A 2000. év csiüagatlasza URANOMETRIA2000.0 ^a*»y^appopo»t fi W ttuioi. 6
akinek ja v a s la tá ra bevonták munkába a számítógépes c s illa g té rk é p -sz e rk e szté s s e l foglalkozó Barry Rappaportot i s. Rappaport már számítógépes ra jz o lá s s a l k é s z íte tte e l a Fokföldi F otografikus Átnézet (Cape Photographic Durchmusterung) mintegy 455 000 csilla g án a k a tla s z á t a d é li éggömbről. A közös megbeszélések alap já n végül 1984-ben k ia la k u lt a "Szuper Sky Atla s z 2000.0" te rv e. Tartalm azza a c s illa g o k a t mintegy 9^5-ig, továbbá a katalógusba v e tt és je lz é s s e l e l l á t o t t csillaghalm azokat, p la n e tá ris ködöket, v ilá g ító és s ö té t ködöket, ex tra g a la x iso k a t, röntgen- és rád ió fo rrá so k at valam int a különleges objektumokat. (P l. a nagy sajátmozgású c s illa g o k a t.) Az egyes szelvényeken az 1 foknak m egfelelő méret eléggé nagy ahhoz, hogy a c silla g o k a T ejút vidékén se zsúfolódjanak össze, ugyanakkor a lapok mérete ne h a la d ja m g a közepes album m é re te it. Az é g ite s te k k o o rd in á tá it az a t la s z a 2000. év e lső n ap jára ad ja (innen az elnevezésben sz erep lő 2000.0). A modern c s illa g té rk é p -sz e rk e sz té s tö rté n eté b en fontos határkövet je le n t a b ajo r Johann Bayer (1572-1625) "Uranometria" címen 1603-ban k ia d o tt c s i l la g térk ép e. Többek között ezen alkalm azta elő szö r a fényes c silla g o k görög k isb e tű s je lö lé s é t. E nevezetes térk ép t i s z te le t é r e kapta az ú j "szuper a tla s z " az "Uranometria 2000.0" eln ev ezést. AZ URANOMETRIA 2000.0 TARTALMA A könnyű kezelhetőség érdekében a lapm éretet 22,5x30,5 cm-ben á l la p í to t tá k meg. A szelvényeket úgy m éretezték, hogy a rek taszcen zió mentén 1 -os d ek lin ác i ó-különbség 18,5 rrm-r e l legyen egyenlő. Mivel így a szelvények szám igen tetem es, a te l j e s égbolt té rk é p é t két kötetben le h e te tt csak k i adni. Az I. k ö te t tartalm azza az északi égbolt c s illa g a it, de átn y ú lik a -6 -os d ek lin áció s övezetig; a I I. k ö te t a + 6 -tó l a d é li p ólusig te rje d ő éggömbrészt á b rá z o lja. A +6 és -6 k ö z ö tti sáv mindkét kötetben e lő fo rd u l. Az összes térképszelvény szám 473, ebből az I. k ö te tre 259 lap e s ik, ehhez já ru l még két á tn é z e ti térk ép az északi égbolt c s illa g k é p e irő l. Az egymáshoz ille sz k e d ő szelvények minden oldalon 1-1 fokos sávban á t f e dik egym ást. Az egyes térképlapok négy oldalán b ek e re te z e tt sorszám je lz i a 2000. évre érvényes koordináta-háló s a ro k p o n tja it, és további négy k e re sz t az 1950. évre érvényes koordináták m g fe le lő p o n tja it. I ly módon az 1950-re m g a d o tt koordinátájú é g ite s te k minden nehézség nélkül átv ih ető k a 2000-re érvényes p o zíció jú c silla g o k közé. A koordináták f e lr a jz o lá s á t (p l. egy kisbolygó vagy üstökös esetében) az atlaszh o z m llé k e lt, á tlá ts z ó lemezre nyom tatott fokhálózat könnyíti m g. A csillagkép ek m érvényes h a tá r a it több m int ötven esztendeje á lla p í to ttá k m g és fogadták e l. A h atáro k at akkor úgy húzták m g, hogy párhuzamosan fussanak a rektaszcenziós és d ek lin áció s fo k h á ló z a tta l. A precesszió m ia tt azonban a határok irá n y a i a m i napig jócskán e lto ló d ta k. Ezt az e l to ló d á st T irio n nagy gonddal v e tte figyelem be. (Ez a z é rt v o lt fontos, mert az e lto ló d á s t figyelmen k ív ü l hagyva, évtizedek a l a t t a c silla g o k egy része "átc sú szik " az egyik csilla g k ép b ő l a másikba!) Az új a tla s z alapvetően a Bonner Durchmusterung, az égi e g y e n lítő tő l d é lre te rje d ő Südliche Bonner Durchmusterung és a d é li ég b o lto t f e lö le lő Cordoba Durchmusterung (BD, SBD és CoD) c silla g -k o o rd in á tá in a la p u l. A hatá rfén y e ssé g mintegy 975, bár a m últszázadi p o n tatlan becslések m ia tt az a lsó fé n y e ssé^ ia tá r ingadozik. így összesen 332 556 c s illa g k e rü lt az ad a t- 7
8 Az Uranom etria 2000.0 Lyra c s illa g k é p e t ábrázoló la p ja
bázisba. Ehhez já ru l még az 50 legközelebbi és a 25 leggyorsabb mozgású c s illa g, an e ly e t akkor is ábrázolnak, ha fényessége kisebb 9y5-nál. A továbbiakban a legújabb v á lto z ó c s illa g -, k e ttő s c s illa g -, köd-, halmazés ex tragalaxis-k ataló g u so k k erü ltek feld o lg o zásra. Ehhez já r u lt még a rá d ió - és röntgen objektumok k atalógusa. Az objektumok mindegyikénél f e lír tá k a je lz é s t, i l l. a k a ta ló g u s -rö v id íté st és a sorszám ot. A csilla g o k esetében a görög k is betűs, valam int a F lam steed-féle sorszámozás k e rü lt a té rk é p re, a legfényesebbek esetében a közism ert arab vagy la tin -g ö rö g név (p l. S z ír i- usz, Vega, s t b.). A c s illa g o k fényességét kerek magnitúdós lépésekkel je lö lté k. Ennél f i nomabb fényesség-m egkülönböztetés célszerű tlen n ek lá ts z o tt. A halmazoknál, ködöknél, ex tragalaxiso k n ál az áb rázo lás mérete je lz i k ét vagy három fokozatban az objektum lá tsz ó la g o s szögm éretét. A fénylő és s ö té t ködök esetében 1 0 '-n é l nagyobb objektumokat már a valósággal egyező körvonalak je lz ik (te h á t valódi m éreteket látunk a térk épen ). Ugyancsak valóságos szögnérete s z e r in t is. lá tju k az 5 '-n é l nagyobb k ite rje d é sű ex trag alax iso k at A TÉRKÉPEN ÁBRÁZOLT OBJEKTUMOK: 1. A "norm ális" c s illa g o k a t a lá tsz ó fényesség s z e rin t csökkenő átmérőjű fek ete korongok je lz ik, a -1 - jú c silla g o k korongjának átm érője 5 mm, a 9v5 k ö rü liek é 0,2 rím. 2. K ettős és többszörös c silla g o k ("Double or m u ltip le s ta rs " ) v ízszin te s v o n a lla l á th ú z o tt korongok. 3. A v á lto zó c sillag o k (" v a ria b le s ta r s " ) üres kör; kör közepén pont; i l l. üres kör közepén kisebb korong je lk u lc so t kaptak. A té rk é p f e lt ü n te ti mindazokat a v álto zó k at, amelyek legalább a maximumban fényesebbek 9^5-nál ( k is üres k ö r). A külső üres kör nagysága arányos a maximális fényességgel. 4. A nyílthalm azokat ("Open s ta r c lu s te rs " ) pontozott körvonalú korong je l z i ; az 5 '-n é l nagyobb szögátm érőjű halmazok méretüknek m egfelelő nagyságban vannak ábrázolva. 5. Gömbhalmazok ("G lobular s ta r c lu s te rs " ) je le a kör, benne keresztező v íz s z in te s és függőleges vonal; m érete az előbbi kulcs s z e rin t. 6. P la n e tá ris ködök ("P lan e tary nebulae") je le az üres kör, amelyhez k ív ü lrő l négy vonalka c sa tla k o z ik. I t t a leg részletező b b a méret s z e r in ti f e lo s z tá s : a 120"-nél nagyobbakat valóságos méretük arányában, a kisebbeket 120"-60", 60"-30" és 30"-nél kisebb szögátmérő s z e r in ti lépcsők áb rá zo ljá k. 7. A fénylő ködök ("B right nebulae") közül a 1 0 '-n é l kisebbeket egy nagyobb üres négyzet, az 5 '-n é l i s kisebb m éretűeket k is négyzet je lz i. 8. A s ö té t ködök ("Dark nebulae") ugyanilyen rendszer s z e r in t, de s ö té t négyzetekkel je lö lte k. 9. Az ex trag alax iso k ("G alaxies") e llip s z is alak k al je lz e tte k, az 5 '-n é l nagyobbak m éretükkel arányos nagyságban, és alakjuknak m egfelelően lá th a tók. 10. A kvazárokat ("Q uasars") á tló sa n áth ú z o tt üres kör; 11. A rád ió fo rrá so k a t ("Radio sources") üres háromszög; 12. A rö n tg en su g ár-fo rráso k at ("X -ray sources") egy X-alak j e l ö l i, amelynek közepe ü res. A térképen m egtaláljuk még a T ejút fő sík ján ak, a G alaktikus ekvátornak je lz é s é t (eredm ényvonallal: -. -. -. - ), valam int az e k lip tik a je lö lé s é t (sz a g g a to tt vonal). 9
URANOMETRIA 2000.0 Vol. I The Northern Hemisphere to -6. W. Rappaport-G. Lovy Published by Willmann B ell In c. Richmond, V irg in ia 23235, USA. ISBN 0-9^3396-I^X. Ára: 39,95 USD (kb. 2000 Ft; A m egrendelést az Idegennyelvű Könyvesbolt (Budapest, V J c i u. i l l. a rregyeszékhelyek nagyobb könyvüzletel á tv e sz ik. (B. L.) 10