CIVIL AKADÉMIA Előadó: Kahulits Andrea
Civil Akadémia 1. Civil szervezetek gazdálkodása 2. Közhasznú jogállás gazdálkodási, számviteli kérdései 3.Civil szervezetek számviteli sajátosságai
1. Civil szervezetek gazdálkodása 1.1.Civil szervezetek gazdálkodásának jogszabályi környezete
Gazdálkodást érintő 2012. január 01. után hatályba lépett jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Ectv. - Magyar Közlöny 2011. évi 151. szám) 342/2011.(XII.29.) Kormányrendelet a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról ( Kormányrendelet Magyar Közlöny 2011. évi 163. szám) 350/2011.(XII.30.) Kormányrendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről ( Kormányrendelet Magyar Közlöny 2011. évi 164. szám) 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
2012. január 01. előtt alkotott gazdálkodást érintő jogszabályok a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (rövidítve Áht.) 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságáról 2006. évi V. törvény VIII. fejezet a végelszámolásról
Gazdálkodásra vonatkozó 2012. év előtt alkotott jogszabályok 1990. évi C. törvény a helyi adókról (Helyi adó) 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.) 1996. évi CXXVI. törvény az Szja meghatározott részének. felhasználásáról (Szja 1%) 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról (Tao. tv.) 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetésről (Tbj.) / 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezet a szociális hozzájárulási adóról 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról (Szh.) 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról (Öszt. fogl.) 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (Önkéntes tv.) 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Áfa tv.)
1.2. Ectv. főbb gazdálkodást érintő rendelkezései - a civil szervezetek a csődeljárásról és a felszámolásról szóló 1991. évi XLIX. sz. törvény ( továbbiakban: Ctv.) hatálya alá kerültek (9-10..) - A civil szervezet fizetésképtelenségének definiálása (10..) - Civil szervezetek gazdálkodásának általános szabályai (17-26. ) - Civil szervezetek könyvvezetésének, beszámolásának szabályai (27-30..) - Közhasznú jogállás, nyilvántartás szabályozása (31-50..)
Civil akadémia 1.2. Civil szervezetek gazdálkodását érintő fogalmak
Fogalmak adomány: a civil szervezetnek létesítő okiratban rögzített céljaira ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz illetve nyújtott szolgáltatás (1. pont) befektetési tevékenység: a civil szervezet eszközeiből történő értékpapír-, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyoni értékű jog, ingatlan és más egyéb éven túli befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység (3. pont) cél szerinti juttatás: a civil (közhasznú) szervezet által (közhasznú) alaptevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás (4. pont)
Fogalmak elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele (7. pont) gazdálkodó tevékenység: azon tevékenységek összessége, amelyek a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek (10. pont) gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet (11.pont)
Fogalmak induló tőke: a civil szervezet létrehozásakor az alapító(k), illetve alapító tag(ok) által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon (14. pont) közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez (20. pont)
Fogalmak tartós adományozás: a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal azonos vagy növekvő összegben ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére (27. pont) törzsvagyon: az induló tőke, megnövelve alapítvány esetében a csatlakozók által kifejezetten az induló tőke növelése érdekében rendelkezésre bocsátott vagyonnal (28. pont)
Fogalmak Fizetésképtelenség a bíróság a civil szervezet fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a civil szervezet szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő hatvan napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette. Fizetésképtelenség nem állapítható meg, ha a civil szervezet nem vitatott vagy elismert tartozását meghaladóan állami vagy önkormányzati szerv felé nem vitatott vagy elismert követelése áll fenn költségvetési támogatási jogviszony keretében. (Ectv. 10. )
Civil Akadémia 1.3. Civil szervezetek gazdálkodása általános szabályok
Gazdálkodás - általános szabályok vagyonával önállóan gazdálkodik, elsődlegesen gazdaságivállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel a civil szervezet alapítója, tagja a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását
Gazdálkodás általános szabályok Civil szervezetnek hitel, visszatérítendő támogatás csak úgy nyújtható, ha a visszatérítési kötelezettség nem haladja meg a civil szervezet rendelkezésre álló vagyonát. E rendelkezés alkalmazásában figyelembe kell venni a követelések és tartozások egyenlegét, valamint a támogatási döntésben meghatározott költségvetési támogatás értékét. (350/2011.(XII.30) Korm. rend. 4. (4) bekezdés)
1.4. Költségvetési terv (350/2011.(XII.30) Korm. rend. 3. ) (1) A civil szervezet éves költségvetési tervét a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján készített beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően készíti el. (2) A civil szervezet az éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy kiadásai és bevételei egyensúlyban legyenek.
Civil akadémia 1.5. Gazdasági-vállalkozási tevékenység
Gazdasági-vállalkozási tevékenység Civil szervezet vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható, de célja megvalósítása érdekében azt nem veszélyeztetve folytathat vállalkozási tevékenységet a megalakulására irányadó jogszabályok szerint. gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet (Ectv. 2.. 11.pont)
Gazdasági-vállalkozási tevékenység elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele (Ectv. 2.. 7.) Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez. (Ectv. 23..)
Kedvezményezett (nem vállalkozási) tevékenységek Alapítvány, közalapítvány, egyesület és köztestület által végzett kedvezményezett tevékenységek (nem vállalkozási) 1. a közhasznú tevékenység, és az alapító okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve mindkét esetben az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és a tagdíjat is;
Kedvezményezett tevékenységek (2) 2. a kizárólag a közhasznú tevékenységet, vagy a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele; 3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység, és a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.
Kedvezményezett tevékenységek összefoglaló tábla Közhasznú szervezetnél A létesítő okiratban megfogalmazott közhasznú tevékenységek. Nem közhasznú szervezetnél A létesítő okiratban megfogalmazott cél szerinti tevékenység. Az ehhez kapcsolódóan kapott támogatás, tagdíj, juttatás. A közhasznú tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke,, bevétele Bankbetétek, értékpapírok hozamaként kapott kamatnak és az állami értékpapír hozamának olyan része, amekkora hányadot a közhasznú tevékenység bevétele képvisel az e nélkül számított összes bevételben. Az ehhez kapcsolódóan kapott támogatás, tagdíj, juttatás. A cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele Bankbetétek, értékpapírok hozamaként kapott kamatnak és az állami értékpapír hozamának olyan része, amekkora hányadot a cél szerinti tevékenység bevétele képvisel az e nélkül számított összes bevételben.
2. Közhasznú jogállás 2.1.Közhasznú jogállás megszerzésének és megtartásának feltételei
Közhasznú minősítés gazdálkodást érintő feltételei Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.
Megfelelő erőforrás feltételei Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző 2 lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét (25 %-át).
Megfelelő társadalmi támogatottság feltételei Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki a szervezetnél, ha az előző 2 lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.
Közhasznú minősítés feltételeinek vizsgálata A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja a fenti feltételek teljesülését. Ha a feltételek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.
Közhasznú jogállás megszerzése, megtartása Induló szervezet: legalább két lezárt üzleti évvel kell rendelkezzen és a beszámoló alapján igazolja a megfelelést 2012. január 01-én már működő civil szervezet: 2014. május 31-ig kérihette a közhasznú jogállás megőrzését Ezt követően minden évben a számviteli beszámoló alapján igazolja a megfelelést.
2.2. Civil szervezetek gazdálkodása közhasznú minősítés - különös szabályok A közhasznú minősítést megszerzett szervezetek működésére a civil törvény további előírásokat, korlátozásokat tartalmaz. 1. A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 2. A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
Közhasznú minősítés különös szabályok 3. A befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfőbb szerv fogad el. (FB jóváhagyásával) 4. A szervezettől igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
Közhasznú minősítés különös szabályok 5. A közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni. (46.. 1.) 2014. március 15-től a közhasznú szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége is kötelezett 6. A közhasznú szervezet beszámolójába bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.
Közhasznú minősítés különös szabályok 7. A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). 8. Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása kötelező. (A civil törvény leírja a felügyelő szerv létrehozásának szabályait, hatáskörét és a tagok összeférhetetlenségére vonatkozó előírásokat.) (Ectv. 40. ) 9. A közhasznú szervezetnek is a cél szerinti tevékenységéből, illetve gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartania.
Civil akadémia 3. Civil szervezetek számviteli sajátosságai
Civil szervezetek számviteli sajátosságai 3.1. Kötelező gazdálkodási szabályzatok
Gazdálkodási szabályzatok Számviteli politika és mellékletei (számlarend, számlatükör) Értékelési szabályzat Pénzkezelési szabályzat Leltározási és selejtezési szabályzat Befektetési szabályzat (Befektetés végzésekor)
Civil szervezetek számviteli sajátosságai 3.2.Civil szervezetek könyvvezetése
Civil szervezetek könyvvezetése 2012. január 1-től a közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet. Ectv. 27. (2) bek. Költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység, továbbá közhasznú jogállás esetén a közhasznú tevékenység között elkülönítetten kell nyilvántartani.
Könyvvezetési kötelezettség egyszeres könyvvitel Egyszeres könyvvitelt vezethet, az a civil szervezet, amely nem közhasznú és vagy nem folytat vállalkozási tevékenységet, éves összes bevételétől függetlenül, vagy folytat vállalkozási tevékenységet, de az alaptevékenységéből, valamint a vállalkozási tevékenységéből elért bevételének, árbevételének együttes összege két egymást követő évben az 50 millió forintot nem haladja meg.
Könyvvezetési kötelezettség kettős könyvvitel Kettős könyvvitelt köteles vezetni a közhasznú jogállású szervezet, az a civil szervezet, amelynek két egymást követő évben, évenként az alaptevékenységéből, valamint a vállalkozási tevékenységéből elért bevétele, árbevétele együttes összege az 50 millió forintot meghaladja, a nonprofit gazdasági társaság; a közalapítvány.
Civil szervezetek könyvvezetése 3.3. Civil szervezetek bevételeinek elszámolása
Civil szervezetek bevételeinek elszámolása (Ectv. 18-19. ) Civil szervezet folytathat alapcél szerinti (közhasznú) és gazdasági vállalkozási tevékenységet Bevételek a) egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon; b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; c) a költségvetési támogatás: ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
Civil szervezetek bevételei (2) cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; f) befektetési tevékenységből származó bevétel; g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.
Civil szervezetek könyvvezetése 3.4. Civil szervezetek bevételeinek elszámolási sajátosságai
Alapítótól működésre, a közhasznú/cél szerinti feladatok ellátására kapott támogatások cél szerinti/közhasznú bevételei között tartja nyilván A tárgyévi fel nem használt bevételt feltéve, ha az a szerződés szerint a következő időszakra is átvihető, a mérlegforduló napján a kettős könyvvezetés esetén el kell határolni. Egyszeres könyvvitel esetében pénzügyileg rendezett bevételként kell könyvelni.
Továbbutalási céllal kapott támogatások A továbbutalási céllal kapott támogatásokat a cél szerinti egyéb bevételek között mutatjuk ki, a bankszámlán történő jóváírással egy időben. Év közben a továbbutalási támogatásokról vezetett analitikával összhangban, a mérlegkészítéskor a még tovább nem utalt összegeket kettős könyvvezetés során passzív időbeli elhatárolásként könyveljük Egyszeres könyvvitel esetében, a tovább nem utalt bevételeket kötelezettségként tartjuk nyilván.
SzJA 1 % felajánlás elszámolása 1% támogatást a kiutalás időpontjától a kettős könyvvezetés esetében halasztott bevételként tartjuk nyilván. Egyszeres könyvvezetésnél kötelezettségként kell kimutatni. 2014. január 01-től az 1 %-os felajánlások felhasználása az átutalást követő év december 31. napjáig engedélyezett. A fel nem használt összeget az adóhatóság részére vissza kell utalni.
SzJA 1 % felajánlás elszámolása Az 1 %-os felajánlás tárgyévben működésre fordított összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg huszonöt százalékát, de legfeljebb 25 millió forintot. reklám és marketing célú tevékenységére fordított költségek együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg tíz százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot.
Egyéb támogatások elszámolása A pénzbeli támogatásokat a pénzmozgással egyidejűleg az egyéb bevételek között mutatjuk ki. A felhasználásukat egyéb ráfordításként, vagy költségként számoljuk el. Amennyiben a kapott támogatást tárgyévben a szervezet nem használja fel, év végén az elhatárolása kettős könyvvitel esetében sem szükséges. A természetbeni támogatásokról ha a támogató számlát bocsát ki, melynek ellenértékére vonatkozó rendelkezése a pénzügyi teljesítést nem igényel megjegyzés. Szerződés alapján a dokumentumban a szokásos piaci árat kell rögzíteni, és a nyilvántartásokat ennek alapján kell vezetni.
Civil szervezetek könyvvezetése 3.5. Civil szervezetek ráfordításainak elszámolása
Civil szervezetek ráfordításainak elszámolása A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai): a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
3.6.Könyvviteli szolgáltatás A vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, a közalapítvány könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátásával és a beszámoló elkészítésével köteles megbízni vagy olyan magánszemélyt aki okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői végzettséggel, és e tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik. vagy olyan számviteli szolgáltatást végző vállalkozást, melynek a könyveléssel, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel az előzőekben meghatározott követelményeknek. 342/2011. Korm. rendelet 33..
Civil szervezetek könyvvezetése 3.7. Civil szervezetek beszámolója
Beszámoló-készítés szabályai Civil szervezet üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni üzleti év azonos a naptári évvel; a mérleg fordulónapja a megszűnést kivéve december 31. a beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. Az új beszámolási szabályokat először a 2012. évben kezdődő üzleti évről készített beszámolókra kellett alkalmazni. Ectv. 75. (4) bek.
Civil szervezetek beszámolójának tartalmi elemei a) a mérleg (egyszerűsített mérleg), b) az eredménykimutatás (eredménylevezetés), c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő melléklet. (Ectv. 29.. 2/c.) A civil szervezet köteles közhasznúsági mellékletet is készíteni. (Ectv. 29.. 3.)
Mérlegsorok értelmezése Befektetett eszközök (példák) Immateriális javak szellemi termék Tárgyi eszközök 100 eft feletti eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Éven túli értékpapír Forgóeszközök Készletek könyvek, Követelések vevőkkel szembeni Értékpapírok Éven belüli pl. diszkont kincstárjegy Pénzeszközök Bank, pénztár, betét Aktív időbeli elhatárolások Utófinanszírozású projekt támogatás
Mérlegsorok értelmezése Saját tőke Induló tőke alapítványnál alapítói befizetés Tőkeváltozás előző évek eredménye Lekötött tartalék nem jellemző Értékelési tartalék nem jellemző Tárgyévi eredmény alaptevékenységből Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből Céltartalékok Kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek - Hosszú lejáratú kötelezettségek pl. autólízing Rövid lejáratú kötelezettségek pl. bérek adója, járulékai Passzív időbeli elhatárolások Kapott támogatás következő évre átvitt része, fel nem használt 1 %
Eredménykimutatás Eredmény-kimutatás oszlopai Előző év alaptevékenység, vállalkozási tevékenység, összes Előző évek helyesbítése - alaptevékenység, vállalkozási tevékenység, összes Tárgyév - alaptevékenység, vállalkozási tevékenység, összes
Eredménysorok értelmezése Értékesítés nettó árbevétele p. könyvek Aktivált saját teljesítmény értéke nem jellemző Egyéb bevételek támogatások adomány tagdíj alapítótól kapott befizetés elkülönített pénzügyi alap egyéb, pl. felhasznált 1 % Pénzügyi műveletek bevételei Rendkívüli bevételek pl. alapítótól törzstőke emelés
Eredménysorok értelmezése Összes bevétel Ebből közhasznú tevékenység bevételei
Eredménysorok értelmezése Anyagjellegű ráfordítások (rezsiköltségek, bérleti díj, könyvelési díj, stb.) Személyi jellegű ráfordítások bérköltségek, megbízási díjak, tiszteletdíjak ebből vezető tisztségviselők juttatásai Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások nyújtott támogatások, ösztöndíjak, késedelmi pótlék, stb. Pénzügyi műveletek ráfordításai - bankköltség Rendkívüli ráfordítások
Eredménysorok értelmezése Összes ráfordítás Ebből közhasznú tevékenység ráfordításai (Már a folyamatos könyvelés során jelölni a bizonylatokon!) Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Jóváhagyott osztalék Tárgyévi eredmény
Közhasznúsági melléklet A közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni. 46.. (1) 2014. március 15-től a közhasznú szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége is kötelezett A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. 29. (3)
Közhasznúsági melléklet Közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által tárgyévben végzett alapcél szerinti és közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit,a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat, a közhasznú tevékenység érdekében felhasznált vagyon kimutatása, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását. A 350/2011.(XII.30.) Kormányrendelet melléklete tartalmazza a közhasznúsági melléklet mintanyomtatványát, először 2012-re alkalmazandó.
Közhasznúsági melléklet Közhasznúsági melléklet - tartalma- 1.Közhasznú szervezet azonosító adatai név: székhely: bejegyző határozat száma: nyilvántartási szám: képviselő neve: 2.Tárgyévben végzett alapcél szerinti és közhasznú tevékenységek bemutatása 3.Közhasznú tevékenységek bemutatása (tevékenységenként) közhasznú tevékenység megnevezése: közhasznú tevékenységhez kapcsolódó közfeladat, jogszabályhely: a közhasznú tevékenység célcsoportja: a közhasznú tevékenységből részesülők létszáma: a közhasznú tevékenység főbb eredményei:
Közhasznúsági melléklet 4. Közhasznú tevékenység érdekében felhasznált vagyon kimutatása Felhasznált vagyonelem megnevezése/vagyonelem értéke/felhasználás célja 5. Cél szerinti juttatások kimutatása Cél szerinti juttatás megnevezése Előző év/tárgyév 6. Vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatás Tisztség/Előző év (1)Tárgyév (2) A. Vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatás összesen:
Közhasznúsági melléklet 7. Közhasznú jogállás megállapításához szükséges mutatók Alapadatok Előző év (1)Tárgyév (2) B. Éves összes bevétel ebből: C. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján átutalt összeg D. közszolgáltatási bevétel E. normatív támogatás F. az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás G. Korrigált bevétel [B-(C+D+E+F)] H. Összes ráfordítás (kiadás) I. ebből személyi jellegű ráfordítás J. Közhasznú tevékenység ráfordításai K. Adózott eredmény L. A szervezet munkájában közreműködő közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek száma (a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően)
Kiegészítő melléklet Kiegészítő mellékletben be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként; a támogatási program keretében kapott visszatérítendő támogatásra vonatkozó, részletezett adatokat. (Ectv. 29.. 4.)
3.8. Könyvvizsgálati kötelezettség Kötelező a könyvvizsgálat: minden közalapítványnál és annál a civil szervezetnél, amelynek vállalkozási tevékenységből származó bevétele két üzleti év átlagában meghaladja a 200 millió forintot. 342/2011.(XII.29.) Korm. rend. 34. Ha a beszámolót könyvvizsgáló nem ellenőrizte, fel kell tüntetni rajta az alábbi szöveget: A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva. 342/2011.(XII.29.) Korm. rend. 35. (4)
3.8.Letétbehelyezés Közzététel Civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig az OBH-nak megküldve letétbe helyezni és közzétenni. Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. (legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig köteles biztosítani (2013. évi beszámolót 2017. május 31-ig!)).
Köszönöm a figyelmet!