Szentendrei káplánok, diakónusunk 1999- Kivés Zoltán diakónus Kivés Zoltán Született Budapesten, 1963. 08. 28. Diakónussá szentelték Szentendrén 1999. április 25-én. 2016- Nagy Sándor káplán Szentelték Esztergomban 2016. június 11-én. Káplán a Szentendrei Keresztelő Szent János plébánián 2016. augusztus 1 - től. 2015-2016 Molnár Miklós káplán A 2010/2011-es tanév első félévében diakónusi gyakorlaton van a Bp.- Kelenföldi Szent Gellért plébánián. Szentelték Esztergomban 2011. június 18-án. Káplán Bp.-Felsőkrisztinaváros Keresztelő Szent János plébánián 2011-2015., a Szentendrei Keresztelő Szent János plébánián 2015. augusztus 1-től egy évig. Plébániai kormányzó a Bp.-Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya plébánián 2016. augusztus 1-től. 2012-2015 Kelemen László káplán Papnövendék, a 2011/12-es tanév első félévében diakónusi gyakorlaton van a Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna plébánián. Szentelték Esztergomban 2012. június 16-án. Káplán a Szentendrei Keresztelő Szent János plébánián 2012. augusztus 1- től. 2009-2012 Gájer László káplán Diakónusi idejét tölti a Központi Szemináriumban 2007-2008-ban. Tanulmányokat folytat a PPKE Kánonjogi Posztgraduális intézetben 2008 - tól. Pappá szentelték Esztergomban 2008. június 14-én. Káplán Budapest-Újlak Sarlós Boldogasszony plébánián 2008-2009., Szentendre Keresztelő Szent János plébánián 2009-2012., Budapest-Szentistvánvárosi Szent István Bazilikában 2012-
2000-2006 Szűcs Balázs káplán, egyetemi lelkész 1976. június 15-én született. Az esztergomi bazilikában szentelték pappá 2000. június 17-én. Ezután káplán Szentendrén a Keresztelő Szent János plébánián. 2006-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi lelkésze. 1999-2000 Mohos Gábor káplán, érseki titkár, szertartó Budapesten született 1973. szeptember 11-én. Középiskoláját Pannonhalmán, teológiát Esztergomban kezdte, majd a római Gregoriana egyetemen folytatta. 1999. június 19-én szentelték pappá. Ezután káplán Szentendrén, 2000-ben ösztöndíjas a Pápai Magyar Intézetben, ahol az Alphonsiana Akadémián morálist tanul. 2002-ben káplán a Budapest- Erzsébetvárosban, 2003-ban titkár és szertartó az Esztergom-Budapesti Érsekségen. 1994-1997 Várnai Péter káplán, egyetemi lelkész, plébános, c. prépost, esperes Budapesten született 1958. július 30-án. Felsőfokú tanulmányait az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán végezte, ahol 1979-ban építész diplomát szerzett. Teológiai tanulmányait a Hittudományi Akadémia Levelező Tagozatán kezdte 1986-ban, majd szeminarista Budapesten és Esztergomban, itt szentelte pappá 1994-ben Paskai László bíboros. Ezután káplán Szentendrén. 1997-től egyetemi lelkész a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2006-ban plébános Budapesten a XIII. kerületi Árpád-házi Szent Margit Plébánián. Ifjúsági referens 1997 2008. Helyettes esperes 2007-2011. Esperes a Pesti- Északi Espereskerületben 2011-től. Címzetes prépost 2008. 1984-1994 Écsy Gábor, pápai káplán, plébános Budapest-Lágymányos, Karitász igazgató, c. apát. Győrött született 1959. április 25-én. Középiskolai tanulmányait a Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban, teológiai tanulmányait az esztergomi szeminárium növendékeként végezte. Pappá szentelték Esztergomban 1984. június 16-án. Ezután káplán Szentendrén. Plébánosi kinevezését 1994-ben Budapest-Békásmegyer-Ófalura kapta. 1995-ben templomépítő szervező lelkész a Magyar Szentek templomában, egyben kisegítő Budapest-Felső-Lágymányoson, a Szent Tádé plébánián. Ez utóbbi helyen 1996-tól plébánoshelyettes. A Magyar Szentek-templomának alapkövét 1995. május 29-én helyezte el Paskai lászló bíboros, és a templomot 1996. augusztus 17-én szentelte fel. Ennek első plébánosa. 1999-ben pápai káplán. 1997-től a Szent Erzsébet Karitász Központ igazgatója és a diakonális szakterület karitász-referense. A szentendrei plébániatemplom és a Péter-Pál templom külső-belső restaurálásában nagy szerepe volt. 1989-ben a Kucsera emléktáblát visszaállította a volt Legényegylet háza falán, majd 1993-ban Kucsera emlékkeresztet állított a Duna-parton, és tatarozta a Kálváriát. 1992-ben Szentendrén megalapította a Katolikus Óvodát, majd a Katolikus Iskolát. Létrehozta a Betánia Szegénykonyhát. 1994-ben elkezdte a békásmegyeri Szent József
templom és plébánia tatarozását. Részt vett a Szentendrei Búcsú 1986-os szervezésében. Munkásságáért Szentendrén 1989-ben Pro Urbe-díjat kapott. 1983-1984 Vértesaljai László káplán, egyetemi lelkész, jezsuita, templomigazgató 1953-ban született. 1982-ben szentelték egyházmegyés pappá. Tanulmányok Rómában. 1983-1984 káplán Szentendrén, majd Budapest- Erzsébetvárosban. 1991-1992 egyetemi lelkész. 1992-ben lépett be a jezsuita rendbe. 1996 és 2002 között a Vatikáni Rádió magyar szekciójának felelős szerkesztője volt. 2002-2014-ig a budapesti Jézus Szíve templom igazgatója, házfőnök. 2014 őszétől Rómában szolgál a Vatikáni Rádió magyar adásának felelős szerkesztőjeként és a Római Német Magyar Kollégium magyar spirituálisaként. 1982-1983 Kemenczei Gábor káplán, plébános 1955-ben született Balassagyarmaton. 1978-ban szentelték Mátraverebély-Szentkúton. Káplán Varsányban, Budapest-Batthyányi téren, Szentendrén, Budapest- Krisztinavárosban. 1983 Német Szövetségi Köztársaság. 1992-ben hazatért, lelkész Ipolyvecén, 1994-től plébános Boldogon. Elhunyt 2007-ben. 1980-1982 Sisa István káplán, plébános Balassagyarmaton született 1954-ben. 1980-ban szentelték Esztergomban. Káplán Szentendrén, Érsekvadkerten és a Budapest-Vizafogói plébánián.1984-ben kapja meg plébánosi kinevezését Ludányhalásziba, ahol néhány év után betegszabadságra ment. Kisegítő Érsekvadkerten. Érsekvadkerten hunyt el 1990-ben. 1976-1979 Tomanovich (László) József káplán, plébános, esperes Budapesten született 1941-ben. Esztergomban szentelték pappá késői hivatásként, 1971-ben. Káplán Csolnokon, Kemencén, Nagymaroson, Visegrádon, Táton, Szentendrén, Budapest-Kőbánya Szent László plébánián. 1988-ban kápolnaigazgató Budapest-Feltámadt Krisztus templomigazgatóságon. 2006-tól a Pesti-Középső Espereskerület espereshelyettese is. Esperes a Pesti Középső Esperesi Kerületben 2006-tól. 1976-1982 Schunk János káplán, plébános, pápai káplán, esperes Született Budapesten, 1947-ben, szentelték Esztergomban, 1970-ben. Káplán Püskiben 1970, Ipolyvecén 1970, Esztergom-Belvárosban 1970, Drégelypalánkon, Balassagyarmaton, Dorogon, Nyergesújfaluban 1971-74, Budapest-Rákosfalván 1974-76, Szentendrén 1976-82, Budapest-Zugligeten 1982-85, lelkész Budapest-Rómaifürdőn 1985-96, plébános ugyanott 1996- től. Pápai káplán 1994. Az Érseki Bíróság kötelékvédője 1995-től. Helyettes esperes 2000-2002, megbízott esperes 2002-05. Helyettes esperes 2009-2011.
1975-1976 Antal János, káplán, plébános, érseki tanácsos, esperes Hugyagon született 1945. október 23-án. Balassagyarmaton szentelték pappá 1970. március 7én. Káplán Bernecebarátin, Budaörsön. 1975-ben Szentendrén, 176-ban Budapesten a VIII. kerületi Jézus szíve templomigazgatóságon. A plébánosi rangot Bernecebarátiban kapta meg 1982-ben. 1984 októberétől szervezi Budapest-Békásmegyeren a Boldog Özséb plébániaközösséget és templomot, amelyet 1987-ben szentelték fel és ő lett első plébánosa. 1994 és 1997 között a Budapest-Békásmegyer-Ófalu Szent József plébániát is ellátta. Esperes 2002-től. Elhunyt 2009. január 7-én. 1973-1975 Molnár Alajos káplán, plébános, pápai káplán, esperes, kanonok Született Bakonyszentivánon, 1949-ben, szentelték Esztergomban, 1972- ben. VI. éves 1972 73, káplán Szentendrén, Székesfehérvár-Belvárosban, lelkész Epölön, hittanár Budapest-Patrona Hungariae Leánygimnáziumban, plébános Bajóton 1993-ban, Mogyorósbányán is 1994 2012, Nyergesújfalun 1996-tól. Oldallagosan ellátja az Annavölgy, Szent Borbála lelkészséget is 2011-2012. Pápai káplán 1994, a hivatásgondozás referense 1995 2002. Esperes 1995-2005, protonotárius, kanonok 2001. 1973-1974 Vargha Miklós káplán, plébános, esperes Született Bergen-Celle-ben, 1945-ben, szentelték Esztergomban, 1972-ben. Káplán Szentendrén, Budapest-Angyalföldön, Budapest- Belsőjózsefvárosban, Budapest-Újlakon, lelkész Tokodaltárón, egyben plébános Tokodon 1985 2000 és egyúttal Táton is 1996 2000. Plébános Budapest-Tisztviselőtelepen 2000-től. Esperes 1996-től. 1970-1975 Horváth József káplán, plébános 1936-ban született Marcaliban. Budapesten szentelték pappá 1960-ban. 1968-ig szolgálaton kívül volt. 1968-ban kisegítő Budapest-Krisztinavárosban. Káplán Szentendrén, Budaörsön. 1977-ben plébános Dejtáron. 1969-1972 Opalény Mihály káplán, hittanár 1944-ben született Budapesten, teológia Budapesten, szentelték Esztergomban, 1967-ben. A Hittudományi Akadémia VI. éves hallgatója és kisegítő Budapest-Bokréta utcában. Káplán Szentendrén, Budapest Szondi utcai Szent Család templomban. 1981-től a Patrona Hungarie Leánygimnázium hittanára. 1986-ban halt meg. 1969 Tavas Gellért káplán Született Budapesten, 1937-ben. Szentelték Budapesten, 1961-ben. VI. éves az esztergomi szemináriumban 1961-62, káplán Szomoron 1962-63, Varsányban 1963-67, Szécsényben 1967-69, Szentendrén 1969-70, Budapest- Józsefvárosban 1970-77, Budapest-Farkasréten 1977-81, kápolnaigazgató
Budapest-Emmausz kápolnaigazgatóságon 1981-93. A Katolikus Szó 1994-től plébános Budapest-Óbuda-Hegyvidéken. 1969 Ávéd Antal káplán Gyergyóújfaluban született 1930-ban. Késői hivatás, korábban egy külkereskedelmi vállalatnál dolgozott, majd 1960-ban szentelték pappá. Káplán Varsányban, Szomoron, a Budapest-Vár plébánián, Budapest-Tisztviselőtelepen, Budapest-Felső- Vizivárosban, Szentendrén, Budapesten a Szent Kereszt templomban. 1970 -ben plábánoshelyettes Csitáron, Nagysápon. Ismét káplán Budapest-Herminamezőn, Budapesten a Csörsz utcában, Budapest-Kada utcában, Budapest-Kövi Szűz Mária templomban. Budapesten hunyt el 1991-ben. 1968-1969 Érszegi Gábor káplán, plébános 1942-ben született Budapesten. Pappá szentelték 1966-ban Esztergomban. Lelkipásztori éveinek helyszínei 1966 2004: Mohora, Csolnok, Szob, Szentendre, Budapesti plébániák: Felsőviziváros, Törökőr, Középsőferencváros, Belsőjózsefváros, Szent kereszt (XII.), Terézváros, Külsőjózsefváros, Kőbánya MÁV-telep. 1995-ben plébános Rákoscsaba- Újtelepen. 2004. novemberében hunyt el. 1966-1968 Bolberitz Pál dr. káplán, dékán, teológiai tanár, Kolping Szövetség elnöke, prímási bíró Született Budapesten, 1941-ben, szentelték Esztergomban, 1966-ban. Tanulmányok a Bp. Hittudományi Akadémián 1966 68, káplán Szentendrén, Budapest-Szentimrevárosban 1968 73, teológiai tanár az esztergomi szemináriumban 1973 78, közben ösztöndíjas Rómában 1974 76, Budapest-Hittudományi Akadémia tanszékvezető professzora 1978 88, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dékánja is 1988 90, 1992 94., 1994-96. Egyetemi tanár 2003. Főszentszéki bíró 1976 1995, c. apát 1988, pápai prelátus 1993, a Magyar Kolping Szövetség egyházi elnöke 1990, prímási bíró 1997, apostoli protonotárius 2001. A Szent István Tudományos Akadémia elnöke 2003-. Az MTA köztestületi doktor képviselője 2004-. 1967-1968 Bokor István káplán, plébános, esperes 1927-ben született Mezőfalván, 1955-ben szentelték Esztergomban. Káplán Esztergom-Belvárosban, Esztergom-vizivárosban, Szobon, Szomoron, Budaörsön, Budapesten a Béke téri templomban, Szentendrén. Lelkész Szentendre-Izbégen, káplán Budapesten a Kassai téren, Budapest-Vár plébánián. Plébánosi kinevezését 1975-ben kapta a Budapest Szent Borbála plébániára. Érseki tanácsos, a Pesti-Déli Espereskerület esperese. 1992-től Budapest-Középső Ferncváros, majd Külső- Ferencváros plébánosa. 1995-ben hunyt el.
1965-1967 Kovács István káplán, templomigazgató Újpesten született 1940-ben. Esztergomban szentelték 1964-ben. Káplán Szentendrén, Érsekvadkerten, Budapest-Józsefvárosban, Budapest-Erzsébetvárosban. 1984-től templomigazgató Budapest-Belváros Szent Mihály templomban. 1994-ben hunyt el. 1964-1965 Erdővégi András káplán Született Baján, 1933-ban, szentelték Esztergomban, 1957-ben. Káplán Ásványrárón, Budapest-Rómaifürdőn, rendelkezési állományban 1962 64, káplán Szentendrén, Budapest- Óbudai Segítő Szűz Mária kápolnaigazgatóságon, Budapest-Vár főplébánián, Budapest- Rómaifürdőn, Budapest-Zugligeten 1985, betegállományban 1985 94, nyugállományban 1994-től. Kisegítő Budapest-Pünkösdfürdő plébánián. 1963-1964 Mikolai Bálint káplán, plébános, esperes, c. prépost 1930-ban született Budapesten, 1953-ban szentelték Esztergomban. Hitoktató és káplán Balassagyarmaton, káplán Budapest-Angyalföldön, Nagymaroson, Szentendrén, Budapest-Középső-Ferencvárosban, Budapest-Herminamezőn, Budapest-Kőbány Szent László plébánián. 1977- ben plébános Ludányhalásziban, Budapest-Lágymányoson. 1985-ben templomigazgató a Budapest-Belvárosi Szent Anna templomban, ellátja a Szent Mihály templomigazgatóságot is. 2004. áprilisában hunyt el. 1961-1968 Dorn Antal káplán Budapesten született 1933-ban, 1957-ben szentelték Esztergomban. Káplán Ludányhalásziban, Szentendrén, Nyergesújfaluban, Táton. Plébánosi kinevezését Nógrádszakálra kapta. 1973 Szügy lelkésze, ellátja a csesztvei híveket is. 1981-ben hunyt el. 1961 Pálmai Imre káplán, plébános, esperes, érseki tanácsos, prépost 1930-ban, Kismaroson született, pappá szentelték 1954. Ezután kántor, kisegítő lelkész Budapest-Jézus Szíve templomigazgatóságon, Nagymaroson, Budapest-Rózsafűzér Királynéja plébánián, Szentendrén, Ludányhalásziban, Budapest-Külső-Ferencvárosban, Budapest-Tabánban. 1970-től itt plébános. 1980-ban a Budai-Középső Espereskerület espereshelyettese, majd esperese. Nyugállományban 2005. augusztus 1-től. Elhunyt 2007. szeptember 21-én. 1960-1963 Laky Vilmos káplán Budapesten született 1923-ban, Esztergomban szentelték 1959-ben. Káplán Szentendrén, Budapest-Külső Váci úton, Budapest-Csillaghegyen, Budapest-Angyalföldön, a Béke téren, Budapest-Józsefvárosban, a Jó Pásztor templomban, Budapest Jézus Szíve templomigazgatóságon, Budapest-Óbuda-Hegyvidéken a Vörösvári úton, Budapest Magyarok
Nagyasszonya kápolnaigazgatóságon, Budapest-Középső-Ferencvárosban, végül Budapest Törökőrön. 1958-1961 Mayer Miklós káplán, spirituális, espereshelyettes Balatonalmádiban született 1921-ben, tanulmányait Bécsben végezte a Pázmáneumban, itt is szentelték 1947-ben. Káplán Dorogon, Budapest- Krisztinavárosban, Budapest-Béke téren, Szentendrén. 1961-ben plébánoshelyettes Budapest-Zuglóban. 1963-tól lelkész Dorogbányán és spirituális az esztergomi szemináriumban. A Dorogi-Espereskerület espereshelyettese. Dorogon hunyt el 1976-ban. 1958-1961 Kátai Miklós káplán, plébános, érseki tanácsos Budapesten született 1928-ban. Esztergomban szentelték 1951-ben. Káplán Mezőkovácsházán, plébánoshelyettes Szatymazon. Káplán Nagymaroson, plébánoshelyettes Kóspallagon. Káplán Szentendrén. Plébánosi kinevezését 1961-ben kapta Sóshartyánba. Balatonfüreden hunyt el 1982-ben. 1953-1959 Szappanyos Béla dr. káplán Született Zamárdiban 1913-ban. Szentelése 1938. 1939-ben hitoktató Budapesten. 1940-től esztergom-egyházmegyei Actio Actolika titkár, 1941-től a Magyar Sion szerkesztője. 1942-től a Műegyetem és a Horthy Miklós Kollégium lelkésze. 1945-1946 sorra szervezi a különféle egyetemek és főiskolák részére a lelkészségeket Budapesten és vidéken. 1949-ben a főhatóság Püskibe menekíti. 1949 őszén Budapesten gimnáziumi hittanár. Ez év végén mint az AC volt titkárát kiutasítják. 1950-től Budapest-Kelenföldön káplán. A papi békemozgalomban való részvételt megtagadja, ezért azonnali hatállyal kitiltották Budapestről. 1953 őszétől káplán Szentendrén. 1959. szeptember 2-től ugyanitt megbízott adminisztrátor 1960 június 2- ig. Ekkor a helyi pártbizottság tiltakozása miatt el kell hagynia a plébániát. 1960-tól plébános Nagybörzsönyben, 1974-től Budaörsön. 1981-től a székesfehérvári nyugdíjas papi otthon igazgatója haláláig 2000. december 6-ig. A székesfehérvári Hosszú temetőben helyezték nyugalomra. 1952-1957 Kapás László káplán, plébános, tb. kanonok Drégelypalánkon született 1928-ban. 1952-ben szentelték pappá Esztergomban. Káplán Szentendrén, Cikolaszigeten. 1958-ban hitoktató Balassagyarmaton. Káplán Nagykamaráson, Esztergom Belvárosban. Lelkész Letkésen. 1980-ban plébános Zebegényben. A Nagymarosi Espereskerület helyettes esperese. 1992-ben aranymisés, 2012-ben gyémántmisés. 1948-1953 Behinszky Béla káplán Nógrád megyében, Kékkőn született 1910-ben. Esztergomban szentelték pappá 1936- ban. Káplán Rákosfalván, 1939-től a Pajor szanatórium lelkésze és hittanár. 1944-ben
tábori lelkész, majd hadifogoly. 1945-ben kisegítő a Budapest-Rókus tepmlomban, majd ugyanitt káplán. Szentendrén káplán és hittanár. Káplán Budapes-Kelenföldön, Budapest-Krisztinavárosban, Nógrádmegyeren. Plébánoshelyettes Tokodon. Káplán Budapest-Angyalföldön, Budapest-Triploiszban, Budapest-Krisztinavárosban, Budapest Középső-Ferencvárosban. 1977-ben plébánoshelyettes a Budapest IX. kerületi Szent Kereszt templomban. Nyugdíjas éveinek utolját a Székesfehérvári Papi Otthonban tölti, itt hal meg 1988-ban. 1947-1949 Pogonyi Tibor káplán, hitoktató, plébános, tb. kanonok Budapesten született 1912-ben, Esztergomban szentelték pappá 1938-ban. Káplán Dorogbányán, hitoktató Léván, plébánoshelyettes Hontfüzesgyarmaton, Ipolyszalkán. 1945-ben hittanár a Szent Margit iskolában. Káplán Szentendrén, kihelyezett lelkész Izbégen, 1949-ben az Izbégi lelkészség vezetője. 1969-ben plébános Leányváron, majd betegsége miatt a Simor Papi Otthonba költözik, Esztergomba, ahol 1986-ban hunyt el. 1946-1949 Nagy László hitoktató, káplán, plébános, tb. kanonok Dunapentelén született 1921-ben. 1946-ban szentelték pappá, Esztergomban. Hittanár az Árpád Gimnáziumban, közben kisegítő az Óbuda-Vörösvári úti Szentháromság lelkészségen. Káplán Budapest-Újlekon, Budapest-Városmajorban, Budapest-Krisztinavárosban. 1958-ban plébánoshelyettes Karancsságon, Dömösön. Esztergomi Főszentszéki bíró. Plébános Esztergom-Belvárosban. 2002-ben hunyt el Székesfehérváron. 1945-1946 Mezősi Béla káplán, plébánoshelyettes Nagysárón született 1916-ban, a Pázmáneumban végzett, Bécsben szentelték pappá 1940-ben. Káplán Nyitrakéren, majd Nagymaroson, majd tábori lelkész. Káplán Esztergom-Belvárosban, ahol 1944-ben plébánoshelyettes, káplán Csicsón és Szentendrén. Plébénoshelyettes Budapest-Kelenföldön és a XI. kerületi Szent Borbála templomban. Budapesten, 1969-ben hunyt el. 1944-1946 Csatlós Ferenc dr. káplán, filozófiai és teológia doktor, tb. kanonok, rektor és professzor Budapesten született 1920-ban, 1944-ben, Esztergomban szentelték pappá. Káplán Szentendrén, Budapest-Örökimádás templomban. 1947-ben tanulmányi szabadságon Rómában, a Pápai Magyar Intézetben. 1954-től teológiai tanár Kanadában, Gaspeban, rektor és professzor. Ott is hunyt el 1992-ben. 1944-1945 Horváth József káplán Nincs adat.
1942-1944 Kereszthegyi Gyula káplán 1914-ben született Budapesten, 1939ben szentelték pappá. Hitoktató Budapesten, káplán Esztergomban a Szent Anna templomban, majd Szentendrén. Egyéb adat nem ismeretes. 1942-1944 Fábián János dr. káplán, tábori lelkész, plébános, kanonok, esperes, egyházmegyei kormányzó, szemináriumi rektor, a Munka Érdemrend arany fokozatának kitüntetettje 1918-ban született Budapesten, a Pázmáneumon tanult, Bécsben szentelték pappá 1940-ben. Káplán Szentendrén, Szegeden tábori lelkész, 1944-ben hittanár Szencen, a szlovák állami hatóságok kiutasították, így káplán Dorogon a Szent Borbála plébánián. Budapesten a Szent László Gimnáziumban hittanár, egyúttal a Budai szent Imre Kollégium prefektusa. 1947-ben szertartó és levéltáros Esztergomban. 1948-ban Mindszentyvel együtt letartóztatták, elítélték, börtönbe került három évre. 1951-ben kisegítő lelkész a Budapest VIII. kerületi Jézus szíve templomigazgatóságon. 1957-ben prefektus a Központi Papanevelő Intézetben, és az Egyetemi-templom igazgatóhelyettese. 1969- ben plébános a Budapest-Vár főplébánián, majd a Budai-Középső Espereskerület esperese. 1982-től a Pest-Buda-menti Espereskerület esperese, 1984-ben a Budai Kerület főesperese. Lékai lászló bíboros halála után egyházmegyei kormányzó, a Központi Szeminárium rektora. A Budapesti Papi Békebizottság alelnöke. Budapesten hunyt el 2000-ben. 1940-1941 Erős László káplán Nincs adat 1939-1941 Élő József káplán, plébános, tb. kanonok 1911-ben született Bősárkányban, Esztergomban szentelték pappá 1936-ban. Hitoktató Budapesten, káplán Balassagyarmaton, Szentendrén, Budapest- Erzsébetvárosban, Budapest- Belvárosban, Budapest-Újlakon, itt plébánoshelyettes. 1951-től káplán a Tisztviselőtelepen és Budapest-Herminamezőn. 1954-től plébános Budapest-Kelenföldön, ahol élete végéig maradt. Budapesten hunyt el 1979-ben. 1938-1940 Pálos Iván káplán, tábori lelkész, tb. kanonok, püspök 1913-ban, Komáromban született, 1936-ban szentelték. Hitoktató Budapesten, káplán Szentendrén, hitoktató és kisegítő lelkész Budapes-MÁV telepen 1947-ig. Közben tábori lelkész. Hittanár Budapesten több helyen, majd hitoktatási felügyelő. Ismét lelkész Budapes-MÁV telepen. 1961-től az Érseki Helynökségen titkár, majd provikárius, kanonok. 1975-ben püspökké szentelik, esztergomi segédpüspök és a szeminárium rektora. 1987-ben hunyt el.
1937-1940 Földes József dr. káplán, kánonjogi doktor, plébános, tb. kanonok 1913-ban született Budapesten, 1936-ban szentelték pappá. Káplán Szentendrén, majd a visszakerült Vágsellyén. 1940-ben Budapesten a Központi Katolikus Legényegylet prefektusa, káplán Erzsébetvárosban. 1944-ben katona, káplán Budapest-Középső-Ferencvárosban. 1948-ban Budapest VI. kerület Vörösmarty utcában működött, és alapító szervezője az Oltáriszentségről nevezett lelkészségnek, amelynek 1970-ben első plébánosa lett haláláig, 1981-ig. 1934-1937 Harsányi Béla káplán, prefektus, plébános, főegyházmegyei tanácsos Budapesten született 1910-ben, Esztergomban szentelték pappá 1933-ban. Prefektus Esztergomban a tanítónőképzőben, Káplán Szentendrén, Budapest-Felső- Vizivárosban, lelkész a Budapest XI. kerületi Honvéd Kórházban. 1940-ben plébánoshelyettes Ipolyszakállason. 1945-ben a szlovák állami hatóságok kiutasították, így szórványlelkész lett Tésán. Plébánosi kinevezését Ipolytölgyesre kapta 1946-ban. 1950-ben lelkész a Budapest Kada utcában a Szent Család templomban. Budapesten hunyt el 1972-ben. 1932-1934 Fazekas István káplán, plébános, tb. kanonok Magyarnádorban született 1908-ban, Esztergomban szentelték pappá, 1932-ben. Káplán Szentendrén, Budapesten a Krisztus Király templomban, 1937-ben előbb plébánoshelyettes majd plébános Bernecebarátiban, 1947-ben Táton. 1951-ben a Dorogi Espereskerület esperese. 1965-ben plébános Dorogon. 1984-ben nyugállományba vonult és szülőfalujába költözött. 1993-ban halt meg. 1931-1932 Kétyi János káplán, hitoktató Esztergomban született 1904-ben, szentelése 1928-ban történt. Hitoktató Budapesten és káplán a Szent István Kórházban, káplán Szentendrén, hitoktató és káplán Budapest-Zuglóban, Budapest-Középső-Ferencvárosban. 1939-ben plébánoshelyettes Felbáron, 1941-ben ismét hitoktató Budapesten, majd egyúttal kisegítő káplán Budapest-Lágymányoson. 1946ban papi szolgálata alól felfüggesztették. Nyugdíjas hitoktatóként a pilisvörösvári szociális otthonba került. Paptestvéreinek szeretete halálos ágyán visszavezette őt az egyházba. 1961-ben hunyt el. 1929-1931 Tarda Jenő káplán, hittanár, főegyházmegyei tanácsos Csornán született 1906-ban, szentelése 1929-ben történt Esztergomban. Káplán Szentendrén, hitoktató Esztergomban, hittanár Budapeste és a Szent Imre Kollégium prefektusa. 1938-ban hittanár Esztergomban, majd újra Budapesten. 1946-ban kisegítő Esztergom-Belvárosban, majd ismét hittanár Budapesten. 1951-ben nyugállományba helyezik. Kisegítő lelkész Budapest-Szentimrevárosban és a Szent Imre kápolnában, 1957-ben Budapest-Törökőrön, majd ismét Budapest- Szentimrevárosban. 1966-ban főegyházmegyei tanácsos. Budapesten hunyt el 1974- ben.
1925-1928 Vajda János káplán, hittanár, plébános Monoron született 1902-ben, A Pézmáneum növendékeként végezte a teológiát és Bécsben is szentelték pappá 1925-ben. Káplán Szentendrén, 1928-ban gondnok és prefektus a Pázmáneumban. Majd hittanár Budapesten az I. kerületben. Káplán Budapesten a Krisztus Király templomban, Budapest-Erzsébetvárosban. 1936-ban ismét hittanár, a Széchenyi Gimnáziumban. Plébánosi kinevezését Párkányba kapja 1945-ben, majd újra hittanár Budapesten. 1950-ben nyugdíjba helyezték. Utolsó éveit a Simor Papi Otthonban töltötte és itt is hunyt el 1978-ban. 1924-1925 Magyary Gyula dr. káplán, filozófiai, teológiai, kánonjogi doktor, apostoli protonotárius, prefektus, a Sancta Romana Rota és Signatura Apostolica ügyvédje, egyetemi tanár Szolnokon született 1901-ben. Teológiai tanulmányait Innsbruckban kezdte, az V. évfolyamot Bécsben végezte. Innsbruckban szentelték pappá 1924-ben. Káplán Szentendrén, hittanár Budapesten. 1929-ben a Pázmáneum prefektusa. A Bécsi Érseki Főszentszék jegyzője, tanácsosa, zsinati bíró. 1940-től tanulmányok Rómában, majd az Urbaniana pápai egyetem tanára, a jogi fakultás dékánja. A Pápai Magyar Intézet megmentése érdekében sokat tett. Életének utolsó idejét a római Szent István Zarándokházban töltötte. Rómában hunyt el 1988-ban. 1920-1923 Szomszély Antal káplán, lelkész, plébánoshelyettes Budaörsön született 1894-ben, 1920-ban szentelték pappá. Káplán Szentendrén, Budapest-Tisztviselőtelepen, Esztergom-Várban. Dorogon a Bányaműveknél lelkész, a Dorogi Espereskerület jegyzője. Esztergom-Viziváros plébánoshelyettese. Budapesten hunyt el 1936-ban. 1919-1920 Soltész István káplán,tábori lelkész, plébános, esperes A Nógrád megyei Losoncon született 1894-ben, pappá szentelték 1917-ben. Káplán Szereden, 1918-ban tábori lelkész, százados. Káplán Dunamocson, majd ugyanitt adminisztrátor. Káplán Szentendrén, Érsekvadkerten, Esztergom-Belvárosban. A Szentendrei Néplap felelős szerkesztője volt. Lelkész Nagysápon. Plébánosi kinevezését 1926-ban kapja meg, Bajnára. A Bajóti Espereskerület espereshelyettese, majd esperese. Plébános Nagybörzsönyben. 1960-ban nyugállományba ment. Esztergomban hunyt el 1969-ben. 1915-1919 Kucsera Ferenc dr. káplán A Bars megyei Léván született 1892-ben. Teológiai tanulmányait a Pázmáneum növendékeként végezte Bécsben, pappá szentelték 1915-ben. Káplán Szentendrén. Cikkei az Egyházi Közlöny és az Egyházi Műipar hasábjain jelentek meg. Szentendrén a nép segítségével együttesen akart a vörösök ellen fellépni, és 1919. június 24-én harangzúgással adták meg a jelt. A megtorlásra küldött budapesti különítmény a Vörösőrség épületében, a Weresmarty villában összeírta a lázadók névsorát. A harangot egy nyolcéves gyerek húzta, de ezt nem árulta el. Ezért a
pártházba vitték, onnét pedig a Dunapartra, ahol agyonlőtték. Szentendrén lelte halálát 1919. június 25-én életének 27-ik, papságának 4. évében. A hivatalos ítéletet utólag írták meg a pomázi direktóriumi tagok. Holttestét egy napig a kivégzés helyén hagyták, majd a temető árkában földelték el. A sírt másnap virághalmaz borította. Innen 1921-ben emelték ki, majd a szentendrei Kálvárián, a papok mellett temették el. 1915 Tarek Mihály káplán, tábori lelkész, plébános, esperes, pápai kamarás 1889-ben Vágújhelyen született, pappá szentelték 1912-ben. Káplán Ürményben, Verebélyen, Szentendrén. 1915-ben tábori lelkész. 1919-ben kisegítő Jablonicán és marad 1920-ban is, amikor a trianoni béke következtében átkerül Csehszlovákiához. Kisegítő Miaván, plébános Gajáron. 1924-bem a Komáromi Esperekerület espereshelyettese, majd esperese. Plébános Pobedényben, Tapolcsányban Ábrahámon. 1931-ben a Nagyszombati Espereskerület espereshelyettese. 1938-ig él. 1906-1914 Zsiska Pál dr. káplán, hittanár, vicerektor, szenátor, pápai prelátus Szakolcán született 1879-ben. 193-ban szentelték pappá. Káplán Ürményben, Nagytapolcsányban, Alsószerdahelyen, Szentendrén, Budapest-Józsefvárosban. 1919-ben hittanár Nagyszombatban az állami reálgimnáziumban, és marad 1920-ban is, amikor átkerül a trianoni béke következtében Csehszlovákiához. 1922-ben vicerektor Nagyszombatban a Szent Cirill és Metód Szemináriumban. 1929-ben szenátor. 1947-ben Szakolcán hunyt el. 1905-1906 Hlavathy István káplán, adminisztrátor, tanár A Pozsony megyei Széleskúton született 1876-ban. Pappá szentelték 1902-ben. Káplán Szenicén, Garamkövesden, adminisztrátor Barton és Garamkövesden. 1905- ben káplán Szentendrén, majd a Budapesti Szent István Kórházban. 1919 -ben Pozsonyba költözött és tanár lett és maradt, amikor a trianoni béke következtében átkerült Csehszlovákiához. 1923-ban hunyt el. 1903-1905 Jurassi (Jurascsik) Pál káplán, adminisztrátor 1873-ban Szakolcán született, 1895-ben szentelték. Nevét Jurassira magyarosította, később visszatért eredeti nevéhez. Káplán Nagysúron, Verebélyen, Jácon, Szentendrén. 1905-ben adminisztrátor Ottóvölgyben, majd lelkész Pozsony- Virágvölgyben, az állami kórházban és állami elemi iskolai hitoktató, 1920-ban átkerült a trianoni béke miatt Csehszlovákiához. 1937-ben nyugállományba vonult. Pozsonyban volt lelkész. 1957-ben halt meg. 1902 Skrzypiecz József káplán, hitoktató Galiciában született, Esztergomban szentelték pappá 1901-ben. Beszélt németül, szlovákul és lengyelül is. Káplán Korosson, Szentendrén, hitoktató Budapesten. 1911- ben nyugalomba vonult és Bécsben lakott, ott is hunyt el 1934-ben.
1900-1902 Gramantik Ágoston káplán, adminisztrátor, plébános A Nyitra melletti Privigyén született 1877-ben. Pappá szentelték 1900-ban. Káplán Csesztén, Szentendrén. Majd hitoktató Budapesten. Káplán a Budapesti Szent István Kórházban, majd Vágszerdahelyen. A Katolikus Népszövetség központi tikára. 1912- ben adminisztrátor majd plébános Merőcén. A trianoni béke következtében átkerült Csehszlovákiába. 1929-ben a Radosnai Espereskerület espereshelyettese. 1936-ban Újvároskán plébános. 1938-ban hunyt el. 1897-1900 Marczinka Imre káplán, hittanár, plébános, érseki tanácsos Válon született 1873-ban, pappá szentelték 1897-ben. Káplán Szentendrén, hitoktató a budapesti VIII. kerületi állami gimnáziumban. Káplán Budapest-Erzsébetvárosban, egyúttal hittanár a Budapesti Országos Óvónőképző Intézetben. Plébánosi kinevezését Köbölkútra kapta és ott maradt a trianoni béke után is. A Felvidék visszatérésekor hazatért. 1942-ben érseki tanácsos és nyugalomba vonult az esztergomi Simor János Papi Otthonba került, ott halt meg 1953-ban. 1896-1900 Puhán Ferenc káplán, adminisztrátor Muraszombaton született 1867-ben. Pappá szentelték 1890-ben. Káplán Szentendrén, Nemcsényben, adminisztrátor Garamújfalun, Barsnémetiben, Cserfalun, Szomoron, Kóspallagon, Módertárnán, káplán Óturán, Somorján, adminisztrátor Sopornyán. Nagylévárdon káplán, Ószombaton adminisztrátor, káplán Tótmegyeren, Nagysúron, Pobedényben, Nemcsényben. Kisegítő Kékkőn, ahol elhunyt 1916-ban. 1893-1896 Kada Mihály káplán Zsolnán született 1860. augusztus 24-én. Pappá szentelték 1883. január 28-án a ferences rend címére. A ferences rendből 1893-ban átkerült az Esztergomi Főegyházmegye papjai sorába és káplán lett Szentendrén. 1896-ban adminisztrátor, 1900-ban pedig plébános ugyanitt. 1907-ben a Budapesti Érseki Főszentszék ülnöke is. A "Croce di benemerenza" kitüntetettje. A budapesti espereskerület jegyzője volt. Szentendrén hunyt el 1925. február 16-án életének 64., papi szolgálatának 43. évében. 1893 Szakács Viktor káplán Nincs adat 1893 Januska Vazul káplán, marianus szerzetes Született 1836. febr. 10-én, Morvaországban, Zlinben, meghalt 1900. aug. 7-én, Budapesten.
1871-1892 Moletz Antal káplán, ferencrendi, adminisztrátor A Nyitra megyei Óturán született 1843-ban. Pappá szentelték 1870-ben. Káplán Szentendrén, majd adminisztrátor és újból káplán. 1893-ban adminisztrátor Királyréven. Budapesten hunyt el 1902-ben. Források: Dr. Katona Gyuláné Szentendrei Katalin: A Szentendrei Katolikus Egyház és Plébánia története 1002-1992 Beke Margit: Az Esztergomi Főegyházmegye Papsága Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapja: http://www.esztergomiersekseg.hu A Váci Egyházmegye Névtára http://sematizmus.vaciegyhazmegye.hu/sematizmus_vac_2009.pdf Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár Akinek van arcképe a fénykép nélküli papjainkról, vagy rendelkezik hiteles kiegészítő információval, kérem, keressen meg. Összeállította: Torbágyi László, email: torbagyi.laci@gmail.com, telefon: 30/915 50 90.