/követelmények alkalmazásával. A javasolt intézkedések hatással lehetnek a növény-és állatvilágra, éghajlatra, népességre (az életminőség, egészségi állapot tekintetében), a gazdagságra, a talajra, a vízre és más természeti erőforrásra, az épített kulturális örökségre és a tájra egyes területeken. Az SKV áttekinti a várható hatásokat, összefüggéseket, ill. azok esetleges határon átnyúló hatásait. Tipikus befolyásoló tényezők és káros hatásokkal járó lehetséges folyamatok a javasolt intézkedések következtében többek között a következők: növekvő földhasználat, biológialig aktív felületek fogyása, az ökoszisztémák és zöld területek állapotának romlása a károsanyag-kibocsátás miatt az úthálózat, vagy a forgalom változása miatt növekszik a környezeti terhelés (látogatók száma, földhasználat) a receptorokon (zöld területek, az ökoszisztémák, a táj, az emberek), építkezésből származó környezeti terhelés pl. zavarás, zaj-és porszennyezés A közvetlen hatások közül először a földhasználat növekedését kell megemlíteni, amely a javasolt intézkedések esetén várhatóan nem lesz konfliktust okozó tényező. Azonban érintett területek lehetnek például a védett és egyéb zöld területek is. A védelmet biztosítani lehet a megfelelő pályázati felhívással és a végrehajtásra vonatkozó szigorú követelményekkel. Mivel ez a hatás csak korlátozott számú projekt esetén jelenhet meg, így ez a hatás várhatóan nem lesz jelentős. Az építési munkák miatti zavarás is közvetlen hatás lesz. Természetesen lesznek infrastrukturális fejlesztések is, de ezek volumene nem kiemelkedő, valamint az építkezés időtartama is rövid, így ez a hatás nem ítélhető jelentősnek program szinten. Ugyanakkor előreláthatóan lesznek a helyi környezetet igencsak zavaró építési munkálatok. Az egyik fontos hatás az intézkedések következtében a környezetbe jutó szennyező anyagok. A javasolt fejlesztések többsége nem jár vagy csak kisebb mértékű károsanyag-kibocsátással jár. Az átfogó hatás várhatóan nem jelentős. A tervezett fejlesztések és tevékenységek egyes turisztikai célpontok / települések esetén a látogatószám növekedését eredményezhetik, ezáltal növelve a környezeti terhelést is - ideiglenesen vagy véglegesen. A turisztikai fejlesztések fenntartható módon is megvalósíthatóak, amennyiben a regionális mobilitás fokozása a tömegközlekedés fejlesztésével társítva valósul meg, ilyen módon mérsékelni tudják a káros hatásokat. 15
3.1.1 A tervezett intézkedések hatásfolyamatai TP 2 Specifikus célok PA1 A közös vízgazdálkodás és katasztrófavédelem javítása Környezetvédelem, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatása és katasztrófavédelem Környezeti kockázatok csökkentése (mint aszály, árvíz, jégeső) amelyeknek elsősorban a mezőgazdasági / élelmiszeripari termelésre vannak negatív hatásai A vízbázisokhoz kapcsolódó tevékenységek (pl. a folyók, csatornák, termálvíz, ivóvízbázisok) összehangolt irányítása és az ellenőrzési intézkedések szintjének javítása a határokon átnyúló régióban Környezeti hatás: Ez a prioritás csak pozitív hatásokat eredményez. Pozitív hatásra elsősorban a víz állapotát illetően lehet számítani, hiszen fő célja, hogy javítsa a vízbázisok irányítási és ellenőrzési szintjét. A természetvédelem területén történő együttműködés ugyanakkor pozitív hatással lesz a biodiverzitásra is. A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás is pozitívan érintett a tervezett tevékenységek által. A közösen kidolgozott jégkár elleni védekezés megvalósításának mindenképp pozitív környezeti hatásai lesznek. PA2 A határon átnyúló szűk közlekedési kapacitások bővítése TP 3 Specifikus célok A fenntartható közlekedés támogatása, közösségi infrastruktúra A határátkelők és a kapcsolódó közlekedési vonalak kapacitásának növelése a a fenntartható közlekedési módok használatával és fejlesztésével (tömegközlekedés, közúti közlekedés, kerékpár, vízi közlekedés) Környezeti hatás: A helyi közúti forgalom a határátkelőhelyeken valószínűleg növekedni fog, az új utak / hidak esetében - a lakosság leginkább a zajszennyezés és a szennyezőanyagok kibocsátásának növekedése által lesz érintett. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ez a forgalom növekedés valószínűleg máshonnan helyeződik majd át (kiegyenlítődik). A biológiai sokféleségre és természetvédelmi területekre gyakorolt helyi hatások csak projekt szinten meghatározhatóak, így az értékelésben csak annyit feltételezhetünk és jelezhetünk előre, hogy az útépítés negatív hatással fog járni. A mobilitás támogatása együttesen a tömegközlekedés fejlesztésztésével hozzájárulhat a járműforgalom volumenének csökkenéséhez. Ebben az esetben az elsődleges energiafogyasztás, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, valamint a zajszennyezés is kisebb mértékben csökkeni fog. A tömegközlekedés fejlesztésének pozitív hatásai valószínűleg ellensúlyozzák az építési tevékenységek negatív hatásait. A tömegközlekedés támogatása egyben javítja a környezetbarát mobilitásért létrehozott infrastruktúra minőségét is. A közlekedési szokások is pozitívan befolyásolhatóak. A logisztikai szolgáltatások fejlesztése szintén hozzájárulhat az előzőekben leírt pozitív hatásokhoz. Az építési tevékenységek általában további terület-felhasználást eredményezhetnek. A zaj-, a por-szennyezés, valamint a forgalom növekedése viszont csak átmeneti és lokalizált. Az infrastrukturális fejlesztések valószínűleg negatív hatással lesznek a biológiai sokféleségre. 16
PA3 A turizmus és a kulturális örökségek fejlesztése TP 4 Specifikus célok Turizmus fejlesztése és együttműködések a kulturális örökségek terén Közösen koordinált, határon átnyúló turisztikai desztinációk kialakítása az egymást kiegészítő helyi adottságok alapján a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Együttműködés támogatása a kulturális, szabadidős sport, és a természetvédelmi tevékenységek területén Környezeti hatás A turizmus növekedése a közúti forgalom mennyiségét is növelheti, ami szintén hatással van a szennyezőanyag-kibocsátásra, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásra, a zaj és az energiafelhasználásra. Ezeket a kumulálódó hatásokat kompenzálni lehet a fenntarthatóság elveinek integrálásával a tervezés és végrehajtás minden fázisában. Az együttműködési projektek, különös tekintettel a kulturális és természeti örökség terén, valamint a hálózatosodás szintén hozzájárulhatnak a fenntarthatósághoz. PA4 Versenyképesség fokozása TP 7 Specifikus célok Innovációs gazdaságfejlesztés A kkv-k növekedési lehetőségeinek és foglalkoztatási potenciáljának erősítése, ill. az új technológiák, folyamatok, termékek vagy szolgáltatások által történő fejlesztése és korszerűsítése A határon átnyúló innovációs szemléletű együttműködések növelése a klaszterek, a kapcsolódó vállalkozások, az egyetemek és a K + F + I intézmények, a civil társadalom között Környezeti hatás Nem jelentős, inkább csak indirekt hatások. Ez a prioritás kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés tekintetében. Összességében egy kedvezőbb környezeti állapot alakítható ki a Program megvalósításával a szinergikus és kumulatív pozitív hatásoknak köszönhetően, különösen hosszabb távon tekintve (közép- és hosszú-távon). 17
3.1.2. A Program kritikus elemeinek meghatározása Az OP jelenlegi fázisában a legfontosabb különböző kategóriák létrehozása annak azonosítása érdekében, hogy várhatóan mely intézkedések / tevékenység-típusok lesznek jelentős hatással a környezetre. Mivel nem ismerjük a későbbiekben megjelenő pályázati kiírások tartalmát részleteiben, ezért megfontolásokat fogunk írni az egyes típusok/intézkedések előre látható hatásai alapján. A következő tevékenység-típusok előreláthatóan jelentős hatással lesznek a környezetre vagy közvetlenül hozzájárulnak a fenntarthatósághoz, melyek főleg az 1, 2, 3 prioritásban szerepelnek: JELENTŐS hatással bíró projekt-típusok 1. Infrastrukturális beruházások Negatív és (utak, kerékpár hálózat és vízi közlekedés infrastruktúrája) pozitív 2. Természetvédelmi együttműködések Pozitív 3. Jégkár elleni védekezés Pozitív 4. Tömegközlekedés fejlesztése Pozitív 5. Vízgazdálkodással kapcsolatos intézkedések Pozitív 6. Ipari park és logisztikai park számára infrastruktúra a hármashatáron Negatív Alapvetően ezek a tevékenység-típusok befolyásolhatják közvetlenül és jelentősen a környezeti elemeket. Továbbá a jól megalapozott stratégiai projektek is szinergikus és kumulatív hatással bírnak, de ezek listája még nem eldöntött. 3.1.3 Hatások értékelése A valószínűsíthető jelentős hatásokat az egyes környezeti tényezőkre vonatkozóan az alábbi táblázat foglalja össze, egyben skálával kerültek értékelésre. Mivel azonban a környezeti tényezőkre gyakorolt valószínűsíthető jelentős hatásokat nem lehet számszerűsíteni, így ebben a szakaszban nem lehetséges, annak megállapítása, hogy az egyes környezeti célkitűzések milyen mértékben fogják befolyásolni a környezet állapotát. Ebben a szakaszban csak azt lehet megállapítani, hogy az azonosított intézkedési típusok valószínűleg jelentős környezeti hatással lesznek-e (pozitív vagy negatív), valamint az előre látható hatások típusának meghatározása (direkt / indirekt). 18
Piros színnel: pozitív Fekete színnel: negatív Kék színnel: positive és negatív direkt jelentős hatás +++ direkt mérsékelt hatás ++ direkt gyenge hatás + indirekt hatás # nincs hatás X Infrastrukturális beruházások (utak, kerékpár hálózat és vízi közlekedés infrastruktúrája) Természetvédelmi együttműködések Levegő Természet, Épített Természeti Táj és terület Egészség minőség Zajszennyezés minőség szennyezés flóra, kulturális Víz Talaj fauna és környezet, erőforrások felhasználás, és és klíma felhasználása térszerkezet életminőség adaptáció biodiverzitás örökség +++ +++ ++ +++ +++ +++ ++ +++ +++ +++ +++ +++ +++ +++ +++ X +++ + Jégeső elleni rendszer +++ X X +++ ++ +++ X +++ + Tömegközlekedés fejlesztése +++ +++ X ++ +++ +++ ++ +++ +++ Vízgazdálkodással kapcsolatos intézkedések Ipari park és logisztikai park számára infrastruktúra a hármashatáron ++ X +++ + +++ +++ X + + +++ +++ + +++ +++ ++ X +++ +++
3.2 Alternatívák elemzése Az Operatív Programok speciálisak az alternatívák szempontjából, mert nincsenek különböző lehetséges megvizsgálható változatok, ami a tervezési folyamat következménye. Így valódi alternatívák nélkül a Program terület környezeti állapotát elemezni csak a program megvalósításával és "a megvalósítás nélkül" lehet. A két verzió összehasonlítása a környezeti tényezők tükrében: Talaj Víz Levegő és klímaváltozás A Program megvalósításával Károk csökkennek különösen a mezőgazdaságban Közös modern vízgazdálkodással a stratégiai tervezés és monitoring A növekvő fuvarforgalom lokálisan légszennyezéshez vezethet, de a fenntartható közlekedési módok és a tömegközlekedés fejlettebb, így kompenzálja a CO2kibocsátást. A megújuló energiaforrások jobban kihasználtak, hozzárul egy erőforráshatékonyabb gazdasághoz és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképesebb, alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság kialakításához. A Program megvalósítása nélkül Növekvő talajerózió és a környezeti kockázatok negatív hatással lehetnek Lehetőségek később realizálódnak, ennek következtében több kockázat/ veszély és kár lesz. Az üvegházhatású gázok kibocsátása valószínűleg az infrastruktúra fejlesztése nélkül is növekedni fog. A fuvarozás infrastruktúrája és a tömegközlekedés fejlesztése hiányozni fog vagy EU2020 célkitűzések nem lesznek elérhetőek. Biodiverzitás Kedvező védettségi állapot A biodiverzitás további fogyása. Ökoszisztém ák Ökoszisztémák fenntartása nagyobb eséllyel valósul meg hosszú távon. Az ökoszisztémák helyreállítása több erőfeszítést igényel. Növényállatvilág és Fajok és élőhelyek védettségi állapota javult. Fajok és élőhelyek eltűnése. Kulturális örökség Jobb állapotú kulturális örökség hozzáférés biztosításával, erősödtek a kölcsönös kapcsolatok a határtérségben. Határon átnyúló kapcsolatok továbbra is ugyanazon a szinten maradnak, ill. az integrációt nem lehet maximalizálni. Infrastruktúra Az elérhetőség javítása képes serkenteni a turizmust és a gazdaságot. A határmenti területek elszigeteltsége csökkenthető. A határon átnyúló integráció és a közlekedési kapcsolatok továbbra is hiányzik. Az infrastruktúra romlása is zaj-és légszennyezéshez vezethet. Terület használat Csökkennek a károk a mezőgazdaságban. Növekednek a károk
Táj és zöld területek Egészség és életminőség Az egészséges környezet és a természeti értékek is megőrizhetőek. A védett tetületek védettségi foka javult. Az életminőség javítása fokozza a határmenti mobilitást, a helyi aktivitást, helyi költések a közösséget szolgálják és erősítik a gazdaságot. A fenntartható turizmus elterjedtebb és a kapcsolódó szolgáltatások, termékek is nagyobb mértékben kerülnek kifejlesztésre. A természetvédelem nemzeti szinten több erőfeszítést igényel. Környezetvédelmi fejlesztések és állami infrastruktúra nélkül az életminőség nem javítható, így a kohéziót sem lehet megerősíteni, ill. a migráció is magasabb lesz, a munkaerő mobilitás hiányozni fog, valamint a területi egyenlőtlenségek továbbra is növekedni fognak. 3.3 A fenntarthatósági kritériumok elemzése A Strukturális Alapok alatt futó minden tevékenységnek hozzá kell járulnia a horizontális elvárásokhoz: nők és férfiak közötti egyenlőség, diszkrimináció megelőzése és fenntartható fejlődés, tekintet nélkül a projektek fajtására és témájára. A horizontális szempontoknak tükröződnie kell a program tervezése és végrehajtása alatt, valamint a felelős szervek mindennapi működése során is. Mindegyik prioritási tengelynél megtalálható az egyértelmű kapcsolat a fenntartható fejlődéssel, különösen az 1-es és 3-es prioritásban. A régió gazdag örökségének megőrzése és fenntartható kiaknázása, valamint a természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség növelése biztosítja fenntartható növekedést. A környezeti fenntarthatóságot és az erőforrás-hatékonyságot a program minden intézkedése során horizontális preferenciaként kellene alkalmazni a specifikus célkitűzések tervezésébe való beépítésen kívül. Az fenntartható fejlődéshez való egyértelmű hozzájárulást jogosultsági kritériumokként lehet meghatározni a kiválasztási eljárás során az összes tevékenység esetén: a projekt javaslatok csak akkor jogosultak, ha a projekt céljai és tevékenységei nem ellentétesek a fenntartható fejlődés elveivel. A határtérség fenntartható fejlődésének támogatása kiemelten jelentős a javasolt prioritásokban, célkitűzésekben és intézkedésekben, különösen azokban, amelyek a közös vállalkozói tevékenységek fejlesztését és a természeti erőforrások fenntartható használatát tartalmazzák (elsősorban a PA 1, 3, 4). Az esélyegyenlőség, mint fontos irányadó elv, többnyire a PA3 beavatkozásainak végrehajtásában lett kiemelve. Fontos megjegyezni, hogy a horizontális célok szélesebb körű megközelítése javasolt. 21
3.4 Határon átnyúló (3.országot érintő) hatások Eddig csak egy előre meghatározott tevékenység megvalósítása lehet releváns a teljes hármashatár térségben: a közös ipari és logisztikai park infrastruktúrája valószínűleg jelentős hatással lesz mindhárom ország környezeti elemeire. Ez a tevékenység azonban szerepel a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programban is, a HURO program SKV-ja ezt a tevékenységet tartalmazza és kezeli, így nem szükséges külön tájékoztatni Romániát erről a jelenlegi SKV eljárás keretében. Annak ellenére, hogy az SKV nem tud projekt szinten /környezeti hatásvizsgálat szintjén értékelni, a becsült hatások jellege alapján megállapítható, hogy nem lesz harmadik országot érintő jelentős vagy káros hatás, mivel: nincs közös érintett terület, így a határmenti fejlesztések nem befolyásolják más ország tájainak, ökosztisztémájának állapotát a víz szennyezése kizárható a vonatkozó szabályozás betartásával a légszennyezés időben és térben változó lehet, de hatása előreláthatóan nem jelentős új határátkelőhelyek építése befolyásolhatják a közeli területek forgalmát is, de várhatóan nem jelentősen A jelenlegi információk alapján a szándékolt célkitűzéseknek és a tervezett tevékenységeknem nem lesznek jelentős országhatáron átterjedő ártalmas környezeti hatásai. Így Románia / Horvátország bevonása a tervezésbe nem szükséges. 22
4 Monitoring és hatékonyság 4.1 Az SKV monitoring és utánkövetési intézkedések A monitoring-rendszer alapelvei a környezeti hatások nyomonkövetésére A monitoring rendszert nem külön, hanem az operatív program irányításának és monitoringjának részeként kellene működtetni. Ennek megfelelően a monitoring rendszer intézményi szereplői megegyeznek a program végrehajtásában résztvevő szervezetekkel. A feladatokat és felelősségeket meg kell határozni a program dokumentumban. A fent említett intézmények mellett a nemzeti környezetvédelmi hatóságokat is be kell vonni. A környezeti hatások monitoringrendszerének központi eleme az az adatstruktúra (illetve az ezt magába foglaló adatbázis), ami a környezeti hatásokra vonatkozó információkat összesíti. A Programdokumentum még nem tartalmazza a program monitoringjának leírását. Monitoring indikátorok A környezetvédelmi szempontokra vonatkozó indikátorokat be kell építeni a program dokumentumba, hogy képes legyen majd nyomon követni a program makrogazdasági környezetét és megfeleljen a fenntartható fejlődés kritériumainak. Az időközi és záró értékelés során az alábbi területeken szükséges az indikátorokat ellenőrizni: Fenntartható fejlődés előmozdítása Környezeti állapot javulása Környezet- és természetvédelem Kulturális örökség helyszíneinek fejlődése Infrstruktúra kihasználtsága Tömegközlekedés fenntartható fejlesztése A program indikátorokat általában a prioritási tengelyek szintjén kell meghatározni (vagy tevékenység-típus szerint): A környezeti indikátorok tehát a következők: Hajtóerő indikátorok Terhelés indikátorok Állapotindikátorok Hatásindikátorok Válaszindikátorok 23
A program jellegének köszönhetően a monitoring indikátorokat kvalitatív módon szükséges meghatározni ahelyett, hogy technikai méréseket igénylő indikátorokat használnánk, amelyek bevezetése általában a káros környezeti hatások megelőzésére, kiküszöbölésére, minimalizálására és kompenzálásra használatos. Jelen program határon átnyúló jellemzői miatt azonban nem érdemes létrehozni és fenntartani monitoring adatbázist. Javaslat: monitoring tevékenységek elvégzésére egy minőség-ellenőrző rendszer létrehozása és fenntartása a szigorú környezetvédelmi követelmények betartása mellett inkább a szándékolt hatások változásának meghatározása szükséges 4.2 Hatékonyság környezeti szempontból Az OP véglegesítése után készül el a fejezet. A pénzügyi allokáció szükséges hozzá. A pénzügyi allokáció kialakítása során törekedni kell a környezeti szempontok szerinti egyensúly kialakításra is. 24
5 Javaslatok 5.1 Javaslatok a tervezés során A következő javaslatok lettek megfogalmazva a hatásbecslés során: A káros hatások csökkentését és alternatív kompenzációs intézkedéseket is számításba kell venni a tervezés során. A tervezésre vonatkozóan (környezetvédelmi hatóságok visszajelzései): Földhasználat növekedése csak a terhelhetőségének határain belül és a táji értékek megőrzésével történhet. A határon átnyúló természeti értékek megőrzése és hasznosítása Támogatható tevékenység legyen: a tudatosság növelése az erőforrás-hatékonyság területén A védett területek és nemzeti parkok kapjanak kiemelt figyelmet. A horizontális elvek tartalmazzanak szélesebb körű szempontokat is: éghajlatvédelem (ideértve az ÜHG kibocsátás csökkentését) éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás - pl.: erőforrás hatékonyság (a megújuló energiákon felül) különösen energia- (víz-, hulladék-) hatékonyság természetvédelem (biodiverzitás megőrzése legyen szigorú követelmény) A megvalósításra vonatkozóan: Folyamatos monitoring tevékenységre van szükség az előre meghatározott minőségi kritériumoknak megfelelően: A program indikátorokat általában a prioritási tengelyek szintjén kell meghatározni. o A környezeti állapot változásainak ellenőrzésére állapot / hatásindikátor létrehozása helyett csak minőségbiztosítás javasolt a gyűjtési problémák miatt. környezetbarát építészeti megoldások előnyben részesítése pl.: csendes útburkolat használata; passzív zajcsökkentés; burkolt csapadékvízelvezető csatorna; "Csendes üzemmód", mint kiválasztási kritérium a járműbeszerzés esetén, A Program megvalósítóinak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy elemezzék és ellenőrizzék a határon átnyúló és a helyi környezeti hatásokat a végrehajtás során, a teljes végrehajtási szakaszban (2014-2020). 25
5.2 Társadalmasítási folyamat A társadalmasítás után a végző verzióban kerül meghatározásra. A hatóságoktól és a nyilvánosságtól érkező megjegyzések, észrevételek: No. Rövid leírás SKV státusz 1. 2. 3. 5.3 A javaslatok hatása a Programra A társadalmasítás után a végző verzióban kerül meghatározásra. 26
ANNEX 1 A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 2/2005 (I.11.) Kormányrendelet szerint: 1. 1.1 1.1 1.1 1.2 1.2 1.3 1.4 and 4.3 1.4 1.3 1.5 1.5 2. 3.3 2.1 2.1 2.2 2.2 2.3 3.3 3. 3.2 3.1 2.4 and 2.5 3.2 2.4 3.3 2.3 and 2.2 3.4 3.1 3.4.1 3.1 and Annex I 3.4.2 3.1 3.4.3 3.1 3.5 3.2 3.5.1 3.2 3.5.2 3.2 3.6 3.2 3.6.1 3.2 3.6.1.1 3.2.4 3.6.1.2 3.2.4 3.6.1.3 3.2.4 3.6.1.4 3.2.4 3.6.2 3.2 3.6.2.1 3.2.2 3.6.2.2 3.2.2 3.6.2.3 3.2.2 3.6.2.4 3.2.2 3.6.2.5 3.2.2 3.6.2.6 3.2.2 3.7 3.3 4. 4.3 5. 4.3 6. 5 7. 6 27