Proustit és xantokon Baia Läposului Láposbányáról (Románia)

Proustit és xantokon Baia Läposului Láposbányáról (Románia) írta : Tokody László, Budapest Kupás G y u l a ajándékából Baia Láposului-Láposbányáról proustit és xantokon rendkívül szép és érdekes kristályait vizsgáltam meg. A láposbányai b á n y á k a t 1949-ben altáró hajtásával összekötötték Nistrü-Misztbányával. A táró eló'rehajtásával vagy 12 új télért t á r t a k fel, illetve harántoltak. Az egyik telér keresztezése közben, az u. n. Etelbánya alatti részen bukkantak a proustit és xantokon kristályokra. Ezek az ásványok Láposbányáról eddig ismeretlenek voltak. A telérkőzet anyaga tömör kvarc, amiben vagy rajta néhány pirit- és kalkopirit-szemcse ismerhető fel ; de kristályokban nem fordul elő. A t ö m ö t t kvarcra szürkés vagy fehér áttetsző /cvarc-kristályok telepedtek s rajtuk az m l 0 1 0, r { l O Ï l } és z { o i í l forma állapítható m é g. A kvarckristályokon ülnek a ragyogó, világosvörös, átlátszóprousí/í-knstályok. Axantokon részben a kvarckristályokon, részben a proustiton foglal helyet. A kvarckristályok tetőző lapjain némely kor fekete, fénytelen, igen lágy, porszerű ásvány jelenik meg, ami valószínűleg argentit. K u p á s G y u l a két kisebb darabot adott á t vizsgálatra, mindkettőn a fent leírt ásvány társaság figyelhető meg. A darabok legfeltűnőbb ásványa a proustit. Hajszálvékony vagy legfeljebb 0,25 mm vas tag kristályai hosszúra nyúltak, tűszerűek ; a legnagyobb kristályok hossza 2 mm. A kristályok többnyire sugarasan elrendeződött csoportokat alkotnak, máskor fenyőág módjára összenőttek, egyedül álló kristályok ritkábban mutatkoznak. A hipoparallel összenövések igen gyakoriak. A proustit-kristályokra xantokon nőtt rá. Általában a ránövés a proustit-kristályok alsó h a r m a d á n figyelhető meg ( 1. rajz). A xantokon-kristályok vagy gallérszerűen csoportosulva és egymással szorosan összenőve vagy elszórtan nőttek a proustitra ( 1. rajz). Gyakori és érdekes jelenség, hogy a proustit-kristályoknak a xantokon-gyűrű alatti része jelentékenyen vékonyabb, mint a gyűrű feletti része, de a prizmalapok párhuzamossága állandó. A proustit kristályok k o m b i n á c i ó j a r e n d k í v ü l egyszerű ; minden k r i s t á l y o n csak két forma : a { 1 1 2 0 } és e { 0 1 Í 2 } jelenik meg. szögadatok : Mért Számított a : a = (1120) : ( 2 Í Í 0 ) = 5 9 59' e:a 6 8 25' 6 8 37' 4 2 43' 4 2 46' = (01Í2):(1120)= :e= : (1012) = megvizsgált Ezekre v o n a t k o z ó 1 6 A lapok tükrözése t ö k é l e t e s, ami a szögértékből is k i t ű n i k. A proustitra n ő t t xan/o/con-kristályok mérésre nem alkalmasak e g y m á s s a l való összenövésük m i a t t. Igen szép k r i s t á l y o k ü l n e k közvetlenül a k v a r c - k r i s t á l y o k o n. Ezek részben önálló, részben e g y m á s s a l hipoparallel összenőtt k r i s t á l y o k. Leg nagyobb m é r e t ü k 0,5 m m. Színük v ö r ö s e s b a r n a. Élénk g y é m á n t f é n y ű e k. Át nem látszók. Karcuk n a r a n c s v ö r ö s. V é k o n y lemezeik b a r n á s s á r g a színnel á t t e t s z ő k á t l á t s z ó k. H á r o m k r i s t á l y o n a k ö v e t k e z ő 8 f o r m á t á l l a p í t o t t a m meg ; a csillaggal (*) jelzettek á l t a l á b a n újak. Miers-Prior felállítása 2 Peacock felállítása c{00l} c{00l} d{50l} d{101} 3

1. ábra. Proustit ránó'tt xantokon kristályokkal..

A m é r t és s z á m í t o t t szögértékek : Mért c : d = (001) (501) = 6 8 57' (501) = 6 9 53' D = (111) = 4 8 37' P = (111) = 4 9 08' P = d : D = (501) (501) = 4 1 14' (111) = 5 5 48' p D : P = (501) (111) = 5 6 05' P : P = (111) (111) = 8 2 28' m : P = (110) (111) = 4 1 45' m : P = (1Í0) (111) = 138 32' Számított 6 8 14' 7 21' 4 8 32' 4 9 10' 41 25' 5 5 27' 56 41' 8 2 18' 41 24' 138 36' 0 2 Az új formák szögadatai : (998) (001) = (111) = (111) = (998) (001) (111) (111) (998) Mért 5 1 45' 3 10' 79 09' 0 = 51 55' '= 3 30' = 7 8 55' = 7 5 29' Számított 5 1 48' 12 3 16' 12' 79 01' 48' + A 03' 12" 06' 12" 07' 12" 52 3 78 75 35' 09' 02' 12' 30' 20' 57' 41' 34 34 26 44 34" 26" 26" 44" A kristályok t e r m e t é t a p { l l l } és P { l l l } uralkodó kifejlődése h a t á r o z z a meg ; e két forma egyensúlyban fejlődött k i (2. ábra). Lapjaik az (111 :001) övtengely i r á n y á b a n finoman és r i t k á n rostozottak. Jól fejlett sima lapokkal minden kristályon szerepelt a c { 0 0 1 }. E forma szerint egyik-másik kristály a táblás termet felé hajlik. A d { 5 0 l } é s D{5ÖT} csillo gó lapjai középnagyok. A kristályok t ö b b i formája alárendelt keskeny csík. Az m { l l 0 } e g y kristályon két lappal jelent meg. D 2. ábra. Xantokon

Az új f o r m á k közül a g { 9 9 8 } két k r i s t á l y o n k é t - k é t, egy k r i s t á l y o n egy lappal alakult k i. A G { 9 9 8 } egy k r i s t á l y o n két, egy m á s i k o n egy lappal lépett fel. A lapok mindig keskenyek ; t ü k r ö z é s ü k kifogástalan. Mért és s z á m í t o t t szögértékeik k ö z ö t t a különbség lényegtelen. Biztos f o r m á k n a k m i n ő s í t h e t ő k. A p { l 11},illetve P { l l ï } vicinális f o r m á i n a k nem t e k i n t h e t ő k, ennek ellentmondanak a szögértékek. Peacock 3 új felállítása szerint k é t k r i s t á l y a l a k jele b o n y o l u l t a b b á válik, ugyanis g{998} az új felállításban g { 9. 9. 4 0 }, G { 9 9 8 } pedig G { 9. 9. 40} lenne. K é t s é g t e l e n, hogy P e a c o c k ú j, r ö n t g e n v i z s g á l a t o k o n alapuló felállítása egyszerű i n d e x - á t a l a k í t á s o n nyugszik, (100/100 005) és a xantokon k r i s t á l y a l a k a i n a k leg nagyobb részét egyszerűbb indexszel jelöli, n é h á n y ismert forma esetében azonban vicinális indexeket e r e d m é n y e z. t { 2 2 3 } = { 2. 2. 15} ~ (117),h { 3 3 4 } = {3.3.20} - ( 1 1 7 ), y { 4 4 3 } = { 4. 4. 1 5 } - ' ( 1 1 4 ), stb. f A proustit és xantokon a baia läpo ului-i, l á p o s b á n y a i h i d r o t e r m á l i s e z ü s t ércek között a legutolsó kiválások á s v á n y a i. Legfiatalabb k é p z ő d m é n y a xantokon, k r i s t á l y a i a proustitra telepedtek ( 1. á b r a ). A baia läpusolui-i, láposbányai xantokon előfordulása különösen figyelemre méltó, mert lelőhelyeinek szárría a K á r p á t o k övén belül igen csekély és kristálytani mérések csak egy elő fordulás, Nagyág kristályairól ismeretesek. S t r e n g, munkája tartalmazza S c h r a u f közlését, mely közelebbi megjelölés nélkül»oberungarn«néven említ xantokon előfordulást, ez valószínó'leg a B e c k e. közleményében szereplő Stiavnica-Selmecbányával azonos. K r e n n er, a baia sprie-i, felsőbányai ezüstércek ismertetésekor emlékszik meg minden közelebbi kristálytani adat nélkül a xantokonról. T ok o d y. részletesen tanulmányozta Sâcârâmb-Nagyag xantokon kristályait, leírta azok kristályalakjait, optikai sajátságait és kémiai tulajdonságait. Irodalom: 1. M i e r s, H. A. & P r i o r, G. T. : Contributions to the study of pyrargyrite and proustite (Min. Mag., 8, 1888., p. 37 102). la. M i er s, H. A. & P r i o r, G. TBeitr. zur Kenntniss des Pyrargyrit und Proustit (Zeitschr. f. Krist., 15, 1889., p. 129 193). 2. M i e r s, H. A. & P r i o r, G. T. : Xanthoconite and Rittingerite, w i t h remarks on the Red Silvers (Min. Mag., 10, 1893., p. 185 216). - 2 / a M i e r s, H. A. & P r i o r, G. T. : Ueber Xanthokon und Rittingerit, nebst Bemerkungen über " die Rothgiltigerze (Zeitsch. f. Krist., 22, 1894., p. 433 462). 3. P e a c o c k, M. A. : Studies of sulpho-salts : X V. Xantho conite and pvrostilpnite (Min. Mag., 29 1950., No 211, p. 346 358). 4. S t r e n g, A. : Feuerblende und Rittingerit ( N. Jahrb. f. Min., 1879., p. 548). 5. B e c k e, F r. : Rittingerit und Feuerblende von Schemnitz (T s c h e r m a k's Min«petr. Mitt., 2, 1880., p. 94). 6. K r e n n e r, J. : A f e h ő b á n / a i ezüstércek (Term.-tud. Kozl., 9, 1877., p. 199 200). 7. T o k o d y L. : Proustit és xantokon Nagyágról (Mat. és Term.-tud. É r t., 46, 1929., p. 645 656). 7/a T o k o d y, L. : Proustit und Xantokon von Nagyág (Centralb. f. Min., 1930., p. 117 123). 4 5 6 7 Proustit und Xanthokon von Baia Lapocului-Láposbánya Von L. Tokody, (Rumänien) Budapest A n den Gangstücken des P r o u s t i t s und X a n t h o k o n s kommen Q u a r z» P y r i t, C h a l k o p y r i t und A r g e n t i t (?) als Begleitmineralien vor. Die Kristalle des P r o u s t i t s sind haarfein, max. 0,25 mm dick und 2 mm lang. Die Kristalle erscheinen zumeist als strahlige Gruppen, als fichtenförmige Gebilde. Alleinstehende Kristalle sind selten, hypoparallele Zusammenwachsungen dagegen häufig. Es lassen sich zwei Formen beobachten : a{h20}, e{01l"2} Der X a n t h o k o n ist oft auf Proustit angewachsen. Schöne Kristalle sitzen auf dem Quarz. Die Grösse der Kristalle ist max. 0,5 mm. Sie sind rötbraun, von lebhaftem Diamant glanz, undurchsichtig. Ihre Kristallformen sind:

M i e r s P r i o r sehe Aufstellung P e a c o c k sehe Aufstellung Der Typus der Kristalle ist durch die herrschende Entwicklung von und P { l l l } bestimmt. p{m} Proustit und Xanthokon sind die letzten Ausscheidungen unter den hydrothermalen Sil bererzen von Láposbánya.. Im Gebiet innerhalb der Karpatenzone sind ausser Láposbánya bloss fünf Fundorte des Xanthokons bekannt :.»Oberungarn«(4), Selmecbánya (Stiavnica) (5), Felsőbánya (Baia Sprie) (6), Nagyág (Säcäramb) (7). Л. Т о к о д и ( Б у д а п е ш т ) : Проустит и ксантокон и з Ва1'а ЬароыЛш Ьар08сапуа (Румыния) (Резюме) На ж и л ь н ы х кусках проустита и ксантокона встречаются кварц, пирит, к а л ь к о пирит и аргентит (?) к а к сопутствующие ископаемые. Кристаллы проустита весьма тонки, и х толщина едва достигает 0.25 мм, а максималь н а я длина и х не превышает 2 мм. В большинстве случаев они составляют радиально рас положенные группы, сосновидные формации. Одинокие кристаллы довольно редки. Гипоиараллельные срастанияза мечаются очень часто. Наблюаются две формы: а{1120}, е{0112}. Ксантокон нередко нарастает на проустите. Его красивые кристаллы встречаются на кварце. И х предельный размер составляет 0.5 мм. Они ры'жебурого цвета, с ярким алмаз ным блеском и непрозрачны. Формы кристалов. Тип кристаллов определяется развитием доминант р ш и р ш. Проустит и ксантокон являются последними выделениями среди гидротермальных серебряных р у д в Ьарови1ш ЬарозЬапуа. Помимо названного места ксантокон имеется в следующих местах на территории, окаймленной К а р п а т а м и : в»оьегип агп«(4), Зе1тесЬапуа ( З Н а у т с а, 5), Ре1збЬапуа (Ва1а З р п е, 6), у а ( З а с а г а т Ь, 7).