Tanítók Fekete István Egyesülete OLVASÁS SZÖVEGÉRTÉS Feladási határidő: 2017. december 11. Forduló: Évfolyam: II. 2. A versenyző neve: Postai cím: Harmatcsepp 8500 Pápa, Pf. 57. Az iskola kódja: H- 2017/18. tanév Elérhető pontszám: 40 Elért pontszám: Javította: Kedves Versenyző! Köszöntelek a Harmatcsepp vetélkedő második fordulójában. Figyelmesen olvass el minden szöveget és a hozzá tartozó feladatokat! Tollal és önállóan dolgozz! Sikeres versenyzést kívánok. I. feladat Szüret Körte pottyan, dió koppan, alma mosolyog a fáról, mogyoró roppan, szőlő csusszan, csurran a must a pohárból. Szusszan a szilva, rottyan a nedve, megfőtt a lekvár, kend a kenyérre! Hamm! Orgoványi Anikó 1. Kösd össze a vers segítségével az összetartozókat! szusszan körte roppan dió csusszan must koppan csurran szőlő szilva pottyan mogyoró 1
2. Melyik évszakot idézi a vers? Írd a választ a vonalra! II. feladat Hogyan látják a világot? Az élőlények érzékszerveik segítségével kerülnek kapcsolatba a környezetükkel. Sok állat látása, elsősorban a vadászó életmódot folytató ragadozóké és különösen a macskaféléké igen éles. A békák elmosódottan, a halak pedig csak egészen közelre látnak, nagyon rövidlátók". A rovarok szeme összetett: e lények több tucat vagy több száz mozaikszemmel" néznek a világba. A hallás segít felismerni, hogy barát közeleg, vagy ellenség. A madarak, és több emlős füle a levegő rezgéseit érzékeli. A kígyók viszont a föld rezgéseit, míg a halak oldalvonalukkal a víz rezgéseit érzékelik. A denevérek és a delfinek az ember számára hallhatatlan hangokat bocsátanak ki, és ezek visszaverődéséből ismerik fel, hogy mi van a környezetükben. 1. Válaszolj a kérdésekre egy-egy szóval a szöveg alapján! Minek a segítségével kerülhetnek kapcsolatba az élőlények a környezetükkel? 1 Melyik állatnak van különösen éles látása? Mi segít a barát vagy ellenség felismerésében? Minek a rezgését érzékeli: a) a hal, b) a madarak, c) a kígyó? 2
III. feladat Jancsika kutya akar lenni Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember s egy szegény asszony. S azoknak volt egy fiacskájuk, Jancsika. Reggel, mikor felkeltek, azt mondja az ember a feleségének: - Na, édes feleségem, ma elmegyek kapálni. Délkor hozd ki az ebédet, mert nem jövök haza. Megszólalt Jancsika: - Édesapám, én is elmegyek! - Gyere, fiam, gyere! Az apja csinált neki egy kisebb kapát, s elindultak kapálni. Velük ment a Bodri kutya is. Mikor odaértek a mezőre, egy nagy fűzfa alá lepakoltak, s a Bodri kutya befeküdt a fa alá. Kapált a szegény ember, kapált. Rettentően sütött a nap, meleg volt, s kapált Jancsika is. Egyre oda-odasandított a fa alá, s nagyokat sóhajtott: - Édesapám, én úgy szeretnék kutya lenni! Milyen jó a kutyának ott a fa alatt, heverészik az árnyékban. Nekem meg kapálni kell. - Jól van, fiam, szaladj, hajtsd el a fa alól a kutyát, s feküdj be te a helyére. Nem mondatta ezt magának kétszer Jancsika. Odament, a fűzfa alól elkergette a kutyát, s ő befeküdt a fa alá. Egyszer csak harangoztak délre. Jött az édesanyja a délebéddel. Már messziről kiabálta Jancsika: - Anyóka, mi az ebéd? - Kusti! - mordult rá az apja. - A kutyák nem szoktak beszélni. - Jancsika meg, se mert mozdulni. Odaért az asszony, látja, hogy itt valami nincsen rendben. Kitöltötte az urának az ebédet, s az ember evett jóízűen. Jancsika oda-odapislantott, mondta is egyszer vagy kétszer: - Anyóka, én is éhes vagyok. - De az apja rákiabált: - Kusti! A kutyák nem beszélnek. A kutyák csontot kapnak! Bableves volt hússal, jóllakott a szegény ember, s aztán a szegény asszony, hogy az ember ne vegye észre, Jancsikának is adott a bablevesből. Mikor megebédeltek, Jancsika megfogadta, hogy többet nem akar kutya lenni, hanem inkább segít az apjának a kapálásban. Kapálgattak estig, s este szépen hazaballagtak, s még ma is élnek, ha meg nem haltak. Székely népmese 1. Adj új címet a mesének! 2 3
2. Jelöld a négyzetben X-szel azt a közmondást, ami a meséhez illik! Szegény embert még az ág is húzza. Aki nem dolgozik, ne is egyék! Kutyából nem lesz szalonna. 1 3. Ki mondta? Írd a számokat a megfelelő szereplőhöz! A kutyák nem szoktak beszélni! 1 Nekem meg kapálni kell. 2 Délkor hozd ki az ebédet, mert nem jövök haza. 3 Kusti! 4 Anyóka, mi az ebéd? 5 A kutyák csontot kapnak! szegény ember Jancsika 4. Keresd ki, és számozással állítsd sorba a mesének megfelelően a szavakat! megfogadta harangoztak hazaballagtak odaértek kitöltötte felkeltek megebédeltek sütött 8 4
IV. feladat B ó b i t a B á b s z í n h á z A Grimm-testvérek meséjét bábszínpadra írta: Tervező: Zeneszerző: Rendezte: Játsszák: TERÜLJ, TERÜLJ, ASZTALKÁM! (4 éves kortól) Az előadás helyszíne: Kós Lajos terem Az előadás időtartama: 50 perc 1. Húzd alá a kérdésekre a helyes választ! Markó Róbert Bodor Judit Bogárdi Aliz Sramó Gábor Kalocsányi Gábor, Matta Lóránt, Vadon Judit, Bogárdi Aliz, Jankó Mátyás Ki tervezte a bábokat? Jankó Mátyás Bodor Judit Vadon Judit Kinek a nevét viseli az előadás helyszíne? Kós Károly Koós János Kós Lajos Hányan adják elő a bábjátékot? tízen öten kilencen Ki rendezte az előadást? Markó Róbert Grimm testvérek Sramó Gábor Kinek ajánlanád a megtekintését? a nyolcéves Kendének a tízhónapos Csengének a kétéves Regőnek 5 5
2. Egészítsd ki az alábbi szavakkal a bábjáték ismertetőjének hiányos mondatait! gondoskodjon, kecskéje, csodás, világgá, fia Élt egyszer egy szabó meg a, Gazsi. Az öregnek volt egy, amit nagy becsben tartott, s a fia feladata volt, hogy a kecskéről. Ám a huncut kecske bevádolta a fiút, hogy nem eteti őt rendesen, erre a szabó kergette fiát. Gazsi elszegődött inasnak egy-egy mesteremberhez, és miután kitanulta a mesterségüket, varázstárgyakat kapott tőlük útravalóul. A eszközök persze felkeltették a fogadósné figyelmét is, akinél a hazafelé igyekvő legény megszállt 5