módszertani kézikönyve

A civil szervezetek statisztikai számbavételének módszertani kézikönyve Készítette: Statisztika munkacsoport (ÁROP-1.1.18) Németh Eszter (KSH) Nagy Renáta (KSH) Dr. Sebestény István (KSH) Bécsy Etelka (EMMI) Kocsis Tamás (EMMI) Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma Társadalmi Konzultáció Főosztálya megbízásából a Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt keretében. 2013. november 29. Emberi Erőforrások Minisztériuma 1055 Budapest, Báthory utca 10. Telefon: +36 (1) 795-6186 E-mail: tkf@emmi.gov.hu Honlap: http://www.kormany.hu

TARTALOM Bevezető... 3 1. A civil szektor a statisztikák tükrében... 4 1.1. A civil szektor mérete, szerkezete, tevékenysége... 4 1.2. A civil szektor, mint foglalkoztató... 5 1.3. A civil szektor pénzügyi, gazdálkodási jellemzői... 6 2. A civil szervezetekkel kapcsolatos statisztikai számbavétel története... 8 2.1. Egyesületi statisztika a dualizmustól a rendszerváltásig... 8 2.2 A civil és egyéb nonprofit szervezetek statisztikai megfigyelése a rendszerváltást követően 9 3. A civil szervezetekkel kapcsolatos nyilvántartási rendszerek... 11 3.1. Civil szervezetek névjegyzéke... 11 3.2 Gazdasági Szervezetek Regisztere... 12 3.3. Nonprofit Szervezetek Regisztere (NOPREG)... 13 3.4. A leggyakrabban előforduló, regiszterekkel kapcsolatos nyilvántartási hibák... 15 4. A civil szervezetekkel kapcsolatos legfontosabb osztályozások... 17 4.1. Nonprofit Szervezetek Osztályozási Rendszere (NSZOR)... 17 4.2. Tevékenységi főcsoportok... 18 4.3. Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR 08). 19 4.4. A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása (GFO 12)... 20 4.5. A nonprofit szervezetek jogi formája (jogi forma)... 20 5. A civil szervezetekre vonatkozó statisztikai adatfelvétel jellemzői... 21 5.1. Az adatfelvétel célja és az adatszolgáltatók köre... 21 5.2. Az adatfelvétel tartalma... 22 5.3. Az adatgyűjtés módja... 23 6. A civil szervezetekkel kapcsolatos adatgyűjtés feldolgozási folyamata... 24 6.1. Az adatlapok kitöltése során elkövetett gyakori hibák és javításuk... 24 6.2. Az adatok teljeskörűsítése... 26 7. A nonprofit szektor nemzetgazdasági teljesítményének számítása... 28 8. Az önkéntes munka számbavételének módszertana a munkaerő-felmérésben... 31 9. A civil szektorról elérhető adatok közzétételi formái... 33 9.1. Mikroadatok... 33 9.2. Makroadatok... 34 9.3. Tájékoztatási formák... 35 10. Gyakran ismételt kérdések... 38 MELLÉKLETEK... 39 1. sz. melléklet: A 2013. tárgyévi 1156. OSAP sz. Statisztikai jelentés a civil és egyéb nonprofit szervezetek tevékenységéről... 40 2. sz. melléklet: Aktuális NSZOR Nonprofit Szervezetek Osztályozási Rendszere... 47 3. sz. melléklet: Nonprofit szervezetek tevékenységi főcsoportjai... 50 4. sz. melléklet: Új NSZOR Nonprofit Szervezetek Osztályozási Rendszere tervezete... 50 5. sz. melléklet: Nonprofit szervezetek jogi forma kódja... 60 6. sz. melléklet: Fogalmak... 61 Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma 2

Bevezető Az ÁROP-1.1.18 kódszámú Civil szervezetek működési feltételeinek javítása című projekt statisztikai munkacsoportjának feladatául adta a statisztikai számbavétel rendszerével kapcsolatos módszertani tudnivalókat kézikönyvbe gyűjteni. A civil szektor statisztikai adatokkal illusztrált bemutatásán és a statisztikai számbavétel történeti áttekintésén túl a teljes jelenlegi adatgyűjtési, adatelőállítási és publikálási folyamat legfontosabb információit igyekeztünk felvonultatni. A megfigyelési kör meghatározásától az adatok közléséig számos szereplő kerül kapcsolatba az egyes folyamatszakaszok információival, és hisszük, hogy közös érdekünk a jó minőségű statisztikai adatok előállítása. Ehhez kíván hozzájárulni a módszertani kézikönyv, melyet az információk gazdag tárházaként haszonnal forgathatnak a szakpolitikai döntéshozók, a nyilvántartások működtetésében érintett hivatalok dolgozói, a statisztikai adatgyűjtések adatszolgáltatóiként megjelenő civil szervezetek, statisztikusok, kutatók. Ugyanakkor a változó környezethez való igazodás a jövőben új kihívások elé állíthatják a statisztikai számbavételi rendszert, az adminisztratív forrásból származó adatok statisztikai célú hasznosítása, az elektronikus adatgyűjtési rendszer bevezetése új módszerek kidolgozását tehetik szükségessé. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma 3

1. A civil szektor a statisztikák tükrében A Civil tv. 2. 6. pontja szerint civil szervezet 1 : a) a civil társaság 2, b) a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével, c) a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével az alapítvány. A Központi Statisztikai Hivatal 1993 óta a statisztikai értelemben vett nonprofit szektorra vonatkozóan hajtja végre adatfelvételét. A közölt adatok több dimenzió mentén is elérhetőek, 2003 óta a szervezeti jelleg szerinti bontás alkalmazása teszi lehetővé, hogy a klasszikus civil szektort képező alapítványok és egyesületek működéséről is képet adjunk. A civil törvény hatályba lépése óta még határozottabb igény mutatkozik arra, hogy a teljes szférán belüli egyik legfontosabb alszektorról a legfontosabb információk külön is publikálásra kerüljenek. Az alábbiakban a legfontosabb mutatók alapján bemutatásra kerül a magánalapítványok és egyesületek alkotta civil szféra nonprofit szektoron belüli súlya, teljesítménye, legfontosabb jellemzői. 1.1. A civil szektor mérete, szerkezete, tevékenysége 2011-ben a teljes nonprofit szektorban 8 szervezet közül 7 a civil szektorba tartozott, közöttük közel 22 ezer alapítvány, valamint 35 és fél ezer egyesület található. Az alapítványok 63 százaléka három tevékenységi területhez: az oktatáshoz (33%), a szociális ellátáshoz (16%) és a kultúrához (14%) köthető. Az egyesületek körében továbbra is a szabadidős (30%) és a sportegyesületek (19%), valamint a kulturális szervezetek (13%) aránya a legnagyobb. Közhasznúsági fokozatuk szerint csak a kiemelkedően közhasznú civil szervezetek aránya marad el valamelyest a teljes szférára vonatkozó értéktől. A civil szervezetek 53 százaléka szerezte meg a 1 Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása. 2 Mivel a civil társaságokra nem vonatkozik az OBH által vezetett Civil Szervezetek Névjegyzékében történő nyilvántartásba vételi kötelezettség, ezért nem kerülhetnek be a statisztikai adatszolgáltatói körbe. A civil társaságokkal kapcsolatosan statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma 4

közhasznú, további 4 százaléka pedig a kiemelkedően közhasznú státuszt. A teljes szektoron belül tapasztalt megoszláshoz képest a civilek körében a helyi hatókör gyakrabban (57%), az országos (19%) ritkábban fordul elő. 1.2. A civil szektor, mint foglalkoztató Humánerőforrásuk mind mennyiségben, mind formájában különbözik a szektor többi részétől. A civil szervezetek mindössze 12 százaléka tud foglalkoztatóként megjelenni a munkaerőpiacon. A fizetett munkaerőnek is csupán egynegyede dolgozik magánalapítványoknál és egyesületeknél. A szektorban foglalkoztatott közel 97 ezer főállású munkavállaló közül 25 ezer dolgozik csak a civil szervezeteknél, a nem főállású foglalkoztatási formában már nagyobb arányban (48%) jelennek meg a civil szervezeteknél munkát vállalók. A foglalkoztatottak 15 százaléka alapfokú végzettségű, 41 százaléka diplomás, a teljes szektorban 29 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya, tehát az értelmiségi munkaerő a civil szervezetek körében felülreprezentált. A nonprofit szektorban kifizetett teljes bértömeg (242 868 millió forint) alig egynegyede jutott a civil szervezetek munkavállalóinak a finanszírozására. A civil szektorban az egy főre jutó átlagbér 1 millió 912 ezer forintot jelent éves szinten. A civil és egyéb nonprofit szektorban foglalkoztatottak, önkéntesek megoszlása % 100 5,7 80 60 40 20 0 73,8 26,2 Főállású, teljes munkaidős 80,7 19,3 Főállású, részmunkaidős 51,6 48,4 Nem főállású 94,3 Önkéntes segítők Civil szervezet Egyéb nonprofit szervezet Fordított a helyzet az önkéntes munka esetében, a civil szervezetek kétharmada von be alkalmanként vagy rendszeresen önkéntes tevékenységet végző magánszemélyeket a mindennapi tevékenységébe. A szektorban tevékenykedő önkéntesek 94 százaléka ezt az alszektort segíti Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma 5

% A civil szervezetek statisztikai számbavételének módszertani kézikönyve munkájával. A 454 ezer önkéntes segítő által éves szinten végzett közel 46 millió munkaóra 22 ezer főállású foglalkoztatott munkáját tudja kiváltani az alapítványok és egyesületek körében, ami közel 45 milliárd forint bérmegtakarítást jelent számukra. Ez különösen jelentős anyagi segítség a viszonylag szerényebb költségvetéssel rendelkező civil szervezetek esetében. A civil szervezeteknél nyilvántartott magánszemély tagok száma 2 millió 700 ezer fő, ez a teljes szektor taglétszámának háromnegyedét teszi ki, az egyesületek 97 százaléka rendelkezik magánszemély tagokkal. 1.3. A civil szektor pénzügyi, gazdálkodási jellemzői Az alszektor pénzügyi helyzetét vizsgálva kiderül, hogy a bevételek alakulásánál az alulreprezentáltság jellemző. A 88 százaléknyi civil szervezet a 2011-ben befolyt összeg csupán 36 százalékával rendelkezett, ezen belül az állami támogatások 27 százalékát tudták megszerezni. Az egy szervezetre jutó bevétel 7 millió forint volt, szemben a 18 millió forintos szektorátlaggal. A civil szektor pénzügyi súlya, 2011 SZJA 1% 98 Gazdálkodási bevétel 33 Tagdíjak 46 Magántámogatás 69 Helyi önkormányzati támogatás Központi költségvetési támogatás Állami támogatás Összes bevétel 33 32 27 36 0 20 40 60 80 100 Az állami támogatáson belül az államháztartás két alrendszere hasonló módon vesz részt a civilek finanszírozásában. Összegében a központi költségvetés négyszer annyi forrást juttatott a civil szektorba, mint a helyi önkormányzatok, viszont arányaiban szinte megegyező, 33, illetve 32% a hozzájárulás. A jórészt egyesületekből álló civil szféra vonatkozásában nem meglepő, hogy a tagdíjak szintén az Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma 6

átlagosnál nagyobb súllyal szerepeltek a bevételi források között, valamint az sem, hogy a személyi jövedelemadó 1 százalékából a teljes szektorba befolyó összegek (9 182 millió forint) értelemszerűen kimagasló civil részesedést (8 954 millió forint) mutattak 2011-ben is, hisz ez utóbbi lehetőség elsősorban éppen ezeknek a szervezeteknek a támogatására jött létre. A civil és a teljes nonprofit szektor bevételi forrásainak megoszlása, 2011 Teljes nonprofit szektor 42,0 14,9 25,3 17,1 Civil szektor 30,9 28,7 23,7 15,9 0 20 40 60 80 100 Állami támogatás Magántámogatás Alaptevékenység bev. Gazdálkodási bev. Egyéb bev. Összesen A civil szektorban a támogatások összetétele jelentősen eltér az átlagtól, az állami források csak 31 százalékkal járultak hozzá bevételeikhez (a teljes nonprofit szektorban mért érték 42%), ezzel szemben a magánszférából (vállalatok, lakosság) érkezett a forrásaik 29 százaléka, míg a teljes nonprofit szektorban ez a mutató csupán 15 százalék volt. A magánszemélyek, vállalkozások támogatásaik jóval nagyobb arányát adták a civileknek, mint az állam. Az alap-, illetve gazdálkodási tevékenységük révén 105, illetve 71 milliárd forint bevételre tettek szert. A civilek pályázati tevékenysége viszonylag sikeresnek mondható, a pályázati támogatásban részesült szervezetek aránya 30 százalék, a szektorba áramló 117 milliárd forint pályázati forrás valamivel több mint felét sikerült megszerezniük. Az egy szervezetre jutó pályázaton nyert összeg 3,5 millió forint, ami jelentősen eltér a szektorátlagtól (6,3 millió forint). Esetükben sok szervezet nyert viszonylag kis összegeket. A teljes bevételen belül közel 14 százalék a pályázati úton megszerzett források aránya. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma 7

Az adományozó civil és egyéb nonprofit szervezetek, valamint az általuk kioszott összeg megoszlása, 2011 % 100 80 13,2 30,4 17,6 53,9 60 40 20 86,8 69,6 82,4 46,1 0 Lakosságot támogató szervezetek Kioszott lakossági támogatás Intézményeket támogató szerveztek Kiosztott intézményi támogatás Civil szervezet Egyéb nonprofit szervezet 2011-ben több mint 7 ezer nonprofit szervezet nyújtott pénzbeli vagy természetbeni adományt a lakosság részére. Az adományosztó szervezetek 87 százaléka a civil szektorhoz tartozott. Összességében 21,5 milliárd forint jutott el a civileken keresztül magánszemélyekhez, támogatások, ösztöndíjak formájában. Az intézményeket támogató civilek (6 662 szervezet) közel 56 milliárd forintot adományoztak kórházak, iskolák, szociális intézmények részére. 2. A civil szervezetekkel kapcsolatos statisztikai számbavétel története 2.1. Egyesületi statisztika a dualizmustól a rendszerváltásig 1862-ben a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsága begyűjtötte az ország összes egyesületének fontosabb adatait. Az adatgyűjtés eredményei a Hunfalvy János által szerkesztett Statisztikai Közleményekben jelentek meg. A közlemény név szerint sorolja fel a hazai egyesülteket, tovább ismerteti azok székhelyét, taglétszámát és elnökeinek nevét. A későbbi adatfelvételek eredményeit áttekintve megállapítható, hogy a Tudományos Akadémia adatgyűjtése teljes képet nyújt a korabeli civil szervezetek számáról. 3 3 Dr. Dobrovits Sándor: Budapest Egyesületei, Statisztikai Közelmények, 1936, 74. kötet 3. szám, p. 11., Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma 8

1878-ban rendelték el az első széles körű statisztikai felmérést Magyarország egyleteiről és társulatairól. Az Országos Statisztikai Hivatal az előzőeknél jóval részletesebben vizsgálta a civil szerveződéseket. A vizsgálat a következő adatokra terjedt ki: az egyesület neve, székhelye, alakulási éve, célja, tagjainak száma, a tagdíj összege, a bevétel és a kiadás összege, az egyleti vagyon értéke. 4 Az egyesületi statisztika kérdése 54 év után, 1932-ben szerepel újra a statisztikai hivatal munkatervében. A felvétel több célt szolgált. Egyrészt az egyesületek nyilvántartásának megteremtésére törekedett, másrészt a szervezetek személyi és anyagi forrásaira vonatkozó adatok vizsgálatával a társadalmi szervezkedés méreteit, jelentőségét és irányait akarta megvilágítani. 5 Az adatgyűjtés teljessége érdekében a kérdőív terjedelmét szűk korlátok közé kellett szorítani. Meg kellett elégedni bizonyos alapvető kérdések föltevésével, a kérdőív mindössze 19 pontot tartalmazott, amelyek közül a tagokra és a zárszámadásra vonatkozóan szerepelnek részletesebb információk. A bevallás ellenőrizhetőségének lehetővé tétele céljából a zárszámadást, költségvetést, vagyonmérleget, valamint az alapszabály és egyéb szabályzatok egy-egy példányát is be kellett küldeni a hivatal részére. 6 A megváltozott társadalmi környezet miatt a második világháborút követően a nonprofit, más megközelítésben a civil önszerveződések vizsgálata sokáig nem tartozott a hivatal profiljába. Csak 1970-től kezdődően került sor ismét a társadalmi szervezetek statisztikai megfigyelésére. A Jobb Sándor által végzett vizsgálatok 1970-ben, 1982-ben és 1989-ben jelezték, hogy a civil önszerveződések csak a politikai hatalom által megtűrt vagy éppen preferált területeken működhettek, a társadalmi szervezetek többségét a tűzoltó, valamint a szabadidős és sportszervezetek tették ki. 7 2.2 A civil és egyéb nonprofit szervezetek statisztikai megfigyelése a rendszerváltást követően A rendszerváltással járó gazdasági átalakulás az új piaci mechanizmusok mellett a fejlett országok gazdasági információs rendszerének átvételét is jelentette. A kidolgozott számbavételi szabványrendszerhez csatlakozni kívánó országok teljesítménye így válhatott összehasonlíthatóvá a 4 Dobrovits (1936) i.m. p. 12 5 Dobrovits (1936) i.m. p. 21 6 Dobrovits (1936) i.m. p. 22 7 Bocz János: A nonprofit szervezetek statisztikája, Statisztikai Szemle, Budapest, 1999, 77. évf. 8. szám, p.644. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma 9

külső és belső megfigyelők számára. Ez a változás konkrétan az SNA (System of National Accounts), illetve ennek európai változata, az ESA (European System of Accounts) statisztikai szabvány átvételét jelentette. A nonprofit intézmények önálló számbavételére a szocializmus idején többek közt elhanyagolható gazdasági súlyuk miatt nem volt igény. 8 A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) civil szervezettekkel foglalkozó, rendszerváltás utáni első kiadványa a Társadalmi szervek 1991-ben Magyarországon címmel jelent meg. A rövid tájékoztató a civil szervezeteket is magában foglaló nonprofit szektorról nem tudott megfelelő pontosságú adatokat közölni. A se nem teljes körű, se nem reprezentatív adatgyűjtés eredményeként kiderült, hogy még a szervezetek számának pontos meghatározására alkalmas nyilvántartási rendszer sem létezett. Ennek oka az volt, hogy a bíróságokon vezetett hivatalos nyilvántartási rendszer nem alkalmas a megszűnések nyomon követésére. Az 1992-ben indult civil és egyéb nonprofit szervezetekkel kapcsolatos adatgyűjtés elsődleges célja a nonprofit szektor nemzetgazdasági hozzájárulásának felmérése volt. 9 Az újrainduló információgyűjtést az is indokolta, hogy kevés volt a nonprofit szervezetek számára, tevékenységi szerkezetére, gazdasági erejére és gazdálkodási sajátosságaira vonatkozó empirikus ismeret. A nonprofit szektor tudományos igényű vizsgálata a fejlett országokban már a hetvenes, nyolcvanas években elkezdődött, bár az első, egyeztetett fogalomrendszert és megközelítést alkalmazó nemzetközi összehasonlító kutatásra ott is csak a kilencvenes évek elején került sor. 10 1993-ban viszonylag rövid, kevés adathelyet tartalmazó kérdőíves adatgyűjtésre került sor. Az adatszolgáltatói körben ekkor még szerepeltek biztosítópénztárak, egyházak, pártok is, amelyek idővel mivel nem felelnek meg teljes mértékben a nonprofit szektorral kapcsolatban támasztott követelményeknek kikerültek a statisztikai értelemben vett nonprofit körből. Ezekben a kezdeti években bizonyos mutatók csak meghatározott bevételösszeg fölött kerültek begyűjtésre. Az adatgyűjtés eredményei alapján a szervezetek alapítóiról, hatóköréről, főbb bevételi, kiadási tételeiről, illetve pályázati tevékenységéről álltak rendelkezésre információk. Az 1993 és 2013 között eltelt 20 évben a kérdőív a felhasználói igényeket figyelembe véve folyamatosan bővült. A jelenlegi adatlap részletes tartalma a későbbi fejezetekben kerül 8 Balogh Bence Mészáros Geyza Sebestény István (2003): Módszer és gyakorlat, A nonprofit statisztika 10 éve 1992-2002., Nonprofit Kutatócsoport, http://www.nonprofitkutatas.hu/letoltendo/560_modszer.doc, p. 5. 9 Balogh-Mészáros-Sebestény (2003) i. m. p.5. 10 Balogh-Mészáros-Sebestény (2003) i. m. p.6. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma 10

bemutatásra. Az adatszolgáltatók köre a szervezeti formák változásaihoz igazodva alakult. A Polgári Törvénykönyv 1994-es módosítása után a közalapítványok, a köztestületek és a közhasznú társaságok (2007-től nonprofit gazdasági társaságok) is bekerültek az adatszolgáltatók közé. Az eltelt időszak alatt teljes körű, minden civil és egyéb nonprofit szervezetre kiterjedő, valamint mintavételes adatgyűjtések és ezek kombinációja váltakozott. Ezek jellemzőit a későbbi fejezetekben részletesen is tárgyaljuk. 3. A civil szervezetekkel kapcsolatos nyilvántartási rendszerek A statisztikai célú adatgyűjtések elsődleges feladata a vizsgálandó sokaság meghatározása, a vonatkozási kör kijelölése. A gazdálkodó szervezetek statisztikai számbavételi rendszere alapvetően a Gazdasági Szervezetek Regiszterére (GSZR) támaszkodik az adatgyűjtések vonatkozási körének kijelölésekor, A GSZR valamennyi adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet alapinformációt tartalmazza, a Cégbíróság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által működtetett egyablakos rendszeren keresztül jut az adatokhoz. Ugyanakkor az adószámmal nem rendelkező szervezetek, valamint a más intézmények által kezelt adatok miatt a civil szervezetek esetében a nonprofit szervezetek regisztere az irányadó a vonatkozási kör kijelölésében. A KSH az évenkénti civil és egyéb nonprofit szervezeteket érintő adatgyűjtéshez szükséges címlista elkészítéséhez, a szektor összetételének rendszeres vizsgálatához a nonprofit regisztert használja. A regiszter alapja az Országos Bírósági Hivatal (OBH) kezelésében levő országos nyilvántartás. Jelenleg ez még nem közhiteles, azonban a hatályos jogszabályok szerint 2014. július 1-jétől azzá kell válnia. Fentiek alapján látható, hogy a civil szervezetek számáról több, egymástól lényegében független nyilvántartásból nyerhetők adatok. Ezek a regiszterek céljaikat, tartalmukat, működési elveiket és karbantartási szabályaikat tekintve egyaránt különböznek egymástól, ezért részletesebb ismertetésük indokolt. 3.1. Civil szervezetek névjegyzéke Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) kezelésében levő nyilvántartás a megyei bíróságok hivatalos nyilvántartásaiból származó adatokból épül fel. A hivatalos bírósági nyilvántartásokban minden olyan, a jogi értelmezésnek megfelelő civil és egyéb nonprofit szervezet szerepel, amelyet önálló jogi személyként bejegyeztek, és a későbbiekben hivatalosan nem szüntettek meg. Mivel a Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma 11

feloszlott egyesületek és vagyonukat vesztett alapítványok jelentékeny része elmulasztja a megszűnés bejelentését, ezért a nyilvántartásban nagy számban maradnak olyan szervezetek is, amelyek valójában már nem működnek. Így az ebben a nyilvántartásban szereplő szervezetszám messze meghaladja a jogi értelemben még működők számát. 11 A regiszterben jelenleg a bírósági nyilvántartási szám az egyedi azonosító. Az adatbázis a civil szervezetek alapvető elérhetőségi adatait tartalmazza: civil szervezet neve, székhely szerinti címe, a képviselő neve, a szervezet típusa, és cél szerinti besorolása. Az elérhetőségi adatok mellett a számviteli beszámoló is feltöltésre kerül képként, PDFformátumban. Az adatbázis nyilvános, az OBH honlapjáról érhető el: http://www.birosag.hu/allampolgaroknak/tarsadalmi-szervezetek-es-alapitvanyok-nevjegyzeke. Az adatok egyenként lekérdezhetők, exportálási lehetőség nincs. Az adatbázis statisztikai, címlista előállítási, kutatási célú felhasználásra nem alkalmas, egyes konkrét szervezetek tárolt adatainak egyenként való megjeleníthetősége miatt elsősorban monitoring feladatokra használható. 3.2 Gazdasági Szervezetek Regisztere A Gazdasági Szervezetek Regisztere 12 a KSH folyamatosan karbantartott alapnyilvántartása, amely a hazai, adószámmal rendelkező gazdasági szervezetek statisztikai adatgyűjtésekhez és feldolgozásokhoz szükséges adatait tartalmazza. Ebbe a regiszterbe minden, adókapcsolatokkal és ennek megfelelően adószámmal is rendelkező civil szervezet bekerül, függetlenül attól, hogy önálló jogi személy-e vagy sem, viszont nem képezik részét azok a hivatalosan bejegyzett kisebb civil szervezetek, amelyeknek nincs adókapcsolatuk. A regiszter statisztikai és adminisztratív forrásokból vesz át adatokat. Tartalmazza a civil szervezet: nevét, 11 Nagy, Renáta Sebestény, István (2008): Methodological Practice and Practical Methodology: Fifteen Years in Nonprofit Statistics. Hungarian Statistical Review, 2008. Special Number 12. 112-138. pp. 12 Forrás: http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=hu&p_menu_id=710&p_ot_id=700&p_obj_id=r004_2013&p_sessio n_id=80284201 Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma 12

statisztikai azonosítóját (statisztikai számjelét: törzsszámát, főtevékenységének, gazdálkodási formájának és székhelyének megyekódját), statisztikai csoportképző ismérveinek (létszám-kategória, árbevétel-kategória) kódját, valamint az azok meghatározásához szükséges alapadatokat, székhelyét és levelezési címét, telefon és telefax számát, valamint telepének címét, tevékenységi körét, nyitvatartási jellegét. A statisztikai regiszter tartalma a csoportképzés alapjául szolgáló alapadatok (létszám, árbevétel) kivételével nyilvános. A regiszter által használt és nyilvántartott osztályozások: gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere: TEÁOR 08 13, statisztikai egységek gazdálkodási forma szerinti osztályozása: GFO 11 14, megyekód, a gazdasági szervezetek létszám-kategória és árbevétel-kategória szerinti csoportosítása. A GSZR rendszeresen átveszi az adminisztratív nyilvántartások, a cégnyilvántartás, az egyéni vállalkozók nyilvántartása, az állami adóhatóság és a Magyar Államkincstár nyilvántartásainak adatváltozásait. A regiszter név, statisztikai számjel és székhely adatai naponta frissülnek, az egységes nyilvántartás célja miatt csak adminisztratív nyilvántartásokból származó adatokkal írhatók fölül. A létszám és árbevétel évente egyszer, a levelezési cím, telefon- és telefaxszámok pedig a változás bejelentésekor módosulnak. 3.3. Nonprofit Szervezetek Regisztere (NOPREG) Mindkét fenti regisztertől különbözik a KSH nyilvántartása, amelyben valamennyi Magyarországon bejegyzett adószámmal rendelkező és adószámmal nem rendelkező civil és egyéb nonprofit szervezet szerepel. A NOPREG tartalmazza a szervezetek 13 Az osztályozás részletes bemutatása a következő, 4. fejezetben található. 14 Az osztályozás részletes bemutatása a következő, 4. fejezetben található. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma 13

nevét, statisztikai azonosítóját (KSH-azonosító, törzsszám), székhely és levelezési címét, telefonszámát, e-mailcímét képviselőjének nevét, képviselőjének levelezési címét, telefonszámát, működési kódját, tevékenységbesorolási kódját, jogi forma kódját. A regiszter által leggyakrabban használt osztályozások a következők: működési kód, NSZOR (nonprofit szervezetek osztályozási rendszere), jogi forma, megyekód, tevékenységkód. A nyilvántartás az évenkénti kérdőíves adatfelvétel segítségével, valamint az újonnan bejegyzett szervezetek bírósági nyilvántartásából (Civil Szervezetek Névjegyzéke) és a GSZR-ből nyerhető adatainak felhasználásával rendszeresen aktualizálásra kerül. A GSZR-ből évente egyszer átvételre kerülnek az adószámmal rendelkező civil szervezetek adatai, ezek az információk név és cím alapján összekapcsolásra kerülnek az OBH-tól átvett teljes címállomány adataival, ha egyértelműen beazonosítható egy szervezet, akkor a hiányzó vagy hibás adatok a két nyilvántartás, valamint az adatfelvételekből rendelkezésre álló információk alapján feltölthetők és korrigálhatók. Az adószámmal nem rendelkező szervezetek adatai az OBH nyilvántartásából származnak. A nyilvántartás frissítése érdekében speciális regiszterek is felhasználásra kerülnek. Ilyenek a minisztériumokban a támogatott szervezetekről vezetett nyilvántartások, az ernyőszervezetek tagszervezetekre vonatkozó adatai és a helyi önkormányzatok nyilvántartásai a területükön működő és velük kapcsolatban álló nonprofit szervezetekről. Szükség esetén az egyes szervezetek hiányzó vagy hibás adatai egyedi megkeresés alapján is pótolhatók, javíthatók. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma 14

A kérdőíves adatfelvételen 15 keresztül a civil szervezetek jelezhetik megszűnésüket, illetve azt is, ha szüneteltetik tevékenységüket. Az alap elérhetőségi adatok (székhely cím, levelezési cím, telefonszám, e-mailcím) helyességének ellenőrzésére a kérdőíveken több kontroll-kérdés is szerepel, amit az adatszolgáltatók visszaigazolnak. Információként nemcsak a hivatalos megszüntetési dokumentumokat fogadja el a KSH, hanem azt is, ha akár a címzett, akár valamely vele kapcsolatban álló személy vagy intézmény közli a szervezet megszűnését. Gyakorlatilag nem működőnek tekinthetők azok a szervezetek is, amelyek régóta felszámolt intézményekhez kötődtek, és azok felszámolása után nyomtalanul eltűntek. A szervezettel kapcsolatos változások így folyamatosan nyomon követhetőek a regiszterben. A regiszterből nemcsak a bejegyzett, hanem a ténylegesen működő és a már megszűnt nonprofit szervezetekről is képet lehet kapni. A megszűnt szervezeteket nem töröljük ki, a működési kód tartalmazza a megszűnésre, szünetelésre vonatkozó információkat. A bírósági adatbázisban duplán bejegyzett szervezeteket szintén jelöljük. 3.4. A leggyakrabban előforduló, regiszterekkel kapcsolatos nyilvántartási hibák A továbbiakban a fent említett nyilvántartásoknak a mindennapi gyakorlatban előforduló hibáira, hiányosságaira szeretnénk felhívni a figyelmet néhány konkrét példa bemutatásával, a tapasztalatok hasznosak lehetnek mind a nyilvántartásokat vezetők, mind a felhasználók számára. 1. Minden nyilvántartás leglényegesebb eleme az egyedi azonosító. Ez biztosítja minden regiszter összekapcsolhatóságát más adatbázisokkal, így adatok cseréjét, külső ellenőrizhetőségét. Jelenleg a civil szervezetek bírósági nyilvántartásba vétele és a NAV-nál történő bejelentkezés egymástól függetlenül zajlik, mindkét nyilvántartás más azonosítót használ. A GSZR-ben a szervezetek egyedi azonosítója az adószám első nyolc karakterével megegyező törzsszám, az OBH névjegyzékében a bírósági nyilvántartási szám. Az OBH jelenleg az adószámot nem tárolja. A KSH nonprofit regiszterében a hat számjegyből álló KSH-azonosító jelenik meg egyedi azonosítóként, de a törzsszám és a bírósági nyilvántartási szám is szerepel a jegyzékben. A NOPREG állományba tehát az OBH adatbázisból a közös bírósági azonosítójú rekordok tartalmát átvesszük, azokat külön mezőkben tároljuk. A le nem párosodott rekordokat pedig új bejegyzésűként az állományhoz fűzzük. A másik forrásként említett GSZR adatait az adószám alapján tudjuk a NOPREG adatbázishoz 15 1156-os OSAP számú Statisztikai jelentés a civil és egyéb nonprofit szervezetek tevékenységéről című adatlap. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma 15

kapcsolni. Ennek feltétele a törzsszámok megléte. Ezekre azonban vagy csak az éves adatfelvétel során az adatszolgáltató bevallása alapján, vagy karakteres ezáltal nehézkes és sok hibára lehetőséget adó összehasonlítgatások útján tudunk szert tenni. Az egységes és egyedi azonosításra alkalmas civil nyilvántartás kialakításának egyik legfontosabb lépése az egységes azonosító bevezetése lenne. Ha ez az azonosító valamennyi nyilvántartó rendszerben megjelenne, minden alapadat és annak változása a szervezet külön megkeresése nélkül elérhetővé válna, és átvezetésre kerülhetne a különböző nyilvántartásokban. 2. A bírósági nyilvántartást jelentő adatbázis másik problémája az információk elavultsága. A működőnek vélt sokaságnál az ún. legkésőbbi jogerőre emelkedés évszáma alapján ami nem feltétlenül az alakulásnak, hanem az utolsó módosításnak az ideje, az adatok átlagéletkora 8 év. A civil szervezetek sok esetben nem tesznek eleget változásbejelentési kötelezettségüknek, ezért az OBH nyilvántartása nem naprakész. 3. Szintén gyakori, hogy ugyanaz a szervezet duplán kerül bejegyzésre két külön azonosítóval, vagy valamilyen változás bejelentésekor kettőződik meg a nyilvántartásban. 4. A bejelentési kötelezettségek elmulasztása vagy át nem vezetése miatt, évek óta életjelt nem adó szervezetek tízezres nagyságrendben szerepelnek a Civil szervezetek névjegyzékében, ezek a NOPREG-ben már megszűntként szerepelnek, miután vagy az éves adatfelvétel során, vagy a GSZR-ből nyert információ szerint de facto nem működnek. 5. A címadatok sokszor hiányosak, pontatlanok, elavult, nem létező utcanevek szerepelnek a nyilvántartásokban, a közterület formájának azonosítója sokszor hiányzik vagy hibás. A bevitelkor semmilyen helyesírás-ellenőrzés nem történik. 6. A hiányzó adatokat eltérő karakterekkel jelölik (*,-,, ----, n.a.). 7. Településnévként nem hivatalos településrész-nevek is előfordulnak, mivel ilyen ellenőrzés a bejegyzéskor nem történik. Sok irányítószám hiányzik, vagy pontatlan. 8. A nevekben számos esetben elütés, felesleges szóköz, rövidítés, nem odaillő karakterek (*, %, @), rövid ékezet (pl. alapitvany) a székhelytelepülés felesleges ismétlése vagy a szervezet jogi formájának, közhasznúsági státusának említése fordul elő. 9. Gyakran megjegyzés rovat hiányában, a névben szerepelnek egyéb a szervezetre vagy annak állapotára vonatkozó információk ( felszámolás alatt, összevonva ). 10. A szervezet képviselőinek neve egy mezőben szerepel, akkor is, ha többen vannak, titulusuk feltüntetése ugyanebben a mezőben szintén nehezen kezelhető. Előfordul, hogy a bírósági nyilvántartásban sokszor feltüntetik a képviselő anyja nevét is, illetve az olyan információkat is, hogy önállóan, vagy ketten írnak alá. Az ilyen információk számára mindenképpen egy külön megjegyzés rovatot lenne célszerű fenntartani. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma 16

11. A GSZR esetében szintén problémaként merül fel, az elavult, nem aktualizált osztályozások használata (GFO, TEÁOR. NSZOR). 12. Szintén a GSZR esetében nincs adat a jogi személyiségre vonatkozóan, így a származtatott jogi személy (nem önálló, de önállóan gazdálkodó, s így külön adószámmal rendelkező) szervezetek kiszűrése nem lehetséges. Ez az adatszolgáltatói kör kijelölése szempontjából fontos lenne. 4. A civil szervezetekkel kapcsolatos legfontosabb osztályozások A korábbi fejezetekben bemutatott nyilvántartások, regiszterek különböző nómenklatúrákat használnak a civil szervezetek szervezeti formájának és tevékenységének osztályozására. Ezek az osztályozások segítséget nyújtanak abban, hogy bizonyos szempontból azonos vagy hasonló jellemzőkkel bíró szervezetek adatai könnyebben leválogathatók legyenek, illetve pályázati kiírásoknál egy-egy szervezeti kört be lehessen vonni, vagy éppen ki lehessen zárni a kedvezményezettek köréből. A civil szervezetek szervezeti forma szerinti besorolására elsősorban a nonprofit szervezetek jogi formája (jogi forma), másodsorban a gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása (GFO) használatos. A szervezetek által végzett tevékenység szerinti besorolásra a kifejezetten nonprofit szervezetekre kidolgozott nonprofit szervezetek osztályozási rendszere (NSZOR), az ennek részét képező tevékenységi főcsoportok (tevékenységkód), valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) használható. A továbbiakban az osztályozások jellemzőit, elérhetőségét részletesen is bemutatjuk. 4.1. Nonprofit Szervezetek Osztályozási Rendszere (NSZOR) Ez a besorolás a nemzetközi gyakorlatban használatos, a Johns Hopkins Comparative Nonprofit Sector Project által kifejlesztett osztályozási rendszer (International Classification of Nonprofit Organizations) adaptálásával készült. Módot ad arra, hogy a szervezeteket fő tevékenységük alapján csoportokba soroljuk a bejegyzéskor közölt információk felhasználásával. Ez a rendszer egyrészt az adatok részletes, nemzetközi összehasonlításra alkalmas feldolgozásának könnyítését szolgálja. Másrészt lehetőséget teremt a több tevékenységi csoportot átfogó, egyéb leválogatási szempontok (pl. ifjúsági szervezetek, hátrányos helyzetű rétegekkel foglalkozó szervezetek) szerinti keresésre is. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma 17

Az osztályozás 1993-ban, a nonprofit adatgyűjtések indulásakor került bevezetésre. A civil és egyéb nonprofit szervezetek alap- és közhasznú tevékenységeit osztályozza, a tevékenység következő jellemzőinek figyelembe vételével: - a tevékenység jellemzői, - a tevékenység célcsoportja, - a tevékenység intézményi háttere. Az osztályozás struktúrája: 1. szint: 18 tevékenységi főcsoport, két számjegyű kód: 01-től 18-ig 2. szint: 62 tevékenységi csoport, két számjegyű kód: 01-től 62-ig 3. szint: 198 tevékenységi alcsoport, három-számjegyű kód: 011-től 622-ig Az osztályozást elsősorban a nonprofit regiszter és a nonprofit szakstatisztika használja, de pályázati kiírásoknál a központi államigazgatási szervek is alkalmazzák a kedvezményezetti kör meghatározására. Az NSZOR kódok kezelését és karbantartását a Központi Statisztikai Hivatal végzi, az aktuális struktúra változat a KSH honlapján (http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=hu&p_menu_id=310&p_ot_id=300&p_obj_id=0 30&p_session_id=92688990) megtalálható. 4.2. Tevékenységi főcsoportok Szintén a civil és egyéb nonprofit szervezetek főtevékenységének osztályozására szolgál. Az NSZOR nómenklatúra részét képezi, de önállóan is használatos. Legfontosabb felhasználási területei a nonprofit regiszter, a nonprofit és civil szektorral kapcsolatos publikációkban a tevékenységcsoportok szerinti adatközlés, valamint az OBH által kezelt Civil Szervezetek Névjegyzékében a cél szerinti besorolásra használatos. Az osztályozás 1993-ban került bevezetésre, eredetileg 13 csoportot tartalmazott, 1994-től a KSH áttért a 18 csoport használatára. Az osztályozás struktúrája: Az osztályozás egyszintű, 18 tevékenységi főcsoportot tartalmaz, két számjegyű kód: 01-18-ig. A kódok kezelését és karbantartását a Központi Statisztikai Hivatal végzi, az aktuális nómenklatúra változat a KSH honlapján (http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=hu&p_menu_id=310&p_ot_id=300&p_obj_id=p Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma 18

G05&p_session_id=92688990) elérhető. 4.3. Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR 08) A nómenklatúra a gazdasági tevékenységeket osztályozza, a tevékenység következő jellemzőinek figyelembe vételével: - az előállított termékek és a nyújtott szolgáltatások jellemzői, - a javak és szolgáltatások felhasználási célja, rendeltetése, - a felhasznált inputok, a termelési folyamat és a technológia. A gazdasági tevékenységeket folytató egységeket, illetve elsősorban a gazdasági szervezeteket sorolja be főtevékenységük alapján a TEÁOR 4-számjegyű szakágazatába. Az osztályozás elődje a TEÁOR 03, amely 2003.01.01-én lépett hatályba, 2011-ig párhuzamosan két tevékenységi osztályozás volt érvényben, a TEÁOR 03 és a TEÁOR 08. Jelenleg a TEÁOR 08 használatos. A négyjegyű kódot cégbejegyzéskor a cégkivonat tartalmazza, valamint a statisztikai számjel részét képezi, ezen belül a 9-12. számjeggyel azonos. Az osztályozás struktúrája: 1. szint: 21 nemzetgazdasági ág, betűjel: A-tól U-ig 2. szint: 88 ágazat, két-számjegyű kód: 01-től 99-ig 3. szint: 272 alágazat, három-számjegyű kód: 01.1-től 99.0-ig 4. szint. 615 szakágazat, négy-számjegyű kód: 01.11-től 99.00-ig. A TEÁOR nem tesz különbséget a statisztikai egység szervezeti formája szerint. Az ugyanazon gazdasági tevékenységet végző egységek a TEÁOR ugyanazon szakágazatába tartoznak, függetlenül attól, hogy társas vállalkozásról, egyéni vállalkozóról vagy civil szervezetről van-e szó. Jellemzően gazdaságstatisztikai területen használatos, de a GSZR és a NOPREG is nyilvántartja a civil szervezetek TEÁOR kódját. A kódok kezelését és karbantartását a Központi Statisztikai Hivatal végzi, az aktuális nomenklatúra változat a KSH honlapján (http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=hu&p_menu_id=310&p_ot_id=300&p_obj_id=0 581&p_session_id=92688990) elérhető. Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma 19

4.4. A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása (GFO 12) A GFO minden olyan gazdálkodási formát tartalmaz, amelyet törvény vagy más jogszabály nevesít, valamint átmeneti és technikai kódként szerepelteti a jogszabály alapján megszűnt gazdálkodási formákat. A GFO a gazdálkodási formák kódjai mellett, a hozzájuk tartozó megnevezéseket, az azokhoz tartozó tartalmi leírásokat, valamint jogszabályi hivatkozásokat is tartalmazza, a statisztikai számjel részét képezi, ezen belül a 13-15. számjeggyel azonos. A GFO első új változatát 1993-ban dolgozta ki a KSH, 2008-2010 között a GFO általános felülvizsgálata zajlott, a jelenleg hatályos nómenklatúra 2012 május 1-jétől használatos. Az osztályozás struktúrája: 1. szint: 1-számjegyű kód: főcsoport 2. szint: 2-számjegyű kód: csoport 3. szint: 3-számjegyű kód: gazdálkodási forma kód A GFO-t többek között a statisztikai regiszterekben (GSZR, NOPREG), a statisztikai adatgyűjtések adatszolgáltatói körének kijelölésénél, valamint adminisztratív nyilvántartásokban (pl. adóalany nyilvántartás) használják leggyakrabban. A Magyar Államkincstár is használja a központi költségvetésből illetve európai uniós forrásból finanszírozott támogatási konstrukciók (pályázatok) bejelentésére használatos űrlapokon a Kincstári Monitoring Rendszerben történő rögzítéshez. Az aktuális nomenklatúra változat a KSH honlapján (http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=hu&p_menu_id=310&p_ot_id=300&p_obj_id=0 491&p_session_id=44996405) megtalálható. 4.5. A nonprofit szervezetek jogi formája (jogi forma) A nómenklatúra a civil és egyéb nonprofit szervezetek által választható szervezeti formákat osztályozza. A jogi forma kód mellett tartalmazza a hozzá tartozó megnevezést is. Az osztályozás 1995-ben került bevezetésre, a Központi Statisztikai Hivatal dolgozta ki és tartja karban. Főbb Copyright 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma 20